"Falusi és nagyvárosi misszióba indultak Vetési László lelkész, programfelelős irányításával a kolozsvári Teológia és a Babes Bolyai Tudományegyetem hallgatói. A misszió júl. 3-tól a Brassó I. református egyházközség területén élő magyarok felmérésével kezdődik. Itt 15 fiatal és a szervezők Brassó területe közel egy harmadának felmérését végzik el, összeírva az ott élő magyar reformátusokat, római katolikusokat, unitáriusokat és evangélikusokat. A teljességre törekvő felmérés után a nyilvántartási lapokat és az adatokat a további megkeresés és gondozás végett az érintett egyház lelkészei kapják kézhez. Ezzel párhuzamosan több Szeben megyei kistelepülésen is folyik falumisszió. A Nagy-Küküllő mentén Küküllőalmáson és Somogyomban, Bürkösön és Szentágotán, valamint az Olt menti Románújfaluban. Ezt a munkát júl. 13-án Bürkösön egy gyülekezeti találkozó zárja. A románújfalusiakat, nagysinkieket, brúlyiakat, hégenieket várják a találkozóra, hogy egymással találkozhassanak, ismerkedhessenek. Itt a gyülekezet volt lelkésze, Vetési László bevezető igehirdetése után dr. Kozma Zsolt kolozsvári teológiai tanár tart előadást az egybegyűlteknek. A misszió ezzel párhuzamosan Hunyad megye kis magyar népességű falvaiban folytatódik. A csoportok a lozsádi, hosdáti, alpestesi és rákosdi parókiákra beköltözve és a bácsi gyermektáborral, a haróiakkal, a csernakeresztúriakkal, kisbarcsaiakkal közösen intenzív gyermek és ifjúsági munkába kezdenek az egész régióban. A program: a gyermekek magyar írás-olvasásra való tanítása, hitépítés, vallásórák, közös kirándulások, művelődési program, színjátszás, műsorok, előadások, bábjáték, közös fürdés és játék. Hagyományos találkozó lesz Kányádi Sándorral, aki negyedik éve minden csoportot és települést felkeres, verseket mond, mesél, lelkesesít ifjút és időst egyaránt. Július végétől a missziós csoport a Nagyvárad környéki román falvakba kitelepedett magyarokat kezdi el felmérni. Ebben az évben ez a tevékenység minden eddigi méretet meghalad: négy régióban összesen 75 fiatal vesz részt a munkában. Ezt egészíti ki még a teológusok mezőségi missziója is, melyet amerikai támogatással végez több mint 30 fiatal. A felmérés és falumunka költségeit a gyülekezetek adományain kívül elsősorban a NKÖM támogatja. Vetési László kifejtette a fiataloknak: elrejtett kincseket mennek megkeresni. /(Erdélyi Magyar Hírügynökség): Gyakorlatban bizonyítják, minden magyar felelős minden magyarért - Missziós munkára indultak a kolozsvári teológusok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./"

"Beke György Budapestről mindent ismer, rendszeresen olvassa az erdélyi lapokat, folyóiratokat, találkozik, beszélget erdélyiekkel. A legjobb jövőt jósolja az erdélyi magyarságnak, mert egy másfél milliós nemzeti közösséget nem lehet kalap alá rejteni. 1989-ben 1 153 000 fő vallotta magát mordvinnak, közülük 67% beszélte anyanyelvét, és ma már önálló államuk van, a Mordvin Köztársaság. Székelyudvarhely a legmagyarabb terület egész Romániában. Ennyire magyar jellegű más város ma már nincsen. Mindenütt felhígult a magyarság, de ott valahogy a történelem jobban benne van az emberekben. Beke György újrakezdte a Barangolások Erdélyben-t, amelyet annak idején a diktatúra megszakított a bihari kötettel, és most már megjelent a sorozat ötödik kötete. Az első, az itteni szerkesztésben a Szigetlakók. Az Fehér, Beszterce-Naszód és Szilágy megyét mutatja be. A Boltívek teherbírása Szatmár és Máramaros megyéről szól. Az Értől a Kölesérig Bihar megyéről. A sorozat negyedik kötete a Bartók szülőföldjén című volt, Arad, Temes, Szörény megyéről. Most jött ki a Déva vára alatt című könyve, mely Hunyad, Szeben és Krassó-Szörény megyét mutatja be. És a befejezés a Székelyföld lenne. Ez érzelmileg sokkal telítettebb, hiszen szülőföldje. A háromszéki Uzonban született, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban tanult, tehát az egész Székelyföld az otthona. Ez jó vaskos kötet lesz. Emellett a tervek szerint szeptemberben jelenik meg a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadónál Sütő András fülszövegével az Advent a kaszárnyában című novelláskötetem. Beke az írói szociográfiát műveli, nem törekedik a teljességre. Az írói látásmód és szemlélet adja meg az egységét. Bekének van egy könyve a moldvai csángókról, címe: Csángó passió. Az Európa Könyvkiadónál jelent meg 1988-ban. Ha hozzáadjuk, hogy a bukaresti magyarságról is van egy családregénye, a Fölöttük a havasok, mely 1980-ban jelent meg, akkor elmondható, hogy Beke György a mai romániai magyarság képét rajzolta meg az írói szociográfia eszközeivel. Hátravan még egy Kolozsvárról szóló könyv. Erről a városról egy lírai képet akar festeni, mert annyira szereti. Annak a városnak a történelmi bukásáról, amely 1945-ben 94%-ban magyar ajkú, és ma már a 20%-ot sem éri el a magyarság, ahol a történelem leggroteszkebb román nacionalista figurája, Funar nyugodtan packázhat ezer év történelmével, Mátyás királlyal - ez történelmi dráma! Elmondhatatlan tragédia! Nem lehet tudni, a román kormány és Funar között hol lehet meghúzni a határt. Beke 1989 óta egyebet sem hallott, hogy a demokratikus kibontakozás a romániai magyarság helyzetét majd megoldja. "Én nem látom ezt a demokratikus kibontakozást sem", jegyezte meg az író. A szórványban már katakombákba vonul a nemzeti érzés, a történelmi tudat. "Csak Erdélyről tudok írni" - hangsúlyozta. Kiírták a gyergyói falvakban: "Vándor, ne felejtsd, hogy ez a föld mindig székely volt és az is marad!" /Bán Péter: Hajbókolással, megalázkodásokkal nem lehet jogokat elérni. Könyvhéti beszélgetés Beke Györggyel. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./"

"Szlovákia a továbbiakban sem fogadja el azt, hogy Magyarország a kedvezménytörvény alapján támogassa a szlovákiai magyarok oktatását és művelődését, de júl. 19-én Pozsonyban Kovács László külügyminiszter és szlovák kollégája, Eduard Kukan abban megállapodott, hogy "az egymás országaiban élő nemzeti kisebbségek nyelvi és kulturális identitásának megőrzéséhez támogatás nyújtható". Eduard Kukan szlovák külügyminiszter megismételte az eredeti, a kedvezménytörvény szlovákiai érvényesítésétől elzárkózó szlovák álláspontot, ugyanakkor hangsúlyozta: meg tudtak állapodni abban, hogy "a Magyar Köztársaság oktatási támogatást nyújt a Szlovákiában élő magyar kisebbség nyelvi és kulturális identitásának megőrzése céljából a szlovák jogrenddel összhangban olyan szervezet közvetítésével, amely a szlovák jogrend szerint került bejegyzésre és jogi személyiséggel bír". Kovács László külügyminiszter a sajtótájékoztatón azt mondta: - Nem az a lényeg, hogy a szlovákiai (magyar) családok milyen dokumentum alapján kapják meg a támogatást, hanem az, hogy megkapják azt, és én biztos vagyok abban, hogy meg is fogják kapni. Kovács bukaresti és pozsonyi tárgyalásáról elmondta: egyformán örül mindkettőnek, és egyformán elégedett. Kukan egyértelműen megfogalmazta: Szlovákia csakis a kétoldalú alapszerződés keretei között hajlandó a támogatások fogadására. A felek azt is kinyilvánítják: "A szlovák fél tudomásul veszi, hogy Magyarország a saját területén - etnikai hovatartozástól függetlenül - diák-, illetve pedagóguskedvezményeket nyújt azoknak a szlovák állampolgároknak, akik magyar nyelvet vagy magyar nyelven tanulnak, illetve tanítanak, vagy a magyar kultúrához kötődő tanulmányokat, illetve oktatói tevékenységet folytatnak." "A külügyminiszterek megbízzák a kisebbségi vegyes bizottság társelnökeit, hogy 2003. augusztus 31-ig találkozzanak azzal a céllal, hogy a fenti elvek alapján készítsenek elő megállapodás-tervezetet arra, hogy azt a külügyminiszterek aláírják, illetve a kormányok jóváhagyják" - zárul a magyar és a szlovák külügyminiszter szombati pozsonyi tárgyalásairól kiadott közös nyilatkozat. /Magyar-szlovák státus-nyilatkozat született szombaton. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./"

"Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alapítóbizottsági tanácsának az elnöke azt nyilatkozta júl. 19-én Illyefalván, a "Határok nélküli magyar fiatalok" nyári egyetemen, hogy a Tanács legfontosabb feladata az összes romániai magyar politikai és civil szervezet egybefogása lesz. " Idézve drága elnökömet, Markó Bélát, aki többször is azt nyilatkozta, hogy miközben egyesek beszélnek, mások dolgoznak, kénytelen vagyok kiemelni, hogy elérkezett a munkálkodás pillanata. Párbeszédet kell kezdeményeznünk a román társadalom képviselőivel, tudatosítanunk kell bennük, hogy mi igenis autonóm közösség vagyunk" - szögezte le Toró. A megbeszélés résztvevői egyetértettek viszont abban, hogy függetlenül a különféle magyar táborok képviselői között a helyi választások során dúló politikai csatározásoktól, a parlamenti választások során mindannyian összefognak annak érdekében, hogy minél jobb parlamenti képviseletet biztosítsanak a magyar közösség számára. /Az EMNT-nek a magyar közösség szolidaritásáért kell fellépnie. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./"

"Mátrafüreden tartották meg a határon túli magyar pedagógusoknak szervezett Adria-Duna nyári szabadegyetemet. A szervező az anyaországi környezevédelmi tárca. Az egyik résztvevő, Bóné Vilmos szilágyballai tanár véletlenül szerzett tudomást a mátrafüredi szabadegyetemről, amelynek Erdélyből volt a legkevesebb hallgatója. A 60 határontúli résztvevő közül egy-egy pedagógus rajta kívül Segesvárról, Lupényból és Csíkszeredából nevezett be, majd kétannyian Kárpátaljáról mint Szlovákiából, a legtöbben, 32 személy pedig a Vajdaságból. - Piacra kell vinni, eladhatóvá tenni az iskolát - foglalta össze a Mátrafüreden hallottakat a szilágyballai tanár. - Olyan értékeket kell felmutatni, hogy a szülők oda írassák be gyermekeiket. Különben Magyarországon a fejkvóta miatt is "vadásszák" a gyermekeket. Erdélyből ezért iratkoznak sokan ottani iskolákba. /Fejér László: Mátrafüredi szabadegyetem - Erdélyben ismeretlen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./"

"Államfőként harmadszor utazott júl. 20-án Pekingbe Ion Iliescu. Látogatásának célja a román-kínai gazdasági kapcsolatok megélénkítése. Jelenleg 5000 kínai tulajdonú cég működik Romániában, 41 millió dollár alaptőkével, de a két ország kétoldalú forgalma messze elmarad az 1979-es rekordszinttől, amikor meghaladta az 1079 millió dollárt. Elutazása előtt Iliescu Cosma bányászvezér kegyelemben részesítését helyezte kilátásba. Szerinte túl szigorú büntetéssel sújtották, mivel nem lehet egyedül őt tenni felelőssé a történtekért. - Iliescu kitüntette Adrian Paunescut. - A Pro Európa Liga Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt (PRM) szenátora mentelmi jogának felfüggesztését kérte. /Iliescu Pekingbe utazott. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 21./ Ion Iliescu elnök 1991-ben és 1994-ben is tett látogatást a kínai fővárosban. Iliescu 1971-ben szintén Pekingben járt, a Nicolae Ceausescu által vezetett román küldöttséget tagjaként.Ceausescu hazatérve számos területen megkísérelték közvetlenül is átültetni a román gyakorlatba a "kínai tapasztalatokat", egyfajta román "kulturális forradalomként". A bennfentesek szerint Iliescu tiltakozott, ami részleges kegyvesztését eredményezte: először vidékre helyezték át, megyei párttitkárnak, majd egy könyvkiadóhoz küldték. Mint "belső száműzöttet", sokan őt kezdték a román politika reménységének tekinteni - ez alighanem hozzájárult ahhoz, hogy amikor 1989 decemberében a népharag elsodorta a Ceausescu-diktatúrát, ő tűnt annak a személynek, aki a diktatúrából képes átvezetni az országot egy posztkommunista reformkorszakba. Ami a román-kínai politikai kapcsolatokat illeti, sikerrel túlélték mind Mao halálát, mind Ceausescu kivégzését. A kínai vezetők már 1989. dec. 27-én üzenetben biztosították az új román vezetőket arról, hogy tiszteletben tartják a román nép választását. Az 1989-es Tienanmen-téri események után több kelet-európai ország alaposan lehűtötte kapcsolatait Pekinggel, kivéve Romániát. 1994-ben Li Peng kínai miniszterelnök Bukarestben fejtette ki az átalakult kelet-európai országokkal kapcsolatos kínai politika négy elvét, nevezetesen: Peking tiszteletben tartja minden ország népének választását és nem avatkozik be más országok belügyeibe; a hagyományos barátság folytatása és a békében való együttélés; a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztése; a viták békés megoldásának, a regionális stabilitásnak a támogatása. Csiang Cö-min kínai párt- és államelnök 1996-ban járt Romániában, és nem érdektelen, hogy mai utóda, Hu Csin-tao alelnökként már 1995-ben látogatást tett Bukarestben. A miniszterelnöki és egyéb magas szintű kölcsönös viziteket összeszámlálni is nehéz lenne. 2000-ben a román-kínai kereskedelem volumene 298 millió dollárra emelkedett. /Baracs Dénes: Iliescu (újra) Pekingben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./ "

