"Sok szó esett az "átvilágítás" szükségességéről, írta Fodor Sándor, hogy a közéleti szereplőket, képviselőket ne lehessen többé felelőtlenül a kommunista rendszer politikai rendőrségével, rettegett terrorszervezetével való együttműködéssel vádolni. A legtöbb "beszervezett" nyomorult áldozat volt, akiket kényszerítettek, hogy aláírják a "vállalást. A legtöbben abbahagyták ezt a rendszerváltás után. Azért kell az átvilágítás, hogy szégyenletes titkukkal ne legyenek zsarolhatók, mihelyt közéleti szerepet vállalnak. Mindezt azért jutott Fodor Sándor eszébe, mert az emlékműgyalázásról szóló beszámolót látott a Magyar 2 adásában. /Budapesten a Regnum Marianum temploma helyén állított keresztet diákok lefűrészelték és a talapzatra kommunista szimbólumokat festettek/. Egyszercsak megszólalt, maga a "Regnum" elnöke is. (Így konferálták be.) Ő pedig a Kolozsvárról eltávozott V. J. egyetemi "káder", akit 20 évvel ezelőtt letartóztattak, perbe fogtak és elítéltek, holmi felvételi vizsgákkal kapcsolatos visszaélések miatt. A tárgyaláson azzal védekezett, hogy őt nem lenne méltányos elítélni, mivelhogy rendszeresen tájékoztatja a belügyi szerveket - mégpedig fedőnév alatt. Megdöbbentő, hogy az egykori besúgó vezető szerepet vállal egyházi szervezetben. Ugyanez elmondható a Budapestre kivándorolt és egyfolytában melldöngető, mártíromságát fitogtató erdélyiről is. Alexandru Maie volt politikai fogoly megírta emlékiratát /Am fost medic la Gherla, Mentor Kiadó - Orvos voltam Szamosújváron/, ebben döbbenetes írt meg, az Összmagyar Testület elnökéről. /Fodor Sándor: Az átvilágításról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./Fodor Sándor Vincze Jánosra és Bartis Ferencre célzott. Emlékeztető: A Független Magyar Párt felhívását közölte a lap, elnöke a kolozsvári Vincze János. Vincze Jánost, amint a mellékelt bírósági ügyirat tanúsítja, befolyással való üzérkedésért 1980-ban elítélték, ekkor Vincze János azzal védekezett, hogy ő a milícia hivatalos informátora. /Átvéve a kolozsvári Szabadságból. Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. febr. 7./ A Szabadság közölte azt is, hogy Vincze János a tévében egyetemi tanárként mutatkozott be, valójában Kolozsváron doktorátus nélküli tanársegédként dolgozott 1980-as letartóztatásáig, azóta nincs munkahelye. /Szabadság (Kolozsvár), 1990. febr. 3./"

A bánsági regionalizmusról tartottak vitafórumot Temesvárott, Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő-jelölt és Bodó Barna szenátor-jelölt részvételével. Toró T. Tibor elmondta: izgalmas párbeszéd alakult ki a kérdésről az RMDSZ és a haladó román értelmiség képviselői között. Toró javasolta, hogy a választások után valamennyi bánsági parlamenti képviselő, pártállástól és nemzetiségtől függetlenül, dolgozzon ki egy közös platformot, amelynek segítségével hatékonyabban képviselnék a bánságiak sajátos érdekeit a parlamentben. Az RMDSZ képviselője reményt keltőnek nevezte a temesvári román értelmiség képviselőinek viszonyulását a kérdéshez. A Temes megyei RMDSZ párbeszédet kezdeményezett a többi bánsági nemzeti közösség szervezetével, elképzeléseik közös nevezőre hozása és a közös érdekképviselet megvalósítása érdekében. Konkrétan eddig a német és a zsidó kisebbség szervezetei válaszoltak az RMDSZ ajánlatára. /A bánsági regionalizmusról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

A felmérései arra utalnak, hogy Ion Iliescu legjelentősebb ellenfele nem a kormánykoalíció pártjainak jelöltjei közül kerül ki, hanem az ellenzék soraiból. A szélsőséges Nagy-Románia Párt elnökének, Tudornak minden esélye megvan arra, hogy Ion Iliescuval méretkezzen meg. Tudorral szembekerülve Iliescu arra kényszerül, hogy visszavonuljon a magyar- és idegenellenesség terepéről, ott ugyanis Tudorral egyszerűen fel sem veheti a versenyt. A román értelmiségi elit megkésve figyelt fel és - mint mindig - a magyaroktól várja, hogy megmentse a helyzetet. Ez az értelmiség maga is hozzájárult a nemzeti mitológia kidolgozásához. Bíró Béla hangsúlyozta, hogy a mentalitást kell megváltozni, "s ez csak a nemzeti-kommunista ideológiák gyakorlati kudarca árán lehetséges." Nem könnyű egy olyan országban élni, "melyben az idegengyűlölet büntetlenül hódít, melyben a nemzeti érzés előbbre való a demokratikus érzületnél." - jelentette ki Bíró Béla. Igaza van Frunda Györgynek: a románság, ha C. V. Tudort emeli a hatalomba, magára vessen, megérdemli a sorsát. Bíró azonban hozzátette: De vajon, mi, ha mindehhez tétlenül asszisztálunk, nem érdemeljük-e meg? /Bíró Béla: Ki mit érdemel? = Brassói Lapok (Brassó), nov. 24./

"Az Erdélyi Szövetség, a Magyar Írószövetség és a Rákóczi Szövetség aggódással, vegyes várakozással tekint a hét végén esedékes romániai parlamenti és elnökválasztás elé. Közös levelükben leszögezték: fontosnak tartják, hogy a választások eredményeképpen olyan kormány jöjjön létre Romániában, amely elkötelezett a demokratikus intézményrendszer fenntartása és továbbfejlesztése mellett, és konkrét lépéseket tesz az erdélyi magyarság kollektív jogainak érvényesítése érdekében. Amennyiben nem élnek a választás lehetőségével a magyarok, azzal a magyarság megfosztaná magát a világ érdeklődésétől, amely egy jelentéktelen létszámú közösség ügyét nem fogja az európai csatlakozási tárgyalások során felvállalni és fontos kérdésként kezelni. Ezért a három szervezet felhívott minden magyar nemzetiségű választópolgárt, hogy feltétlenül vegyen részt a választásokon. Az aláírók: Székelyhidi Ágoston, az Erdélyi Szövetség elnöke; Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke; dr. Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke. /Sokan tekintenek aggodalommal a romániai választások elé. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./"

