Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Enuț, Dana
14869 tétel
1999. november 26.
"Az Interetnikus Párbeszéd Egyesület /alapította dr. Octavian C. Buracu, 1992-ben/ tiltakozott Gheorghe Funar kolozsvári polgármester kezdeményezése ellen, hogy Ion Antonescu marsallnak szobrot emeljenek. Ion Antonescu Romániában fasiszta típusú diktatúrát vezetett be, Romániát "nemzeti- legionárius államnak" kiáltották ki, ő maga a "Conducator (Vezér)" címet vette fel, a többi fasiszta vezető mintájára: Führer, Duce, Caudillo, Poglavnik, Nemzetvezető. Antonescu szándékában állt a zsidóság teljes megsemmisítése, közvetlenül felelős a zsidók ellen elkövetett tömegmészárlásokért, a bukovinai és besszarábiai zsidóknak Transznisztriába való deportálásáért, akiknek nagy része elpusztult az úton vagy a megsemmisítő lágerekben. Az áldozatok száma 100 ezernél többre becsülhető. Antonescu 25-30 ezer romát is Transznisztriába deportált, akik közül sokan elpusztultak az úton vagy a lágerekben. A megszállt területeken a marsall beosztottjai rendszeresen követtek el vérengzéseket a polgári lakosság, elsősorban a zsidók ellen. Egyedül Ogyesszában mintegy 40 000 személyt öltek meg, többnyire zsidókat. Európában sehol sincs a közterületeken szobruk volt fasiszta vezéreknek, a háborús bűnösöknek, nem neveznek el róluk utcákat. /Tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./"
1999. november 26.
A kommunista hatalom Romániában 1948-ban feloszlatta a ferences szerzetesrendet. Csakhogy a Ferenc-rend nem volt hajlandó feloszlani. 1949-ben felheccelt munkások megrohanták Vajdahunyadon a ferences főiskolát, berendezését összezúzták, a tanári kart és a növendékeket elűzték. 1950. augusztus 20-án éjjel valamennyi erdélyi ferences rendházból Máriaradnára hurcolták a szerzeteseket, összesen 150 főt. . Az állam azt tervezte, hogy elszakítja a katolikusokat Rómától és békepapok segítségével a hatalmat kiszolgáló központokat szervez. Páter Gurzó Anaklét jogászprofesszor és Godó Mihály jezsuita pap összeállítottak egy olyan anyagot, amely azután szinte kézikönyve lett az ellenállásnak és megerősítette a papokat abban, hogy ki kell tartaniuk a bebörtönzött Márton Áron püspök mellett. Máriaradnáról 1952-ben három helyre, Désre, Esztelnekre és Körösbányára hurcolták a ferenceseket, internálásuk 1967-ig tartott, addig rendszeresen jelentkezniük kellett a rendőrségen. 1954 márciusában kiengedték a börtönből Márton Áron püspököt, aki semmilyen feltételt nem volt hajlandó elfogadni. Ugyanakkor viszont Gurzó Anaklétot és társait, tizenvalahány papot letartóztattak és koncepciós pert indítottak ellenük. /Balázs János: Az üldöztetés évei. = Brassói Lapok (Brassó), nov. 26./
1999. december 7.
Dec. 6-án reggel hét órakor országszerte meghatározatlan időre szóló általános vasúti sztrájk kezdődött Romániában. A tiltakozó megmozdulás első két órájában Romániában teljesen leállt a vasúti közlekedés. A sztrájktörvény értelmében fenn kell tartani a járatok egyharmadát. A közlekedési minisztérium képviselői 20 százalékos béremelést és gyermekenként 500 ezer lejes karácsonyi támogatást ígértek a vasutasoknak. A szakszervezet ellenben a fizetések 70 százalékos emelését követeli, és azt szeretné, ha a vasút minden dolgozója 1,5 millió lej karácsonyi támogatást kapna. Traian Basescu közlekedési miniszter szerint ez elfogadhatatlan. /Papp Annamária: Országszerte megbénult a vasúti forgalom A flotta tönkretétele után most a vasút következik? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./
1999. december 7.
Az 1996-1999. közötti átalakulások során mintegy ötven százalékkal csökkent a Kolozsvári Televízió adásideje. A nemzeti televízió vezetősége kilátásba helyezte a Kolozsvári Televízió kettes műsoron sugárzott magyar adásának felfüggesztését. A Kolozsvári Televízió vezetősége elzárkózott a hír kommentálásától, többek szerint azért, mert ehhez Bukarest engedélye szükséges. Megérkezett a stúdióba az az átirat, amely megszünteti a pénteki kettes műsoron sugárzott 30 perces kolozsvári magyar nyelvű műsort. Amennyiben ez érvénybe lép, az eddig heti 85 perces kolozsvári magyar nyelvű adás 55 percre zuhan vissza. A változtatást azzal magyarázták, hogy Bukarestben a 30 perces kolozsvári magyar műsort kevesen nézik. Ez az érvelés azonban megengedhetetlen, mert a Nemzeti Televízió közszolgálati jellegű. A világon mindenütt feljövőben van a vidéki média-intézmények csillaga. Romániában ez fordítva történik. /Szabó Csaba: Harc a megmaradásért Bukarest árnyékában Fél órával csökkentik a Kolozsvári Televízió magyar adását. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./
1999. december 7.
"A Magyarországon élő Mérő Béla vállalkozott rá, hogy Székelyudvarhelyen, a székely anyavárosban létrehozza a színházat. A színházalapítás sikerült, a Tomcsa Sándor Színház az első hivatásos színiévadot 1998. nov. 6-án a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című darabbal nyitották. Mérő kifejtette: nagyszerű szakembereket sikerült megnyerniük az ország minden tájáról, de az egykori Népszínház tagjairól sem feledkeztek meg. Jelenleg már tizenegy színészünk van és egy rendezőjük, Szabó K. István, aki most végez Marosvásárhelyen. Magyarországról két színháztól kaptak komoly támogatást, a Békés Megyei Jókai Színháztól és az egri Gárdonyi Géza Színháztól. - Vannak problémáik is, hiszen az irodalmi titkárt menesztették, a közönségszervezőknek fel kellett mondani, rossz munkát végeztek. Mérő Béla emlékeztetett: ő magyarországi, és "csak a fél életemet tudom itt élni." - A mentalitással van itt némi baj, jellemezte a viszonyokat, ha ő nincs itt, megbénul a munka. - Udvarhely olyan végvár, ahonnan nincs hová visszamenni. Ráadásul Mérőt feljelentették a magyar minisztériumban, hogy miért akar Udvarhelyen színházat vezetni? Azért, mert rajta kívül más nem vállalta. /Nagyálmos Ildikó: Csak a fél életemet tudom itt élni. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 7./"
1999. december 15.
