"Ápr. 21-én kolozsvári székhelyén tisztújító közgyűlést tartott az Armenia Örménymagyar Baráti Társaság. A szavazás eredménye: társelnökök Raff Mária és Bálint Kovács Júlia, vezetőségi tagok Fegyveresi István és Anikó, Dániel Gusztáv, Kiss Tibor, Hermann Mária, Flórián László, Bogdán Imre, ifj. Kirkósa Gyula. A hét hazai civil szervezet (EKE, Csíkszeredai Szentháromság Alapítvány, Szamosújvári Téka, Szamosújvári Pro Armenia, Erzsébetvárosi Örmény Alapítvány, Szülőfalum Alapítvány, Armenia Örménymagyar Baráti Társaság) elhatározta egy örménymagyar érdekeket képviselő szervezet létrehozását. Elnevezése: Magyarörmények Romániai Szövetsége, székhelye: Kolozsvár. Megválasztották a vezetőségi tanácsot: Sebesi Karen Attila (elnök), Magyarossy Margit (ügyvezető elnök), Raff Mária (főtitkár), Lengyel Mária, Ajtony Gábor, Kiss Ferenc, Calinescu János (területi elnökök). A szövetség előreláthatólag már a szeptemberre Kolozsvárra tervezett 4. örmény konferenciáig hivatalosan is megalakul. A találkozón dr. Issekutz Sarolta, a budapesti Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke a 91 éves Veress István egyetemi tanárnak, a csombordi mezőgazdasági szakiskola megalapítójának, sok évtizednyi eredményes oktatómunkájáért átnyújtotta a jeles magyarországi kutatóról, Újhelyi Imréről elnevezett emlékplakettet, melyet most első ízben kapott külhoni személyiség. - Gergely Zsuzsa bemutatta a magyarörmények 1999-es szamosújvári konferenciájának kötetét. Fegyveresi Anikó Gudenus József: Az örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája című könyvét ismertette. A kötetet 53 nemesi család címerrajza és részletes leszármazási táblázatai teszik teljessé. A közgyűlés végén az Armenia székházának otthont adó Bálint Tibor dedikálta Új Erdélyi Trilógia című és más, régebbi köteteit. /Ördög I. Béla: Megalakulóban a Magyarörmények Romániai Szövetsége. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./"

"Ápr. 23-án Adrian Nastase kormányfő diszkriminatívnak nevezte nyilatkozatában a határon túli magyarok jogairól szóló törvénytervezetet. "A felmerülő kérdések a szabályozások diszkriminatív jellegéhez kapcsolódnak" - magyarázta a miniszterelnök. "Mindent egybevéve, ez (a törvény) hátrányos megkülönböztetést jelent a más nemzetiségű állampolgárokkal szemben" - szögezte le a kormányfő. Nastase felhívta a figyelmet az önazonosság megállapításáról szóló kitétel veszélyeire is. Mint mondta, a jogszabály nyújtotta kedvezmények elnyeréséért a román nemzetiségűek hajlamosak lesznek majd magyarnak vallani magukat. "Egy adott pillanatban rádöbbenünk majd, hogy Erdélyben meglepetésszerűen hétmillióra nőtt a magyarok száma"- vélte a kormányfő, aki szerint a helyzet tisztázásához a magyar parlamentben tárgyalt tervezetet az Európai Uniónak és az Európa Tanácsnak is láttamoznia kell. /Sz. L.: Multinacionális jogszabályt! A kormányfő bírálja a státustörvényt. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./"

"Ápr. 13-án azt olvashattuk, hogy az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt a költségvetési vitában a kormánypárttal szavazott. Az RMDSZ szavazataiért cserébe tízmilliárd lejjel növelték az etnikumközi tanács költségvetési támogatását, a kézdivásárhelyi szülészet építésére szánt összeget és az ifjúsági és sportminiszter rendelkezésére álló összegből hatmilliárd lejt különítettek el a csíkszeredai műjégpálya felújítására. Olyan támogatások megadásáról van szó, amelyek megkerülhetetlen állami feladatot jelentenek, állapította meg Kincses Előd. A Balázs Ferenc Intézet felmérést készített arról, hogy ki döntse el, ki a státusmagyar. Valamennyi határon túli politikai-társadalmi szervezet közül az erdélyi kapta a legkisebb bizalmat, 26,7 százalékot, a felvidéki 32,7, a kárpátaljai 33,1 és a vajdasági 30,2 százalékkal szemben. Erdélyben a legtöbben (41,3 százalék) történelmi egyházainkra bíznák a kérdés eldöntését. Ezeknek a számoknak az ismeretében nem lehet csodálkozni azon, hogy a 131 tagú SZKT mindössze 60 tagjának szavazata mellett - tehát határozatképtelenül! - 31 "közjegyzői" szavazattal döntött a belső választások évekkel való elhalasztása mellett. Egy olyan szervezet, amelynek vezetői sorozatosan megsértik az alapszabályzatot és mit sem törődnek programjának életbeléptetésével, nem lehet a romániai magyarság hiteles érdekképviselete, szögezte le Kincses Előd. /Kincses Előd, Marosvásárhely: Adtak-e egy tál lencsét? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 24./"

