Adrian Nastase kormányfő a febr. 22-i videokonferencián több kérdést érintett: A Nemzetközi Valutaalap illetékeseivel tárgyalva kiegészítő memorandumot kötnek, melynek főbb pontjai a költségvetési bevételek növelése, az állami alkalmazottak számának csökkentése, a privatizálás felgyorsítása, a veszteséges vállalatok átalakítása, a hátralékok törlesztése lesznek. - Szerinte nem jó, ha a tanárok és csak a tanárok étkezési jegyeket kapnak. Részletesen beszámolt törökországi és oroszországi útjáról, az utóbbit rendkívüli jelentőségűnek tartotta. Kifejtette: mivel nem mondhatunk le az orosz földgáz behozataláról, feltétlenül fokozni kell az exportot orosz relációban, másként Románia nyugati hitelre szorul. Hosszasan beszélt a Moldova Köztársaságban kialakult helyzetről, s hogy ezzel kapcsolatban mit tárgyalt Moszkvában. A Nastase-álláspont lényege: Moldova Köztársaság szuverén állam, senki ne szóljon bele a belügyeibe, a nép és a moldáv kormány kell hogy megoldja a problémákat. Az orosz nyelv viszont ne legyen állami nyelv ott, ahol a lakosság kétharmada román, hanem csak ott használják, ahol az orosz vagy ukrán lakosság többségben van, az EU-normáknak megfelelően. /(Máthé Éva): Miniszterelnöki figyelmeztetés: fokozni kell az orosz exportot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

Az ingatlanok visszaszolgáltatását jóváhagyó kormánybizottság febr. 27-én három volt, a katolikus egyház tulajdonát képező ingatlan ügyében aláírta azt a jegyzőkönyvet, amely elengedhetetlenül szükséges a visszaszolgáltatáshoz. Ezek: a nagyváradi Ady Endre Líceum, a szilágysomlyói volt minorita rendi kolostor és középiskola, valamint a székelykeresztúri volt katolikus gimnázium. /Jóváhagyták három egyházi ingatlan visszaszolgáltatását. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

A Nagy-Románia Párt újra benyújtotta az Erdély elárulása című egyszerű indítványt, miután Nicolae Vacaroiu, a szenátus elnöke közölte, hogy az indítvány nem a kormány tevékenységére, hanem egy pártok között (az SZDP és az RMDSZ közt) létrejött politikai megállapodásra vonatkozik, így a plénum erről nem vitázik, mivel ez ellenkezik a házszabályzattal. /Nem hagyja magát az NRP. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

A kormánypárt reményei szerint a parlamenti átülések hamarosan úgy módosítják az erőviszonyokat a törvényhozásban, hogy a Szociáldemokrata Párt részben megszabadulhat a kisebbségben való kormányzás korlátjaitól. Az elmúlt napokban ugyanis Nagy-Románia Párt képviselőházi csoportjából hárman is átültek a kormánypárthoz. A kormánypárt értesülése szerint a következő hetekben legkevesebb 10 további képviselő, illetve szenátor ül át. Jelenleg az SZDP-RHP koalíciónak 172 képviselője van, azaz már csak három új tag hiányzik ahhoz, hogy a koalíció a választásokon elért 42 százalékos eredményt feltornázza 50 százalék fölé. Az NRP képviselőházi csoportja időközben 69 főre csökkent. Méreteiben kisebb volt a mozgás a 120 fős szenátusban, ahol a kormánykoalíciót változatlanul 65 szenátor képviseli. Itt az NRP csak egy szenátort veszített, így jelenleg frakciójának 36 tagja van. A jövőben az SZPD-nek — legalább is elméletileg — nem lesz feltétlenül szüksége a romániai magyarokat képviselő RMDSZ szavazataira a törvényhozásban. /Fölöslegessé válhat az RMDSZ-SZDP megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

Böndi Gyöngyike, az RMDSZ parlamenti képviselője, a képviselőház szociális bizottságának tagja Kolozsváron Szociális Civil Fórumon vett részt, melyen az utóbbi időben megjelent 21 törvényről értekezett Szociális védőintézkedések a román jogrendben címmel. A munkanélküli segélyről szóló új törvény március elsejétől lép életbe. Újdonsága: függetlenül attól, hogy orvos, tanár, képviselő vagy utcaseprő valaki, ha munkanélkülivé válik, fix összege kap kézhez, a minimálbérnek – ami március elsejétől 1,8 millió lej lesz – a 70%-át. Ha az illető egy–öt évig volt munkaviszonyban, akkor hat hónapig, ha öt–tíz év között, akkor kilenc hónapig, ha több mint tíz évig volt munkaviszonyban, akkor egy teljes évig kapja ezt az egyáltalán nem nagy pénzösszeget. Ha a munkanélküli a segély lejárta előtt álláshoz jut, tovább kapja a segély 30%-át mindaddig, amíg lejárna; ha valaki munkanélkülit alkalmaz, akkor a fizetés minimálbérrel egyenlő részét egy ideig az állam adja. A munkanélkülieknek a munkaerő-elosztónál háromhavonta meg kell jelenniük, kötelezően részt kell venniük átképzési tanfolyamokon. A legérdekesebb törvények egyike, melynek előterjesztője Böndi Gyöngyike volt, hogy a papák vagy mamák gyermekük születése után otthon maradhatnak két évig, illetve háromig, ha fogyatékos gyerekük születik. 1998-ig a nettó jövedelmet vették alapul a nyugdíj kiszámításnál és indexelték, mindenféle pótlékot beszámítottak. Január elsejétől elkezdődött egy átszámítási folyamat, mely 2004-ig tart, és visszamenőleg ’69-től számítják át a nyugdíjakat. Akik most, az új törvény szerint mennek nyugdíjba, azok lesznek az áldozatok, mert pontrendszerrel számítják ki nyugdíjukat. A nyugdíj nem lehet nagyobb, mint az átlagbér háromszorosa. /Csomafáy Ferenc: Szociális védőintézkedések a román jogrendben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (ITDH), mely a magyar vállalkozók külföldi befektetéseit és kereskedelmi kapcsolatait hivatott támogatni több irodát nyit Romániában. Nevesen a bukaresti központ mellett Kolozsváron, Temesváron, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és Szatmárnémetiben. Az ITDH tevékenységére jellemző, hogy közreműködésével csak 2000-ben közel egymilliárd euró zöldmezős beruházásra hoztak döntést, melynek nyomán 14 ezer új munkahely létesült. Szatmárnémetiben az iroda megnyitásában nem kis szerepe van Pécsi Ferenc parlamenti képviselőnek, a szatmárnémeti Vállalkozók Fóruma Egyesület elnökének, aki a Fórum székhelyén biztosított helyet az irodának. /Megnyitotta szatmári irodáját a budapesti ITDH. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./