"Dec. 11-én Csíksomlyóban, a Jakab Antal Tanulmányi Házban osztották ki a Julianus Alapítvány ezévi díjait, amely egy Julianus-szoborból, díszoklevélből és száz márkából állt. Az Alapítvány 1993 óta évente díjazza azokat, akik a szórványban élő magyarság érdekében cselekednek. A díjazottak: Tőkés László püspök, Zoltáni Csaba baltimore-i kutató feleségével együtt hozott létre egy alapítványt az amerikai, szórványban élő magyarok megsegítésére, Madarász Ilona óradnai pedagógus 1990 után nagyon sokat tett az ott élő magyarok identitástudatának felébresztéséért, hétvégi iskolát szervezett, segítségével többen tanulnak magyar középiskolában és egyetemen. Szabóné Jozefi Edit és Szigeti János két felvidéki község polgármesterei, akik a leváltott magyar iskolaigazgatókkal való igazságtalan bánásmódért szerveztek tiltakozó megmozdulásokat, petíciókat írtak, ezek által a tanintézmények vezetői visszanyerték beosztásukat. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a díjat 2000 januárjában fogja átvenni Csíkszeredában. /(Hátsekné Kovács Kinga): A Julianus Alapítvány díjazottai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./ A szórványban élőkért tevékenykedők a jövő emberei, a jövő pedig azokkal tart, akik hinni tudnak benne, hangsúlyozta Beder Tibor, a Julianus Alapítvány elnöke. Az alapítvány évente szórványtábort szervez, kétévente megrendezi a Lármafa Találkozót, valamint a Csipike Nemzetközi Gyermektalálkozót, illetve évente díjazza a szórványmagyarságért cselekvő személyiségeket. "Ott élnek ők kisebb-nagyobb nyelvi oázisok közepén - vagy olyan helyeken, ahol a fogyó anyanyelv is lassan csak nyelvemlék marad -, körülöttük a többség arroganciája, a nyomasztó nyelvbénulás, a szüntelen hit- és nyelvváltás fájdalma, a meggyőzés és változtatás lehetetlensége, a többség színes, mágikus liturgiájának csábítása. Ebben próbálnak ők értéket felmutatni: az őrködés hitét és a másság értelmét." - fejtette ki Beder Tibor. - A lap közölte az 1993 óta díjazottak névsorát. /Julianus-díjak. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 15./"
1999. december 15.
"Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének alelnöke fejtette ki gondolatait a vele készült interjúban. Hangsúlyozta, hogy a trianoni döntés - mind politikai, mind történelmi szempontból - a legnagyobb tévedés, a legnagyobb méretű meggondolatlanság volt. Patrubány kifejtette, hogy a Szent Korona szimbolikus erőforrás, jelképe a fennmaradásnak. - "Az elmúlt 10 esztendő az erdélyi magyarság életében elkótyavetyélt évtized", "tétlenül bámultuk, hogyan megy el Erdély fiatalsága." /Nagy Ágnes: Valahányszor visszakerült a szent korona?Interjú Patrubány Miklóssal, a Magyarok Világszövetségének alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./"
1999. december 15.
"Kolozsváron a Donát úti református parókián nyílt meg Baranyai Lőrinc /Torda/ reklámgrafikus festményeinek kiállítása. A megnyitón dr. Keszeg Vilmos egyetemi tanár így értékelte a festő munkáit: "Én alkimistának mondanám Baranyait, mert olyan nagy hozzáértéssel, szeretettel kezeli a színeket, formákat". Baranyai képeit az elmúlt húsz év alkotásaiból válogatta össze. /Balázsi-Pál Előd: Alkimista a parókián. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./"
1999. december 16.
"A mai román sajtó nem igazán foglalkozik Tőkés László tíz évvel ezelőtti szerepével, a román sajtó jelentős része számára ma ő az egyike azoknak, akik leginkább veszélyeztetik a román nemzetállamot. - Temesváron az évforduló kapcsán nyilatkozott Tőkés László püspök. Nem érte el célját a tíz évvel ezelőtti népfelkelés, állapította meg. Vita folyik arról, hogy Románia nem forradalom színtere volt, hanem a hatalomátvételé, más szóval puccs történt. "Az, hogy félreállították Mircea Dinescut, Doina Corneát, akárcsak jómagamat, mutatta, hogy mi vár azokra, akik igazi, gyökeres rendszerváltást akartak" - hangsúlyozta Tőkés László. A demokratikus erők gyengeségét bizonyítja, hogy az 1996-ban hatalomra került kormánykoalíció is eddig minden döntő kérdésben meghátrált, mindenütt megalkudott. Az elfecsérelt idő megbosszulta magát. A posztkommunista, nacionalista ellenzék a koalíciós pártok gyengeségét kihasználva ijesztően előretört. - jelentette ki Tőkés László. A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek is az igazságtétel radikalizmusának vonalát kell követnie, ne mérsékelje azt semmilyen tetszetős módon megalkuvássá - fogalmazott a püspök. "Félek, mert azt tapasztalom, hogy nincs elég erő a romániai demokratákban, már a romániai magyar demokratákban sem, hogy ilyen következetesen kiálljanak az igazság mellett..." - A mostani helsinki csúcs is úgy hozta Románia jelöltségére és a tárgyalások megkezdésére vonatkozó határozatát, mintha mentőövet dobott volna a visszarendeződés közvetlen közelébe került Romániának. "Arra gondolni sem merek, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség az ellenzékkel szövetkezzen, vagy a jelenlegin kívül más szövetségi rendszerbe lépjen. Az már a kormányon való részvétel öncélúságával volna egyenértékű" - szögezte le a püspök. /Gózon István: Temesvári beszélgetés Tőkés Lászlóval. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 16./"
1999. december 20.
"Kincses Előd 1989-ben Tőkés László temesvári lelkész kilakoltatási perének védőügyvédje volt. Ezekről az emlékekről kérdezte Tibori Szabó Zoltán. Az ügyvédi védelem ebben az ügyben bizonyos fokú személyes bátorságot feltételezett. - 1989. december 22-én azt hitték, megszabadultak a diktátortól, a gyűlölettől. Az elmúlt tíz évben megnőttek a romániai magyarság lehetőségei, de nem tudták mindezt kihasználni. Kincses Előd felidézte a per menetét. Hangsúlyozta, hogy 1989 után "Tőkés László volt az egyetlen olyan magyar, akire a román közvélemény felnézett és hallgatott rá. Mind a romániai, mind a magyarországi politikai elit nagyot hibázott akkor, amikor ezt a hihetetlenül nagy tőkét nem óvta jobban. Nem kellett volna a napi politikai csatározásokba belevonni Tőkés Lászlót. Ezt most utólag elmondhatjuk. S akkor talán az a hatalmas erkölcsi és politikai tőke megmaradt volna. Hozzá kell tennem azonban, hogy ez azért nem biztos, mert a román propaganda legnagyobb profijai készítettek arra tervet, hogy Tőkés László nimbuszát hogyan lehet rombolni, és eszközeikben nem válogattak. Ez teljesen egyértelmű. És sok esetben sajnos a magyarság körében is kaptak erre támogatókat." /Tibori Szabó Zoltán: Tíz éve történt. Beszélgetés Kincses Előd Maros megyei RMDSZ-elnökkel, Tőkés László egykori védőügyvédjével. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./"
1999. december 27.
