Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Enuț, Dana
14869 tétel
2003. szeptember 8.
"Szept. 7-8-án immár negyedik alkalommal rendezték meg Farkaslakán a Szenes Napokat. Az érdeklődők a helyszínen betekintést nyerhettek a hagyományos népi mesterség, a szénégetés fortélyaiba. A vetélkedők után bál következett. Másnap a helyi katolikus templomban tartott szentmise után a helybeliek, a testvértelepülések küldöttségei, jeles személyiségek, parlamenti képviselők gyülekeztek Tamási Áron sírjánál, hogy megemlékezzenek a nagy író születésének 106. évfordulójáról. Pomogáts Béla mondott beszédet. Ő, aki személyesen is ismerte Tamási Áront, azt hangsúlyozta, hogy e nemzet gondolkodásának módját a fekete évtizedekben az írók szabták meg. Ezek közé tartozott Tamási is, aki rendületlenül hitt a magyarság újjászületésében. A sírnál elhelyezték a megemlékezés koszorúit, majd az iskola épületében megnyitották Pécsi Dániel magyarországi címertervező 35 erdélyi és Kárpát-medencei településről készített címerterv-kiállítását. /Kristó Tibor: Farkaslaki Szenes Napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./"
2003. szeptember 10.
"Hargita és Kovászna megye felszámolását, a Székelyföld területi-közigazgatási újrafelosztását szorgalmazó törvénytervezetet nyújtott be a Nagy-Románia Párt tíz képviselője, illetve egy független honatya. A PRM-s honatyák azt javasolják, hogy Kovászna megyét csatolják Brassó megyéhez, aminek eredményeként egy 700 ezer lakosú, 70 százalékban román nyelvterület jönne létre. A 86 százalékban magyarlakta Hargita megyének felosztására két lehetőséget is látnak a törvénytervezet megalkotói. Egyrészt a két történelmi vidék, Csík- és Udvarhelyszék elkülönítését oldanák meg oly módon, hogy Csík-vidéket Maros megye északi részével csatolják össze, Maroshévíz megyeszékhellyel, míg Udvarhelyszéket a Nagy-Küküllő vidékével csatolnák egybe, amelynek megyeközpontjává Segesvárt jelölnék ki. Az újonnan létrehozott megyék így mindkét esetben román többségű területek lennének. /I. F.: Veszélyes a Székelyföld? = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./ Ezenkívül bizonyos települések nevét is meg szeretnék változtatni. Szerintük Székelyudvarhely, Székelykeresztúr és Kézdivásárhely neve ezentúl Udvarhely (Odorhei), Keresztúr (Cristureni) és Barca-Vásárhely (Targu-Barsei) kellene hogy legyen. /Megszüntetnék Kovászna és Hargita megyét. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./"
2003. szeptember 11.
"Szept. 3-án hatályba lépett az a kormányhatározat, amely az idei évre vonatkozóan az egyetem előtti oktatást szolgáló ingatlanok felújításának, konszolidációjának finanszírozását célozza. A határozat életbelépését az RMDSZ vonatkozásában sorozatos tárgyalások, egyeztetések előzték meg, amelyeket Borbély László és Asztalos Ferenc képviselők folytattak a tanügyminiszterrel. A tárgyalások eredményeként az erdélyi megyék magyar tannyelvű közoktatási intézményei számára sikerült egy 8 milliárd lejes keretösszeget elkülöníteni. Ezek között van Maros megyében a marosszentgyörgi Constantin Romanu Vivu Általános Iskolának és a radnóti óvodának utalt (2, 5 milliárd lej), Hargita megyében a székelykeresztúri Orbán Balázs Elméleti Líceumnak valamint a székelyudvarhelyi Benedek Elek Pedagógiai Kollégium 3. számú óvodájának kiutalt összesen 1, 3 milliárd lejes összeg, az aradi Csíky Gergely Iskolacsoport (800 millió lej), a máramarosszigeti Leövey Klára Elméleti Líceum (1 milliárd lej), illetve a csernátoni Végh Antal Középiskola (1 milliárd lej). /Nyolcmilliárd lej erdélyi magyar tanintézeteknek. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./"
2003. szeptember 11.
"Az Aradi Magyar Színház Stúdió Színpada szept. 10-én Szép Fehér Annácska című balladajátékkal tartotta évadnyitó előadását. Márdirosz Ágnes, a Csíki Játékszín művésze sikert aratott. Ezután könyvbemutató volt. - Aradon ritkán születnek költők - kezdte Karácsonyi Zsolt Sárgapart című verseskötetének bemutatását a Jelen Házban Nagyálmos Ildikó. Az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban megjelent kötet immár a második a költő életművében, aki egész fiatalon bekerült az erdélyi és magyarországi irodalmi élet körforgásába. /(Irházi): Az Aradi Magyar Színház Stúdió Színpadának évadnyitója a Jelen Házban. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./"
2003. szeptember 12.
"Egyes jelek szerint közvetlen erdélyi vonatkozása is van a Magyarországon immár egy hónapnál is több ideje gyűrűző botránynak, a Kereskedelmi és Hitelbankból elsikkasztott tízmilliárd forinttal kapcsolatos ügynek. A Népszabadság szept. 11-i száma szerint a Britton Kft.-n keresztül a sikkasztott összegből 200-300 millió forint a nagyváradi Lotus Market beruházásába került át. Több milliárd forintra tehető az a pénz, amelyet Kulcsár Attila, az amerikai Britton Interinvest vagyonkezelője folyósított a cégnek. Kulcsárt - aki a gyanúsítottja az év magyarországi pénzügyi botrányának - azzal gyanúsítják, hogy a Kereskedelmi és Hitelbank brókercégén, a K&H Equities révén tízmilliárd forintot (ez 43,9 millió dollárral egyenlő) sikkasztott el. A Britton Kft. a tisztázatlan forrású összegekből 200-300 millió forintot kapott, amit a nagyváradi Lotus Plaza beruházására fordítottak. A bevásárlóközpont tulajdonosa az induláskor fele-fele arányban a magyar Britton-csoport, illetve közvetve vagy közvetlenül Mudura Sándor romániai vállalkozó - aki 20 éve Medgyessy Péter magyar miniszterelnök barátja - volt. A Lotus Market az elmúlt évtized legnagyobb nagyváradi beruházása, 25 millió dolláros befektetésből épült, a 22 ezer négyzetméteres pláza nagyrészt a magyar Eximbank 11,8 millió dolláros hiteléből valósult meg. Ezt Kerék Csaba, a Britton Kft. másik ügyvezetője szerint még az előző kormányzati ciklus alatt vitték véghez a banknál, de a végső jóváhagyás és a pénzátutalások már Medgyessy Péter kinevezését követően történtek. Az amerikai bejegyzésű Britton offshore státusú (azaz adóparadicsomban bejegyzett) cég. Az e vállalkozás által kezdeményezett utalásokon Mészáros János aláírása szerepelt. Mészáros az Interinvest alapította Britton Kft. egyik ügyvezetője, akit a cégdokumentumok szerint az offshore-társaság tulajdonosai mindennemű tárgyalási és aláírási joggal is felruháztak. /Sikkasztott pénz a Lotusban? Britton-beruházás K&H-pénzből. = Krónika (Kolozsvár), szept. 12./"
2003. szeptember 13.
"Nagyváradon, a Bihar megyei tanfelügyelőségen százával tébláboltak a napokban a pedagógusok. Ekkora zűrzavar még nem volt náluk, mióta az intézmény fennáll. Ioan Seres főtanfelügyelő a szaktárca államtitkárával folytatott összezördülése után lemondott. Mindez a tanügyi állások számítógépes elosztása miatt történt, az idén először alkalmazott program a gyakorlatban megbukott, a bihari főtanfelügyelő a hibákra föl merte hívni az államtitkár figyelmét, ezért volt a cirkusz. A megüresedett állásokért júliusban versenyvizsgáztak országszerte, s a vizsgán elért jegyek, illetve az opciók alapján kellett volna a számítógépnek elosztania a helyeket. Azonban a programból sok dolgot kifelejtettek, így hibás vizsgaeredmények születtek. Vannak olyan állások, amelyek betöltetlenként újra megjelentek a programban. A számítógépes elosztás rossz. Nem veszi figyelembe a lakhelyet, a szociális rászorultságot, orvosi gyógykezelést. - Ultracentralizált a rendszer, a munka túl nagy volumenű, a program nem működik, éjjel-nappal dolgozunk, hogy rendezzük a pedagógusok sorsát - magyarázta Pető Csilla, a megye tanítóiért felelős szaktanfelügyelő. Csak Bihar megyében 190 pedagógust kellene szept. 15-ig munkához juttatni, ám ez lehetetlen. /(Balla Tünde): Megbukott a rendszer, főt vesztett a bihari tanügy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./"
2003. szeptember 13.