Az RMDSZ parlamenti csoportja keretében létrejött Polgári Szárny márc. 5-ei közleményében leszögezte, hogy egyik fontos feladatának tekinti az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közötti megállapodás gyakorlatba ültetésének figyelemmel követését. A február végi első határidőre a megállapodásban előírtak csak részben teljesültek. A Polgári Szárny tartja az ellenük, valamint az őket támogató RMDSZ-szervezetek ellen irányuló megfélemlítési és lejáratási kísérleteket. /Uszulnak rájuk. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 12./

Megegyezés született a kormányzópárt és az RMDSZ között a kisebbségek nemzeti szimbólumainak használatáról. Megszűnt az tűrhetetlen állapot, miszerint büntetőjogi eljárást indíthattak minden olyan szervezet ellen, amelynek rendezvényén elénekelték egy másik állam himnuszát. Európában kevés ehhez hasonló intoleráns törvény született az elmúlt tíz esztendőben. Azonban hiába a törvények, a megegyezés, a funar gyurik és a hozzájuk hasonló kiskirályok továbbra is azt tesznek az országban, amit akarnak. Büntetlenül! Az európai szelleműnek kikiáltott román központi vezetés nem is akar fellépni ellenük. Egy bukaresti ellenőrző csoport Székelyföldön több tízmilliós büntetést rótt ki néhány községi polgármesterre, mert mondvacsinált szabálytalanságokat állapítottak meg a román nemzeti lobogók és a címer számában és elhelyezésében. A szenátus ugyan elutasította az Erdély átadása címet viselő ellenzéki bizalmatlansági indítványt, de a szélsőnacionalista párt szenátorai mellé az indítvány szavazásakor felsorakozott másik két, önmagát demokratikusnak nevező párt tizenegy honatyája is. /Ujj  János: Egyik szemünk..., másik szemünk... = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./

A Volt Politikai Foglyok Szövetsége Hargita megyei szervezete márc. 9-én tartott Csíkszeredában megemlékező ünnepséget. Emlékezni és emlékeztetni gyűltek össze, a Romániai Volt Politikai Foglyok és a Diktatúra Üldözöttei Szövetsége megalakulásának 12. évfordulóján. Azokra a tíz- és százezrekre emlékeztek, akik jeltelen gödrökben elkaparva porlanak szerte az országban, Máramarostól a Duna-deltáig, Szamosújvártól Zsiláváig és szinte mindenütt. A kommunista és a fasiszta totalitarizmus súlyos veszélybe sodorta a kétezer esztendős keresztény európai civilizációt, behelyettesítve ezeket a modern rabszolgaság, a terror és az egész társadalmat átszövő és szétzüllesztő hazugság és megfélemlítés rendszerével. E modern rabszolgaság elleni lázadás áldozataira emlékeztek, az ártatlanul meghurcoltakra, elítéltekre, a munkatáborokban lassú halálra ítéltekre, a kivégzettekre, de a családi otthonaikból kitelepítettekre is. Constantin Ticu Dumitrescu hangsúlyozta: ameddig a politika nem épül erkölcsi alapokra, addig folytatódni fog a világban az erőszak, az igazságtalanság, és lesznek politikai üldözöttek. /Id. Rafain Gábor, Csíkszereda: Emlékező ünnepség a mártírok napján. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 13./