Megjelent az Erdélyi Gazda decemberi és a 2000. januári összevont száma. Olvasható benne írás a Besztercén lezajlott tanácskozásról, az aranyosegerbegyi második gazdanapról, továbbá tizenkét új minősítésű burgonyafajtát ismertet a lap. /Erdélyi Gazda. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 27./
1999. december 31.
"Tibori Szabó Zoltán Szavak és tettek című írásában /Szabadság, december 22./ az önálló erdélyi magyar egyetem alapítására elkülönített magyar költségvetési pénz feltételezett felhasználásáról több súlyos vádat, rágalmat állított. Székely István válaszolt erre, aki részt vett az egyetemtelepítési program budapesti tárgyalásán. Tibori cikke szerint a magyar költségvetésből megítélt támogatás felett nem az erdélyi magyar történelmi egyházak által létrehozott alapítvány, nem a szakmát képviselő Bolyai Társaság, hanem a budapesti és a kolozsvári egyetemtelepítési programiroda rendelkezik, amelynek célja a támogatás eltérítésével az RMDSZ-en belüli politikai arányok megváltoztatásának finanszírozása, a "politikai klientúra pénzelése". Valójában a szakmai kérdésekben egyetemi tanárokból, tudósokból álló kuratóriumok az illetékesek. Az Erdélyi Szakmai Tanács összetételére vonatkozóan Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára a december 17-i, az egyházfőkkel való találkozón javaslatokat kért. A szakmai testületek létrehozásáról dr. Szabó Árpád unitárius püspök tett említést a Szabadságban december 21-én megjelent számában. Az adomány felhasználása és ennek ellenőrzése a magyarországi költségvetési intézmények eljárási rendje, valamint a romániai pénzügyi jogszabályok szerint történik, az ezzel járó felelősség egyértelműen behatárolható. Tibori egy személyben a Népszabadság romániai tudósítója is. - Az elmúlt egy-másfél hónapban a magyarországi sajtóban valóságos sajtókampány indult a határon túli pénzalapok ellen, beleértve a magánegyetem létrehozására szánt összeget is. Ennek kiindulópontja a Magyar Állandó Értekezlet november 11-12-én megtartott második ülése, amelyen a magyar kormány bejelentette, hogy a határon túli magyarok magyarországi jogállását törvényben kívánja szabályozni. A magyarországi ellenzéki pártok a kezdeményezést nem támogatták, Eörsi Mátyás szabaddemokrata képviselő az úgynevezett "státustörvény" elfogadásában annak veszélyét vélte felfedezni, hogy a határon túli magyarság kérdése "üzleti üggyé" válik, mondván, "kedvezőbb helyzetben lesz határaink mentén az, aki magát magyarnak vallja" (HVG, 1999. november 20.). - A kampány zászlóvivője a Tibori Szabó tudósította Népszabadság, ahol november 29. és december 13. között közvetve-közvetlenül csak az egyetemmel kapcsolatban hat írás jelent meg. Az első írások megpróbálják szembeállítani az RMDSZ és a magyar kormány egyetemmel kapcsolatos álláspontját, a következők pedig előveszik az 1992-ben Szőcs Géza által - állítólag - egyetemalapításra megpályázott, azóta el nem számolt 2,5 millió forintos adomány ügyét. - A cikksorozat lényege, a "2,5 millió forintos ügy" előbányászásának értelme Aczél Endre Kétmillió és kétmilliárd című, december 8-án közölt írásából válik érthetővé. Arról a kétmilliárdról van szó, amiről addig megtudtuk, hogy a magyar kormány az RMDSZ véleményével ellentétesen akarja felhasználni, nem is tudni, mire; és arról a kétmillióról, amit Szőcs Gézának Tőkés László támogatásával ítéltek meg, és amivel nem számolt el. A szerző írásában a két egyetemre adott támogatást a politikai mezőben összekapcsolja, és úgy gondolja, ha bebizonyosodik, hogy a kétmillió nincs elszámolva, a "Szőcs-Tőkés-féle korábbi RMDSZ" diszkreditálódik, és nem tudja a kétmilliárd forintot általa támogatott nagyváradi "partiumi keresztény egyetem" részére megszerezni. Írja mindezt azután, hogy a nyilvánosság előtt a novemberi MÁÉRT óta mindenki számára egyértelmű: a kétmilliárd forint a Kolozsvár központú, több helyszínt magába foglaló magánegyetemé. - Tibori Szabó cikkében lényegében átveszi Aczél Endre írásának politikai vonalvezetését, és konkrétan kimondja az ebben rejlő sejtetéseket: a magyar kormány meg akarja változtatni az RMDSZ-en belüli politikai arányokat. - A szerző szándékosan éket ver a püspökök, egyetemi tanárok és a Bolyai Társaság, valamint a magyar kormány közé. - A magyar kormány valóban olyan "akcióba" kezdett, amire elődei nem vállalkoztak: a felsőoktatás területén egy olyan nagyságrendű revitalizációs programot indított el, amire az 1940-43-as időszak óta nem volt példa. A magyar kormányzati szándék hosszabb időre és több pénzre szól - mondja Misovicz Tibor egy erdélyi napilapban. Ugyanakkor hozzáteszi: ha júniusban kiderül, hogy a 2000. évre szánt kétmilliárd forintból nem sikerült konkrét eredményeket felmutatni, és a támogatás vitákat és széthúzást szít, nagyon nehéz lesz a következő költségvetési vitában az Országgyűlést újabb összegek megszavazásáról meggyőzni. /Székely István: Szavak és tények. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./ Székely István helyreigazítást kért, mert cikkét értelemzavaró módon rövidítették meg. Érvelése így szerepelt eredetileg: Tibori Szabó Zoltánnak nem kellett volna egyebet tennie, mint egy másik napilap újságírója, aki a magyarországi költségvetési vita parlamenti végszavazása után felhívta Misovicz Tibort, a HTMH gazdasági elnökhelyettesét, és érdeklődött az egyetemtelepítéssel kapcsolatos részletek felől. Azért akkor, és nem hamarabb, mivel a magyar kormány a nyáron nem a támogatás megítéléséről döntött, hanem arról, hogy annak összegét a 2000. évi költségvetés tervezetébe foglalja. A parlament végszavazásáig a támogatásról beszélni csak a "reménybeli vétel" kitételével lehet. Igaz, Tibori Szabó úr rágalmait - költségvetési támogatás eltérítése bűntettének vádját - hamarabb is megfogalmazhatja... /Székely István: Helyreigazítás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 31./"
1999. december 31.
