"Szept. 20-án gördült föl a függöny a IV. Romániai Magyar Bábos Találkozó nyitó előadásán, Kolozsváron. A háromnapos rendezvényt idén Vincze László, a Homo Ludens Alapítvány elnöke és a találkozó szervezője, valamint dr. Kötő József színháztörténész nyitotta meg. Idén 3 ország 9 városából, 3 különböző nyelven játszó társulat találkozott. /Hegyi Réka: Álomfelelősök Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./ Tizenhárom bábelőadást tekinthettek meg a kolozsváriak. A Homo Ludens Alapítvány által évente megrendezett Romániai Magyar Bábostalálkozó 1999 óta vonzza Kolozsvárra a hazai és a határon túli legnevesebb magyar társulatokat. A fesztiválon érzékelhető volt a műfaji váltás, amely egyre inkább jellemző a bábelőadásokra: a nagyváradi Matyi Műhely hagyományos, paraván mögül életre keltett meséjén kívül jobbára interaktív, a nézőközönség tevékeny részvételére feltétlenül számító produkciókat mutattak be. Ilyen volt többek között a rozsnyói (Szlovákia) Meseszínház két előadása. A Homo Ludens Alapítvány által szervezett találkozó jelenleg az egyetlen, amely rendszeresen összegyűjti az erdélyi magyar bábtársulatokat. /Lukács János: Paravánnal és interaktívan. Tegnap ért véget a IV. Romániai Magyar Bábostalálkozó. = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./"

"Okt. 15-én lesz három éve, hogy megszólalt a Gaga Rádió Marosvásárhelyen és azóta is szüntelenül működik. Szept. 30-tól új műsorráccsal is meglepi hallgatóit a Gaga Rádió. Ezután az adó magyarul fog szólni reggel hattól este hatig. /Korondi Kinga: Hároméves a Gaga rádió. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./"

"Nem született döntés a zászlóügyben kirótt súlyos pénzbeli bírság ellen benyújtott fellebbezési ügyben. Horia Grama, Kovászna megyei prefektus 50-50 millió lejjel büntette meg Sepsiszentgyörgy polgármesterét, Albert Álmost az általa törvénytelennek vélt, a tanácsház kupoláján lévő zászló átmeneti eltűnéséért. Tekintve, hogy a helyi tanács bejáratánál sértetlenül helyén volt, ott lobogott a törvény előírta két nemzetiszínű zászló, Albert Álmos megfellebbezte a prefektus döntését. Az ítélet elmaradt, mert a prefektúra "az elfogultság kizárásáért" a fellebbezés tárgyalásának más övezetbe áthelyezését kérték. A kérdés napirenden tartása viszont csöppet sem szolgálja a prefektúra által annyit hangoztatott együttműködési törekvést. /(Flóra Gábor: Még mindig a "zászlóügy"? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./ "

"Demeter Jánó Anna neve valamennyi híres moldvai csángó népköltészeti, népzenei gyűjteményben szerepel. Hajdanán Kodállyal is találkozott a lészpedi asszony, de több százra rúg a Kallós Zoltán által lejegyzett balladák, világi énekek, népi imádságok, ráolvasások száma. Demeter Jánó Anna idős és beteg. Helyette lánya vette át a Magyar népművészet mestere kitüntetést a Bákó városban rendezett ünnepségen. Az adatközlő érdemeit Kallós Zoltán méltatta. Dr. Pozsony Ferenc, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora elmondta hallgatóságának, hogy a moldvai csángómagyar népi kultúrában még élnek azok az elemek, amelyek Nyugat-Európában már csak kódexek feljegyzéseiben léteznek. Mint mondta, ezért fontos e kulturális kincs feltárása, rögzítése, feldolgozása. Hasonló kincsnek nevezte az erdélyi szászok, valamint a Timok-völgyi románok kultúráját. Az eseményre a szervezők - a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) és az RMDSZ ügyvezető elnöksége - meghívták a Bákóban működő nem magyar csángó szervezetek vezetőit, valamint a helyi román média képviselőit is. /Sarány István: Csángóföldön a helyzet változóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 26./"

"Markó Béla elnök javaslatára kezdett 2000 őszén aláírásgyűjtést az RMDSZ a külhoni magyar állampolgárság támogatására. Az RMDSZ vezetői az Ügyvezető Elnökséget bízták meg azzal, hogy az akciót megszervezze és az összegyűlt íveket Magyarország miniszterelnökének eljuttassa. Azóta összesítetlenül porosodnak azok az aláírások, Takács Csaba elismerte, mulasztás volt, hogy nem számolt el az aláírók előtt. Az összegyűjtött ívek nem kerültek a magyar kormány asztalára. Ezek egy részét a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) gyűjtötte össze, másik része az RMDSZ Ügyvezető Elnökségéhez került, egy harmadik része pedig a szövetség területi szervezeteinél maradt. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke úgy emlékezett, hogy mintegy ötvenezer aláírást vettek nyilvántartásba. A külhoni állampolgárság gondolatát Borbély Imre, az MVSZ régióelnöke kezdeményezte, és azt az MVSZ szakértők bevonásával dolgozta ki. Az RMDSZ azonban többszöri ígérete ellenére sem adta át az ívek másolatát. Patrubány Miklós MVSZ-elnök a Krónikának elmondta, a VET irodájában valamivel több mint százezer aláírást őriznek, de az RMDSZ szervezetektől összegyűjtött információkból úgy tudják, hogy összesen 214 ezer aláírás gyűlt össze. Feltételezése szerint az Ügyvezető Elnökség és a VET adatai közti eltérés abból fakad, hogy az összegyűjtött aláírási ívek jelenős része a területi szervezeteknél maradt. Patrubány Miklós elmondta, az általuk összegyűjtött aláírásokat a legilletékesebbnek, Magyarország miniszterelnökének akarták átadni. "Sajnos, Orbán Viktor 2000-ben és 2001-ben négy írásbeli megkeresésünkre sem válaszolt, így általunk sem juthattak el az aláírások" - magyarázta az MVSZ-elnöke. /Gazda Árpád: Az elfelejtett aláírások. Több százezren kérvényezték a külhoni állampolgárságot. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./"

