"Febr. 10-én a parlamentben ünnepélyes "tanulmányi ülésen" emlékeztek meg az 1989 utáni fordulat egyik eseményéről, az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács megalakulásának ötödik évfordulójáról. Először Iliescu elnök beszélt, majd az akkori testület számos vezetője felszólalt. Király Károly, aki akkor a testület alelnöke volt, emlékeztetett, hogy a kisebbségi kérdés megoldatlan maradt. A tévében és rádióban közvetített nyolc órás ülésen idegengyűlölő, magyarellenes kirohanások is elhangzottak. A véres marosvásárhelyi eseményekért több felszólaló az RMDSZ-t és a "magyar irredenta köröket" tette felelőssé. - Az elhangzott beszédeket könyvben megjelentetik. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./"

Emil Constantinescu professzor, a DK elnöke felszólította az RMDSZ-t, világosan szögezze le, hogy tiszteletben tartja az alkotmányt. A professzor kifejtette, hogy a romániai politikai helyzet romlásának fő okozója a magyar szervezet. /Magyar Hírlap, febr. 14./

Febr. 13-án a képviselőház elfogadta a Petre Turlea képviselő RMDSZ-ellenes indítványát is magában foglaló napirendet. Ennek alapján vitát kezdtek az RMDSZ-t elítélő szövegtervezetről. Nem fogadták el Dinu Patriciu liberális vezető indítványát, hogy a marosvásárhelyi események ötödik évfordulóját, márc. 20-át nyilvánítsák a tolerancia napjának és ezen a napon Marosvásárhelyen tartson kihelyezett ülést a parlament./Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ Az RMDSZ-t elítélő bizalmatlansági indítvány képviselőházi vitájában Antal István RMDSZ-képviselő visszautasította azt a vádat, hogy az Orbán Balázs-szobor avatásakor románellenes megnyilatkozásokra került volna sor. Varga Attila RMDSZ-képviselő a szövetség autonómia-koncepciójáról szólva cáfolta, hogy az RMDSZ etnikai alapon akarja megvalósítani a regionális autonómiát. Nem lehet nemzetállamról szó egy olyan országban, amelyben 15 kisebbség él és a lakosság 10 %-át alkotják, hangsúlyozta Borbély László RMDSZ-képviselő. A hatalom nyílt vagy burkolt támogatásával példátlan magyarellenes kampány folyik. Jellemző, folytatta, hogy miközben Atlantában román-magyar dialógusra készülnek, itthon alaptalan vádakra épített bizalmatlansági indítványt vitatnak meg a parlamentben. Borbély László felhívást intézett az ország pártjaihoz a magyarság törekvéseinek előítéletektől mentes megközelítésére, az őszinte dialógusra. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 16., RMDSZ Tájékoztató, febr. 14., 471. sz./

"A szenátusban a vezető kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja nyújtott be egy nyilatkozat-tervezetet, amely elutasítja Markó Béla Londonban tett kijelentését és kifejti, hogy a nemzetállamban a magyar kisebbség a román nép része a törvényhozó testület szemében. A vitában szót kaptak a legismertebb szélsőséges pártvezetők, így Corneliu Vadim Tudor, Adrian Paunescu, stb. A szavazáskor tiltakozásul kivonultak az RMDSZ szenátorai. A vezető kormánypárt szövege 105 voksot kapott egyetlen ellenében, 5 tartózkodás mellett, a román pártok tehát egységesen foglaltak állást a magyar szervezettel szemben. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./ Az elfogadott határozat szerint a szenátus "döbbenettel és aggodalommal" vette tudomásul, hogy Markó Béla londoni nyilatkozata szerint a nemzetállam nem oldja meg a nemzetiségi kérdést, továbbá Románia 1918-ban annektálta Erdélyt, a romániai magyar kisebbséget az évtizedek során megpróbálták asszimilálni. /Magyar Hírlap, febr. 14./"

"Febr. 14-én megkezdődött Atlantában zárt ajtók mögött a magyar-román tanácskozás. Bill Clinton amerikai elnök a Romániai Magyar Szó kérdésére elmondta, hogy a "közép-európai biztonság és stabilitás jelenleg a legfontosabb világpolitikai kérdések egyike, amelynek próbaköve a román-magyar megbékélés." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./"