"A Kárpát-medence tizenhat, Szent László nevét viselő településének képviselőit hívták meg az idei /máj. 30.-jún. 1. közötti/ Lármafa-találkozóra - közölte Beder Tibor, a Julianus Alapítvány elnöke, a Magyarok Székelyföldi Társasága elnöke. A találkozóra olyan településekről is várnak résztvevőket, ahol még megvan, illetve bizonyíthatóan volt templomi freskóábrázolása a Szent László-legendának - fűzte hozzá, mondván, hogy a Kárpát-medence mintegy negyvennyolc településéről van szó. A legtöbb Szent László-freskó a Felvidéken és Erdélyben - 21-21 - található, Magyarországon 5 településen, míg Burgenlandban 1 településen őriznek, avagy őriztek Szent László-ábrázolást. A Szent László nevét viselő települések közül öt Erdélyben, egy Szlovéniában, tíz pedig Magyarország területén található. A Julianus Alapítvány idén negyedik alkalommal szervezi meg a Lármafa-találkozót. Idén a Kolozs megyei Tordaszentlászló, a Beszterce-Naszód megyei Cegőtelke, valamint a háromszéki Maksa és Gelence látja vendégül a találkozó résztvevőit. Cegőtelkén a Julianus Alapítvány 1998-ban emelt emlékművet a cserhalmi ütközet emlékére. A legenda szerint Cserhalomnál ütköztek meg az 1068-ban Moldvából betört uzok Szent László seregeivel. Az emlékművet a mezőségi szórványmagyarság, de az erdélyi, a Kárpát-medencei magyarság zarándokhelyévé kívánja tenni - hangsúlyozta a szervező. A maksai, gelencei rendezvények díszvendége a tervek szerint Dávid Ibolya magyar igazságügyminiszter, az MDF elnöke, a 2000. évi Julianus-díj kitüntetettje lesz. /Szent László nevű települések találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./"

"A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság (Nagyvárad) jún. 30-ig meghosszabbította felhívását, amellyel korábban azokhoz az erdélyi és partiumi településekhez fordult, ahol turulmaradaras emlékművet avattak fel, függetlenül attól, hogy az áll még vagy sem. A beérkezett adatok alapján a Partiumi Füzetek kiskönyv-sorozatában ezekről kötetet adna ki, mi több szeretné megszervezni az illető települések elöljárónak találkozóját is. /Tovább tart a (Turul)madárszámlálás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./"

"Maroshévíz Hargita megye egyetlen városa, amelyben kisebbségben él a magyar lakosság. Szabó Kálmán RMDSZ-elnök bemutatta jelenüket. Maroshévízen a lakosság 29%-a magyar nemzetiségű, ez 1992-es adat, amikor 4970 magyar élt a városban, de ma már nincsenek ennyien, a létszám ma hozzávetőleg 4000 fő. Az RMDSZ taglétszáma csökkenőben van, nagyon kevesen fizetnek tagsági díjat. A munkanélküliség a magyarságot jobban érinti, mint a többségi nemzetet. Nagyon ritka eset, hogy vegyes családból valaki tagja legyen az RMDSZ-nek. A városi tanácsban hatan RMDSZ-tanácsosok, ez 30%, tehát a lakossági aránynak megfelel. Mohacsek Ákos igazgató ismertette a Kemény János Általános Iskola jelenlegi helyzetét. A maroshévízi magyar iskola 1990-ban alakult meg, sok ember áldozatos munkája, küzdelme árán. A legnagyobb gondot az épülethiány jelentette: az elemi és az V-VIII. osztály két épületben, 2 kilométer távolságra van egymástól. Az új iskola építése több mint egy évtizedes kérdés. Az iskolaépítés végre bekerült a Világbank programjába. A tanulók létszáma évről évre csökken, minden évben gondot jelent a két párhuzamos első osztály beindítása. Tanárhiány van, elsősorban magyar, román, és idegen nyelv szakos tanárra, és informatikusra lenne szükségük. - A magyar diákok egyharmada román tagozatra jár. - Sokan elköltöztek Maroshévízről, a tehetősebbek, értelmiségiek kimentek Magyarországra, és az ezekből a családokból származó jobb tanulók is hiányoznak. /Gál Éva Emese Magyarság Maroshévízen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./"

"Ápr. 28-29-én tartották a hegyközi Micskén, a Timotheus Házban a Diakóniai szolgálat és az állam szociális felelőssége egy változó társadalomban című konferenciát, amely folytatása volt a januári tanácskozásnak. Kerekes József, a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ igazgatója, diakóniai szakelőadót kiemelte, hogy a holland Christen-Unie Református Pártszövetség segítsége nélkül nem lett volna ez a rendezvény. A diakóniai, azaz a sok esetben fizikai törődéssel párosuló lelki gondozás elsősorban nem az anyagiak kérdése, hanem a lelkületé, hangzott el a konferencián. Az egyház megpróbálja felkeresni és segíteni azokat az embereket, akik az elmúlt éveknek, a társadalmi átalakulásoknak a vesztesei voltak, a perifériára sodródtak. Gergely Annamária az Érmelléki Református Diakóniai Alapítvány tevékenységét mutatta be. Kerekes József figyelmeztetett, hogy Romániában általánosságban nem rendezett a diakóniai jellegű központok státusa, gondot jelent az intézmények fenntartása. Két további egyházkerületi intézményvezető, Varga Eliz és Tornai Melinda bemutatták a Nagyváradon működő szociális napközit, valamint a nagyszalontai Péter Iskolát. Mindkét intézmény hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozik. Az ilyen értekezletek a kapcsolatfelvételt is szolgálják. /Nagyálmos Ildikó: Önzetlenül Isten és a rászorulók szolgálatában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 8./"

"Kanada több városában fellépett a Hegyen, völgyön muzsikaszó című műsorával a marosvásárhelyi Ezüstfenyő, Kilyén Ilka számolt be a fogadtatásról. Mindenütt örültek nekik. /Az anyanyelv a mi kódrendszerünk. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 8./"