"Nem a pénz hiánya, hanem a magyar igazolványok kibocsátásának lassúsága késlelteti a nevelési és oktatási támogatások kifizetését - jelentette ki Veress László, az Illyés Közalapítvány igazgatója, aki elmondta, hogy az Orbán-kormány 2002. január 25-én három havi feladat ellátására utalt át az Illyés Közalapítványhoz 1,2 milliárd forintot. Márciusban azonban már látszott, hogy a nevelési és oktatási támogatások kifizetése - a magyar igazolványok kibocsátásának nehézkes és lassú procedúrája miatt - csúszik. Ezért április 26-i határozatában a kormány felhatalmazta az Illyés Közalapítványt, hogy az 1,2 milliárd forintos keretből fizesse ki a kedvezménytörvényben foglalt egyéb, a határon túli magyarokat közvetlenül érintő támogatásokat is. Közel 600 milliót költöttek a határon túli magyar szervezetek, valamint a sajtó támogatására. Ebből az összegből valósult meg az az optikai kábeles összeköttetés, amely lehetővé teszi, hogy Székelyudvarhelyről, Marosvásárhelyről és Kolozsvárról televíziós tudósításokat küldjenek Budapestre. Mára mindössze 360 millió forint maradt abból az 1,2 milliárd forintból, amelyet eredetileg a pályázati úton kapható nevelési-oktatási támogatások kifizetésére biztosítottak az Illyés Közalapítványnak. Romániában eddig 19 ezer pályázatot adtak le, ezek kifizetésére legalább 800 millió forintra lenne szükség. Mostanáig 55 pályázatra fizették ki a magyar nyelven tanuló kiskorú gyermekek után kapható évi 20 ezer forintot. Veress László szerint az év végéig még a most meglévő 360 millió is elegendő lesz a kifizetésekhez. Nagyon lassan halad a magyar igazolványok kibocsátása, a támogatás pedig csak azoknak a szülőknek adható ki, akik már megkapták az igazolványt. /Miért csúszik a kedvezménytörvény szerinti oktatási támogatás? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./"

"Egyik-másik nyolcadik osztályt végzett erdélyi magyar diák magyarországi középiskolában folytatja tanulmányait. Ennek oka részben a jobb magyarországi iskolai körülményekben, részben pedig a viszonylag könnyű felvételi vizsgákban kereshető. A kivándorlás ötlete elsősorban a jó tanulók fejében fordul meg, akik így - szándékuktól függetlenül - akár teljes magyar tannyelvű osztályokat is halálra ítélhetnek. Kónya László Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta, nincsenek adataik arról, hogy nyolcadik osztály után hány gyerek folytatja középiskolai tanulmányait Magyarországon. Idén a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból hat diák iratkozott át tizedik osztály után magyarországi kollégiumokba, mind jó képességű gyermek, értelmiségi családból származnak. A nagykárolyi középiskolában szinte minden évfolyamon van egy-két tanuló, aki Magyarországon folytatja középiskolai tanulmányait. Bihar megyére nem jellemző, hogy magyarországi gimnáziumokban tanuljanak a középiskolások - tájékoztatta a Krónikát Miklós Mihály főtanfelügyelő-helyettes. Kiss Ernő, a nagyszalontai gimnázium igazgatóhelyettese elmondta, hogy tavaly 17 diákjuk választott a határ túloldalán iskolát, idén mindössze öten voltak. A szomszédos magyarországi települések tanárai átjárnak a Partiumba, illetve Erdélybe, hogy diákokat toborozzanak. A magyarországi iskoláknak szükségük van minél több tanulóra, mert e szerint kapják a juttatásokat. Idén kevesebb diák vándorolt Magyarországra tanulni, mint tavaly - jelezte Matekovics Mihály Arad megyei tanfelügyelő. Matekovics hangsúlyozta, több alkalommal felhívták a szülők figyelmét, hogy ne írassák magyarországi iskolába gyermeküket, hiszen ez az aradi szórványban esetleg egész osztályok, sőt iskolák megszűnésével járhat. "Nagyon nehéz lesz majd a hazajövetel - érvelt a tanfelügyelő -, mivel a Magyarországon szerzett érettségi oklevelet csak akkor ismerik el Romániában, ha románból is levizsgázik a diák. Ez pedig még a román anyanyelvű diákoknak is komoly próbatétel." A Magyarországon továbbtanuló diákok ügyére Matekovics Mihály hívta fel első ízben a közvélemény figyelmét, amikor egy SZKT-ülésen arra kérte az RMDSZ-t: hassanak oda, hogy a földrajzot és a történelmet anyanyelven lehessen tanulni Romániában, ugyanis véleménye szerint ezzel indokolható a kisdiákok kivándorlása. /Nyolcadik osztálytól Magyarországon. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./"

"Négyes ünnepet ültek nemrég Zilahon: arra emlékeztek a református Egyházmegyei Napon, hogy a város főterén száz éve leplezték le Fadrusz János Wesselényi-szobrát, ugyancsak kereken száz esztendeje tették le a Református Wesselényi Kollégium alapkövét, 125 éve született a kollégium egykori jeles diákja, Ady Endre, és emlékeztek arra is, hogy 200 éve született Kossuth Lajos. A rangos ünnepséget a zilahi Református Egyházmegye Esperesi Hivatala és a Presbiteri Szövetség szervezte. A zilahi négyes évforduló kapcsán létrejött ünnepségnek mégsem lehetett örülni felhőtlenül. Kettészakadt a közel hetvenötezer lakost számláló Zilahon a húszszázaléknyit kitevő, azaz majdnem tizenötezer fős magyarság. Olyannyira, hogy a minapi ünnepségen éppen az ünnepeltek nem vettek részt: a kollégium tanárai és az IKE-sek kivételével a diákok sem, sőt bejelentették, hogy ők majd külön ülik meg a négyes évfordulót. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület külföldi támogatással saját kollégiumot hozott létre a kilencvenes évek elején. Új igazgató került az iskola élére, egy RMDSZ-es szenátor felesége. Közben a román állam továbbra sem adta vissza az egyháznak a Református Wesselényi Kollégiumot, következésképpen az egyháznak ma sincs saját felekezeti iskolája. A vita annyira elmérgesedett, hogy a helyi RMDSZ és az egyház között immár semmilyen együttműködés nincs. Kinek jó ez? Kinek jó az, ha magyar marja a magyart? /Benkő Levente: Vigyázó szemetek Zilahra vessétek! = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./"

