2001 tavaszán népszámlását tartanak. Az Országos Népszámlálási Bizottság összeállította a nemzeti kisebbségek nómenklatúráját és megküldte a kormánynak és a Nemzeti Kisebbségi Tanácsnak. A Nemzeti Kisebbségi Tanács ülésén javasolták, hogy a nemzetiség hivatalos neve mellé jelezni kell a helyenként használt, a lakosság által elfogadott megnevezést. A romániai német kisebbséget a Bánságban főként a svábok, Dél-Erdélyben a szászok képezik. Ha az illető svábnak vagy szásznak tartja, mondja magát, azt úgy kell bejegyezni. Sokan hiába erőltetik, hogy a legnépesebb nemzetiség magát romának vallja, ha ő cigánynak tartja magát, úgy kell bejegyezni. A magyar kisebbség a hivatalos listán: maghiara, ungara. Czédly József az RMDSZ képviseletében elmondta, hogy ezt feltétlenül ki kell egészíteni a székely népnévvel, annál is inkább, mivel az előző népszámlálás során is számtalan esetben vallották magukat székelynek bizonyos személyek. Czédly szerint a csángó népnévnek is meg kell jelennie, mégpedig a magyar népnév kategóriájában, alcsoportként. /Béres Katalin: A Nemzeti Kisebbségi Tanács. A csángók hovatartozásáról. = Brassói Lapok (Brassó), ápr. 14./

Patrubány Miklós, a VET elnöke, a MVSZ alelnöke levelében leszögezte, hogy a Markó Béla, az RMDSZ elnöke illetéktelenül és durván beavatkozott a MVSZ és annak erdélyi Országos Tanácsa, a VET életébe, amikor bíráló megjegyzéseket tett a Romániai Magyar Szóban és máshol is Világszövetségről és néhány vezetőjéről. Patrubány kifejtette, hogy az MVSZ pártoktól és kormányoktól független civil szervezet. Markó Béla állásfoglalása sérti a Magyarok Világszövetsége tagságát. Patrubány az RMDSZ vezetését elmarasztalta: lemondott a Bolyai egyetem visszaállításáról, és helyébe a senki által nem igényelt Petőfi-Schiller egyetemet képzelte el. Ugyanez idő alatt, a VET két éve elkezdte a BINET, a Bolyai Internetes Egyetem, szervező előkészítését, és több millió dollár értékű, 60.000 kötetből álló könyvtárt telepített Csíkszeredába, megteremtve a Székelyföldi Egyetem megalapításának egyik megkerülhetetlen feltételét. /Válasz Markó Bélának. Durván beavatkozott a MVSZ és a VET életébe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

"Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete küldötteinek tanácsa (MKT) ápr. 19-én dönt a szervezet kolozsvári polgármester-jelöltjének személye felől, és véglegesíti városi tanácsosjelöltjeinek listáját. Az önálló polgármester-jelölt indításának mozgósító hatása lehet a magyar szavazók körében, és az RMDSZ idén sokkal eredményesebben szerepelhet a helyhatósági választásokon, mint 1996-ban. Mint ismeretes, 1996-ban Kolozsváron 256 858 személy rendelkezett szavazati joggal, ezzel 173 883-an éltek, a részvételi arány 67, 70 százalék volt. A kolozsvári magyarság esetében a lehetséges 56 118 szavazóból csupán 26 710-en adták le voksukat, a magyarság részvételi aránya alig 47, 6 százalék volt. Ennek következtében az RMDSZ a lehetséges nyolc, kilenc tanácsosi mandátum helyett csupán hatot szerezhetett meg. Bitay Leventét, a megyei szervezet ügyvezető elnöke kifejtette, hogy Kolozsvár a "legbetegebb" település a megyében. Vidéken valamennyire fel tudták rázni a lakosságot, Kolozsváron azonban Gheorghe Funar nyomasztó légkört teremtett az utóbbi nyolc évben, amelynek a hatását igazán most érzik. Az emberek többsége szerint a helyzet úgysem változik meg. A statisztikák azonban világosan mutatják, ha 1996-ban nagyobb arányban mentek volna el a magyarok is szavazni, akkor Gheorghe Funar egészen biztosan nem került volna ki győztesen az első fordulóban. - Pálffy Zoltán, a megyei kampánystáb tagja elmondta, hogy nem mindenütt értik meg a helyhatósági választások rendkívüli fontosságát. /Ma döntenek a polgármester-jelöltünkről. Mozgósító erejében bíznak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./"

A csángók helyzetének javítása 1990 óta az RMDSZ minden fontosabb dokumentumában célként jelent meg, kezdve az 1990. január 13-án Marosvásárhelyen megtartott küldöttgyűlésen elfogadott szándéknyilatkozattól. 1990. okt. 20-án megalakult a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége. 1992-93-ban Feer Ecaterina /Fehér Katalin/ és Perca Mihály kísérletet tett a fakultatív magyarnyelv-oktatás elindítására, de szembesültek a hatóságok ellenséges magatartásával. Bákóban létrejött a Bákó Megyei Csángószervezet is és 1995. márc. 25-én már Bákóban készítették elő a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége közgyűlését. A közgyűlést 1995. ápr. 29-re Klézsére tervezték, de megtartását megakadályozta a nacionalista jelszavakkal felizgatott és az RMDSZ ellen felbujtott csoport tettleges, agresszív fellépése. Az RMDSZ 1995 május 3-án interpellált az országos csángó- és magyarellenes hangulatkeltés ellen. 1996 nyarán ismét előtérbe került a magyar oktatás kérdése, melyet klézsei szülők kértek, de 14 hónapig nem kaptak választ. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége a minisztériumhoz fordult, Szilágyi Zsolt képviselő Andrei Marga miniszterhez intézett interpellációt. 1997 júliusában az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, Pozsony Ferenc és Tánczos Vilmos néprajzi kutatók tanulmányaira támaszkodva, intézménytelepítési tervet készített a csángóvidék számára. 1997. novemberében a Yehudi Menuhin Alapítvány meghívására Csicsó Antal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke Brüsszelben részt vett az Európai Kultúrák Tanácsának rendezvényein, és bemutatta a moldvai csángó-magyarok helyzetét, problémáit. 1999. márc. 6-án a Reform Tömörülés második kongresszusa indítványozta, hogy az RMDSZ és a magyar kormány közösség-rehabilitációs program keretében támogassa és segítse a moldvai magyarokat. 1999. szept. 26-án a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének választmányi ülésén szorgalmazták a klézsei és a pusztinai csángóház létrehozását, az RMDSZ segítségével. 2000 márciusában Németh Zsolt külügyi államtitkár meglátogatta Klézsét és Bákóban találkozott a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének vezetőivel. /AZ RMDSZ megalakulása óta törekszik a moldvai csángók helyzetének javítására. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 19./

