Az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanács Elnöksége febr. 18-án tartotta alakuló ülését Kolozsváron, ahol elemezték a kormány, egyes megyei tanácselnökök és prefektusok részvételével kibontakozott támadássorozatot. A vádak megalapozatlanok, egyes támadások hangneme szélsőséges. Az OÖT olyan belső szakmai szerveződés, amely gyakorlati kérdések megoldását tűzte ki célként, olvasható közleményükben. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 21., RMDSZ Tájékoztató, febr. 20., 475. sz./ Grigore Zanc, Kolozs megyei prefektus elítélte ezt az ülést, azt állítva, hogy az RMDSZ titokban akarta tartani szándékait. Szerinte az önkormányzati tanács törvénytelen. /Magyar Nemzet, febr. 20./

Febr. 18-án tartotta közgyűlését Marosvásárhelyen a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, egyben a MÚRE elnöke tartott beszámolót az előző, 1993-as közgyűlés óta eltelt időről. Az 1994-es nívódíjat Sylvester Lajos /Háromszék/ és Halász Anna /Bukaresti Rádió/ kapta. Posztumusz elismerés illette Bálint András /Hargita Népe/ több évtizedes munkáját. Különdíjat kapott Ferenczes István Székely apokalipszis, illetve Benkő Levente Szárazajta riportsorozata. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 22./ Az egyesületnek 381 tagja van, anyagi gondok jelentkeznek, a fizetés alacsony. A Babes-Bolyai Egyetemen 1993-ban indult az újságíró szak, jelenleg 25 hallgatójuk van, 1994-ben pedig Nagyváradon nyitotta meg kapuit az Ady Endre Sajtókollégium, ahol 35 fiatal tanul. A MÚRE megszavazta egy újságíró szakszervezet létesítését. Tisztújítás történt, újraválasztották Kántor Lajost elnöknek, Gáspár Sándort ügyvezető elnöknek. Megválasztották az igazgatótanácsot, ezen belül a területi alelnököket is. /MTI, Temesvári Rádió, febr. 20./

A febr. 18-i román lapok idézik Iliescu elnököt, aki szerint a román hatalomnak nincs oka tárgyalni az RMDSZ-szel, az atlantai találkozó nem hivatalos jellegű volt. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke figyelmeztetett: ez legyen az utolsó ilyen találkozó. /Új Magyarország, febr. 20./

"Küldötteink Atlantában - a türelem és a dialógus légkörében -profik voltak. De itthon? Félő, hogy a harc hevében műkedvelőkké válnak." - írja Zsehránszky István, hozzátéve, hogy egy profi politikus nem tesz olyan kijelentéseket, melyeket félperc múlva helyesbíteni kell. Mire jó ilyeneket állítani: " utóbbi 75 évben a romániai magyarság soha nem folyamodott erőszakhoz." - amikor tudjuk, hogy a minap Erdélyben cigányházakat gyújtottak fel románok és magyarok. Olyan elhamarkodott kijelentés, mint a neptunosok kiátkozása, árulóvá minősítése annak idején. A "román sajtó elferdítette a velük kapcsolatos kijelentéseket." - hangzott Tőkés püspök válasza. Csakhogy a romániai magyar sajtó is tele volt ezekkel a vádakkal - emlékeztetett a cikkíró és kiállt amellett, hogy a járható út a román-magyar együttműködés. Frunda Györgyöt idézi, aki szerint a törvényes keretek között keresik a megoldást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./ Tőkés László ellen írott vezércikk. "

