Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1998. november 14-15.
"A romániai magyar történelmi egyházak püspökei nov. 12-én megbeszélést folytattak a Bethlen Kata Diakóniai Központban Kolozsváron. A találkozón jelen volt Markó Béla RMDSZ-elnök és Takács Csaba ügyvezető alelnök is. A több órán át, zárt ajtók mögött zajló megbeszélésen elsősorban a tanügyi törvényt módosító 36-os sürgősségi kormányrendeletnek az egyházi oktatási intézmények létesítését szavatoló szakaszáról tanácskoztak, amelynek értelmében a felekezetek csak a magánoktatás szférájában működtethetnek tanügyi intézményeket. Mint ismeretes, a képviselőház plénuma múlt héten ennek a cikkelynek az oktatási szakbizottság által elfogadott változatát szavazta meg. A magyar történelmi egyházak közös nyilatkozatot fogadtak el, ebben szorgalmazták az oktatási törvény módosítását, hogy tegye lehetővé az állami felekezeti oktatást, kizárva minden megkülönböztetést. A nyilatkozatot eljuttatják a nemzetközi szervezetek képviselőihez is. /Egyházak felhívása. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 14-15., Egyházi tiltakozás az oktatás korlátozása ellen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./ Tőkés László püspök kijelentette, hogy "részjogokkal mit sem érünk. Mindaddig, amíg az országban élő adófizető polgárok vagyunk, elvárjuk, hogy az állam kellőképpen segítse az egyházak iskolaalapító szándékait." /Mindent vissza! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14-15./"
1998. november 17.
"Gheorghe Funar hivatalosan is belépett a Nagy-Románia Pártba (NRP) - adják hírül a mai lapok. A kolozsvári polgármester, miután kizárták a Román Nemzeti Egységpártból, sikertelenül próbált meg új pártot bejegyeztetni, és ezután elszánta magát, hogy elfogadja a neki fölajánlott főtitkári tisztséget. Tegnap sajtótájékoztató keretén belül vette át az NRP zászlóját és a funkciójának dukáló pecsétet; a Monitorul de Cluj idézi Corneliu Vadim Tudor fogadó-szólamát: "Isten hozott testvér, egy ezredéve várunk". Az NRP elnöke megígérte, hogy a Funarral átjött emberek befutó helyeket kapnak a következő választások jelölőlistáin, az Adevarul pedig jegyzi a még nagylelkűbb ígéretet is: "Ha a Jóisten úgy dönt, hogy én leszek Románia elnöke, Gheorghe Funar Románia miniszterelnöke lesz". Vadim Tudor szerint, írja a lap, birtokában van egy felmérés, melynek eredményei azt mutatják, hogy ha jövő tavasszal lennének választások, az NRP 21%-t szerezne (az RMDSZ 6%-t). /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), nov. 17. 213. sz./"
1998. november 19.
"Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő elmondta: az RMDSZ által ismertetett indítvány teljesen azonos a sürgősségi kormányrendelet 123-as cikkelyével, amely a nemzeti közösségek számára lehetőséget biztosít az önálló felsőoktatási intézmények létesítésére. A koalíció azonban ezt a javaslatot visszautasította. A képviselő értékelése szerint "megteremtődött annak a lehetősége, hogy néhány nap múlva sor kerüljön a szenátus és a képviselőház közötti egyeztetésre", az egyeztető bizottság pedig "vagy elfogadja a már létező szöveget, vagy pedig egy új szöveget javasol a plénumnak". Szerinte a bizottság összetétele lehetőséget teremthetne arra, hogy "végül számunkra elfogadható szövegváltozatban állapodjunk meg". Figyelmeztetett arra, hogy a képviselőház plénuma elfogadta a 124-es cikkelyt is, amely lehetővé teszi a nemzeti közösségek számára az anyanyelven történő felvételizés jogát. A képviselő rámutatott, hogy az egyeztetés lehetőségének megteremtésével az egyetemlétesítés jogi alapjának megteremtése továbbra is veszélyben. "Az RMDSZ álláspontja továbbra is egyértelmű: nem mondhatunk le az önálló magyar egyetem létrehozásának jogi alapon történő biztosításáról. A koalíciós partnerek azonban az RMDSZ indítványának leszavazásával bebizonyították: még mindig hiányzik belőlük a politikai akarat az önálló intézmény alapítására vonatkozóan" - mondotta Asztalos Ferenc. A kormány meghosszabbította a magyar nyelvű állami egyetem létesítését tanulmányozó bizottság végső jelentése benyújtásának határidejét. Tokay György kisebbségvédelmi miniszter, a bizottság elnöke a sajtónak nyilatkozva kijelentette: ez a német tagok kinevezésének halogatása, valamint adminisztratív okok miatt történt. Tokay szerint a bizottság fontolóra veheti Kötő József oktatási államtitkár véleményét, mely szerint Erdélyben nincs szükség két magyar felsőoktatási intézményre, sem minden nagyobb városban működő főiskolára. A bizottság elnöke tagadta, hogy a testület öt tagja benyújtotta volna lemondását, csupán Ciurca államtitkár ilyen vonatkozású dokumentumának létét ismerte be. /A képviselőház senkinek sem adott igazat. Parlamenti egyeztetés egyetemügyben Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./ Kötő József oktatási államtitkár cáfolta a Szabadság szerdai lapszámában közzétett, a Cotidianul napilapból átvett idézetet, amely szerint Tokay György kisebbségvédelmi miniszter kijelentette volna, hogy a magyar nyelvű állami egyetem létesítését tanulmányozó bizottság fontolóra veheti az oktatási államtitkár azon véleményét, hogy Erdélyben nincs szükség két magyar felsőoktatási intézményre, sem különböző kollégiumokra a nagyobb városokban. - A román sajtó szándékos manipulációja érhető tetten - hangsúlyozta Kötő József. Ilyen kijelentést nem tett, és továbbra is ragaszkodik ahhoz a koncepcióhoz, amit az erdélyi Felsőoktatási Tanáccsal közösen megállapítottak. Szükség van egy központi magyar egyetemre Kolozsvárott, az erdélyi főiskolai hálózatra, ahol az alapképzés megtörténik. A Tonk-Kötő-féle egyetemszervezői elvet a fővárosi lapok támadják, és a nacionalista vélemények kereszttüzében próbálják kipellengérezni. Az öt egyetemi tanár által közzétett anyag, amely fő hivatkozási alap az egyetem elleni kampányban - amely szerint a kisebbségek megszorítás nélkül végezhetik tanulmányaikat a felsőoktatási intézményekben, és tulajdonképpen nincs szükség önálló magyar egyetemre -, ezzel szemben Murvai Lászlóval közösen leközöltek, és a Mediafax révén a román sajtóban nyilvánosságra hoztak egy cáfolatot, amelyben statisztikai és konkrét adatokkal cáfolták ezeknek az állításoknak a helyességét. /Szándékos ferdítés a román sajtóban. Kötő József oktatási államtitkár cáfolata. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./"
1998. november 23.