"A gyergyószárhegyi RMDSZ dec. 16-án bővített választmányi ülésen ünnepelte megalakulása 10. évfordulóját, tájékoztatott Borsos András helyi RMDSZ-elnök. Áttekintették az eltelt időszakot. A helyi iskola az RMDSZ javaslatára már 1990 februárjában fölvette a Bethlen Gábor nevét, a szervezet a Hősök emlékoszlopán megjavíttatta a megrongált magyar címert, 1990. aug. 20-án márványtáblát helyeztek az emlékoszlopra a második világháborúban elesett 76 szárhegyi hős nevével, a tatárdomb emlékoszlopát és környezetét szintén a helyi RMDSZ tette rendbe, visszaállítva az 1908-as emléktábla eredeti szövegével a márványtáblát, amelyet 90 márciusában levertek szélsőséges elemek. 1992-ben a szervezet az 1596-os Véres Farsang emlékére helyezett el márványtáblát az emlékoszlopon, s ugyanebben az évben emlékkövet állított az 1916-ban kegyetlenül kivégzett 8 szárhegyi elöljáró emlékére, akiket a benyomuló román katonák gyilkoltak meg. 1994-ben, szintén az emlékoszlopon az 1848-49-es magyar forradalom gyergyószárhegyi hőseinek avattak márványtáblát, majd 1996-ban újra márványtáblát avattak a millecentenárium tiszteletére az alábbi szöveggel: "Emlékezz, magyar, e föld 1100 éve a szülőfölded". 1998. márc. 15-én újra emléktáblát avattak az emlékoszlopon: "1848-1998 A kivívott szabadság nem örök, a cselekvés tartja életben, ezért újból és újból meg kell nyerni az érte folyó ütközeteket". Ugyancsak márványtáblával jelölték Gurzó Lajos 48-as honvédfőhadnagy sírját, majd novemberben Both Ferenc honvédalhadnagy sírkövére is márványtáblát helyeztek. Az ülés résztvevői az alábbi Állásfoglalást fogadták el: "A Gyergyószárhegyi RMDSZ bővített választmányi ülésének résztvevői fenntartás nélkül egyetértünk és csatlakozunk Tőkés László tiszteletbeli elnök következetes elvi álláspontjához. Elutasítjuk a lejáratását célzó, személyisége ellen irányuló, periodikusan ismétlődő alattomos támadásokat. Meggyőződésünk, hogy a rágalmazás eszközéhez nyúló személyek, érdekcsoportosulások saját magukat minősítik, és a magyarellenes erők, a román hatalom kiszolgálóiképpen erdélyi magyar nemzeti közösségünk alapvető érdekei ellen cselekszenek". /Gál Éva Emese: A gyergyószárhegyi RMDSZ 10 éve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 31./"
2000. január 6.
Dec. 17-én a században tevékenykedő képzőművészek kiállítása nyílt meg Csíkszeredán, a Csíki Székely Múzeumban. A kiállítás felvetette az "elsikkasztott" életművek kérdését: több alkotó munkássága feldolgozatlan, némelyikük neve kikerült a köztudatból. Az utóbbira példa Szopos Sándor /Csíkszereda, 1881. nov. 8. - Kolozsvár, 1954. dec. 24./ festőművész. - A másik sarkalatos kérdés, a székely iskola fogalma. Banner Zoltán írta, hogy a székely iskola hozta századunk művészetébe a vitalizáló erőt, s a székelyföldi festők, grafikusok és szobrászok nemzedékei gazdagították az erdélyi művészet hagyományos műfajainak a funkcióit. Banner Zoltán fogalma /székely iskola/ nagyfokú türelmetlenséget, meg nem értést szült szakmai körökben. Banner kijelentette: csak egy ilyen öngyilkos nép agyában fordulhat meg, hogy ebben a kifejezésben kivetnivalót keressen. Miért ne mondanánk ki, hogy a székelyföldi művészek Székelyföld vizuális szépségeit hozták be az egyetemes magyar művészetbe? /A század néhai mesterei. A Csíki Székely Múzeum képzőművészeti kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 6./
2000. január 6.
Elhunyt Vitális Ferenc, aki 1954-től jegyezte el magát a műkedvelő színjátszással. Dicsőszentmártonban színjátszó körüket 1970-ben sikerült társulatként elismertetniük, akkorra már egész Kis-Küküllő mentén ismerték őket. 1993-tól népszínházi státust szereztek, jöttek a külföldi szereplések, anyaországi sikerek, közben minden jelentősebb hazai műkedvelő seregszemlén részt vettek, és mindenütt sikeresek voltak. Vitális Ferenc 1992-ben megkapta az EMKE Szentgyörgyi István-díját, azután a sepsiszentgyörgyi Concordia Fesztiválon rendezőként kitüntették. /Bölöni Domokos: Mennyire halunk meg? Vitális Ferenc (1930-2000). = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./Vitális Ferenc /Dicsőszentmárton, 1930. szept. 22. - Dicsőszentmárton, 2000. jan. 6./
2000. január 10.