"Augusztusban ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját a Fábián Ferenc Színjátszócsoport Gyergyószentmiklóson. Danalyszin József, a színjátszócsoport vezetője elmondta, hogy a Művelődési Központban megnyílt kiállítás képet adott a 25 év plakátjaiból, színfalaiból, súgópéldányaiból, kosztümjeiből. Az évforduló alkalmából díszoklevelet és emlékjelvényt nyújtottak át minden múltbeli és jelenkori színjátszójuknak, aki részt vett a 25 év tevékenyégében. A negyed évszázad alatt több mint 200-an kapcsolódtak be a színjátszócsoport munkájába. /Gál Éva Emese: Egy színjátszócsoport jubileuma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./"
2003. szeptember 15.
"Budapesti Nemzetközi Vásáron médiatalálkozó is volt, amelyen a határokon túlról mintegy 90-95-ön vettek részt, ez párját ritkította. Bársony András külügyminisztériumi államtitkár, Szabó Vilmos politikai államtitkár, Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke. Az anyaországi média nem volt jelen. Máthé Éva felvetette, nagyszülei 1920 előtt magyar állami alkalmazottak voltak, és szülei 1940-1944 között magyar állampolgárként a "magyar hazát" szolgálták, akkor elítélendő az, hogy kettős állampolgársággal bírjon? Bársony András szerint az "átkos békeszerződések" (mindenkorra?) kimondták, hogy "repatriálási lehetőség nem létezik" számukra. A vajdasági magyar képviselő kimondta a 300 ezer vajdasági magyar "maradék" tetteket kíván az anyaországtól és nem szólamokat. Túlzás volt azt állítania, hogy a vajdasági magyarság immár senkinek sem kell? Ugyancsak egy délvidéki kollega mondotta: a mindenkori magyar kormánynak fel kell vállalnia a kettős állampolgárság biztosításának az ügyét. Bársony András külügyi államtitkár kifejtette: "Nagyon jól tudjuk, hogy a kettős állampolgárság egy olyan probléma, amiről nem lehet érzelmek nélkül beszélni. Olyan jogi intézmény, amelyik esetében egy ország egymaga soha nem dönthet. Az állampolgárság kérdésében igen. Az Európai Egyezmény azt mondja, hogy minden ország joga, hogy az állampolgársági feltételeket megállapítsa. A kettős állampolgárság esetén valamilyen egyezménynek kell léteznie, vagy ha nem, akkor be kell illeszkednie a nemzetközi szabályozásba. A kettős állampolgárság intézménye Magyarországon létezik. De abban a formában, ahogy azt egyesek kérik, a világon sehol sem létezik. Akik ezt most igényelik, azok fehéren feketén nem rögzítették azt, hogy milyen feltételek között tudnák elképzelni a kettős állampolgárságot. Minden állampolgársági intézmény alapvetően két elemből táplálkozik: az egyik az adott országhoz fűződő jogkötelék. Ennek része a letelepedés vagy ott tartózkodás. Ettől el lehet térni, ha valaki nem abban az országban él, amihez valamilyen kötelék fűzi, de valamikor köze volt hozzá. Az összes példát, amit felhoztak e kampányban, mi végigvizsgáljuk. Olyan hivatkozások tűntek fel, hogy például a spanyolok most könnyítettek, a német megoldás milyen jó stb. Nem egyszerű az adott országok állampolgársági törvényeit kielemezni, összehasonlítani, mert a magyar jogrendszerben van egy állampolgársági törvény, máshol az alkotmány rendelkezik erről, ismét másutt a polgári törvénykönyv része e rendelkezés, tehát nincs egységes szabályozás, amit elő lehet venni a fiókból. Eljutottunk odáig, hogy kielemeztük az összes olyan hivatkozott példát, amely részben a vajdasági magyarok részéről, vagy máshonnan előkerült. A dolog persze politikai kérdés is. De az a szándék, ami megfogalmazódott a vajdasági magyarok levelében, jogi értelemben egyetlen témával sincs alátámasztva. Innen kezdve kétségtelenül a politikáé a szó. De abban az értelemben mozoghat csak a politika, hogy az európai hatóságok egyetlen dolgot világosan a magyar hatóságok tudomására hoztak: nem lehet a kettős állampolgárságot abban az értelemben kezelni, hogy az EU-n kívüli polgárok számára ennek lévén nyíljon meg az adott ország számára nem biztosított európai állampolgárság. Nem beutazásról van szó, hanem állampolgárságról. Magyarország polgárai május elsejétől kettős állampolgárok, Magyarország és az EU polgárai. Innen kezdve akár választójogi, akár gazdasági és egyéb vonatkozásban az EU jogai is vonatkoznak rájuk. Az EU meg akarja előzni azt, hogy Magyarország bármilyen módon, ha úgy tetszik, a hátsó kapun, behozzon több százezer embert az Unióba. Tudom, hogy ez durva megfogalmazás, de ez van. Nem tiltja ugyanakkor az EU azt, hogy Magyarország állampolgárságot adjon, ha az illető megfelel az alapvető feltételeknek, ami elsősorban az országhoz fűződő kötelékekre vonatkozik. Felelősségem teljes tudatában állítom: a miniszterelnökhöz, pártokhoz, parlamenthez érkező leveleket átnézzük, de a kettős állampolgárság kondíciói ezekben nem kerültek kifejtésre. Tudom, hogy az általam korábban használt "levelezői állampolgár" kifejezés egy kicsit dehonesztáló. De azt kell mondjam: nem ismert egyetlen ország jogában sem az a módszer, hogy valaki fölad otthonról egy táviratot, amiben azt kéri, hogy küldjenek neki magyar útlevelet, mert magyarnak vallja magát. Lehet, hogy senki nem gondol erre. De a sajtónyilatkozatokból arra lehet következtetni, hogy ennek az igénynek a lényege: ily módon biztosítva legyen több százezer ember számára annak az elvi lehetősége, hogy ők kvázi egy harmadik ország polgáraiként Magyarország és az EU polgárai is legyenek. Ennek megadását nem teszik lehetővé a jelenlegi rendszerek. Lehet, hogy ez hosszú távon lehetséges lesz. Most valamelyik feltételnek eleget kell tenni: az egyik a letelepedés, tehát meghatározott itt tartózkodás után kérni lehet a magyar állampolgárságot. A másik megoldás: a közvetlen felmenők magyar állampolgársága révén bárki kérheti az állampolgárságot, ez benne van az állampolgársági törvényben. Harmadsorban: bizonyos országok nem teszik lehetővé a kettős állampolgárságot, és ez áll fenn Ukrajna esetében. A sokat hivatkozott görög és német szabályozás ugyanilyen. Valóban a görögök adnak némileg etnikai alapon albániai görögöknek görög útlevelet és állampolgárságot, azzal a feltétellel, hogy mondjanak le albán állampolgárságukról. A német példa pedig azon alapul, hogy a második világháború következményeként létrejött demográfiai változások következtében alkalmazza a német repatriálást, de előírja az eredeti állampolgárság feladását. Emlékezzünk arra, hogy kivásárolták a romániai német polgárokat." /Máthé Éva: Médiatalálkozó a Hungexpó-n. A kettős állampolgárság került előtérbe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./"
2003. szeptember 16.