A megyésítéskor a színmagyar Kőröstárkány községközponthoz csapták a környékbeli színromán falvakat, úgymond az etnikai arányokat kiegyensúlyozandó. Így aztán a kétezres lélekszámú Tárkánynak csak akkor lehet magyar polgármestere és magyar többségű önkormányzata, ha mindenki egységben szavaz. Ami meg is történt 1996-ban, csakhogy az akkor az RMDSZ színeiben megválasztott elöljáró nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Benedek Ferenc polgármester állítólag kiépítette a saját kliensrendszerét. S amikor ezt a szemére vetették, a magyarfaló sajtóhoz ment panaszkodni. Ennek ellenére, a Bihar megyei RMDSZ új vezetői - akik harcban állnak a Gábor Ferenc elnökölte tárkányi szervezet által nagy becsben tartott autonomistákkal - Benedek Ferencet támogatják. A kényes etnikai egyensúly miatt (51 százalékos volt az évtized elején a magyarság aránya a községben, de azóta folyamatos az apadás) érdemes ragaszkodni az egységes fellépéshez a helyi választásokon. A mostani előválasztáson Benedek alulmaradt, megállapították Illés Péter gazdamérnök győzelmét. A vereségébe beletörődni nem tudó polgármester másnap összeszólalkozott az egyik ivócimborájával, aminek duhajkodás, majd rövid kórházi kezelés lett a vége. Az eset kapóra jött a megyei vezérkarnak, nosza gyorsan érvénytelennek nyilvánították az előző napi előválasztást! Egy hét alatt talpra állították Benedeket, megszervezték a kampányát, beleértve a plakátolást is, majd pedig pár szavazatos többséggel kihozták győztesnek. Amennyiben a jelenlegi polgármester lesz az RMDSZ jelöltje, akkor még a legádázabb ellenfeleinek is mellette kell kampányolniuk. Amennyiben ugyani másik jelöltet is állítanak, egyikőjük sem győz, hanem valamely másik - román nemzetiségű - földijük. Dénes László szerint a tárkányi politikai-etnikai konstelláció számos erdélyi településre ráillik. A dilemmák hasonlatosak. A kőröstárkányi eset Dénes Lászlót arra emlékezteti, hogy 1994-ben Horn Gyula előbb kitörte a nyakát, majd megnyerte a választásokat Magyarországon. Huncut politológusok megkockáztatták: talán a szerencsétlenül járt emberke iránti össznépi együttérzés is közrejátszott a sikerben. - Másutt is voltak a kőröstárkányihoz hasonló esetek. Gyergyócsomafalván például, Nagyszalontán az urnához csődített romák billentették ki a mérleg nyelvét, Sepsiszentgyörgyön hoci nesze alapon neveztek ki némely jelölteket a megyei tanácsba, a Szilágyságban lakhely szerint osztották a ki a mandátumokat, Zágonban óránként írták át a választási jegyzőkönyvet. /Dénes László: A Horn-effektus Kőröstárkányban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 25./

Ápr. 28-30-a között a Magyar Professzorok Világtanácsa a MTA Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei tudományos testületével együtt megrendezte Kolozsvárott a Romániai Magyar Professzorok Találkozóját. A találkozó célja volt a romániai magyar felsőoktatás - állami és magánegyetem - kérdéskörének megvitatása, a romániai magyar professzorok és intézmények együttműködése az anyaországi és más államokban lévő professzorokkal, intézményekkel, illetve a külhoni doktorandusz- és felsőfokú képzésben résztvevő hallgatók magyarországi oktatásának időszerű gondjai. A rendezvényen ünnepélyes együttműködési szándéknyilatkozatot is aláírtak a MPV, illetve az Erdélyi Múzeum Egyesület (Benkő Samu) és az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (Bíró Károly) között. /Megtartották a Romániai Magyar Professzorok Találkozóját. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./ Kecskés Mihály, a MPV elnöke elmondotta, hogy a szervezetnek 439 tagja van, akik 21 országban tevékenykednek. A több mint 150 romániai magyar professzorból 30-an a tanács tagjai. Jelezte: minden, Magyarországon rendezendő tudományos értekezleten szívesen látott vendégek a romániai magyar professzorok. Benkő Samu arról értekezett, hogy a történelmi Magyarország második egyeteme jött létre Kolozsváron. Itt létezett olyan háttér, tudományos intézetek, EME, könyvtárak, gyűjtemények, amikre ráépülhetett. Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára elmondta, hogy a magyar kutatóközösségek éltek a lehetőséggel, s az EU-s programokból még egy annyit pályáztak vissza, mint amennyit tagdíjként az ország befizetett. /Csomafáy Ferenc: Romániai Magyar Professzorok Találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./ Szilágyi Pál professzor azt kérte a magyar kormánytól, hogy olyan mértékben támogassa a különböző egyetemeket, amilyen mértékben hozzájárulnak a magyar értelmiség képzéséhez. A romániai magyar professzorok felszólalásaiból az derült ki, hogy legtöbbjük csapdának érzi a magánegyetem létesítését. Vanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke és Szilágyi Pál professzor egyaránt azt hangsúlyozták, hogy a romániai magyar felsőoktatásnak egy kultúrát kell megmentenie, annak továbbélését kell biztosítania, épp ezért azonnali mentőövre, vagyis a meglévő oktatási formák elsődleges támogatására kell összpontosítani. Gyímesi Éva, Vanek Ferenc, Szilágyi N. Sándor kifogásolták a magyar kormány egyetem-politikáját, valamint a rendezvény során megnyilvánuló "paternalista magyarországi magatartást". Szilágyi N. Sándor és Gyímesi Éva azt hangsúlyozták, hogy nem lehet politikai határozatokkal, a szakma megkérdezése nélkül egyetemet létesíteni. "Azért vagyunk megsértődve, mert mi, akik egyetemi ügyekkel foglalkozunk, utólag értesültünk, hogy a magyar kormány mennyivel és mit támogat. Később a szakmát is megkérdezték, de véleményünk pusztába kiáltott szó maradt" - mondta Szilágyi N. Sándor. A végezetül megfogalmazott ajánlásban a professzorok elsődlegesen az önálló állami magyar egyetem támogatását kérték a budapesti kormányzattól. A magyar professzorok a következő prioritási sorrendet állították fel: a Bolyai Egyetem jogi-politikai rehabilitációja, a létező magyar tanszékek és karok megerősítése, és a komplementaritás elvén épülő új intézmények támogatása. /Gál Mária: Romániai magyar professzorok találkozója. Csapdának érzik a magánegyetemet? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

A magas szintű román-magyar találkozókról fejtette ki véleményét Kiss József, a lap munkatársa. A mélypontot jelentő 1988. augusztus 28-i, aradi Ceausescu-Grósz találkozóról kiadott hivatalos közlemény szerint: "a munkajellegű, konstruktív légkörű megbeszéléseken, hangsúlyozták a barátság erősítését és a kétoldalú együttműködés fejlesztését szolgáló érintkezések fontosságát". Az 1989-es eseményeket közvetlenül követő Horn Gyula látogatásán megszületett emlékeztetőben, majd az 1990. január 7-i kormánynyilatkozatban még a teljes egyéni és kollektív jogokat, az újrainduló magyar nyelvű egyetemet, az anyanyelv közhivatalokban és az igazságszolgáltatásban való korlátlan használatát emelgették, s végül a márciusi események után 23-i dátummal kiadott közlemény megerősítette mindezt. Ugyanezekért az Európai Tanácsba való felvételnél kiszabott feltételeknél, Melescanu külügyminiszter személyesen vállal kezességet az 1993. július 22-i levelében. 1994 nyarán újra találkoztak a külügyminiszterek, de az időközben életbe léptetett alkotmány "nemzetállam" jellege miatt már nem tárgyalhatták a be nem váltott ígéreteket, akárcsak az időközben felerősödött magyarellenes hangulatot sem. Az európai fórumok kicsikarta 1996. augusztus 22-i alapszerződés szövege, bár említi a saját oktatási intézményeket (12. cikkely), elítéli az idegengyűlöletet (14. cikkely), továbbá hivatkozik az Egyesült Nemzetek Alapokmányára, a Párizsi Chartára, a koppenhágai találkozó előírásaira és az 1201-es ajánlásra (az egyéni jogokra és ami tartalmának megfelel, a kollektív jogokra, amit közösen gyakorolhatnak), de semmiféle előírást nem tartalmaz ezek valódi garantálásához. Emiatt sokan bírálták az alapszerződést, többek között az RMDSZ is. A tavalyi hivatalos találkozón Radu Vasile miniszterelnök ígéretet tett a kolozsvári magyar egyetem mielőbbi visszaállítására, amelyet hazatértekor már a repülőtéren megcáfolt. Kolozsvár szélsőséges polgármestere megengedhette magának, hogy a magyar konzulátusra kitehesse a "kémközpont" feliratot, magát a nagykövetet is horthysta-irredenta kémnek nevezve, sőt a konzulátus nemzeti zászlójának ellopását is, ugyanakkor Vadim fasisztoid jellegű hisztériás és fajgyűlölő tüntetéseket rendezzen Kolozsváron, Zilahon és Marosvásárhelyt. Ezekben az esetekben diplomáciai úton sem került sor tiltakozásokra. - A közelmúltban lezajlott miniszterelnökök találkozójáról ugyancsak elmondható: "Reményt keltő nyitásnak számító, összességében eredményesnek minősíthető tárgyalás, ahol nem írtak alá semmit". Nem kellene ezen változtatni, tette fel a kérdést az újságíró. /Kiss József: Kipipált rutinlátogatások. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