1992. márc. 14-én beiktatták Gheorghe Funart polgármestert, most rendezvénysorozattal kívánja megünnepelni 10 éves polgármesteri pályafutását. A tíz éve tartó — a funári önkény fölött szemet hunyó mindenkori kormány cinkosságának örvendő — magyarellenes hecckampány néhány szomorú állomását mutatta be a lap. 1992. dec. 1.: Gheorghe Funar feliratot készült elhelyezni a Mátyás-szobor talapzatára. Ez egy Iorga-idézetet tartalmazott, amely már a harmincas években is rajta volt. Lényege az, hogy Mathias Rex egyedül csak Baianál vesztett csatát, ahol saját saját nemzete (a román) verte meg. A magyar fiatalok gyűrűje a szobor körül egyre inkább vastagodott, élőláncot alkottak a szobor körül, a rendfenntartó erők hátrább szorították őket. A Mathias Rex feliratot is le akarták venni, ennek a helyébe akarják feltenni a táblát, de a tömeg méltatlankodása miatt lemondanak róla. Így a felirat a Mathias Rex alá került. Az RMDSZ helyi elnöke kérte a prefektust, lépjen közbe. 20 órakor a városi rendőrparancsnok hangosbeszélőn csitította a fiatalokat; nemsokára egy román kórus kezdett nacionalista énekeket énekelni. 1993 április: Funar lélektani háborúja a Korunk, a Helikon, az Apostrof, a Tribuna Ardealului ellen, a szerkesztőségek kilakoltatási terve a polgármester "sikerei" közé tartozik. 1993 október: Funar letette a garast a "hivatalát támogató pénzügyi rendszer", a Ioan Stoica vezette hirhedt Caritas játék mellett. 1994. júl. 7.: Régészeti ásatások fedőnév alatt elkezdődik a Főtér feldúlása. 1996. jún. 4.: Nyilvánosságra hozták a helyhatósági választások második fodulójának részeredményeit. Ezek szerint Kolozsvár másodszorra is elveszett: Gheorghe Funar RNEP-jelöltre 50,67%. Az RMDSZ megóvta a választásokat, amiért több választási körzetben a katonák kétszer szavaztak. 1996. szept. 17.: Tragikomikus gyászszertartással koporsóba zárva eltemették "A nemzet nyugalmát". A Memorandisták emlékművének félrevert harangja jelezte a temetési ceremónia kezdetét, jelen volt Funar és Liviu Medrea. Hatalmas transzparensek hirdették: "A román-magyar alapszerződés hazaárulás". Beöltözött gyászhuszárok helyezték el a koporsót a gyászkocsikba, s elindult a menet a Házsongárdi temető felé. A gyászvitézek hátán nevek voltak: Iliescu, Horn, Melescanu, Kovács. Egy rezesbanda gyászindulókat játszva kísérte a gyászkocsit. A koporsót az 1989-es események áldozatainak sírja mellett "helyezték örök nyugalomra." 1997 április: Funar számlájára írható Kolozsvár utcáinak juhokkal való benépesítése. Az állattenyésztők — és a polgármester — a Széchenyi téri nagyáruház létrehozása ellen tiltakoztak. A Funarral azóta ellenséges viszonyba kerülő Liviu Medrea, a Közterületfenntartó Vállalat vezetője és a köztisztaságért felelős cégek alkalmazottai is nem tetszésüket fejezték ki az üggyel kapcsolatban. Az ezt követően beindult Alimentara-perek folytán a városnak 900 millió lej értékű kárt kellett volna fizetnie, amit a polgármester a helyi tanácsosok nyakába szeretett volna varrni. Megjegyezzük: A nagyáruház tervével előálló Ioan Muresan is a polgármester feltétlen támogatói közé tartozott valamikor. 1997 február–november: Funar számtalan akciót szervezett a magyar konzulátus ellen. Először is a magyar lobogónak a kitűzését sérelmezte, amely egy nap után lekerült a konzulátus homlokzatáról. Annak ellenére, hogy végül megkerült a tettes, mindenki Funart tekintette az értelmi szerzőnek. Mi több, Funar dicséretben részesítette a "hőst", akinek "volt bátorsága egy központi épületre felmászni." 1997. okt. 14.: Zűrzavaros városi tanácsülést tartottak, megvitatták a város területén kívül fekvő, "Zöldsapka" néven ismert földek helyzetét. Demján Sándor, kanadai állampolgárságú magyar üzletember a Granit Polus Investment számára szeretné biztosítani ezt a területet, ahol nagyarányú építkezéseket tervezett mintegy 3 milliárd dollár értékben (lakótömbök, szórakozó helyek, sportlétesítmények, üzletek, szállodák, színházak, mozik,éttermek stb.) Funar szerint ennek a területnek egy része a Régi Monostor Fiai elnevezésű társaság tagjainak a tulajdona, másik része pedig az agrártudományi egyetem kísérleti telepe, így nem kerülhet idegen (magyar) kézbe. 1998. dec. 1.: Románia nemzeti ünnepe alkalmából Funar elhelyezte a Főtéren, a Mátyás-szoborral szemben a Traianus-oszlop emlékkövét annak ellenére, hogy a városi tanács jóváhagyása ehhez hiányzott. (Rá egy évre a törvényszék semmisnek nyilvánította a Traianus-oszlop felállítására vonatkozó határozatot, amelyet Funar írt alá, azóta is mindhiába várják, hogy a városháza eltávolítsa a talapzatot). 1999. szept. 18. Alföldi László új magyar főkonzul kinevezésének hírére Funar azzal vádolta a román külügyminisztériumot, hogy olyan személy kinevezése fölött hunytak szemet, akit 1989 előtt kiutasítottak az országból. Nemsokára, egyik éjszaka, az emlékművekért felelős bizottság jóváhagyása nélkül táblát szereltett a konzulátus épületére, amelyen az állt: A MAGYAR TITKOSSZOLGÁLAT KÖZPONTJA. 2000 április: A magyarokat Kolozsvárt kóborkutyákkal való elárasztásával is megvádolta, ezért úgy intézkedett, hogy a sintérek által elfogott kóborkutyákat fessék piros-fehér-zöldre. Szintén 2000 megvalósításai közé sorolható a trikolór színűre bemázolt köztéri padok is. 2000. június 20.: Funar harmadik alkalommal is megnyerte a polgármesteri választásokat. Az immár Nagy-Románia párti jelöltre a kolozsváriak 53,2%-a voksolt, míg a konvenciós Serban Radulescura 46,78 %. 2001 május: Herédi Zsolt és Füsi Katalin házasságkötési szándékuk ellenére hajadonon távoztak az anyakönyvvezető elől. A visszautasító jegyzőkönyv értelmében ugyanis csupán románul lehet kimondani a boldogító igent Funar városában — dacára az érvényben levő helyi közigazgatási törvény előírásainak. (A polgármesteri hivatal makacs magatartásának Mátis Jenő, a volt képviselő is tanúja volt, aki néhány évvel korábban szintén da-igennel válaszolt az anyakönyvi vezetőnek.) 2001. jún. 23: Mivel többszöri beidézés ellenére sem volt hajlandó megjelenni kihallgatáson, a rendőrség előállítási parancsot bocsátott ki a polgármester ellen. Funart, aki ellen a tanácsosok bűnvádi eljárás beindítását kérték, mivel önkényesen lezárta az üvegtermet, négy rohamrendőr kísérte be. 2002. jan. 15: Funar megfenyegette Boros János alpolgármestert, hogy kizárja a városházáról, amennyiben kiváltja a magyar igazolványát. 2002. márc. 8.: Bár a városi tanács megszavazta, hogy a helyi közigazgatási törvény értelmében Kolozsvár bejáratánál nem is kettő hanem háromnyelvű tábla hirdesse a város nevét, Funar továbbra sem akar hallani a jogszabály alkalmazásáról, és várja a büntetést. /Funar korszak Kolozsváron. Elkésett a forradalom? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

Márc. 15-én leplezik le Arad egyetlen Petőfi domborművét a Csiky Gergely Iskolacsoport épületében. A fehér márványból készült alkotás töredékeire véletlenül bukkant lomtalanítás közben az iskola padlásán Éder Ottó igazgató, Cziszter Kálmán és Kallós Csaba mérnök. A dombormű alkotója Aradi Zsigmond, a XIX. században élt szobrászművész. Éder Ottó felkérte Szívós László simonyifalvi kőfaragót, aki pár nap alatt teljes egészében összerakta, megtisztította a műalkotást. A dombormű restaurálásával Kocsis Rudolf aradi szobrászművészt bízták meg. /Puskel Péter: Petőfi dombormű a Csikyben!