"Több milliárd forintra tehető az a pénz, amelyet átfolyatott az amerikai Britton Interinvesten a cég vagyonkezelője, Kulcsár Attila. A Bécsben letartóztatott és kiadására váró Kulcsár a gyanúsítottja az év magyarországi pénzügyi botrányának. A tanulatlan vidéki valutaüzérből pesti brókerré felkapaszkodott fiatalember a Kereskedelmi és Hitelbank brókercégén, a K&H Equities révén állítólag tízmilliárd forintot (43,9 millió dollárt) sikkasztott el. A Britton Kft. a tisztázatlan forrású összegekből 200- 300 millió forintot (1,3 millió dollárt) kapott, amit a nagyváradi Lotus Plaza beruházására fordítottak. A bevásárlóközpont tulajdonosa induláskor 50 százalékban a magyar Britton-csoport, 50 százalékban pedig közvetve vagy közvetlenül az 1989 után nyugatról vállalkozni hazatért nagyváradi Mudura Sándor volt, aki Medgyessy Péter magyar miniszterelnök barátja és üzlettársaként ismert. (A politikus és az üzletember 20 éve áll személyes kapcsolatban, Medgyessy Romániában jártában gyakran vendégeskedik Mudura váradi villájában és gyantai víkendházában). Az RMDSZ bihari szervezetének vezetői szoros elvbaráti és üzleti kapcsolatot ápolnak az időnként mecénási szerepben tetszelgő Mudurával. A nagyváradi Lotus Market 25 millió dolláros beruházásból készült, az elmúlt évtized legnagyobb helyi beruházása, a 22 ezer négyzetméteres pláza nagyrészt a magyar Eximbank 11,8 millió dolláros hiteléből valósult meg. Ennek ügyét Kerék Csaba, az egyik brittonos guru szerint még az előző kormányzati ciklus alatt vitték végig a banknál, de a végső elfogadás és a pénzutalások már Medgyessy Péter kinevezését követően történtek - írta meg a Népszabadság. A Britton Kft. alapításakor nagyrészt a Bécsben most előzetes letartóztatásban ülő Kulcsár volt az, aki pénzt adott a cég befektetéseihez. Az amerikai bejegyzésű Britton offshore státusú (azaz adóparadicsomban bejegyzett) cég. Az e vállalkozás által kezdeményezett utalásokon Mészáros János aláírása szerepelt. Mészáros az Interinvest alapította Britton Kft. egyik ügyvezetője, akit a cégdokumentumok szerint az offshore-társaság tulajdonosai mindennemű tárgyalási és aláírási joggal is felruháztak. Mészáros, illetve egy néha helyette beugró, pénzügyi területen dolgozó brittonos kolléganője csak a múlt héten került a magyar rendőrség látókörébe - írták a budapesti lapok. /A nagyváradi pláza részben a Kulcsár-sikkasztásból épült? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 16./"
2003. szeptember 16.
"A Marosvásárhelyen működő Református Kántor-Tanítóképző Intézetet dr. Barabás László néprajztudós, tanár vezeti. A diákok a nyári szünidőt arra is felhasználják, hogy jobban megismerjék szülőföldjüket. Céljaik között szerepelt, hogy feltérképezzék a meglátogatott vidékeken a nemzetiségi, felekezeti viszonyokat, az anyanyelv állapotát, az iskola és az anyanyelvi és vallásoktatás ügyét, az egyházi, gazdasági életet, a kultúrát, történelmét, műemlékeit. Az idei tapasztalatokról beszámolt Barabás László igazgató. Immár a tizedik egyházszolgálati és népismereti tábort tartották augusztusban. Az első években főleg Marosvásárhelyre és környékére mentek, majd egyre szélesítették a kört, és a dél-erdélyi szórványvidékeken jártak, idén pedig az Észak-Mezőségen voltak, a Kis- és Nagyszamos mentén, a Sajó mentén, a Szamosújvár, Dés, Bethlen, Beszterce városokkal jelezhető vidéken, továbbá a Bethlentől délre eső Mellespatak völgyében. Útjukon azt nézték, hogy milyen a magyar identitástudat, amibe beletartozik a hit megvallása anyanyelven, az iskolai oktatás, a mindennapos román-magyar együttlét. A fiatalok kérdőíves tematikus lapokkal mérték fel a helyzetet, ebből - mivel immár a tizedik nyaruknál tartanak - hatalmas anyag állhat össze. Dellőapáti faluban már csak egy-két magyar él. Azt is láthatták, hogyan változott meg a vidék etnikai képe, amelyről Wass Albert a Kard és Kasza című regényében írt. Azt is megfigyelhették: minden falu egy külön világ. Ahol kisnemesek és szabadparasztok éltek, ott jobban megőrizték identitásukat a magyarok. Etnikailag a Mellespatak völgyében vegyes a kép. Vice, az egyetlen római katolikus többségű falu ezen a vidéken, 95 százalékban magyar lakosságú, Mezőveresegyháza magyar többségű falu, a már Kolozs megyei Feketelak szintén magyar többségű falu. Körülbelül fele-fele az arány Kékesen, Magyarborzáson, Almásmálomban. Kisebbségben van, húsz százalékos Apanagyfalu, Bethlen, Várkudu, itt azonban mindenütt ki van írva magyarul is a helység neve. Szórványnak számít, már a Tóvidéken Cege, aztán Fellak és Noszoly. A magyarság apadóban van, az elmúlt évtizedekben a fiatalok városokba költöztek, Bethlenbe, Besztercére, Kolozsvárra. Nincs megfelelő munkaeszköz. Emiatt az öregek kegyetlenül megdolgoznak a betevő falatért. A szórványban a diákok az anyanyelv szavainak a kicserélődésével találkoztak. A jelzett nyelvállapotot szeretettel kell megközelíteni, és csak így, belülről lehet a nyelvromláson segíteni. Kövesdi Kiss Ferenc könyve szerint harminc iskola szűnt meg az elmúlt tíz-húsz évben a Mezőségen.. De a Mezőség északi részén vannak kedvező jelek is: ha van megfelelő létszámú gyerek, azonnal létrehozzák az óvodát. Magyar óvoda indult Apanagyfaluban, előbb egyházi alapon, utána átminősítették államira. Magyarborzáson indult egyházi óvoda, és most felvállalja az RMDSZ, az állam. Feketelakon a református parókián indította meg a tiszteletes asszony az óvodát. Kékesen is ez a helyzet. Jár iskolabusz, Kékesről, Mezőveresegyházáról az V-VIII. osztályosokat átviszi Vicébe. Vice tíz falunak általános iskola-központja. Apanagyfaluból Bethlenbe járnak. A RMDSZ besztercei szervezete és a megyei tanács kiválóan dolgozik. Utóbbinak két magyar tagja van, alelnöke dr. Szántó Árpád, a tanácsos Kocsis András, a Mellespatak Bethlenben élő képviselője pedig Borsos László, tanítóember. Kétszázvalahány települése van Beszterce-Naszód megyének, abból százvalahányban élnek magyarok (is):. A legtöbb gyülekezetben kántorra volna szükség. A református egyháznak van Szamosújváron két olyan létesítménye, ahol a szamosújvári gyerekeket fogadják délutáni, a szórványból bejövőket pedig egész heti foglalkozásra. /Bölöni Domokos: Diákok a szülőföldön. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 12. folyt.: szept. 16./ "
2003. szeptember 18.
"Magyarországon az iskolai színjátszásnak jóval nagyobb jelentősége volt, mint a hivatásos színtársulatokkal és színházakkal rendelkező Nyugat-Európában. Az első hivatásos színtársulat csak 1790-ben kezdte meg működését. Mégis, a majdnem 10 ezer előadási adat ellenére, mindössze körülbelül 200 magyar nyelvű szöveg maradt fönn. Ebből a 200 szövegből azonban 67 egyetlen kis erdélyi falu, Csíksomlyó ferences iskolájának könyvtárából került elő, egy olyan katolikus iskolából, ahol 1721 és 1782 között rendszeres volt a magyar anyanyelvű színjátszás.A csíksomlyói kolostor könyvtárában őrzött kézirategyüttest a II. világháború idején a templomban levő csodatevő Mária-szobor talapzata alá rejtették, és csak 1980-ban, a szobor javításakor került elő véletlenül egy 1300 oldalas kéziratos kötet és több mint 50 önálló drámakézirat. Ezt foglalta össze a most megjelent "Nap, hold és csillagok, velem zokogjatok". Csíksomlyói passiójátékok a 18. századból című kötet (szerkesztette Demeter Júlia, Pintér Márta Zsuzsanna és Kilián István), Argumentum Kiadó, Budapest. Ez a kötet 12 passiójátékot (ebből 10 közöletlen) tartalmaz. A kötetet kiadó munkacsoport évek óta dolgozik azon, hogy az összes magyar nyelvű csíksomlyói ferences dráma szövegének kritikai kiadását elkészítse, s ennek a munkának a keretében 2 kötetben hamarosan meg fog jelenni az összes (41) passiójáték, a harmadik kötetben pedig az egyéb magyar nyelvű csíksomlyói darabok kapnak majd helyet. /Pintér Márta Zsuzsanna: A csíksomlyói iskoladrámák. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 18./"
2003. szeptember 19.