"Iliescu elnök kitüntette Adrian Paunescut Románia csillaga lovagkereszti fokozatával, kijelentve, hogy a költő-politikust tiszteli és csodálja. Iliescu boldognak látszott, hogy - bevallása szerint - három és fél évtizede megszakítás nélkül együttműködhetett ezzel "a vulkanikus szellemmel". Paunescu nemzeti szocialista húrokat pengetve szolgálta ki a diktatúrát. Olyannyira, hogy 89 decembere után még a szakállát is levágatta, hogy fel ne ismerje és meg ne lincselje a dühöngő tömeg, s hónapokig bujkált. Most pedig többszázan ünnepelték-éltették a frissen felkent lovagot, köztük Razvan Theodorescu művelődési miniszter és Mircea Geoana külügyminiszter. Ion Iliescu azt is kilátásba helyezte: ha a "szén hajnalcsillaga", Miron Cozma megfelelő érvekkel alátámasztott kegyelmi kérelmet nyújt be, esetleg szabadlábra helyezi a bányászvezért. Mindenki tudja, hogy ki hívta a bányászokat Bukarestbe rendet teremteni, s ki dicsérte meg őket és vezérüket azért, hogy miközben feldúlták a pártszékházakat, szétzúzták az egyetemet, a tévét. /Németh Júlia: Lovagi torna a Cotroceni-ben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./ Tudvalevő, hogy Iliescu hívta a bányászokat Bukarestbe.A gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, az Erdélyi Református Püspökség és a Romániai Unitárius Egyház Jakubinyi György érsek, valamint Pap Géza és Szabó Árpád püspökök kézjegyével ellátott nyilatkozata értelmében a Gold Corporation Társaság júliusban közölte az erdélyi történelmi egyházakkal abbeli szándékát, hogy felvásárolná a tulajdonukat képező verespataki templomokat, egyházi épületeket és temetőket. Az említett egyházi vezetők júl. 21-én tartott megbeszélésükön leszögezték, hogy a verespataki tervezett beruházás a természeti és az épített környezetre egyaránt katasztrofális következményekkel járna, és a helybeli lakosságot sem hagyná érintetlenül. A verespataki terv már eddig is mérhetetlen és pótolhatatlan kárt okozott az említett egyházaknak: a kártalanítással egybekötött kitelepítés hangoztatásával olyan légkört teremtett, amely bomlasztólag hatott az ottani közösségre. Az egyházfők közölték, hogy mindennemű anyagi kártérítés dacára is csak a legvégső esetben hajlandók lemondani templomaikról, egyházi épületeikről és temetőikről: akkor, amikor az illetékes hivatalos szervek már minden engedélyt megadtak a kitermelés megkezdésére. /Az egyház nem alkuszik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./"

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a vele készített interjúban jelezte, hogy Kovács László külügyminiszterrel három nappal korábban tárgyalt és egyeztetett Budapesten a kedvezménytörvény alkalmazásáról. A magyar kormány bármely képviselője konzultál az RMDSZ-szel, lehetőleg mielőtt a román féllel sor kerülne a megbeszélésekre. Az RMDSZ mára stabil részese a Románia és Magyarország közötti kapcsolatrendszernek. A kedvezménytörvény mostmár megfelel a különböző igényeknek, és tárgyalni már csak az alkalmazásáról lehet. Van néhány olyan kulcskérdés, amiről még csak vitázni sem szabad, például arról, hogy az oktatási támogatás közvetlenül a gyermekekhez, illetve a szülőkhöz jusson el. Terítékre került az Észak-Erdélyen áthaladó autópálya kérdése, ezt Markó az utóbbi évek egyik legnagyobb eredményének tekinti. A gazdasági kérdések mind nagyobb súlyt képviselnek az RMDSZ tevékenységében. Markó leszögezte, az autómia felépíthető, elérhető, decsak az érintett felek közötti tárgyalásos megegyezéssel. Európára jelenleg az a jellemző, hogy nagyon nagy különbségek vannak a kisebbségi kérdés kezelésében, megoldásában. /Gyarmath János: Tálcán nem kaptunk semmit Exkluzív interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./ "

"Tizennegyedik alkalommal szervezték meg a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet, amely fokozatosan Tusványosi folyamatként honosodik meg a köztudatban. A szervezők váratlan akadályokba ütköztek. Az akadályok egyikeként a támogatások elapadását említették. Németh Zsolt magyar országgyűlési képviselő a nagy szembesülés évének nevezte a 14. tábort. Németh Zsolt szerint sokan vannak, akik úgy érzik, hogy az anyaország eltávolodott a határon túli magyaroktól, azonban ez nem így van, hiszen az anyaország nem azonos a magyar kormánnyal, a politikus szerint a történelem során ez többször volt így. A státustörvény módosítását fölöslegesnek nevezte, véleménye szerint a mostani megállapodás visszalépés az Orbán-Nastase megállapodáshoz képest. Tőkés László püspök Együtt vagy külön utakon - integráció és nemzeti érdek címmel tartotta meg nyitóbeszédét. Előadásában a magyar és román kormány ténykedését bírálta. Tőkés szerint "a mostani magyar kormány az integráció fejében késznek mutatkozik lemondani rólunk. Gondoljunk a magyar szomszédságpolitikára és a kedvezmények aprópénzére váltott státustörvényre. A román kormány integrációs érdekből a kisebbségi engedmények morzsáival etet bennünket". Tőkés az RMDSZ-t is bírálta. Szerinte "magyar nemzetiségű érdekszövetségünk - az RMDSZ - ehhez a román-magyar "elvtársi" politikához csupán asszisztál. Példának okáért a XIV. Bálványosi szabadegyetemünkre rászervezett marosvásárhelyi Félsziget Irány Európa! című konferenciáján, mely a nemzeti kérdés teljes kikapcsolásával, "eurokonform" szórakoztató programjaival - a román és a magyar kormányzatok masszív támogatásával - hivatott magához édesgetni a pénztől, ragyogástól és "Európától" megbóduló ifjainkat." /(Daczó Dénes): 14. Tusványosi Nyári Szabadegyetem. Kritikus hangvétel, az örök folyamat részeként. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./"

"Kovács László külügyminiszter júl. 24-én megnyugtatta Mircea Geoana román kollégáját, hogy Magyarországnak nem áll szándékában részt venni Románia és az Európai Unió tárgyalásaiban, csupán tájékozódni szeretne. A miniszterek júl. 24-én telefonon egyeztettek a kérdésben. Tóth Tamás külügyminisztériumi szóvivő hozzátette: Magyarország ugyanakkor igényli, hogy az EU tájékoztassa a tárgyalások azon fejleményeiről, amelyek Magyarország érdekeit közvetlenül érintik. /Incze Ferenc: Kovács megnyugtatta Geoanát. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./"

"Alföldi László kolozsvári főkonzul a vele készített interjúban kifejtette: mindig arra törekedett, hogy egyforma közelséget tartson fenn az erdélyi magyar közösség legkülönbözőbb intézményeivel. A főkonzul augusztusban távozik posztjáról, utódja jelenlegi helyettese, Cseh Áron lesz. Alföldi húsz évvel ezelőtt kezdte el munkáját diplomataként a kolozsvári főkonzulátuson. Ceausescu rendeletére 1988 júniusában bezárták a főkonzulátust, két nap alatt kellett távozniuk Romániából. Két év múlva bukaresti első beosztottként térhetett vissza Romániába. A nyugati diplomaták csupán 90 után érzékelték, hogy a kisebbségi kérdés európai jelentőségű politikai probléma a két ország között. Kolozsváron az ember más nézőpontból látja a dolgokat, mint Bukarestből, itt sokkal mélyebb és intenzívebb emberi, munka- és hivatalos kapcsolatot tud kialakítani. Alföldit négy évvel ezelőtti nevezték ki főkonzulnak, Funar polgármester még aznap Alföldi kiutasítására szólította fel a román kormányt. Alföldi megemlítette, hogy rajta kívül most sincs olyan diplomata a magyar külügyi tárcánál, aki húsz évig folyamatosan Romániával foglalkozna, ebből pedig tizenötöt itt töltött volna el. Jelenleg több mint húsz alkalmazottal működő a konzulátus. Van külgazdasági attaséjuk, megmaradt a szakkonzuli tevékenység, és az első beosztotthoz tartozik a kultúra, a sajtó és a nemzetpolitika területe. Évente már 23 ezres vízumforgalmuk van. Felesége, Kopacz Mária festőművész marosvásárhelyi származású, sok száz barátot szerzett, így teljes rálátása nyílt Erdélyre. A szemléletváltás, amelyet a két nép közötti megbékélés, egymás elfogadása és a másság tisztelete jellemez, nem valósul meg olyan ütemben, ahogy azt a romániai magyarság szeretné. Naponta tapasztalható, milyen ellenállásba ütközik az anyanyelvhasználat a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban. A korábbi merev elutasítás ellenben megszűnt, amiben az RMDSZ-nek kétségtelenül nagy szerepe van. Kérdés, mekkora mozgásteret jelent ez, milyen korlátai vannak, mennyit lehet vállalni egy ilyen típusú együttműködésből. Alföldi várja, hogy húsz év után a Külügyminisztériumban milyen feladatot kap. /Rostás Szabolcs: Kiemelten fontos az erdélyi misszió. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./"

"Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke ajánlotta, írjanak az aldunai székelyekről, hogy jobban figyeljenek egymásra. Az újságíró Sebestyén Ádám forrásértékű könyvéből tájékozódott /A bukovinai andrásfalvi székelyek élete és története Madéfalvától napjainkig, Szekszárd, 1972, újra kiadták 1989-ben/, mely igen részletesen taglalta a bukovinai székelység történelmét, külön fejezetben az aldunai székelyekét. Az újságíró áthaladt Zentán, lakosságának többsége magyar. Tizenöt-húsz éve Jugoszláviában jobb volt az élet, simábbak az utak, mint Magyarországon. Az akkori szinthez viszonyítva nagyon lecsúsztak. A kevésbé vegyes lakosságú területeken jobbak az utak. Oda több pénzt juttatnak, ugyanez a helyzet Moldva és Székelyföld viszonylatában. A nacionalizmusok mindenütt egyazon reflex szerint működnek. Ma már francia történészek is elismerik, hogy nem is volt olyan rossz államalakulat az Osztrák-Magyar Monarchia. Az utódállamok gazdaságilag lejjebb csúsztak ahhoz a szinthez képest, ahol a monarchia keretében voltak. A monarchia nem volt a népek börtöne. Soha annyi román nem tanult nyugati egyetemeken, a fogarasi és besztercei román határőrezredek vezénylési nyelve román volt, s a koronán hat nyelven, köztük románul tüntették fel a címletet. Elég azokra a középületekre gondolni, amelyeket akkor emeltek, s amelyek ma is szilárdan és büszkén állnak az utódállamok területén. Pozsonytól Szabadkáig, Szatmárnémetitől Nagybecskerekig, Muraszombathelytől Csernovicig. Nagybecskereket Tito kommunizmusa fejlesztette iparközponttá, s közel százezres nagyvárossá. Ám hiába építette a toronyházakat és üvegcsarnokokat, a város igazi építészeti értéke ma is az eklektikus (kupolás) Déli Palota, a megyeháza, városháza, az igazságügyi és pénzügyi palota, s persze a történelmi egyházak szép templomai. Nagybecskereken jelenleg latin betűs feliratok vannak, holott feljebb a magyar többségű városokban a cirill dominált. Itt a szerb szöveget is latin betűvel jelenítették meg. A szerb nacionalisták cirillírás segítségével akartak "jó szerbet" csinálni a magyarokból, illetve azt a látszatot kelteni, hogy Zenta, Ada, Csóka és a többi tulajdonképpen tősgyökeres szerb város. Becskereken már nincs erre szükségük, hisz itt messze ők alkotják a többséget. Huzsvár László és Pénzes János személyében két magyar püspökük van a vajdasági katolikus magyaroknak. Ilyen szempontból jobban állnak, mint a számbelileg sokkal jelentősebb felvidéki magyarok, ahol mind ez ideig nem sikerült magyar püspököt kineveztetni. A 11 ezer fős szórvánnyal együtt mintegy 83 ezer katolikus él e vidéken, köztük négy-ötezret tesznek ki az aldunai székelyek. A püspökség négy esperessége közül is egy náluk működik, Fiser János székelykevei plébános vezetésével. A plébániák döntő többségében, pontosabban 27 helyen csak magyar nyelven hirdetik az igét, 4 helyen magyarul és horvátul, 3 helyen magyarul és csehül, 3 templomban csak horvátul, kettőben pedig csak németül. Nagybecskerek közigazgatási területén, amelyhez a város és 22 falu tartozik, 133 ezer ember él, ebből 13-14 százalék vallja magát magyarnak. A városban mindössze két-háromezer magyart tartanak nyilván, a környező településeken jóval nagyobb a számuk, Muzslyán például hat-hétezer. Önálló líceuma nincs a helyi magyarságnak, de több középiskolában működnek magyar tagozatok. Nagybecskereken a Petőfi Művelődési Egyesületnek 300 tagja van. Székelykeve a történelmi Magyarország legdélebbre fekvő magyarlakta települése. Az itteniek valahányszor őseik szülőhelyére látogatnak, mindig hoznak magukkal néhány fenyőcsemetét. Ezért van sok fenyő Székelykevén. Székelykevén hetedik esztendeje jelenik meg a Székelykevei Igaz Szó folyóirat. Székelykevének 2600 lakosa van. Legalább ennyien elszármaztak már innen Ausztráliába, leginkább Sydneybe, ahol még a futballcsapatot is pontosan úgy hívják, mint itt, vagyis Kék Dunának. A lakosság többsége a földből él. Híres kubikosok az itteniek, mindenütt szívesen látják őket. Megesik, hogy diplomás fiatalok is inkább kubikolnak. Naponta 1000-1500 dinárt keresnek, magyar pénzben ez 4000-6000 forint. Székelykevén a legnagyobb gond a munkanélküliség. Sokan elvándorolnak, az elmúlt tíz évben 300-400 fővel csökkent a település lakossága. Idén még 31 első áldozót ünnepelhettek a templomban és ugyanennyien végezték a helyi általános iskola VIII. osztályát, de tavaly mindössze 18 keresztelés volt. Az iskolában az oktatás nyelve magyar, a szerbet heti három-négy órában tanítják. Hertelendyfalván van még az Al-Dunánál magyar nyelvű nyolcosztályos iskola. Sándoregyházán már csak az I-IV osztályban tanulhatnak anyanyelven. Ez a két település vegyes lakosságú, a magyarság kisebbségbe jutott, ami döntően hozzájárult az anyanyelv eróziójához. /Sike Lajos: Vendégségben az aldunai székelyeknél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), (folytatásokban) júl. 19.- 25./"