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt választmányi ülését febr. 10-én tartotta Marosvásárhelyen. Külön napirendi pont volt Nagy Benedek röpiratának sorsa. Nagy Benedek képviselő kifejtette, hogy mélységesen sajnálja írását. A választmány elmarasztalta a képviselőt meggondolatlan cselekedetéért, amellyel sokat ártott a romániai magyarságnak. Nagy Benedek ügyét a párt fegyelmi bizottsága elé utalták. Számos kereszténydemokrata párti egyben az Erdélyi Magyar Kezdeményezésnek is tagja. A párt úgy döntött, hogy senki sem lehet egyszerre tag két helyen, az érintetteknek el kell dönteni, melyikben maradnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

"Febr. 11-én Marosvásárhelyen ünnepelte megalakulásának ötödik évfordulóját a Vatra Romaneasca. Vacaroiu miniszterelnök is megjelent, a sajtó képviselőinek elmondta, hogy ez nagyon fontos esemény és örömmel fogadta el a meghívást. Ott volt még Adrian Nastase képviselőházi elnök, Dan Mircea Popescu munkaügyi, Valeriu Tabara mezőgazdasági miniszter, aki egyben a Vatra alelnöke, Octavian Cosmanca, a helyi közigazgatási ügyek államtitkára, továbbá többek között Gheorghe Funar, Adrian Paunescu szenátor, C. V. Tudor és Victor Surdu. A magyarellenes kirohanások arzenáljából semmi sem hiányzott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./ A Vatra Romaneasca létrejöttének ötödik évfordulóján meleg hangú levelet intézett a szervezethez Iliescu elnök, újból kifejtve az RMDSZ által követelt autonómiaformák elutasítását. Az államelnök szerint a Vatra "egyensúlyi tényező" volt és a "hazafias érzelmeket buzdította". A román állam nemzeti egysége szent érték, ennek vitatása a román nép méltóságát és jogos érdekit sérti. Az RMDSZ szeparatista törekvései feszültséget keltenek. Ugyanakkor vissza kell utasítani a túlzott és szerencsétlen replikákat is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13., Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

"Markó Béla a tárgyalás megkezdése előtt eredmények nevezte, hogy Carter volt amerikai elnök jelenlétében kerül sor a tanácskozásra. Fontos eredmény lesz, ha "kellő súllyal tudjuk az erdélyi magyarság helyzetét elemezni", jelentette ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./"

Az amerikai sajtó elemzői jól tudják, hogy az autonómia nem országdaraboló erő. Azzal is tisztában vannak, hogy a nacionál-sovén erők Romániába támadásba lendültek. Közhely, hogy a közép-európai béke és biztonság kulcskérdése a román-magyar viszony. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

Az Evenimentul Zilei febr. 14-i száma szerint a román kormány veszélyes baklövést követett el azzal, hogy küldöttséget jelölt ki, mert ezzel elismerte, hogy Romániában olyan interetnikai feszültségek vannak, amelyeket már csak az USA közvetítésével lehet orvosolni. - Corneliu Coposu parasztpárti elnök visszautasította a meghívást, megalázónak nevezte a külföldi közvetítést. /Új Magyarország, febr. 15./

A magyar külügyminisztérium mérlegeli, hogy milyen formában és milyen szinten reagáljon a román parlamentben elfogadott, RMDSZ-t elítélő határozatára. /Népszabadság, febr. 15./

Az elmúlt hetekben elhangzott vádaskodások politikai jellegűek, egyetlen vádaskodónak sincs bizonyítéka az RMDSZ elleni rágalmakra, hangsúlyozta Bodó Barna, az RMDSZ politikai alelnöke. Az RNEP támadás-sorozata fasiszta jellegű. Állampolgárokat emberi jogaiktól megfosztani, ezt nem lehet másképpen megfogalmazni. Tőkés László bejelentése, hogy visszavonul a nyilvános közszerepléstől, szomorú velejárója az RMDSZ-ben uralkodó politikai feszültségeknek, értékelte Bodó. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 15./

Csapó I. József RMDSZ-szenátor jogi alátámasztását adta az autonómiának, az önkormányzatnak. Nemzetközi dokumentumokra és a román alkotmányra hivatkozott pontokba szedett indoklásában. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 15./