Jan. 8-án Kolozsváron az RMDSZ Kolozs megyei szervezésében vitafórumot tartottak. Az RMDSZ születésének 10. évfordulójára emlékeztek, és a "hogyan tovább" kérdésre keresték a választ. Mindenkit meghívtak, akik 1990. január 6-án részt vettek Kolozsváron az RMDSZ első országos alakuló ülésén, többek között az RMDSZ jelenlegi csúcsvezetőségét is. Markó Béla szövetségi elnök nem jött el, távolmaradását azzal indokolta, hogy az előző napon Sepsiszentgyörgyön tartózkodott, másnap nem ért volna el Kolozsvárra. A vitafórumon Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke tartott előadást. Többek között kifejtette: nem érzi azt, hogy a jelenlegi RMDSZ a forradalom, a rendszerváltás "gyermeke" volna, hanem inkább alkalmazkodik az általános politikai magatartáshoz, és nem vállalja a rendszerváltás "radikalizmusát". Hangsúlyozta, hogy sokkal következetesebben, elvhűséggel kellene képviselni a kisebbségi jogok ügyét. "Elrománosodtunk, asszimilálódtunk a román politikához, a megalkuvás, a következetlenség útjára léptünk. Ez a kisebbségi kérdés terén példázható a legjobban. Olyan román politikát legitimizálunk akarva-akaratlanul, amellyel szemben sokkal inkább harcolnunk kellene" - mondta. Temesvár az erdélyi magyarság számára hatalmas "erkölcsi és politikai tőkét" jelent, az elmúlt tíz évben ezt a tőkét nagymértékben "elherdáltuk". "Nemcsak a román nacionalizmus akart megfosztani bennünket ettől az erkölcsi tőkétől, nemcsak a kommunista hatalom örökösei rabolták el tőlünk ezt a tőkét, hanem mi magunk is partnerek voltunk ebben" - mondta a püspök. "Nem akarok szemrehányásokat tenni, de semmivel sem viszonyult az RMDSZ másként Temesvárhoz, mint a román hatalom. Akárhányszor hívtuk az SZKT-t Temesvárra, sohasem akart eljönni. A tizedik évfordulón sem akarták itt tartani az SZKT-t. Valószínűleg akkor a Kereszténydemokrata Platform (amely a legutolsó SZKT-én Tőkés püspököt elítélő nyilatkozatot terjesztett elő - szerk. megj.) már készítette önálló kezdeményezését, és a mozgalom vezetőjének kínos lett volna éppen Temesváron felolvasni azt" -jelentette ki a püspök. "Vissza kell térni 1989-hez, a kolozsvári nyilatkozathoz, a valódi keresztény értékekhez, vállalnunk kell eredetünket, akkori önmagunkat" - mondotta. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke Az RMDSZ egysége: áldás vagy átok? című előadásában rámutatott: az RMDSZ-nek az elmúlt tíz év alatt nem sikerült alapvető célkitűzéseit megvalósítania. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Platform elnöke szerint az RMDSZ jelenlegi csúcsvezetősége "tudatosan bűnös úton jár". Szász Csaba, a kolozsvári műszaki egyetem tanára arra az óriási "szakadékra" hívta fel a figyelmet, amely az RMDSZ csúcsvezetősége és a romániai magyarság között tátong. A Maros megyei RMDSZ elnöke, Kincses Előd kifejtette: amennyiben az új kormányprogramba nem kerülnek be az RMDSZ alapvető célkitűzései, az RMDSZ-nek ki kell lépnie a kormányból. Kolumbán Gábor, a Hargita megyei tanács elnöke szerint el kell számoltatni azt a vezetést, amely a brassói RMDSZ-kongresszus határozatait nem hajtotta végre. A fórum végén Tőkés László a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa december 2-i határozatát ismertette. Ebben megállapították, hogy elengedhetetlenül fontos a Református Egyház és az RMDSZ viszonyának rendezése. Az egyház csak olyan politikát tud támogatni, amely messzemenően érvényesíti a magyar történelmi egyházak, s ezzel együtt a romániai magyarság érdekeit. Ennek megfelelően az Igazgatótanács párbeszédet kezdeményez, és egyeztetésre törekszik az RMDSZ-szel. /Papp Annamária: Visszatérni az eredeti célkitűzésekhez RMDSZ-születésnapi vitafórum Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./
2000. január 12.
A nyilvánosság előtt írta alá Emil Constantinescu elnök a Vasile Lupu által kezdeményezett, ezért Lupu-törvényként emlegetett, a korábbi földtörvényt módosító jogszabályt. Garda Dezső képviselő, nagyra értékelte Lupu képviselő rendkívüli nyitottságát a magyar kisebbség problémái iránt. A törvényt végül sikerült a magyarság, és főleg a székelyföldi magyarság érdekének előnyös formában elfogadtatni. Garda Dezső ismertette a törvény pár lényegesebb előírását. A törvény lehetőséget biztosít, hogy a megjelenését követő 60 nap alatt az igényjogosultak benyújthassák visszaszolgáltatási kéréseiket. Az érintettek most már kivehetik részvényeiket az állami gazdaságoktól, és ajánlatos, hogy mezőgazdasági társulásokat hozzanak létre, és szabadon gazdálkodjanak az általuk alkalmazott személyekkel. A törvény azt is előírja, hogy az embereknek visszamenőleg kifizessék a részvényeik után járó részesedést. Ez azonban, sajnos, csak elmélet, mert a gyakorlatban valószínűleg nem lesz miből kivitelezni. Ismeretes, hogy a székelységnek az erdők jogi helyzetének tisztázása a megmaradást vagy a pusztulást is jelenthette volna. Igaz, hogy csupán 10 hektár erdőt szolgáltatnak vissza családonként, de az előírások értelmében ennek a régi helyen kell lennie, és feltétlenül erdőt kell visszaszolgáltatni, nem más területet helyette. Közben a famaffia végtelen pusztítást vitt véghez. Hargita megyében például 4 millió fát érintett a kitermelés, de csak 1,6 milliót jelentettek. Az ellenőrzéseknél jöttek rá, hogy hatalmas mennyiséget elloptak. És nem a székelyekről van szó, hanem bizonyos érdekközösségekről. Ennek ellenére kedvező, hogy a törvény lehetővé teszi a teljes közbirtokossági erdők és legelők visszaadását. Sikerült elérni, hogy az 1921-es évi földreform végrehajtása utáni tulajdonjogi állapotot fogadta el a két ház, tehát az 1927-1930 közötti végleges birtokviszonyokat kell visszaállítani. Ez nagyon fontos, hiszen Háromszéken 33 ezer, Csíkban 95 ezer, Udvarhelyen 55 ezer, Gyergyóvidéken pedig 37 500 hektár erdős területről van szó, tehát hatalmas területeknek kell a székelység tulajdonába visszajutnia. A közbirtokoknak úgy kellene működniük, ahogyan a Székelyföldön. Hozzanak létre magán erdészeti hivatalokat, ahol felvállalnák az erdők megfelelő őrzését is, ezt másképp nehéz megvalósítani. A gyergyói medencében minden közbirtok megtartotta már alakuló ülését, és be is lesznek jegyeztetve a bíróságon. Magánerdők esetében a körülhatárolás nehezebben fog menni. Számítani kell arra is, hogy egyesek húzzák majd az időt a törvény gyakorlati alkalmazásánál, hiszen az erdészeti hivataloknak érdeke a fakitermelés, és bogárfertőzöttnek minősített, egyébként egészséges fákat szállítanak külföldre, összejátszva a vámhivatalokkal. Ezért tragikus helyzet alakulhat ki. A birtokba-vevéssel azonban megakadályozható a törvénytelen fakitermelés. /(újvári): Újabb alkalom mezőgazdasági és erdőterület visszaigénylésére A famaffia végtelen pusztítást vitt véghez - állítja Garda Dezső képviselő. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./
2000. január 12.
