Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Draskovics, Vuk
133516 tétel
1995. február 4-5.
Dézsi Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere az önkormányzati modell építésének jelentőségéről beszélt. A közelmúltban várossá nyilvánítási ajánlatot tettek több székely nagyközségnek. Reális a félelem, hangsúlyozta, hogy városiasodással román apparátust építenek rájuk. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4-5./
1995. február 4-5.
Az Evenimentul Zilei tudósítása szerint az ET parlamenti közgyűlésének szocialista csoportja elutasította a Szocialista Demokrácia Pártjának, a vezető kormánypártnak a felvételét a politikai csoportosulásba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4-5./
1995. február 4-5.
A Román Televízió vezetősége a magyar adás jan. 30-i egyik műsorát letiltotta. Az RTV vezérigazgatója, Dumitru Popa azzal indokolta ezt a döntést, hogy nem logikus Auschwitz kapcsán Antonescuról beszélni, mert Romániából nem deportáltak zsidókat a koncentrációs táborokba. - Iliescu elnök megfeledkezett emlékező beszédében az Antonescu-diktatúra tömeggyilkosságairól, amelyekről Hitler és Goebbels is elismerően nyilatkozott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4-5./
1995. február 6.
Febr. 4-én Debrecenben találkozott Keleti György honvédelmi és Gheorghe Tinca védelmi miniszter, a nem hivatalos találkozót a magyar fél kezdeményezte. Megállapodtak abban, hogy a katonai együttműködés fejlesztésével kapcsolatos terveket mindkét fél saját parlamentje elé terjeszti. A mostani folytatása volt a gyulai, majd az év végi bukaresti találkozónak, ahol 15 pontban rögzítették az együttműködés legfontosabb kérdéseit. Két hét múlva Bukarestben szakértői csoport dolgozza ki a csapatcserék pontos menetét. Gheorghe Tinca példaadónak értékelte a magyar-román katonai együttműködést. Elmondta, hogy a román hadseregben szolgálatot teljesítő magyar, német és más nemzetiségűek anyanyelvükön olvashatnak könyveket, újságokat. Biztosítják a szabad vallásgyakorlást, jelenleg folyik a katonalelkészek kiképzése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6., Magyar Nemzet, febr. 6./
1995. február 6.
"A kormánypárt, a Szocialista Demokrácia Pártja /SZDP/ vezetői febr. 4-én felkeresték Erdély öt jelentős központját és a helyi szervezeteknél a román-magyar együttélésről, illetve az RMDSZ-szel kapcsolatos nyilatkozatháborúról kialakított véleményt igyekeztek megismerni. Adria Nastase ügyvezető elnök találkozott Kolozsváron az RMDSZ vezetőivel, majd Funarékkal, azután kijelentette: távolról sincs szó olyan feszültségről, amire a "nyilatkozatháború" alapján következtetni lehetne, a helyzetet túldramatizálták. Néhány radikális magyar "túlnyilatkozta magát", amire az RNEP túlzott állásfoglalása következett, amellyel a kormánypárt nem ért egyet. Az SZDP külön kisebbségi stratégiát dolgoz ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6., Magyar Nemzet, febr. 6./"
1995. február 6.
"Gabriel Andreescu összegezte a Demokratikus Konvenció /DK/ és az RMDSZ viszonyát. Az RMDSZ több mint két éve kéri partnereitől, tárgyalják meg a problémákat. Nem került sor rá. Az ellenzéken belül az a PSZP-közlemény indította el az RMDSZ-elleni kampányt, amely "az RMDSZ-nek a területi szeparatizmusra vonatkozó" nyilatkozata ellen tiltakozott. /22. c. lap febr. 1-7-i száma, ism.: Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./"
1995. február 7.