"Az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa tiltakozását fejezte ki az utóbbi időben ismét elszaporodó magyarellenes megnyilatkozások miatt. Mint ismeretes, a Nagy Románia Párt egyik székelyföldi szervezete az RMDSZ-vezetők "meglincselésével" fenyegetőzött, Kolozsvár polgármestere pedig néhány héttel korábban Szászfenesen egy katonai hadgyakorlat alkalmával az RMDSZ-székházak "kilövésére" buzdította a IV. Hadsereget. "A magyar kisebbség megsemmisítésére uszító ilyen kijelentések büntetlenül mérgezik a román közvéleményt, és beláthatatlan következményei lehetnek. E magyarellenes hangvétel fokozódott az RMDSZ kormányba lépésével, koalíciós partnereink pedig - a többszöri figyelmeztetés ellenére - nem veszik figyelembe a minket ért támadásokat. Még sajnálatosabb, hogy az államelnök sem vesz tudomást e veszélyes helyzetről. A jelenlegi romániai viszonyok kísértetiesen kezdenek hasonlítani a harmincas években létezőkhöz. A román demokrácia gyökértelensége, a kormány bizonytalansága, valamint az egyre romló gazdasági helyzet a szélsőséges, fasiszta megnyilvánulások jó termőtalaja. Figyelmeztetjük Románia államelnökét, a kormányt és az igazságszolgáltatást, hogy ébredjenek fel a szendergésből, mert a fasisztoid pártok esetleges törvényes vagy erőszakos hatalomátvétele Romániát katasztrófába sodorja" - áll a nyilatkozatban. Az MKT ugyanakkor követeli: vonják felelősségre a közszolgálati tv azon alkalmazottait, akik az adófizetők pénzén magyarellenességre hangolják a nézőket. A testület hasonló tiltakozó nyílt levelet címzett Radu Vasile kormányfőnek is. A szászfenesi esetről tájékoztatták Victor Babiuc honvédelmi minisztert is. - Eckstein-Kovács Péter szenátor bűnvádi feljelentést fontolgat mind a Szászfenesen, mind pedig a nov. 21-i kolozsvári nagy-romániás tüntetésen elhangzottak miatt, amelyek kimerítik a kisebbségellenes uszítás és fenyegetés fogalmát. Boros elnök különben meglehetősen szkeptikus Gheorghe Funar pereit illetően. Véleménye szerint mind a parasztpárt, mind a liberálisok tartanak a polgármestertől. Funarnak meglehetősen nagy a befolyása, hiszen nem egy helyi vezető zsebét tömte meg Caritas-pénzekkel - mondotta. Megtudtuk: ha az ügyészség a polgármester ellen beindított bűnvádi kivizsgálás alatt megfelelő bizonyítékot talál ahhoz, hogy pert indítson, akkor a polgármestert felfüggesztik tisztségéből, a városi tanács pedig ügyvezető polgármestert választ a jelenlegi két alpolgármester közül. A mandátum felfüggesztése a jogerős ítélet kimondásáig tart, amely akár a végtelenségig is elhúzódhat - a politikai akarattól függően. Ha felmentik, akkor Funar visszakapja mandátumát, és csak megerősödve kerül ki a "csatából". Amennyiben megfosztják tisztségétől, de erre alig egy évvel a 2000-ben lejáró mandátuma előtt kerül sor, kizárt, hogy időközi polgármesteri választást rendezzenek. Boros szerint Mircea Ionescu Quintus múlt heti közbenjárása Funar érdekében csak a magukat demokratikusnak nevező román pártok - mellesleg koalíciós partnereink - meglehetősen kétértelmű álláspontját bizonyítja Funar és szövetségesei ügyében. A Nemzeti Liberális Párt hétvégi sajtóértekezletén Anton Ionescu helyi pártvezér az esetről úgy nyilatkozott: Ionescu Quintus nem a kolozsvári polgármester, hanem a román igazságszolgáltatás makulátlanságának az érdekében lépett közbe. A pártvezér csupán azt akarja - magyarázgatta Ionescu -, hogy semmiféle szabálytalanság ne történjék ebben az igen fontos ügyben. /Figyelmeztetés a koalíciós partnereknek: Románia továbbra is jó termőtalaja a szélsőséges nacionalizmusnak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./"
1998. november 27.
"Az RMDSZ közleményt adott ki Markó Béla elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök aláírásával, ebben tiltakozott a Nagy-Románia Párt által nov. 21-én Kolozsváron megrendezett szabadtéri nagygyűlésen elhangzott sovén, magyarellenes és kisebbségellenes megnyilatkozások ellen, amelyek nyíltan támadják az ország alkotmányos rendjét, a demokrácia alapvető értékeit, a jogállamiságot. "Rendkívül veszélyesnek és az ország valós érdekeivel szöges ellentétben állónak tartjuk azt, hogy a demokrácia alapelveit, az európai értékeket felvállaló politikai tényezők, elsősorban a koalíciós pártok, az ország alkotmányos rendjén őrködni hivatott intézmények, a kormány, az illetékes minisztériumok, valamint az elnöki intézmény tétlenül szemlélik ezeket a súlyosan alkotmányellenes megnyilatkozásokat. A Nagy Románia Párt elnökének Kolozsváron elhangzott kijelentései egyértelműen kimerítik a nemzeti kisebbségek elleni nacionalista uszítás és gyűlöletkeltés bűncselekményének ismérveit." Az RMDSZ felkéri "Románia főügyészét, az igazságszolgáltatás szerveit, az illetékes minisztériumokat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket e törvénytelenségek kivizsgálása és a törvényszegők felelősségre vonása érdekében. Ugyanakkor felkérjük Románia elnökét, hogy tegyen eleget alkotmányos kötelezettségeinek, és foglaljon állást az állambiztonságot, az ország politikai stabilitását és Románia külföldi megítélését súlyosan veszélyeztető folyamattal szemben." /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./"
1998. november 30.
Dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke visszatekintett az elmúlt kilenc évre. Az egyházkerület mintegy 500 épületet igényel vissza a román államtól, azonban még egy szobát sem kaptak vissza. A magyar történelmi egyházak külön kihallgatást kértek ebben az ügyben Emil Constantinescu elnöktől. 1997 májusában azonban a kihallgatást úgy rendezték meg, hogy minden elismert egyház vezetője ott volt. Amikor közvetlenül feltették a kérdést a magyar egyházi javak visszaszolgáltatását illetően, kitérő választ kaptak. Az államelnök elismerte, hogy erre szükség van, de hozzátette, a megoldás nagyon nehéz. A visszaigényelt javak általában a városközpontban vannak, azokat a román állam régen lefoglalta más célokra. Nincs tehát politikai akarat a visszaadásra. 1998. okt. 26-27-én tartotta az ausztriai református és evangélikus egyház együttes zsinatát, ahová meghívták Csiha Kálmánt. A püspök beszámolt az egyház jelenlegi helyzetétől. - 1989 után megindultak az egyházi építkezések, külföldi testvéregyházak segítségével felépült többek között Illyefalván az Ifjúsági Központ, Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központ, ebben kapott helyet a Diakonisszaképző Főiskola internátusa. 1989 óta az egyházkerületben 32 templom épült. Internátus épül Nagyenyeden, Székelyudvarhelyen és Kézdivásárhelyen a református kollégiumok számára. Az árvaházakból 18 éves korukban kikerülők részére alakult meg az Eutikhus Ifjúság-gondozó Szolgálat, Baktai Béla lelkész vezetésével. Ennek keretében az elnéptelenedő falvakban az egyház megvesz számukra egy-egy épületet, földet is vesznek nekik, hogy gazdálkodni kezdjenek. Így tudtak elhelyezni eddig 24 fiatal a három központban, Lengyelfalván, Peteken és Égén. A beteg öregek gondozása is megindult, Kolozsváron 400 idős ember gondját viselik. Újabb kezdeményezés az utcagyerekek összeszedése. /Somogyi Botond: Építő egyház. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./
1998. december 3.
"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a Románia és Erdély egységét kimondó népgyűlés 80. évfordulója alkalmából /dec. 1./ tartott ünnepi parlamenti ülésen kifejtette: "A Romániában élő magyarok számára különös jelentőségű a gyulafehérvári kiáltványra emlékező nemzeti ünnep" "A gyulafehérvári kiáltványt megfogalmazó románok tudták, hogy milyen fontosak a nemzeti, a kulturális és az oktatási jogok, s arra kötelezték magukat, hogy felajánlják mindezeket a jogokat azoknak, akik velük együtt élnek Erdélyben" - hangsúlyozta Markó, hozzáfűzve: "Számunkra rendkívül jelentős ez a kötelezettségvállalás, így a gyulafehérvári történelmi aktus sajátos üzenettel bír. Úgy véljük, aki el akarja felejteni vagy ki akarja törölni a ránk vonatkozó részt a kiáltványból, az nem csak ellenünk, hanem Románia valós érdekei ellen van". Az RMDSZ-elnök végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy "azt kell hangsúlyozni, ami a románokat és magyarokat egyesíti: jóllehet, a kötelezettségvállalás még nem teljesült, de közös érdekünk, hogy az valósággá váljék". /Markó Béla ünnepi beszédéből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./"
1998. december 4.