"Szept. 11-13. között erdélyi, vajdasági, illetve anyaországi magyar polgármesterek és alpolgármesterek találkozóját tartották meg a Temes megyei Zsombolyán. A rendezvényen megjelent többek között Szekszárd, Hódmezővásárhely és Veszprém képviselője Magyarországról, Vajdaságból Balla Lajos, Kanizsa polgármestere és Juhász Attila, Zenta polgármestere, Bognár Levente Arad, Boros János Kolozsvár és Ilyés Gyula Szatmárnémeti alpolgármesterei, valamint Nagy Zsolt, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke. A találkozó alkalmából Kaba Gábor bemutatta a zsombolyai önkormányzat megvalósításait, majd a vendég polgármesterek ismertették az általuk vezetett települések helyzetét. Kocsis Imre Antal, Szekszárd polgármestere megállapította, hogy minden elképzelését felülmúlta mindaz amit látott. Kaba Gábor hihetetlenül sok olyan programot indított el, amelyekkel példát mutatott más települések számára is. Láthattak tizenkilenc olyan objektumot, amelynek mindegyike mögött óriási emberi és szellemi teljesítmény van. Juhász Attila, Zenta polgármestere kiemelte, hogy a közvetlen tapasztalatcsere visz előre. - Az Illyés Közalapítvány támogatásával megvalósított magyar polgármester találkozó célja azt volt, - nyilatkozta Kaba Gábor -, hogy egymástól tanuljunk, eredményeinket, de gondjainkat is elmondjuk és ötleteket cseréljünk ezek megoldásáról. /Pataki Zoltán: Magyar polgármester-találkozó Zsombolyán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./"
2003. szeptember 20.
"Rokaly József, a gyergyószentmiklósi városi RMDSZ elnöke, SZKT-tag és a területi szervezet Állandó Bizottságának tagja nemrég lemondott minden RMDSZ- tisztségéről. Lemondását így indokolta: "Lemondásom közétett, nyilvánvaló fő okaihoz ezen a nyáron sok új mozzanat adódott, mint a Szabadságszobor körüli hercehurca, az RMDSZ csúcsvezetésének távolmaradása a tusványosi találkozóról, a román egyöntetűség az Alkotmány I-es szakasza módosításában, amely szerint továbbra is másodrangú állampolgárokként kezelnek. A szövetségi elnök Csoóri Sándorhoz írt leveléből sok dologgal egyetértek, mint például, hogy ne szabják meg a magyarországiak, hogy miként politizáljanak az erdélyiek, valamint, hogy a magyar politika nem tudott felnőni a XX. század feladataihoz, de a Csoóri Sándor levelének lényege, hogy a romániai magyarságnak úgy kellene politizálnia, ahogy a románok politizáltak a XIX. század végén, XX. század elején, és ez a kérdés elsikkad a Markó Béla válaszlevelében. Nem értek továbbá egyet azzal, ahogy az RMDSZ politikai vonalvezetése teljesen belesimul a román kormánypolitika támogatásába. Ha keményen kiállt volna az RMDSZ 98-ban a Bolyai Tudományegyetem mellett, s azután is kiállt volna sok kérdésben, nem történhetne meg, hogy a román politikusok akkor eresztik le előttünk a vasrácsot, amikor akarják. Hiszem, hogy egy határozott politizálással többet lehetne elérni. A szövetségi elnök többször hangoztatta, hogy konfrontáció helyett a párbeszédet részesíti előnyben. De a párbeszéd lehet nagyon következetes és erélyes is, és nem hiszem, hogy a konfrontáció és a párbeszéd egymásnak ellentmondana. Az egyik legfontosabb sérelem, amely érinti az RMDSZ politikáját, a magyar gyermekek tömeges megbuktatása a képességvizsgákon és érettségin. Megengedhetetlen, hogy 1100 tanuló bukjon meg egy-egy megyében, a legtöbben román nyelv és -irodalomból. Hiába vannak magyar iskoláink, hiába kapunk osztályokat, ha nem engedik megtölteni gyermekekkel. A képességvizsga szigorát románok ítélik el, a tavaly szeptemberben az Adevarul vezércikke szerint a képességvizsga drákói szigorúságú a román gyermekek számára, hát akkor a magyar gyermekek számára?! Nem véletlen, hogy 6.000 gyermekünk tanul kint Magyarországon, a határ menti településekről valósággal kimenekülnek ebből a szigorból, magyarellenességből. Kérdezem, az RMDSZ mai vezetői közül ki és hol emelt szót az ellen, hogy tömegesen buktatják meg gyermekeinket, s emiatt betöltetlenek maradnak a líceumi helyek? Ha a magyar gyermeknek évről évre 55-65%-ban sikerül a képességvizsga, a román gyermekeknek pedig 80-90%-ban, ez idővel létszámeltolódást okoz az etnikai összetételben. Egy másik dolog, hogy a holokauszt kapcsán Románia nagyon nehéz helyzetbe került a külföld előtt. Miért nem lehetett kihasználni ezt a helyzetet, s ennek kapcsán felszínre hozni, a világ tudtára adni, mi történt velünk 85 éven keresztül? Az állandó kisebbségellenes politika minden román kormány részéről folyamatosan tizedelte sorainkat, évtizedek óta rengeteg embert veszítünk, mert menekülnek az országból. Szerintem nem elég erélyes a romániai magyar politizálás." Gál Éva Emese újságíró kérdésére, nem érzi, hogy cserben hagyta Gyergyószentmiklóst, azt válaszolta, nem érzi, hogy cserben hagyta volna a várost. Ő már a VII. RMDSZ kongresszus előtt, kijelentettem, hogy nem vállalja azt az RMDSZ-t, amely nem vállalja Tőkés Lászlót, ami akkor kiváltotta a jelenlévők tetszését. Ő mindig az RMDSZ egysége mellett szállt síkra. Szerinte a "neptunos" vonal szakította ketté az RMDSZ-t, tehát nem a Reform-pártiak, akiket kizártak, hanem azok, akik kizárták őket. "Nem tudom vállalni az RMDSZ politizálásának egyoldalúságát, a kizárólagosságot." /Gál Éva Emese: "A kettő együtt jeleníti meg a hiteles politizálást". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./"
2003. szeptember 20.
"Háromszék egyetlen hivatásos néptáncegyüttese tizenhárom éve működik bérelt székházban. Két éve autóbusz nélkül maradtak. Minden kiszállást bérelt autóbusszal oldanak meg A gondok ellenére Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes igazgatója bizakodó. Táncszínházi produkcióként viszik színre Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéjét, október közepén összművészeti fesztivált rendeznek Spectaculum néven. Magyarországi pályázatainkat nagyrészt megnyerik, de a hazaiakat elutasítják. /Fekete Réka: Gondokkal, de bizakodóan (Háromszék táncegyüttes, évad elején). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./"
2003. szeptember 22.
"Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megalakulását nov. 29-re tervezte a tanács felállításával megbízott kezdeményező testület. A szept. 20-án Szilágysomlyón szervezett újabb fórumon bejelentették a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) októberre tervezett megalakulását is, valamint a résztvevők állásfoglalást fogadtak el az októberre tervezett alkotmánymódosítás kapcsán, azt javasolva a romániai magyaroknak, hogy nemmel szavazzanak az alaptörvényre kiírt referendumon. Az EMNT többszáz tagú, területi alapon szerveződő testület lesz, amely az elképzelések szerint a helyi nemzeti tanácsok képviselőiből tevődik majd össze. A tervek szerint minden magyarlakta településnek lesz helyi nemzeti tanácsa, illetve képviselője az EMNT-ben. A SZNT is alulról szerveződik, a testületek székely területi és széki nemzeti tanácsokból tevődnek majd össze. Az SZNT megalakulását október 26-ra tűzték ki. Mindezt a Tőkés László püspök által idén kezdeményezett fórummozgalom ötödik állomásán, a Szilágysomlyón szervezett Szilágysági Fórumon jelentették be. A korábbi találkozókat Szatmárnémetiben, Kolozsváron, Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön tartották.A testület az aradi Szabadság-szobor és a Bolyai Egyetem ügyében is állásfoglalást fogadott el, amelyben követelik az aradi emlékmű haladék és feltétel nélküli felállítását, valamint a kommunista hatalom által önkényesen felszámolt kolozsvári Bolyai Egyetem maradéktalan helyreállítását. A testület Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő személyében új ügyvivő elnököt is választott, mivel Toró T. Tibor korábbi elnök negyedéves mandátuma lejárt. Az aradi Szabadság-szobor ügyét illetően Tőkés László megállapította: a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ közötti megállapodás előírja nemcsak az aradi emlékmű visszaállítását, de a Babes-Bolyai Tudományegyetemen az önálló magyar karok létrehozását is. "Látnivaló, hogy e minimális érdekeinket sem tudja érvényesíteni az opportunista, elvtelenül egyezkedő RMDSZ-vezetőség" - mondta a püspök, aki szerint a magyarságnak bizonyos kérdésekben nem szabad megalkudnia. Székelyföld esetében területi autonómiáról beszélünk, a Partiumban egyértelműen a személyi elvű autonómia érvényesíthető. A püspök megfogalmazása szerint a román és a magyar sajtó "egyaránt mostohán bánik" a mozgalommal, az RMDSZ pedig "lejárató propagandát" folytat. A mostani találkozót a legutóbbi összejövetelhez képest jóval kisebb érdeklődés övezte: míg Sepsiszentgyörgyön annak idején hétszáz résztvevő jelent meg, Szilágysomlyón mindössze kétszázan gyűltek össze. Tőkés László szerint most azért voltak a szokásosnál kevesebben, mert a szövetség hivatalos vezetése megfélemlítette a mozgalommal szimpatizálókat. Sárközi Zoltán, a Nagyváradi Polgári Egyesület elnöke a fórumon bejelentette: a szatmárnémeti polgári egyesülethez hasonlóan saját jelölteket indítanak a helyhatósági választásokon. /Borbély Tamás: Lankad a fórummozgalom iránti érdeklődés. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./ A szilágysomlyói fórum résztvevői azt javasolják a romániai magyarságnak, hogy az alkotmánymódosításról okt. 19-re hirdetett népszavazáson voksoljanak nemmel. Erre az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete tett javaslatot a fórumnak. Tőkés László püspök leszögezte: "Az erdélyi magyarság Trianon óta soha nem fogadta el Románia nemzetállami meghatározását. A mostani igen szavazat áttételesen ezt jelentené". Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő hozzátette: "Az igen szavazattal ráadásul lehetőséget adnánk a kormánypártnak arra, hogy úgy tüntesse fel: az erdélyi magyarság elfogadta az alkotmányt, és benne a nemzetállami meghatározást. Viorel Hrebenciuc, a kormánypárt alelnöke épp a Krónikának nyilatkozva már a parlamenti szavazást is így állította be."Sárközi Zoltán, a Bihar Megyei Polgári Egyesület elnöke kijelentette, egyesülete mindenképpen jelölteket állít a közelgő helyhatósági választásokon. Tőkés András a bejegyzés alatt álló Maros Megyei Polgári Mozgalom nevében jelentette ki: jelöltjeik a Magyar Polgári Szövetség színeiben mérkőznek meg az RMDSZ-szel az önkormányzati tisztségekért. /Gazda Árpád: Nemet javasolnak az alkotmány népszavazásán. = Krónika (Kolozsvár), szept. 22./"
2003. szeptember 23.
"Az elkövetkező időkben dől el, hogy Aradon szimbolikusan megismétlődik-e a százötvennégy esztendővel ezelőtti világosi fegyverletétel. Iliescu államelnök budapesti diadalútja arra vall, hogy mindez lehetséges. Iliescu azt is vendéglátói tudomására hozta, hogy a Kossuth-Balcescu megbékélő kiegyezésére azért nem lehet hivatkozni, mert erre post factum került sor, mikor a szabadságharc sorsa már rég eldőlt. Iliescu Budapesten azt is szóvá tette, hogy a tizenhárom tábornoknak Aradon van egy obeliszkje, és a forradalmár tábornokok közül tizenegy e mellé (?) van elhantolva. Vagyis nincs szükség a Szabadság-szobor visszaállítására. Számos, aláírással ellátott megállapodás is született, már az avatóünnepség programját is kifundálták. Azonban mi a szószegések történelmi tapasztalatainak bőségével rendelkezünk írta Sylvester Lajos."Itt állott Árpád vezér szobra, 1916-ban az oláh ledöntötte." Hosszú időn keresztül volt olvasható e felirat a Brassó fölé magasodó Cenk tetején, egy hajdani szobortalapzaton - aztán a talapzatot magát is felrobbantották, széthordták, mint annyi mást. Ennyi maradt a hajdan tíz méter magasan álló, háromméteres Árpád-katonából, amely valamikor a magyar birodalom legdélkeletibb határát jelképezte, emlékezett György Attila. Mert Erdélyben magyar szobornak lenni sem könnyű, tette hozzá. A szimbolikus térfoglalás Romulus és Remus-szobrokban, román hősök emlékművében manifesztálódott. Később kolostorokban, templomokban, egyházi létesítményekben. Nem állhat magyar felirat Mátyás király kolozsvári lovas szobrán. "Ezért kellett rajta táblát elhelyezni, amely a király román származását és a magyarok galádságát hirdeti. Ezért kellett őt román nemzetiszínű zászlókkal körülvenni, és ezért kellett felásni a teret.Ezért nem lehetett Nagyváradon a nagyságos fejedelemnek, Bethlen Gábornak a szobrára felírni magyarul a nevét. Annak a fejedelemnek, aki román nyelvre fordíttatta a Szentírást. Ezért kenik be szinte naponta fekáliával Fehéregyházán a költő síremlékét. Ezért kellett eltávolítani a Wass Albert-szobrokat. És ezért nem állhat újra Aradon a Szabadság-szobor." És fájdalmas a megadás, amellyel e pusztítást fogadja a magyarság. A magyar kormány tehetetlensége, az RMDSZ gyávasága. Kovács László szemforgató álszentsége és Markó Béla szánalmas, ezredik "kiegyezése". És még sincs veszve minden. A lebontott, meggyalázott szobrok helyén mégiscsak ott marad valami, amit nem lehet eltüntetni. Árpád, Mátyás, Bethlen Gábor vagy éppen Wass Albert szelleme. Gyergyóalfaluban fehér márványba vésett felirat áll, hosszú évtizedek óta, és rendszerektől, hazáktól és hazaárulásoktól függetlenül hirdeti az igazságot, országnyi hitet adva: "Ember, vésd szívedbe, hogy ez a föld mindig székely volt és az is marad". /György Attila: Szabadság, szobor. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 23./A ,,megbékélési parkot" Kovács László külügyminiszter nem utasítja el. A román történelemszemlélet szerint berendezett ,,megbékélési emlékparkban" bizonyára helyet kap Avram Iancu, Balcescu és Axente Sever. Nem kellene-e az osztrákokat is a kerítésen belülre bevenni, hiszen ők is tettek ezt-azt 48/49-ben? Sylvester Lajos felidézte, hogy amikor Dózsa szülőfalujában, a háromszéki Dálnokban a parasztvezér számára emlékművet állítottunk, Bukarestben a méretek után érdeklődtek. Közölték, hogy Stefan cel Mare emlékművénál nem lehet magasabb. /Sylvester Lajos: A magyar szabadságharc aradi sírkertje. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 23./"
2003. szeptember 23.