"A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja tulajdonképpen megnyerte a választást, de önmagában nem tud kormányt alakítani. Koalíciós partner pedig egyelőre inkább csak elméletben adott. Ion Iliescu és Adrian Nastase kategorikusan kijelentették, hogy nem hajlandók a Nagy-Románia Párttal kormányozni. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetői, nem "lelkesedtek" a RTDP-NLP közös kormányzásért. Az RMDSZ országos vezetői már a kampány végén elhatárolták magukat az RTDP-től, és az első részeredmények ismeretében is hasonlóképpen nyilatkoztak. A Nagy-Románia Párt kész lenne, sőt, készül is a kormányzásra. C. V. Tudor nov. 27-én kijelentette: "Ez a koalíció Iliescu akaratától függetlenül is létre fog jönni". A nagy-romániás vezér optimizmusa nem teljesen alaptalan. Iliescu és pártja koalíciós partnerre szorul, vagy felvállalja a kisebbségi kormányzás kockázatát. - Ha az NLP, DP és RMDSZ felvállalja a kisebbségben kormányzó RTDP parlamenti támogatását, akkor talán "elméletben" elképzelhető, ám ezt nem fogadná egységes lelkesedéssel a két párt szavazótábora. - Az NRP kormányba emelése az ausztriai helyzetet teremtené újra, és teljes mértékben ellehetetlenítené Románia euroatlanti integrációját. /Gál Mária: Ki alakít kormányt? Patthelyzetben Románia. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./"

Tempfli József nagyváradi katolikus megyéspüspök visszautasította azt a nyilvános bírálatot, amelyet Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke tett nemrég személyével kapcsolatban egy budapesti sajtótájékoztatón. "Nyilatkozatával a püspök úr azt érzékelteti, nem volt méltó hozzám, hogy a nevezetekkel együtt jelenjek meg. Magam ezt nem tartom, mert legyen az egy szocialista képviselő, Lagzi Lajcsi, utcaseprő vagy cigány, Isten mindenkinek egyforma emberi méltóságot adott, s ezt kölcsönösen tisztelnünk kell, függetlenül a társadalmi pozíciótól. A nyilatkozat után felteszem a kérdést: merjek-e akár egyházi, akár polgári rendezvényen megjelenni a püspök úr mellett, méltónak talál-e erre - írta Tempfli püspök. /Tempfli József megyéspüspök válasza Tőkés Lászlónak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

"Nov. 28-án rendkívüli sajtóértekezletet tartott Kolozsváron a Nagy-Románia Párt Kolozs megyei vezetősége. Többek között jelen volt Gheorghe Funar főtitkár és Ioan Mihai Nastase az NRP megyei szervezetének elnöke. Elmondták: véleményük szerint a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt támogatói Corneliu Vadim Tudorra voksolnak a második fordulóban. Meggyőződésük, hogy ugyanezt teszik a magyarok, a székelyek, a csángók, sőt még a zsidók is, hiszen "az NRP-ben mind a négy kisebbség képviselteti magát". Szerintük a Nagy-Románia Pártot semmiképp sem lehet szélsőséges alakulatnak minősíteni. A Corneliu Vadim Tudor pártelnök által nyilvánosságra hozott, "az ország megmentését" szolgáló Sürgősségi Programban az szerepel a Románellenes Tevékenységeket Kivizsgáló Országos Bizottság létrehozása. A program második pontja: hatalomra jutás esetén betiltják a "szegregacionista RMDSZ-t". Arra kérdésre, hogy az RMDSZ betiltása esetén mi történik majd a szövetség vezetőivel, a sajtótájékoztatón elmondták: A törvénytelenül működő RMDSZ vezetőit Vadim védelme alá vonja. Ha a román állami hatóságok, a Román Hírszerző Szolgálat, az ügyészség arra a következtetésre jut, hogy megszegték az ország törvényeit, akkor az igazságszolgáltatás kezére adjuk őket. A sürgősségi program szerint a Nagy-Románia Párt a román állam hatalmának visszaállítását tervezi azokban a régiókban, amelyeket állítólag az RMDSZ és Magyarország ügynökei gazdaságilag gyarmatosítottak. - A Nagy-Románia Párt kivizsgálja majd az olyan üzletemberek tevékenységét, mint Erdély Ede, akinek nevéhez sok sötét ügylet fűződik. Kivizsgálják majd azt is, hogy a székelyek miért vágták ki az erdőket. "Megengedhetetlen, hogy elkótyavetyéljék a román állam kincseit" - mondta Gheorghe Funar. - A Nagy-Románia Párt főtikára "Románia és Besszarábia" mihamarabbi egyesülését szeretné. Azt akarják, hogy a moldovai állampolgárok ne útlevéllel, hanem személyazonossági igazolvánnyal utazhassanak az országba. /Kiss Olivér: Törvényen kívül helyeznék az RMDSZ-t. A magyar cégek bezárásával fenyegeztőznek Vadimék. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./"

Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere sajtótájékoztatón ismertette az udvarhelyi választási eredményeket. Megelégedéssel nyugtázta, hogy az államelnök-, szenátor- és képviselőjelöltek listáján az urnák elé járuló udvarhelyiek csaknem mindegyike az RMDSZ jelöltjeire szavazott. A megyei átlagosnál gyengébb udvarhelyi részvétel (valamivel 53% fölött) a polgármester szerint Kolumbán Gábor óvásának méltánytalan elutasításával magyarázható. Szó volt az Udvarhelyért Polgári Egyesület (UPE) helyzetéről is, mert Verestóy Attila szenátor azt nyilatkozta a helyi Digital 3 Televízió híradójában, hogy a Marosvásárhelyi Ítélőtábla döntése is világossá tette: az UPE törvénytelenül alakult meg. Így működése is jogszabály-ellenes volt. Ha az ítélet jogerőre emelkedik - mondta a tévében Verestóy -, a majdani testület 20 RMDSZ-es és egy független képviselőből fog állni. Szász Jenő szerint azonban az Ítélőtábla döntése nem végleges, az UPE fellebbezni fog. Az illetékes minisztérium jóváhagyta az UPE bejegyzését, tehát törvényesen alakult meg április 21-én. Az UPE-s képviselőktől nem lehet visszavenni az igazolt mandátumot. Szász Jenő hangsúlyozta: békét kell teremteni, szükség van az együttműködésre az UPE, az RMDSZ és a polgármester között. Az UPE - amint neve is mondja - csak a város dolgaival kíván foglalkozni, nem szólt és nem szól bele az úgynevezett nagypolitikába. Békére nem lehet támadással törekedni - folytatta Szász Jenő -, megemlítve, hogy Verestóy Attila megfenyegette a Polgármesteri Hivatal néhány munkatársát. /Székelyudvarhely. Békére lenne szükség. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 29./