"Tamás Gáspár Miklós osztozik a szabaddemokrata lelkületben: "ő is kétségbeesetten gyűlöli Orbánt és pártját." Ez mutatja Új osztálypolitika /Népszabadság, nov. 18., 19./ című írása, állapította meg Debreczeni István. Tamás Gáspár Miklós írásában úgy fest, mintha Orbán Viktor a baloldalról sunnyogott volna át a jobboldalra. Nem írja ki, de hát mi lehet a jobboldal ellenpólusa? Ne feledjük, írta Debreczeni, hogy Orbán Viktor nem a jobboldal ellenfele volt, hanem a baloldalé. És ebben mindvégig következetes maradt. "Tamás Gáspár Miklós és elvbarátai annyira gyűlölik a tékozló fiút", aki "nem fogadta el az SZDSZ ifjúsági szervezete vezérének szerepét, hogy minden lehetséges rosszat" elmondanak róla. Tamás Gáspár Miklós programot hirdet: "szemben az egyesült jobboldal kihívóan nyílt polgári osztálypolitikájával, amelynek hosszú távú fönntartása csak rendőrállami eszközökkel, a nyilvánosság brutális korlátozásával és fajgyűlölő propagandával képzelhető el", "a liberális baloldali értelmiségnek baloldali fordulatra van szüksége". Mindez ismerős a Kommunista Kiáltványból. "Marx kísérlete félelmetes volt - a Tamás Gáspár Miklósé csak szánalmas." - fejezte be cikkét Debreczeni. /Debreczeni István: Új Kommunista Kiáltvány? = Népszabadság, dec. 4./"
1998. december 9.
"Az RTV magyar szerkesztősége közleményben számolt be arról, hogy az Országos Audiovizuális Tanács átiratban szólította fel a Román Televízió Vezető Tanácsát, hogy indítson vizsgálatot a Bukarestből sugárzott magyar nyelvű műsor ellen, mert az utóbbi időben több ízben is áthágta a törvényes normákat. Ezek az esetek: 1. "1998. október 19-én tendenciózusan sokat mutattak egy olyan csoportot, amely azt skandálta, hogy "ki a magyarokkal az országból", mintha minden román soviniszta lenne, és mintha ezek magatartása igazolta volna a magyar huligánok replikáját." /Valójában a riportban semmi általánosítás nem hangzott el./ 2. "Idén november 9-én egy olyan képsor után, amely Németországot mutatta be közvetlenül a náci uralmat megelőző korszakban, Márton Árpád úr azt állította, hogy "Romániában a nemzeti kommunizmus helyét a nemzeti szocializmus fogja elfoglalni?." /Márton Árpád képviselő megismételte tévényilatkozatában parlamenti felszólalásának lényegét: az egyik nagy-románia párti képviselő fegyveres nemzeti gárdák felállítását kérte a székely megyékben "a magyarok elhallgattatására". Ez vészesen emlékeztet a nácizmus kialakulása előtti időkre./ 3. "1998. október 26-án épp azokban a kényes pillanatokban hiányzott a román felirat, amikor egy egyházi személyiség Erdélynek a második világháború utáni elvesztéséről beszélt." /Valóban. A primitív feliratozó kizárólag ilyenkor szokta beadni a kulcsot./ - A vádirat az OAT elé idézte dec. 10-ére az RTV vezető tanácsa, valamint a magyar szerkesztőség képviselőit. /Újabb támadás az RTV magyar nyelvű műsora ellen = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./"
1998. december 10.
"A hazai politikai életben nincs helyük a felelőtlen, szélsőséges politikusoknak - hangsúlyozta Emil Constantinescu államfő dec. 8-án, az alkotmány napján tartott ünnepi beszédében. Az elnök elsősorban a demokráciát, az alkotmányos értékeket fenyegető veszélyekre figyelmeztetett. Kijelentette: "Vannak olyan politikai erők, amelyek távolról sem a demokratikus intézmények tekintélyének erősödésében érdekeltek, éppen ellenkezőleg, azok hitelességének lerombolásán fáradoznak". "Vannak politikusok, akik nyíltan beszélnek arról a szándékukról, hogy koncentrációs táborokat akarnak felállítani, rögtönítélő bíráskodást akarnak, be akarnak tiltani egyes politikai pártokat, és politikai ellenfeleiket börtönbe akarják zárni. Arról beszélnek, hogy a stadionokat bírósági tárgyalások és kivégzések színterévé kell változtatni, vagyonelkobzást terveznek" - folytatta Constantinescu. Az államfő szerint ezek a politikusok konfliktusokat akarnak az országon belül, és konfliktusokat akarnak a szomszédos országgal, azt szeretnék, ha az együttműködést és megértést a soviniszta gyűlölet váltaná fel. Az "ilyen felelőtlen személyeknek nincs keresnivalójuk a politikában. Ha pedig hisznek is abban, amiről beszélnek, akkor olyan súlyos felelősséggel találjuk szemben magunkat, ami az egész felelősségteljes politikai osztály azonnali és határozott válaszát követeli meg, függetlenül attól, hogy valaki hatalmon van vagy ellenzékben. Azonnali és határozott választ kell adnia a civil társadalomnak is, mivel ez a magatartás éppen azt fenyegeti" - állapította meg az államfő /Anélkül, hogy Vadim Tudort vagy Funart említette volna, Emil Constantinescu a szélsőségesek ellen foglalt állást. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./ Constantinescu elnök a Nagy-Románia Pártra célzott, ugyanis ez a párt politikai programként hirdette meg, hogy az RMDSZ-t fel kell oszlatni, az RMDSZ vezetőit ki kell végezni, s a romániai magyar tőkebefektetéseket el kell kobozni. "
1998. december 11.
Marosszentgyörgyön a rendőrök összevertek egy magyar férfit. Az utcán rosszul lett Szász István református tiszteletes, kihívták a mentőket. Dr. Raed Arafat orvos érkezett a beteghez. A beteg mellett szorgoskodott id. László Sándor. Az orvost idegesítette a férfi segédkezése, szólt a rendőröknek, vigyék arrébb ezt a férfit. Senki nem tudja, hogy kerültek oda a rendőrök. Tény, hogy a helyi rendőrfőnök, Dorel Oprea, valamint két másik rendőr, Petica Varadi és Becheres Mihai rettenetesen megverték László Sándort, fél oldala megbénult, koponyasérülés miatt idegsebészetre szállították, agykárosodást állapítottak meg. A rendőrség a magyar újságíró kérdésére csak halogató választ adott, számolt be Máthé Éva a történtekről. /Karhatalmi erőszak Marosszentgyörgyön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./
1998. december 14.
