Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Enuț, Dana
14869 tétel
2001. augusztus 24.
"Aug. 22-i sajtóértekezletén Markó Béla RMDSZ-elnök közölte: Romániának nem nyilatkozatokra, hanem tettekre van szüksége. Adrian Nastase kormányfő kijelentésére, miszerint a jövő évi NATO-csúcs előtt a parlamenti pártoknak fegyverszünetet kell kötniük, Markó a következőképpen reagált: "Véleményem szerint nem háborúskodunk, tehát fegyverszünetre sincs szükségünk". Azzal viszont egyetértett, hogy Románia euroatlanti felzárkózása érdekében a pártoknak egyazon utat kell követniük. Kétségbe vonta viszont, hogy egy parlamenten belüli ultranacionalista párt hajlandó lesz-e ilyen irányban haladni. - Traian Basescu szerint Adrian Nastase és Corneliu Vadim Tudor kéz a kézben haladtak, amikor NATO-ellenességről és Milosevics támogatásáról volt szó. Valeriu Stoica liberális pártvezér szerint Adrian Nastasenak a pártok összefogására való felhívása pusztán csak elterelő hadművelet, amellyel az ország egyre nehezebb gazdasági és társadalmi problémáira igyekszik fátylat borítani. Markó Béla elmondta: amint azt a román újságírók is tapasztalhatták, a nyári vakáció idején az RMDSZ igyekezett minél visszafogottabb lenni a magyarországi kedvezmény-jogszabály körül a román közéletben kialakult vitában. Markó leszögezte: az RMDSZ nem ért egyet azzal, hogy a román parlament elé vigyék a magyar státustörvényt. Rámutatott: a román politikai életben a státustörvénnyel kapcsolatban kialakult vita, az e közben megfogalmazódott nyilatkozatok arra irányultak, hogy feszültséget keltsenek az RMDSZ körül s általában a két ország viszonyában. /Fegyverszünet helyett nyilatkozatháború. Pártvezetők válasza Nastasénak. - Markónak elege van a nacionalistákból. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./ Markó Béla kitért Valer Dorneanunak, a képviselőház elnökének, az etnikai pártok, köztük az RMDSZ létét megkérdőjelező marosfői kijelentésére, amelyeket utólag Dorneanu kénytelen volt visszavonni, helyesbíteni, de a témát a sajtó felkapta, s ez közvetlenül érinti az RMDSZ-t. RMDSZ igen fontos szerepet töltött és tölt be a politikai életben. Akik megkérdőjelezik az etnikai közösségeket képviselő szervezetek létét, azok valójában a nemzeti és a kisebbségi kérdések pozitív megoldását kérdőjelezik meg. /Feszültséget keltettek az RMDSZ körül. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./"
2001. augusztus 26.
"Csíkszeredán aug. 4-én szentmise keretében helyezték el az új millenniumi templom alapkövét. A szentmisét Tamás József segédpüspök mutatta be. Az új templommal, amit Makovecz Imre budapesti és Bogos Ernő csíkszeredai műépítész tervezett, a 12 000 lelket számláló Szent Kereszt plébánia híveinek biztos otthona lesz. /Csúcs Mária: Új millenniumi templom Csíkszeredának. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 26./"
2001. augusztus 28.
"Az RMDSZ mielőbbi konzultációt kezdeményez a kormánypárt képviselőivel, hogy magyarázatot kérjen a szociáldemokrata politikusok körében egyre inkább felerősödő nacionalista hangvétel miatt - szögezte le Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A nacionalista retorikát maga a miniszterelnök is egyre gyakrabban használja. Arra kérdésre, hogy a NATO-csatlakozást illetően annyira rosszul állna Románia szénája, hogy a kormánypárt "büntetlenül" megengedhet magának magyarellenes kijelentéseket, Markó Béla kifejtette: ez azt jelentené, hogy nullára csökkent az esély a felvételre. Ő nem hiszi, hogy nulla esélye lenne Romániának. /Sz. K.: Markót aggasztják a kormánypárt nacionalista támadásai. Jó politikával növelni lehetne az esélyt a NATO-felvételre. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./"
2001. augusztus 29.
"A 2000/1-es földtörvényt módosító sürgősségi kormányrendelet szakbizottsági vitáján az RMDSZ újabb kísérletet tett arra, hogy érvényt szerezzen azoknak a föld- és erdővisszaigénylési kéréseknek, amelyet a kormánypárttal történt előző egyeztetések során a szociáldemokraták elutasítottak. Pete István szenátor a szakbizottsági vita során azt kérte, hogy az egyházak kaphassák vissza teljes egészében erdőterületeiket: ez a romániai történelmi egyházak esetében további 260 ezer hektár erdő visszaszolgáltatását jelentené, amiből a magyar egyházak közel 100 ezer hektárral részesednének. Az RMDSZ-szenátor a közbirtokossági társaságok azon jogos igényének is hangot adott, hogy az erdőterületek mellett kaphassák vissza kaszálóikat és legelőiket is. A földtörvény módosító sürgősségi kormányrendelet tervezetében az erről szóló 39. cikkely még benne volt - hiszen az egykori RMDSZ-RTDP megállapodás ezt is magába foglalta - a kormánypárt azonban a szakaszt egyoldalúan kivette a jogszabályból, így több százezer hektár közbirtokossági kaszáló és legelő nem kerülhet vissza a jogos tulajdonosokhoz. Pete István javaslatait a mezőgazdasági szakbizottság tagjai elutasították. Utolsó lehetőségként a plénum elé kerülő jogszabálytervezet megváltoztatása jöhet szóba, a sürgősségi kormányrendeletet azonban már addig is alkalmazzák. /Földügyben elutasították az RMDSZ javaslatait. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./"
2001. augusztus 30.