A csángó kérdés minden népszámlálástól függetlenül is kérdés. Maguk a csángók erősítenek egyik vagy másik irányba, szövetségük csángómagyarnak mondja magát, a Dumitru Martinasról elnevezett egylet a román csángókat hívta be. A iasi-i római katolikus püspök körlevele óvintézkedés, miszerint a csángók románok, s a moldvai katolikusok feltüntetése külön népcsoportként példa nélküli eset, mert a csángók soha nem szerepeltek önálló népcsoportként, hivatalos összeírásban, legalábbis. A népszámlálási dokumentumokban a csángó népcsoport szerepel ugyan, de a csángó nyelv nem. Nyelv nélkül nép nincs, ezért se vallja magát senki csángónak – sommázza a püspöki körlevél. A moldvai csángókról megszövegezett Európa Tanácsi ajánlás, a Helsinki Bizottság és a Pro Európa Liga által megfogalmazott jelentés is a csángók önálló népcsoportként való elismertetése mellett teszi le a garast. /Oláh István: A csángók népszámlálás előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

A Bihar megyei Margittán 2001. májusában alakult újra a Midesz szervezet, 120 taggal, 78 fiatal pedig azóta is állandóan tevékeny részt vállal az ifjúsági szervezet munkájából. Ma már nincs is olyan városi rendezvény, amelynek szervezésében ne segítenének. Székhelyre lenne szükségük. Jelenleg erejüket meghaladó feladat volna az irodának felajánlott pincehelyiség tatarozása. Főként a margittai vállalkozók támogatására gondolnak. /Székházra volna szükségük, hogy önállóbbak lehessenek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

Romániában márc. 18-tól március 27-ig írják össze az ország lakosságát. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a romániai magyarok várható lélekszámáról, a magyar közösséget jellemző demográfiai irányokról nyilatkozott az MTI-nek. Az RMDSZ, az erdélyi magyar történelmi egyházak, a civil szervezetek, a romániai magyar sajtó egységesen arra buzdítja a romániai magyarokat, hogy a népesség összeírása során magyar nemzetiségűnek és magyar anyanyelvűnek vallják magukat. Az előző, 1992-es népszámlálás adatai szerint az ország lakossága 22.810.035 fő volt, ebből a magyar nemzetiségűek száma 1.624.959-et tett ki. Markó Béla szerint a valóságban ennél feltehetően 100-200 ezer fővel több magyar élt akkor Romániában. Az 1992-es népszámlálás idején nagyon erős magyarellenesség volt, valós az a feltételezés, hogy a kérdezőbiztosok nem mindenütt jártak el korrekt módon, és nem minden magyar merte vállalni nemzetiségét, anyanyelvét főként ott, ahol szórványban éltek a magyarok, és ahol a leginkább működött a közvetett megfélemlítés. Az 1992-es népszámlálás előtt negyed évszázaddal, 1977-ben írták össze utoljára Románia lakosságát. Akkor a 21 millió 560 ezer fős lakosságból 1 millió 714 ezer volt a magyarok száma. Az Erdéllyel kiegészült Romániában 1930-ban rendeztek először népszámlálást. Összesen 14 millió 280 ezer embert írtak össze. Közülük magyar anyanyelvűnek 1millió 554 ezer, magyar nemzetiségűnek 1 millió 425 ezer ember vallotta magát. Az ezt követő népszámlálások azt mutatták, hogy a magyar nemzetiségű lakosság száma ugyan folyamatosan növekedett, de a magyarok aránya a lakosságon belül folyamatosan csökkent. Míg a magyarok aránya 1930-ban 10 százalék volt, 1977-ben ez az arány 7,9 százalékra, 1992-ben pedig 7,1 százalékra csökkent. Egyes előrejelzések szerint a mostani népszámlálás is legalább százezerrel kevesebb, azaz mintegy 1,5 millió magyart mutat majd ki Romániában. - Nem akarom elhinni azt, hogy másfél millióan leszünk a népszámlálás után. Szeretnék bízni abban, hogy a 2002-es népszámlálás sem mutat ki kevesebb magyart, mint ahányat az 1992-es népszámlálás mutatott ki - mondta Markó Béla. A romániai magyarok körében is csökkent a születési arányszám, ezáltal csökken a közösség lélekszáma. Ehhez a magyarok esetében hozzá kell számítani az asszimilációt. A romániai magyar közösséget veszélyeztető harmadik tényező a kitelepülés. Markó szerint ez a folyamat ma a legaggasztóbb. Az anyaország vonzása nagyon erős, ám Markó hangsúlyozta, hogy nem lehet egyedüli oknak tekinteni azt az életszínvonal-különbséget, amely még hosszú ideig meglesz Magyarország és Románia között. - Ha Magyarország valóban segíteni akar, akkor látszólag a pillanatnyi érdekei ellen szóló módon kellene cselekednie, és ezt nyíltan ki kell mondani - szögezte le. A magyar politikai életnek, a magyar kormánynak mindig tudnia kell, pillanatnyi érdeke ellen kell cselekednie ahhoz, hogy nekünk segítsen. Azt kell megpróbálni, hogy itt Erdélyben segítsen munkahelyeket teremteni. Az itteni képzést kell támogatni, nem szabad azt támogatni, hogy most már a határ menti településekről középiskolába, sőt elemi iskolába is küldik ki a gyermekeket tanulni Magyarországra - mondta. /Népszámlálás. Romániai magyarok. Markó Béla nyilatkozata az MTI–nek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 18./

A MIÉRT megalakulását az Erdélyi Napló így jellemezte: az egyik székely fürdővárosban összegyűlt a Vén Aktivisták Tanácsa. Látván, hogy a Magyar Ifjúsági Tanács nem akar betagozódni a nagy nemzeti hurál jurtájába, úgy döntöttek, hogy a fiatal farkasokat tömörítő klubot leváltja egy ugyancsak fiatal, ám ezúttal sakálokat kitermelő inkubátorra (a Magyar Ifjúsági Értekezletre). /Grausam Géza: MIT – MIÉRT? Mert! "A káderek mindent megoldanak...". = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 19./