Az utolsó tíz évben 367 ezer ember hagyta itt végleg Romániát - nyilatkozta Nastasia Constanta, a lakosságnyilvántartási főigazgatóság sajtófőnöke. - Eddig 502 883 személy települt ki, közülük 157 ezren közvetlenül 1989 előtt. A 2000. január-október időszakban 19 163 kivándorlási kérelmet nyújtottak be, ebből 9093-at az országban és 10 071-et más országok romániai diplomáciai képviseletein. A kivándorlók többsége 17 és 40 év közötti. A nemzetiség tekintetében az idén 9793 román, 420 magyar, 366 német és 51 zsidó hagyta el Romániát. /Kis román kivándorlási statisztika. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

Az EU-tagországok bel- és igazságügy-miniszterei dec. 1-jén politikai megállapodásra jutottak arról, hogy feloldják a Bulgáriával szemben fennálló vízumkényszert, és - feltételesen - hasonló lépést helyeznek kilátásba Románia esetében is. Az RTDP vezetői elégedetlenül vették tudomásul, hogy az Európai Unió csak Bulgária esetében hozott politikai döntést a vízumkényszer feltétel nélküli feloldásáról, míg Romániával szemben a vízumok eltörlését feltételekhez kötötték. A közép- és kelet-európai EU-tagjelöltek közül az uniós tagállamok már csak e két országgal szemben tartottak érvényben vízumkötelezettséget, elsősorban az illegális bevándorlással kapcsolatos gondok miatt. Az uniós miniszterek egyelőre csak elvi döntést hoztak, felkérve egyúttal az Európai Bizottságot, hogy két hónapon belül terjesszen elő jelentést arról, milyen intézkedéseket tett Bulgária a határellenőrzés megszigorítása és az illegális bevándorlás megfékezése érdekében. Adrian Nastase kijelölt miniszterelnök szerint az EU ″szerencsétlen diszkriminációt alkalmazott, ami Románia nemzetközi besorolását tükrözi″. Ion Iliescu pártelnök hangsúlyozta, hogy a románokat kevéssé érdekli a vízumprobléma. Ezt a kérdést véleménye szerint a román gazdaság talpraállításával lehet megoldani, hogy a románok ne másutt a világban kényszerüljenek munkát keresni maguknak. - Markó Béla RMDSZ elnök a Mediafaxnak kijelentette: az EU döntése a szélsőséges erők előretörésének tulajdonítható. /Még várni kell a vízumkötelezettség feloldására. Az RTDP elégedetlen az EU-döntésével. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

Dec. 3-án Csíkszeredán az ünnepi csángó-misét Tamás József segédpüspök celebrálta, a szentbeszédet Darvas Kozma József esperes-plébános mondta. Mindketten kitértek arra, hogy a moldvai csángómagyarságra mint embertársainkra kell tekintenünk, érezniük kell az erdélyi magyarság szeretetét. A szentmise előtt Ádám Gyula Csángósors című fotókiállítása nyílt meg a Szakszervezetek Művelődési Házában. Rendhagyó könyvbemutatón Ferenczes István Duma-István András költészetét méltatta. Délután a megyei kulturális központban a csángó-ügy aktuális kérdéseiről szerveztek fórumot. A csíkszeredai csángó-napot a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és a külsőrekecsinyi hagyományőrző csoport közös produkciója zárta, ezt moldvai magyar táncház követte. Valamennyi rendezvényen jelen voltak a külsőrekecsinyiek, akárcsak a gyimesfelsőloki Szent Erzsébet Gimnáziumban tanuló csángó fiatalok is. /A csángókért szólt a harang. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 4./

Dec. 3-án Szatmárnémetiben a Szamos-negyedi református templomban a gyülekezet nőszövetsége, névadója, Árva Bethlen Kata születésének 300. évfordulója alkalmából ünnepi istentiszteleten vett részt. Előzőleg nőszövetségi találkozót szerveztek, amelyen több gyülekezet nőszövetsége vett részt. Igét hirdetett dr. Csiha Kálmán püspök. Árva Bethlen Kata életéről ifj. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület generális direktora tartott előadást. Csiha Kálmán Bethlen Gábor idézete: ″Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?″ /D.dr. Csiha Kálmán püspök tegnap Szatmárnémetiben hirdetett igét. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 4./

Az új kormány az európai normák szellemében harmonikus kapcsolatokra törekszik majd Magyarországgal - jelentette ki Adrian Nastase leendő kormányfő. Elmondta: következetes, szigorúan az európai normáknak megfelelő álláspontra van szükség, alapvetően a magyarság ügyében. Szerinte nincs egyetlen olyan európai jogszabály sem, amely kötelezően kimondaná, hogy a nemzeti kisebbség számára állami anyanyelvű egyetemet kell létesíteni. Ugyanakkor a magyar nyelvű felsőfokú oktatás kérdésében is lehet kompromisszumot találni - hangsúlyozta. Úgy vélte: az NRP előretöréséért az RMDSZ-t is bizonyos felelősség terheli: az RMDSZ tagja volt annak a kormánynak, amelynek tevékenysége katasztrofális következménnyel járt. /Harmonikusabb román-magyar kapcsolatokat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában megnyílt Bálint Zsigmond, Essig József és Szabó Ferenc fotóművészek kiállítása. Ami tematikailag közös vonás a három kiállító mostani bemutatóján, az elsősorban a népi kultúra, a népi építészet, Kalotaszeg kimeríthetetlenül gazdag szín- és formaváltozatainak művészi megjelenítése. /Németh Júlia: Fény - Kép a Reményik Sándor Galériában. Bálint Zsigmond, Essig József és Szabó Ferenc kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elmondta: az a tény, hogy a két rossz közül kellett választani, önmagáért beszél. - Ez nem jelent mást, mint a politikai kényszerhelyzet valóságát. Számunkra azt jelzi, hogy következetesen ki kell tartanunk amellett, amit tíz évvel ezelőtt felvállaltunk. Újra ellenzéki helyzetben, ugyanazzal a politikai párttal, a nacionalizmus rejtett, bujtatott arcával kell szembenéznünk most is, és ilyen körülmények közt megvédenünk kisebbségi értékrendünket, jogainkat. Az a tény, hogy tíz év után onnan kell folytatnunk, ahol 1990-ben elkezdtük, ismételten azt jelzi: az RMDSZ csak önmagában bízhat, az erdélyi magyarság csakis önmagára számíthat. /Kónya-Hamar: Az erdélyi magyarság csakis önmagában bízhat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