A Hargita és Kovászna megyében kisebbségben lévő román nemzetiségűek parlamenti képviseletének biztosítását szolgáló törvénytervezetet terjesztett be Petre Turlea, a Román Nemzeti Egységpárt Kovászna megyei képviselője. A képviselő szerint erre a módosításra azért van szükség, mert a jelenlegi választási törvény alapján aligha kerülhet be a két megyéből román nemzetiségű az ország parlamentjébe. Kovászna megyében 233 256 lakosból 54 586 a román nemzetiségű, Hargita megyében pedig a 347 637 lakosból csak 48 669 a román. Az érvényben lévő román választási törvény minden megyét egy választási kerületnek tekint, és a lakosság száma alapján állapítják meg, hogy egy-egy megye hány képviselőt, illetve szenátort küldhet a törvényhozásba. Ezért Hargita megyének 5, Kovásznának pedig 4 képviselője és mindkét megyének 2-2 szenátora van. Az 1996-os választások eredményeként a két megyéből egyetlen román nemzetiségű került a törvényhozásba: Petre Turlea, aki az RNEP más választási kerületekből származó maradék szavazataival lett Kovászna megyei képviselő. Turlea azt a módosítást terjesztette elő, hogy a két megye esetében, függetlenül a megszerzett szavazatok számától, legalább egy román nemzetiségű képviselő legyen. /Méltatlankodnak a székelyföldi románok. Módosítsák javukra a választási törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke máj. 6-án határozatot hozott azzal kapcsolatban, hogy Kincses Előd, az előválasztás eredményét tartalmazó marosvásárhelyi tanácsosjelölt listát helyezte el a választási irodánál, és nem azt, amit a Maros megyei döntéshozó testület a TKT-val, illetve az Országos Kampánystábbal egyeztetett. Markó határozatában közölte: Kincses Elődtől, a Maros megyei RMDSZ szervezet elnökétől május 6-ától visszavonja összes jogkörét. Következésképpen Kincses nem intézkedhet és nem írhat alá a szervezet nevében sem pénzügyi, sem politikai, sem érdekképviseleti vagy érdekvédelmi jellegű dokumentumot. Az ügyvezető elnök javaslatára Kelemen Attila parlamenti képviselőt kinevezte az országos kampánystáb tagjává, Maros megyei felelős kampánybiztossá. - A TKT (elnök: Kelemen Attila) nyilatkozatot adott ki az üggyel kapcsolatban, melyben újra ismertették a marosvásárhelyi tanácsosjelöltek listájának megszületési folyamatát. (Május 2-án a TKT több órás vita és titkos szavazás után összeállította a névsort, majd az országos kampánytsáb Kolozsvárra kérette a szavazólapokat, mert a szavazással kapcsolatban kifogások voltak. 3 szavazólapot érvénytelenítettek, ami nem változtatott a végeredményen. A kampánystáb felszólította Kincses Elődöt: az így kialakult névsort adja be a választási irodába. Kincses olyan névsort iktatott be, amely még az előválasztás eredményét sem tartja tiszteletben.) A TKT kérte az országos vezetőséget: hozza meg a szervezet tevékenységét normalizáló intézkedéseket. /(Máthé Éva): Tovább gyűrűzik a Kincses-ügy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./ A Szabadság Kincses Előd távollétében Szente Ibolyánál, a Maros megyei RMDSZ ügyvezető elnökénél érdeklődött az ügy hátteréről. Az elnökasszony elmondta: korábban a Maros megyei kampánystáb úgy döntött, hogy csak akkor tekinthetők érvényesnek az előválasztások Marosvásárhelyen, ha a tagság részvételi aránya eléri a 20%-ot. (Szente Ibolyának nem voltak pontos információi arra vonatkozóan, hogy a megyei kampánystábnak egyáltalán jogában áll küszöbértéket megállapítani.) Ez minimum 8400 voksot jelentett, a szavazáson azonban csak 7000-en vettek részt. Tekintettel a kialakult helyzetre, a megyei vezetőség kompromisszumos megoldást ajánlott a kampánystábnak: ne érvénytelenítsék 7000 szavazó akaratát, hanem - megegyezés alapján - végezzenek néhány korrekciót a városi tanácsosi jelöltek listáján. A kampánystáb azonban érvénytelennek tekintette a szavazást, és a TKT-ra bízta a városi tanácsosi lista összeállítását. Az RMDSZ Maros megyei vezetősége nem értett egyet azzal, hogy a nagyrészt vidéki képviselőkből álló TKT bírálja fölül 7000 marosvásárhelyi akaratát. A TKT azonban módosította a listát, mégpedig jelentős mértékben. Ennek ellenére Kincses Előd úgy döntött: a 7000 marosvásárhelyi szavazatával kialakított városi tanácsosi listát tekinti érvényesnek, és azt jegyeztette be május 5-én a körzeti választási irodában. - A sajtóhoz eljuttatott nyilatkozatában Kincses így indokolja meg döntését: "Lelkiismeretemmel és demokratikus elkötelezettségemmel összeegyeztethetetlennek tartottam a TKT diktátummal meghatározott tanácsosi lista benyújtását, annál is inkább, mivel az országos kampánystáb több szavazólapnál az idegenkezűség alapos gyanúját állapította meg (...). A marosvásárhelyi előválasztások eredményét tiszteletben tartó döntésem meghozatalát a marosvásárhelyi körzetek egyértelmű felhívásain kívül nagyban megkönnyítette az, hogy a Maros megyei szabályzat-felügyelő bizottság kimondta: a marosvásárhelyi tanácsosi listát kialakító 2000. május 2-i TKT-határozat szabályzatsértő (...). Ezért a szabályzat-felügyelő bizottság a TKT vásárhelyi tanácsosi listát állító határozatát hatályon kívül helyezte. Egyúttal felhívott arra, hogy a marosvásárhelyi hivatalos tanácsosjelölt-listát és a jelöltek rangsorolását az előválasztási eredmények szerint állítsam össze. (...) Azoknak, akik szabályszerű döntésemet kifogásolják, azt válaszolom: a demokrácia ott kezdődik, hogy a törvényeket, szabályokat akkor is tiszteletben tartjuk, ha azok történetesen sértik pillanatnyi "politikai" érdekeinket." /Székely Kriszta: Felfüggesztették tisztségéből Kincses Elődöt, a Maros megyei RMDSZ elnökét. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./ Máj. 9-én Toró T. Tibor aláírásával állásfoglalást hozott nyilvánosságra a Reform Tömörülés Elnöksége, amelyben Kincses Előd Maros megyei RMDSZ-elnök tisztségéből való felfüggesztését precedens nélkülinek, jogilag, erkölcsileg és politikailag elhibázottnak minősítette. "Nem kívánunk ennek szótlan résztvevői lenni, mert "vétkesek közt cinkos, aki néma" - áll a nyilatkozatban. Az RT szerint a Kincses elleni eljárás nem értelmezhető másként, mint "a szövetséget egyre inkább centralizált pártként működtető csúcsvezetés végleges leszámolási kísérletét a fősodortól eltérő véleményt és politikai gyakorlatot képviselő tisztségviselőjétől". Úgy értékelik: Kincses az egyetlen elfogadható megoldást választotta akkor, amikor a közösség közvetlen akaratát tartalmazó választási listát jegyeztette be. Az RT kérte az Operatív Tanácsot határozatának felülvizsgálására és visszavonására. - Takács Csaba ügyvezető elnök úgy nyilatkozott: semmilyen észrevételezést nem kapott az RT-től. Sajtón keresztül üzengető RMDSZ-tagszervezeteknek pedig nem szokott sajtón keresztül válaszolni - mondotta. /Állásfoglalás Kincses-ügyben Leszámolási kísérlettel vádolja a Reform Tömörülés Markóékat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