"Gheorghe Funar a bécsi Der Standardnak nyilatkozott, azt állítva, hogy Magyarország 1989 óta folyamatosan fegyverezi fel "erdélyi sakkfiguráit", az RMDSZ vezetőit és a hozzájuk tartozó félkatonai alakulatokat. Ezek az egységek várják, hogy kirobbantsák a polgárháborút Erdélyben. Az interjú Magyarország második Jugoszláviát akar címmel jelent meg. Funar szerint legfeljebb 300 ezer magyar él Romániában. A legutóbbi népszámlálásnál 1,7 millió magyar származásút mutattak ki, de köztük van 500 ezer cigány, akiket az RMDSZ "zsarolással kényszerített arra, hogy magyar nemzetiségűnek vallják magukat, vagy egyszerűen lepénzelte őket." A többi elmagyarosodott román vagy székely, így legfeljebb 300 ezer magyar él az országban. /A román-magyar viszonyról Ausztriában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24., Magyar Hírlap, febr. 20./"

A francia sajtó egyre gyakrabban szakít a trianoni klisékkel és a területet etnikai-kulturális körülményeit érzékelve mutatja be. A Liberation ismerteti az autonómiát követelő RMDSZ-t és a szervezet betiltását sürgető román nacionalista megnyilvánulásokat. A Le Monde elmarasztalóan ír Iliescu elnöknek az exkommunista nacionalista alakulatokkal kötött paktumáról. /Új Magyarország, febr. 20./

Árkoson Nagy Attila megalapította a Shakespeare Királyság Házát /Shakespeare Kingdom House/. Shakespeare-központot hozott létre, saját dokumentációjával kezdte. Különböző alapítványok segítették, a Royal Shakespeare Campany tizenkét kötet drámát küldött. Minden adatot gyűjtenek, kapcsolatban állnak a világ több Shakespeare-központjával. Jelenleg 750 szakkönyvük van. Szeretnének színházat is létrehozni Árkoson. /Magyar Nemzet, febr. 20./

Febr. 20-án Grigore Zanc, Kolozs megye prefektusa és Funar kolozsvári polgármester közös közleményt adott ki, bejelentve, hogy betiltják az RMDSZ önkormányzati tanácsának akcióit. Ez a közlemény válasz az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa /OÖT/ közleményére, amelyben bejelentették, hogy nem tartják törvénytelennek működésüket, nem oszlanak fel. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 22., Népszabadság, febr. 21./

A román félnek fontos volt a találkozó Atlantában, mert most tárgyalnak arról Amerikában, hogy Románia megkapja-e a legnagyobb kedvezményt, jelentette ki Tőkés László püspök a vele készült interjúban. Kassof, a PER igazgatója hangoztatta, hogy ne globális, hanem konkrét célokra szorítkozzon az RMDSZ. A PER nem akart nyilvánosságot biztosítani a tanácskozásnak, még az atlantai helyi sajtó képviselői sem jöttek el. A román résztvevők közül Gabriel Andreescu állt a legközelebb az RMDSZ elképzeléseihez. A PER képviselői ígéretet tettek arra, hogy a jövőben is hozzájárulnak a feszültség enyhítéséhez. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 21./

"Tabajdi Csaba politikai államtitkárral készített interjút Franka Tibor. Magyarország csak akkor lehet tagja az Európai Uniónak, a NATO-nak, ha rendezi kétoldalú kapcsolatait. "A kisebbségi ügy sem azért probléma, mert Magyarország fellép a határon túli magyarokkal szembeni diszkrimináció ellen - ez egyébként alkotmányos kötelességünk -, hanem azért, mert Románia és Szlovákia nem, vagy csak részben teljesíti azokat az emberjogi és kisebbségi normákat, amelyeket az Európa Tanács a tagfelvétel során mindkét országnak előírt" - állapította meg az államtitkár. /Új Magyarország, febr. 21./"

Kiemelkedő jelentőségűnek nevezte Tabajdi Csaba államtitkár, hogy a kisebbségi önkormányzatok működését Magyarországon - Európában egyedülálló módon - közalapítványból finanszírozzák. A kormány feladata a közalapítványok létrehozása. A kisebbségi önkormányzatok működésre az 1995-ös évre 471 millió forintot különítettek el. /Magyar Nemzet, febr. 21./