"A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán tartott kerekasztal-beszélgetést tartottak a határon túli magyar oktatásról. Báthory János, a Határon Túli Magyarok Hivatalának kijelölt elnökhelyettese kijelentette: "Magyarországnak közre kell működnie abban, hogy hatékonyabbá váljon a határon túli magyarok oktatási rendszere" - Szilágyi Pál, Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese emlékeztetett arra: a Román Nemzeti Egységpárt kezdeményezésére az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a Petőfi-Schiller magyar-német egyetem létesítésére hozott kormányhatározatot. A romániai rektorok konferenciája is hasonló álláspontot képviselt, arra hivatkozva, hogy az egyetem létrehozása a nemzetiségek elszigetelődéséhez vezetne. Ez a konferencia december 14-én újra összeül. Szilágyi Pál azt tervezi, hogy ezen a konferencián felolvassa a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar oktatói által megfogalmazott nyilatkozatot, amelyben a legerélyesebben tiltakoznak a konferencia véleményük szerint kisebbségellenes döntése ellen. Orosz Ildikó /Ungvár/ rámutatott: Ukrajnában az oktatási intézmények a tervezett támogatás csupán 30-40 százalékához jutnak hozzá, a pedagógusok pedig egyes járásokban 4-7 hónapja nem kapják meg bérüket. A legtöbb iskolában szénszünetet tartanak, az elmaradt oktatást rövidített tanórákkal, illetve szombati tanítással pótolják. Megítélése szerint kedvezőtlenül befolyásolná a magyar nyelvű oktatást, ha elfogadnák Ukrajnában azt a koncepciótervezetet, amely a kisebbségek számára úgynevezett átirányításos oktatási technikát javasol. Ennek lényege, hogy az elemi iskolákban még a kisebbség nyelvén tanítanának, az érettségi idejére azonban az oktatás folyamatosan ukrán nyelvűvé válna. Orosz Ildikó úgy vélte, a felsorolt okok miatt összeomolhat a magyar oktatási rendszer Ukrajnában. - Gábrity-Molnár Irén újvidéki egyetemi tanár elmondta: az oktatásirányítás rendszerét Jugoszláviában a merev központosítás jellemzi, amely akadályt jelent a kisebbségek oktatásában. A gondok enyhítésére tovább kell dolgozni a Magyar Oktatási Tanács megalakításán, amelynek tevékenységében civil szervezetek és szakmai fórumok szakemberei vennének részt. Utalt arra, hogy az anyanyelvükön tanuló magyar nemzetiségű diákok száma évről évre csökken. A Vajdaságban emellett nagy a pedagógushiány: az általános iskolákból jelenleg mintegy 200 magyar nyelvű tanár, illetve tanító hiányzik, a középiskolákban pedig 94 szaktanárra lenne szükség. Hangsúlyozta, hogy a szerbiai felsőoktatási intézményekben meg kell valósítani legalább az anyanyelvű felvételizés gyakorlatát, emellett fejleszteni kell a magyar nyelven folyó pedagógusképzést. - Szigeti László, Szlovákia oktatási államtitkára szerint a parlamenti választások után minden esély megvan arra, hogy a szlovákiai magyar oktatásügy előrelépjen. A kormányprogram ugyanis több olyan pontot foglal magában, melyek a magyar okatásügyet pozitívan befolyásolják. Az államtitkár közölte, várhatóan már ebben a tanítási félévben kétnyelvű bizonyítványt kaphatnak Szlovákiában a magyar és az ukrán tannyelvű iskolákban tanulók. Felhívta a figyelmet arra: nem szabad azt várni, hogy egyik napról a másikra megoldódik a magyar oktatásügy helyzete, apró lépések sorozatával azonban komoly eredményeket lehet elérni. /Fórum a határon túli magyar oktatásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./"
1998. december 15.
"Mi lesz veled, magyar egyetem? - tetet fel a kérdést a Romániai Magyar Szó munkatársa. Úgy néz ki, hogy - semmi. Elkészült a tervezete. "Teljes spektrumú önálló magyar oktatási intézmény" - mondta Kötő József államtitkár. - Ez a tervezet tartalmaz mindent: karokat, tanszemélyzetet, infrastruktúrát, mindazt, ami szükséges az akkreditáláshoz. Helyette azonban a Petőfi-Schiller egyetemről beszéltek. Takács Csaba ügyvezető elnök szavaival: "Jött egy Petőfi-Schiller diverzió..." Micsoda tulajdonképpen ez a Petőfi-Schiller? Nekünk az a benyomásunk, hogy egy blöff, állapította meg az újságíró. Aki ezt ígérte, már bánja, mint a kutya, aki hetet kölykezett... Takács Csaba mondta, ő "olyanról nem hallott, aki lemondott volna az önálló romániai magyar állami egyetemről... csak arról hallott, hogy a mai politikai konstellációban kivitelezhetetlen". Ez legalább tiszta beszéd. Cs. Gyimesi Éva figyelmeztetett, az újságíró szerint figyelmeztetését meg kellene szívlelniük azoknak a politikusoknak és egyéb drukkereknek, "akik jobb híján egyetemalapítással játszadoznak": "15 évbe telik, amíg egy tanszék beérik; amíg élni kezd". Az igazi főiskolai oktatást "nem hétvégi tanárokkal" csinálják. Az, hogy mindent az államtól várunk: "etatista, kommunista magatartás". Amit annál is inkább abba kellene hagyni, mert az "állam elvtárs, állam bácsi" egyre kevésbé tud gondoskodni a meglévő egyetemekről is: a Babes-Bolyai Tudományegyetem költségeinek 60 százalékát nem az állam állja, hanem pályázatokkal megszerzett pénzekből finanszírozzák... Csakhát egyedül a magyar katedra kapcsolódott be ebbe - a polgári, civil - finanszírozási rendszerbe. A többi szakok magyar professzorait nem érdekli. S míg a magyar katedra infrastruktúra szempontjából önállósult, a többieknek nagyjából semmijük sincsen... Tehát nem az lenne a követendő út, hogy havonta egy-egy új egyetem megalapításáról képzelődjünk /Cs. Gyimesi szerint/, hanem civil, polgári igyekezettel tegyük működésképessé azt, ami már megvan... Mert "ha véletlenül sikerül egy új egyetemet összefabrikálni", akkor ennek az univerzitásnak a hallgatói miután mindent megtanultak szépen, magyarul... mehetnek egy akkreditált egyetemre románul vizsgázni. Kötő József szerint a Petőfi-Schillerben is van lehetőség, az is csírája lehet a majdani önálló állami magyar egyetemnek. 1998. dec. 11-én a következő volt a helyzet. A tervezett Petőfi-Schiller egyetem 3 pilléres intézmény. Kolozsváron lenne a rektorátusa, és ugyanott olyan karok létesülnének, amelyeknek nincs magyar oktatási nyelvű megfelelőjük a Babes-Bolyain. Tehát műszaki fakultás, jogi, politológiai, közgazdasági, óvónő- és tanítóképző főiskolai szinten, ágazati főiskolák irányítása stb. Marosvásárhelyen lenne a másik pillér: műszaki, kertészeti, élelmiszeripari és humán fakultások: pszichológia, zenepedagógia, tanítóképző stb. Szebenben lenne a német részleg. Kötő bejelentett még, hogy az oktatásügyi minisztérium eldöntötte a magyar oktatáskutató csoport létrehozását. /Zsehránszky István: Mi lesz veled, magyar egyetem? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./"
1998. december 27.
A nagyváradi egyházmegyében 109 ezer római katolikus él. Az egyházmegyében 58 plébánia van, 74 pap /1997-ben 7 újmisés volt/, 4 szerzetes és 51 apáca, az egyházi iskolában 222-en tanulnak, a 3 katolikus óvodának 148 óvodása van. 1997-ben 685 keresztelés és 1190 halálozás volt, tehát a fogyatkozás 505 fő. /A Nagyváradi Egyházmegye múltja és jelene. = Keresztény Élet (Budapest), dec. 27./
1999. január 13.
"Markó Béla RMDSZ-elnök a vele készült interjúban a kormányátalakítás okozta változásokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy "az RMDSZ-nek az elmúlt időszakban sikerült egy jó államtitkári gárdát kialakítania", és az átszervezéssel megszűnő tisztségeket betöltő személyek más fontos megbízatást kapnak. Markó szerint a közvéleménynek azt kell mérlegelnie, hogy "jobb-e az itt élő magyarság számára, ha az RMDSZ kormányon van, vagy jobb ellenzékben?" Az elnök szerint két álláspontot kell megkülönböztetni: az egyik, amely az eredményektől függetlenül tagadja a kormányzás hatékonyságát mint eszköz, a másik amely szintén dilemmákat fogalmaz meg a kormányzással kapcsolatban, de nem tagadja, hogy a romániai magyarságnak a politika eszközeivel kell élnie. Markó arra is figyelmeztet, hogy ha a romániai magyarság tartós konfliktusos helyzetbe kerül, akkor elveszítheti jövőképét, hitét, reményét és kivándorolhat a szülőföldjéről. - A szövetség egésze vállalkozott a kormányzásra; ily módon "jelentős eszközök kerülhettek a romániai magyarság kezébe, sorsának alakítására." Markó a kormányzást és az ország politikai életében való jelenlétet "eszköznek és nem célnak" tekinti. Markó Béla szerint az idei RMDSZ-kongresszust megelőző időszakban kiéleződnek a polémiák, hiszen tisztújítási, elnökválasztási kampányféle is várható. Az elkövetkező időszakban is felmerülhet, hogy meg kell szakítanunk a koalíciós együttműködést. Akár kongresszuson, akár kongresszus előtt a közvéleménynek ezt így kell szemlélnie és mérlegelnie: jobb-e, nem az RMDSZ, nem egyik vagy másik vezető számára, jobb-e az itt élő magyarság számára, ha az RMDSZ kormányon van, vagy jobb ellenzékben? Markó emlékeztetett, hogy politikusi tevékenysége nem az RMDSZ kormányzatban való részvételéhez kapcsolódik. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 12., ismertette: Miről szól majd az RMDSZ-kongresszus? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./"
1999. január 23.
"Ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezetek, amelyek a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel párhuzamosan működnek, értetlenül fogadták Németh Zsoltnak, a Külügyminisztérium politikai államtitkárának jan. 20-i ungvári kijelentését, miszerint az intézményesített magyar-magyar kapcsolattartás szempontjából csak a parlamenti képviselettel rendelkező határon túli magyar szervezetek - így Kárpátaljáról a KMKSZ - jönnek számításba. Tóth Mihály, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, az egyetlen országosan bejegyzett ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezet elnöke, 1994 és 1998 között a kárpátaljai magyarság parlamenti képviselője, a külügyi államtitkár kijelentése kapcsán elmondta: "nem lepett meg Németh Zsolt ungvári nyilatkozata, mivel az abban foglaltak beleillenek az új magyar kormány vonalvezetésébe". Tóth mindazonáltal úgy véli: "a mindenkori magyar kormánynak joga van saját belátása szerint alakítani kapcsolatait a határon túli magyarsággal, ám ha a magyar-magyar kapcsolattartás állami intézmény, akkor nem ártana kikérni a kérdésben az ellenzék véleményét sem, a kárpátaljai magyarság ugyanis politikailag nem homogén, így egyetlen irányzat preferálásával szegényebb lesz maga a kapcsolatrendszer is". A Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség nevében Zubánics László ügyvezető elnök sajnálattal vette a magyar kormánypolitika irányváltását a határon túli magyar szervezetekhez fűződő kapcsolatokban, bár elismerte a kormány ehhez való jogát. A BMKSZ-vezető szerint Budapest részéről méltányosabb lenne, ha az ukrán választójogi törvény hiányosságai miatt amúgy is esetleges parlamenti képviselet helyett a kárpátaljai magyar szervezetek önkormányzati képviseletét tekintené mérvadónak. Az elmúlt ciklusban épp az UMDSZ-nek volt képviselője a kijevi törvényhozásban, az anyaországi fórumokon az ukrajnai magyarságot mégis négy szervezet képviselte, köztük a KMKSZ is - tette hozzá. /Kárpátalja. Értetlenül fogadták. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./"
1999. január 28.
"Az RMDSZ Operatív Tanácsa 1999. január 26-án elemezte a zsil-völgyi bányászok megmozdulása nyomán kialakult politikai helyzetet, valamint a válság megoldására tett intézkedéseket. A kiadott közlemény szerint az OT úgy értékelte, hogy a bányászok súlyos szociális helyzetét kihasználva a demokrácia és a reform ellenségei politikai síkra terelték a tiltakozó megmozdulást, és demagóg, fasiszta színezetű retorikával a demokratikus jogállam megdöntésére uszították a sztrájkolókat és a lakosságot. Az Nagy Románia Párt elnöke nyíltan buzdította az elégedetlenkedőket a kormány megdöntésére, a rendfenntartó erőket pedig a parancsok megtagadására. A helyzetet súlyosbította a Belügyminisztérium vezetésének, illetve a rendfenntartó erők parancsnokságának felkészületlensége és erélytelen magatartása. Ebben a helyzetben döntő volt a parlamenti pártok összefogása, az államfő határozott fellépése és a miniszterelnöknek a bányászok szakszervezeti vezetőivel lefolytatott tárgyalása, továbbá a sajtó egyértelmű állásfoglalása a demokratikus jogállam védelmében. A valós szociális gondok és nehézségek ellenére, a végre beindulni látszó reformot következetesen folytatni kell - áll a közleményben. Az ország gazdasági talpra állása csak a radikális szerkezetváltás útján lehetséges. A kormányprogram adott, csak következetesen meg kell valósítani. Ugyanakkor a gazdasági reformintézkedésekkel párhuzamosan fokozott gondot kell fordítani a szociális védelemre, a munkaerő átképzésére, új munkahelyek teremtésére. Az RMDSZ álláspontja szerint elengedhetetlenül szükséges külön szociális program kidolgozása, a hátrányos helyzetű térségek gazdasági fellendítése. Ehhez a nemzetközi intézmények segítségét hatékonyan fel kell használni. "Az 1989 utáni időszak számos súlyos társadalmi megrázkódtatásának okait máig nem derítették ki, a vétkesek máig büntetlenek. Ennek nem szabad megismétlődnie. Feltétlenül ki kell vizsgálni egyes szélsőséges politikai erők szerepét a munkakonfliktus zendüléssé alakításában, az alkotmányos rendnek és az ország törvényeinek sorozatos megsértésében. Ugyanakkor a demokratikus jogállamot fenyegető hasonló események megelőzése érdekében elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk az alkotmányos rend biztosítására hivatott állami intézmények felelősségének megállapítását" - olvasható a sajtóközleményben. Végezetül az OT-nyilatkozat hangsúlyozta: az RMDSZ szolidárisan felelősséget érez a kormányprogram maradéktalan valóra váltásáért, határozottan támogatja a kormányt a reform véghezvitelében. Ennek érdekében szükséges a koalíciós pártok szorosabb együttműködése és állandó konzultációja. /RMDSZ: Folytatni kell a reformot. Ülésezett az Operatív Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./"
1999. február 1.
"A Romániai Magyar Szó ismertette Tokay Györggyel készített interjút, amely a Bihari Naplóban jelent meg. Arra a kérdésre, hogy a személycserének volt-e köze a tervezett, s a bányászlázadás miatt elhalasztott nyárádszeredai Fórumhoz, így felelt: "A nyárádszeredai Fórumot illetően nem hiszem, hogy sok köze lenne ehhez az én elmozdításomnak. Általában nem nagyon hiszem azt, hogy ezek a fórumok ebben a periódusban oly pozitív szerepet játszanának, mint ahogy azt a tiszteletbeli elnök úr gondolja. E rendkívül nehéz gazdasági helyzetben az RMDSZ legitim, megválasztott vezetőinek a reform mellett kell felsorakozniuk, és minden vitát - ami természetes, hogy van, és demokratikus szervezetben kell is, hogy legyen - a legitim szervezeteken belül kell lefolytatniuk." Tokay nem akarja barátja és utódja, Eckstein Kovács Péter munkáját befolyásolni. A kialakított intézményes keretet a továbbiakban meg kell erősíteni, hiszen az Európai Unió jelentése is aláhúzza, hogy ez az intézmény alulméretezett. Meg kell erősíteni, szükséges tovább fejleszteni a területi irodák tevékenységét, mert a nemzetiségek problémáit a helyszínen kell megoldani, és nem Bukarestben. Nagyon sokan még a saját szövetségünkben sem tudták, hogy ez a hivatal tizenhét különböző kisebbség érdekeit képviseli, és mind a tizenhétre külön gondot kell fordítani. Úgy gondolom, az RMDSZ akkor bizonyítja felelősségét az egész ország előtt, hogy érett politikai erő, ha mind a tizenhétre gondol, függetlenül attól, hogy sokan vannak vagy kevesen. Konkrét feladatként előttünk áll az ingatlan-visszaadást, a közösségi vagyon visszaadását szabályozó törvény elfogadtatása a kormánnyal és a parlamenttel; a tervezet már elkészült. Be kell fejezni a visszaszolgáltatási procedúrákat, amelyeket az eddig már elfogadott kormányrendeletekkel megkezdtünk; 17 ingatlanról van szó, a rendeletben szereplő 8 ingatlan közül mindössze hármat sikerült visszaadni jogos tulajdonosának. Végül, de nem utolsósorban szólnom kell még két problémáról. Az egyik a kisebbségi törvény előterjesztése és megvitatása, a másik a romakérdés megoldásában való előrehaladás. Ez szerintem nem egy, hanem akár még négy évre való feladat. /Tokay György menesztésének újabb hullámai = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./"
1999. február 3.