"Máj. 9-én Ilie Ilascu átvette Nicolae Vacaroiutól a szenátori igazolványt. A szenátus elnöke újságíróknak kijelentette: Ion Iliescu és a román diplomácia további erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy Ilascu három társa is szabadlábra kerüljön. Nicolae Vacaroiu cáfolta Corneliu Vadim Tudor kijelentéseit, miszerint a Román Hírszerző Szolgálat gyakorlatilag "megszöktette" előle a kedden Romániába érkező Ilascut. Iliescu államfő kijelentette: javasolni fogja a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak, hogy az Őrző-Védő Szolgálat a továbbiakban is biztosítson állandó védelmet Ilascunak. - Ilacsu Bukarestbe érkezésekor csakis Ion Iliescuval kívánt találkozni, akit "megmentőjének" nevezett. Ilascu nem fogadta el a C. V. Tudor, illetve a párt főtitkára, Gheorghe Funar által felkínált iasi-i, valamint kolozsvári rezidenciákat, hanem a kormány által rendelkezésére bocsátott lakásba költözött. /Ilascu átvette szenátori igazolványát Biztonsági ügynökök vigyáznak a román hazafira. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./ A parlament máj. 9-i ünnepi együttes ülésén felszólalt Ilie Ilascu is, megköszönve a román törvényhozásnak a tiraszpoli nehéz börtönévei alatt tanúsított szolidaritását, és ígérte, mindent tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a Nagy-Románia Párt szenátoraként az ország érdekeit szolgálja. A Szabadság megkérdezte Eckstein-Kovács Péter szenátort, megítélése szerint hogyan fog beilleszkedni Románia és a Prúton túli Moldova újraegyesítéséért küzdő Ilascu egy olyan román törvényhozásban, amely nem engedheti meg magának azt, hogy a határrevízió kérdését napirendre tűzze. A jövő kérdése, hogy Ilie Ilascu végül is hogyan fog beilleszkedni a román parlamentbe, válaszolta. A mostani ülésen a nagy-romániás felszólalók kijelentették: remélik, hogy a jövő évi május 9-i megemlékezésre már Nagy-Románia parlamentjében kerül sor. Eckstein-Kovács Péter az együttes ülésen elhangzott felszólalásában az Ilascu-ügy kapcsán is az európai normák, politikai és erkölcsi elvek asszimilálásának fontosságát hangsúlyozta. Sz. K.: Május 9. üzenete: az európai normák elfogadásának fontossága. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./ Románia soha nem szenvedett hiányt nemzeti hősökben. Találtatott egy ember Moldova Köztársaságban, akit - román szemmel nézve - akár újkori Robin Hoodnak is ki lehet(ett) kiáltani. Ilie Ilascu neve az elfogult nemzetféltőknek, a sovén alakoknak nyolc éven keresztül politikai tőkét jelentett. Vadim Tudor például egyetlen alkalommal sem szalasztotta el világgá kiáltani, mekkora disznóság áldozata a Prúton túli testvére. Egyetlen írott vagy elektronikus sajtótermék sem foglakozik azzal, hogy Ilascut miért ítélték halálra? Ilascu elítélésének indoklása viszonylag egyszerű: csoportot szervezett, és terrorista akciókban vett részt. A világon mindenütt a legnagyobb veszélynek a terrorizmust tartják, jegyezte meg Nánó Csaba. /Nánó Csaba: A nemzeti hős. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./"

"Közös állásfoglalás elfogadásával máj. 12-én befejeződött a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) évi közgyűlése. Nagy vitát váltott ki az a napirendi pont, amely szerint az MVSZ küldöttgyűlésének állásfoglalást kellett volna elfogadnia a világszövetség költségvetését megvonó országgyűlési döntéssel szemben. Az MVSZ ugyanakkor megválasztotta a nyugati, valamint a kárpát-medencei régiók által javasolt személyeket a védnöki testületbe, de nem választottak tiszteletbeli elnököt, ezt majd egy következő időpontban tűzi napirendre a védnöki testület. Az állásfoglalásban az Országgyűlést az MVSZ költségvetésének támogatására kérték, és kifejezték elvárásukat, hogy a Legfőbb Ügyészség vonja vissza a világszövetség ellen benyújtott bírósági keresetét. A nyugati régió küldöttei elzárkóztak attól, hogy az állásfoglalásban szó essen a külhoni magyar állampolgárság szorgalmazásáról. Gazda József erdélyi küldött hangsúlyozta, hogy a külhoni állampolgárság mindenképpen előnyt jelentene a szomszédos országokban élő magyaroknak, és üdvözlendőnek nevezte első lépésként a státustörvény esetleges elfogadását. Patrubány Miklós meglepetését fejezte ki a külföldi állampolgársággal szemben tanúsított ellenállás és ellenszegülés miatt. A küldöttgyűlés nem foglalt állást a külföldi állampolgárság ügyében, és kompromisszumos javaslatként elfogadta, hogy csupán támogatja a szlovákiai és erdélyi országos tanácsok által elfogadott, a külhoni állampolgárság szorgalmazásával kapcsolatos állásfoglalását. A javaslatot végül a küldöttek elfogadták. - Tőkés László, az MVSZ elnökségéhez eljuttatott üzenetében jelezte, hogy mandátuma lejártával nem vállalja újabb négy évre az MVSZ tiszteletbeli elnöki tisztségét, de nem zárkózott el attól, hogy részt vegyen a jövőben az MVSZ védnöki testületének munkájában. - Patrubány Miklós jelezte: a Világszövetség Erdélyi Társasága korábbi ülésén született egy olyan ötlet, amennyiben az MVSZ-t bírósági ítélettel sújtják a Legfőbb Ügyészség által kezdeményezett perben, akkor az MVSZ kivonul Magyarországról. Tőkés László utalt arra, hogy nem szeretne politikailag ellehetetlenülni, és példaként említette Patrubány Miklóst, akit - a püspök véleménye szerint - politikailag ellehetetlenítettek. Tőkés László kifogásolta Patrubány Miklósnak a Népszabadságban megjelent interjúját és elmondta, hogy az interjúban több súlyos politikai hibát követett el a világszövetség elnöke. A püspök kifogásolta az MVSZ elnökének azt a kijelentését, mely szerint Magyarországon két évvel a választások előtt már megkezdődött a politikai harc és ennek lett áldozata a világszövetség. - Az Országgyűlés megkönnyítette az MVSZ 2001-es évre szóló költségvetésének tervezését, mert pénz nélkül hagyta a világszövetséget - mondta Patrubány Miklós, a világszövetség elnöke, amikor ismertette az MVSZ idei évi költségvetési tervét. 40 millió forint tartozása van jelenleg a világszövetségnek, ezért új lehetőségeket kell keresni az anyagi források biztosításához. Mintegy 5 millió forintra számítanak tagdíjakból, 10 millió forintot várnak adományokból, és amennyiben sikerül bérbe adni a világszövetség Benczúr utcai székházát, akkor várhatóan 35 millió forint bevételre is szert tehetnek. Az elnök ismertetése szerint az MVSZ 30 millió forint hitelfelvételre kényszerül. /Tőkés László nem vállalja a tiszteletbeli elnökséget. Befejeződött az MVSZ küldöttgyűlése. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./"