Ahelyett, hogy büszkék lennénk a csángókra, gyakran lenézzük őket, vagy egyszerűen tudomást sem akarunk venni a Gyimesekben és Moldvában élő testvéreinkről - rótta fel minden magyarnak Csoma Gergely a december 3-ai Csángó Nap nagyváradi rendezvényén. Az erdélyi származású, Budapesten élő csángószakértő történelmi csodának nevezte e közösség fennmaradását, hiszen a lelki terror és az elszigetelés ellenére évszázadokat éltek túl. Csoma Gergely a hetvenes-nyolcvanas években sokat járt a csángók között, akiket "élő őskövületeknek″ nevezett. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, az eseményt szervező Participatio Alapítvány elnöke leszögezte: "Úgy érezzük, hogy segítünk a csángókon, de néha sajnos többet ártunk, mert rosszul nyúlunk a témához. Egyébként a romániai magyarság helyzetén csak úgy javíthatunk, ha segítünk a csángóknak is.″ Az esten a klézsei Kotis Mihály nagyváradi orvostanhallgató is beszélt, egyike azon kevés csángó fiatalnak, akik tanulmányaik befejeztével haza szeretnének térni. Róka Szilvia, a bákói székhelyű Moldvai Csángómagyarok Szövetségének irodavezetője az elnyomás kapcsán elmondta, hogy nagyon sok csángó család például azért nem írta alá az anyanyelvi oktatást igénylő ívet, mert gyermekeiket román társaik és tanáraik megfenyegették, s tartottak a megtorlástól. - Szilágyi Zsolt felvetette a Csángó Baráti Társaság megalapításának ötletét, zenés előadás és tanítással egybekötött moldvai csángó táncház zárta a délutánt. /(pataky): Csángók - élő őskövületek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 12./

Dec. 11-én Kolozsváron tartott megbeszélést a Duna Televíziót felügyelő tulajdonosi testület, a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának küldöttsége. A vezetőség erdélyi tájékozódó körútjának végállomása a kolozsvári, amelyet más erdélyi városokban rendezett hasonló találkozók előztek meg. Jelen volt Vetési László református lelkész, a Diaszpóra Alapítvány elnöke is. Pálfy G. István elmondta, hogy az adó magyarországi nézettsége nagy mértékben esett, de már a határokon túl is csökken népszerűsége. A televízió új vezetősége a Duna Tv e napokban megújuló arcélében látja a megoldást. /Egy nézettebb Duna Televízióért. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./ A Duna TV-t működtető Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriuma dec. 9-én Marosvásárhelyen helyi értelmiségiekkel találkozott. Jelen volt a kuratórium két erdélyi tagja: Gálfalvi György és Vetési László, valamint a magyar Országos Rádió és Televízió Testület egyik tagja is. Köztudott, hogy néhány hónapja új vezetősége van az intézménynek, mely főként hozzánk, határon túl élő magyarokhoz szóló adásokat készít. Magyarországon csökken a Duna-adások nézettsége. Többen több optimizmust igényeltek a műsoroktól, azt, hogy ne csak a nehézségeket, de az értékeket mutassa fel. A Duna leghűségesebb közönsége a gyermeksereg és a nyugdíjasok tömege, tehát adásszerkesztéskor feltétlenül gondolni kell rájuk. A kuratórium főként azt tekinti az intézmény küldetésének, hogy otthonmaradásra ösztönözze a határon túli magyarokat, és hozzájáruljon biztonságérzetük erősödéséhez. /(Máthé Éva): A Dunáról - a Maros partján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

Tőkés László püspök és Kovács Zoltán főgondnok aláírásával közleményt adott ki a Királyhágómelléki Református Egyházkerület vezetősége, amelyben megdöbbenésüknek adnak hangot, hogy még a visszakapott Calvineum ügyében is visszakozik a hatalom. A zilahi polgármesteri hivatal ugyanis november 20-án keresetet nyújtott be a Zilahi Bíróságon, és az 1999/83. számú kormányrendelet alkotmányellenes voltára hivatkozva a Calvineum feletti egyházi tulajdonjog bejegyzésének a megtagadását kérte. A zilahi Wesselényi-kollégium ügyével kapcsolatban a közlemény szerint az RMDSZ ″tétlenül szemléli az iskolánk ellen elkövetett törvénytelenségeket.″ ″Seres Dénesné a román hatóságok egyoldalú támogatását élvező volt igazgatónő november 30-án bármely jogalap nélkül elbocsátotta állásából László Kálmán kollégiumi gondnokot, és annak távollétében, az általa felvigyázott raktárhelyiségek ajtaját lepecsételtette. December 2-án éjjel ismeretlen tettesek felgyújtották László Kálmán panellakásának bejárati ajtaját.″ ″December 7-én reggel a Zilahi Református Esperesi Hivatal gyűléstermének ablakát betörve találták.″ Ugyancsak december 7-én az iskolagondnok bejárati ajtójába tűzve találta a Fugyivásárhelyen megalakított Református Megújulási Közösségnek a kolozsvári Szabadságban megjelent közleményét. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület vezetősége elítélte az RMDSZ ″ignoráns és hatalombarát magatartását″. /Gyűrűzik a Wesselényi-kollégium körüli botrány. Felgyújtották az egykori kollégiumi gondnok ajtaját. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

A Kárpátok Eurorégió romániai tagjai ötödik ülésüket tartják december 13-14. között, a helyszín ezúttal Csíkszereda - nem véletlenül, hiszen ez az első olyan ülés, melyen Hargita megye teljes jogú tagként vehet részt. A találkozón Romániából Szilágy, Szatmár, Botosani, Suceava, Máramaros és Hargita megye tanácsai képviseltették magukat, Hollandiából Pieter van Run, Belgiumból Patrick Dautrebande és Pierre Gerard képviselték az Eurorégiót. Dec. 13-án a megyei tanács épületében az Eurorégió romániai tanácsa ülésezett, a fő téma a Sánduly Edit programfelelős által készített javaslat megtárgyalása volt - ez arról szólt, hogy milyen területeken kapcsolódhat be Hargita megye a Kárpátok Eurorégió tevékenységébe. Az elhangzottak szerint Hargita megye jövőbeli együttműködésének fő elemei a következők: mikrorégiók együttműködése, Hargita megye fejlesztési intézményeinek integrálása a nemzetközi kapcsolatrendszerbe, a gazdasági szféra, főleg a turizmus fejlesztése a kínálkozó lehetőségek kihasználásával, a kis- és középvállalkozások támogatása, nyilván nem hiányzik az infrastruktúra fejlesztése, a környezetvédelem, a műemlékvédelem. A dec. 14-i programban szerepel egy látogatás a Vállalkozás inkubációs központban, a csíksomlyói kegytemplom megtekintése, majd egy kirándulás a gyergyószárhegyi kastélyba. /Eurórégiós ülés Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), 2000. dec. 14./