"Románia megszüntette a magyar sertéshús importjára kivetett 45 százalékos védővámot, de az továbbra is érvényes a magyar baromfihúsra és a baromfihúsból készült termékekre, valamint a sertéshús-készítményekre. A kormányülésen döntés született arról is, hogy dec. 31-ig a származási országtól függetlenül, egységesen 20 százalékos vám lesz érvényben a sertéshús-behozatalra. Azonban a magyar sertéshúsra eddig érvényesített 45 százalékos védővámot csak 25 százalékosra mérsékelték. A második kormányhatározatban szereplő és származási országra való tekintet nélkül érvényesítendő 20 százalékos egységes behozatali vámilleték a magyar sertéshúsra is érvényes. /Vámpolitikai kormányhatározatok. Sertéshúsvám-csökkentés. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./"
2001. augusztus 31.
"Csehország október elsejétől vízumkötelezettséget vezetett be Romániával szemben. Libor Roucek, a cseh kormány szóvivője azzal indokolta a döntést, hogy az utóbbi időben nagyon megnőtt a menedékjogot kérő román állampolgárok száma. Míg 2000-ben összesen 510 hazai polgár kért menedéket Csehországban, az idén június 11-ig már 811 ilyen irányú kérelem érkezett a hatóságokhoz. A menekültek 17%-át románok teszik ki, és szintén ők vezetik az illegális határátlépők listáját is: a tavaly 32 720 határsértőből 4281 volt román állampolgár. Adrian Nastase miniszterelnök a cseh kormány lépésére reagálva úgy nyilatkozott: az intézkedést azoknak a honfitársainknak köszönhetjük, akik törvénytelenül utazgatnak külföldre. / vízumkényszert vezetett be Romániával szemben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./"
2001. augusztus 31.
"140 Hargita megyei diák iratkozott pótérettségire, 137-en jelentkeztek vizsgára és mindannyian sikeresen érettségiztek. A nyári vizsgaidőszakban 96 középiskolás érettségizett sikertelenül, 41-en az előző évekből maradtak érettségire. /(kovács kinga): Pótérettségin sikeresen vizsgáztak a Hargita megyei diákok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./"
2001. szeptember 1.
"Iliescu államelnök úgy vélekedett, hogy Cosma kegyelmi kérelmét elsősorban azért kell visszautasítania, mert több olyan bűnvádi eljárás van folyamatban, amelyeknek vádlottja a bányászvezér és egyetlen bűntény alóli felmentése "úgy sem oldaná meg a problémát". Ezen kívül a bányászvezér nem hajlandó beismerni bűnösségét. /Iliescu visszautasította Miron Cosma kegyelmi kérelmét. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./"
2001. szeptember 1.
"Románia több intézkedést hozott azután, hogy a cseh kormány bejelentette: október elsejétől vízumkötelezettséget vezet be a Csehországba utazó román állampolgárok számára. Mircea Geoana külügyminiszter közölte, hogy Románia megbeszéléseket folytat csehországi illetékesekkel, s el akarja érni, tekintsenek el az ideiglenes vízumkötelezettség bevezetésére vonatkozó döntéstől. Tavaly több mint négyezer román állampolgár kísérelte meg törvénytelenül átlépni a cseh-német határt, több mint nyolcszázan pedig politikai menedékjogot kértek Csehországban. Az aug. 30-i kormányülésen szigorú intézkedéseket határoztak el a csehországihoz hasonló esetek felszámolására és megelőzésére, az illegális bevándorlás feltartóztatására és az embercsempészet megakadályozására. Ezentúl azok a román állampolgárok, akik egy másik állam határrendészeti törvényeit megsértve illegális határátlépést kísérelnek meg egy másik ország területéről, ugyanolyan szigorú, sőt annál is drasztikusabb elbírálásban részesülnek, mintha Románia területéről kísérelnék meg a tiltott határátlépést: akár tíz évi börtönbüntetés is kiszabható rájuk, az embercsempészetben elmarasztaltak pedig akár életfogytiglani börtönbüntetéssel sújthatók. /Román határrendészeti intézkedések. Szigorúbb büntetés a határsértőknek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./"
2001. szeptember 7.