Sütő András megköszönte a bizalmat, hogy a Bernády György Közművelődési Alapítvány kuratóriumának tagjává választották, de nem fogadja el a tisztséget. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

A nagyszalontai Arany János Egyesület tisztújító közgyűlést tartott, az új elnök Nagy György József, az alelnök Zuh Imre lett. A távlati tervek között szerepel az az elképzelés, hogy 1997-ben, Sinka István születésének centenáriumán felavathatnák a költő szobrát. Ugyancsak szeretnék, ha a városalapító Bocskai István fejedelem emlékművét felállíthatnák. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 21./

Febr. 11-én Kolozsváron tanácskozott az RMDSZ SZKT Oktatási Szakbizottsága. A megjelent szervezetek, egyesületek, alapítványok /Erdélyi Múzeum Egyesület, Bolyai Társaság, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ), Tankönyvtanács, Sulyok István Református Főiskola, Collegium Transsylvanicum Alapítvány, Pro Agricultura Hargitea Alapítvány stb./ képviselői megállapodást írtak alá a munkamegosztásról és az együttműködésről. A megbeszélések két vezérfonala az RMDSZ oktatási főosztálya által összeállított Cselekvési irányelvek a romániai magyar nyelvű oktatás fejlesztésére című tervezet /Cs. Gyimesi Éva oktatási alelnök vezetésével/, a másik az RMPSZ tanulmánya, A megmaradás esélyei. Az első főiskola-centrikus, a másik az óvodától az érettségiig felmerülő gondokat próbálja kezelni. A benyújtott dokumentumok szintézise lesz az oktatási stratégia, ismertette a tanácskozást Nagy F. István, az RMPSZ Bihar megyei elnöke. Szerinte hiányzik egy átfogó elképzelés arról, hogy hol milyen felsőoktatási szakok alakuljanak. Elhangzott olyan javaslat, hogy alakuljon belső akkreditációs bizottság, amely végiggondolná a megfelelő főiskolai hálózat kialakítását. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 17., Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 22./

Febr. 18-án ülésezett Marosvásárhelyen az Illyés Alapítvány Romániai Alkuratóriuma. Jóváhagyták a szaktestületek 1994. évi tevékenységéről szóló beszámolót, a szaktestületek működési szabályzatait. Megvitatták a szaktestületek cselekvési irányelveit, a magyar közösség önépítő társadalmi prioritásait, felosztották a szaktestületek között az elkülönített kereteket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

"Horn Gyula miniszterelnök febr. 20-án a Magyarországi Nemzetközi Sajtó Egyesület /HIPA/ tagjai előtt beszélt a MÚOSZ székházban. Szlovákiával kapcsolatban van esély arra, hogy márc. 20-ig megkössék az alapszerződést, de erre nincs garancia. A román-magyar alapszerződés márc. 20-ig történő megkötésének kisebb az esélye. Az önrendelkezésen alapuló autonómiával kapcsolatban kijelentette: "Magyarország a határokon túl élő magyarok azon igényeit támogatja, amelyek fellelhetők különféle nemzetközi szervezetek dokumentumaiban." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./"

Az RMDSZ nem írja alá a Demokratikus Konvenció által megfogalmazott dokumentumot, amely elismeri a román állam nemzeti jellegét, jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. /Magyar Nemzet, febr. 22./

"A kétnapos látogatás végén a két kormányfő, Vacaroiu és Anghel Sangheli közös sajtóértekezletet tartott Chisinauban. Vacaroiu szerint a látogatás hozzájárult a bizalom megerősítéséhez. "Meg kell értetnünk a világgal: az adott történelmi körülmények között két erős román állam él egymás mellett" - jelentette ki Vacaroiu. /Új Magyarország, febr. 22./"