"A Brassai Sámuel Líceum tetőterében máj. 9-én talált karabélyok hírére reagálva Gheorghe Funar kijelentette: az ügy kapcsán máj. 17-re rendkívüli tanácsülést hív össze. A polgármester azt szeretné, ha a tanácsosok elrendelnék "a magánszemélyek és intézmények által törvénytelenül birtokolt lőfegyverek és lőszerek" mihamarabbi begyűjtését. A polgármester értesíti a Román Hírszerző Szolgálatot, a rendőrséget, a csendőrséget és az ügyészséget tervéről és arra kéri őket, szálljanak ki azokhoz a személyekhez és intézményekhez, ahol feltehetőleg fegyvereket rejtegetnek. "Kétlem, hogy a többi, önmagát történelminek tituláló egyház birtokában nincs fegyver és lőszer. Szerintem nem véletlen, hogy a fegyvereket a Brassaiban találták, ahol az unitárius egyház és az RMDSZ is székel" - mondta Funar. "Remélem, az RMDSZ kulturális szövetség marad és nem változik át fegyveres szövetséggé" - tette hozzá a polgármester. /Kiss Olivér: "Magyar fegyverek"-et keres a polgármester Rendkívüli tanácsülés csütörtökön.= Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./"

"Gheorghi Prisacaru szenátor az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Állandó Bizottságának 22-én kezdődő isztambuli gyűlésén bizonygatni akarja, hogy Romániában megoldott a moldvai csángók önazonosságának ápolása. Azonban Tytti Isohookana Asunmaa finn képviselő asszony előterjesztése nyomán olyan jelentést fogadott el a kulturális és oktatási bizottság, amely meglehetősen sok visszásságra ráirányítja a figyelmet. Ritkán fordul elő, hogy valamely szakbizottság dokumentumát az állandó bizottság vagy a plénum jelentősen megváltoztassa. Gheorghi Prisacaru módosító indítványában valószínűleg az "etnikai csoport" kifejezés megváltoztatása a lényeg. /Gazda Árpád: Kultúrcsángók. = Krónika (Kolozsvár), máj. 19./ "

"Máj. 19-én Nagyváradon ünnepélyes átadták az Arany János Kollégium felújított épületét. A Partiumi Keresztyén Egyetem kollégiumának avatásán többek között részt vett Orbán Viktorné Lévai Anikó, a magyar kormányfő felesége, Pokorni Zoltán oktatási miniszter, Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Tőkés László püspök azt hangsúlyozta, hogy a rendszerváltást a kisebbségpolitikában is végig kell vinni: a romániai magyarságnak a jogot kell megkapnia ahhoz, hogy megvalósítsa végső célját, a nemzeti autonómiát. - Egy kisebbség pedig csak akkor válik egyenjogúvá, ha oktatási rendszerével az átlag fölé próbál emelkedni - jelentette ki beszédében Pokorni Zoltán. A miniszter emlékeztetett arra, hogy Kárpátalján a beregszászi magyar tanítóképző most kapta meg az ukrán állam akkreditációját, a román illetékesek megadták az Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredán tervezett karainak ideiglenes működési engedélyét. Komoly munka folyik a felvidéki Révkomáromban a magyar nyelvű felsőfokú oktatás beindítására, és hasonló komoly tervek vannak Vajdaságban is. Németh Zsolt beszédében úgy fogalmazott: "azt üzenjük román barátainknak, hogy ne féljenek a magyar kezdeményezésektől, azok nem ellenük irányulnak. Ha a magyarok nyernek, azzal a románok nem veszítenek. Közösek az eredményeink és a kudarcaink is, ha a romániai magyar közösség gyarapszik, azzal egész Románia gyarapszik". Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke kiemelte, hogy példátlan az elmúlt nyolc évtized történetében az az anyagi támogatás, amelyet a magyar kormány és az Országgyűlés adott az erdélyi magyar egyetem beindításához. Szabó Tibor azt a reményét fogalmazta meg, hogy a készülő státustörvény elfogadása után jogi alapot biztosít majd az erdélyi magyar egyetem fenntartásához és működtetéséhez szükséges folyamatos támogatásnak. Tempfli József nagyváradi katolikus püspök kiemelte, hogy a romániai magyarság nem tüntetésekkel, erőszakos akciókkal, hanem megértéssel, türelemmel akar boldogabb jövőt építeni magának. /Felavatták a Partiumi Keresztyén Egyetem Arany János kollégiumát. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./"