"A marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem túl van a felvételi vizsgákon, a Szentgyörgyi István tagozat első éves színészosztályában 9 hallgató kezdi el tanulmányait. Teatrológia szak jelentkezés hiányában az idén nem indul. Érdekesség: volt egy-egy roma hely a magyar és a román tagozaton, ám azok is betöltetlenül maradtak. Kovács Levente tanszakvezető emlékeztetett: ötvenöt éve indult a színművészeti egyetem. Ezt az évfordulót most novemberben szeretnék megünnepelni. Készülnek tudományos ülésszakra, előadásokra és egy ünnepi album kiadására. Az anyagi kiadásokra pályázattal pénzalapot nyertek a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumától. A színészpálya vonzereje némileg csökkenőben van. Továbbra is nagyon kevesen jelentkeznek Marosvásárhelyről. A vásárhelyi ifjúság érdeklődése a magas színházi jelenségek iránt is csökkenőben van. /(lokodi): Csökkenőben a színészpálya vonzereje. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 7./"
2001. szeptember 8.
"Egy évtizede, 1991. szept. 5-én jelent meg először hetilapként a Nagyváradon szerkesztett és országos szinten terjesztett Erdélyi Napló, és azóta 519 számot ért meg. Az évforduló kapcsán a szerkesztőség és a kiadóvállalat szept. 6-án újságíró-olvasó találkozóval egybekötött lakossági fórumot szervezett. Dénes László főszerkesztő vázolta a lap tíz éves történetét, majd a jelenlegi, anyagi gondokról beszélt. Mint mondta, nem csupán az EN-nél, hanem az erdélyi magyar sajtóban tapasztalható az a trend, miszerint egyre inkább megfogyatkoznak a belső munkatársak. A lap önmeghatározásáról szólva Dénes László - aki 1997 óta főszerkesztője az EN-nek - a "polgári" jelzőt járta körül, kiemelve az ehhez tartozó kereszténydemokrata vonzatokat is. Szilágyi Zsolt képviselő méltatta az Erdélyi Napló karakterességét, illetve azt az értékvilágot, amelyet főszerkesztői, publicistái a magukénak vallottak-vallanak, és a lap hasábjain közkinccsé tettek-tesznek. Tőkés László püspök arról beszélt, hogy általában a médiában is úgy járt, mint az RMDSZ-ben: perifériára szorult. Véleménye szerint a "hivatalos" RMDSZ teljes mértékben uralja a hazai magyar sajtót, közvetve és közvetlenül egyaránt hatást gyakorolva arra. /Wagner István: Az Erdélyi Napló jubileuma. Tíz éve jelenik meg hetilapként. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 8./"
2001. szeptember 10.
"Szept. 6-án Marosvásárhelyen ülésezett a TEKT, az RMDSZ megyei szervezeteinek vezetőiből álló Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. Az ülésről Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke nyilatkozott. A valószínűleg szept. 29-én Marosvásárhelyen sorra kerülő SZKT-t, vagyis a Szövetségi Képviselők Tanácsának gyűlését készítették elő. Az Ügyvezető Elnökségnek a kormányzó párttal kötött megállapodás keretében ismét meg kell fogalmaznia a prioritásokat. Az anyanyelvi oktatás lesz előrelépés, két új magyar tannyelvű líceum indul be a meglévők mellett, Aradon és Máramarosszigeten. Székelyföldön magyar polgármesterek késleltetik, hogy magyar nemzetiségű emberek visszakapják vagyonukat, ez megengedhetetlen jelenség. - Az SZKT keretében szeretnének vitát folytatni Románia jelenlegi gazdasági helyzetéről. - A TEKT-tanácskozás szünetében Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, és Borbély László ügyvezető alelnök sajtótájékoztatót tartottak. Kifejtették: az RMDSZ az elkövetkező időszakban az eddiginél határozottabban kíván részt venni a földtörvénnyel és ingatlantörvénnyel kapcsolatos ügyek intézésében, az érintettek támogatásában. Evégett irodahálózatot hoz létre, itt jogászok, más szakértők állnak majd a magyar lakosság rendelkezésére. Mivel a hazai magyar lakosság 51 százaléka falun él, feltétlenül foglalkozni kell a falusi lakosság életkörülményeivel. - A területi elnökök közül többen igényelték, hogy a szövetségen belül értelmezzék újra a platformok szerepét, miszerint ezeknek az RMDSZ-en belüli ideológiai különbözőséget kellene megjeleníteniük. - Az RMDSZ vezetősége a kormánypárttal folytatott tárgyaláson szóba hozza, hogy a közigazgatási törvény anyanyelvhasználatra vonatkozó előírásait több helyütt nem hajlandók életbe ültetni az önkormányzatok. Határozottan igényelni fogják az egyházi vagyonok helyzete rendezésére vonatkozó jogszabály kidolgozását. Felvetik azt is, hogy növelni kell a magyar nyelvű rádió- és tévéadások időtartamát, és hogy nem értenek egyet a kormánypárt időnként nacionalista felhangokkal megtűzdelt retorikájával, egyes kormánypárti politikusok magyarellenes megnyilatkozásaival. /Máthé Éva: TEKT-ülés Marosvásárhelyen. Az SZKT-t és a kormánypárttal való tárgyalást készítették elő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./"
2001. szeptember 10.