Erdélyben 7.709.944 (1992) ember él, melyből 5.671.234 (73,5 %) román, 1.598.938 (20,7 %) magyar, 205.472 (3,4 %) roma, 108.983 (1, %) szász és sváb, 330.839 (4,3 %) más nemzetiségű - (szerb, szlovák, lipován-ukrán, orosz, cseh, bulgár, lengyel, horvát, zsidó, örmény, török, tatár). - Belső Erdélyben 1.027.796 magyar él, amelyből a Székelyföldön 720.276 fő (Maros- Hargita - Kovászna megyék), egyéb Erdélyben (Beszterce- Naszód, Kolozs, Fehér, Szeben, Brassó, Hunyad megyék) 307.520 a számuk. - A Partiumban (Máramaros-, Szatmár-, Szilágy-, Bihar-, Arad megyékben) 499.640 fő, a Bánságban (Temes és Krassó Szörény megyékben) 71.502 fő vallotta magát magyarnak. De Erdély - amint azt Bajcsy Zsilinszky Endre megjegyezte "mérhetetlenül több, mint ennyi meg ennyi magyar, ennyi meg ennyi román, ennyi meg ennyi német puszta elegye". Ez egy sajátos egymástól különböző, de ugyanakkor egymáshoz kötődő, kultúrát, életérzést is jelent. Úgy vagyunk ezzel mint az angolok és az írek, akikről Bernard Shaw találóan jegyezte meg, hogyha az angolokat elköltöztetnék a Brit-szigetekről az írek utánuk mennének (és az fordítva is érvényes) mert nem lenne kivel összemérni másságukat. /Beder Tibor: A jövő iskolája c. cikksorozat 6. része. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./
2000. január 15.
Molnár Gusztáv a Teleki László Intézet keretében 1995 óta folyó geopolitikai kutatások vezetője. Jelenleg a kolozsvári egyetem vendégtanára. Geopolitikai és regionális szerveződéseket szem előtt tartó megközelítése vitát váltott ki. A vitáról a Polirom Kiadó közölt válogatást Problema transilvania címmel. A kötetet Molnár Gusztáv Gabriel Andreescuval közösen szerkesztette. Molnár Gusztáv elmondta, hogy tíz évvel ezelőtt készült tanulmányában /Volt Európának egy különös tartománya/ pesszimista álláspontra helyezkedett. Ezt az írását a Szekuritate akkor elkobozta. Akkor úgy gondolta, hogy Erdély mint közép-európai tartomány teljesen megsemmisül. Mai gondolkodásában viszont a reménystratégia van jelen. Lehet tervezni, építkezni. Erdélyben már vannak csoportok, melyek a kérdés politikai oldalát felvállalják, így Sabin Gherman ligája vagy az RMDSZ-en belül a Reform Tömörülés csoport. Molnár Gusztávot a dolog ideológiája, egy lehetséges közös erdélyi nyilvánosság, közös hagyomány megteremtése foglalkozatja. - Molnár Gusztávot a területek, tartományok lázadása érdekelte, ami a század- és ezredforduló világjelensége. "Quebecktől Kelet-Timorig és Skóciától Kasmírig mindenütt megmutatkozik. Európában ez a kérdés most a nyugati civilizáció-állam keleti határvonala mentén kialakuló új Frontier problémájaként jelenik meg." Azokra a tartományokra gondol, amelyek képesek lennének a Nyugathoz való csatlakozásra, de az országok, amelyekhez tartoznak, nem. - Ösztönstratégia kezd érvényesülni ezekben a tartományokban, állapította meg: a Nyugat közelsége dezintegratív erővel hat a közvetlen környezetére. Nem véletlen Adrian Nastase hisztériája, amikor a regionalizmus szóba kerül. Molnár Gusztáv 1997-es tanulmányában, amely a Problema transilvania kötet vitaindítója, megállapította, hogy Bukarest egy angol típusú devolúciós stratégiával kezelhető szinten tudná tartani a kérdést, megőrizve az állam egységét, ugyanakkor Erdély számára bizonyos intézményi önállóságot biztosítana. Vitapartnere, Andreescu másra érzékeny. Amennyiben beindul Erdélyben az autonómia intézményesülése, akkor Ó-Románia nem-nyugati jellemvonásai élesebben kiütköznek. Andreescunak, a Bukarestben élő nyugatos értelmiséginek ez nem érdeke. A kötetben Tom Gallagher azzal érvel Molnár Gusztáv okfejtése ellen, hogy Erdélyen belül a románság és a magyarság Erdély-képe olyannyira eltérő, hogy nem egyeztethetők össze egy közös erdélyi stratégia érdekében. Igaz, felelt erre Molnár Gusztáv, hogy eltérő, de meg lehet teremteni a közös stratégiát. Tom Gallagher a román erdélyiséget a Román Nemzeti Egységpárthoz közötte. Ma már azonban egyre gyengül ez a párt. Molnár Gusztáv hisz a közös erdélyi identitás megteremtésében. Először a közös erdélyi nyilvánosságot kell megteremteni. Amennyiben nem teremtik meg, figyelmeztetett Molnár Gusztáv, akkor "végzetesen megroppan - a németeké után - a magyar közösség ereje, konzisztenciája is." Akkor megkezdődik az Erdélyből való elvándorlás. Ez nagy veszély, "ezért az erdélyi regionalizmus nem elméleti kérdés, hanem egy vállalható, élhető létstratégia kérdése, amely nem mond ellent sem a román, sem egy régiófelelősséget is érző magyar nemzetstratégiának." Erdélynek két központtal is meg kell értetnie a maga igazát. /Bakk Miklós: Beszélgetés Molnár Gusztáv erdélyi származású politológussal. Erdélynek két központtal is meg kell értetnie a maga igazát. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./
2000. január 18.
Gheorghe Funar polgármester sajtóértekezletén újból kitűnt magyargyűlöletével: okirathamisítással, sikkasztással, hazugsággal vádolta az Erdélyi Református Egyházkerület képviselőit, ugyanis - szerinte - a hajdani Ady-Sincai Líceum épületét törvénytelenül táblázták be. Funar elmondta: annak érdekében, hogy a román állam lehessen mielőbb a törvényes tulajdonos, a városháza kérni fogja a telekkönyv mihamarabbi kiigazítását. A református egyház képviselői a sátán földi küldöttei, jelentette ki. Tőkés Elek református egyházkerületi tanácsos elmondta: az ingatlant három ízben is betáblázták. Az elsőt ellopták, majd újat nyitottak. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter elmondta: a tulajdonjog visszaállításáról van szó, így a líceum épületét a kormány jogosan juttatta vissza volt tulajdonosának, az Erdélyi Református Egyházkerületnek. Hangsúlyozta: a sürgősségi kormányrendelet előírja, hogy az ingatlan rendeltetését nem szabad megváltoztatni. /Kiss Olivér: Durva városházi offenzíva a református ingatlanok visszaszolgáltatása ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./
2000. január 18.