"Szept. 28-án díjkiosztással zárult a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének /MÚRE/ hagyományos őszi tábora. Az Árkoson tartott szakmai tanácskozásra látogatott szept. 28-án az RMDSZ szövetségi elnöke, Markó Béla, aki megerősítette, hogy a MÚRE és az RMDSZ között nem alá-fölérendeltségi viszony, hanem partnerkapcsolat létezik. Markó megígérte, hogy ezentúl az RMDSZ szakemberei révén idejében eljuttatja a sajtónak az őt közvetlenül érintő jogi szabályozásoknak a tervezetét, lehetőséget teremtve arra, hogy a szakma előterjeszthesse javaslatait a készülő jogszabályozások kapcsán. A MÚRE és az RMDSZ korábban megállapodott abban, hogy az Illyés Közalapítvány pályázatokat elbíráló romániai alkuratóriumának sajtószaktestületébe fele-fele arányban küld szakembereket, Markó ezt most megerősítette. Kelemen Attila, a Transindex c. internetes újság főszerkesztője a világhálós lapkészítés világát vázolta. Gáspárik Attila az Országos Audiovizuális Tanács tagja a testület munkáját ismertette. Kövér Tamás a Magyar Újságírók Országos Szövetsége nevében, Iván Károly a Határon Túli Magyarok Hivatala képviseletében tolmácsolta jókívánságait. Csép Sándor elnök és Karácsonyi Zsigmond ügyvezető elnök nyújtották át a következő elismeréseket: közéleti újságírás-díj: Ágoston Hugó (Krónika), életmű-díj: Vári Marianna (Marosvásárhelyi rádió), művelődési-díj: Ferenczes István (Székelyföld), fotós-díj, egész életpályája elismeréseként: Nagy P. Zoltán (Hargita Népe), rádiós-díj, egyéni teljesítményért: Oláh Gál Elvira (Bukaresti rádió), csapatmunkáért, a Rejtett világok c. műsorukért: Gergely Zsuzsa és Szuszámi Zsuzsa (Kolozsvári rádió), televíziós díj, egyéni teljesítményért: Balázs János (Román televízió magyar adása), csapatmunkáért, a Forgóajtó c. műsorukért: Gelmacean Vígh Emese, Sebesi Karen Attila, Kovács Zoltán, Kovács Ilonka, Pintican Tibor (Román Televízió kolozsvári stúdiója), Tomcsányi-díj: Sármási Bocskai János (Marosvásárhelyi rádió), riport-díj, sokévi faluriportjaiért: Kisgyörgy Zoltán (Háromszék), különdíj: Huber András (Dés), Pro Amicitia-díj: Mircea Toma (Academia Catavencu). /(benkő): Árkoson találkoztak az újságírók. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept.30./"

"A Pallas-Akadémia Könyvkiadó /Csíkszereda/ tíz éve alakult meg és eddig kétszáz könyvet adott ki. Kozma Mária, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó főszerkesztője több mint tíz évig könyvtáros volt. A kiadó sorozatai sokat mondanak olvasóiról is: Bibliotheca Transsylvanica, Műterem, Mesevonat, Nagyapó mesefája, Barangolás a Székelyföldön (útikönyvek), Erdély hegyei (turisztikai kalauz), Dióhéjban és vannak még önéletírások, kortárs szépirodalmi alkotások stb. Tőzsér József, a kiadó igazgatója harminc éve dolgozik a könyvkereskedelemben és munkássága kezdete óta hangsúlyozza a személyes találkozás semmivel sem helyettesíthető szerepét és értékét. Könyveik közül Szabó Gyula Képek a Kutyaszorítóból című önéletírása nagy port kavart. Domokos Géza Igevár című Kriterion-emlékei pert vonzottak a Kriterion-embléma kapcsán, ami díszítőelemként jelent meg. /Parászka Boróka: Kétszáz könyv. Beszélgetés Kozma Máriával, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó főszerkesztőjével. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 4./"

"Har-Kov vagy Kolozsvár? tette fel a kérdést Herédi Zsolt. Kolozsváron megvalósult egy őrült egyszemélyes uralma, aki nem ismer el semmilyen hatalmat a sajátján kívül. Egy helybeli neves szakorvos megfogalmazásával élve patológiás eset, a legnevesebb nyugati kiadású turisztikai útikalauzok Kolozsvárra vonatkozó fejezeteiben is (mad maior). Ezt viszont a hatalom tétlenül nézi. Eddig az állami hatalom minden képviselője, (legyen az prefektus vagy rendőrfőnök), aki ujjat húzott vele, pórul járt. A helyi tanács tehetetlen vele szemben. Eckstein-Kovács Péternek politikai nyilatkozatban kell a parlament segítségét kérnie a helyzet orvoslásához. Ha egy magyar helységben egy magyar vezető a legkisebb mulasztást vét, rögtön lecsapnak rá, keményen megbüntetik. Funarnak sikerült a "jó román" képét kialakítania magáról, ami immunitást is jelent, mentesíti minden törvény előtti felelősségre vonás alól. /Herédi Zsolt: Har-Kov vagy Kolozsvár? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./"

"Egy nappal az okt. 6-i koszorúzás után az aradi vesztőhelyi emlékoszlopnál a koszorúkat, virágokat senki sem bántotta, nem dobálta szét, a lépcsőkre nem festett obszcén jeleket, feliratokat. Hát ezt is megértük, jegyzete meg Jámbor Gyula újságíró. A helybeli román nyelvű napilap, amely éveken keresztül a vértanú tábornokokat is minősíthetetlen rágalmakkal illette, most az eseményről tárgyilagosan tudósított. /Jámbor Gyula: Ünnep után, sértetlenül. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 8./"

"Okt. 8-án a képviselőházban elfogadták /222 igen és 36 nem szavazattal, illetve 27 tartózkodással/ a román nyelv nyilvános helyeken, közkapcsolatokban, illetve közintézményekben való használatáról szóló jogszabályt. A Nemzeti Liberális Párt (NLP) és a Demokrata Párt (DP) a törvény ellen szavazott, az RMDSZ képviselői tartózkodtak. A kormánypárt néhány képviselője szintén tartózkodott, vagy a jogszabály ellen szavazott. A törvény szerint minden, román nyelven megfogalmazott írott vagy beszélt közérdekű szövegnek fogalmilag, nyelvtanilag helyesnek, a helyesírás és a központozás szabályainak megfelelőnek kell lennie. Minden, a romántól különböző nyelven írott vagy beszélt közérdekű szöveget méretétől függetlenül román fordítása kíséretében lehet közölni. Az előírások megszegése 20-50 millió lej értékű pénzbírsággal jár. A nem román nyelven sugárzott televíziós műsorokat román nyelven kell feliratozni, ha ez nem lehetséges, akkor élőben kell az adást fordítani. Szintén 20-50 millió lej a kiróható pénzbírság összege azokban az esetekben, ha a forgalmazott árukon szereplő idegen nyelvű szövegeket nem fordítják le románra is. Márton Árpád képviselő megindokolta az RMDSZ tartózkodó álláspontját. Mint elmondta, természetes az, hogy minden nyelvet megpróbálnak óvni a romlástól, amit az idegen szavak túlzott használata okozhat. Felmerült az is, hogy egy ilyen törvény a kisebbségi nyelvek használatának korlátozását szolgálhatja. Márton szerint sikerült olyan módosításokat kieszközölni, amelyek ezt az értelmezést nem teszik lehetővé, de a veszély még mindaddig fennáll. A törvényt a szenátus már elfogadta. /A képviselőház elfogadta a román nyelv használatáról szóló törvényt. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./"