A legújabb bukaresti magántévé telefonos kérdéseire adott válaszból áradt a magyar nemzeti közösség felé megnyilvánuló gyűlölet. Átlagban tíz magyarokat ostorozó véleményre jutott egyetlen megértő, európai szintet képviselő válasz. A telefonhívások egyaránt szidták a pofátlan magyarokat, akik ahelyett, hogy meghúznák magukat a béketűrő, jóindulatú, barátságos stb. románok között, most is szemtelenül olyan jogokat követelnek, amelyek ismeretlenek a földkerekségen. Hallatlan, mit nem kívánnak, hiszen vannak iskoláik, egyetemeik, ez is példátlan Európában! Bezzeg a szerencsétlen magyarországi románok félelmetes elnyomás alatt élnek, se egyetem, se himnusz, és még a pap is magyarul prédikál. A kutya székelyek nem is akarnak megtanulni románul, annak ellenére hogy ők magyarul beszélő románok. Egy öreg harciasan ajánlkozott, hogy akár bocskorban is hajlandó Budapestre menni fegyverrel a kezében. /Jósa Piroska: Nemzetállam és himnusz. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 19./

A Nastase-kormány egy héttel azelőtt jelentette be a háborús bűnösök kultuszát betiltó kormányrendelet elfogadását, hogy a NATO-csatlakozásra váró országok képviselői Bukarestben országuknak a holokauszthoz való viszonyulását is megvitatják. Az Amerikai Zsidó Tanács által szervezett nemzetközi megbeszélést a vilniusi csoport néven nyilvántartott országok március 25–26-i bukaresti tanácskozásával egy időben tartják az illető államok zsidó szervezeteinek részvételével. A rendezvényre meghívták a vilniusi csoport országainak nemzetiségi kérdésekben illetékes kormányhivatalnokait, akik arról számolnak majd be, hogy az illető államban hogyan kezelik a zsidó közösségi ingatlan-visszaszolgáltatás kérdését, a holokauszttörténet oktatásának és a népirtással kapcsolatos felelősségvállalásnak a problémáját.A résztvevőknek arról is számot kell adniuk, hogy országukban hogyan lépnek fel az antiszemitizmus, a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen. A sürgősségi kormányrendelet meghozatalát márc. 18-án bejelentő Adrian Nastase kormányfő az Amerikai Egyesült Államokban 2001 őszén tett látogatása során a NATO-csatlakozáshoz kért zsidó lobbinak ígéretet tett: Románia orvosolni fogja a restitúció és az antiszemitizmus problémáit, és betiltja a háborús bűnösök, köztük Ion Antonescu marsall kultuszát.Bejelentését akkor a román kormánypárti és nacionalista ellenzéki politikusok körében egyaránt elutasítóan fogadták. Adrian Paunescu a szenátus plénuma előtt vonta kérdőre a kormányt, miért nyilvánítja háborús bűnösnek az egykori marsallt. Paunescu az Antonescu-per újratárgyalását kezdeményezte, míg az ugyancsak kormánypárti Gheorghe Pruteanu szenátor népszavazást javasolt Antonescu megítélése ügyében. A Demokrata Párt parlamenti frakciója azt kifogásolta, hogy Nastase kormányfő attól függően kezeli a kérdést, hogy éppen a világ mely földrajzi pontján tartózkodik. A Nemzeti Liberális Párt értelmetlennek tartotta a kilátásba helyezett törvény csak általánosságban és nem nevesítve tiltja be a háborús bűnösök kultuszát. Adrian Nastase ígérete nem volt az első a hasonló ígéretek sorában. 1994 januárjában Abraham Foxmannak, egy amerikai zsidó elöljárónak Ion Iliescu államfő levélben fejtette ki: "Románia elnökeként – amint eddig is tettem – továbbra is határozottan fel fogok lépni bárminemű Antonescu rehabilitálását célzó kísérlet ellen, valamint azok ellen, akik megpróbálják elfelejteni háborús bűnök miatti felelősségét." Az államfő azonban nem lépett fel a marsall kultuszának elterjedése ellen. E kultusz eredményeként ma legalább hét Antonescu-szobor áll Romániában – köztük a Maros megyei Nagysármáson három évvel ezelőtt leleplezett szobor –, és szinte valamennyi nagyvárosban neveztek el utcát a marsallról. Az első Ion Antonescu szobrot 1993. október 22.-én – két nappal azután, hogy az Amerikai Kongresszus megszavazta Románia számára a Legnagyobb Kereskedelmi Kedvezményt – a sloboziai rendőrség udvarán avatták. Az ünnepségen részt vett Mihai Ungureanu, a Művelődésügyi Minisztérium államtitkára, Corneliu Vadim Tudor és Romulus Vulpescu szenátor, Iuliu Furo, Dan Ioan Mirescu és Leonida Lari képviselők, valamint a rendőrség képviselői. A szobor leplezését Josif Constantin Dragan, a Ion Antonescu Marsall Liga tiszteletbeli elnöke végezte.1994 márciusában néhány nappal beiktatása után Gavril Iosif Chiuzbaian igazságügy-miniszter első sajtótájékoztatóján kijelentette: "Ion Antonescu marsall – tevékenységének minden árnyoldala ellenére is – századunk hőse. Tudatosan öltötte magára a Krisztus-inget vállalván az ország vezető szerepét, amikor Romániának egy autoriter vezetőre volt szüksége.“ 1994. november 12.-én Piatra Neamton lepleztek le katonai tiszteletadással újabb Antonescu- szobrot. A leleplezési ceremónián koszorúval voltak jelen a Neamt megyei prefektúra képviselői. 2000 szeptemberében az ortodox egyház emelt Bukarestben szobrot Antonescu marsallnak. Emil Constantinescu államfő rövid úton felmentette tisztségéből a szoboravatáson megjelent vezérkari főnököt, Mircea Chelarut. /Gazda Árpád, Salamon Márton László: Törleszt a kormány. Időre született meg az Antonescu-rendelet. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./