"Major László, a Romániai Magyar Dalos Szövetség elnöke nyitotta meg szept. 9-én Korondon, a harmadik alkalommal megrendezett fúvószenekarok találkozóját. Asztalos Ferenc parlamenti képviselő kifejtette, hogy a mindenkori kormánynak az a feladata, hogy megteremtse azt a jogi keretet, amely által a civil társadalom magára találhat, és önszerveződése által képes hagyományt teremteni, alkotni. A rétyi, fehéregyházi és parajdi fúvósok mellett a korondi kis fúvósok bizonyították, hogy méltó utódai a több mint egy évszázada alakult, egykori korondi Rezesbandának. /Bágyi Bencze Jakab: Fúvóstalálkozó Korondon. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 10./"
2001. szeptember 10.
"Két és fél éve jelent meg először az erdélyi magyar nyelvű ifjúsági ismeretterjesztő szemle, a Géniusz /Kolozsvár/. Nemrég maroknyi szerkesztője és erkölcsi támogatója gyűlt össze, hogy választ keressenek a hogyantovábbra. Józsa István főszerkesztő szerint az erdélyi magyarság regenerálódó képessége olyan tartalékokat rejt magában, amelyre még feltétlenül számítani lehet. Bartha Zoltán, a folyóiratot világra segítő Tinivár Kiadó igazgatója tájékoztatott: eddig tizenhárom szám, összesen 32.350 példány jelent meg, amely a napjainkban jónak mondható 2280-as átlagnak felel meg. Hiányzik a hosszú távra a kiadáshoz anyagi támogatást nyújtó partner/vállalkozó/intézmény. A Géniusz ismeretterjesztő szemle sajátos kiadvány, nagy űrt pótol az egész kárpát-medencei magyar fiatalság körében. /Ördög I. Béla: Hala(n)dó Géniusz. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./"
2001. szeptember 11.
"Okt. 5-től Csíkszeredának egyeteme lesz. A kolozsvári székhelyű Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem legtöbb kara Csíkszeredában fog működni, és legtöbb diákja is ebben a városban kezdi tanulmányait. A felvételi vizsga választ adott arra, hogy kell-e a Székelyföldön egyetem: a jelentkezők - és a felvételt nyert hallgatók - majdnem mind a Székelyföldről, Kovászna, Hargita és Maros megyékből származnak. Tehát van rá igény. Még akkor is, ha a városban működik felsőfokú oktatási intézmény: Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány szervezésében, tíz éve zajlik távoktatás különböző magyarországi egyetemek kihelyezett tagozatai révén. E távoktatási formákban eleddig 730-an szereztek egyetemi, illetve posztgraduális diplomát. Emellett a Babes-Bolyai Tudományegyetem csíkszeredai informatikai főiskolája idén indította harmadik első évfolyamát, továbbá ott van a Gábor Dénes Főiskola csíkszeredai konzultációs központja. Lányi Szabolcs dékánnak vesszőparipája az egyetemi szellem meghonosítása Csíkszeredában. /Sarány István: Szellemhonosítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 11./"
2001. szeptember 11.
"Magyarkályán csökkenőben van a lélekszám. Nincs református temploma a falunak, az omladozó felekezeti iskola egyik termében folyt évtizedeken keresztül az istentisztelet. Páll Zoltán lelkész mozgósítani tudta a falu apraját-nagyját, elfogadott minden önzetlenül felajánlott segítséget - és szept. 9-ére templomszentelésre hívta meg a gyülekezetet és pártfogóit. Nagy ünnepe volt ez a szórványban élő református magyarságnak. A templom mellett egy kis emlékpark áll, egy igényesen kifaragott kopjafával, amelyet a bánffyhunyadi neves fafaragó mester, idős Kudor Ferenc készített. Magyarkályánban mindössze 171 lelkes a református gyülekezet. /S. Muzsnay Magda: A magyarkályáni csoda. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./"
2001. szeptember 12.