A magyarországi Kaláka együttes /vezetője Gryllus Dániel/ az elmúlt napokban csángóföldi turnén volt. Az együttest a bukaresti Magyar Kulturális Központ hívta, a csángó területeken a Csángó Szövetség volt a szervező, a házigazda. A Kaláka együttes Szabad-e ide betlehemmel bejönni? című, karácsonyi dalokból összeállított műsorát hozta el. Ezzel már a nagyvilágot is bejárták. Először /dec. 12-én/ Gyimesfelsőlokon léptek fel, este pedig Pusztinán. Innen Somoskára és Külsőrekecsinbe mennek, majd a hétfalusi csángók következnek. A fogadtatás bensőséges volt. Az esti előadások után véget érni nem akaró beszélgetések következtek. Pusztinán a kicsi, hideg termet az emberek szeretete fűtötte forróra. Legalább háromszázan gyűltek össze. A tömeg bekapcsolódott, a refréneket együtt dalolta az együttessel. Pillanatok alatt megtanultak egész szakaszokat. A csángó asszonyok végül külön néhány karácsonyi dalt is elénekeltek a vendégeknek. A Csángó Szövetség meghívta az eseményre a bákói Desteptarea című napilap munkatársait. December 13-án a lap megjelentette az erről szóló cikket, melynek címe így fordítható: A magyarok a pusztában kolindálnak. A cikk szerint a műsort Nisztor Ilona nyitotta meg egy román dallal, majd magyar dalok következtek. A cikkíró szerint a mintegy háromszáz résztvevő egy szót sem értett az egész előadásból, ezért hamar szétszéledtek otthonaikba, főleg amikor megtudták, hogy "nem lesz segélyosztás″. - Ez elképesztő. Hogy milyen módon sértik meg a Csángó Szövetséget, egy község lakóit, hogy rombolják le egy ünnep szépségét, ahogy szemérmetlenül hazudnak. Különben december 25-én erről a körútról fog szólni a Duna Televízió adásában az egyik műsor. /Máthé Éva: Pusztina újabb arculcsapása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

Dec. 14-én RMDSZ csúcsvezetősége, élen Markó Béla elnökkel tárgyalásokat folytatott a PDSR küldöttségével a tervezett kisebbségi kormány parlamenti támogatásának esetleges feltételeiről. Markó szerint a további tárgyalást folytató munkacsoportnak az anyanyelv használata, a magyar egyetemi oktatás, a tulajdonjog rendezése, a regionális fejlesztés és a gazdasági reform kérdésével foglalkozik majd. Ha sikerül közös nevezőre jutnia, lehetséges a kormány támogatása. Markó véleménye szerint nyitás tapasztalható a PDSR részéről az említett kérdésekben. - Adrian Nastase kijelölt román miniszterelnök szerint: "Bár bizonyos kérdésekben a két politikai szervezet nem ért egyet, komoly bizalom alakult ki közöttük, mivel az eddigi megállapodásokat betartották″. Szerinte az RMDSZ nagyobb figyelmet fordít a tervezett kormányprogramnak, mint a Demokrata Párt. "Függetlenül attól, milyen eredménnyel végződnek tárgyalásaink, kormányunk kötelessége lesz az, hogy figyelembe vegye Románia állampolgárainak törvényes érdekeit, bármilyen nemzetiségűek is legyenek, az európai elvárásoknak megfelelően. A leendő miniszterelnök közölte: a nemzeti kisebbségek hivatalát a tervezett tájékoztatási minisztériumba olvasztják. Vezetésében a magyar nemzeti kisebbség képviselője is helyet kap, de nem feltétlenül az RMDSZ tagja lesz. /Megállapodás csak jövő csütörtökön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./ Az RMDSZ nem tárgyalt és nem tárgyalhat az RTDP-vel a kinevezendő prefektusok személyéről, hisz ez azt jelentené, hogy kormánykoalíciós megbeszéléseket folytatnának, amiről nincs szó - nyilatkozta Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. - Az RMDSZ nem fut be a csapdába. Nincs mandátumunk ilyen jellegű tárgyalásokra. /Kiss Olivér: Magyar prefektusok Székelyföldön? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsi Hivatala /Nagyvárad/ előtt ülő Szilágyi László, a Máramaros megyében lévő Misztótfalu lelkipásztora napi néhány órás ülősztrájkkal tiltakozik. Szilágyi elmondta, nyolc hónapja a Királyhágómelléki Református Egyházkerület vezetősége, Kovács Zoltán főgondnok és Tőkés László püspök a misztótfalusi református gyülekezet kifejezett akarata ellenére, törvénytelenül és kánonellenesen felfüggesztette őt a lelkipásztori teendők gyakorlása alól. A döntést meg is fellebbezte - folytatta Szilágyi -, de az óvást elutasították. Az egyházkerület vezetősége csodálkozva vette észre az ajtó előtt üldögélőket, a sztrájkolók és az egyházkerületi vezetők között azonban nem alakult ki párbeszéd. /Nem értenek egyet a királyhágómelléki egyházkerület döntéseivel. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./