"A belső választások elmulasztása miatt keres jogorvoslatot a bukaresti bíróságon Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Ezt okt. 7-i sajtótájékoztatóján fejtette ki. Indoklásában elmondta, hogy a jelenlegi SZKT törvénytelenül működik, így nem jogosult az újabb kongresszus összehívására. Markó Béla szövetségi elnök reagált a tiszteletbeli elnök sajtótájékoztatóján elhangzottakra. - Sajnos Tőkés László teljesen elveszítette politikai ítélőképességét, oda jutott, hogy feljelenti saját sorstársait a bukaresti bíróságon - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Példátlan eset, hogy egy magyar ember a bukaresti bírósághoz fordul a magyar érdekvédelmi szervezet ellen. Tőkés László az utóbbi időben mindennel megpróbálkozott már, hogy érvényesítse akaratát az RMDSZ-ben, s miután ez semmilyen más módszerrel nem sikerül, most a román bírósághoz fordult - mondta Markó. Az RMDSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy jelenleg folyik egy per a szövetség ellen: Corneliu Vadim Tudor pártja, a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt (PRM) igyekszik elérni, hogy a román bíróság nyilvánítsa törvénytelennek az RMDSZ működését. Markó szerint a püspök szét akarja verni az RMDSZ egységét. "Ezt viszont még neki sem engedhetjük meg, bármilyen nagy tiszteletnek is örvendett egykor. Ez ma nem jogosítja fel őt arra, hogy tönkretegye az RMDSZ egységét és egy platformra kerüljön a Nagy-Románia Párttal" - folytatta Markó. Az RMDSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy a tiszteletbeli elnököt egyetlen alkalommal választották meg: 1993-ban a szövetség brassói kongresszusán, és akkor sem titkos szavazással, hanem tapssal. - Teljesen természetes volt, hogy ő az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. De amióta oda jutott, hogy feljelenti az RMDSZ-t a román bíróságon, ez a helyzet nem tekinthető természetesnek - fejezte be nyilatkozatát Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Tőkés László a bukaresti bíróságra viszi az RMDSZ-kongresszus ügyét. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./"

"Okt. 7-én, az Illyés Közalapítvány (IKA) régi és új kuratóriumának együttes ülését követően Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára kijelentette: reménye szerint a folytonosság érvényesül a közalapítvány munkájában. Céljuk, hogy a közalapítvány munkáját a jövőben elkerüljék a politikai csatározások és függetlenül, politikai befolyástól mentesen dolgozhasson a kuratórium. Szabó Vilmos hozzátette: a jövő évi költségvetésben biztosítják az előző évi keretet, valamint minden szükséges támogatást megadnak, amely a kedvezménytörvényből hárul a közalapítványra. A leköszönő kuratórium elnöke Halzl József elmondta: az IKA feladata nemcsak a pénzosztás. - Az elmúlt négy évben megpróbáltunk alkotó módon az alapítványon keresztül befolyással lenni a határon túli magyarság életére, amely a hosszú távú fennmaradásukat célozta meg - fűzte hozzá a leköszönő elnök. Pomogáts Béla irodalomtörténész, a kuratórium leendő elnöke elmondta: az új kuratórium célja azon kulturális támogatások előnyben részesítése, amelyek nemzetmegtartó erőt jelentenek. Az új elnök elképzelései között szerepel az alkuratóriumok önállóságának megerősítése úgy, hogy a központi kuratórium munkájában is megjelenjenek. Pomogáts Béla bejelentette azt is, az új kuratórium kezdeményezni fogja elődje munkájának átvilágítását. / Az Illyés Közalapítvány kuratóriumának ülése. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./ Az új kuratóriumot Pomogáts Béla vezeti. A HTMH-t Bátai Tibor, az Oktatási Minisztériumot Bretter Zoltán, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát Lakatos Mihály képviseli. A parlamenti pártok delegáltjai: Géczi József MSZP, Potápi Árpád FIDESZ, Herényi Károly MDF és Laborczi Géza SZDSZ, aki tagja volt a korábbinak is, az újnak titkára lesz. Kuratóriumi tag még Illyés Mária, aki jelképesen a névadót is képviseli, továbbá Szarka László, az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatója és Jászkuti László, aki eddig 8 éven át volt kuratóriumi tag. A felügyelő bizottság elnöke Fitz Péter (MSZP) lesz, tagjai pedig Tóth József a Pénzügyminisztériumtól és Petróczi Sándor a Miniszterelnöki Hivataltól. Szabó Vilmos államtitkár a magyar kormány képviseletében biztosította a megalakuló kuratóriumot: függetlenül és mindenfajta politikai befolyás és nyomásgyakorlás nélkül dolgozhatnak. "Minden igyekezetemmel és minden erőmmel azon leszek, mint felügyelő politikai államtitkár, hogy a direkt politikai hatások, a pártpolitikai csatározások kerüljék el az Illyés Közalapítvány munkáját, tevékenységét, hiszen a feladatok nem lesznek kevesebbek és kisebbek az eddigieknél." Pomogáts Béla, az új kuratórium elnöke kijelentette: elszántan törekedni fog arra, hogy a közalapítvány és annak budapesti kuratóriuma ne legyen kitéve semmiféle politikai behatásnak. "Ha közvetlen politikai befolyásolási törekvést tapasztalok, felállok a helyemről és hazamegyek." Az alkuratóriumokban is érvényesíteni kívánja a politikamentességet. "Azt szeretném elérni, hogy olyan megnyugtató megoldások szülessenek, amelyek elhárítják azt a gyanút, hogy az alkuratórium valamilyen meghatározott politikai erő kezében van. Törekedni fogunk arra, hogy ilyen helyzet ne állhasson elő, mert az Illyés Közalapítvány nem a változó kormányok és a mögöttük álló politikai pártok intézménye, hanem a Magyar Köztársaságé, és ez a magyar nemzet intézménye." Jelezte, hogy mihamarabb szeretne találkozni minden alkuratóriummal. Halzl József elmondta, hogy a leköszönő kuratórium utolsó döntésként okt. 7-én az Erdélyből beérkezett oktatási-nevelési kérésekről határozott, és összesen 61 millió forintot ítéltek meg olyan pályázóknak, akiknek már megvan a magyarigazolványuk. A távozó kuratóriumot ért támadások kapcsán Szabó Vilmos kijelentette, álláspontjuk szerint az elmúlt négy évben a kuratórium lelkiismeretesen látta el a feladatát. Pomogáts Béla hangsúlyozta, hogy szolidáris a most távozó kuratórium minden tagjával, és külön méltatta Halzl József leköszönő elnök és Veress László irodaigazgató munkáját. Halzl József a leköszönő kuratórium nevében értékelte négy éves munkájukat, kiemelve a fontosabb megvalósításokat. /(Guther M. Ilona): Sajtótájékoztató az Illyés Közalapítványnál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./ "

"Tiba Katalin resicabányai óvónő közbenjárására a Szentháromság Plébánia egy doboz játékot juttatott el a Krassó-Szörény megyei RMDSZ-szervezet közvetítésével a gátaljai óvodának. Megtudták ugyanis, hogy a Temes megyéhez tartozó Gátalja magyar óvodájának felszerelése rendkívül hiányos. /Makay Botond: Játékokkal támogatták a gátaljai magyar óvodát. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./"