Kovács Albert terjedelmes nyílt levelet írt Tőkés László püspökhöz, melyben elítélte azt, hogy a Királyhágómelléki Egyházkerület szembefordult az RMDSZ-szel. Régi barátságukra hivatkozva Kovács Albert megjegyezte: "nincs ínyemre arra irányuló határtalan törekvésed, hogy csak magadat ünnepeljed, ünnepeltesd." Szemére vetette a püspöknek, hogy Domokos Gézát "fundamentalista önteltséggel" ócsárolja. Kovács Albert szerint az RMDSZ-nek részt kell vennie minden demokratikusan megválasztott kormányban. - Azok, akik nem sorakoznak fel a szövetség törvényesen megválasztott vezetősége mellett, legyen az akár a tiszteletbeli elnök is, morálisan csak egy dolgot tehetnek: lemondanak tisztségükről. /Kovács Albert: Nyílt levél Tőkés Lászlóhoz. Meddig lehet elmenni a fenyegetőzéssel? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

A Nyugati Jelen munkatársai márc. 19-én Tornyán találkoztak az olvasókkal. A gondok, a faluközösség sérelmei kerültek terítékre. A határátkelő megnyitásával Tornya a megye egyik nyugati kapujává vált, ez azonban nem látszik meg a település arculatán. A falu szélén, a kishíd tövében egyre nőnek a szemétkupacok. A kultúrház faláról omlik a vakolat, a teteje beázik. Jó ideje az óvodában sincs magyar csoport. Most azonban lenne rá lehetőség: mióta Fekete Erika óvónő jár ki Tornyára, több magyar szülő íratta be gyermekét az óvodába. A magyar csoport beindítását a megyei tanfelügyelőségen a szülőknek kell kérvényezni. Balta János, a Nyugati Jelen igazgatója biztosította a jelenlévőket: a szerkesztőség támogatja azt, hogy szeptembertől legyen magyar csoportja az óvodának. A fakultatív jellegű magyar oktatás beindítását szintén kérvényezni kell. /Balaj Katalin: Tükör. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) honlapján a napokban megjelent egy jelentés, mely szerint az utóbbi időben egyre gyakoribb, hogy az őrző-védő cégek – a távközlési vállalatok alkalmazottainak bevonásával – különböző személyek telefonjait lehallgatják, hogy később az így szerzett információkat zsarolásra használják fel. Az SRI tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság elnöke, Ioan Stan szerint egyes őrző-védő cégek "még azt is megengedik maguknak, hogy parlamenti képviselőket hallgassanak le, vagy akár figyeljenek meg". Daniela Buruiana alelnök szerint a honatyák lehallgatása évek óta folyik, politikai hovatartozásuktól függetlenül. Pénzügyi és politikai megrendelésekről van szó, az ezeket teljesítő cégek pedig valóságos politikai rendőrséget alkotnak – mondta Buruiana. A helyzet megoldása a bizottsági elnök szerint az lenne, ha a kormány elfogadná az őrző-védő cégek működését szabályozó sürgősségi kormányrendelet alkalmazási normáit. Stan szerint a SRI és a Belügyminisztérium közös tervezete alapján az őrző-védő cégek bejegyzését a belügyi tárcán kívül mellett a jövőben, a SRI-nek és az Országos Rendőr-főkapitányságnak is jóvá kell hagynia. /A honatyákat is lehallgatják. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./

A Magyar Polgármesterek IV. Világtalálkozóját az informatika, az ifjúság, a környezetvédelem és a turisztika témái jegyében rendezik meg március 24. és 26. között Gödöllőn. A rendezvény házigazda városának polgármestere, Gémesi György, sajtótájékoztatón ismertette a találkozó részletes programját Budapesten. Mintegy ezer magyar polgármestert várnak a Kárpát-medencéből, köztük minden másodikat az országhatáron túli területről. Gémesi György emlékeztetett arra, hogy az 1996 óta kétévente megrendezésre kerülő találkozónak az összetartozás-érzés erősítésén túli célja az, hogy szakmai segítséget biztosítsanak a magyar polgármesterek munkájához a különböző fórumok keretében. A találkozó jó alkalmat biztosít arra, hogy az anyaországi és a határon túli magyar települések vezetői testvérvárosi kapcsolatok kialakítását kezdeményezhessék. Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök, a találkozó fővédnöke köszönti majd az egybegyűlteket, ezután többek között Pintér Sándor belügyminiszter, Németh Zsolt külügyi államtitkár és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke tart előadást. A találkozó az informatika, az ifjúság, a környezetvédelem, valamint a turisztika témakörében rendezett szekcióülések keretében folytatódik. A szekcióüléseken várhatóan szó esik majd az önkormányzatok világhálós honlapszerkesztési lehetőségeiről, valamint a NIKI által a határon túli magyar fiatalok körében végzett kutatás első eredményeiről is. /Gazdasági kérdésekre koncentrálnak a Magyar Polgármesterek IV. Világtalálkozóján. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./ A romániai magyar közösség szempontjából kedvezőtlen időpontban rendezik a magyar polgármesterek idei világtalálkozóját - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A romániai magyar közösség létérdeke, hogy a március 28-ig tartó népszámlálás helyi lebonyolításáért felelős erdélyi magyar polgármesterek ne világtalálkozókra vagy más nemzetközi tanácskozásra utazgassanak, hanem a helyükön maradva közvetlenül felügyeljék és irányítsák a lakosság összeírását - szögezte le. Több mint kétszáz erdélyi magyar polgármester hivatalos a találkozóra. A helyi népszámlálási bizottságokat hivatalból az adott települések, városok polgármesterei vezetik. /Markó: Kedvezőtlen az időpont. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