"A Nagy Benedek-affér hátterében a polarizálódás észlelhető. Az egyik tábor, a radikálisok Tőkés László mellé sorakoznak, a másik szárny Magyari Nándor László, az RMDSZ önkormányzati és reformügyi főosztályának vezetője, a Szabadelvű Kör tagja szerint enyhe többséget képvisel és a paletta bal oldalán áll. Ez a két pólus a parlamenti frakcióban is jelen van. Magyari szerint a radikális szárny lassan elszigetelődik a román parlamenttől, egyre kevésbé vesz részt a folyó munkában. Elítéli Nagy Benedek írását, ugyanúgy azokat, akik azt tanácsolták neki, hogy terjessze írását a frakción belül, "eszközként használták fel ebben a belpolitikai háborúban." Magyari Tőkés Lászlóval sem ért egyet, amiért felszólította a frakciót, hogy döntsön, "sugallva azt is, hogy milyen határozatot hozzon." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 15./"

A Bánságban több évszázados hagyománya van a kultúraközi kapcsolatoknak, azért is Temesváron alakult meg 1994-ben a Nemzetközi Interkulturális Intézet, nyilatkozta dr. Victor Neumann temesvári történész, az intézet igazgatója. Saját könyvtárat, dokumentációs központot szeretnének kialakítani, ezenkívül Interferenciák címmel két-három nyelven írt folyóiratot kiadni az Európa Tanács támogatásával. Jelenleg négy kutatási témájuk van: az állampolgári nevelés, a romák szociális integrálása, a bánsági népek kulturális öröksége /többség-kisebbség kapcsolata, ez Neumann témája/, végül fordítói, értelmezői témájú konferenciákat a németországi bielefedi egyetemmel közösen készítik elő. /Párbeszéd az interkulturalitásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest),, febr. 15./

"A közeljövőben működni fog Nagyváradon a Dialog nyomda, ott készülnek majd az Analóg Kiadó lapjai, jelentette be az Erdélyi Naplóban Szőcs Géza. Az új lapkoncepció szerint a hetilap új 16 oldalas melléklettel egészül ki. A négyheti sorrend: Előtertolt Helyőrség, If, Előretolt Helyőrség, Cápa. Az első kettő a most pályára lépő nemzedék bekapcsolódását biztosítja a transszilván kultúra érték- és intézményrendszerébe. A Cápa regényújság és rejtvénykiadás keveréke. "A független magyar média megerősödése sokakat ingerel." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 15./Kisbereki boszorkányok című tragikomédiájának megjelenése alkalmából nyilatkozott Szőcs Géza. Az aktív politikát felcserélte más tevékenységgel: "egy Erdélyen belüli független magyar médiakomplexum megteremetésén" munkálkodik. /Népszava, febr. 15./"

Három éve alakult meg a marosvásárhelyi Mentor Kiadó. Vezetője, Káli Király István elmondta, hogy az irodalmi értékek felkarolását tekintik feladatuknak. Támogatás nélkül nem tudnának létezni. Erdélyi Mihály Erdélyi fejedelmek című könyve nyolcezer példányban jelent meg, három kiadást ért meg. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 15./

"A Román Akadémián /Bukaresti Tudósok Háza/ és Nagyváradon az egyetemen 1994. okt. 11-15-e között tartotta ülését a román-magyar történész vegyes bizottság. Ezt a bizottságot 1970-ben hozták létre, működése azonban nehézségekbe ütközött, ezért 1982-ben a bizottság megszakította üléseit. A kollegiális kapcsolatok felvételére 1990-ben kerül sor. Először 1992/93-ban tartottak egy "tisztázó" jellegű találkozót Bukarestben és egy "bevezető" ülést Budapesten, illetve Veszprémben. 1994-ben először tartották meg a rendes évi ülést. A napirenden a következő két téma szerepelt: Mihai Viteazul személyisége és A városok fejlődése a közép-délkelet-európai térségben a XIX: századig. A vegyes bizottság román elnöke Camil Muresanu, a Babes-Bolyai Egyetem professzora, magyar elnöke dr. Szász Zoltán, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese volt. A következő ülésszak Magyarországon lesz. A tanácskozásról beszámoló dr. Alexandru Porteanu professzor, a vegyes bizottság román alelnöke érthetetlennek tartja, hogy a magyar és a román sajtó nem számolt be erről az összejövetelről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./ A Romániai Magyar Szó beszámolt erről tavaly , hozzátéve, hogy a legutóbbi, 1993 tavaszán megtartott találkozón a két ország történelemkönyveiről folytattak eszmecserét: Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. okt. 18./ "