"Máj. 22-én a képviselőház plénuma elvetette a Nagy-Románia Pártnak (NRP) a felsőfokú oktatási intézmények akkreditálásáról szóló törvényt módosító javaslatát, amely szerint csak úgy engedélyezhető új egyetem létrehozása, ha az illető oktatási intézményben egy akkreditált román kar is működik. /Elvetették az akkreditációs törvény módosítását. Nem kötelező a román kar. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./"

"Máthé Éva legutóbbi írásában (Ki írta a forgatókönyvet? - Romániai Magyar Szó, 2001. május 17.), politikai ellenszenvét a "függetlenség" csomagolópapírjába bújtatta. Ami a Kossuth Rádiót illeti, Máthé Éva arról nem szólt, hogy az MDF után hatalomra jutó MSZP és SZDSZ legalább akkora tisztogatást végzett a közszolgálati médiában, ha nem nagyobbat, mint elődje. A továbbiakban Máthé Éva azt írja: "Magyarország ismét parlamenti választás előtt áll. A sajtó nagyobbik része - FIDESZ- olvasatban - "pofátlanul" független." A "függetlenben" már korántsem biztos, írta Pászkán Zsolt. Egyrészt azért, mert önmagukat legtöbbször "ellenzékiként" határozzák meg, mely eleve kizárja a függetlenség lehetőségét. Baloldali elkötelezettségüket azzal magyarázták, hogy a "független" sajtó az a mindenkori hatalommal szembeni ellenzékiséget jelenti. Csakhogy, a baloldali kormányzás idején erről mintha megfeledkeztek volna! A magyarországi kereskedelmi adók függetlenséggel nem vádolhatók. Máthé Éva szerint: "Tények: 1. A FIDESZ mindenképp győzni akar 2002-ben. 2. A sajtó döntő többsége nem akar neki behódolni. És e független sajtó mögött multinacionális cégek állnak, és velük együtt sok pénz." Frei Tamás elkövetett egy szakmai hibát. Frei Tamás "mentsége", hogy olyan sajtó-közegben mozog, ahol ez a kérdés nem számít vétségnek. Azonban "Kocsi Ilona esetétől Sz. Nagy Csabával" után, már nehéz büntetlenül uszítani. Juszt László azon kínlódása, hogy a FIDESz-t belekeverje ebbe az ügybe, még jobban rávilágít arra gyűlölködő hisztériára, melybe a baloldali és a "liberális" sajtó belelovalta magát. /Pászkán Zsolt, Budapest: Milyen forgatókönyvet? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./"

"Funar, Kolozsvár polgármestere hajthatatlan marad: nem hajlandó alkalmazni a közigazgatási törvénynek a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatára vonatkozó előírásait. Ugyanakkor azt szeretné, ha - a törvénnyel ellentétben - a városi tanácsosok lemondanának a különböző önálló vállalkozások vezetőtanácsában betöltött tisztségükről. Máj. 23-án Kolozsváron Ionel Flesariu, a közigazgatási minisztérium államtitkára közel egy órán át ecsetelte az új törvény bizonyos előírásait. A tanácsosok egyes tisztségeinek összeférhetetlenségéről kifejtette: a városatyák megtarthatják a vezetőtanácsokban betöltött tisztségeiket, hisz a két tisztség közötti összeférhetetlenség csupán a 2004-ben megválasztott tanácsosokra érvényes. A prefektus figyelmeztette Funart: nem a törvény értelmezésének megvitatásáért gyűltek össze, hanem kérdéseket lehet feltenni. - Figyelmeztetem Önt, hogy nem 1989 előtt élünk, amikor értékes útmutatásokat adtak. Az az idő lejárt - mondta Funar polgármester. Vasile Soporan prefektus emlékeztette a polgármestert Kolozsvár gazdasági és szociális mutatóiról: 11% munkanélküliség (az 1996-os 8%-hoz képest), a város lakosságának 60 százaléka a szegénységi küszöb alatt él, a külföldi befektetések elkerülik a várost. - Remélem, hogy Kolozsvár elérkezett a normalitás eléréséhez szükséges érettséghez és az új törvény nem gerjeszt újabb feszültségeket - mondta Soporan. /Kiss Olivér: Kolozsváron egyelőre nem alkalmazzák a helyhatósági törvényt indítványt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./"