"A máramarosszigeti RMDSZ-szervezet az országban másodikként alakult meg 1989 karácsonyán. Kihasználva a kezdeti lehetőségeket, impozáns székházat kapott. Sikerült visszaállítani a megszüntetett magyar osztályokat a líceumban, az általános iskolában párhuzamos osztályok indultak annak köszönhetően, hogy nagyon sok román tagozatra járó tanulót magyar tagozatra írattak át. A Tanügyminisztérium engedélyezte az önálló magyar iskola visszaállítását (de az okiratot májusban a főtanfelügyelő mindenki szeme láttára összetépte). Máramarosszigeti Napló címmel hetilap indult, szigeti képviselőt sikerült bejuttatni a parlamentbe Zonda Attila személyében, magyar alpolgármestere lett a városnak. A kezdeti lelkesedés azonban lassan lelohadt, a MADISZ tagjai, akiket magyarországi továbbképzésre, táborokba küldtek, nem tértek haza, de a cserkészmozgalom beindításával megbízott fiatalok sem, az újság anyagiak híján megszűnt. Az első nagy csapást a közösségre a Tulipán Kft. mérte, amikor befektetésre, magas kamatokat ígérve pénzt szedett össze, pedig a csőd szélén állott, így rengeteg nyugdíjas megtakarított pénzecskéje úszott el. 1992-ben Szigeti Turmix néven új hetilap indult, amely ma is él, annak ellenére, hogy a Communitas Alapítvány rendszertelenül folyósította a támogatást, egy időre pedig meg is vonta, úgymond RMDSZ-ellenes cikkek közlése miatt. A Hollóssy Simon Művelődési Egyletszékházat vásárolt az Illyés Közalapítvány segítségével. Létrejött az önálló magyar iskola, a Löevey Klára Líceum. Ma a volt székházban már a kolozsvári egyetem turisztikai kollégiuma működik, a Fő téren, a Vízművek irodaépületében kapott székhelyről az RMDSZ most leváltott elnöke önként vonult ki. Aki a Reform Tömörülés tagja lett, ellenségnek lett nyilvánítva, megkezdődött a politikai kiszorítósdit. A tagság elfordult a vezetőségtől. A Történelmi Máramaros RMDSZ-szervezete választmányi gyűlései sorra határozatképtelenségbe fulladtak, kvórum hiányában. A városi RMDSZ-elnök nincs beiktatva, mert az új választmány zöme lemondott. Takács Csaba ügyvezető elnök utazott le, hogy megpróbáljon rendet teremteni a máramarosi szervezetben. Az augusztus 30-ai küldöttgyűlésen a három jelölt közül Béres István erdőmérnök került ki győztesen. /Román János: Egy szervezet tündöklése és hanyatlása. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 23./"
2003. szeptember 23.
"A bákói tanfelügyelőségen a napokban vette át egy évre szóló kinevezését az a hét fiatal magyar pedagógus, akik az állami oktatás keretében hét moldvai településen fognak magyar nyelv- és irodalomórát tartani. Közben a legnagyobb moldvai csángószervezet - a százmilliós magyarországi támogatás ellenére - alapvető anyagi gondokkal küszködik. Hegyeli Attila, a moldvai magyaroktatás irányítója, valamint a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) vezetői bebizonyították, hogy a délutáni foglalkozások nem sértik a hazai törvényeket. Idén Pusztinán két csoport indul, Klézsén a faluhoz tartozó somoskai iskolában is megkezdik a tanítást, és egyszerre indulnak a magyarórák Magyarfaluban (két csoportban), Frumószán, Külsőrekecsinben és Lészpeden, mindenütt reggel hét órától. Barta András, az MCSMSZ elnöke nyílt levélben adta közre a szervezet anyagi gondjait. A szövetség 25 millió lejre rúgó irodaköltségeit sem tudják fedezni, ő és a szervezet alelnöke segédmunkási fizetést kap az RMDSZ-től, miközben a magyar állam összesen 100 millió forintos éves csángótámogatással számol. Az elnök három diplomával rendelkező csángó fiatalként tért haza szülőföldjére, s joggal teszi fel a kérdést: mi is vonzza haza a csángó értelmiséget, ha a legnagyobb szervezet elnöke és alelnöke kilátástalan anyagi helyzetbe kerül? /Csáky D. Tibor: Oktatás és civil szféra. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 23./"
2003. szeptember 23.
"Megfelelő helyhatósági támogatottság híján idén elmaradt a Csepűrágó Fesztivál. A nehézségekről Demeter András István, a Csepűrágó Alapítvány elnöke megállapította, hogy ezzel hétévi munka végére tett pontot. Hét évbe tellett, amíg Temesvár elöljáróinak elmagyarázta, miért van szüksége a városnak erre a művészi értékeket felvonultató utcai mulatságra. Eredménytelenül. Évről évre a nulláról kellett kiindulniuk. A fesztiválok anyagilag veszteségesek voltak. /Gurzó K. Enikő: Nem lesz több fesztivál. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 23./"
2003. szeptember 24.
"A határon túli magyarság gazdasági megerősödéséhez új támogatási formákat hirdet meg rövidesen az Új Kézfogás Közalapítvány (ÚKK) - mondta a szervezet nyáron bejegyzett kuratóriumának új elnöke, Lábody László. A közalapítvány a többi között a befektetéseket, a vajdasági és kárpátaljai privatizáció keretében a tulajdonszerzést segíti , jelezte Lábody László. A kuratóriumi elnök, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) volt vezetője hozzátette: az alapítvány kölcsönöket is ad majd a kisvállalkozásoknak. A cél Magyarország és a környező országok magyarlakta területei közötti gazdasági kapcsolatok erősítése. A szervezet - várhatóan október közepétől - külön forrást nyújt majd az uniós pályázatok önrészéhez, de készen áll a projektek megírásához szükséges oktatásra, tanácsadásra is. Eddig közel 30 ezer munkahely létesítéséhez vagy megtartásához teremtett lehetőséget a határon túli magyaroknak az ÚKK. Az elmúlt négy évben közel kétezer pályázat érkezett a közalapítványhoz, ezek közel háromnegyedét támogatni tudták, összesen mintegy 2,3 milliárd forinttal. Az ÚKK idén 560 millió forintból gazdálkodhat. 1995-2003 között az ÚKK közel 3,4, míg az Illyés Közalapítvány 8,5 milliárd forint támogatást kapott a költségvetésből. A központi büdzsé 0,16 százaléka jut az idei évben a határon túliak támogatására. A határon túli magyarság támogatására a költségvetés 1999-ben 2,3, 2001-ben 5,6, míg 2003-ban 8,8 milliárd forintot fordított - ismertette Lábody László. Bálint-Pataki József HTMH-elnök tájékoztatása szerint az ÚKK a sok határon túli magyarságot támogató szervezet között az egyetlen, amely közvetlenül nyújt gazdasági segítséget a szomszédos országokban élő magyarok egzisztenciateremtéséhez, és így a szülőföldön maradásukhoz. /Új támogatás a határon túli magyaroknak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./Az Új Kézfogás Közalapítvány új elnöke Lábody László, a British American Tobacco Hungary vállalati kapcsolatok igazgatója, aki 1994-1996 között a HTMH elnöke volt. Titkár Both János, az iroda új igazgatója Németh Attila, a kuratórium tagjai pedig e területen évek óta tevékenykedő neves szakértők és elismert üzletemberek. A felügyelő bizottság elnöke Ádám Éva, a HTMH elnökhelyettese. Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke kiemelte az új kuratórium által megfogalmazott működési alapelveket: "Egyrészt az átláthatóságra fognak törekedni, másrészt az egyszerűségre, s mindenképpen politikamentességre és semlegességre, egyszóval pártatlanságra." Lábody László elmondta: a kisvállalkozásokat támogató kölcsönök civil szervezetek általi szétosztása német mintára történik. Ilyen civil szervezet Erdélyben a Bethlen Alapítvány, Felvidéken a Kézfogás Társulás és megbeszélések folynak a vajdasági Szekeres László Alapítvánnyal a feladat elvállalására. A közalapítvány kezdettől fogva figyelemmel követte azt, hogy Németország milyen módon támogatja a határain kívül élő németeket, és adott esetben alkalmazták a módszereiket. /(Guther M. Ilona): Új kuratórium az Új Kézfogás Közalapítványnál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./"
2003. szeptember 24.
"A román nacionalisták számára kedvező légkör alakulna ki, Budapest és Bukarest között pedig feszültségek keletkeznének, ha az RMDSZ megszakítaná együttműködését a Szociáldemokrata Párttal (SZDP) - fejtette ki a Markó Bélához, az RMDSZ elnökéhez intézett nyílt levelében három romániai közéleti személyiség. A levelet Gabriel Andreescu emberjogi aktivista, Bíró Béla egyetemi tanár és Ágoston Hugó újságíró írta alá. Az aradi Szabadság-szobor helyreállításának visszautasítása kétségtelenül az együttműködési megállapodás megszegését jelenti - fejtik ki a levélírók, emlékeztetve ugyanakkor arra, hogy a magyar partnerekkel kötött korábbi megállapodásokat 1990-től kezdve a különféle román politikai alakulatok folyamatosan megszegték. Az állami magyar egyetem létrehozásának visszautasítása majdnem a fenti szövetség szétszakadásához vezetett 1998-ban. Mindezek ellenére az RMDSZ-nek sikerült fenntartania a szövetséget politikai partnereivel. A levélírók szerint az aradi Szabadság-szobor kérdése a legkevésbé fontos azok közül, amelyek valaha is az RMDSZ politikai egyezményeit veszélyeztették. A kormánypárttal fennálló megállapodás felmondása kedvezne a nacionalista erőknek, megakasztaná az RMDSZ további terveit, feszültség keletkezne Románia és Magyarország között. /Ellenzik az RMDSZ-SZDP protokollum felbontását. Romániai személyiségek nyílt levele Markó Bélához. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./"
2003. szeptember 24.