"Máthé Éva szerint Tabajdi Csaba, az MSZP képviselője "az egyik legtekintélyesebb kisebbségszakértő az anyaországban". A napokban a Szegedi Értelmiség 2001 szabadegyetem keretében tartott előadásában a státustörvényt is érintette. Szerinte a státustörvény elnevezés pontatlan. Státustörvény létezik például Portugáliában, és ha mi is olyant fogadtunk volna el, akkor az azt jelentené, hogy a Kárpát-medencében élő három és fél millió, határon túli magyarnak alanyi jogon egészségügyi ellátást, korlátozás nélküli munkavállalást és oktatást biztosítana az anyaország. Kedvezményekről van szó. Tabajdi szerint zsákutcába jutott a törvény ürügyén a magyar és román kormány. Ő ugyanis az MSZP nevében végig szorgalmazta, hogy egyeztessenek a szomszédokkal. Érzékeltetni kellett volna, hogy nem az ő fejük fölött akar a magyar törvénykezés segíteni a határon túli magyaroknak. Tabajdi szerint ez elmaradt. "Hiába állítja azt a kormány, nem volt érdemi konzultáció. Ehhez persze az is hozzátartozik, hogy a román fél sem vetett fel korábban érdemi kérdéseket, kételyeket." Tabajdi kifejtette: "a személyes hozzájárulásom alapján erősödött egyre inkább az a rész, mely a szülőföldön való megélhetés eszközrendszerét is magában foglalja. Ha ezek a módosítások nem történnek meg, valószínűleg nem szavaztuk volna meg a törvényt." - Tabajdi bírálta a kormányt, azt állítva: "az RMDSZ legitim vezetése mellett a magyar kormánytól szimbolikus, demonstratív, látványos politikai támogatást kapott a Reform Tömörülés. Ezt nagyon szerencsétlen dolognak tartom...". Tabajdi - szinte feljelentve - hozzátette: 1994 és 1998 között nagyon sok vitánk volt Duray Miklóssal és Tőkés Lászlóval, de egy percig nem fordult elő az akkori kormányban, hogy a magas szintű tárgyalásokra ne hívjuk meg ezeket az embereket, és ne kezeljük partnerként az összes vita ellenére." Máthé Éva - aki a Magyar Hírlapban szokott publikálni - megkérdezte: marosvásárhelyi látogatása során Orbán Viktor miniszterelnök különböző ígéreteket, javaslatokat tett a román kormányfőnek, sőt az egész Erdélynek. /Autópálya építési támogatása, a kis vállalkozók megsegítése/. "Lát ön ezek mögött valódi anyagi fedezetet?" Tabajdi válasza: "ismét megfelelő szakmai előkészítés nélkül dobta be a köztudatba e javaslatokat a miniszterelnök úr, akinek a nemzeti elkötelezettségét rendkívül nagyra tartom. De azt hiszem, hogy akár a családtámogatás meghirdetésekor, akár a kedvezménytörvény, akár ez utóbb jelszavak meghirdetésekor kissé felelőtlenül járt el." /Máthé Éva: Közvetíteni és nem uszítani! Interjú Tabajdi Csaba országgyűlési képviselővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./ Máthé Éva elfogultságára jellemző, hogy nem idézi Tabajdinak a kedvezménytörvény elleni régebbi kirohanásait. "
2001. szeptember 14.
"Szept. 13-án Szabó Árpád unitárius püspök Kolozsváron felavatta az unitárius kollégium bentlakását. Az új - 18 szobás - bentlakást a kollégiumnak helyet adó Brassai Sámuel Gimnázium tetőterében építették ki, mindössze tíz hónap alatt. A munkálatok költsége mintegy 500 ezer dollárra tehető, amelyet a budapesti Apáczai Közalapítványhoz benyújtott pályázatokra kapott összegből és az Egyesült Államok unitárius közösségeitől kapott adakozásokból fedezték. A bentlakásban középiskolásokat szállásolnak el. Az unitárius egyház 1999-ben sürgősségi kormányrendelet alapján kapta vissza a Brassai Sámuel Gimnáziumnak helyet adó épületet. Az új bentlakás vallási hovatartozásuktól függetlenül 46 diáknak ad helyet. Az unitárius kollégium 125 diákja közül mindössze 32 unitárius. A következő évben kezdik meg a tetőtér többi részének a beépítését, amelyet egyetemistáknak adnak majd ki. /Lázár Lehel: Félmillió dolláros bentlakás. A kolozsvári unitárius kollégium intézménye. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./"
2001. szeptember 14.
"A szenátus vizsgálóbizottságot hoz létre annak megállapítására, hogy miként szerzett többségi tulajdont a magyarországi Danubius Rt. a szovátai gyógyüdülőközpontban. A Danubius Rt. romániai társasága, a Salina Invest Rt. májusban írta alá a megállapodást a privatizációs hatósággal (APAPS) az üdülőtelep részvényei 82,17 százalékának megvételéről. Ezzel mintegy ezer szállodai férőhely és egyéb ingatlan, valamint egészségügyi intézmény tulajdonjogát - beleértve a Medve-tó húsz évre szóló használati jogát - nyerte el. A szerződés szerint a vevő a részvényekért 1,9 millió dollárt fizet, és kötelezettséget vállalt arra, hogy két éven belül 5 millió dollárt költ a fürdővállalat korábbi években teljesen lepusztult objektumainak felújítására. Az eladott szállodákat működtető bérlők már a magánosítást megelőzően, majd a szerződés aláírása után is bíróságon támadtak, de a pereket minden szinten elveszítették. A szovátai privatizáció ellen a kormánypárt konzervatív-nacionalista szárnya politikai síkon lépett fel. Adrian Paunescu egyenesen ,,Erdély elleni bűntettről" beszélt, mivel tudomása szerint az üdülőtelepet ,,valójában a magyar titkosszolgálatok vették meg". Újabb kormánypárti szenátorok álltak csatasorba, a vizsgálóbizottság felállítása érdekében az SZDP és az NRP 50 szenátora zárkózott fel. A vizsgálóbizottság hét szenátorból áll majd, a végleges döntés a plénumra tartozik. Ovidiu Musetescu privatizációs miniszter az eddigi viták során többször leszögezte, hogy a szovátai privatizáció a törvényes előírások teljes betartásával történt. A Salina Invest Rt.-ben a Danubius mellett a Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt., a Vegyépszer Rt. és az Alfa-Terv 2000 Kft. rendelkezik részesedéssel. /Vizsgálat Szovátán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 14./"
2001. szeptember 15.