"Magyarországon összefogásra lenne szükség ahhoz, hogy az európai integrációban rejlő előnyöket kihasználhassuk - jelentette Orbán. A volt miniszterelnök az Integráció és nemzeti érdek címmel tartott fórumon leszögezte: Az Európai Unió a mozgásban lévő gazdaságoknak tud további lendületet adni, Magyarországon pedig válsághoz közeli helyzetben van a gazdaság. A gazdaságban élénkítésre, fejlesztésre, beruházásokra lenne szükség. Csökkenteni kellene az adókat, fejleszteni az infrastruktúrát, támogatni a vállalkozókat, miközben jelenleg éppen ennek az ellenkezője történik. - A hajbókolás, a moszkovita reflex, a mindenkinek mindenáron történő megfelelés kényszere konkrét, kézzelfogható károkat okoz az országnak - szögezte le. Véleménye szerint az Európai Unión belül új szövetségesi politikára lesz szükség. - Az Európai Unió nem szociális intézmény, az unión belül nemzetállamok folytatnak érdekeik védelmében könyörtelenül kemény vitát - jelentette ki. Kifejtette, hogy Európában nem lehet helyük az olyan, a benesi dekrétumokhoz hasonló törvényeknek, melyek a kollektív bűnösség igazolhatatlan elvén alapulnak. Kérdésekre válaszolva Orbán Viktor kijelentette: a kedvezménytörvény módosításával a jogszabály magyartalanítása történt meg. Ennek ellenére mindenkit arra biztatott, hogy igényeljen magyarigazolványt, mert szavai szerint rövid időn belül ez lesz a Kárpát-medence legértékesebb igazolványa. Orbán Viktor szerint a magyar nemzetnek nem az a problémája, hogy kicsi, hanem az, hogy csonka. Helyre akarja állítani az elszakított családi, kulturális, gazdasági szálakat, egységesíteni akarja a közéletet. Példaként említette, hogy a vajdasági magyarok bejelentették igényüket a kettős állampolgárságra. - A kettős állampolgárság az Európai Unióban teljesen jogszerű, a szerb kormány is jelezte, hogy kész tárgyalni. A magyar kormány viszont ellenzi a kérést. Nincs a világon olyan nemzet, olyan ország, amelynek hasonló helyzetben így cselekedne. Ennél mélyebbre nehéz lenne süllyedni - fogalmazott. Orbán Viktor azt javasolta, hogy jöjjön létre az egész Kárpát-medencében egy olyan összefogás ezért az ügyért, amelyet semmilyen magyar kormány nem hagyhat figyelmen kívül. A volt miniszterelnök leszögezte: nem hajlandó nyílt színen bírálni a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget. Hangsúlyozta, Erdélyben erős kis magyar világra és nem erős pártra van szükség. Ha az erdélyi magyarság az egységes képviselet mellett döntött, ennek vállalni kell következményeit, ezzel a döntéssel összeférhetetlen, hogy kiszorították a szövetség tiszteletbeli elnökét, kiszorítják a bírálatokat megfogalmazókat. - Az erdélyi magyaroknak maguknak kell eldönteniük, hogy együtt maradnak-e, vagy külön-külön úton indulnak - mondta, hozzátéve: véleménye szerint az volt az "őshiba", hogy nem tartották meg a belső pluralizmust ténylegesen kifejező belső választásokat. /Orbán Viktor: Magyarországon összefogásra van szükség az unióban rejlő előnyök kihasználásához. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 26./"

"Hármasfaluban hat üres, elhagyott házba a református egyház máshonnan nincstelen, jobbára sokgyermekes családokat telepít - holland támogatással. A napokban négy holland felnőtt és huszonöt 15-25 éves fiatal rámol, takarít, fúr, farag, mázol, hogy a hat család mihamarabb beköltözhessen. A marosvásárhelyi Lazarenum Alapítványt a Fülöp lelkészházaspár hozta létre. Fülöp G. Dénes sok éven át a marosvásárhelyi Vártemplom lelkésze volt. Neje, Ilona asszony a diakóniai tevékenységgel foglalkozik. Ő a lelke a "Lazarenum-birodalomnak", mely árvaházakból, öregotthonból, nagycsaládokat támogató hálózatból áll. Munkájukhoz példát, hathatós támogatást a hollandiai Leiden városban levő Bakkerij Diakónai Központtól kapnak. Holland segítséggel megvették a hat épületet, amiből az egyikben a Lazarenum Alapítványnak lesz egy kis közösségi helye. Ugyancsak holland támogatással vásároltak építőanyagot, kisgépeket. A házak ezután is az egyházi alapítvány tulajdonában maradnak, akkor is, ha beköltöznek a kiválasztott, nincstelen emberek. A helyiek örvendenek annak, hogy gyerekes családok kerülnek a faluba, hiszen kevés a fiatal, az iskolába kell a gyerek. Az egyik házba tíz gyermekes család költözik: a fületelki Csiszér Jánosék. A nagy gond az, hogy miből fognak megélni ezek az emberek. A hollandok hajlandók lennének egy pékséget ajándékozni nekik. Marosvásárhelyen, ugyancsak a református egyház tulajdonában van egy úgynevezett Pici-ház, ahova utcagyerekeket költöztettek be. Azt is holland pénzből vásárolták évekkel ezelőtt. Két éve húsz utcagyerek lakik benne. /Máthé Éva: A Lazarenum Alapítvány új projektje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./"

"Megjelent Beke György: Advent a kaszárnyában /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ című novelláskötete. Novelláiban a valóságos történéseket csak annyiban színezi az írói képzelet, amennyiben ez az irodalmi ábrázoláshoz elengedhetetlenül szükséges. /Beke György: Advent a kaszárnyában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./"

"Az eddiginél sokkal aktívabb politikát hirdetett meg Adrian Nastase miniszterelnök a határon túli románok érdekében. A miniszterelnök a Realitatea nevű kereskedelmi televízió Harc Romániáért című műsorában kifejtette: Romániának immár nem szívességeket kell kérnie az Európai Unióval szomszédos államokban élő románok érdekében, hanem joggal várhatja el, hogy esetükben bizonyos európai normákat érvényesítsenek, mint ahogy azt korábban Romániától követelték. Adrian Nastase szerint nincs rendben az, hogy a román vezetés megszokta: "elsősorban arról adunk számot, hogy miként viselkedünk mi a nemzeti kisebbségekkel szemben, és elfogadjuk, hogy más országokban a nálunk alkalmazottnál szűkebb normák érvényesülnek". A miniszterelnök szerint ebből a szempontból ígéretesnek bizonyult Románia számára a magyar kedvezménytörvény kérdésében folytatott vita. - Azt hiszem, ebben a majd két évig tartó vitában európai álláspontra helyezkedve úgy győztünk, hogy közben nem sértettünk meg senkit, és sikerült bizonyos elvárásokat rögzítenünk - fogalmazott. Különösen fontosnak nevezte, hogy a módosított kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról Bukarestben született román-magyar megállapodásba bekerült a kölcsönösség elve. Ez azt jelenti, hogy ha ugyanazokat a feltételeket állapítjuk meg a határon túli, mondjuk Magyarországon élő románok számára, akkor ugyanolyan elbánásban részesülnek majd a magyar állam részéről, mint amilyen elbánást a román állam biztosít a nemzeti kisebbségeknek - jelentette ki. Adrian Nastase bejelentette: vizsgálják annak lehetőségét, hogy az alkotmány módosításának szenátusi vitájában felvessenek-e egy olyan módosítást, amelynek értelmében a Romániában élő nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének alkotmányos elvét összekapcsolnák a kölcsönösség elemével. /Nastase aktívabb politikát akar. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./"

"Ion Iliescu elnök júl. 28-án levelet küldött Moshe Katsav izraeli államfőnek, amelyben sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Haaretz című lapnak adott interjú "szelektív és hiányos" ismertetése kétségeket ébresztett Románia holokauszttal kapcsolatos álláspontja vonatkozásában. "Az elnöki hivatal kiadott egy dokumentumot, amely határozottan és félreérthetetlenül részletezi országunk álláspontját és az én személyes álláspontomat a holokauszttal kapcsolatban, a román állam felelősségét a múlt század 30-as és 40-es éveinek Romániájában a zsidókkal szemben alkalmazott bánásmód kapcsán, és az államosított vagy elkobozott zsidó javak egykori gazdáinak erkölcsi és anyagi kárpótlásával kapcsolatban. Ez nem egy új álláspont, erre alapul országaink és népeink jó viszonya", áll Iliescu. A levélhez csatolták az Elnöki Hivatal közleményét is, amely szerint Iliescu "meglepetéssel" vett tudomást izraeli hivatalos vezetők és romániai újságírók reakciójáról, akik félreértelmezték a Haaretz-beli interjúban mondottakat. /Ion Iliescu levelet írt Moshe Katzav izraeli elnöknek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./"