"Rövidesen bejegyzik a Székelyföld egységes fejlesztéséért létrehozott Prosperitas Egyesületet tájékoztatott Demeter János, a háromszéki önkormányzat elnöke. A hivatalos bejegyzés azért is sürgetővé vált, mivel várhatóan október második felében utaznak Budapestre a megyei önkormányzat vezetői, ekkor tárgyalnak a magyar kormány különböző minisztériumaitól remélt jövő évi támogatásokról. A Prosperitas alapcélkitűzéseként szerepel a Székelyföldi Fejlesztési és Kutatási Központ létrehozása, és az ígéretek értelmében ezt a tudományos intézményt támogatná a Magyar Tudományos Akadémia - fenntartási költségeihez pedig hozzájárulna a magyar állam is. "Az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatójához, Szarka Lászlóhoz eljuttatunk egy dokumentumot, amelyben közöltük, hogy nagyjából sikerült véglegesítenünk az intézet szerkezeti felépítését és a működési elképzeléseket. Ez képezi majd a magyarországi tárgyalások alapját." A központ ideiglenes székhelye a Székely Nemzeti Múzeumban lesz. A civil szervezetet április elején alapították meg Sepsiszentgyörgyön, a Maros, Hargita és Kovászna megyei önkormányzatok elnökeinek kezdeményezésére. /Farkas Réka: Demeter János: fontos a forgatókönyv. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./"
2003. szeptember 25.
"Feszült légkörű volt a magyar és a román miniszterelnök bukaresti találkozója, amelynek során a felek nem jutottak semmiféle kompromisszumra az aradi Szabadság-szobor ügyében - olvasható a legtöbb román napilap hasábjain. "Egy szobor állt Medgyessy és Nastase közé" - ez a Cotidianul tudósításának címe. A Curentul azt írta: a Szabadság-szobor megrendíti a két miniszterelnök barátságát. Az Evenimentul Zilei jelezte, hogy a két politikus között feszült légkörű találkozó zajlott. A beszámoló szerint Medgyessy és Nastase a nyilvánosság előtt mondott ellent egymásnak a szobor témájában. A Jurnalul National a két fél közötti "ütésváltásról" írt. A Bursa című pénzügyi napilap írta: a magyarok (kedvezmény)törvényét mindenütt a románok szándéka szerint fogják alkalmazni. A román lapok idézték Adrian Paunescunak, az SZDP szenátorának parlamenti felszólalását. Nicolae Ceausescu egykori diktátor udvari költője ismételten kifejtette az aradi emlékművel kapcsolatban korábban is hangoztatott álláspontját, amely szerint Romániának nincs szüksége "tizenhárom gyilkos" emlékét megörökítő szoborra. /"Egy szobor állt Medgyessy és Nastase közé". = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./"
2003. szeptember 25.
"Szavahihetőségünkről föltétlenül szeretném biztosítani a magyar felet és az RMDSZ-t - jelentette ki a Medgyessy Péterrel közösen tartott sajtótájékoztatón Adrian Nastase, közvetlenül azután, hogy elmondta: már 2001-ben is az akarata ellenére került a Szabadság-szobor ügye a pártközi megállapodásba; ezért nem jelenik meg a kitétel a 2002-es és a 2003-as egyezményben. Azzal, hogy a miniszterelnök kijelenti: már az aláírás pillanatában nem értett egyet azzal, amit aláírt, tulajdonképpen saját rosszhiszeműségéről állít ki bizonylatot. Nastase lesöpörte az asztalról a magyar állampolgárság kiterjesztésének kérdését. Közben a moldovai állampolgárok szülőföldjükön maradva szerezhették meg a román állampolgárságot. Tudatosan ferdít a miniszterelnök. Jól tudja, hogy sem a székelyföldi autonómiát, sem a kettős állampolgárságot nem kérték "etnikai alapon". /Gazda Árpád: A kormányfő szavahihetősége. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./"
2003. szeptember 25.
"Mircea Geoana külügyminiszter megjelent az ENSZ-közgyűlés ülésszakán. - Európának, az Egyesült Államoknak és a világszervezetnek feltétlenül együtt kell működnie Irak ügyében - jelentette ki szept. 23-án egy New Yorkban adott interjújában Geoana. Románia az Irak elleni amerikai hadjárat egyik elkötelezett támogatója, az amerikai védelmi miniszter, Donald Rumsfeld által "új Európaként" emlegetett országcsoport része, 800 katonát küldött Irakba. Geoana közölte, hogy országa, amely 2004-ben várhatóan csatlakozik a NATO-hoz, 2007-ben pedig - reményei szerint - az Európai Unióhoz, az Irakban állomásozó román kontingens létszámának növelését fontolgatja. /Geoana az ENSZ-közgyűlés ülésszakán. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./"
2003. szeptember 27.
"A Dosarele Istoriei című folyóirat sorozatban mutatja be a Securitate hírhedt gépezetének működését, kulisszatitkait, ahogy az utóbbi hónapokban történészeknek köszönhetően a legtitkosabb irattárakból napvilágra kerülnek. Hogyan tartották megfigyelés alatt még egymást is a pártkáderek (Gheorghiu-Dej olasz színésznőket is fogadott a lakásán), hogyan követték lépésről lépésre az országba érkező külföldieket, a neoprotestánsokat, hogyan szervezték meg a levelezés cenzúrázását stb. Néhány példa Hargita megyére vonatkozóan. A folyóirat 7-es száma különösen az Állambiztonsági Tanács 1968. máj. 3-4-i munkaülésének jegyzőkönyve. Az eseményről eddig csak annyit tudtak, hogy Ceausescu ez alkalommal számolt le végképpen addigi elvtársával, Alexandru Draghici tábornokkal, volt belügyminiszterrel, az 50-es években elkövetett atrocitások (Duna-csatorna, kuláküldözések, koncepciós perek stb.) túlbuzgó irányítójával. A "beolvasás" kényes feladata Vasile Patilinet KB-titkárra hárult, aki most első ízben nyilvánosságra hozott beszédében olyan leleményesen tárta fel addigi kebelbarátja visszaéléseit, hogy egyben t egykori felettesükön, Gheorghiu-Dejen is elverte a port. Erre egyetlen példa: Patilinet kimutatta, hogy Lucretiu Patrascanu lemészárlása, amelyet Draghici szervezett meg, Dej személyes utasítására - és természetesen Sztálin jóváhagyásával - történt. Ebben a Patilinet-beszédben szó esik a korabeli börtönviszonyokról is, ezen belül a válogatott kínzásokról. Az elvtársak azonban nem veréssel igyekeztek elviselhetetlenné tenni az "osztályellenesség" rabságát, hanem lelki megpróbáltatásokkal. Itt kerül szóba Csíkszereda. Női börtönének parancsnoka gondoskodott róla, hogy Lucretiu Patrascanu nyolc éven át fogva tartott özvegye hónapokon át ne értesüljön férje haláláról. Ugyanez a börtönparancsnok észrevette, hogy Lena Constante (vasgárdista múltja miatt elítélt festőművésznő) a cella ablakán át hosszasan nézeget egy fát, mint egyetlen kapcsolatát a külvilággal és a szabadsággal. Ez a "lázadás" annyira felháborította a parancsnokot, hogy kivágatta az akácot, majd a zárka ablakrámáján felfedezett madárfészket is eltávolította onnan. Egy másik kordokumentum 1982-ből való. Belügyi jelentések részletesen írják le a temesvári Helmer család hét tagjának aug. 26-i látványos menekülését. Egy Jugoszláviából érkezett sportrepülőgép leszállt a határ közelében, felvette az ott várakozó családot, majd meg sem állt Münchenig. A temesvári Securitate próbál mosakodni jelentésében: besúgói észlelésekkel bizonygatja, hogy az ország lakossága elégedetlen az ellátással, tehát ezért történnek ilyen esetek. Példának felhozza két csíkszeredai munkásasszony, Fodor Aranka és Moldován Jolán panaszait. Az utóbbiról az ismerőse azt jelentette, hogy beszélgetésük során elmondta neki, egyszerűen nincs mit főznie a családnak, szerencséje van Olga nevű barátnőjével, aki Jugoszláviából levesporokat hozott neki ajándékba. A példák nem véletlenül származnak Csíkszeredából: mivel a szökevény Helmer család német, a két asszony magyar, a jelentés azt akarta sugallni, hogy íme, csak a nemzeti kisebbségek elégedetlenek. Egy harmadik dokumentumanyag bemutatja a Securitate körültekintő, szakavatott szervezőmunkáját arra vonatkozóan, hogy minél több adatot gyűjtsön 1989. húsvétjának megünnepléséről. A mozgósított megyék között szerepel Hargita is: a belügyi hatóságok parancsot kaptak Bukarestből, hogy előzzenek meg minden "nacionalista-irredenta-tiltakozó megnyilvánulást", és szükség esetén a milícia lépjen fel a rendbontók ellen. Hasonló utasítást kapott Fehér megye Securitate-felügyelősége is, itt a gyulafehérvári római katolikus székesegyház és teológiai intézet köré várhatóan tömegével érkező hívek nacionalista-irredenta megnyilvánulásait kellett figyelemmel követni és a karhatalmat is készenlétbe helyezni. /Barabás István: Fekete emlékek. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 27./"
2003. szeptember 30.