Costea, a francia igazságszolgáltatás által pénzmosással vádolt román üzletember az Evenimentul Zilei napilapnak adott nyilatkozatában elismerte, hogy 1996-ban törvénytelenül pénzelte Ion Iliescu volt elnök választási hadjáratát: 1996 májusában több postai csomagban egymillió Franciaországban nyomtatott választási plakátot küldött Romániába, összesen kétmillió frank értékben. Costea elmondása szerint senki nem fizetett a plakátokért, ezért végül vállalata egyenlítette ki a számlákat, nehogy feltűnjön a francia adóhatóságnak. "Ilyen műveleteket nem lehetett volna végrehajtani Iliescu tudomása nélkül" - tette hozzá a nyilatkozó. A Bancorex több százezer dollárt juttatott a "francia kapcsolatnak", s a pénz választási plakátok és képeslapok formájában tért vissza az országba, és egyelőre nem világos az sem, hogy a vámszabályoknak megfelelő módon. Costea ugyanakkor azt is nyilvánosságra hozta, hogy Emil Constantinescu elnök kétszer is megerősítette tisztségében, mint Románia "utazó nagykövetét". A botrány által érintett Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának a vezetősége úgy határozott, hogy ezután nem válaszol egyetlen "támadásra" sem az ügy kapcsán, amíg az igazságszolgáltatás nem mond véleményt. Az RTDP különben továbbra is úgy véli, hogy a jelenlegi hatalom kampányérdekből gyakorol nyomást a hazai jogi szervekre, hogy csökkentse Iliescu pártjának választási esélyeit. Teodor Melescanu volt külügyminiszter szintén tagadta, hogy Adrian Costeának meghatározó szerepe lett volna pártja, a Szövetség Romániáért nevű alakulat megalapításában. Melescanu ugyanakkor elismerte, hogy Costea pénzelte egy franciaországi látogatását. /Costea még mélyebbre nyomja Iliescut. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 13./

Markó Béla szövetségi elnök kijelentette: az a gyakorlat, hogy az RMDSZ előválasztásokon döntött a helyhatósági választáson indított polgármester- és tanácsos jelöltjeiről, a szövetségen belül közvetlenül gyakorolt demokrácia modellje. Véleménye szerint a helyi RMDSZ-szervezetek általában képesek voltak megszervezni az előválasztást, a jelöltek és programjuk bemutatását szolgáló kampányt viszont már kevésbé tudták végigvinni. Szerinte az RMDSZ vezetése hibát követett el: a Maros megyében alakuló helyzet láttán sokkal hamarabb kellett volna fellépnie. Markó hangsúlyozta, hogy Kincses Előddel szemben a testületi határozatok nyílt megsértése miatt hoztak szankciót. "A felfüggesztés meglepő volt, mert az RMDSZ nem szokott így eljárni, de nem volt példátlan, mert az 1996-os választáson is történt egy lényegében hasonló eset" - mondta. Arra hívta fel a figyelmet, hogy több helyen magyar nemzetiségűek román pártok listáin szerepelnek, azaz sikeresnek látszik a román pártoknak az a taktikája, hogy az RMDSZ-en belüli megmérettetésben alulmaradt, vagy a szövetséggel szemben korábban függetlenként fellépett személyeket maguk mellé állítsák. Markó súlyos gondnak nevezte, hogy az RMDSZ egyik platformjának elnökhelyettese az RMDSZ hivatalos listájával szemben indított ellenlistát. A szövetségi elnök úgy fogalmazott, "látszik, hogy már vannak olyan romániai magyar politikusok, akik számára nem a legfőbb érték az RMDSZ tíz év alatt eszközként kivívott és megőrzött egysége". Véleménye szerint "a romániai magyar politikai elit tudatos döntése lesz nagyon hamar, hogy megtartja-e ezt az egységet". /Markó: Kívülről, belülről repesztik az RMDSZ-t. Az elnök szerint hamarabb kellett volna fellépni Maros megyében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./ Markó Béla megjegyzése, amely szerint a szövetség "egyik platformjának elnökhelyettese az RMDSZ hivatalos listájával szemben ellenlistát indított", Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármesterre, a Reform Tömörülés alelnökére vonatkozott, és az Udvarhelyért Polgári Egyesület nevű civil szervezet listájáról van szó. Szász Jenő a Szabadságnak úgy nyilatkozott: az egyesület létrehozásának ötlete, amelynek alapítói között vannak a magyar történelmi egyházak, a civil szféra több jeles képviselője, korábbról való. Célja: a polgári társadalom megteremtése Székelyudvarhelyen. Az RMDSZ önkormányzati hírlevele éppen Székelyudvarhely példájával élt, amikor a pártlista előnyeit magyarázta: a városban 1996-ban 10 RMDSZ-es, és 9 független jelölt jutott be a helyi tanácsba 7500, illetve 7300 szavazattal. A kényszerűség vitte rá őket arra, hogy alternatívát kínáljanak. Szász Jenő - 1996-hoz hasonlóan - maga is függetlenként indul a polgármesteri székért. Azért nem vállalta a megmérettetést az RMDSZ szervezte előválasztásokon, mert szerinte tavaly illegitim módon bonyolították le a székelyudvarhelyi RMDSZ-ben a tisztújítást. Kérték a szövetség illetékes szerveit az ügy kivizsgálására, de választ mindeddig nem kaptak. /Udvarhely "példája" Szász Jenő: Székelyföldön nem voltak sikeresek az előválasztások. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

Máj. 7-én Csíkszeredában, a jégstadionban egy huligán széket dobott a pályára, megsebesítve Roxana Anzert, az Antena 1 tudósítóját. Még aznap este több bukaresti tévéadó és hírügynökség beszámolt az esetről, de a folytatásról is: helybeli szurkolók küldöttsége virágot vitt a tévériporternőnek, és a város nevében bocsánatot kért az incidensért. Két nap múlva, máj. 9-én a parlamentben Lazar Ladariu, a Román Nemzeti Egységpárt képviselője, a Vatra Romaneasca ideológusa, a soviniszta uszítása révén hírhedtté vált, marosvásárhelyi Cuvantul Liber napilap főszerkesztője, politikai nyilatkozatott tett. Noha nem volt jelen a színhelyen, részletes helyzetjelentést tárt a képviselőház plénuma elé oly módon, hogy a csíkszeredai hokimeccset Románia történelmének összefüggéseibe ágyazta. Szerinte: "Ezeken a mérkőzéseken túl gyakoriak a románellenes megnyilvánulások. Nem viselhetjük el tovább, hogy a piros-fehér-zöld zászlók alatt csúfot űzzenek belőlünk." "Mi történik Csíkszeredában? Meg kell kérdezni azokat, akik kidülledt szemmel üvöltenek, fütyülnek, hurrogják és sértegetik az egész román népet. Radikális intézkedésekre van szükség. A huligánoknak egyszer s mindenkorra meg kell tudniuk és legalább most, az utolsó órában hozzá kell szokniuk, hogy Csíkszereda Romániában van, tehát román föld. Következésképpen ott, Románia szívében nem a piros-fehér-zöld, hanem a piros-sárga-kék zászlónak kell lengenie. Ott nem egy másik ország és másik hivatalos nyelv van. Azokat, akik úgy gondolják, hogy minden Budapestről, Soros közvetítésével jön, emlékeztetjük, hogy a hatalmasok közönye miatt vált lehetségessé a bécsi döntés, a Nincs kegyelem című könyv megjelenése, az Ipp, Treznea és Moisei községekben történt mészárlás, a románok elűzése Hargita és Kovászna megyéből, az elképzelhetetlen események Zetelakán és Oroszhegyen, Erdély történetének meghamisítása, a budapesti nyilatkozat és Marosvásárhely 1990-es tragédiája, Kolomban Gabor (!) és Tokes Laszlo gyújtó hatású nyilatkozatai, az ősi román vidékek elmagyarosítása, egy második hivatalos nyelv bevezetésének kísérlete..." Egy szó sem arról, hogy este a csíkszeredai közönség bocsánatot kért a megsebesül riporternőtől. Egy nappal előbb, május 8-án a Jurnalul National hírül adta: a képviselőházba beérkezett egy törvénymódosító javaslat, mely szerint Hargita és Kovászna megye román lakossága soron kívül kapjon egy-egy képviselőt és szenátort. /Barabás István: Szeredai veszedelem. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 13./