Gál Barna tanár, az RMDSZ segesvári szervezetének elnöke beszélt az elmúlt évtizedről. Segesváron 1990. január 21-én több mint 300 ember részvételével megtarthatták a helyi RMDSZ első közgyűlését. Önálló magyar iskolát szerettek volna létrehozni Segesváron, de nem sikerült. A 80-as évektől nagyon kevés tantárgyat tanítottak magyar nyelven és ez az erőszakos asszimiláció a szórványban sokkal veszélyesebb, mint tömbben. A marosvásárhelyi 1990. március 19-e mindent derékba tört. Ezután Segesváron is elindult a kivándorlás, nagyon sok értelmiségi távozott. A szászok tömeges elvándorlása után Segesváron 1990 után kerültek többségbe a románok. Ezt a pozíciót megerősítették a nacionalista politikával. Segesváron a magyarok könnyebben lemondanak a magyar iskoláról, gyakoribb a vegyes házasság. A gazdasági kilátástalanság fokozza az asszimilációt és az elvándorlást. Pozitívum, hogy berendezték a Gaudeamus-házat. Ezt az épületet kultúrközpontként, szórványkollégiumként szeretnék működtetni. - A szomszédságok elsősorban szász vidékeken, főleg falvakban alakultak ki sajátos szerveződési formaként, társadalmi berendezkedésként. Más nemzetiségűek is átvették e szervezési formát. Jelenleg - átlagban 300 tagot magába foglaló - hat Szomszédsága van a segesvári magyaroknak. A segesvári magyar Szomszédság csak temetkezési segélyt nyújt. Ha a Szomszédság tagjai között levő fiatal közvetlen a líceumi tanulmányai elvégzése után bejut az egyetemre, őt is felkarolja a szervezet. A Szomszédságok együttműködnek az RMDSZ-szel különböző kulturális tevékenységek szervezésében. Nagyobb szerepvállalással ezek a segesvári magyarság tartópillérei lehetnének. /(vajda): Végvárakon helytállni. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./
2000. január 18.
Nagy Zsolt, az RMDSZ területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöke, az Ifjúsági Főosztály volt vezetője volt a vendége Marosvásárhelyen a Karácsonyi Zsigmond újságíró és Kósa András szociológus által vezetett XXI. zóna nevű vitaklubnak, ahol a politikai utánpótlásról és az RMDSZ ifjúságpolitikai elképzeléseiről volt szó. Nagy Zsolt kifejtette, hogy az RMDSZ jelenlegi vezetői profi politikusokká váltak az elmúlt tíz esztendő folyamán. A fiatal RMDSZ-politikusok - mint például Birtalan József, Kelemen Hunor, Demeter János vagy Niculescu Antal - bebizonyították rátermettségüket, hozzáértésüket. - A Szövetségi Képviselők Tanácsa legutóbbi, decemberi ülésén a Magyar Ifjúsági Tanács kemény hangú állásfoglalást tett közzé, amelyben kilátásba helyezte, hogy amennyiben az általuk felvetett kérdésekben nem találnak meghallgatásra az RMDSZ-nél, akkor esetleg külön listákon indulhatnak a közelgő helyhatósági választásokon. Nagy Zsolt értetlenül fogadta az állásfoglalást, mert az abban felvetettek nem teljesen felelnek meg a valóságnak. 1998 őszétől 1999 májusáig, ameddig az Ifjúsági Főosztály vezetője volt, öt alkalommal is találkoztak az ifjúsági szervezetek vezetőivel, mindannyiszor főosztály kezdeményezésére. Ennek ellenére ezek a megnyilvánulások létező, valós gondokat tükröznek, bizonyos elégedetlenségeket jeleznek. Nagy Zsolt megjegyezte, a múlt év decemberében egy januárra esedékes találkozóra invitálta az ifjúsági szervezetek vezetőit, amelyen a belső- és a helyhatósági választásokról, az ifjúsági szervezeteknek a jelöltállításban való részvételéről, valamint az RMDSZ-szervezetek és az ifjúsági szervezetek közötti viszonyról lett volna szó. Eddig nem érkezett válasz az ifjúsági szervezetektől. /Szentgyörgyi László: RMDSZ-es elégedettség. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 18./
2000. január 25.
Páll Lajos korondi képzőművésznek és költőnek Három csűrben /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 1999/ címmel gyermekverskötete jelent meg. Az illusztrációkat a szerző készítette. /Páll Lajos újabb könyve: Három csűrben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 6./ Páll Lajos közösségi szellemet és derűt sugárzó versei korosztálytól függetlenül mindenkihez szólnak, gyermeket és felnőttet egyaránt részesítenek nyelvi és szellemi kalandban. /Apró csodák könyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./
2000. február 7.
Febr. 5-én Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Területi Elnökei Konzultatív Tanácsa. Elsősorban a belső választások és a helyhatósági választások előkészítése, valamint a földtörvény alkalmazásával kapcsolatos kérdések szerepeltek a napirenden. Markó Béla elégedett a területi szervezet helyhatósági választásokra való felkészülésével. Az RMDSZ választási stratégiája nemcsak azokon a településeken bátorítja a polgármester-jelölt állítását, ahol a magyarság többségben van, hanem ott is, ahol az illető jelöltnek nincsenek reális esélyei. Ebben az esetben, lásd Kolozsvár helyzetét, az RMDSZ-es jelöltre leadott szavazatok pontosan tükrözik majd a magyar választópolgárok arányát, amely fontos tényező a második kör előtti politikai alkuban. A szövetségi elnök nem tartja kizártnak, hogy bizonyos településeken ne csak a koalíciós pártokat támogassa az RMDSZ. - A földtörvény gyakorlatba ültetését akadályozza, hogy a kormány még mindig nem hagyta jóvá a jogszabály alkalmazási normáit. Az RMDSZ az RMGE-vel együttműködve már létrehozta azokat az információs irodákat, ahol pontos tájékoztatással szolgál az érdeklődők számára. - Markó Béla értesülései szerint a kormány már döntött arról, hogy visszavonja a kultusztörvénytervezetet. Markó szerint - amint azt a történelmi egyházak is vallják - ilyesmire nincs is föltétlenül szükség, az egyházak az elmúlt évtized alatt is jól működtek minden törvény nélkül. /Székely Kriszta: Ülésezett a TEKT. Jó ritmusban folyik a felkészülés a helyhatósági választásokra. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./
2000. február 7.
A Duna Televízió tiltakozott az ellen, hogy az MTV 1-gyel eddig kialakított szokást félretéve, az egyezséget megszegve nem tették lehetővé számukra, hogy teljes egészében közvetítsék Orbán Viktor miniszterelnök Pesti Vigadóban tartott beszédét. Felkérésükre azt az elfogadhatatlan választ kapták, hogy az MTV 2 számára átengedték a felvételt, s ekképpen a határokon túli érdeklődők is láthatták-hallhatták a miniszterelnök beszámolóját az ország állapotáról. A Duna Televízió ezt azért nem fogadhatja el, mert technikai okok miatt az MTV 2-t nem mindenki "foghatja". Az MTV 1 magatartása sérti magát a miniszterelnököt, továbbá hátrányos helyzetbe hozta a tévénézők sokaságát, állapította meg Sylvester Lajos. Hozzátette: a magyar médiában, az ellenzéki és kormánypártok között szűnni nem akaró csetepaték nem a konstruktív ellenzékiség mintapéldáját adják. A kuratóriumi viták-álviták például. - Közvetlenül Orbán Viktor beszéde után Kuncze Gábor nyilatkozott. Meghökkentő volt, amikor kijelentette: mindezt a miniszterelnöknek a parlamentben kellett volna elmondania, hogy ők is tudjanak hozzászólni. Hogyhogy? A miniszterelnököt, immár hagyományosan, egy civil szervezet hívta meg, s nem beszámoltatta, hanem a polgári demokratikus Magyarország megteremtésének esélyeiről kért eligazítást. /Sylvester Lajos: Játék a képernyővel. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./
2000. február 12.