Dec. 18-án Budapesten, az Országházban Orbán Viktor miniszterelnök és Mádl Ferenc köztársasági elnök jelenlétében átadták a 2000. évi Kisebbségekért-díjakat. ″Magyarország bonyolult, de nagyon szép feladattal néz szembe minden esztendőben: olyan világot kell építenünk, amely egyszerre otthona és jó hazája a határon túli magyaroknak és a határon belül élő kisebbségeknek is″ - mondotta Orbán Viktor. ″Azt a hitvallást kell magunkkal vinni a következő évezredbe, amely szerint a határon túli magyarok csak akkor lehetnek jó polgárai annak az államnak, amelynek területén most élnek, ha megmaradnak jó magyaroknak. És azt a hitvallást is, hogy a Magyarországon élő görögök, szerbek, németek, románok, szlovákok és szlovénok akkor lehetnek jó polgárai Magyarországnak, ha megmaradnak jó görögöknek, szerbeknek, németeknek, románoknak, szlovákoknak és szlovénoknak″ - mondta Orbán Viktor. Kisebbségekért díjat kapott Barbér Istvánné és Boros Józsefné a szlovénség anyanyelvének és kultúrájának megőrzésért tett munkájukért, Wild Katalin egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem Német Nyelvészeti Tanszékének vezetője, Lénár Károly pápai káplán, tardoskeddi esperes-plébános és Szilágyi Pál professzor, a kolozsvári Páli Babes-Bolyai Tudományegyetem Matematika és Informatikai Kar Differenciálegyenletek Tanszékének tavaly nyugállományba vonult vezetője. (Az MTI nyomán) /Átadták az idei kisebbségekért-díjakat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./ Kisebbségekért díjjal tüntette ki Orbán Viktor miniszterelnök a BBTE egykori rektor-helyettesét, Szilágyi Pált. Az emlékplakettet és a díszoklevelet a magyar miniszterelnök - Dávid Ibolya igazságügyminiszter, Pokorni Zoltán oktatási miniszter és Martonyi János külügyminiszter javaslatára - azoknak a személyiségeknek adja át, akik kiemelkedő tevékenységeket fejtettek ki a nemzetiségek érdekében a közéletben, oktatásban, kultúrában, egyházi életben, tudományban, tömegtájékoztatásban, illetve a gazdasági élet terén. ″Úgy tekintek erre a kitüntetésre, mint az egyetem egész magyar oktatóközösségét érintő díjra, hiszen ezt a munkát közösen végeztük. 1996-ban Magyari András prorektortól vettem át a stafétát, és 2000-ben Kása Zoltán rektor-helyettesnek adtam át, akinek nagyon komoly segítőtársa is van Néda Árpád személyében″ - nyilatkozta a professzor. Szilágyi Pál a Babes-Bolyai Tudományegyetemnek 1996-tól 2000-ig rektor-helyettese volt. Ebben az időszakban nem kis mértékben áldozatos tevékenysége nyomán kiépült a magyar nyelvű képzés széles skálája - áll a méltatásban. Prorektori ciklusának lejárta után 13 karon, ezen belül 46 szakon folyik magyar nyelvű képzés. Többezer romániai magyar nemzetiségű hallgató tanulhat így anyanyelvén. Irányítása alatt épült ki a BBTE kihelyezett főiskoláinak rendszere, ennek eredményeként ma a Székelyföldön, Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön valamint Szatmárnémetiben olyan, zömmel magyar nyelvű képzés, amely a magyarság nyomasztó szakemberhiányát csökkenti. A romániai oktatási reform sodrában, az elmúlt esztendőkben vált felsőfokúvá a romániai tanítóképzés. Ezen intézmények - köztük a magyar tanítású nyelvű székelyföldi (kézdivásárhelyi, székelyudvarhelyi), nagyenyedi, szatmárnémeti, kolozsvári és marosvásárhelyi tanítóképző főiskolák szintén a BBTE hálózatához tartoznak. /Szabó Csaba: Szilágyi Pál volt rektor-helyettes Kisebbségekért-díjas. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsának dec. 18-án hozott határozata alapján a zilahi Református Wesselényi Kollégium körül kialakult helyzet rendelkezése ügyében Tőkés László püspök nyílt levélben fordult Markó Bélához, az RMDSZ elnökéhez. ″Az immár egy éve húzódó, egyházi autonómiánkat mélyen sértő ügy megoldása érdekében több rendben fordultunk az illetékes Fórumokhoz, ám mindezidáig érdemi rendezés nem történt. Az illetékes állami szervek a Vallásügyi Államtitkárság jogszerű közbelépése ellenére Egyházkerületünk testületi döntését és törvényes követeléseit sorozatosan figyelmen kívül hagyják, az ügy megoldását számunkra érthetetlen módon halogatják. Mindez oda vezet, hogy az általunk létrehozott tanintézményt gyakorlatilag kivonták Egyházkerületünk fennhatósága alól. Ma már ott tartunk, hogy az igazgatónő, akitől egyházunk megvonta bizalmát, törvénytelen intézkedések egész sorával újraállamosítja, ″egyháztalanítja″ az intézményt. Az RMDSZ vezetőségének mindezekről tudomása kell, hogy legyen, hiszen a kapcsolatos állásfoglalásokat, nyilatkozatokat és más dokumentumokat mindig eljuttattuk Önökhöz. De ha máshonnan nem, a sajtóból mindenképpen értesülhettek a zilahi ügyről. Az egyházkerületünket, az iskolaügy kapcsán lejárató sajtókampányba eléggé el nem ítélhető módon bekapcsolódtak egyes hazai magyar nyelvű lapok is. Egyházkerületünk joggal várta volna el, hogy az RMDSZ legfelső vezetése állást foglaljon a politikai dimenziókat öltő zilahi iskolaügyben, ha már a helyi és megyei vezetők tétlenül nézték, esetleg éppen ″szurkoltak″ a Zilahi Református Wesselényi Kollégium ″visszaállamosításához″. Az ″utolsó órában fordulunk Önhöz, tisztelt elnök úr, arra kérve, hogy egyértelműen foglaljon állást, ezen egyházunkat és népközösségünket érintő súlyos ügyben, és tegyen hathatós lépéseket annak megoldására″ - áll a közleményben. /Tőkés: Az RMDSZ-nek állást kellett volna foglalnia a Wesselényi-kollégium-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

A Máltai Segélyszolgálat temesvári filiája megtartotta idei beszámoló közgyűlését. Dr. Bárányi Ildikó, a Máltai Segélyszolgálat temesvári filiája vezetője tartott beszámolót. Az 1989 decemberi események után az országban elsőként Temesváron létesült Máltai Segélyszolgálat, amely azóta megszakítás nélkül bővíti tevékenységét. A szolgálat mindössze egy maroknyi fizetett alkalmazottal, valamint százhetven felnőtt és negyvenöt fiatal önkéntes segítségével oldja meg feladatait. - Az országban működő huszonhat szervezet többségének tevékenysége a külföldről kapott szeretetcsomagok szétosztásában merül ki. A temesváriak munkája a következő munkaterületekek öleli fel: a közvetlen anyagi segítség kiosztása a rászorulóknak, szociális szolgáltatások szervezése, valamint népjóléti védőháló működtetése állandó jelleggel. A temesvári máltai szolgálat önkéntesei ez év folyamán 178 ezer (!) kilogramm különféle árut kezeltek, osztályoztak, csomagoltak és juttattak el a rászorulókhoz. A közvetlenül támogatottak száma meghaladta a 3600-at. A temesváriak anyagiakkal támogatták huszonkét karitatív szervezet, alapítvány, kórház stb. működését. Összesen közel egymilliárd-nyolcszázmillió lej értékű segély jutott el a rászorulókhoz. A segélyszolgálat irodájába naponta jönnek idősek, betegek, nyomorgók, munkanélküliek, fogyatékosok, hajléktalanok stb. A Temesváron létesített szociális központnak 17 állandó lakója van, akiket minden vonatkozásban el kell látni: az étkeztetéstől az orvosi kezelésig. A konyhán száz adagot főznek, mert a szociális központban további harminc bejáró személy étkezik, ötven adagot pedig házhoz szállítanak, jobbára magatehetetlen magányosok vagy elesett családok megsegítésére. A szociális központ területén orvosi rendelő épült. A máltai orvosok receptje a helybeli patikában ingyen kiváltható. A gyógyszer is máltai segély. /Segélyszolgálat a máltai kereszt jegyében. = Nyugati Jelen (Arad), 2000. dec. 22./