Az a mód, ahogy Székelyudvarhelyen Orbán Balázs szobrának leleplezését megszervezte az RMDSZ, Románia elleni sértést jelentett, hangoztatta Traian Chebeleu, az államfő szóvivője febr. 7-i sajtóértekezletén. Kifejezte reményét, hogy a jövőben alkalmazni fogják az idegen államok nemzeti jelképeinek használatára vonatkozó törvényt, a hatóságok pedig intézkedni fognak. /Népszabadság, febr. 7./
1995. február 7.
Csóti György az elmúlt két napban Pozsonyban részt vett az EDU 1. számú bizottságának ülésén. A bizottság tagjai hangot adtak aggodalmuknak a Romániában fellángolt magyarellenesség miatt, tiltakoztak az EDU tagjának, az RMDSZ-nek a betiltása miatt, ismertette az elhangzottakat az MDF képviselője. /Új Magyarország, febr. 7./
1995. február 7.
"Egy hónappal ezelőtt temesvári "forradalmárok" látogattak több városba, így Kolozsvárra is. Kolozsváron az ünnepi beszédek és a himnusz után a temesváriak elénekelték a Doamne ocroteste pe unguri kezdetű gúnydalt, amely a magyar himnuszt csúfolva útszéli szavakkal jöttmenteknek nevezi a magyarokat, figyelmeztetve arra, hogy Erdélyben a románok az urak. Funar, Medrea alprefektus és Zanc prefektus élvezték ezt a dalt, melyet elsősorban Dan Iosif elnöki tanácsadó énekelt. Az esetről beszámoló Herédi Gusztáv odament Dan Iosifhoz, megmondta a véleményét minderről. Az elnöki tanácsadó azonban kiabálni kezdett: ez nem lehet sértő, aki Romániában született, az román... /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./"
1995. február 7.
Nem tudjuk elképzelni a demokrácia lényegét, hogy bárkinek saját vélemény lehet, jelentette ki a Szabad Románok Világszövetsége kolozsvári székhelyén, a főtéri Wass-házban Ion Ratiu parasztpárti képviselő. Doina Cornea kiállt a magyarok mellett, elismerte, hogy joguk van saját egyetemre és helyi autonómiára. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./
1995. február 8.
Jan. 21-én ülésezett a Bolyai Társaság és a következőkben hozott döntést: kijelölte azokat a hiányszakokat, amelyekre húsz fiatalt küldenek tanulni Magyarországra, rendezvényekkel fog megemlékezni a Bolyai Tudományegyetem létrehozásának 50. évfordulójáról, tisztújító közgyűlésüket márc. 21-én tartják. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 8./
1995. február 8.
"Jan. 28-án ünnepelték Brassóban, a Reménység Házában a Brassói Lapok centenáriumi ünnepségét. Gellérd Lajos, a BL igazgatója fogadta a vendégeket. 1895 januárjában indult a Brassói Lapok /BL/ első sorozata, a lap 1940. október 4-ig jelent meg, néhány napos vagy hetes betiltásokat nem számítva. A legionárius hatalomátvétel azzal elkezdődött, hogy lefoglalták a "zsidó nyomdát", ezzel a BL megszűnt. 1944 októberében a városban indult a Népi Egység, a Magyar Népi Szövetség lapja. A Népi Egységet 1946 szeptemberétől Sepsiszentgyörgyön szerkesztették, 1948 tavaszán az újság visszaköltözött Brassóba, címét Népújságra változtatták. A lap 1948 augusztusában Marosvásárhelyre költözött, ahol 1951-ig viselte a Népújság címet, azután Előre lett, 1952-től pedig a fordulatig Vörös Zászló. Brassó viszont 1948 után magyar újság nélkül maradt. 1963-ban látott napvilágot Brassóban újra magyar hetilap, az Új Idő, amely 1969-ben felvette a Brassói Lapok nevet. Az évfordulóra ünnepi kiadvánnyal állt elő a szerkesztőség: Volt egyszer egy szerkesztőség... Brassói Lapok emlékkönyv. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 8./"
1995. február 8.