Az újraalakult Romániai Magyar Dalosszövetség 1994 októberében Sepsiszentgyörgyön, valamint 1995 januárjában tartott tanácskozásán megállapította, hogy kevés zenei alapítvány, egyesület, kórus vagy csoport lépett be a szövetségbe. Ezért nyílt levélben tájékoztatják az érdekelteket munkájukról. Céljaik között szerepel az egyesületek munkájának anyagi és szellemi feltételeinek megteremtése, hangversenyek, találkozók, versenyek szervezése, továbbképzés, zenei könyvtár és kottatár létesítése, pályázatok kiírása. A jelentkezést a sepsiszentgyörgyi központjukba kérik. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 15./

Benedek Zoltán Nagykároly, Carei, Großkarol című 1994-ben megjelent monográfiája is mutatja, mennyire megbízhatatlanok a román nemzetiségi statisztikák. 1910-ben Nagykároly nemzetiségi megoszlása a következő volt: 216 román, 15772 magyar, 63 német. 1920-ban: 2938 román, 3337 magyar, 5932 német, 2471 zsidó /ekkor minden római katolikust automatikusan németnek minősítettek/. A következő alkalmakkor is nagymértékű volt a változás /például 1930-ban 5637 magyart és 1719 németet mutattak ki stb./, végül 1992-ben a 13899 magyar mellett 10793 román él, az 1977-ben regisztrált 114 némettel szemben 755 német és 396 sváb... /B. Kovács András: A statisztika nyomorúsága. Például Nagykároly- Großkarol. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

"A román sajtó továbbra is ellenségesen reagál az amerikai tárgyalás tényére. A lapok beszámolnak arról, hogy Atlantában a Carter-központ előtt /ahol a tárgyalás folyik/ románok egy csoportja tüntetett ilyen feliratú táblákkal: "Amerikában a hivatalos nyelv az angol, Romániában természetesen a román."Az ellenzéki Ziua "Az atlanti diktátum címmel közölte Sorin Rosca Stanescu kommentárját. A másik ellenzéki lap, a Romania Libera hasábjain Anton Uncu támadta a találkozót és az RMDSZ-t, a bécsi döntőbíráskodásra emlékeztetett. Az államelnökséghez közel álló Dimineata közli Mircea Manea "A románellenes hungarista tevékenység jelentősebb állomásai a háború után" című összeállítását. Ebben azt fejtegeti, hogy a magyar nacionalizmus a világháború előtt, majd azután is "mindent alárendelt Nagy-Magyarország helyreállítása utópisztikus eszméjének." Többek között Horn Gyula Cölöpök című könyvéből vett idézetekkel kívánja bizonyítani, hogy nehéz olyan magyar politikust találni, akit ne "a románok iránti ösztönös gyűlölet és a Románia iránti pökhendi lenézés jellemezne". /Szabadság (Kolozsvár), febr. 17., Magyar Hírlap, febr. 16./ Anton Uncu Döntőbíróság! címen elítéli az RMDSZ-t: "valamennyi politikai alakult elítéli e szövetség túlkapásait". A szerző véleménye az atlantai tanácskozásról: "Az RMDSZ döntőbíróságban reménykedett egy olyan kérdésben, amely egy egységes, nemzeti, szuverén és független állam elidegeníthetetlen jogához tartozik..." /Romania Libera, febr. 15./"

Gabriel Andreescu, a Helsinki Bizottság vezetője a Cronica Politica legújabb számában elemezte a kisebbségvédelmi keretegyezmény aláírásával kapcsolatos román állásfoglalást. Nem fogadta el Melescanu külügyminiszter kijelentését: Magyarország és Románia is csatlakozott a ET kisebbségvédelmi keretegyezményéhez, nincs már semmi akadály az alapszerződés útjában. Amint a neve is mutatja, ez csak keret, a kormányok nem hivatkozhatnak szövegére valamelyik kisebbség jogos kérelmének visszautasításakor. /Népszabadság, febr. 15./