A 2000. év különösen nehéz volt az RMDSZ számára, és nem volt könnyű nyilvánvalóan a romániai magyarságnak sem, szögezte le Markó Béla RMDSZ-elnök a vele készített interjúban. A helyhatósági választásokon az RMDSZ-nek sikerült erős önkormányzatokat létrehoznia: négy megyei önkormányzatot vezet a korábbi kettővel szemben, és ez nagyon fontos előrelépés, a parlamenti választásokon pedig erősebb frakciókat tudtak teremteni egy olyan négyesztedei kormányzás után, amelynek kapcsán egyesek szakadatlanul támadták az RMDSZ-t, annak vezetőségét. - Ha lassan is, de elindult a földtörvény alkalmazása. Kolozsváron a jogi és a közgazdasági karon anyanyelvükön tanulhatnak magyar hallgatók. Ez az év nyomorúságos esztendő volt sokak számára. A kisnyugdíjasoknak, a munkát kereső fiataloknak. - Riasztó a parlamenti választások eredménye: hihetetlenül előretört egy ultranacionalista irányzat. Markó hangsúlyozta: ″ez az évtized, amelynek végére pontot teszünk, már a miénk volt, a magyaroké, az erdélyi magyarságé. A szó minden értelmében közösséggé kovácsolódtunk, és nagyon remélem, hogy a következő évtized, a következő évszázad is a miénk lesz.″ Szeretnék elérni, hogy arányos költségvetési támogatásban részesüljenek az erdélyi megyék is. /Gyarmath János: Exkluzív interjú MARKÓ BÉLA szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

Dec. 28-án a parlament együttes ülésén 314:145 arányban a képviselők bizalmat szavaztak a Nastase-kabinetnek. A parlament összesen 479 tagja közül 459 szenátor és képviselő vett részt a szavazáson. A parlamenti pártok közül egyedül a Nagy-Románia Párt (NRP) és a Demokrata Párt (DP) szavazott az RTDP-kormány ellen. Az NRP részéről felszólaló Corneliu Ciontu alelnök beszédében a parlament plénuma előtt bejelentette: az alakuló kormány ellen voksolnak. A DP azzal magyarázta álláspontját, hogy ″valakinek tisztának kell maradnia az ellenzékből″ is, ezért nem szavaznak bizalmat a Nastase-kabinetnek. Az RMDSZ az RTDP-vel kötött megállapodásához híven támogatta a kisebbségi kormány beiktatását. A Nastase-kabinet dec. 29-én összeül. Napirendjén szerepel azoknak a kormányrendeleteknek a megvizsgálása, amelyeket az előző kormány bocsátott ki, de a parlament még nem hagyta jóvá. A jogszabályok értelmében, az újonnan megalakult kormánynak jogában áll felfüggeszteni mindazokat a rendeleteket, amelyeket a parlament még nem tárgyalt meg. Ezek száma körülbelül 220-ra tehető. Kónya-Hamar Sándor elmondta: az említett jogszabályok között bőven akadnak olyanok, amelyek a romániai magyar kisebbség érdekeit érintik. Ilyen például az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatásáról rendelkező kormányrendelet is, amelyet a parlament mai napig nem vitatott meg. /Parlamenti igen a Nastase-kabinetnek. A demokraták és a nagy-romániások ellene szavaztak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./ Adrian Nastase a parlament dec. 28-i kormánybeiktató ülésén kijelentette, hogy az új kormány 4,5-6 százalékos éves gazdasági növekedést szeretne elérni, valamint azt, hogy a minimálbér összege fokozatosan emelkedjen, hogy 2004-ben legalább 50 százalékkal magasabb legyen, mint 2000 végén. Nastase hozzátette, hogy a gyermektámogatás összege a nettó átlagbér 10 százalékára emelkedik. Adrian Nastase szerint a gazdasági növekedés támpillére a ″tulajdonjogi formák szerkezeti módosítása″ lesz, úgy, hogy a magánszféra szolgáltassa a nemzeti össztermék (GDP) 75 százalékát. Kijelentette: az új kormány nyugdíjkiigazítást is tervez egy három éves program alapján, amely a 2001. esztendő utolsó harmadévében kezdődne. Megjegyezte, hogy a nyugdíjakat harmadévente emelnék, a ″vásárlóerő megőrzése″ érdekében. /Optimista előrejelzés. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 29 / Adrian Nastase miniszterelnök 1950-ben született Bukarestben. Jogot végzett, majd szociológiát, a jogtudományok doktora. 1973-1974 között külügyminisztériumi tanácsos. 1974-1990 a Román Tudományos Akadémia Jogi Intézetének kutatója, eközben pedig előadótanár a bukaresti közgazdasági és jogi egyetemeken. 1994-ben vendégtanár a Sorbonne-on. Politikai karrierje 1990-ben indul, amikor képviselőnek választják a Nemzeti Megmentési Front színeiben. 1990-1992 között külügyminiszter. 1992-1996 között a képviselőház elnöke, 1996-tól az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében a román delegáció tagja. /Adrian Nastase miniszterelnök. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