"Máj. 23-án délután érkezett Iliescu elnök Hargita megyébe, Csíkszeredára. Fogadásán jelen voltak dr. Csedő Csaba István, Csíkszereda polgármestere, Zsombori Vilmos, a megyei önkormányzat elnöke, Verestóy Attila szenátor, valamint Dézsi Zoltán alprefektus és Mircea Dusa prefektus. Innen Iliescu Székelyudvarhelyre ment. A hivatalos programban nem szerepelt a csereháti épület meglátogatása, az államfő ennek ellenére ott is szemlét tartott. Az udvarhelyi találkozót követően Csíkszeredában zajlott a hivatalos megbeszélés. Ráduly Róbert Kálmán képviselő a közigazgatási törvény életbe lépésének napján román és magyar nyelven köszöntötte az államfőt, majd kifejtette: az RMDSZ azon egyedüli politikai szervezet közé tartozik, aki következetesen betartja a PDSR-vel kötött megállapodását. A kormánypárt részéről is ugyanezt várjuk el - hangsúlyozta. Elmondta, hogy a megyében vannak az ország legrosszabb útjai. Több olyan cég van a megyében, amelyek a csőd szélén állnak. Iliescu elmondta: megnyugtatták az itt látottak, az egyszerű emberek sokkal bölcsebbek a politikusoknál. Többször is hangoztatta: az állam nyelve ettől függetlenül a román nyelv marad, a kisebbségi nyelvhasználat egy lehetőség, de nagy felelőség hárul az önkormányzati vezetőkre ezt úgy alkalmazni, hogy az itteni román kisebbséget ne érje sérülés. A státustörvényről Iliescu elnök leszögezte: jó kezdeményezésnek tartja, hogy a magyar kormány foglalkozik a határain túl élő kisebbségiekkel, számára viszont érthetetlen, mi akar lenni a magyar igazolvány, ami teljesen ellentmond az európai normáknak. Újságírói kérdésre, hogy a hivatalos programtól eltérően Cserehátat miért ejtette útba, az államfő hevesen reagált. "Nem mehettem úgy Udvarhelyre, hogy elkerüljem ezt az intézményt." Indulatosan kifakadt: nekem senki nem csinál programot! Oda megyek, ahová akarok! - Máj. 24-én az államfő Borszékre, Maroshévízre, Marosfőre majd Csíkszépvízre látogatott. /(Daczó Dénes): A földön kell járnunk - tanácsolta Hargitában az államfő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./ Székelyudvarhelyi látogatása alkalmával Ion Iliescu államelnök és kísérete az eredetileg egyeztetett programot figyelmen kívül hagyva, meglepetésszerűen meglátogatta a csereháti helyi fogyatékosoknak szánt ingatlant, valamint a román tannyelű Marin Preda Gimnáziumot. A szervezők eltitkolták a város vezetősége előtt a csereháti látogatás tervét - áll a városi polgármesteri iroda közleményben -, a kisegítő iskola státusával kapcsolatban pedig félretájékoztatták az államelnököt, aki ilyenformán érzelmileg viszonyult a kérdéshez és Szász Jenő polgármester tárgyilagos magyarázata sem oldotta meg a problémát. Mint ismeretes a bukaresti Szeplőtelen Szív Kongregáció görög-katolikus apácái elfoglalták a helyi fogyatékos gyermekek részére külföldi segélyből felépült gyermekotthont. Az udvarhelyi RMDSZ sajtótájékoztatójában helyteleníti Szász Jenő polgármester közbelépését, aki előzetes egyeztetések hiányában próbálta tárgyalni ezt az összetett kérdést. Verestóy Attila szenátor arra kérte az államelnököt, ne hozzon elhamarkodott, a magyarságra nézve hátrányos döntést. Iliescu ezzel egyetértett. Az RMDSZ szerint a polgármesternek egyeztetnie kell az érdekvédelmi szervezettel. /Székelyföldi látogatáson Ion Iliescu. Az államelnök meglepetésszerűen érkezett Cserehátra. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./"

"Tamás Sándor kézdivásárhelyi RMDSZ-képviselő elmondta, hogy május 24-én rendőrök jelentek meg Héjja Dezső lakásán: elviszik, hogy a 4 év börtönbüntetést letöltse. Héjja Dezső egészségi állapota nagyon súlyos, gyakorlatilag mozgásképtelen, mindkét lába lebénult. Kórházba kellett utalni. Egyúttal kérte a büntetés végrehajtásának elhalasztását.. Kérésére az első fokon eljáró bíróságnak, azaz a bukaresti törvényszéknek kell választ adnia. /(Szonda Szabolcs): A büntetés letöltésének elhalasztását kérik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./"

"Jókai Anna Kossuth-díjas író május 22-23-án Zilahon Ady iskolájában, illetve a református kollégiumban olvasókkal, irodalombarátokkal találkozott Simonfy Irén, a megyei EMKE elnöke meghívására. Előadását követően a 12. kiadást megért Ne féljetek című könyveit dedikálta sorbanálló vásárlóknak. Első könyve "4447" címmel 1968-ban jelent meg, szabadúszóként azóta húsz kötete látott napvilágot. 1990 után három évig volt a Magyar Írószövetség elnöke. Elmondta, hogy nagy csalódás érte: hitte, hogy a Kádár-rendszer után a jónak kell jönnie, hazugságok nélküli világnak. A gonoszság viszont nem kíméli az új rendszert. Az új évezred veszélyes, e veszély alól a magyarság sem kivétel, ezt illetően a globalizációra gondolt. Erre utalt budapesti példákkal, az eluralkodott idegen nyelvű feliratokkal, a magyar nyelv szégyenlésével a globalizáció ürügyén a sajátosság elnyomásával, a magyar tapasztalatok lenézésével. Az írónő zilahi üzenete: "A fiatal lehet szétszórt és a maga szintjén mégis eredményes, az öregnek azonban szüntelenül összpontosítania kell. Az öregség nem nyugalom, hanem megfeszített akarat. Két mankónk: az önirónia és a bátorság. Energiánk pedig az eszközként használt szenvedés. A hova nem rajtunk áll. A miért az Isten titka. A hogyan a mi szabadságunk". /Jókai Anna zilahi üzenete "A hogyan a mi szabadságunk" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26-27./"

" Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke szerint a készülő magyar státustörvény etnikai koncepción nyugszik, ami a volt Jugoszláviában történtekhez hasonló méretű konfliktusokat robbanthat ki. Szerinte a törvény előírásai ellentmondanak az európaiságnak. Oka: a státustörvény etnikai és nem polgári alapokon nyugszik. Stoica szerint meg kell akadályozni, hogy a magyar törvény jelenlegi formájában alkalmazásra kerüljön. /Státustörvény - a román liberális vezér "véres kardja" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./"