"Dr. Dáné Tibor, az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülésének elnöke védelmébe veszi Balogh Edgárt, aki a harmincas években - mint annyi európai Nobel-díjas - "fiatal értelmiségiként hittel szegődött a kommunista eszmék szolgálatába, és maradt hűséges hozzájuk. Mint annyian másokat, őt is történelmi okok és folyamatok késztették "a damaszkuszi útra", amelyre annál is könnyebben ráléphetett, mert nem kövezett meg és poroszlók kezére sem adott senkit." Dáné Tibor elítéli Miklós László Szocdem vagy nem szocdem? /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28-29./ című írását és kijelenti, hogy visszautasít minden sajtómesterkedést. Helyesen cselekedtek, amikor tiszteletbeli elnökükké választották Balogh Edgárt. /Csak zsdánovi felhangok nélkül! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./ "

Markó Béla RMDSZ-elnök az első napról elmondta, hogy éles viták voltak, sorra vették a legfontosabb kérdéseket, elkészítettek egy problémalistát. A második napon, febr. 15-én a tárgyalásokat Jimmy Carter vezeti. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./

Iliescu elnök febr. 14-én fogadta az előző napokban érkezett Borisz Taraszjuk külügyminiszter-helyettes vezette ukrán küldöttséget. A vendég átadta az államfőnek Leonyid Kucsma ukrán elnök levelét. A kétoldalú kapcsolatokról, a közeljövőben sorrakerülő román-ukrán konzultációkról volt szó. A Rompres ismertetésében nem esett szó az alapszerződés hiányáról, a határokról és a kisebbségek helyzetéről. Szíriai és libanoni látogatásáról tért haza febr. 14-én Teodor Melescanu külügyminiszter, aki romániai látogatásra hívta meg Szíria elnökét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./

Alkotmány- és nemzetellenesnek tartja az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsát, nyilatkozta Adrian Casunean, Kovászna megye prefektusa, ha azt a gyakorlatba ültetik, javasolja a kormánynak az illető polgármesterek és tanácsosok menesztését. A prefektus törvénytelennek tartja márc. 15-e megünneplését, mert kitűzik a magyar zászlót és eléneklik a magyar himnuszt. A prefektus körlevelet adott ki: minden ünnepséget csak a helyi vezetők jóváhagyásával lehet megszervezni. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./ Erre a nyilatkozatra reagált Puskás Bálint Zoltán jogász, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke: márc. 15-e ünneplését mindig az RMDSZ szervezi meg, arra nem kell engedélyt kérni. Nem törvényellenes, ha az ünnepségen megjelennek a polgármesterek. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./

A Ziua febr. 15-i száma dokumentumot tett közzé a következő címmel: Paul Cheler tábornok és Gheorghe Funar polgármester a második erdélyi diverziót készítik elő. Sorin Rosca Stanescu főszerkesztő szerint a dokumentumból kiderül: a cél az 1990. márciusihoz hasonló vérengzés kirobbantása, ugyancsak márciusban. Az állítólagos dokumentum szerint az orosz titkosszolgálat is érdekelt az ügyben, célja az lenne, hogy a figyelmet Besszarábiáról Erdélyre terelje. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 17., Magyar Nemzet, febr. 16./

"Funar szélsőséges "sovénnacionalizmusa kimeríti a fasizmus fogalmát és jelenségét" írta Szász János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./"

Vida Gyula RMDSZ-képviselő az 1995. évi költségvetés vitáján tartott felszólalásában megállapította, hogy az előterjesztés nem tekinthető a költségvetést megalapozó dokumentumnak. Az 1994-es évből csak a pozitív folyamatokat mutatja be. Az eladatlan ipari árukészlet egy év alatt 54 %-kal nőtt, folytatódott tehát az elavult struktúrák pénzelése. 1994-ben 35 %-os volt a magánszektor hozzájárulása a nemzeti össztermék termeléséhez, az iparban azonban csak 10 %-os. Az állami vállalatok adóssága az elmúlt évben 40 %-kal emelkedett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./

Öt évvel ezelőtt alakult újjá az Erdélyi Szépmíves Céh. A nagyszabású tervekből kevés valósult meg, mindössze két könyvet és három füzetet adtak ki. Idén Kiss Jenő, az ESZC tiszteltbeli elnökének és Szőcs Géza elnöknek a megbízásából Tar Károly vállalta az ügyintézői feladatokat, az ESZC újbóli fellendítését. Minden nagyobb központban szeretnének fiókszervezetet létrehozni, ehhez kérik, hogy jelentkezzenek az alapító és pártoló tagok, iskolák, könyvtárak Tar Károly kolozsvári címén. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./