"A gyászos kimenetelű Medgyessy-Nastase találkozó kedvezménytörvényestől, szobrostól azt bizonyítja, hogy a kacsa-vadászat, amit Magyarországon megejtettek örömrivalgással, az Bukarestben ért véget erőltetett mosolyok és jókedvnek nem mondható vigyorgások között. , írta Plesa Vass Magda. Engedett a magyar fél, maradt az MSZP-SZDP-RMDSZ által szentesített, megcsonkított kedvezménytörvény. A Szabadság-szobor felállítása elsikkadt a találkozón, mert a román kormány előre döntött a sorsáról. Az RMDSZ állandó kompromisszumban él. Érdemes-e, illik-e vállalni a csicskás szerepét egy olyan SZDP mellett, ahol szabadon garázdálkodhat egy Paunescu a parlamentben, a tévében és mindenütt a médiában, aki állandóan támadja a magyarságot? /Plesa Vass Magda: Nagy fának nagy az árnyéka... Nagy szobornak még nagyobb... = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./"
2003. szeptember 30.
"Az erdők jogos tulajdonosainak visszaadása nem halad úgy, ahogy kellene, sem az állami, sem a magánerdők kitermelése nem történik mindenütt a törvényes előírások szerint. Nemrégiben parlamenti kivizsgáló bizottság járta be Hargita megye északi tájainak erdőit. Garda Dezső képviselő, a bizottság tagja összegezte a tapasztalatokat. Jelentősek az erdőlopások. Az egykori tulajdonosoknak legtöbbször nem az ősi helyen osztották ki a fás területeket, hanem kimértek nekik egy csutakos részt, és amikor nem voltak megelégedve mindezzel, a helyi rendőrséggel megfenyegették őket. Ugyanakkor egész erdőrészeket irtottak ki, s e törvénytelenségek fedezésére az állami erdőgazdálkodás számlatömbjeit használták. E vidéken egy szűk csoport tartja kezében a hatalmat, s nemegyszer megtörtént, hogy a fatolvajok kiirtották mások erdeit, s legjobb esetben a tulajdonos az érték alig néhány százalékát, zsebpénzt kapott. És azt állították a kárvallottak, hogy ha mertek emiatt szólni, a kivizsgálást végző intézmények - rendőrség, ügyészség, bíróság - azoknak adtak igazat, akik gazdagabbak és hatalomközelben voltak. Gyergyó vidékén a helyi földosztó bizottság tagjai - többségben RMDSZ-es magyarok - nem akarják birtokba helyezni a jogos tulajdonosokat. Megsokasodtak az erdőlopások.A helyi rendőrparancsnok Garda képviselőről azt állította, hogy szélsőséges nacionalista, fasiszta, ezért a 90 százalékban románokból álló parlamenti bizottság a további kivizsgálást leállította. Garda nem hagyott fel az igazság kiderítésével, az idén újból parlamenti bizottság járhatott a vidéken. Ők újra elkaptuk a fatolvajokat, a rendőrség nem volt képes erre. Azért, hogy eltüntessék a lopás nyomait, meggyújtották a csutakokat. Azonban a friss ültetvények is a lángok martalékaivá lettek az idei tavaszon. A tetteseket a rendőrség nem tudta azonosítani, annak ellenére, hogy az emberek tudják a tolvajok nevét. A helyi vezetők megígérték, hogy egy hónapon belül megoldják azoknak a helyzetét, akik csutakot kaptak vissza. Azóta eltelt több hónap, de eddig minden maradt a régiben, hallani sem akarnak arról, hogy a kárvallottakat kártalanítsák. /Román Győző: Fa helyett csutak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 30./"
2003. október 1.
"Bár e pillanatban Románia és Magyarország stratégiai céljai egybeesnek, egy szobor miatt a két ország közötti párbeszéd hőfoka emelkedik - állapította meg a Ziua szept. 30-i számában megjelent cikkében Adrian Severin volt román külügyminiszter, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet parlamenti közgyűlésének tiszteletbeli elnöke. Magyarország és Románia ma már nem a magyarok, illetve a románok államát jelenti, hanem az adott országok állampolgárainak az államát, függetlenül etnikai hovatartozásuktól. Adrian Severin szerint ezt a szellemet tükrözi a román alkotmányban szereplő "nemzetállam" fogalma is. Szerinte a szobor felállítása jogos igény, de csak addig a határig fogadható el, amíg nem a román-magyar történelem valamely konfliktusos epizódját kívánja feltámasztani, amíg nem irredenta üzenet hordoz. Severin szerint a magyar demokratáknak vissza kellene utasítaniuk a nacionalista-populista jelszavakat a belpolitikai csatározásokban. /Jövőt homályosító múlt, hőfokra emelkedő párbeszéd. Adrian Severin a Szabadság-szoborról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./"
2003. október 3.
"Romániai emberjogi aktivistákat hallgattak meg Washingtonban, a Kongresszusban. Jelentős hiányosságok vannak a romániai ingatlanrestitúció terén, és nem fogunk elsiklani fölöttük - jelentette ki Benjamin L. Cardin amerikai képviselő azon a meghallgatáson, amelyet Washingtonban szervezett az Egyesült Államok Kongresszusának Helsinki Bizottsága.A meghallgatást követő, a kongresszusi irodaházban tartott tájékoztatón - ahol Livia Plaks, a Project on Ethnic Relations ügyvezető igazgatója és dr. Vladimir Tismaneanu, a University of Maryland professzora is megjelent - Renate Weber, a Nyílt Társadalomért Alapítvány romániai elnöke kijelentette: Romániában sok esetben sérül a gyülekezéshez való jog, a politikai pártokról szóló törvény, ugyanis 25 ezer aláírást ír elő az új pártok bejegyzésénél. Szintén antidemokratikusnak számít a szervezetek és alapítványok működését szabályozó, idén márciusban módosított törvény, ugyanis eszerint csak közalapítványok férhetnek hozzá állami támogatásokhoz, ami ellehetetleníti a mintegy 27 ezer szervezet és alapítvány működését. Weber szerint a párttörvény és az alapítványi törvény tág teret biztosíthat a korrupciónak. A második pontban a szólásszabadság és a sajtószabadság ügyéről beszélt. A büntető törvénykönyv módosítására vonatkozó tervezetet jónak nevezte, de "meg kell várni, amíg törvény lesz belőle". Harmadik témaként a korrupciós törvényt elemezte, mely Weber szerint lazán megfogalmazott, és a végrehajtás is akadozik. Livia Plaks, a Project on Ethnic Relations ügyvezető igazgatója a két legnagyobb romániai kisebbség - magyar és roma - helyzetét elemezte. Míg a romák esetében az ellenük irányuló rasszizmust nevezte a fő gondnak, addig a magyaroknál több megoldatlan ügyet is megnevezett: a közigazgatási törvény kétnyelvűségre vonatkozó része, a magyar tannyelvű iskolák, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar kara és az aradi Szabadság-szobor. Cardin képviselő figyelmeztetett arra, hogy Romániában sok területen még jelentős hiányosságok vannak. A Magyar Emberi Jogok Alapítvány írásos tanúvallomást nyújt be a Helsinki Bizottsághoz, amelyben részletesen elemezte azokat a jogsértéseket, amelyek az erdélyi magyar kisebbséget érték. /Moldován Árpád Zsolt, Washington: Reflektorfénybe kerültek a magyar sérelmek Washingtonban. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./"