"A szatmárnémeti RMDSZ jan. 29-én tartott közgyűlésén Kabai István, a szatmárnémeti RMDSZ elnöke kijelentette: A tagság hangulata rossz, mint minden romániai magyaré, mint a legtöbb románé! Az okok ismertek: gazdasági csőd, politikai és társadalmi bizonytalanság, az újabb bányászjárás keltette félelem, a szélsőségek előretörése. A koalíciós egyeztetés nemcsak fent, hanem lent is rosszul működik, mert az RMDSZ-nek járó 23 igazgatói és igazgatóhelyettesi posztból mindössze 9-et sikerült elfoglalni. Az önkormányzatban a partnerek összevissza szavaznak, de számunkra fontos kérdésekben nem úgy, mint ahogy előzőleg ebben megegyeztek. Így eredményt jogaink érvényesítésében alig sikerült elérni. Szatmárnémeti bejáratánál ma sincs kétnyelvű tábla. (A krónikás nem érti, miért nem tanulnak a károlyiaktól, ott eleve román-magyar-német táblát javasoltak, és gond nélkül megvalósult. A három nyelvet nemcsak bizonyos tradíció, hanem az is indokolná, hogy egyre több német cég települ a városba!) Lesz viszont Hám János-szobor, méghozzá a régi főtéren, közvetlenül a római katolikus katedrális előtt! Csak hát erre Muzsnay Árpád volt megyei elnök azt mondhatja: ő négy szobrot akkor állított, amikor az RMDSZ ellenzékben volt. Kiverekedte, kiverekedték. S akkor most, amikor kormányban vagyunk, miért megy némely dolog még nehezebben? Az egyik felszólaló azt mondta: azért, mert a városi szervezetben kevés a dinamikus és kezdeményező egyéniség, aki, ha elindít valamit, végig is viszi. A kezdeményezés hiányával magyarázható, hogy a Szatmárnémetihez aránylag közel lévő Debrecen és Nyíregyháza mind ez ideig nem indított a városban kihelyezett egyetemi, főiskolai kart, jóllehet volna rá igény, hisz évente két osztályra való magyar fiatal megy innen anyaországi egyetemekre, s akik itthon maradnak, az aradi Goldis magánegyetem szatmári tagozatára járnak. Miért ne adhatnák inkább ezt a pénzt a Kossuth Lajos Egyetem ide helyezendő karának fenntartására, s ráadásul még anyanyelvükön is tanulnának! Sajnos, erre a felvetésre nem reagált az RMDSZ városi vezetése. Sok szó esett a közgyűlésen az ifjúságról, képviselői közül csak néhányan voltak jelen. Pécsi Ferenc parlamenti képviselő a civil szervezetek és alapítványok markánsabb jelenlétét, megmutatkozását szorgalmazta. Varga Attila megyei elnök többek között arról beszélt, hogy a szervezeti keretet erősíteni kell. Ám a legötletesebb hozzászólás kétségtelen az egyik "veterán" RMDSZ-esé, a Medve Sándoré volt, aki az új, immár országosan egységes tagsági könyvet felmutatva azt javasolta: legyen ajánlólevél az anyaországban! Amolyan nemzettagsági igazolvány, vízumjogossági igazolás, de ha kell, arra is alkalmas, hogy felmutatója kedvezményes jeggyel juthasson be például a Magyar Nemzeti Múzeumba!? Kíváncsiak lennénk, milyen visszajelzést kap egy ilyen javaslat az anyaországból? /"Az új RMDSZ-tagsági könyv legyen ajánlólevél az anyaországban!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./"
1999. február 9.
A koalíciós egyeztetés szerint igazgatói vagy vezérigazgatói tisztség járt az RMDSZ-nek. A koalíciós partnerek ebben az esetben sem tartották be ígéreteiket, Tőkés Eleknek először /1997 februárjában/ csupán IV. ragú referensi állást biztosított /ez csak középiskolai végzettséget igényel/, az RMDSZ ebbe belenyugodott. Tőkés Elek csak több versenyvizsgával léphetett elő és így lehetett államtitkári igazgató. Tőkés Elek azzal a kikötéssel vállalta ezt a szerepet, hogy az RMDSZ érvényt szerez a koalíciós ígéretnek és Kolozsváron létrehozzák az egyházügyi hivatalt. Ezt sem sikerült elérni. Jelenleg két főből áll ez az igazgatóság, rajta kívül egy referens van, Nagy Benedek. Több ember alkalmazását kérte, de ezt Anghelescu államtitkár megtagadta. Egyetlen irodájuk van Bukarestben, egyetlen íróasztallal. Nincs írógépük és önálló telefonvonaluk sem. Elszigetelten él Bukarestben, elzárják minden információtól. Le akart mondani, de a történelmi magyar egyházfők arra kérték, maradjon. Amennyiben ugyanis lemondana, sohasem sikerülne újra betöltenie az RMDSZ-nek ezt az igazgatóságot. - 1990 óta dolgoznak a vallásügyi törvénytervezeten, sok vita után 1997 december elejére elkészült a végleges szöveg. A Vallásügyi Államtitkárság azonban csak 1998 júliusában küldte szét véleményezésre a minisztériumoknak és több tárca még nem válaszolt. - Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását nem biztosítják. /Hadházy Zsuzsa: Ha nem működik a jogállam. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 9./
1999. február 12.
"Február 10-én, magyarországi látogatásának második napján Radu Vasile román kormányfő Gyulán a magyarországi románok helyzetével ismerkedett. Vasilét Dabcs László polgármester köszöntötte, aki meglátogatta a Nicolae Balcescu Gimnáziumot, majd kijelentette, hogy támogatja az ottani románok azon kérést, hogy Gyulán román konzulátus nyíljon, mely minden valószínűség szerint először tiszteletbeli lesz. A román miniszterelnök találkozott Sofronie Drincec gyulai ortodox püspökkel. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./ Magyarországi látogatásom jó eredményekkel járt. Szükséges és fontos látogatás volt, még ha egyesek eltúlzott módon is reagáltak rá - jelentette ki febr. 10-én este Aradon Radu Vasile román miniszterelnök, aki hazafelé tartva szakította meg rövid időre útját, s első alkalommal nyilatkozott budapesti tárgyalásairól. - Akarjuk, nem akarjuk, Magyarország a NATO tagja lesz, s ennek következtében szerepe jócskán megnövekszik a térségben. A magyar miniszterelnökkel, Orbán Viktorral folytatott tárgyalásokon hangsúlyosan került szóba, hogy Magyarország felelősége megkétszereződik, s határozott biztosítékokat kaptam arra, hogy Magyaroszág minden szinten támogatni fogja Romániát a NATO-ba és az európai struktúrákba való integrációjáért tett erőfeszítéseiben - mondta. Radu Vasile kitért arra, hogy Budapesten felvetődött: nyíljon tiszteletbeli román konzulátus Gyulán és tiszteletbeli magyar konzulátus Csíkszeredán. "Szóba került a híres Petőfi-Schiller egyetem ügye is. Elmondtam, hogy a kérdés jelenleg a román Legfelsőbb Bíróság előtt van, s az ott született döntés fényében a román kormány a román törvényeket betartva folytatja az egyetem alapításának procedúráját. Magunk között szólva, ha ez a terv megvalósul, azt szeretném, hogy az egyetem székhelye Arad legyen" - hangsúlyozta Radu Vasile és hozzátette: "a tárgyalások légköre nem azt bizonyította, hogy a román-magyar kapcsolatok fejlesztése a szóban forgó egyetem alapításától függene. Kétségtelenül megfogalmazódott az, hogy a Petőfi-Schiller egyetem létrehozása fontos szerepet játszhatna a román-magyar kapcsolatok fejlődésében. Ugyanakkor hangsúlyozom: nem abban a formában, hogy ez feltétele lenne a két ország közti kapcsolatok javulásának vagy romlásának. " Bukarestbe érkezésekor Radu Vasile nem nyilatkozott az újságíróknak. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./"
1999. február 16.