Márc. 18-án Frunda György szenátor részt vett az ET Jogi bizottságának párizsi ülésén, amelynek napirendjén szerepelt a bruxellesi tartomány francia kisebbségének az a kérése, hogy anyanyelvét használhassa a helyi közigazgatásban. A belga törvények pontosan előírják az egyes tartományokban használható hivatalos nyelveket (ez egyes tartományokban a francia, másokban a flamand). A francia kisebbség kérését csakis a belga törvények módosításával lehetne teljesíteni. Frunda György szenátor javasolta, hogy Belgium – Franciaország mellett az egyedüli ország, amely még nem ratifikálta a Kisebbségvédelmi Keretegyezményt – minél előbb ratifikálja az Európai Emberjogi Egyezmény 12. pontját, valamint a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartáját. A Bizottság elfogadta az RMDSZ szenátorának javaslatát tartalmazó zárójelentést. - Erik Jürgens, aki a státusztörvényről ír jelentéstervezetet, levélben kérte az ET Jogi Bizottságát, hogy ne látogasson Romániába, és hogy a Budapesten és Pozsonyban szerzett tapasztalatok alapján, az áprilisi ülésszakon mutassa be jelentéstervezetét. Frunda György szenátor javasolta, hogy Erik Jürgens látogasson el Bukarestbe és Belgrádba is, és jelentéstervezetében tüntesse fel azt a megoldást, amelyet a román és magyar kormány között létrejött megállapodás jelent, és térjen ki az RMDSZ-nek a kétoldali megállapodás létrejöttében játszott pozitív szerepvállalására. A szenátor ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem lehet a jelentést úgy előterjeszteni, hogy előzőleg ne hallgassák meg az érintett kisebbségeket, valamint azokat, akik közvetlenül érdekeltek a kérdés megoldásában. /Frunda szenátor az ET Jogi bizottságának párizsi ülésén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

Több nagyváradi magyart és cigányt is románnak akart feltüntetni néhány számlálóbiztos. A hiszékenyebb polgárokkal úgy íratták alá a kérdőíveket, hogy ceruzával töltötték ki a nemzetiségre, a vallásra és a végzettségre vonatkozó adatokat, vagy pedig önhatalmúlag írtak be mindenfélét a kérdőívekbe a bihari megyeszékhely egy olyan negyedében, ahol köztudottan kompakt magyar, illetve roma közösség él. Igen sok embert becsaptak. Az érintettek csak azután merték bevallani a velük történteket, miután néhány határozottan fellépő polgár nem írta alá a nyomtatványt, majd amikor a biztos nem volt hajlandó bemutatni a golyóstollal helyesen kitöltött ívet, a sajtónyilvánossághoz fordultak segítségért. Több tucat család esetében jártak el törvénytelenül a biztosok. A váradi magyar médiát értesítők a biztosok nevét nyilvánosságra hozták, azonban nem tudni, indul-e eljárás a törvénytelenségek elkövetői ellen. /(Balla Tünde): Népszámlálás 2002. Visszaélések Váradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

Bukarestben találkoztak a NATO-tagjelölt országok zsidó közösségeinek képviselői és márc. 25-én kerekasztal-megbeszélés keretében mutatták be Bukarestben a zsidók tragédiájának elismertetése terén elért eredményeket. Jelen volt Razvan Theodorescu művelődési miniszter, Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt (PSD) alelnöke, Nicolae Cajal, a Zsidó Közösségek Szövetségének elnöke, Victor Opaschi elnöki tanácsos és Andrew Baker, az American Jewish Committe képviselője. A romániai, albániai, macedón, bolgár, szlovén, szlovák, horvát, valamint a balti államok zsidó közösségeinek képviselői hangsúlyozták: a kommunizmus bukása óta eltelt tíz évben országaik erőfeszítéseket tettek a zsidó közösségek XX. századi történelmének tisztázása érdekében. Ion Iliescu államfő üzenetében "figyelmeztetett arra, hogy Antonescu marsall háborús bűnös, következésképpen minden, személyére irányuló kultusz, indoklásától függetlenül a demokratikus értékek iránt elkötelezett nemzetközi közösség ellen való". Üzenetében az államfő kitért a zsidó közösségek javainak visszaszolgáltatására is, és hangsúlyozta, hogy a folyamat tovább tart. Razvan Theodorescu említést tett a zsidó kultikus épületek védelméről, illetve a szélsőséges megnyilvánulások és szimbólumok használatának betiltásáról szóló kormányrendeletre. /Bukarestben találkoztak a NATO-tagjelölt országok zsidó közösségeinek képviselői. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

A Magyar Polgármesterek IV. Világtalálkozóján, Gödöllőn, a határon túli magyarsággal való együttműködésről szólva Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár kifejtette: az elkövetkező években előttünk álló feladatokat csak akkor vihetjük véghez sikerrel, ha a nemzetrészek országos érdekképviselete és a magyar vezetésű önkormányzatok képesek összefogni egymással és magyarországi partnereikkel. - A határon túli magyarság egy nagy, hárommilliós lélekszámú gazdasági potenciál, amelynek nagy része parlagon hever, de a következő években működésbe kell hozni - hangsúlyozta az államtitkár. Gyönyörű tájakon, jó földeken, magas intelligenciájú, kreatív emberek, akik nyelvükkel, ideáljaikkal és életvitelükkel ezer szálon kötődnek az egyre erősödő magyar gazdasághoz – emelte ki. A kedvezménytörvény kitágította a határon túli magyarok perspektíváját. Világossá tette, hogy a szülőföldön való boldogulás nem csak annak az országnak a kisebbségpolitikájától függ, amelyhez a szülőföldjük tartozik, hanem Magyarországnak is jelentős befolyása van rá— hívta fel a figyelmet. Az államtitkár véleménye szerint a lélektani fordulathoz paradox módon a törvénnyel szemben tanúsított román és szlovák tiltakozás is hozzájárult. A magyar hatóságok arra kényszerültek, hogy jelentős külföldi nyomással szemben a törvény végrehajtását megkezdjék. A státustörvény előmozdítja a magyar–magyar kapcsolatok átstrukturálását is. Korábban a kapcsolatok vezérelve a karitativitás volt, de az anyaország és a határon túli magyarok gazdasági együttműködését csakis egy olyan kapcsolatrendszer segítheti elő, amelyben a kölcsönös érdekeken alapuló korrekt együttműködés hátterében a karitativitás másodlagos szerepet játszik. Németh Zsolt leszögezte: ennek az átalakulásnak a kulcsát a határon túli magyarság és Magyarország közötti érdekegyeztetést előmozdító Magyar Állandó Értekezlet létrehozása jelentette. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere hozzászólásában kifejtette: a XXI. századi magyar élet elképzelhetetlen a nemzeti identitás feladásával. Azt a szellemi, kulturális örökséget kell hasznosíthatóvá tenni, amivel maga a történelem áldotta meg a magyarságot, az anyaországot, leszakadt nemzetrészeit egyaránt. Fontos feladat az is, hogy a tömbmagyar külhoni közösségeket a belső anyaország szigeteivé alakítsák, hogy az értékteremtés folyamatos lehessen, ez pedig erős intézményrendszerrel lehetséges, ami a mostani kormánykoalícióval el is kezdődött - hívta fel rá a figyelmet Szász Jenő. Elég csak a Sapientia Egyetem, vagy a székelyudvarhelyi hivatásos néptáncműhely és színház létrehozását említeni. A XXI. század magyarsága közvetlenül is részt vehet a nemzet gyarapodásában - emelte ki a Szász Jenő. Biztató adatnak tartotta, ami 1996-ban fordult elő első alkalommal hosszú évtizedek óta, hogy többen születtek Székelyudvarhelyen, mint amennyien meghaltak. - Mostanra már kétszer több lett a születések száma, mint az elhalálozásoké, itt mi jelentjük a példát Magyarországnak - hangsúlyozta a polgármester. A tanácskozás szekcióüléseken folytatta munkáját. /Gazdasági potenciál a határon túli magyarság. Szász Jenő: A tömbmagyarságot alakítsák anyaországi szigetté. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./"