Atlantában a kétnapos megbeszélés eredménytelenül végződött, egyetlen konkrét kérdésben sem született megegyezés, kivéve azt, hogy a felek megegyeztek a párbeszéd folytatásában. Az RMDSZ küldöttsége, emlékeztetve az 1991-es marosvásárhelyi, illetve az 1993-as brassói kongresszuson felvetett indítványra, melynek értelmében román-magyar kerekasztal létrehozását szorgalmazta. örömmel egyezett bele a párbeszéd folytatásába. Az atlantai találkozó első napja a konfrontáció jegyében telt el, a román fél megismételte valamennyi vádpontját, az RMDSZ törvénytelen voltát, az ún. szeparatista magyar törekvéseket, és ettől nem tágítottak. A második nap az enyhülés jegyében zajlott. Jó hatást gyakorolt Carter volt elnök megjelenése, aki felajánlotta a közvetítést. Az Atlantában tartott febr. 16-i sajtóértekezletet az amerikai médiák érdektelensége jellemezte. A The New York Times, amely Neptunba kész volt elküldeni tudósítóját, David Bindert, most még a helyi tudósítóját sem mozgósította. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 22./

Elszomorító volt végighallgatni a febr. 13-i képviselőházi ülést, írja Román Győző, az Orient Expressz főszerkesztője. Tömény nacionalizmus és intolerancia uralta a helyzetet. Petre Turlea kezdeményezte, hogy határozottan ítéljék el az RMDSZ-t. Az ellenzékiek közül is sokan ezen a véleményen voltak. A parasztpárti Ioan Ratiu szíve szerint beszélt a magyarság ellen, mindenütt irredentizmust szimatolva. Még az Ellenpontokat is fölemlegette, mint irredenta kiadványt, ráadásul szerinte a Securitate magyarokkal és zsidókkal volt tele, mert a románokban nem bíztak a kommunisták. Ratiu harciasságát megtapsolták a kormánypártiak. Voltak olyanok is, akik a dialógus szükségességét nem zárták ki, így Horia Rusu és Adrian Severin. A szavazáskor az RMDSZ kivonult a teremből, a parasztpártiak sem szavazták meg az elítélést, Adrian Nastase viszont az elítélő határozatra voksolt. /Megbélyegzettek. = Orient Expressz (Bukarest), febr. 22./

"Vida Gyula RMDSZ-képviselő összefoglalta az elmúlt évek román gazdaságpolitikáját. 1990. januárja és októbere között Petre Roman kormánya tevékenységét az improvizáció és a voluntarizmus jellemezte. Az év elején létező kétmilliárd dolláros valutatartalékot elköltötte, jórészt fogyasztási cikkekre. Őszre Románia fizetésképtelenné vált. 1990. októbere és 1991 szeptembere között a kormány külföldi szakértők bevonásával kidolgozott egy sokkterápiára épülő stabilizációs programot. Ezt a programot nem hajtották végre, a program kirakatjelleget öltött, a kormánynak arra kellett, hogy külföldi segélyekhez és hitelekhez jusson. 1991 szeptemberében a "bányászok segítségével" lemondásra kényszerítették Petre Romant. 1991 októberétől az 1992-es választásokig a Theodor Stolojan vezette kormánynak nem volt lehetősége önálló gazdaságpolitikát kidolgozni, mert csak átmeneti ügyintézési kompetenciával rendelkezett. A hiperinfláció felgyorsult, az életszínvonal jelentősen visszaesett. 1992-ben 1989-hez viszonyítva a bruttó hazai termék több mint egyharmaddal, az ipari termelés majdnem a felére csökkent. Az ország a fizetésképtelenséggel küszködött. 1992-ben a Vacaroiu-kormány gazdaságpolitikai programot fogadott el az infláció visszaszorítására, a valutahiány mérséklésére. 1993 végén a kormány a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalásai keretében módosította a gazdasági programot, ezeket a célkitűzéseket 1994 februárjában elfogadta a parlament. A gazdaságpolitikai célkitűzéseket a kormány módosította. 1994-ben a gazdasági reform lelassult, súlyosbodtak az egyensúlyi zavarok, az állami vállalatok és társaságok 80 százaléka fizetésképtelenné vált. A csődeljárás jogi szabályozása késik, mert a kormány nem meri vállalni a felelősséget az esetleges társadalmi feszültségekért, a munkanélküliség további növekedéséért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./"