"Lugoson a Szombati Szabó István Irodalmi Kör fennállásának 30. évfordulóját ünnepelték. Alapítótagok és az új nemzedék képviselői, sok kötetes tollforgatók és pártolók, a város magyarságának népes serege gyűlt össze. Az elmúlt évtizedekben több mint háromszáznyolcvan alkalommal tartottak ülést. Az újságok s az egyház mellett egyedüli civil szervezetként a Szombati Szabó István irodalmi kör vitte a míves magyar szót a Felső-Bega völgye elszigetelten élő szórványközösségeibe. Fülöp Lídia, a kör vezetője hangsúlyozta, hogy az olykor százat is meghaladó, máskor meg alig maroknyi tollforgató és irodalombarát a kisebbség számára legnehezebb korszakban is erős vára volt az anyanyelvű kultúrának. A kör lelkes alapemberei, dr. Higyed István, Bakk Miklós, Gergely Kálmán, Kovács László, Osztofi József, Simon István, Maylender Erzsébet, Molnár Klára, Király Rozália és még sokan mások hűségesen, önzetlenül szolgálták a nemes ügyet. Az örökös elnök, Fülöp Lídia, a költő és prózaíró, aki szíve-lelke a város irodalmi életének. A magyar költészet gyöngyszemeiből hallhattak válogatást a résztvevők. Makay Botond bemutatta dr. Higyed István Szomorú szerelmes igric című könyvét, amely az irodalmi kör névadójának, Szombati Szabó István egykori lugosi református tiszteletes életéről és munkásságáról nyújt képet. /Sipos János: Lugosi mementó. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 11./"

"Tőkés László püspöknek, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének a szövetség miniparlamentjéhez (SZKT) intézett levele felveti a kérdést: mennyire legitimek a kisebbségi képviseletek? Kincses Előd emlékeztetett: az RMDSZ 1993-as brassói kongresszusa, amelyen Domokos Géza helyett Markó Bélát választották szövetségi elnöknek, elhatározta az RMDSZ-en belül a közvetlen és titkos belső választások megtartását. A belső választás azonban nem történt meg. Az RMDSZ alapszabálya szerint "Az SZKT a szövetségi választások során megválasztott képviselőkből áll". Ilyen választásokra az SZKT /Szövetségi Képviselők Tanácsa/ ideiglenes létrehozása óta - tehát 1993 óta - nem került sor. A romániai magyarság sorsára vonatkozó döntéseket ezért egy vitatott összetételű, választói legitimizáció nélküli testület hozza meg. Az általános választások előtt az RMDSZ hatalmi szóval kijelölt új, Maros megyei vezetése nem volt hajlandó előválasztásokat tartani. Az országos vezetés pedig a belső választásokat elszabotálta. Kincses leszögezte: fontos lenne a belső választások megtartása, mert csak így lehetne megismerni a politikusok, platformok tényleges támogatottságát, és elejét lehetne venni a korrupció gyanúba keveredett, népszerűtlen politikusok listán tartása miatti szavazói távolmaradásnak. Az RMDSZ 1999. évi csíkszeredai VI. kongresszusa ismételten a belső választások megtartása mellett döntött és elhatározta azt, hogy a miniparlament, a Szövetségi Képviselők Tanácsa mandátumát a rövidesen megtartandó belső választásokig meghosszabbítja. A belső választások pénzügyi fedezete is biztosított volt, de az Illyés Közalapítvány által kiutalt 15 millió forintból az RMDSZ vezetése végülis 7 gépkocsit vásárolt. 2001. tavaszán az SZKT úgy döntött, hogy nem tartja meg a belső választásokat és törvénytelenül meghosszabbította saját mandátumát. /Kincses Előd: Legitim kisebbségi szervezetek? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./ "

"A történelmi Temesköz egyetlen dunai kikötője volt Orsova, amely arról nevezetes, hogy 1849-ben, a lemondott és menekülő forradalmi kormány itt kelt át a folyón. Mielőtt azonban elhagyták volna a magyar haza földjét, biztonsági okokból elásták a magukkal vitt Szent Koronát. A Duna vizének felduzzasztásáig kápolna jelölte a helyet, ahová egykor a Szent István-i koronát rejtették az avatatlan szemek elől. A város közben kényszerűségből felköltözött a szomszédos domb lejtőjére, a hatalom Orsovát Mehedinti megyéhez csatolta. Azóta mostohagyerekként tengődik a számára idegen közegben. A gazdasági élet a mélypontra süllyedt, a fogyasztók testületileg lemondtak a központi fűtésről. Orsova az ország első városa, amelynek lakói egyöntetű akarattal mondanak le a szolgáltatásról, mert képtelenek a fűtés díját fizetni. /Orsova lemondott a fűtésről. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 12./"

"A húszas években Fredrik Böök svéd publicista, író, a lundi egyetem irodalomtörténeti tanszékének tanára hosszabb látogatást tett a Trianonban megcsonkított Magyarországon, valamint az elszakított Felvidéken és Erdélyben. Élményeiről, lényeglátó tapasztalatairól könyvet írt Rese till Ungarn (Utazásom Magyarországon) címmel; kiadták Stockholmban, 1931-ben. Nemrégiben ez a könyv magyarul is megjelent Budapesten, a Püski Kiadónál, Bartha István fordításában. Fredrik Böök professzor így értékelte: "Magyarországot, mely akarata ellenére ment a világháborúba, ettől függetlenül sokkal kegyetlenebbül megcsonkították, mint akármelyik másik országot. Területének kétharmad részét s lakosságának közel kétharmadát vesztette el: három és fél millió magyar, tehát a magyarság egyharmada kívül rekedt az ország határain (...) Az elveszített területek pedig szerves részét képezték annak a történelmi egységnek, fogalomnak, melyet Magyarországnak neveznek; tartományok, színültig telve emlékekkel, hagyományokkal, a magyar néplélek erős váraival. Ezeket elveszíteni annyit jelent, mint az egyéniséget megfosztani múltjának részeitől, önmagától (...) Egész Európában nem volt még egy olyan harmonikusan kerek egység és nemzetgazdasági szempontból oly kiegyensúlyozott államalakulat, mint Magyarország." A professzor szerint Erdélyt illetően: "Az egyetlen ésszerű és gyakorlati megoldás, ha már a régi status quo-hoz nem lehet visszatérni, az lenne, ha Erdély mindenképpen önrendelkezést és teljes önállóságot nyerne, mint egy új unio trium nationum (...) Az új három nációnak a románokból, magyarokból és szászokból kellene állnia (...)". Böök a Felvidéken megnézte az Ipoly vizét, mert emlékezett, hogy Benesék a trianoni tárgyalások alkalmával azt állították: ez egy hajózható, nagy folyó, tehát itt kell lennie a jövendőbeli Csehszlovákia déli határának. És mit látott a helyszínen? Azt, hogy az Ipoly vize bizony a benne állingáló bivalyoknak csak a bokájáig ér. Erdélyben széttekintett Kolozsvárott, ahol észlelte, hogy "a románok még Corvin Mátyást is annektálták", aztán ellátogatott Nagyenyedre, Gyulafehérvárra, Torockóra, meglátogatta Bonchidán Bánffy Miklós grófot, aki - mint megjegyzi - "azzal a Bethlen Gáborral származott egy ágról, aki Erdély fejedelme és II. Gusztáv Adolf svéd király sógora volt". "A román hivatalnokok sáskahadként csaptak rá a szerencsétlen Erdélyre" - jegyezte meg Fredrik Böök. /Nagy Pál: Egy svéd, akinek fájt Trianon. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./"