Miként lettek a foglyai a románok annak az illúziónak, hogy ők jobbak, mint a Balkánon élő többi nép? - boncolgatta e kérdést a minap a lipcsei könyvvásáron Mircea Cartarescu 45 éves román író, akinek előadását rövidített formában tette közzé a Süddeutsche Zeitung c. napilap. "Ifjú koromban magam is bódultan faltam a román romantikus írók hősi eposzait, akik nem győzték dicsérni hőseink erényeit, a csatamezőn tanúsított bátorságukat, sugárzó felsőbbrendűségüket" - írta, sorsdöntőnek nevezve az utóbbi tulajdonság kialakulásában egyes erdélyi (román) értelmiségiek áttérését az ortodoxról a görög-katolikus hitre. A konvertálás révén e személyek eljuthattak Itáliába, ahol tanulmányaik során a "latin szellemiség" olyannyira a bűvkörébe vonta őket, hogy kialakult bennük az a tudat, mely szerint a románok nem egyebek modern kori rómaiaknál. Ezáltal nyilvánvalóan felsőbbrendűek minden szomszéd néphez képest, amelyek később telepedtek le a térségben. Idővel újabb "nemzeti primátusok" keletkeztek: a románok a térség első, kereszténynek született népe, a többiek csak utólag vették föl a keresztény hitet. Külön trákomán mozgalom fáradozott azon, hogy kimutassa a dákok hatalmas jelentőségét az ókori világon belül. Románia hanyatlását a "balkanizálódás" okozta, amely a sokat szidott fanarióta korszakban ment végbe. A románok felsőbbrendűbbnek tartották magukat a Balkán többi népénél. A román nép, amely évtizedeken át volt foglya a bezártságnak és az intenzív nacionalista propagandának, 1989-ben túltáplált tudattal lépett ki a szabad világ színpadára, hogy legott - és katasztrofális következményekkel - szembesüljön a valósággal. Ennek pedig elképedés, frusztráció, öngyűlölet és legfőképpen mások ellen irányuló gyűlölet lett az eredménye. Ebben gyökerezik mind a "belső ellenséggel" (magyarok, cigányok, zsidók) szembeni fellépés, mind a külpolitikában gyakran tetten érhető nyugatellenes szellem - mutatott rá előadásában Mircea Cartarescu. /A román nemzettudat nyomában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./

Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő leszögezte, hogy a birtokba helyezések továbbra is elhúzódnak.A képviselő örült, hogy február végén Viorel Ghelasa államtitkárral sikerült megegyezni az erdők gyors visszaadásáról és a közbirtokosságok ellen indított perek visszavonásáról, azonban a következő héten az erdészeti hivatalok jelezték, hogy az egyezséget magukra nézve nem tartják kötelezőnek. A miniszter biztosította Gardát, hogy az egyezség az ő részéről akkor is érvényes, ha a szóban forgó államtitkárt leváltották. Adrian Nastase miniszterelnök is hasonlóan nyilatkozott. Ennek ellenére egy hónapon keresztül sikertelenül próbálták erőltetni az erdők visszaadását. /Gál Éva Emese: Miniszteri megbízott Hargita megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./

Adrian Nastase kormányfő bejelentette: kormánya és ő maga is lemond, ha az őszi prágai NATO-csúcstalálkozó nem hívja meg Romániát, hogy csatlakozzon az észak-atlanti védelmi szövetséghez. A NATO-hoz való csatlakozás hosszú távú alapvető törekvése marad Romániának, függetlenül attól, hogy milyen döntés születik Prágában — szögezte le a miniszterelnök. /A kormányfő lemondással fenyegeti a NATO-t. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

Erdődön a várról roma gyermekek és felnőttek hordják el a téglákat, köveket. Két fiatal videóra vette a vár képét, összehasonlították tavalyi felvételükkel, akkor látszik, mennyi követ elhordtak azóta. Azért készítik a felvételeket, hogy legalább így megmaradjon, mi volt itt, Erdődön, ahol Petőfi Sándor hajdanában esküdött. /Nagy Ágnes: Hordják a téglákat…= Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

Dézsy Zoltán /Sepsiszentgyörgy/ grafikái, tollrajzai, linómetszetei ismertek. Különböző lapok /Romániai Magyar Szó, Háromszék, Arménia, Európai Idő stb. közölték grafikáit, karikatúráit vagy tollrajzait. Szándékában áll Háromszék összes templomának megörökítése, felekezettől függetlenül. Művészi hajlamát nem törte le, hogy csak egészségügyi technikumot végezhetett. Marosvásárhelyen, Baróton, Kovásznán, Kézdivásárhelyen, Budapesten volt egyéni kiállítása. /Ferenczy L. Tibor: Grafika és aforizma. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 2./