"Marosvásárhelyen a júl. 31-i tanácsülésen döntenek a Calarasilor utca Kossuth Lajosra való visszakereszteléséről. A névadó bizottság még az elmúlt esztendőben döntött a névcseréről, azonban a prefektúra véleményező testülete kedvezőtlenül bírálta el a kezdeményezést. Spielmann Mihály, a bizottság tagja a Krónikának elmondta, hogy az öttagú testület három román nemzetiségű tagja lényegében minden kezdeményezést leszavazhat. Ovidiu Natea prefektus kijelentette: nincs meggyőződve afelől, hogy a testület véleményét nem kell tiszteletbe tartani. Dorin Florea polgármester nem ért egyet a névváltoztatással. "Nem szeretném, ha a Kossuth utca miatt etnikai feszültségek keletkeznének a városban" - érvelt a polgármester. Az általa említett politikai egyeztetés már megvolt az elmúlt héten. Benedek István frakcióvezető elmondta, akkor Florea elismerte, hogy a jó együttélés érdekében a magyarok érzékenységére is oda kell figyelni. Benedek közölte: "A múlt tanácsülésen mi megtettük az első engedményt a román kollegákkal szemben, amikor megszavaztuk az Avram Iancu-emlékház létesítését. Most meg készen állunk támogatni a görög katolikus egyház telekigénylési kérését". A volt Kossuth utca ügyéről szólva, Florea az Antonescu sétánnyal felmerült problémákkal próbált párhuzamot vonni. Mint ismeretes, a magyar tanácsosok által keresztülvitt névcserét a törvényszék érvénytelenítette, így megmaradt az Antonescu sétány. Az önkormányzati döntést akkor a Háborús Veteránok Egyesülete támadta meg, egy Szatmári Ibolya nevű bírónő pedig a közismerten magyarellenes szervezetnek adott igazat egy hónappal ezelőtt. Benedek szerint az önkormányzat Gabriela Puni városházi jogtanácsos etikátlansága miatt veszített ebben az ügyben. Benedek a törvényszék ítéletét Izrael bukaresti nagykövetségére és több nemzetközi szervezethez is eljuttatta. /Szucher Ervin: Antonescu utca...Visszakapja nevét a Kossuth utca? = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./"

"Minden eddigi csúcsot felülmúlt a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) iránti érdeklődés. A nappali tagozatra kiírt 9532 egyetemi helyre 22 276 pályázó iratkozott be. A közel tízezer nappalis hely közül 7438 (78 százalék) román, 1660 (17,4 százalék) magyar, 321 (3,4 százalék) pedig német tannyelvű. A mostanáig jegyzett 22 276 jelentkezőből 19 360 (86,9 százalék) román, 2373 (10,7 százalék) magyar, 403 (1,8 százalék) német nyelven tanulna tovább, de jelentkeztek még 112-en (0,5 százalék) a Moldovai Köztársaságból, 28-an (0,1 százalék) a romáknak fenntartott helyekre. A meghirdetett 4440 távoktatásos helyre eddig közel 1500-an jelentkeztek. Ez a szám minden valószínűség szerint növekszik, miután a nappalira be nem jutottak elfoglalják majd a pillanatnyilag még üres helyeket. A nappali történelem-filozófia szak magyar tagozatán 47 helyet hirdettek meg, eddig 172-en jelentkeztek.Az újságírói szakon magyar tagozaton 25 helyre 55-en jelentkeztek, a román tagozaton 45 helyre 450-en pályáznak. Az egyetem 18 erdélyi kollégiumában 2100 helyet hirdettek meg, 815 tandíjmentest és 1285 fizetésest, ebből a magyar nyelvű tagozatokon 214 ingyenes és 380 tandíjas hely várja a jelentkezőket. Kolozsváron, a Sapientia - Erdélyi Tudományegyetemen a környezetföldrajz - környezettudomány, illetve a fotó, film, média szakon hirdettek meg helyeket. Az előbbi szakon meghirdetett 25 helyre jelentkező 25-ből csak 23 személyt vettek fel. A fotó, film és média szakon 78 személy versenyvizsgázott a 20 hely valamelyikéért. A Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Kolozsváron üresen maradt helyeket a szeptemberi vizsgákon remélik betölteni. Dr. Lányi Szabolcs, a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karainak dékánja közölte: a kilenc szak 425 helyére 539-en jelentkeztek, és 330-an jutottak be. A betöltetlenül maradt 22 tandíjmentes és 73 tandíjköteles helyre szeptember 15-étől újabb felvételit tartanak. Dr. Lányi Szabolcs szerint az elmúlt évekhez viszonyítva a felvételizők idén jobb eredményeket értek el. Túljelentkezés volt a Sapientia marosvásárhelyi Műszaki és Humán Karán: a meghirdetett 290 helyre 447 jelentkező pályázott. A tandíjas helyek minden szakon beteltek. A legtöbb üres hely a mechatronika szakon maradt, ahol ősszel 18 tandíjas helyre lehet pályázni. Az érdeklődés hiánya jellemezte az idei felvételit Marosvásárhely legnagyobb és legrangosabb felsőfokú oktatási intézményén, az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE). Az általános orvosi karon 250 tandíjmentes és 100 fizetéses helyet hirdettek meg, 369-en jelentkeztek. A fogorvosi szakon meghirdetett 75, kétharmados arányban tandíjmentes helyre mindössze 91-en jelentkeztek. Valamivel nagyobb volt az érdeklődés a gyógyszerészeti szak iránt, ahol a szintén 75 helyre 117-en pályáztak. A diákok hasonlóan alacsony érdeklődést tanúsítottak a szakkollégiumok iránt is. Az asszisztensképző 75 helyére 105-en, a fogtechnikusi és a gyógyszerészeti 45-45 helyére pedig alig 60-an, illetve 72-en iratkoztak be.A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen 13 szakon 420 hely várta a továbbtanulni vágyókat. Összesen 472-en jelentkeztek, 310 felvételiző jutott be, 252 az ingyenes, 58 pedig a tandíjas helyekre. Az érdeklődés az angol, illetve német nyelv és irodalom, szociológia, menedzsment, turisztika és képzőművészet szakok iránt volt a legnagyobb. A legkevesebben a vallástanár és a vallástanár-német szakokra jelentkeztek. /Csúcs a Babes-Bolyain, bizakodás a Sapientián. = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./"

"Tizenkét év alatt tizenkét szlovákiai településen szűnt meg a magyarok hivatalos érintkezésben érvényesíthető anyanyelvhasználati joga. A Szlovákiában hatályos törvény értelmében a nemzetiségek minden olyan településen érintkezhetnek anyanyelvükön a helyi hivatalokkal, ahol a lélekszámuk eléri a húsz százalékot. Szlovákiában 1991-ben 512 olyan települést tartottak számon, ahol a kisebbségek nyelvhasználati joga ennek értelmében érvényesíthető. A statisztikai hivatal adatai alapján most "felfrissítették" az ide sorolható települések jegyzékét. Ebből kiderült: a magyar nyelvhasználatra jogosító népességstatisztikai arányok tizenkét községben húsz százalék alá estek vissza, ezen túl már csak kereken félezer helységben érvényesíthetők. Ilyen település például a Léva melletti Garamkálna (Kalná nad/Hronom) és Tild (Telince), a Gömörben fekvő Bellény (Belín), a közvetlenül Párkány melletti Ebed (Obid) és a honti kisközség, Leszenye (Lesenice) is. Ezzel szemben 68-ról 91-re emelkedett azon községek száma, ahol ugyanennyi idő alatt az ott élő ruszin kisebbség nyelvhasználati jogot szerzett. /(Keszeli Ferenc / MTI): Szlovákiai magyar nyelvhasználat tizenkét községgel kevesebben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./"