"Tízéves születésnapján, május 21-én köszöntötték a Kriza János Néprajzi Társaságot a bécsi Bornemissza Péter Társaság tagjai: Szépfalusiné Wanner Márta, Antal Imre és Antalné Sebestyén Ágnes. A bécsi Bornemissza Péter Társaság az ausztriai magyarság centruma, ennek volt alapítója és vezetője Szépfalusi István lelkész egészen 2000-ig. Meghalt a pásztor, mi lesz a nyájjal? - tette fel a kérdést Szépfalusiné Wanner Márta, aki az Antal házaspárral együtt jelenüket, lehetőségeiket és terveiket is bemutatta. Ők viszik tovább Szépfalusi hagyatékát és az Ausztriai Evangélikus Egyház Lelkigondozó Szolgálatát. Antalné Sebestyén Ágnes Erdőszentgyörgyről származik, férje, Antal Imre pedig csíkmadarasi. Ők a kortárs magyar népi kultúra közismert terjesztői Ausztria-szerte és a magyar szórványban mindenütt. /A bécsi Bornemissza Péter Társaság. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 29./"

"Funar kolozsvári polgármester magyargyűlölete, kisebbségellenessége közismert. A románok megmosolyogják, de sokan titkon szorítnak neki, hadd mutassa meg a magyaroknak, ki itt az úr. Az állami hatalom képviselői Pilátusként mossák kezüket. A polgármester bármiféle törvénytelenséget követett is el, az ország nagyobb része rendőrséggel, bírósággal együtt felsorakozott mögéje. Egy évtizede Kolozsvár magyarsága ellen harcot folytatnak, szüntelenül támadva múltját, jelenét és jövőjét. Victor Ciorbeanak, Emil Constantinescunak, Ion Iliescunak vagy Adrian Nastasenak is egyformán szüksége volt erre a szélsőségesen nacionalistára. A polgármester bármit elkövethet Kolozsváron, bántódása nem eshet. Makkay József számára, amint írta, rejtély, hogy az RMDSZ az évek során miért nem lépett fel határozottabban akkor, amikor a polgármester súlyos magyarellenes kijelentésekre és tettekre ragadtatta el magát. Az is érthetetlen, miért nem tiltakozott annak idején a magyar külügy, amikor Funar meggyalázta Kolozsvár főkonzulátusát? Miért nem indított ellene az RMDSZ magyarellenes gyalázkodásért bűnügyi eljárást, akár Strasbourgig víve az ügyet? - Bill Clinton amerikai elnök nem is olyan régen Romániát a kisebbségi ügyek megoldásában európai példaképnek tekintette, véleményét pedig azóta sok nyugati politikus osztja. /Makkay József: Elveszett Kolozsvár? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./"

"A nyolcéves tapasztalat mutatja, hogy a Csíkexpo nemzetközi kiállítás bebiztosította helyét az ilyen jellegű rendezvények sorában, s különösképpen a magyar-román gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok, üzletkötések ápolásában. Ami magát a kiállítást illeti: igen változatos, színes az árukínálat, a traktoroktól a fehérneműkön át a lószerszámokig. Magyarországi kiállítók is jelen vannak. A Csíkexpo-2001-gyel egyidejűleg zajlik Bukarestben a TIBCO, amelyen több magyarországi cég szintén részt vesz. - Máj. 30-án Csíkszeredában magyar-román üzletember-találkozót tartottak, majd felavatták a budapesti Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) csíkszeredai képviseleti irodáját. Hasonló irodák nyíltak Sepsiszentgyörgyön, Temesváron, Szatmárnémetiben, Kolozsváron és Marosvásárhelyen. Ennek a hat romániai képviseleti irodának a munkáját a bukaresti Magyar Kereskedelmi Iroda fogja majd irányítani. /CSÍKEXPO- Partnerkapcsolatok szolgálatában. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 31./"

"Közel egy fél évvel ezelőtt az Amerikai Egyesült Államok anyagi támogatásával munkahelyteremtő programot indítottak Kézdivásárhelyen. Ennek keretében havonta került sor kurzusokra. Május 22-én a tanácsosok és üzletemberek döntöttek: a DEL-program eredményeként egy turisztikai irodát és egy útjavító csoportot létesítenek. A program értelmében az USA 30 ezer dollár nem visszatérítendő támogatással járul hozzá a kézdivásárhelyiek elképzeléséhez. Amint azt Dimény Attila tanácsos, a turisztikai iroda indításával kapcsolatos ötlet szülőatyja elmondta: az irodára 9 ezer dollárt szánnak. Az elképzelés szerint egy turisztikai irodát nyitnak valahol a főtéren, mely célra az épületet a polgármesteri hivatallal közösen fogják kiválasztani. Optimális esetben az irodának önellátónak kell lennie. Az iroda ugyanakkor jogi hátteret biztosítana azon kézdivásárhelyi magánház-tulajdonosoknak, akik hajlandók lennének turisták befogadására. A múzeumban jegyzett adatok szerint Kézdivásárhelyt közel 12 ezer turista látogatta meg a tavaly, ezek közül mintegy 1500-an szálltak csak meg a város területén. /A turizmusról Kézdivásárhelyen. El kell adni a várost. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jún. 1./"