Máj. 5-én Felvidék és Erdély nyújtott egymásnak jelképesen kezet Kolozsváron, a Diákművelődési Ház nagytermében. Erről írta meg gondolatait Pillich László. "Hol a haza? Itthon, Erdélyben? Vagy talán otthon, Felvidéken? És hol van az otthon? Ahol élünk, vagy talán ott, ahol élni szeretnénk?" "A haza elveszítette Erdélyt, Felvidéket, Vajdaságot vagy Kárpátalját, de mi jogos, elvitathatatlan birtokosai vagyunk, maradtunk e régióknak." "Felvidék és Erdély, a magyar szellemi haza kincsesbányái és talán éppen emiatt történelmileg sokat szenvedett, sokat vesztett régiói. Sokat adtak a nemzeti kultúrának, sok is lett a vesztenivalójuk." Az alig 15 ezer lakosú, még ma is 70%-ban magyar ajkú Somorján virágozni kezd egy új szellemi élet: hagyományőrzés, kórusmozgalom, könyvtári élet (Biblioteca Hungarica), egyházi és világi kapcsolatépítés. Somorján lelt partnerekre, immár közel egy évtizeddel ezelőtt a Heltai Alapítvány is. - Egy hét telt el a Felvidék-Erdély találkozó óta. A sajtó nem reagált az eseményre. /Pillich László: "Hazádnak rendületlenül..." (Gondolatok egy Felvidék-Erdély találkozó margójára) = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

"Máj. 13-án zárt ajtók mögött tartott rendkívüli ülést az RMDSZ Maros megyei szervezetének döntéshozó testülete, a Területi Képviselők Tanácsa (TKT). Az értekezlet után Markó Béla szövetségi elnök elmondta: nehezére esik nem válaszolni Kincses Előd legutóbbi kijelentéseire, mégis tartózkodik a véleménynyilvánítástól, mert úgy gondolja, jelenleg nem a polémia korszakát éli az RMDSZ, hanem a választási kampányét. Markó kifejtette, hogy a Romániai Magyar Szabaddemokrata Pártról nagyon rossz a véleménye, és elítéli azokat a magyar embereket, akik az RMSZDP listáján jelöltették magukat. E párt csak a választások idején jelenik meg a politikai színtéren, és az a célja, hogy megossza a magyarságot, de ez általában nem sikerül neki. A pártot 1990-ben azért hozták létre, hogy megbontsa az erdélyi magyarság egységét. Köztudott, hogy ez a párt erkölcsi és talán más természetű támogatást is kapott azoktól, akiknek ez érdeke. - Székelyudvarhelyen nem egy új magyar párt, hanem csak egy egyesület jött létre, mely külön listát állított az önkormányzati választásra. "Ehhez joga van, de a cél ugyancsak a magyarság megosztása", mondotta a szövetségi elnök. - Dr. Kelemen Atilla, a TKT elnöke, ideiglenesen megbízott megyei elnök elmondta, hogy máj. 13-án a TKT megválasztotta az ügyvezető elnökséget és kijelölte az új kampánystábot. Az ideiglenesség arra vonatkozik, hogy közvetlenül az önkormányzati választás után Maros megyében küldöttgyűlést tartanak, várhatóan június 30-án, ahol megválasztják az új megyei RMDSZ-elnököt. Az új ideiglenes ügyvezető elnök Tatár Béla, alelnökök: Gál Éva (szervezés), dr. Kakassy Sándor (Dicsőszentmárton), dr. Iszlai Árpád (Szászrégen), dr. Benedek Erzsébet - önkormányzati alelnökök; dr. Benedek Imre (szociális ügyek, egészségvédelem), Kiss Annamária (kultúra, ifjúság). Kincses Előd ügyvezető elnöke, Szente Ibolya pénteken beadta lemondását. Az eddigi ügyvezető elnökségből senkit nem választottak be az új, ideiglenes elnökségbe. A TKT áttekintette a kampány jelenlegi helyzetét. Az RMDSZ-nek Maros megyében 51 polgármester-jelöltje van, és hetven helységben van részleges vagy teljes tanácsosi lajstroma, hatvanban teljes listával indul a szövetség. Összesen 1033 tanácsosjelölt indul Maros megyében a júniusi megmérettetésen, akik ellen sehol nem nyújtottak be óvást. A megyei kampánystáb elnökévé Virág Györgyöt, a Maros megyei tanács eddigi alelnökét nevezték ki. - Máj. 12-én a megyei elnöki és kampánystáb-elnöki tisztségéből felfüggesztett Kincses Előd tartott sajtótájékoztatót. Elmondta: felfüggesztését törvénytelennek tartja, de a törvényszéki jogorvoslat helyett inkább a szövetségen belül keresi a megoldást; felkéri az Operatív Tanácsot, vizsgálja felül döntését, s ha ez nem jár eredménnyel, úgy a Szövetségi Képviselők Tanácsához (SZKT) fordul. A helyette kinevezett Kelemen Atillával az önkormányzati választások előtt nem kíván vitázni, de június ötödike után visszaköveteli megyei elnöki helyét, mert jogtalanul állították félre, addig ennél fontosabb az önkormányzati választások jó kimenetele. /(Máthé Éva): Kampánycirkuszok. Kizárólag a választásra koncentrálnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./"

Valentin Dragan konstancai fotoriportert kegyetlenül megverte néhány "milicista", mert fényképezni merte a megyei parancsnok előléptetése tiszteletére rendezett ünnepséget, olvasható a Romania Libera hasábjain. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

Benkő Samu, Könczöl Antal, Kántor Lajos, Gálfalvi György, B. Kovács István, Vetési László, és Józsa László, a Hungária Televízió Közalapítvány kurátorai nyilatkozatukban aggodalmuknak adnak hangot, amiért a Duna Televízió az "anyagi ellehetetlenülés küszöbére érkezett." /Anyagi ellehetetlenülés küszöbén a Duna Televízió? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület egy hónappal hamarabb, idejében meghirdette a május 18-19-i évi rendes közgyűlését. A püspöki jelentésben Tőkés László hangsúlyozta az igazságtétel fontosságát. A '89-es események felelősei büntetlenül élhetnek, ami azt bizonyítja, hogy gyenge lábon áll a jogállamiság; hasonlóképpen nem folytatták le a fegyelmi eljárást Papp László és Nagy Gyula volt püspökök ellen. Akik '89 előtt sokat dolgoztak, most is sokat dolgoznak, mások meg csak a minimumot nyújtják. Nem csoda, hogy belső szekták, mozgalmak kelnek életre - mondta a püspök. A vezetőtanács munkája jónak mondható. Tőkés László pozitívumként említette, hogy a székházat hosszú, szívós harc árán sikerült visszaszerezni. Az utóbbi időben nagymértékben növekedett a magyar kormány támogatása. A kétmilliárd forintos támogatás jelentős részét a Partiumi Keresztény Egyetem fogja kapni. Javult a román kormány támogatása is, ennek első jele a lelkészek fizetésének biztosítása. Ami a Snagovi Nyilatkozatot illeti, Tőkés püspök elmondta, hogy nem teremtődtek meg a feltételek az aláírásra, mivel a román kormány kirakatpolitikát folytat a külföld felé, mindent megígér, és minden az ígéretek szintjén marad. Különben Jakubinyi érsek is Tőkés Lászlóval értett egyet, ami az aláírást illeti. - Az egyházkerületi közgyűlés egyhangúlag elfogadta a püspöknek a Snagovi Nyilatkozattal kapcsolatos álláspontját. A püspöki jelentés befejező része nem hangzott túl derűlátóan: egyházunk, népünk helyzete olyan súlyos, hogy a következő tíz évben megpecsételődhet Erdély sorsa. Jakabffy Zsolt előadó a közelmúltban került az ifjúsági ügyosztály élére. Jelentését meghallgatva a püspök abbeli reményét fejezte ki, hogy jó kezekbe kerül az ifjúság ügye. /Nagy Tibor: Református közgyűlés. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 27./"