"A szept. 14-i telekonferencián Adrian Nastase kormányfő kijelentette: függetlenül attól, milyen jellegű terrorellenes akcióról van szó, Románia a NATO országokat és az Amerikai Egyesült Államokat támogatja. Erről a Legfelsőbb Védelmi Tanács döntött. -Nastase figyelmeztetett, hogy a bombariadósdival játszó "felelőtlen" személyeket "a telefonfülkéből egyenesen a börtönbe" viszik. Nastase bejelentette: a kormány hozzájárult ahhoz, hogy a védelmi ipar elbocsátott alkalmazottai számára december 31-ig meghosszabbítsák a munkanélküli segély biztosítását. Az intézkedés 280 milliárd lejbe kerül. Adrian Nastase kormányfő, Ion Iliescu államfő, a parlament két házának vezetői, valamint a legfontosabb minisztériumok képviselői részt vettek a bukaresti anglikán templomban rendezett emlékszertartáson. A néma emlékezés perceiben leállt a tömegközlekedés. /Romániának NATO-tagként kell viselkednie - jelentette ki Adrian Nastase. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./"
2001. szeptember 15.
"Az RMDSZ törvénytervezetet dolgozott ki az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról, amelyet a magyar történelmi egyházak beleegyezésével a parlament elé terjesztenek. Ekstein-Kovács Péter elmondta: a kormánypárt meglehetősen visszafogott magatartást tanúsít az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával szemben. "Az RMDSZ-nek erkölcsi kötelessége felvállalni ezt az ügyet függetlenül attól, hogyan vélekedik erről a parlamentben a többség" - mondotta a szenátor. Az RMDSZ teljes alkotmányreformot szorgalmaz, a klasszikus értelemben vett európai parlamenti modellt támogatja. Kónya-Hamar Sándor képviselő kijelentette: a kormánypárt részéről tett ígéretek többnyire az ígéretek szintjén maradtak. Kónya-Hamar Sándor a helyhatósági törvény alkalmazására szólította fel az önkormányzati képviselőket emlékeztetvén az erdőfeleki román polgármester precedensteremtő gesztusára, miszerint utasítására Györgyfalván kifüggesztették a kétnyelvű településtáblát. Az RMDSZ-politikus szorgalmazta, hogy a házasságkötésre anyanyelven is sor kerülhessen. Kónya-Hamar hangsúlyozta: az a tény, hogy a kormánypárt tárgyalni sem akar az állami magyar egyetem ügyéről, illetve az, hogy függővé tették az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását a státustörvényhez való viszonyulástól, rendkívül elgondolkoztató. A kormánypártnak ez a megnyilvánulása egyfajta "politikai zsarolásnak" tekinthető. - Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdése szerepelt az erdélyi magyar történelmi egyházak szept. 14-i találkozójának napirendjén. Az egyházak jogi szakértőkkel közösen törvénytervezetet dolgoztak ki. A tegnapi tanácskozáson sikerült szakaszonként végigtárgyalni a tervezet szövegét, amelyet az RMDSZ vezetői a parlament elé fognak terjeszteni. Az egyház képviselői a törvénytervezetet személyesen fogják Ion Iliescu államfővel Adrian Nastase miniszterelnökkel ismertetni. /Papp Annamária: Elkészült az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény tervezete. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./"
2001. szeptember 18.
"Francia és brit sajtóértesülések szerint Románia Oszama bin Laden terrorista vezér pénzügyi térképén szerepelt. Laden álcázottan olyan romániai, albániai és ausztriai vállalatokat birtokol, amelyek logisztikai segítséget nyújtanak neki. Catalin Harnagea, a külügyi hírszerző osztály volt vezetője cáfolta, hogy bin Laden szervezetének, az Al-Qaidanak támogatói lennének Romániában. Nem zárta ki azonban annak a lehetőségét, hogy más terrorszervezetek révén vállalkozóktól pénz jutott bin Ladenhez. /Románia bin Laden listáján. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./"
2001. szeptember 18.
"Béres András, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művészeti igazgatója arról tájékoztatott, hogy az új évezred első évadját Madách Imre művével, Az ember tragédiájával nyitják meg. Színrevitelét a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatja. Az előadást nov. 13-án és 14-én bemutatják Budapesten is. Három új színész jött a társulathoz, mindhárman a Színművészeti Egyetem végzettjei. Béres hangsúlyozta, hogy a legnagyobb gond a színház lehetetlenül szűkös költségvetése. /Évadkezdés - 2001, feltételes módban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./"
2001. szeptember 19.