"A Szabadság interjút készített Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsekkel. A beszélgetés során szóba került a romániai pápalátogatás kérdésköre is. Az egyes országok katolikus püspöki konferenciájának tagjai minden ötödik évben kötelesek együttesen elmenni Rómába. Ilyenkor meglátogatják a pápát, és a pápa minisztériumait, amelyek kongregációk és pápai tanácsok. "Először 1991 márciusában voltunk Rómában testületileg, 1937 óta első alkalommal Romániából. 1996 decemberében, a második látogatásunkkor is átadtuk a romániai katolikus püspöki kar meghívását. Ezt követően minden levélben, amit hozzá intéztünk, az utolsó passzus a meghívás megismétlése volt. Ezt a pápa elfogadta, azzal a kitétellel, hogy látogatására csak akkor kerülhet sor, ha az illető ország többségi vallásának vezetői, illetve az állami hivatalosságok részéről visszajelzést kap arra, hogy látogatása ellen legalább nem tiltakoznak." A legutóbbi napokig azonban még mindig hiányzott az ortodox egyház meghívása. "A román ortodox egyház ugyanis nem merte bevallani, hogy az orosz ortodox egyház nyomása alatt áll. Az oroszok szerint ugyanis a pápa azért látogatna a többségében ortodoxok lakta országokba, hogy visszahódítsa a 4 millió ukrán, és a két millió román görög katolikus hívét, akit kényszerítő körülmények között ortodoxxá változtattak. Hogy ezt valamiként kimagyarázza, II. Teoctist pátriárka még tavalyelőtt kijelentette: alapjában véve nincs ellene a pápa romániai látogatásának, de az ortodox illemszabályok szerint nem illik, hogy elsőként egy újkori, mindössze 1925-ben alapított pátriárkátust látogasson meg, mielőtt az ősi, apostoli korú pátriárkátusoknál tenné tiszteletét: Alexandriában, Jeruzsálemben, Antiochiában, vagy a XVI. század óta pátriárkátusi címet hordozó Moszkvában." "Tavaly annyiban változott az ortodox egyház vezetőségének álláspontja, hogy kijelentette: a pápa jöhetne, hiszen az ortodoxoknak a római katolikusokkal jó kapcsolataik vannak, de az igazi baj a görög katolikusokkal van, mert őket az ortodoxok hittagadóknak és nemzetárulóknak tartják. Amíg az 1948-ban elvett 1800 templomukról, mindennemű követeléseikről és abbeli szándékukról nem mondanak le, hogy az 1948-ban ortodox hitre áttért 2 millió hívőjüket visszatérítsék, addig pápa ide nem jöhet! Mindezek után számomra is igen meglepő volt a múlt csütörtökön nyilvánosságra hozott ortodox szinódusi döntés, amely szerint a Szentatyát feltétel nélkül meghívják Romániába. Ennek a hátterében az áll, hogy a Szentszék kérésére a görög katolikus egyház lemondott kezdeti, 1990-es álláspontjáról, amelyet az akkor még fungens Alexandru Todea bíboros így fogalmazott meg: restitutio in integrum! ... A román ortodox egyház úgy hirdeti, hogy az 1690-es unió a Habsburgok részéről állami kényszer volt: a románoknak ravasz ígéreteket tettek, ha áttérnek a katolikus vallásra. Hogy visszatérhessenek az ortodox egyházba, ehhez teljes szabadságra volt szükség, és ez csak 1948-ban következett be. A hivatalos ortodox verziót a lakosság elhiszi, pedig az 1800 görög katolikus lelkész kétharmada kényszer alatt, kínzások közepette tért át, egyharmadát pedig hosszú börtönbüntetésre ítélték, miközben az egyház püspökeit kivétel nélkül bezárták. Gyulafehérvárra a titkosügynökök révén összehívott lelkészi nagygyűlés színjáték volt. A román ortodox egyház nem ismeri el testvérének a görög katolikust. Meglátása szerint igazi román csak ortodox lehet! A Szentszék ilyen előzmények után azt kérte, hogy valamilyen tárgyalás kezdődjék el. Az első találkozó Bukarestben volt, a másodikra pedig két hete, Balázsfalván került sor, a harmadik pedig március 6-án lesz a torockóremetei kolostorban." "Meggyőződésem, hogy a görög katolikus egyház részéről ez óriási áldozatokat követel. Annyi eredményt mégis hoztak, hogy az ortodoxok lemondanak azokról a templomokról, amelyeket a görög katolikusok valamilyen formában visszaszereztek: összesen 100 ilyen templom van. A görög katolikus egyház viszont arra kötelezte magát, hogy a további templomai visszaszerzésére indított pereit leállítja, illetve visszavonja. A közös tárgyalás harmadik pontjaként arra született egyezség, hogy vegyes bizottság száll ki minden faluba, ahol vitatott templom van. Ezek további, vegyes használatáról tárgyalnak. Persze kérdés, hogy ebbe beleegyezik-e minden görög katolikus püspök. Számomra mégis meglepő, hogy a további tárgyalások kimenetelétől függetlenül az ortodox szinódus felhatalmazta a pátriárkát, hogy hívja meg Romániába a pápát. Nyilván emögött politikai szándék, érdek is van. Románia azt szeretné bebizonyítani, hogy európai ország, hogy fogadja a pápát." "Elképzelések szerint egy napra érkezne Bukarestbe. Látogatást tenne Emil Constantinescu államfőnél, a pátriárkánál, ezt követően pedig a román fővárosban misézne, mert elvégre minket, a híveit jön meglátogatni. Valószínűleg valamelyik stadiont bérelnék ki, ott lenne a szentmise, amelyre az egész országból várják a katolikus zarándokokat. A hír hallatára mi, erdélyi püspökök azonnal beadtunk a Szentszékhez egy kérelmet (amibe természetesen nem írhattuk be a Székelyföld hangulatát, mely szerint, ha a pápa csak Bukarestbe jönne, inkább ne jöjjön, olyan nagy volna a kiábrándulás, mert a székely ember nem megy el Bukarestbe). Elképzelhető, hogy az eredeti tervektől eltérően nem májusban kerülne sor a látogatásra, hanem a beütemezett lengyelországi látogatás előtt vagy ezt követően jönne Romániába, így Erdélyt is útba ejthetné..." "Püspöki karunkat a mai napig nem értesítette a Szentszék arról, hogy a pápa jön, és kéri javaslatainkat. Az idő rövidsége és a rendkívülinek minősíthető romániai látogatás kapcsán könnyen megtörténhet, hogy a Szentszék egy szép napon közli a végleges döntését az egynapos bukaresti látogatásáról, ami megváltoztathatatlan lesz..." "A pápa, ha eljön, ha nem, minden politikai alakulat érvként vagy ellenérvként használja fel ezt. Ezt nem lehet elkerülni! A görög katolikusok már eleve félnek attól, hogy ha a pápa eljön Romániába, az eddigi tárgyalásaik az ortodoxokkal vakvágányra kerülnek, mert a többségi egyház képviselői azzal fognak érvelni, hogy lám, a pápa legitimizálta az ők álláspontjukat." /Makkay József: Beszélgetés Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsekkel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15., részletesen idézte: Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./"
1999. február 18.
"Kuszálik Péter ítélkezett a nagy vihart kavart a Securitate és a magyarok /Erdélyi Napló, 1998. dec.1., dec. 8., dec. 15./ című sorozat ügyében: a Rongy Ember el tud hitetni ezt-azt. A rongy embereknek nem kell esélyt adni a mosakodásra. Példának Robotos Imre esetét hozta fel. A Magyarországra költözött " R. elvtárs mégis talált kiadót: épp Nagyvárad, ahonnan dicstelen pályája indult." Egyúttal "a Magyar Köztársaság valamely csillagát is a mellére tűzték." /Kuszálik Péter: A P. F.-szindróma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./"
1999. február 22.