Máj. 26-án öt elnökjelölt visszalépése miatt Boross Péter, Hegedűs Lóránt, Patrubány Miklós és Szakály Sándor közül választhatott elnököt a Magyarok Világszövetségének küldöttgyűlése. Kurucz Gyula, Duray Miklós és Székelyhídi Ágoston Boross Péter javára állt el az elnökjelöltségtől, és feladta G. Nagyné Maczó Ágnes, illetve Pongrátz Gergely is. A három régióból érkezett közel háromszáz küldött a budapesti Hungária Hotel nagytermében ülésezett. Az első fordulós szavazólapok összeszámolása után kiderült, hogy Patrubány Miklós és Boross Péter jutott a második fordulóba: előbbi 113, utóbbi 111 voksot kapott. Szakály Sándorra 40-en, Hegedűs Lórántra 25-en adták szavazatukat. Az új régióelnökök és vezetőségi tagok búcsút vettek az MVSZ éléről most távozó Csoóri Sándortól. Az elnökválasztás második fordulójában Boross 148 szavazatot kapott, míg Patrubány 141-et. Végül a negyedik fordulóban Patrubány Miklós 146 szavazattal győzött a 139 voksot kapott Boross Péterrel szemben. Ezután következik az alelnökök kijelölése. /Máté Zsófia: Patrubány az MVSZ új elnöke. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 27./ Máj. 25-én tiltakozó nyilatkozatot olvastak fel az erdélyi "szavazógép" magatartása ellen a Magyarok Világszövetsége tisztújító közgyűlésén jelen lévő szlovákiai, vajdasági, kárpátaljai, szlovéniai és csehországi küldöttek nevében az illető országok vezető testületeinek elnökei. A Rózsa Ernő, Hódi Sándor, Soós Kálmán, Bence Lajos és Kónya Ferenc által jegyzett dokumentum szerint a jelenlegi alapszabály módot adott arra, hogy a Kárpát-medencei régión belül a legnagyobb küldöttszámmal bíró Erdély mindent megszavazhasson. Az aláírók elengedhetetlennek tartják, hogy a mandátumok elosztása olyan elvek alapján történjen, amely biztosítja a legitim képviselet elvének maradéktalan érvényesülését. /Tiltakozás az erdélyi "szavazógép" ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./ Az MVSZ Erdélyi Társasága (VET) közleményben tiltakozott a más kárpát-medencei országok küldöttei által előző nap elfogadott nyilatkozat ellen, amely kifogásolja, hogy "az erdélyi henger" nem teszi lehetővé az esélyegyenlőségen alapuló választást. A VET-dokumentum szerint az erdélyi küldöttség soha egyetlen esetben sem élt vissza azokkal a lehetőségekkel, amelyekkel számbelileg kisebb, de vele egyenrangú más magyar közösségekkel szemben kétségtelenül rendelkezik. /Tiltakozik az erdélyi küldöttség. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

Trianon megtörtént nemzeti tragédia, függetlenül attól, hogy beszélünk róla vagy sem, állapította meg Makkay József. A békediktátumot követő 20. századi magyar történelem az utódállamokba került magyarság kisebbségi jogaiért folytatott anyaországi és helyi közelharc krónikája lehetne. Az új nemzetállamok prioritása a helyi magyar kisebbség beolvasztási, felszámolási kísérlete lett. "A sokat hangoztatott Európa Ház évtizedek reménytelensége után határmódosítás nélküli magyar egységet jelenthet, ahogyan azt a Magyarok V. Világkongresszusán Orbán Viktor miniszterelnök megfogalmazta." "A Trianon előtti Magyarország határainak visszaállításáról álmodozni értelmetlen, esélytelen és ugyanakkor káros is. De az egészséges nemzettudat kialakítása szempontjából legalább ugyanolyan káros elfelejteni a történteket." /Makkay József: Nyolcvan év. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

"Borbély Imrével, a Magyarok Világszövetsége Kárpát-medencei régiójának elnökével készített interjút a Bihari Napló. Elmondta, hogy elődje a Kárpát-medencei régió szervezetét létre sem hozta, elsősorban ezt kell pótolni. Borbély Imre a szubszidiaritás elvének híve. Egyeztető fórum lenne szükséges. A VET például eredménycentrikus szervezet. Ezt a rendszert szeretné látni a többi országos tanácsban is. - Úgy látja, hogy "nem nagyon fogják jól érezni magukat a Világszövetségben azok, akiknek semmi közük sincs a nemzeti gondolathoz, akik internacionalisták, kozmopoliták. Az MVSZ a nemzeti gondolat műhelye, a tiszta nemzetpolitika helye." A kisebbségi létben, egy "nyelvidegen, fajidegen vagy vallásidegen uralom alá került közösségben a meghatározó politikai törésvonal az idegen hatalomhoz fűződő viszony mentén alakult ki: kollaboráció vagy önállóság, kooperáció vagy autonómia. Ez olyan vízválasztó, amely fölött nincs átjárás." Az elzász-lotaringiai németek, akik a kollaborációt választották, negyven év alatt eltűntek, míg az autonómiát választó dél-tiroliak 1971-ben megkapták az önrendelkezést. Borbély Imre fontosnak tartja a regisztrációt. "Tudnunk kell, hányan vagyunk, hol élünk; a regisztráció alapján egy belső magyar postát is lehetne működtetni, amely például a sajtótermékek közvetítését megoldhatná." A státustörvény az első olyan intézkedés, "amely köti az anyaországhoz a határon túli magyarokat", de az csak az első lépés. Ideális megoldásnak a teljes állampolgárság megadását látja. Szerinte ezt az úgynevezett külhoni állampolgárság oldaná meg. /Máté Zsófia: Interjú Borbély Imrével, a Magyarok Világszövetsége Kárpát-medencei régiójának elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./"

A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) anyaországi régiója amellett foglalt állást, hogy legkésőbb augusztus végéig hívják össze az MVSZ rendkívüli küldöttgyűlését, ahol dönteni kell a költségvetés elfogadásáról és meg kell választani a világszövetség új elnökhelyettesét. Borbély Imre, az MVSZ Kárpát-medencei régióelnöke erre reagálva kijelentette: a világszövetség törvényesen működik. Sem a költségvetés elfogadásának, sem pedig az elnökhelyettes megválasztásának időpontja nincs a törvény által előírva, fejtette ki. Nem zárkóznak el egy esetleges rendkívüli küldöttgyűlés összehívása elől, de tekintettel az ezzel járó óriási költségekre, ezt csak közös elnökségi ülésen lehet megvitatni. Borbély Imre Duray Miklósról kijelentette: "Érthetetlen, hogy egy politikus, aki 1998-ig a Kárpát-medencei magyarok autonomizmusának egyik jeles szóvivője volt, hogyan korrumpálódhatott mindössze két évi kormányzati részvétel után addig, hogy magyar testvérét Trianon kapcsán politikailag denunciálja." /MVSZ: A magyarországi régió új küldöttgyűlést kezdeményez. Borbély Imre szerint a világszövetség törvényesen működik. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3/