"Ötmilliárd forinttal támogatja idén a magyar állam a határainkon túli magyar nyelvű oktatást. Ebből Romániára három és fél milliárd jut, a többi más környező országokra (Ausztriát kivéve). A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem ünnepélyes megnyitóján Medgyessy Péter azt mondta, a kormány támogat minden olyan kezdeményezést, amely segíti a külhoni magyarok kulturális és nyelvi identitásának megőrzését és egyúttal a szülőföldön való boldogulást. A Heti Világgazdaság szerint jelen körülmények között ez a két dolog - a nyelvi identitás magyar iskoláztatással való megőrzése és a szülőföldön maradás - gyakorlatilag kizárja egymást. /!/ A csak magyar nyelvű oktatás Romániában, Szlovákiában, Ukrajnában és Szerbiában kétségtelenül segíti a magyar identitás megőrzését, de semmiképpen nem a szülőföldön való boldogulást. Képzeljük csak el, hogy egy magyarul kiválóan, de románul, szlovákul, szerbül csak gyengén beszélő közgazdász, mérnök, jogász vagy akár vízvezeték-szerelő hogyan boldogul az ország munkaerőpiacán, írta Bonifert Márta, visszhangozva a román nacionalisták érveit. A cikkíró szerint gyakorlatilag egynyelvű diákokat bocsátanak ki a magyar iskolák. A cikkíró szerint ezzel Magyarország tökéletes "brain draint", azaz agyelszívást hajt végre. A kizárólag anyanyelvi oktatás helyett a közös vállalatok, a határ menti kereskedelmi és egyéb együttműködési formák támogatásával segíthetnének legtöbbet a magyar kormányok, írta Bonifert. /Bonifert Márta: Magyar-magyar agyelszívás. = Heti Világgazdaság (Budapest), júl. 31./"

"A kormányrendelet értelmében a Művelődési és Egyházügyi Minisztérium támogatást nyújt a bözödújfalusi római-katolikus, illetve unitárius, valamint a csíkszeredai római-katolikus templomok építéséhez. A döntés értelmében a bözödújfalusi római katolikus és unitárius kegyhelyek építési munkálatainak folytatására egy-egy milliárd lejt, a csíkszeredai Szent Kereszt főplébánia számára pedig 2 milliárd lejes állami támogatást utal ki a tárca. A bözödújfalusi magyar templomokat a kommunizmus éveiben létesített gyűjtőtó révén számolták fel, ezek újjáépítését közvetlenül a rendszerváltás után kezdeményezték. A csíkszeredai Szent Kereszt templom építéséhez mindeddig összesen 6,3 milliárd lejes költségvetési támogatást sikerült szereznie az RMDSZ-nek. /Támogatás a magyar történelmi egyházaknak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./"

"A tusványosi táborban Orbán Viktor igen határozottan állt ki a vajdasági magyarok kettős állampolgársági igénye mellett. A magyarországi külügy nem hagyta szó nélkül. Bársony András politikai államtitkár nyilatkozott: "Önmagában nem lehet kizárni azt a lehetőséget, hogy határon túli magyarok adott esetben magyarságuk okán kaphassanak majd magyar állampolgárságot. Ám ez is csak úgy képzelhető el, hogy ez a jogviszony az adott ország valamennyi állampolgára számára hozzáférhető legyen. - Vég nélküli procedúrákhoz vezetne, hogy ki milyen etnikumhoz tartozik. - Nincs Magyarországon politikai akarat arra, hogy olyan törvény szülessen, amely származás szerint diszkriminál, mert az a magyar demokrácia minden emberi és erkölcsi elkötelezettségét megkérdőjelezné". Mindehhez a Népszabadság hozzátette, hogy "Innen csak egy lépés lenne, hogy a nem magyar etnikumúak pedig hagyják el az országot". Bársony András első két mondata a D-209-es korszak egyik újabb tájékoztatási bravúrja. A magyarság okán kapott állampolgárság, melyhez az adott ország többi állampolgára is hozzáfér - jegyezte meg Borbély Zsolt Attila. Bársony ugyanazt játssza, mint az egész román politikai elit a státustörvény ügyében: összekeveri a vállaláson alapuló nemzeti hovatartozást az adottságnak tekinthető származással, a vérségi kötelékkel, majd ez utóbbi szempont beemelését a politikába megpróbálja preventív hitelteleníteni. Mellesleg Németország, az EU legjelentősebb tagállama ma is hatályos állampolgársági törvényének megfelelően éppenséggel vérségi szempontok alapján adott állampolgárságot több millió embernek. A származás alapján megadott állampolgárságtól a nem magyar etnikumú állampolgárok kitoloncolásáig (egyik egyébként alkotmányos, a másik alkotmányellenes lépés lenne, ami bármiféle demokratikus államban a legfontosabb vízválasztó) a távolság legalább akkora, mint az 56-os mártírokról való 1988-as megemlékezéstől a Grósz Károly által ugyanaz év decemberében emlegetett fehérterrorig. Nem véletlenül: mindkettőnek azonos a forrása, a tényekkel szemben igen kíméletlen manipulatív tájékoztatás, a köznapi józan észt is semmibe vevő szocialista logikai terror. /Borbély Zsolt Attila: Logikai terror. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 5./"

"A Csíkszereda központjában lévő, elkezdett és befejezetlenül maradt épületromnál zajlik aug. 1-10. között a Hargita Visual Art (HVA) szervezte Interart 2003. A meghívott művészek két csoportot alkotnak: azok, akik megélték a múlt rendszert, és azok, akik - mint határon túliak - kívülről szemlélték azt. A szervezők arra kíváncsiak, hogy mennyiben különbözik majd a két csoport szemlélete, véleménye. Az akcióban részt vevő meghívott és helyi képzőművészek a szimpóziumon mutatkoznak be. /Interart 2003. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 5./"

"A Romániában tartózkodó James L. Jones tábornok, az Európai Szövetséges Erők (SACEUR) főparancsnoka aug. 5-én úgy fogalmazott, hogy a NATO türelmetlenül várja Románia részvételét a katonai szövetség tevékenységében. Jones elmondta: a Mihail Popescu vezérkari főnökkel folytatott megbeszélések fő témája a román haderő keretében történt átalakulások kérdése volt. "Ezek az átalakulások tükrözik a NATO keretében jelenleg történő változásokat is", fogalmazott a tábornok. Hozzáfűzte, bizonyos változások nehezek, de Románia "megértette, hogy a XXI. század katonai követelményei különböznek a múlt századétól". Mihail Popescu tábornok közölte, a találkozón ismertette a SACEUR parancsnokával a román haderő NATO-csatlakozásra történő felkészülésének helyzetét, valamint a haderőreform stádiumát. /Várják a részvételt a NATO tevékenységében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./"

"Muzsnaházán Vasile Fufezan ortodox pap elutasította egy görög katolikus hívő temetését. Az azóta kialakult torzsalkodások után az elmúlt napokban Fufezan a temető kapujára lakatot tett. A helyi lakosok szerint ortodox pap azért nem hajlandó más felekezetek híveivel tárgyalni, mivel a temetőt az ortodox egyház tulajdonának tekinti. A lakosok Nagyenyed Polgármesteri Hivatalához fordultak /Muzsnaháza ugyanis a városhoz tartozik /, onnan kértek segítséget, hiszen a temető soha sem volt az ortodoxoké, az felekezeti hovatartozástól függetlenül, mindenkié. A polgármesteri hivatal az embereknek ad igazat, a terület a városhoz tartozik, így az ortodoxok nem rendelkezhetnek felette kizárólagosan. A temető kapuját újra kinyitották. /N. T.: Lezárta a temetőt. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 6./"