"Kolozsváron máj, 26-án emlékeztek Balázs Ferencre, születésének 100. évfordulóján. Dr. Egyed Ákos elnök köszöntötte az összegyűlteket. Kifejtette: Azért járta Balázs Ferenc a kerek világot, hogy amit összeszedett, összegyűjtött, tapasztalt, hazajőve a gyakorlatban alkalmazza az erdélyi magyar falu felemelkedéséért, felvirágzásáért. Cseke Péter többek között arról beszélt, hogy Balázs Ferenc amerikai tartózkodása alatt is csak arról tárgyalt, mit kell tenni hazájában. Testamentumában is úgy rendelkezett, hogy az összeg, ami kiadói munkásságából befolyt, az a köz javára szolgáljon. Balázs Ferenc világkörüli utat tett, és mindenütt meglátta azt, ami otthon, Erdélyben értékesíthető. Balázs Ferenc úgy látta, hogy az általános felemelkedés egyik alappillére a falu felemelkedése, akkor meg kell látnunk: megmaradásunk egyik alapfeltétele, hogy azt a válságba került falut kiemeljük, és reménységet adjunk a napi küzdelmekbe belefáradt ember elindulásához. /Csomafáy Ferenc: Lábnyomait keressük. Balázs Ferenc emléknap (1901- 1937) = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./"

"Eckstein-Kovács Péter szenátor jún. 4-én a szenátus plénuma előtt politikai nyilatkozatban ítélte el azt, hogy Kolozsvár anyakönyvvezetője megtagadta a házasságkötést egy magyar pár esetében, mivel két nyelven mondták el, a románon kívül magyarul is, a boldogító igent. A szenátor tarthatatlannak nevezte, hogy egyesek politikai és szélsőséges meggondolásokból törvénytelenül bele avatkoztak emberek magánéletébe, figyelmen kívül hagyva a helyi közigazgatási törvény vonatkozó rendelkezéseit. Az eset azt bizonyítja, hogy Gheorghe Funar és nagy-romániás társai fittyet hánynak a törvényekre. /Eckstein-Kovács Péter: Törvényszegő az anyakönyvvezető. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./"

"Május 25. és 27. között immár negyedik alkalommal rendezték meg Sóstófürdőn (Magyarország) a Suliexpót, melyen idén tíz ország fiataljai vettek részt. Az expó célja, hogy a Kárpát-medencén túllépve, bővüljön a résztvevők köre, illetve, hogy a diákoknak lehetőségük legyen, az "egységes Európa" gondolatnak megfelelően, a kapcsolatteremtésre és önkifejezésre, függetlenül attól, hogy milyen nyelvet beszélnek. A rendezvényen jelen volt a szatmárnémeti Avram Iancu Általános Iskola. Küldöttsége. Szász Piroska igazgatóhelyettes elmondta, hogy a Suliexpóról az interneten olvasott. Jelentkezett, majd keresett egy testvériskolát - Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium -, amely 100 ezer forinttal támogatta kiutazásukat. Ez az összeg az elszállásolás költségeit sem fedezte, ezért az iskola gyermeknapi műsort mutatott be, ennek bevételéből fedezték a különbözetet. Volt piactér és kirakodóvásár, melynek keretében bemutatkoztak az iskolák, illetve a nemzetek. Annak ellenére, hogy első alkalommal vetek részt a rendezvényen, két kategória-díjat is elhoztak /vizuális művészet kategória és a Suliexpó kisszótár kategória/. /Suliexpó - kapcsolatteremtés és önkifejezés, a nyelvtől függetlenül. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 6./ "

"Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt elnöke nyílt levelet intézett Orbán Viktorhoz, Magyarország miniszterelnökéhez, amelyben közölte: pártjának országos és területi vezetősége elhatározta, hogy lemondana a magyar igazolványról, "ha magyarságunk igazolását az anyaország az RMDSZ-re bízná". Kiss Kálmán szerint "a törvény egyénekre lebontott alkalmazását nem az RMDSZ-re vagy az ebből sarjadó új keletű "nem politikai" szerveződésekre, hanem olyan tiszta források birtokosaira kell bízni, mint amilyenek történelmi egyházaink vagy a Magyarok Világszövetsége, ellenkező esetben "a nemes szándék óhatatlanul eltorzul". /Vádaskodás nyílt levélben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./ "

"Ez a tanács jelenlegi összetételében működésképtelen - mondta jún. 7-i sajtótájékoztatóján Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere. Érthetetlen az RMDSZ-frakció egyes tagjainak bojkottja a városi költségvetés ellen. A legutóbbi botrányos költségvetési vita után az RMDSZ-frakcióból kilépett Iszlai József kifejtette: ami Székelyudvarhely költségvetési vitáján történt, az megmagyarázhatatlan és elfogadhatatlan. Veszélyes helyzet állt elő. A törvény kimondja, hogy ha három hónapon belül három vagy több törvénytelen határozatot hoz egy tanács, akkor az feloszlatható. Legutóbb több mint harminc határozatot semmisítettek meg törvénytelenül - nem hármat. Nem tudja felmérni az RMDSZ, hogy önfelszámolást végez. A városban az RMDSZ elvesztette a választók bizalmát. Szomorú dolog, hogy ezt nem tudja felmérni az, aki a frakciónak hátulról osztogatja a tanácsokat. /Bágyi Bencze Jakab: Iszlai József tanácsos szerint önfelszámolást végez az udvarhelyi RMDSZ. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 8./"

"A képviselőház mezőgazdasági bizottsága elutasította az RMDSZ kezdeményezését, amely szerint a tulajdonosok megkapták volna az erdeik kitermeléséből származó jövedelmet. Így a visszaszolgáltatásig a fa eladása az erdészeteket gazdagítja. A tervezet a jövő héten kerül a plénum elé, amelyet a múlt hónapban öt RMDSZ-képviselő - Birtalan Ákos, Garda Dezső, Kelemen Atilla, Ráduly Róbert és Tamás Sándor -nyújtott be az erdőrendtartási törvény módosítására. Az RMDSZ képviselői javasolták, hogy a visszaszolgáltatandó erdőkből kitermelt fa eladásából befolyó jövedelmet az erdészeti hivatal a leendő tulajdonosoknak adja át. /Megbukott javaslat. Nem változik az erdőgazdálkodási törvény? = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./"