Veress Dániel író, művelődéstörténész, az erdélyi emlékirodalom legkitűnőbb ismerője. Ezt mutatta Vékára tett mécses. Esszék a XVI-XVIII. századi erdélyi magyar kortörténetek és emlékírások köréből /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 1998/ című könyve. Legújabb könyve a Férfibú és történeti gyász. Glosszák Wesselényi Miklós életéhez, művéhez, eszmevilágához /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2000/. A szerző több évtizede foglalkozik Wesselényi Miklós munkásságával. Veress Dániel könyvében arra figyelmeztetett, hogy nemcsak múltunk meghamisítása, hanem a nemzeti amnézia ellen is szüntelenül védekeznünk kell. /Kozma Mária: Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

Kolozs megyében a választási irodának jún. 6-án még nem sikerült összesítenie a megyei tanácsosi listákra leadott voksokat. A szavazólapok 80 százalékának feldolgozása után kiadott részeredmény szerint a Kolozs megyei RMDSZ akár 12-13 tanácsosi helyet is kaphat az alakuló tanácsba. - Kolozsváron a városi tanácsban 8 mandátummal az RMDSZ-é a legnagyobb frakció. Ugyanennyi hely jutott a Nagy-Románia Pártnak is, amelynek 1996-ban alig egy helyet sikerült megszereznie. Csökkent a Román Demokratikus Konvenció tanácsosainak a száma (6 mandátumról 3-ra), megnőtt viszont a Román Társadalmi Demokrácia Pártjának a befolyása (1-ről 5 helyre.) A Román Nemzeti Egységpártnak 3, a Demokrata Pártnak, a Szövetség Romániáért Pártnak és a Nemzeti Liberális Pártnak pedig 2-2 tanácsosa lesz. Boros János újraválasztott városi tanácsos szerint ha az RMDSZ a "hagyományos" partnerekkel, tehát a koalíciós pártok helyi szervezeteinek az önkormányzati képviselőivel próbál szövetséget kötni, akkor nem sikerül megteremteni a többséget. A kényelmes kétharmados többséghez ismét be kell vonni az RTDP képviselőit is. - 2000-ben Kolozsváron néhány százzal kevesebb magyar szavazó járult az urnák elé, mint 1996-ban. Számítások szerint Kolozsváron megközelítőleg 56.000 szavazati joggal rendelkező magyar él, ebből pedig alig 31.000 ment el szavazni. Van tehát 25.000 kolozsvári magyar, akinek közömbös a város sorsa. /Sz. K.: Huszonötezer kolozsvári magyart továbbra sem izgat a város sorsa. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

Emil Constantinescu szerint a román-magyar megbékélés végleges: "Pontot tettünk az évszázados konfliktusok végére" - nyilatkozta a hivatalos látogatáson Szlovákiában járt államfő a pozsonyi Pravdának. Constantinescu arra emlékeztetett, hogy a választási kampányból kimaradt a romániai magyar kisebbség problémája, vagy a magyar-román kapcsolatok kérdésköre is, "sőt, ez még Kolozsvárott is kimaradt a kampányból, ami egy tényleges, létező stabilitás jele". - A tiszai ciánmérgezéssel kapcsolatos kérdésre azt válaszolta, hogy a történtek "egyáltalán nem zavarták meg a két ország viszonyát, egyszersmind arra figyelmeztettek minket, hogy a teljes régiót érintő ügyeknek nagy figyelmet kell szentelnünk". A román elnök szerint már rendelkezésre állnak a nemzetközi szakértői vizsgálatok eredményei, "így megállapíthatom, hogy a Tisza biológiailag nem károsult. Persze ez semmiképpen sem jelenti azt, hogy ezekre a dolgokra a jövőben nem kell még jobban odafigyelni" - mondta. /Constantinescu: "Végleges megbékélés Magyarországgal" = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

Bukarestben a Legfelsőbb Bíróság ítéletet hirdetett a magyar állampolgárságú Kristóf József Flórián ügyében. Kolozsi Árpád ügyvéd szerint a sértett fél ügyvédje etnikai síkra terelte a pert. Az erősen leromlott egészségű, rossz idegállapotú fiatalember jelenleg a rahovai fegyházban van. A magyar konzul közbenjár, hogy mihamarabb hazavihessék. Mint ismeretes, Kristófot gyilkossági kísérlettel, hatósági személy ellen elkövetett erőszakkal és tiltott határátlépéssel vádolták. Első fokon 9,5 év szabadságvesztésre ítélték, majd a nagyváradi területi Ítélőtábla bírái tavaly december 6-án hozott határozatukban négy évre csökkentették büntetését. A 29 éves fiatalember már több mint két és fél éve van börtönben. A rácsok mögött töltött évek megviselték az idegrendszerét. Hol magába fordult, hol dühroham tört ki rajta. Az utolsó nagyváradi tárgyaláson ott volt Soltész Levente magyar konzul is, mert a család közbenjárását kérte, hogy hazavihesse a beteg embert. A tárgyalás után az ügyvéd irodájában gyűltek össze, Kristóf lement cigarettáért, ám megszökött. A borsi vámnál érték utol. A vádirat szerint a fiatalember a Szatmár megyei petei határátkelőnél kilépésre jelentkezett 1995. szept. 21-én. A vámos, N. V. közölte vele: ellenőrizni szeretnék, mert úgy értesültek, hogy kábítószer és fegyverek vannak nála. Mikor a vámos kinyitotta a csomagtartót, a fiatalember rátaposott s gázpedálra, s vonszolta magával a hivatalnokot, míg az le nem zuhant. A férfi kórházba került, félig lebénult, a bukaresti Törvényszéki Orvostani Intézet jelentése szerint részben az esés következtében. Kristófot hónapok múlva egy németországi repülőtéren fogták el, miután a román hatóságok az Interpollal köröztették. A Legfelsőbb Bíróság jogerős ítélete hét év szabadságvesztés, s minden bizonnyal jóváhagyták a másodfokon megítélt egymilliárd lejes erkölcsi kártérítést is. /Zámbó Sipos Mónika: Hét évet kapott Kristóf. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

A szekusdossziék tanulmányozására kinevezett bizottság felfüggesztette tevékenységét, mivel a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ ellehetetleníti munkájukat. A bizottság közleménye szerint fennáll a gyanú, hogy a testület rendelkezésére bocsátott dossziék tartalmát módosították. A bizottsági tagok ugyanakkor nehezményezik, hogy csakis a titkosszolgálati ügynökök állandó felügyelete alatt végezhetik munkájukat. Ha rövid időn belül nem biztosítják a feltételeket a zavartalan és a törvény előírásainak megfelelő működésre, a bizottság tagjai testületileg lemondanak. /Felfüggesztette tevékenységét a szekusdossziékat tanulmányozó bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