"Ion Iliescu államfőnek a holokausztra vonatkozó kijelentése nem hiba, hanem számítás eredménye, "amely a választási kampány megerősítésére irányul" - jelentette ki Andrei Oisteanu kutató. A Független Újságírók Központja vitát szervezett, a Holokauszt probléma a román sajtó tükrében címmel. Az eseményen részt vett Andrei Oisteanu, a jelenség kutatója és Adrian Cioroianu történész. Cioroianu alátámasztotta Oisteanu gondolatát: "Nem hiszem, hogy Iliescu antiszemita lenne, sőt megfelelő érzékenységgel közeledik a problémához. Ő olyan generáció tagja, amely nem tud beszélni erről az eseményről. Nem ismeri a megfelelő nyelvezetet. Beszédéhez választási érdekek is fűződnek." Oisteanu néhány, Romániában megjelent könyvet mutatott be, amelyek a holokauszt kérdését tárgyalják. Ezek közül az egyik Ion Antonescu marsall miniszteri tanácsának tárgyalásait, míg egy másik a zsidóellenes törvényeket tartalmazza. Adrian Cioroianu a román hatóságok számára lehetséges kifejezésmódot javasolt: "Románia olyan események helyszíne volt, amelyek az európai holokauszt történelmének szerves részei. Meg kell értenünk: a holokauszt nemcsak gázkamrákat jelent, hanem éhenhalást, fagyhalált és kivégzést is." A vitán résztvevők véleménye szerint a holokauszt probléma megoldásának egyik módja az lenne, ha azt alaposabban tárgyalnák az iskolai tankönyvek. A jelen generáció olyan tankönyvekből tanult, amelyek tagadták, hogy az ország részt vett volna a holokausztban. A Romániai Zsidók Történelmét Kutató Egyesület képviselője, Lia Benjamin által szerkesztett XI-es tankönyv részletesen tárgyalja a zsidók sorsát az európai történelem szintjén, de a Románia történelmével foglalkozó XII-es tankönyv nem említi a problémát. /Szakmai vita a holokausztról. Iliescu nem ismeri a vonatkozó kifejezéseket. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./"

"Kolozsvár egyik főutcája továbbra is a háborús bűnös Ion Antonescu marsall nevét viseli. A Monostor negyedben a kolozsmonostori templom mellett lévő egykori Primaverii utca annak ellenére nevezik Ion Antonescunak, hogy már közel másfél éve sürgősségi kormányrendelet tiltja a háborús bűnösök kultuszának ápolását Romániában, valamint közel egy éve tanácsi határozat is elrendelte, hogy az utca kapja vissza régi nevét. A napokban a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) szólította fel Vasile Soporan prefektust, változtassa meg az utca nevét. A román kormány tavaly március 13-án hozta meg a 31-es számú sürgősségi kormányrendeletet, amelynek értelmében tilos utcákat, sétányokat, tereket és parkokat elnevezni a béke és az emberiség ellen bűncselekményeket elkövető személyekről. A kormányrendelet szerint a háborús bűnös személyekről szervezeteket sem szabad elnevezni. Tavaly aug. 29-én Kolozsváron a tanácsosok döntöttek: átkeresztelik az Antonescu utcát régi, Primaverii nevére. Gheorghe Funar polgármesternek intézkednie kellett volna, azonban többször is arra hivatkozott, hogy a törvényeknek nem szabad visszamenőleges hatállyal érvényt szerezni. Tavaly a polgármesteri hivatal folyosóján lévő Antonescu szobormakettet a rendőrség eltávolította, miután Funar többszöri felszólításra sem volt hajlandó azt megtenni. Az Antonescu-kultusz ápolása azonban nemcsak Kolozsváron okoz gondot. A rendszerváltás utáni években Marosvásárhely legszebb sétánya is a marsall nevét viselte. A város helyi tanácsa tavaly szeptemberben úgy döntött, átkereszteli ezt az utcát Vár sétányra. A tanács határozatának azonban mai napig sem sikerült érvényt szerezni, mert az Antonescu-kultusz ápolóinak helyi képviselői, a Hősök Kultuszának Egyesülete a döntést a közigazgatási bíróságon támadta meg. Az első fokú döntés kimondja, hogy noha a megyei utcanévadó bizottság véleménye csak konzultatív jellegű, a városi tanácsnak ki kellett volna kérnie a testület véleményét. A bírósági ítélet a névcserére vonatkozó tanácsi határozatot semmisnek nyilvánította. A kormány tavalyi sürgősségi rendelete, ha nem vonatkozik mindenütt a háborús bűnös Antonescu marsallra, annál inkább vonatkozik Wass Albert erdélyi íróra, akinek köztéri szobrait a román hatóságok szokatlan gyorsasággal eltávolították. /Borbély Tamás: Továbbra is marad az Antonescu utca. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./"

"A hír, miszerint az állami magyar tévéadó a határon túli műsorok beszüntetését tervezi, több mint elgondolkodtató. Emellett az Illyés Közalapítvány által eddig odaítélt jelentős anyagi támogatás idén elmarad. Laborczi Géza, a közalapítvány titkára szerint indokolatlan az Illyés kuratóriumát vádolni a műsorok esetleges megszűnéséért; a Magyar Televíziónak alkotmány és médiatörvény diktálta kötelessége a "kinti" magyaroknak szóló műsorok fenntartása, függetlenül az alapítványi támogatástól. Ezek a műsorok számos erdélyi magyar számára (is) fontosak, kevésbé érthető tehát, hogy a Magyar Televízió rengeteg, olykor megkérdőjelezhető színvonalú műsora közül miért éppen ez a néhány esik áldozatul a költségvetés-csökkentésnek.A saját forrásaikat, infrastruktúrájukat önellátó módon megteremteni képtelen határon túli kulturális intézmények - irodalmi lapoktól a közművelődési szerveződésekig - szinte teljes mértékben alárendeltek az anyaországi politikai-kulturális helyzet- és állapotváltozásoknak. /Papp Attila Zsolt: A nadrágszíj állapotváltozásai. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./ Megszűnés fenyegeti a Magyar Televízió határon túli témákkal foglalkozó műsorait. Döntés azonban még nem született, és az intézmény mindent megtesz műsorai megőrzése érdekében. A műsorok mintegy száz határon túli szakember számára biztosítanak munkát és megélhetést. A Magyar Televízió programjában jelenleg négy ilyen műsor is létezik, ezeket Erdélyben a kettes csatorna sugározza. Közülük a Héthatár volt a legnépszerűbb, a politikai magazin nézettsége azonban jelentősen csökkent azt követően, hogy szűk fél évvel ezelőtt vasárnap estéről hétfő délre tették át. Szintén magazinműsor a kedd esténként jelentkező Határátkelő és a vasárnap délben sugárzott Magyar Ház. Ezek mellett naponta kétszer jelentkezik a Kárpáti Krónika, ami amolyan határon túli híradónak számít. A műsorok szerkezetileg a Regionális Kisebbségi és Határontúli Főszerkesztőség keretében működnek. A külföldi eseményekről a helyiek tudósítottak. A határon túli műsorokra fordított pénz kétharmadát az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és délvidéki televíziós műhelyeknek utalták át. /Gazda Árpád: Lesz-e pénz a Kárpáti Krónikára? = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./"

"Se szeri se száma manapság a helytörténeti munkáknak. Nem érdektelen az értékmentés eme válfajának múltjába is betekintenünk. Ezt szolgálja a Pro memoria sorozatban napvilágot látott Jánosfalvi Sándor István Székelyhoni utazás a két Homoród mellett /Litera Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2003/ című, 1838 és 1858 között írt tájmonográfiája. Jánosfalvi Sándor unitárius pap munkája kéziratban maradt 1942-ig, amikor dr. Jancsó Benedek szerkesztésében és Benczédi Pál gondozásában az Erdélyi Ritkaságok 7. és 8. köteteként jelent meg először nyomtatásban a kolozsvári Minervánál. A mostani kiadás szerkesztője, Veres Péter a kötethez írott előszóban nem csupán a monográfia keletkezésének körülményeit, de szerzőjét is bemutatta. Jánosfalvi Sándor István unitárius lelkipásztor, korának híres szónok-prédikátora és szenvedélyes könyvgyűjtő volt, de összeférhetetlen természetű. Viszontagságos élete dacára több munkája jelent meg nyomtatásban és jelentős a kéziratos hagyatéka. /Németh Júlia: Pro memoria. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./"