"Temesváron idén mindenütt indult magyar első osztály, ahol az utóbbi években működött és a létszám egyes iskolákban látványos növekedést mutatott a kisiskolások körében. A státustörvény megtette a hatását. Erdei Ildikó, a temesvári Bartók Béla Líceum igazgatónője tájékoztatott az elsősök viszonylag nagy számáról (42), a vizsgaeredményekről (45 nyolcadikos közül 43-an sikeresen képességvizsgáztak, az 52 tizenkettedikes sikeresen érettségizett, közülük több mint negyvenen továbbtanulnak. Elindult a három líceumi kilencedik osztály is, ahová 73-an tettek sikeres felvételi vizsgát. A Bartók Béla Líceumba az anyaországból jelentős támogatás érkezett: számítógépeket kaptak, ezzel egy harmadik számítástechnikai tantermet létrehoznak, az Apáczai Közalapítvány ötmillió forinttal járult hozzá mind a 19 Temes megyei magyar tagozat anyagi támogatásához és további hatmillió forintot juttat pedagóguslakások megvásárlása céljából. A negyvenkét első osztályos - emberemlékezet óta nem voltak ilyen sokan! - egyenként átvehette az Apáczai Közalapítvány és az RMPSZ ajándékát, az értékes tanszercsomagot. /Pataki Zoltán: Felszálló ágban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./"
2001. szeptember 21.
"Szept. 20-án tárgyalt a képviselőház Iliescu államelnök üzenetéről, hogy Románia szárazföldi, légi és vízi területét a terrorizmus elleni harcot vívó Egyesült Államok szolgálatába helyezi. Toró T. Tibor képviselőt beszámolt az ülésről. Iliescu kérte, hogy Románia viselkedjék úgy, mintha de facto NATO ország lenne, s ez kerüljön be a parlament határozatába is. Az ülésen jelen volt Mircea Geoana külügyminiszter, Ion Talpes, az államfő védelmi ügyekben illetékes főtanácsosa, a nemzetvédelmi minisztérium külügyi hírszerző osztályának - DIE - vezetője is. A meghozott parlamenti határozat azonban nem más politikai jellegű szándéknyilatkozatnál, nem jelenti feltétlenül azt, hogy az ország csapatokkal is részt vesz az akciókban, az egésznek inkább csak szimbolikus jelentősége van. Az RMDSZ álláspontja az, hogy valóban be kell szállni az akciósorozatba, annak ellenére, hogy ennek megvannak a maga kockázatai is. Toró kérdésére, hogy hány olyan szervezet van az országban, amely potenciálisan kapcsolatot tarthat fent a nemzetközi terrorizmussal, nem kapott választ. /(Magyar Balázs): Az alsóház védelmi bizottságában történt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./"
2001. szeptember 21.
"Szilágy megyében szept. 14-e az ippi és az ördögkúti megemlékezések napja. Ilyenkor szokás szidni a megátalkodott hortysta-fasiszta magyarokat. Emiatt évekig nem vett részt az RMDSZ a szokásos évi megemlékezéseken. A rendezvények hangulata megváltozott, 1996 után a prefektus és a megyei tanács elnöke nem adott helyt a rögtönzött szónokoknak. Azóta az RMDSZ tisztségviselői is főhajtással és koszorúval tisztelegnek az áldozatok emléke előtt. Idén szept. 14. egyben az amerikai terrorcselekmények áldozataira való gyásznappal is egybeesett. A mostani ippi megemlékezésen Petroniu Salajeanu, a nagyváradi ortodox püspökség képviselője a mártírok emlékműve előtt elmondott beszédében kijelentette, hogy Amerika "jól megérdemelt leckét kapott". Természetesen a magyarok sem maradtak ki, ők "szégyentelenül hazudnak", a románok 2000 éve keresztények, ők pedig alig ezer esztendeje vették fel nyugattól a kereszténységet. Beszédéről a Transilvania Jurnal napilap szept. 17-i száma tudósított. /szolgálatos: Szeptember 14. = Szilágyság (Zilah), szept. 21./"
2001. szeptember 24.
"Szept. 22-én ülésezett a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa. Nyilatkozatot fogadtak el, amelyben a testület szolidaritását nyilvánította ki a romániai magyar sajtó munkatársaival. Aggasztónak tartják a kormányfőnek azokat a kijelentéseit, amelyekben a lakosság tudati megfertőzésével vádolta a romániai magyar sajtót, ezzel megsértette a sajtószabadság alkotmányos elvét. A "krónikus tankönyvhiány feltételei között a miniszterelnök legfontosabb gondja azoknak az iskolaigazgatóknak a menesztése, akiknek az iskoláiban nem engedélyezett tankönyveket használnak". Az MKT szerint Nastase túllépte hatáskörét, és megsérti az iskolák autonómiájának elvét. A megyei testület felkérte az SZKT-t, tiltakozzon a miniszterelnök kijelentései miatt. /Salamon Márton László: Szolidáris az MKT. "Adrian Nastase túllépte hatáskörét". = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./ A MÚRE /Magyar Újságírók Romániai Egyesülete/. értetlenül fogadta Nastase miniszterelnök kritikáját a magyar sajtóval kapcsolatban. A miniszterelnöknek is el kell fogadnia, hogy léteznek szempontok, amelyek nem egyeznek az ő véleményével. /Tiltakozik a MÚRE. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 24./"
2001. szeptember 25.