"Okt. 12-én Kolozsváron, a száz évvel ezelőtt felállított Mátyás király-szoborcsoport előtt rendezett emlékezésen több ezer kolozsvári lakos vett részt. Gheorghe Funar polgármester ezúttal is igyekezett megzavarni a "magyarok ünnepségét", akkor kezdte meg saját rendezvényét, amikor a Szent Mihály-plébániatemplomban véget ért az ökumenikus istentisztelet. A rendezvényt a magyar Kulturális Minisztérium támogatta. A polgármester által kirendelt mintegy kétszáz főnyi csoport az ünnepség folyamán kitartóan román nemzeti lobogókat lengetett, de rendzavarás nélkül végighallgatta a magyar nyelvű beszédeket. A Fadrusz-Napok rendezvénysorozat alkalmával a Kolozsvári Magyar Opera díszhangversenyt adott okt. 11-én, majd ünnepi beszédek hangzottak el. Vasile Soporan prefektus kitért a Fadrusz János által készített remekmű példamutató szimbólumára, amely beívódik egy közösség öntudatába. Serban Gratian, Kolozs megyei tanácselnök miután beszédében értékelte Fadrusz János és alkotását, így fogalmazott: "a harmadik gondolatom a jelen ünnepségekkel kapcsolatban az ország multikulturális jellegére utal. Corvin Mátyást ugyanis, a román Iancu de Hunedoara fiát, Magyarország királyává választása után az erdélyi szászok is becsülték, hiszen elismerte politikai-társadalmi-adminisztratív szervezkedésüket, ugyanakkor pedig szoros kapcsolatot tartott fenn a moldvaiakkal is, Stefan cel Mare-n keresztül". Boros János hangsúlyozta, hogy "Fadrusz János monumentális alkotása Kolozsvár jelképévé vált. Gyermekeknek játszó-, fiataloknak találka-, időseknek pihenőhely. A városba látogatók első útja ide vezet. Így köt össze immár száz éve korokat és generációkat, hazavárja az elszármazottakat, fogadja a látogatókat." Ezután került sor a Fadrusz család leszármazottja, Bornai Tibor által kezdeményezett Fadrusz-emlékérmek kiosztására, amelyet azok a személyiségek vehettek át, akik hozzájárultak az erdélyi magyar kultúrkincs gyarapításához és gazdagításához, és a Fadrusz-életmű ápolásában kimagasló szerepet játszottak. Az emlékérmeket Kiss Elemér, Magyarország kancellária-minisztere, Szabó Vilmos államtitkár, Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke, Bornai Tibor, valamint Simon Sándor kabinettfőnök nyújtotta át a következő személyiségeknek: Kötő József (EMKE-elnök), Egyed Ákos (EME-elnök), Markó Béla (RMDSZ-elnök), Balogh Ferenc (a Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság elnöke), Jakobovits Miklós (a Barabás Miklós Céh elnöke), Jakubinyi György (római katolikus érsek), Tempfli József (római katolikus megyéspüspök), Tőkés László (református püspök), Pap Géza (református püspök), Szabó Árpád (unitárius püspök), Mózes Árpád (magyar evangélikus püspök), Czirják Árpád (római katolikus érseki-helynök), Csiha Kálmán (nyugalmazott református püspök), Kónya-Hamar Sándor (megyei RMDSZ-elnök), Boros János (alpolgármester), Murádin Jenő (művészettörténész), Németh Júlia (újságíró, művészettörténész), Kovács András (művészettörténész, egyetemi tanár), Gergely István (szobrászművész), László Bakk Anikó (tanárnő), Bornai Tibor (budapesti zeneszerző), Vasile Soporan (prefektus), Pop Virgil (építész, egyetemi tanár), Serban Gratian (megyei tanácselnök), Doina Cornea (egyetemi tanár), Ioan Sbarciu (rektor, a kolozsvári Képzőművész Szövetség elnöke). Okt. 12-én a főtéri Szent-Mihály templomban ökumenikus istentiszteletet tartottak, a bevezetőben Czirják Árpád érseki-helynök köszöntötte a kül- és belföldi állami és civil szervezetek képviselőit, az egybegyűlt ünneplő közönséget. Az ökumenikus istentiszteleten ezután igét hirdetett: Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Mózes Árpád, magyar evangélikus püspök, Szabó Árpád, unitárius püspök, valamint Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyház püspöke, majd a görög katolikus és az ortodox egyház egy-egy képviselője tolmácsolták egyházfőik üzenetét. A himnusz eléneklése után az ünneplő gyülekezet a Mátyás szoborhoz vonult. Az ünneplőket elsőként Ioan Hidegcuti, a román művelődési és vallásügyi minisztérium főtitkára köszöntötte, a román kormány üzenetét tolmácsolva. Kiss Elemér, a magyar Miniszterelnöki Hivatalt felügyelő miniszter hangsúlyozva, hogy Mátyás király szobra száz éve áll ellent az időnek, hirdetvén a magyar kultúra dicsőségét, emlékeztetvén a magyar és az egyetemes történelem egyik fényes korszakára. A magyar miniszter rámutatott: a magyar közösségek, mindig számíthatnak a magyar kormány hatékony támogatására. A támogatás mértékét bizonyos területeken növelik is. - Mi is tulajdonképpen a Mátyás-szobor? Remekmű? Igen! Tisztességadás egy nagy királynak? Igen! Kolozsvár szimbóluma? Igen! Erdély nemhivatalos címere? Igen! - ezekkel a szavakkal kezdte ünnepi beszédét Markó Béla, az RMDSZ elnöke, majd feltette a kérdést: - Ki fél hát Mátyás királytól? Az, aki fél az igazságtól. A hitvány kolozsvári bíró, aki hajdanában deresre húzatta az álruhás királyt, és azóta is fél tőle, reszket mint a nyárfalevél, rémálmai vannak, rögeszméjévé lett az igazságos király. Éjszaka is, ha álmából felriad, azon töri a fejét ez a hitvány kolozsvári bíró, hogy miképpen tudná legyőzni a Mátyás-szobrot. Csakhogy Erdély dobogó szívét, ezt a nagyszerű ércszobrot nem lehet eltüntetni. Aki a Mátyás-szobrot sérti, minket sért. Erdély szellemét sérti, a tolerancia eszméjét, magyarok, románok, németek együttélésének eszméjét. Lehet, hogy van, akinek nem tetszik Mátyás király, bár nem értjük, miért, hiszen ő inkább összekötő kapocs, és nem szétválasztó kard miközöttünk. De akár tetszik, akár nem, egymás értékeit meg kell becsülni. Nekünk sem minden tetszik abból, amit a románok szeretnek, de tiszteljük az értékeiket, és tőlük is elvárjuk ugyanezt a tiszteletet. Az együttélésnek az alapja ez a kölcsönös tisztelet lehet - mutatott rá a szövetségi elnök. Ünnepi beszédében Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elmondta: Fadrusz János azt érezte és valósította meg kitűnő művészi érzékkel, amiben Hollós Mátyás hite is gyökerezett. Azt, hogy a történelem béklyóitól való szabadulás és megújulás lehetőségenek felismerése méltóságot és önbizalmat kölcsönöz mindenkor egy népnek. Kónya-Hamar Sándor leszögezte, hogy a szobor a kulturális világörökség tartozéka. Kolozsváron Európa felé Mátyás szobra előtt vezet el az út - mondotta Kónya-Hamar Sándor. Az ünnepi beszédeket követően megkoszorúzták Mátyás király szobrát. Koszorút helyeztek el a román és a magyar kormány, a magyar történelmi egyházak, az RMDSZ és a romániai magyar civil társadalom képviselői. Funar, a "kolozsvári bíró" megjelent a Főtéren. A polgármesternek csupán tucatnyi híve jött el a meghirdetett rendezvényre, jelen volt Damian Brudasca nagy-romániás parlamenti képviselő, illetve Petre Calian, az NRP Kolozs megyei szervezetének elnöke. Funar kínos helyzetbe került: ugyanis az általa helyszínre hívott ortodox pap nem jelent meg. A sajtó munkatársainak Funar elmondta: azért jött ide, hogy együtt ünnepeljen a magyarokkal, de a szélsőséges kisebbségiek meghiúsították a szándékát. Az ortodox mise 10 óra 22 perckor kezdődött, amikor a nagy-romániás szervezők tudták, hogy a Szent Mihály-templomban tartott ökumenikus istentisztelet a vége fele közeledik. A polgármester és hívei a szobor közelébe nyomultak, majd a magyar megemlékező ünnepséget megelőzően a polgármesterhű közintézmények koszorút helyeztek el a szobor elé. A térre érkező Tőkés László püspök, Czirják Árpád érseki helynök alig néhány lépésre mentek el a dermedten bámuló városvezető előtt. A rendezvény alatt a polgármester utasítással látta el híveit. Például a magyar himnusz közben odaszólt: - Lebegtessétek a zászlókat! Gyertek, most! - mondta fennhangon. A szélsőséges román bekiabáltak ugyan, és megpróbálták áttörni a biztonsági kordont, összességében azonban nem tanúsítottak agresszív magatartást. Az ünnepséget követően Funar nyilatkozott: nem szándékszik megbüntetni Boros János alpolgármestert azért, mert az RMDSZ-szel ünnepelt. A polgármester tekergőknek nevezte azokat, akik félbeszakították az ortodox misét, és elmebetegeknek azokat, akik a magyar címert tartalmazó zászlót lengették. Az ünnepséget követően Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet nyilatkozott: szép ünnepségen vett részt. - Nem éreztem feszültséget. Azokban volt feszültség, akik azt akarták, hogy feszültség legyen. - Kölcsönösen kellene tisztelnünk egymást, a másik ünnepségét még akkor is, ha valamely kérdésben a történészek nem értenek egyet. Az együttélés receptje a hagyományok, értékek kölcsönös tisztelete - nyilatkozta Markó a román sajtónak. /Köllő Katalin, Papp Annamária, Kiss Olivér: Mátyás, Erdély örökkévaló szíve. Európa felé Mátyás szobra előtt vezet el az út. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./"