Meg kell győzni azokat az országokat, melyeknek jelentős számú kisebbségük van, hogy az autonómia biztosítása azok számára saját érdekük, olvasható Gazda Józsefnek Azt asszimiláció ellen című tanulmányában. Minden nép érték, s ezeknek az értékeknek a pusztulása az egész emberiség vesztesége. Az anyanemzetétől elszakítottan élő moldvai csángók, gondolkodásában, nyelvében, kultúrájában egyaránt középkorias világszemléletű nép fennmaradt hat-nyocszáz éven keresztül, hogy most, napjainkban esik a vad nacionalista erők áldozatául. Anyanyelvük, lelki-szellemi értékeik gyalázásával fordították őket szembe múltjukkal, jelenükkel, önmagukkal. - Új világrend szükséges ahhoz, hogy az egykori anyaország testéből kiszakított rész megkapja a továbbélés jogát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 22./

Gyergyószentmiklós polgármestere, Dézsi Zoltán megbeszélést kezdeményezett a helyi rendőrséggel, hogy tisztázza, miért vertek meg febr. 11-én a rendőrök több fiatalt. A sajtótájékoztatón megjelent a helyi rendőrség parancsnoka, Olariu Constantin őrnagy is, továbbá a magyar lapok, így a Gyergyói Kisújság és a helyi magyar tévé tudósítói is. A gyergyószentmiklósi rendőrség a tavalyi ellenőrzés alkalmával jó minősítést kapott. A 26/1994-es törvény szerint a rendőrnek bármikor joga van igazoltatni, ha valaki megszeg valamilyen utasítást, vagy ha az illető gyanús. Gyanús személyek azok, akik a közrendet megbontják, állampolgárok épségét vagy javait veszélyeztetik, hamis adatokat közölnek magukról. A gyanús személyek bekísérhetők a rendőrségre és helyzetük tisztázására egy napig bent tarthatók. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

Febr. 18-án Székelyudvarhelyen, a Benedek Elek Tanítóképzőben tartotta soros ülését az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének /AESZ/ vezetősége. Zsigmond Győző egyetemi adjunktus, a szövetség elnöke tartott bevezetőt, majd Péntek János kolozsvári tanszékvezető egyetemi tanár emlékezett a székelyudvarhelyi származású, nemrég elhunyt nyelvtudósra, Fülei Szántó Endrére. Az AESZ ebben az évben megszervezi a rádió és a televízió nyelve című konferenciát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

"Román kormányküldöttség utazott febr. 20-án a Moldovai Köztársaságba Vacaroiu miniszterelnök vezetésével, több miniszter elkísérte /külügy-, közlekedési, idegenforgalmi, tudományos kutatás-, ifjúságügyi miniszter/ /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./, a fagyossá vált román-moldovai viszonyt akarják felmelegíteni. Mircea Snegur elnök fogadta a román küldöttséget. Snegur egyetértett a két ország "közös kulturális és szellemi térsége" erősítésének szükségességével, de felhívta a figyelmet a keleti piacok újrahódítására. Vacaroiu tárgyalt Andrei Sangheli kormányfővel, Sangheli kijelentette, hogy a moldovai-román kapcsolatok prioritást élveznek. Megállapodtak az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalások felgyorsításában. A napirenden szerepelt az európai szabvány szerinti vasútvonal építése Iasi és Chisinau között. A Moldovai Köztársaságban ugyanis mindmáig az orosz vasúti nyomtávon zajlik a forgalom. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./ Vacaroiu azzal magyarázta a gazdasági csere 1994-es 30 százalékos csökkenését, hogy 1993-ban Románia nagyobb kölcsönnel támogatta a moldovai beszerzéseket. Az Evenimentul Zilei szerint Vacaroiu nem leplezte meglepetését, amikor megtudta, hogy Snegur elnök washingtoni látogatását követően katonai szerződést kötött Oroszországgal, amelynek értelmében a felek kölcsönös katonai támogatást nyújtanak egymásnak határaikat ért támadás esetén. /Székely László: Két testvér fagyos kéznyújtása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./"