"Szent Gellért, a Csanádi Püspökség megalapítójának nyugvóhelyén, a csanádi katolikus templomban közel 50 pap és egyházi méltóság, valamint több száz hívő részvételével tegnap megtartott búcsúi szentmisét Roos Márton temesvári megyés püspök celebrálta. Három nyelven megtartott szentbeszédében a főpásztor hangsúlyozta: amit Szent Gellért hitben egyesített, azt nekünk kötelességünk szeretetben újra egyesítenünk, ami a történelem viharai közepette is sikerült. Bizonyíték erre a Szeged és Temesvár között meglévő testvérvárosi kapcsolat, amihez legújabban a vajdasági Nagybecskerek is csatlakozik. /Szent Gellért-napi templombúcsú Csanádon. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 25./"
2001. szeptember 26.
"Szept. 25-én Eckstein-Kovács Péter szenátor kijelentette: nem ért egyet Iuliu Pacurariu demokrata párti kollégájának azon javaslatával, hogy a képviselői vagy szenátori mandátummal rendelkező ügyvédeket ideiglenesen kizárják az ügyvédi kamarából. Eckstein, aki maga is ügyvéd és a kolozsvári ügyvédi kamara tagja, elmondta: az ügyvédi foglalkozás mindig liberális volt, függetlenül a politikai rendszertől. - Az ügyvédi szakmát sohasem tekintették összeférhetetlennek más tisztséggel - mondta. /(k. o.): Eckstein: Nem összeférhetetlen az ügyvédi szakma a képviselőházi mandátummal. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./"
2001. szeptember 27.
"A kisebbségek problémáit feldolgozó román-magyar vegyes bizottság szeptember 24-25 között Bukarestben ülésezett. Munkálatairól az RMDSZ-t képviselő Márton Árpád számolt be. Ezek szerint az elfogadott jegyzőkönyvnek négy része van: egy általános, alapelveket tartalmazó rész, egy a magyarországi román, illetve a romániai magyar közösségek helyzetét tartalmazó rész, továbbá egy, a státustörvénnyel kapcsolatos fejezet, és végül a két kormány felé javaslatokat megfogalmazó, jövőre vonatkozó rész. Az első, második és negyedik pontokban sikerült konszenzusos szöveget létrehozni. A státustörvénnyel kapcsolatban a román fél egy pontos elvárás-csomagot terjesztett elő, a magyar pedig megfogalmazta ezzel kapcsolatos válaszait. A romániai magyarság helyzetét javítandó ajánlásokból: a román kormány biztosítsa a helyi közigazgatásról szóló törvény kisebbségeket érintő vonatkozásai gyakorlati érvényre juttatását; tanulmányozza a romániai magyarsággal foglalkozó tudományos kutatóközpont létrehozásának és pénzügyi támogatásának lehetőségét; hozzanak létre közös szakértői bizottságot az 1848-1849-es forradalom aradi eseményeinek emlékére a Zala György szobrászművész szobra újraállításának megvitatása végett; folytatódjon a tárgyalás arról, hogy a multikulturális egyetemeken valamely nemzeti kisebbség nyelvén történő oktatási vonal tanárainak döntési lehetősége teremtődjön a karok szervezését érintő kérdésekben, továbbá az önálló állami magyar egyetem létrehozásáról, illetve arról, hogy sürgessék az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény elfogadását. E két utóbbiban az RMDSZ képviselőjének javaslatát vették kiindulópontként. /Bukarestben ülésezett a román-magyar vegyes bizottság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./ A magyar-román kisebbségvédelmi vegyes bizottság bukaresti ülésén a státustörvénnyel kapcsolatosan a magyar fél nem hivatalos állásfoglalást adott át - válaszul a román tárgyalópartner észrevételeire -, amelynek szövegét a Határon Túli Magyarok Hivatala az MTI rendelkezésére bocsátotta. A magyar dokumentum szerint, mely hét pontban foglalja össze válaszait az ugyanennyi pontban megfogalmazott román észrevételekre, a törvény célja, hogy a benne foglalt kedvezmények és támogatások révén a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségűek sokszínű és szoros kapcsolatot ápolhassanak Magyarországgal, boldoguljanak szülőföldjükön, megőrizzék nemzeti öntudatukat. Továbbá az, hogy Magyarország fejlessze két- és többoldalú jószomszédi viszonyát, saját stabilizáló szerepét és a regionális együttműködést Közép-Európában. A magyar fél leszögezi, hogy a törvény alapján kiadandó magyar, illetve magyar hozzátartozói igazolványokkal kapcsolatos közigazgatási eljárás kizárólag Magyarországon történik, magyar törvények alapján. A magyar igazolvánnyal azonos jogokat biztosító hozzátartozói igazolványt magyar nemzetiségűek nem magyar házastársa és gyermekei is kaphatnak. A törvényben meg van határozva, hogy mely magyar hatóságok vezethetnek nyilvántartást az igazolványokkal kapcsolatban, és hogy a nyilvántartásban mi szerepelhet. Végül a nem hivatalos állásfoglalás leszögezi: a magyar fél, úgy, mint eddig, a jövőben is mindent megtesz azért, hogy a törvényben foglaltak végrehajtásáról a román felet közvetlenül tájékoztassa, és arról érdemi konzultációt folytasson. /Magyar állásfoglalás hét pontban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./"