A közművelődési szakmai képzések határon túli beindításának lehetőségeit vitatták meg a Budapesten, a Magyar Művelődési Intézetben dec. 10-11-én szervezett munkaértekezleten. Meghívottként Romániából jelen volt dr. Nagy Attila adjunktus (Babes-Bolyai Tudományegyetem) és Pillich László (Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány elnöke), Szlovákiából Farkas József (Ifjú Szívek MME) és Görföl Jenő (Csemadok), valamint Jugoszláviából Hajnal Jenő (Thurzó Lajos Közművelődési Központ /Zenta/ igazgatója) és Nagy István (Vajdasági Magyar Folklórközpont szakmai tanácsadója). A Magyar Művelődési Intézet Határon Túli Magyarok Osztályának vezetője, Romhányi András kifejtette, hogy osztályuk legfontosabb feladata a kisebbségben élő magyar kulturális szervezetek és közösségek által szükségesnek ítélt együttműködési, támogatási és segítő formák megvalósítása. Ezek megfogalmazására és fontossági sorrendbe állítására a határon túli magyar szervezetek munkatársai azonban az esetek többségében nincsenek felkészülve, hisz háttérintézmények nélkül, és többnyire szakmai felkészültség nélkül dolgoznak. Ezért is szükséges a szakmai képzések beindítása. Erről volt szó a munkaértekezleten. - Sem Romániában, sem Szlovákiában, sem Jugoszláviában nem létezik közművelődési szakmai képzés, sőt ezen hivatásnak a fogalomköre sem ismeretes, ezért az államközi szerződések kereteinek igénybe vétele egyelőre nem járható út. Az értekezleten arra jutottak, hogy a közművelődési munkában jártas határon túli kollégáknak lehetőséget biztosítanak Magyarországon a konkrét képzési tematikák megismerésére. Ezután majd a képzést nyert határon túliak megszervezik a kiválasztott képzési forma beindítását odahaza. - Például a Kertészettudományi Egyetemnek /Budapest/ kihelyezett tagozata van mind Erdélyben, mind a Vajdaságban. A diplomát, amelyet az ide járó hallgatók kapnak, nem ismerik el sem Romániában, sem Jugoszláviában, ettől függetlenül ezek a képzések működnek, igény van rájuk, fontosnak tartják. Valószínű az, hogy idővel ki lehet harcolni e képzések elismertetését az adott országokban, hisz akár Romániának, akár Szlovákiának vagy Jugoszláviának érdeke felzárkózni az európai közösséghez. - Azt tervezik, hogy már 2001 őszén beindulhatnak az első évfolyamok nemcsak Erdélyben, hanem Szlovákiában és a Vajdaságban is, egy-egy kiválasztott területen. /Guther M. Ilona: Beindulhatnak a közművelődési képzések. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

A közelmúltban tartották Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Líceumban a magyar középiskolások kongresszusát. A jelen levő diáktanácsi képviselők úgy döntöttek, hogy az 1999. okt. 23-án megalakult Romániai Magyar Középiskolás Szövetséghez (RMKSZ) csatlakoznak, tehát a MAKOSZ-tól függetlenül fejtik ki a jövőben tevékenységüket. Erre főként azért volt szükség - nyilatkozta a Népújságnak Kali István, a Bolyai Farkas líceum diáktanácsának elnöke -, mert a MAKOSZ anyagi helyzetét egyre nagyobb homály lengi körül. Az RMKSZ most megválasztott vezetősége 5 társelnökből áll: Feleki Emese (Székelyudvarhely), Szilágyi Ágota (Szatmárnémeti), Soó Éva (Kolozsvár), Bartha Zsolt (Arad) és Kali István (Marosvásárhely). A szervezet tanácsadói testületébe a tervek szerint az RMDSZ ifjúsági szakosztályából és a Magyar Ifjúsági Tanács részéről kérnek fel valakit, ugyanakkor egy gazdasági és egy jogi szakértő segítségére is számítanak. A pénzügyekért várhatóan a kolozsvári ÁBEL Alapítvány vállalja majd a felelősséget. Az RMKSZ jelenleg a Magyar Ifjúsági Tanács és a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség támogatását élvezi. /Kenyértörés a MAKOSZ-szal. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 29./

Lőrincz György író megállapította: a romániai magyar irodalom legnagyobb gondja: nincs aki felvállalja, szervezze, amit meg kellene szervezni ebben az irodalomban. - Ahol van szervező, ott működik az írószövetség. Például a temesvári fiók hetente klubesteket tart, ezek egyben közönségtalálkozók is. E rendezvényekre pénzügyi fedezetet kapnak a Román Írószövetségtől. Pongrácz Mária /Temesvár/ elmondta, hogy Laurentiu Ulici, az országos szövetség elnöke (e beszélgetés egy nappal a román irodalomkritikus tragikus elhalálozása előtt készült) tájékoztatta őket: kijárták a kormánynál, hogy a kisnyugdíjas írók anyagi támogatást kaphassanak. Ha Kolozsváron nem működik az írószövetség, ennek az az oka, hogy a kolozsvári írók nem tudták megszervezni azt. És ugyanez érvényes Marosvásárhelyre is. Székelyudvarhelyről nézve olyan, mintha nem is működne az írószövetség. - Az írószövetség vezetőségébe két magyar nemzetiségű személyt választottak be, Gálfalvi Zsoltot és Balogh Józsefet. Ők terjesztik elő azoknak a könyveknek a címlistáját, amelyek érdemesek az írószövetség díjaira. Ezt Lőrincz György csak az újságból tudja. - Lőrincz György 1995-ben létrehozta a székelyudvarhelyi Erdély Magyar Irodalmáért Alapítványt. Úgy látta, hogy a vidéken élő idősebbek kihulltak az erdélyi magyar írótársadalom figyelméből. Ezért ő arra gondolt, hogy ezeket az embereket mindenképpen méltányolni kell. - A múlt évben kisregénypályázatot hirdettek, amelyre száz pályamunka érkezett, azonban csupán hármat lehetett díjazni. Az alapítványt tavaly háromszázezer forinttal támogatta az Illyés Közalapítvány. Egy-egy millió lej nettó összeget kaptak a hetvenedik életévüket betöltő írók. - Az írók segélyre szorulnak, függetlenül életkoruktól. Lőrincz György azt javasolta Szabó Tibornak, a HTMH elnökének, hogy a könyvkiadást támogató pályázatot a könyv kaphassa meg, illetve, hogy az író tárgyalhasson a kiadóval. Eddig az volt a gyakorlat, hogy a kiadók megkapták a megjelenést támogató összegeket, a szerzők pedig honoráriumként kaptak vagy húsz példányt a kötetből. - Lórincz szerint a kiadó dolga lenne, hogy a befolyt pénzből méltányos honoráriumot fizessen a szerzőnek. - Föl kell venni a kapcsolatot a Román Írószövetséggel, hogy a magyar írók is részesüljenek a költségvetési keretből. /Oláh István: Mire jó egy alapítvány? Beszélgetés Lőrincz György székelyudvarhelyi íróval. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./