Megjelent Balogh Edgár utolsó könyve, számadása /Számadásom, Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 1999/. Cselekedeteinek gyakori ellentmondásossága mutatta, hogy sokszor nehéz volt döntenie, "saját - kétségtelenül jó szándékú - eszméit avagy a pártfegyelem diktálta parancsokat helyezze előtérbe." - állapította meg Gagyi Balla István. Emlékezését az 1956-os évtől kezdte. - B. E. nem írt az 1956 utáni hazai megtorló intézkedésekről, Dávid Gyulán kívül senkit sem említett. "Örömmel konstatálja viszont a pártnak a nemzeti kérdésben tett jószolgálati engedményeit, mint pl. a NYIRK, a Korunk, az Ifjúmunkás című kiadványok megjelenését." - ismertette az emlékiratot Gagyi Balla István. Az induló Korunk főszerkesztőjének Gáll Ernőt, főszerkesztő-helyettesévé B. E.-t nevezték ki. B. E. szerint Gáll Ernőre a választás a "szabadelvűségére" való tekintettel esett, rá pedig azért, mert legalább illegalista, meggyőződéses kommunista, "narodnyik", "nacionalista". - Ez kevéssé hihető, hiszen 1956 végén tombolt a nacionalizmus elleni harc. A Korunk új évfolyamában megjelent írások is rácáfolnak a B.E.-féle beállításra, például az Erdélyi válasz Bécsbe című írásában kifejtette, hogy a szocialista Romániánál számukra jobb hely el sem képzelhető. Mindezt le kell írni, nem azért, hogy "...aki akkoriban kivonult és a páholyból nézte a gladiátorjátékot, most jön és belerúg a döglött oroszlánba" - ahogyan értelmezte valaki nemrégen egy TV-műsorban, hanem azért, mert ezek a magyarázatok az igazságnak csak egyik oldalát mutatják be. - Az előszót író Kántor Lajos szerint "...hogy történelmi személyiség szól e lapokon, nemigen lehet kétségbe vonni". "Nos, történelmi személyiségtől elvárható lett volna, hogy századunk legnagyobb forradalmának erdélyi visszhangjairól sokkal átfogóbb képet adjon." - tette hozzá Gagyi Balla István. /Gagyi Balla István: Balogh Edgár számadása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

A kormány jún. 22-i ülésén sürgősségi rendeletet fogadott el arról, hogy visszaigényelhetők az egyházaktól törvénytelenül elvett ingatlanok: a templomoktól eltérő rendeltetésű ingatlanokról van szó, és függetlenül attól, hogy jogcímmel vagy anélkül vette át az állam, az előírás pedig érvényes az országban hivatalosan bejegyzett és elismert valamennyi felekezet számára. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter elmondta, hogy az egyházügyi államtitkárság egy régebbi kezdeményezéséről van szó. Püspökségenként és más jelentősebb felekezeti központonként 10 ingatlant lehet visszaigényelni a sürgősségi kormányrendelettel, és az érintetteknek egyszer van joguk egy maximálisan tízes listát a bizottság elé terjeszteni, amely majd kivizsgálja a kérést. 30 napon belül meg kell alakulnia egy úgynevezett rendkívüli visszaszolgáltató bizottságnak, amely különböző minisztériumok képviselőiből áll majd (Egyházügyi Államtitkárság, igazságügyi, pénzügyi, művelődési, oktatásügyi valamint területrendezési minisztériumok), a bizottság munkálatain meghívottként részt fog venni a visszaigénylő vallási felekezet képviselője. A bizottság pontos feladatkörét a rendeletnek a hivatalos közlönyben való megjelenése után 60 napon belül kell kidolgozni. Eckstein Kovács Péter elmondta, hogy több utat is el tud képzelni az ilyen jellegű ingatlanügyek rendezésére, bonyolultnak tartva ezt az eljárást. /Tíz törvénytelenül elkobzott ingatlant igényelhetnek vissza az egyházak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

Nem kapnak státust az áttelepülni szándékozók. A vízum és a határátlépés kérdését a státustörvény nem rendezi. Három hónapos idénymunkára és speciális egészségügyi kezelésre lenne jogunk. Egy-két szemeszteren át a diákok Magyarországon tanulhatnak Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ elnöke szerint a leendő magyarországi státustörvény célja egyértelműen az, hogy olyan kedvezményeket nyújtson a határon túli magyaroknak, amelyek az érintettek szülőföldön maradását szolgálják. Szabó azt követően nyilatkozott ez ügyben, hogy a Magyar Szocialista Párt /MSZP/ nevében jún. 23-án Tabajdi Csaba aggodalmait fogalmazta meg a majdani jogszabály koncepciójával kapcsolatban. A HTMH elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a kedvezményekben nem részesülhetnének azok, akik bevándorlásukat kérték Magyarországra. - A HTMH elnöke elmondta, hogy a végleges koncepció júl. 15-e után kerülhet a kormány elé. A határon túli magyarok konzultatív fóruma, a Magyar Állandó Értekezlet valószínűleg októberben tárgyalja, a parlament elé decemberben kerülhet a koncepció. Az anyaország határain kívül élő magyarok a tervek szerint az oktatás területén egy-két szemeszter erejéig kapnának Magyarországon képzési lehetőséget, emellett a kihelyezett tagozatokon való tanulás jogát biztosítanák számukra. A határon túli magyar tanulók magyarországi diákigazolványt és olyan kedvezményeket is kaphatnának, mint anyaországi társaik - fejtette ki a HTMH elnöke. Szabó Tibor a munkavállalással összefüggésben leszögezte: csak azok kapnának munkavállalási engedélyt Magyarországon, akik egy adott területen és szakmában hiányt pótolnának tevékenységükkel. Szabó Tibor alaptalannak nevezte azokat az aggodalmakat, amelyek szerint alanyi jogon járna a kárpát-medencei magyaroknak a magyarországi egészségügyi ellátás. Jelezte: a magyar költségvetés a tervek szerint alapítványi keretek között, Magyarország teherbíró képességének figyelembe vételével, bizonyos speciális kezelések igénybevételét támogatná az anyaország területén a határon túli magyaroknak. A jelenlegi tervek semmiképpen sem jelentik azt, hogy a magyarországi társadalombiztosítási rendszer teljes egészében a határon túli magyarok rendelkezésére állna - mutatott rá Szabó. Arról, hogy ki esik a törvény hatálya alá, a határon túli magyarok országonként egy-egy - még megalakításra váró - intézményének ajánlása alapján döntenek az illetékes magyarországi hatóságok. Ugyanakkor Szabó hangsúlyozta: szó sincs arról, hogy a határon túliak a magyar állampolgárok jogainak rovására kapnának kedvezményeket. A státustörvény ugyanakkor kimondaná a kulturális szolgáltatásokra való jogot is. Lehetővé tenné, hogy a határon túli magyarok kulturális díjakban és kitüntetésekben részesülhessenek, valamint kulturális és tudományos ösztöndíjakhoz juthassanak. /Magyarságot igazoló hivatalok alakulnak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

A Szabadság napilap az egyetemen dolgozó magyar szociológusok munkacsoportjával felmérést készíttetett a napilap olvasottságáról. A Szabadság állandó olvasótábora a kolozsvári nagykorú magyarok mintegy 26,5 %-a, azokkal együtt, akik valamilyen gyakorisággal, akár csak ritkán is olvassák a Szabadságot, ez az arány kiterjed a 69 %-ig, ami a világviszonylatot tekintve hírlapok terén igen magas arány. A kolozsvári magyaroknak mintegy 30 százaléka nem vagy alig olvassa a Szabadságot. A kolozsvári magyarok egyharmada előfizet valamilyen lapra, az előfizetők 92 %-a a Szabadságot járatja. Ez a legnagyobb arány, nincs más lap amelyik elérné például a 25 százalékot. A nem napilapok, a magazinok kategóriájában a Nők Lapja ér el viszonylag magas hányadot. A kolozsvári magyarok fő tájékozódási forrásuknak tartják a Szabadságot /66, 5 %/, a Krónika napilapot /6,25 %/ és a Romániai Magyar Szót /1,1 %/. A felmérés idején a kolozsvári magyarok 39 %-a olvasta a Szabadságot, - Az olvasók a lapban a legnagyobb arányban a politikusok közötti vitákat kifogásolják. - A műsormelléklethez elsősorban az idősebbek ragaszkodnak.- Arra a kérdésre, hogy melyik lapról nem mondanának le, a románok az Adevarul de Cluj napilapot, a magyarok a Szabadságot választották. /Magyari Tivadar: Piackutatási adatok a Szabadságról A kolozsvári magyarok többsége "veszi a lapot" = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./