Febr. 22-én Kolozsvárott ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Takács Csaba beszámolt az atlantai megbeszélésekről, majd az ügyvezető alelnökök referáltak tevékenységükről. Cs. Gyimesi Éva beszámolt a febr. 11-i kibővített oktatási szakértői gyűlésről, ahol elfogadták az oktatási stratégiát. Elkészült a közművelődési egyesületek katasztere. Az Ügyvezető Elnökség elfogadott az RMDSZ területi szervezeteihez és az egyesületekhez szóló üzenetet: márc. 15-ét a kialakult hagyományoknak megfelelően ünnepeljék meg. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 23., 478. sz./

Febr. 22-én Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke találkozott Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral. A találkozón az atlantai közleményben megfogalmazott teendőkről és a politikai légkörről folyt eszmecsere. Markó Béla felvetette, hogy újabb és újabb támadások érik az RMDSZ-t. Az RMDSZ kész a párbeszédre a parlamenti pártokkal. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./ Egyetértettek abban, hogy ki kell alakítani a párbeszéd kereteit, folytatni kell a politikai dialógust. Hrebenciuc közölte, hogy nem fogják felmenteni Ferenczy Ferencet, Székelyudvarhely polgármesterét. A kormány nem indított eljárást az Országos Önkormányzati Tanács beszüntetése érdekében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

A tárgyaló felek Atlantából való hazatérése napján tartotta fontosnak a Román Televízió közvetíteni a szenátusi és képviselőházi RMDSZ-t elítélő kampányának közvetítését. A hazaérkező Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke emlékeztetett: 1992-ben, az RMDSZ marosvásárhelyi kongresszusán ő már javasolta a román-magyar kerekasztal-megbeszélést. Jimmy Carter kijelentette, hogy akár Romániába is eljön, ha szükség van jószolgálata folytatására. Az atlantai küldöttség egyik tagja, dr. Kelemen Árpád kolozsvári tanszékvezető professzor a magyar diákoknak az egyetemekről való kirekesztésére hozott adatokat: százezer román anyanyelvű lakosra 1800 egyetemista jut, addig a magyar lakosságnál ez az arány 700 fő. Az agresszív, nyílt asszimiláció az elmúlt öt esztendőben is folytatódott, felelte Markó Béla az Antenna tévéadás kérdésére. /Tófalvi Zoltán: Atlanta szelleme hazatér? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének és az Európai Néppártok Csoportjának 38 tagja febr. 10-én közzétette a 236. számú írásos nyilatkozatot a kisebbségi jogok romániai tiszteletben tartásáról. A nyilatkozat aláírói aggodalommal értesültek arról, hogy a román kormány szorgalmazza, hogy nyilvánítsák alkotmányellenesnek az RMDSZ-t. Románia csak egy részét teljesítette az ET-be felvételekor vállalt kötelezettségeinek, ezért szükségesnek tartják Románia további ellenőrzését. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

"Románia számára fontos volt az atlantai szimpózium, nyilatkozta Liviu Maior a bukaresti Cronica Romana napilapnak. "Ha nem mentünk volna Atlantába, az a benyomás alakulhatott volna ki, hogy Romániában hadviseléses állapot van" - mondta. Leltározzuk az oktatási problémákat, "hadd lássuk, miként orvosolhatjuk." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./"