"A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) Kolozs megyei szervezete Kalotaszentkirályon Gazdanapot szervezett okt. 12-én. A rendezvény fénypontja a délelőtti állatkiállítás volt, amit fogathajtó verseny, pisztránghorgászat, fejszés favágó verseny és gazdasszony-vetélkedő követett. Kalotaszentkirályon a falusi turizmus hozza a legtöbb jövedelmet. /Barazsuly Emil: Gazdanap sikeres gazdálkodókkal. Faluturizmus, méhészet, tejtermelés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./"

"Minden nagyobb városban foglalkoznak Gheorghe Funar polgármester peres ügyeivel Néhány nap alatt négy olyan peres ügyben döntött a prefektus javára több bíróság, melyeket a polgármester feljelentése nyomán indítottak. Sorban veszíti el a Kolozs megye prefektusa ellen indított pereit Funar polgármester. Funar szélhámosnak nevezte Vasile Soporant és Dan Cantát, és azt állította, csalással jutottak tisztségükhöz. A Kolozs megyei RMDSZ feljelentése nyomán a kolozsvári rendőrség is vizsgálatot indított: a polgármestert azzal vádolják, hogy nem hajlandó betartani a közigazgatási törvény előírásait. A legtöbb eljárás már évek óta eredménytelenül folyik, a néhány ítéletet - akár kedvező, akár nem - a polgármester megfellebbezi, vagy pedig a per áthelyezését kéri. /Lázár Lehel: Funar milliárdokat követel. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./"

"A vádlott neve: Wass Albert /Litera Könyvkiadó, Székelyudvarhely/ címmel megjelent egy kis füzet a Pro Memoria sorozatában. Ebben eddig Szent István király intelmeinek kötete, gróf Apponyi Albert trianoni beszéde, a magyar státustörvény szövege látott napvilágot - egyebek mellett. A Wass Albert-dossziéból való dokumentumokat Szakács István Péter állította össze. Az író Wass Albertet és édesapját 1946. febr. 25- én Kolozsvárt a Népbíróság halálra ítélte - mindkettőjüket távollétükben. Ezen a "tárgyaláson" 63 vádlott fölött ítélkeztek, akik valamennyien anyaországi és erdélyi magyarok voltak: katonatisztek, földbirtokosok, gazdák, iparosok. Wass Alberték ellen az volt a vád, hogy 1940 szeptemberében, a bécsi döntés után, amikor a magyar honvédség bevonult Észak-Erdélybe, súlyos bűntetteket követtek el ezen a vidéken. A nacionalista-kommunista hatalomnak ezekkel a perekkel, a rendkívül súlyos ítéletekkel az volt a fő célja, hogy megfélemlítse a magyar lakosságot és kiforgassa vagyonukból a földbirtokosokat. Koncepciós perben hoztak ítéletet Wass Alberték ellen, kizárólag ellenük szóló tanúvallomások alapján. /Nagy Pál: "A vádlott neve: Wass Albert". = Népújság (Marosvásárhely), okt. 16./"

"Okt. 15-én megérkezett Tatabányáról Szentivánlaborfalvára az a teherautó, amely az iskolának és az óvodának hozott adományt. Az egyebek mellett tanfelszerelésből és számítógépekből álló szállítmányt a tatabányai önkormányzat és az oktatási intézmények gyűjtötték össze a háromszéki falu gyermekei javára. Valamennyi iskolástáskába ceruzákkal, írószerekkel tele tolltartót is tettek a gyermekek Tatabányán. Kaptak még játékokat, írószereket, 7800 könyvet és 20 számítógépet. /(benkő): Tatabányai adomány Szentivánlaborfalvának. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 16./ "