Temesváron az Állami Magyar Színház kelléktárában nemrég kigyulladt egy ellenőrizetlenül hagyott villanyrezsó, és felbecsülhetetlen kár keletkezett. A Temesvári Magyar Nőszövetség gyűjtést szervez a színház megsegítésére. A felhívás szerzői feleslegessé vált, kidobásra ítélt használati tárgyakat gyűjtenek /szemüveg, képráma, színházi látcső stb.), melyek szükségesek az előadásokhoz. /Gyűjtés a magyar színházért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./
2000. február 13.
Febr. 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén, egyháztörténeti esemény színhelye volt a ferencesek kolozsvári temploma. Összegyűltek az Erdély-szerte működő római és görög katolikus szerzetesrendek tagjai, a ferences és bazilita világi rendiek és nagyszámú hívő, nemzetiségtől függetlenül, mind a kolozsvári görög katolikus püspöki katedrálisban, mind a barátok templomában. A szentmisét P. Benedek Domokos ferences rendtartományfőnök együtt mutatta be Florentin Crihalmeanu görög katolikus püspökkel, valamint nagy számú, mindkét rítusbeli pappal, latin, magyar és román nyelven. A görög katolikus püspök megköszönte a római katolikus egyháznak és papságnak azt a sokrétű segítséget, amelyet görög katolikus testvéreiknek nyújtottak az üldöztetés nehéz évtizedeiben. Benedek Domokos provinciális mind prédikációjában, mind záróbeszédében hangsúlyozta az egység fontosságát. /Fodor György: Szerzetesek jubileuma - első ízben közösen. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 13./
2000. február 14.
A hágai Nemzetközi Bíróság előtt kellene felelnie Romániának a Tisza és a Duna szennyezéséért, jelentette ki Braniszlav Brazics jugoszláv környezetvédelmi miniszter. A lapzárta előtt érkezett hír szerint azt követően fogalmazta meg fenti véleményét, hogy a nagybányai eredetű ciánszennyeződés a hét végén óriási ökológiai károkat okozott a Tisza szerbiai szakaszán is, majd a Belgrádtól 50 kilométerre északra lévő beömlési ponton átjutva bekerült a Dunába is. A jugoszláv tárcavezető kijelentette: Zentánál, Adánál, Óbecsénél és Törökbecsénél több tonna döglött halat gyűjtöttek össze a Tiszán, s minden jel arra utal, hogy a folyó ezután évekre halott lesz. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 14./
2000. február 15.
Székelyudvarhely mellett, Bikafalván ülésezett a Romániai Magyar Szabaddemokra Párt /RMSZDP/ vezetősége febr. 5-én, a román sajtó élénk érdeklődése közepette. Mint ismeretes, a Kiss Kálmán vezette párt Marosvásárhelyen alakult a '90-es években, akkor még Frunda György is tagja volt. A pártot 1996-ban, közvetlenül a választások előtt jegyezték be az akkori kormánypárt, a TDRP hathatós támogatásával, s most a pártelnök szerint tizenkét megyében 17 000 tagjuk van. A Transilvania Jurnal az eseményről szóló beszámolóját Szeg az RMDSZ talpában: a Magyar Szabaddemokrata Párt beszédes címmel közli. Kiss szerint az RMDSZ nem vonzza a magyar választókat, mert vezetői az elmúlt években kompromittálták magukat. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 8./ Kiss Kálmán elnök nyilatkozott az Erdélyi Naplónak. Szabadkozott: "rengeteg alaptalan vád" érte őket, főleg az RMDSZ részéről. Kijelentette, hogy semmiféle anyagi támogatásban nem részesülnek, tagadta, hogy pártjuk 1996-ban Iliescu pártjának segítségével jött létre. Kiss Kálmán kifejtette, hogy pártjuk célja a szociális piacgazdaság megteremtése, a romániai magyarság jogainak érvényesítése. Pártja napokon belül megnyitja befektető irodáit, amelyek adatbankként, vállalkozói tanácsadóként működnek majd. Első lépésként Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Aradon és Szatmárnémetiben nyílnak irodáik. Az RMSZDP alternatívát kínál az RMDSZ-ből kiábrándult választók számára. Kiss Kálmán pártja a választásokon az RMDSZ-szel nem akar együttműködni, viszont tárgyal néhány román politikai párttal. /Szentgyörgyi László: Ezeréves jövőt ígérnek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 15./
2000. február 29.
Február 29-én Kerekes Károly Maros megyei képviselő politikai nyilatkozatban ítélte el a Vatra Romaneasca marosvásárhelyi évfordulós ünnepségén elhangzott sovén-nacionalista, magyarellenes megnyilvánulásokat, amelyek semmiben sem különböznek a tíz évvel ezelőtti márciusi eseményekhez vezető magyarellenes uszítástól. Hangsúlyozta, hogy ezekkel az ország euroatlanti integrációját gátoló, nemzeti gyűlöletet szító megnyilvánulásokkal szemben a romániai politikai elit nem maradhat közömbös. /Kerekes Károly politikai nyilatkozata a Képviselőházban. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 29. - 1669. sz./ Előzmény:A legnagyobb ellenzéki párt, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (PDSR) bízik abban, hogy szoros együttműködés alakul ki a párt és a Vatra Romaneasca nevű szervezet között - állt abban az üzenetben, amellyel Ion Iliescu volt államfő, a PDSR elnöke üdvözölte a szélsőségesen nacionalista szervezet alapításának 10. évfordulóját. A magyarellenes Vatra Romaneasca febr. 26-án ünnepelte Marosvásárhelyen alapításának 10. évfordulóját. Az ünnepség díszvendége és vezérszónoka Corneliu Vadim Tudor, a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke volt. A magyarok már ezer éve ciánnal mérgezik a románok lelkét és ezért vajon ki fizet kártérítést - ez volt Tudor beszédének egyik központi gondolata. A PRM elnöke a mintegy 3 ezer fős tomboló hallgatóság előtt kijelentette, hogy amennyiben hamarosan ő lesz Románia elnöke, néhány óra alatt rendet teremt a románok hazájában: elkobozzák a törvénytelenül szerzett vagyonokat, feloszlatják az RMDSZ-t és bevezetik "a törvényesség diktatúráját". /C. V. Tudor a Vatra 10. évfordulóján. A magyarok ezer éve ciánnal mérgezik a románok lelkét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 29./