A moldvai csángók két vezetője, Csicsó Antal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke és pusztinai származású Nisztor Mihály az Európai Unió egyik bizottságának meghívására Brüsszelbe utazott, ahol január 13-14-én a Regionális Bizottságnak /The Comittee of the Regions/ a legelesettebb kisebbségi kultúráknak szentelt rendkívüli ülésén vett részt. Ezen a konferencián a kisebbségi művelődés egyenjogúsításának elvi kérdését vetették fel. A szakértők kifejtették, hogy jövőjük akkor biztosított, ha a hatóságok támogatása mellett a csángók ügyeket maguk a csángók intézhetik. Ez a meghívás fordulatot jelent a csángókérdés nemzetközi fogadásában. Az ülés után az Európa Parlament épületében - más nemzetiségekhez, néptöredékekhez hasonlóan - a moldvai csángók is kiállíthatták a népviseletet, továbbá az információs anyagot. Kitették a Moldvai Magyarság című lap néhány számát, a csángószövetség szándéknyilatkozatát, két angol nyelvű dolgozatot /az egyiket Csicsó Antal írta, a másikat Tánczos Vilmos kolozsvári néprajzkutató, egyetemi előadó, aki tanulmányában a moldvai magyar anyanyelvű csángóságot hatvanezer főre becsülte/. Ott volt az asztalon továbbá a budapesti kisebbségkutató alapítvány /International Foundation for Promoting Studies and Knowledge of Minority Rights/ által kiadott The Moldavian Csango. A dolgozatot Valentin Stan és Renate Weber állította össze. A dolgozat vitatható állításait már cáfolta Tánczos Vilmos. Megjelent Yehudi Menuhin hegedűművész, a rendezvény fővédnöke is. /B. Kovács András: Csángók Brüsszelben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 2., B. Kovács András: Csángók az Európai Unió székházában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9., B. Kovács András: Saját intézményt kér a moldvai magyarság képviselete. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./
1999. február 25.
A brassói ügyészségre beidézettek közül végül is Kónya-Hamar Sándor képviselő, Kolozs megyei RMDSZ-elnök, Csapó I. József szenátor és Szilágyi Zsolt képviselő megjelentek. Kónya-Hamar Sándor a kolozsvári Szabadságnak ezután elmondta, hogy a feljelentő Gheorghe Funar valójában alkotmányellenes tevékenységgel, az állam biztonságának aláaknázásával vádolta a feljelentő a fórum résztvevőit. - Tisztáztuk, hogy szó sincs ilyesmiről, az illető rendezvényen semmi olyan nem hangzott el, ami ellentmondana az alkotmánynak vagy a hatályban levő törvényeknek - mondotta Kónya. - Maga az a tény, hogy az érintettek közül hárman megjelentünk az ügyészségen, azt bizonyítja, hogy igenis, tiszteletben tartjuk a jogállam intézményeit. Úgy érezzük, hogy nyilatkozataink rávilágítottak a vádak alaptalanságára, hogy sikerült véget vetnünk a további vizsgálatnak, és megóvnunk azokat is a további kihallgatásoktól, akik nem rendelkeznek parlamenti immunitással. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./
1999. február 27-28.
"Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke felszólította híveit, verjék le a kétnyelvű táblákat, hiszen azok Erdély "magyar térhódítását" kívánják legalizálni. Szavait megfogadták, mert a Kolozsvár-Szatmárnémeti útvonalon, a kalotaszegi falvaktól Szilágyballán át Ákosig mindenütt festékkel befújták a kétnyelvű táblákat. /Tabara uszítása bejött. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27-28./"
1999. március 3.
"Románia és Moldova egyesülése csak a két ország népének akaratából történhet meg, de ha a két ország népe az egyesülés mellett dönt, azt sem az oroszok, sem senki más nem akadályozhatja meg - jelentette ki márc. 1-jén Bukarestben Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke. A KDNPP vezetője szerint ha ma népszavazást tartanának az egyesülésről, Romániában az igen biztosan diadalmaskodna, de a Moldovai Köztársaságban valószínűleg nemet mondanának. - Románia nincs olyan gazdasági helyzetben, amely vonzó lehetne a Moldovában élők számára. Romániának a kulturális, szellemi, érzelmi és történelmi egységet kell szorgalmaznia, és amikor "a helyzet nálunk jóra fordul, a moldovaiak is az egyesülést akarják majd" - hangsúlyozta. A sajtóértekezleten Remus Opris szóvivő határozottan elítélte az orosz törvényhozásnak azt a döntését, amellyel Oroszország számára stratégiai érdekzónának minősítette a Dnyeszteren túli területet. Opris szerint a román külügyminisztériumnak hivatalosan állást kellene foglalnia olyan értelemben, hogy ezzel Oroszország a Moldovai Köztársaság szuverenitását és területi egységét fenyegeti. Romániának fel kellene hívnia az EU-tagállamok figyelmét arra, hogy a Dnyeszteren túli területet "ténylegesen idegen hadsereg tartja megszállás alatt". /Nem érdemes most erőltetni Moldova és Románia egyesülését - véli Ion Diaconescu parasztpárti elnök. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./"
1999. március 9.
Baróthi Ádám /sz. Marosvásárhely, 1945/ szobrászművész Szászrégenben él és alkot. Elmondta, hogy Dsida Jenőnek állítanak emléktáblát, aki hajdanán Abafáján volt házitanító Huszár báró kastélyában, Ugyancsak az abafáji kastély falára kerül az 1500-as években élt Gyulai Pál fejedelmi krónikás, humanista költő emléktáblája. A Petőfi-szobor állítását még nem sikerült elérniük a helyi tanácsnál. Hamarosan létrehozzák a szászrégeni képzőművészek múzeumát. Az innen elszármazott művészek munkáit fogják itt őrizni. /Készül a képzőművészek múzeuma. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 9./
1999. március 12.
"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a vele készült interjúban erkölcstelennek minősítette azt a vádat, hogy a feladta volna a magyarság érdekvédelmének képviseletét. Az "RMDSZ teljes felelősséggel dolgozott, a lehetséges eszközök a legjobbakat választotta ki", hangsúlyozta. - Az erdélyi magyarság alternatíváira is kitért. "Fel kell figyelnünk arra, hogy e közösség demográfiailag fogyóban van, Magyarország szívóhatása fokozódni fog." Ennek ellenére "stratégiánk alapköve a szülőföldön maradás". "Nekünk ki kell kényszerítenünk a szülőföldön való megmaradás valamennyi jogi és egyéb feltételét." /Gyarmath János: Interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./"
1999. március 12.
Arra kérdésre, hogy milyen megoldatlan ügyek maradtak elődjétől, Tokay Györgytől, Eckstein-Kovács Péter nemzetiségi miniszter védelmére sietett: legnagyobb méltánytalanság lenne, ha azt mondaná, Tokay nem oldotta meg. A kisebbségek megoldatlan problémái hosszú távúak /egyetem létrehozása stb./. Eckstein-Kovács Péter találkozókat szervezett az egyházi ingatlanok visszajuttatásában érdekelt felekezetek vezetőivel. Már Tokay jelezte, hogy a Kisebbségi Hivatal monitorizálási feladatát nem tudta ellátni, mert nem volt meg hozzá a szükséges hálózata, emlékeztetett Zsehránszky István, megkérdezve, van-e változás. Egy hónap alatt nem változott meg a Kisebbségi Hivatal ellátottsága, hangzott a felelet. Szükséges, hogy a lakosság forduljon hozzájuk, amennyiben megsértik a kisebbségi jogokat. A hivatalnak mellérendeltségi viszonya van a Kisebbségi Tanáccsal. A Kisebbségi Hivatal és a Kisebbségi Tanács minisztériumközi bizottságot hozott létre a kisebbségi kérdések megoldása érdekében. /Zsehránszky István: Beszélgetés Eckstein-Kovács Péter nemzetiségi miniszterrel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./