"Okt. 14-én a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete székelyföldi tagozatának megalakulásával ért véget a Sepsiszentgyörgyön összehívott Szegények fóruma. A '92 óta létező RMDSZ-tagszervezet célja új politikai platform alapítása az RMDSZ ernyője alatt, melyet Demokratikus Újbaloldali Fórum néven kértek az SZKT-n bejegyeztetni. Ígéretet kaptak, hogy a következő alkalommal megkapják az SZKT-képviselet jogát is. A Szegények fórumán kemény szavakkal bírálták az RMDSZ felső vezetését, különösen azt a tényt, hogy nyári panaszlevelükre választ sem kaptak. Az eladósodott lakók kilakoltatását, a magántulajdonú lakások elárverezését leállította a kormány, a késedelmi kamatok törlése azonban várat magára. A fórumon elfogadott őszi panaszlevél új követelésekkel egészíti ki a nyárit, így új munkahelyek teremtését kéri állami, szövetkezeti vagy önkormányzati egységek létrehozása révén, a mainál progresszívebb adókulcsot, a költségvetési jövedelmek nagyobb hányadának munkahelyteremtésre fordítását. Követelik, hogy az önkormányzati jövedelmek 75 százaléka helyben maradhasson a szociális kiadások növelése céljából. /(b. kovács): A nyomorszint alatt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 17./ "

"Szinte észrevétlenül telik el Marosvásárhelyen a Kossuth-év. Egykor szoborral és utcanévvel tisztelgett a város Kossuth előtt, de most se szobor, se utcanév nincs, a megemlékezés is késik. Az első vidéki Kossuth-szobrot is Marosvásárhelyen állították, amikor Kossuth Lajos még életben volt. A szobrot 1919 áprilisában az új hatalom eltávolította. Köllő Miklós alkotásának mását az idén nyáron helyezték újra talapzatra - Gyergyócsomafalván. Dávid Csaba városi tanácsos, a helyi RMDSZ elnöke nem tudta megmagyarázni, hogy a magyar többségű utcanévadó bizottságnak 2000 nyara óta miért nem sikerült megoldania ezt a kérdést. Marosvásárhelyen mindössze egy körzeti RMDSZ-elnök kezdeményezte az ünneplést. /Szucher Ervin: Egyelőre "jegelik" Kossuth Lajost. = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./"

"Frunda György szenátor, az SZKT elnöke kifejtette: nem érti, hogy Tőkés László mikor mond igazat, akkor amikor azt állítja, hogy az SZKT nem működik törvényesen, vagy akkor, amikor azt mondja, hogy törvényesen működik, ha felülbírálja a saját döntését. Frunda szerint - aki ügyvédként képviseli az RMDSZ-t a tárgyaláson -a tárgyalást meg kell ejteni, hiszen ha erre nem kerül sor, az bizonytalanságot szül, és arra lehetne hivatkozni, hogy a bíróság másként döntött volna a perben. Ettől függetlenül az SZKT Marosvásárhelyen megtárgyalja a Szabályzatfelügyelő Bizottság jelentését, illetve megvitatja a kongresszus ügyét is, ami azonban nem azt jelenti, hogy felülbírálja a saját döntését. /Köllő Katalin: Nem értik, Tőkés mikor mond igazat. Hétfőn mindenképpen meg kell tartani a tárgyalást. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./"

"Az RMDSZ-ben a belháború azért dúl, mert egyesek szerint utat tévesztett a szövetség és vele együtt az egész erdélyi magyarság, míg mások szerint töretlenül haladunk az üdvösség cölöpeivel kijelölt úton, "pártunk és kormányunk" vezetésével. Az előzők szerint a nemzeti közösség önrendelkezését kimondó 1992-es Kolozsvári Nyilatkozatig kell visszamenni. A Kolozsvári Nyilatkozat évfordulóján a kincses városban lesznek emlékező rendezvények, Marosvásárhelyen pedig a járt utat el nem hagyók tipegik-topogják tovább kis lépéseiket. A Reform Alapítvány Amire felesküdtünk Isten és ember előtt című gyűjteményes kötete most jön ki a nyomdából. Tartalmazza Tőkés László Tíz év, Borbély Imre A Kolozsvári nyilatkozat néhány vetületéről, Csapó I. József Belső önrendelkezés - államon belüli önkormányzás, Toró T. Tibor Az RMDSZ kormánykoalíciós szerepvállalása: zsákutca vagy kiút egy hatékonyabb politikai érdekképviselet felé? és Közösségi érdekképviseletünk reformja, Szilágyi Zsolt Belső demokrácia és legitimitás az RMDSZ-ben, Borbély Zsolt Attila Előre a neptuni úton! című, valamint Fórika Éva kötetcímet adó tanulmányát. /Dénes László: Ki mire esküdött. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 22./"

"A romániai magyar középiskolai, szakközépiskolai és szakiskolai oktatás jobbára tankönyvek nélkül folyik. A segédeszköz fehér hollónak számít. Ha egy-egy tantárgyból létezik is, a diákok egy részének nincs lehetősége megvásárolni azt. Különösen nehéz a magyar szakos középiskolai tanároknak, mert tankönyvek és szöveggyűjtemények hiányán túl meg kell birkózniuk egy szemléletében és szerkezetében egészen új típusú tantervvel. Az ok: az európai normák szerint állítólag túlhaladottá vált az irodalom történetének időrendiségében való megközelítése, tanítása. A kérdés "csak" az, hogy a kisebbségi helyzetben élő, és különösen a szórványvidéken tanuló diákok esetében érdemes-e lemondani arról, hogy időrendiségében is ízelítőt kapjanak a magyar (és egyetemes) kultúrába és történelembe ágyazott irodalomtörténetről. A romániai német kisebbség például nem volt hajlandó változtatni az irodalomtanítás szemléletén. A régi magyaróráknál volt idő a szövegelemzésre is. A tanulóknak a magyar történelem meghatározó korszakairól szerzett ismeretei az irodalomórákról származtak. A marosvásárhelyi magyar szakos tanárok tanév kezdeti összejövetelén a tanárok feltették kérdéseiket. Melyik tanterv szerint kell felkészíteni a végzősöket az érettségire? Miért nem közlik az ajánlott és kötelező olvasmányok pontos lajstromát? Szabad-e valami újat úgy bevezetni, hogy azt előzetesen ne próbálták volna ki, és ne készült volna el a tanári segédkönyv, a tankönyv és az elengedhetetlenül szükséges szöveggyűjtemény? Hozzá kell tenni, hogy a teljes anyanyelvi tankönyvhiánnyal szemben román nyelv és irodalomból 12 alternatív tankönyv áll a diákok rendelkezésére. /Bodolai Gyöngyi: Tantervek útvesztőiben. Zűrzavar és bizonytalanság az anyanyelv- és irodalomoktatásban. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 22./"