"Székelyudvarhelyen febr. 4-én leleplezték Orbán Balázs szobrát, Hunyadi László /Marosvásárhely/ szobrászművész alkotását, melyet Antall Mihály szabadkai mester öntöttt bronzba. Mintegy száz küldöttség, önkormányzatok, intézmények, szervezetek képviselői koszorúztak, többezer ember gyűlt össze. Ferenczy Ferenc, a város polgármestere köszöntő beszéde után Sütő András következett. Markó Béla RMDSZ-elnök annak bizonyítékaként méltatta a szoboravatást, hogy Székelyföld "létezik mint történelem, mint szellem, mint a múlt, jelen, jövő. Létezik mint egységes tudatú és szolidáris közösség, amely az erdélyi magyarság és az egyetemes magyarság szerves részeként egy sajátos hagyományt képvisel." Beszédet mondott még Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Mozgalom elnöke, Szűrös Mátyás, az Illyés Alapítvány elnöke, Kasza József, Szabadka polgármestere, Patrubány Miklós RMDSZ-képviselő a Magyarok Világszövetsége nevében szólt a jelenlevőkhöz. Csoóri Sándor és Tőkés László személyes okok miatt nem lehetett jelen. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Csiha Kálmán református, Mózes Árpád evangélikus és Erdő János unitárius püspök imái után következett a koszorúzás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6., Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 8., Új Magyarország, febr. 6., Markó Béla beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest),, febr. 8./"
1995. február 8.
"Febr. 6-án Funar, az RNEP elnöke újabb nyílt levelet tett közzé, azzal vádolva Iliescut, hogy nem lép fel elég határozottan az RMDSZ és Magyarország ellen. Funar azonnali parlamenti vitát követelt "az RMDSZ által teremtett helyzetről", az RMDSZ alkotmányellenes akcióiról. Tiltakozott amiatt, hogy Székelyudvarhelyen elénekelték "Magyarország himnuszát és kitűzték zászlaját". Funar kérdéseket tett fel az államelnöknek: miért tűri Románia törvényeinek ismételt lábbal tiprását, stb. Felszólította Iliescut, hogy akadályozza meg az Egyesült Államokban sorra kerülő tanácskozást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./"
1995. február 8.
"A PER /Project on Ethnic Relations/ román-magyar párbeszédsorozatot szervez febr. 14-15-én az Egyesült Államokban, Atlantában, olyan politikusok és szakértők bevonásával, mint Jimmy Carter volt elnök és David Hamburg, a Carnegie Alapítvány elnöke. Meghívták az RMDSZ-t, tárgyalópartnere román részről az Elnöki Hivatal, a kormányzat és az ellenzék képviselői lesznek. Az RMDSZ-küldöttség tagjai: Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba, Tokay György, Frunda György, dr.Csapó József és dr. Kelemen Árpád professzor. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 7., 466. sz./A PER eddig 1992 januárjában Bukarestben, 1992 júniusában Neptunfürdőn, 1993 februárjában Gerzenseeben, 1993 júliusában ismét Neptunfürdőn rendezett tanácskozást, anélkül, hogy említésre méltó eredményt ért volna el. Tőkés László püspök kifejtette, hogy a PER eddigi közvetítői tevékenysége "több csapdával, mint előnnyel járhat az RMDSZ" számára, mégis vállalni kell ezt a kockázatot. A megbeszélés sikerének feltételeként említette, hogy a hatalom szüntesse meg az RMDSZ elleni támadásokat. - Román részről eddig egy álláspont ismeretes: Funar pártelnök követelte Iliescu elnöktől, hogy akadályozza meg a tanácskozást. /Magyar Nemzet, febr. 8./"
1995. február 8.
Kötő József, az EMKE főjegyzője, az RMDSZ művelődési és egyházügyi főosztályának vezetője visszautasítja azt a megjegyzést, hogy a szobrok avatása, az emlékezés fesztivizmus. Ezek éppen a nemzeti közösség kitárulkozásának, a kultúrának és a szervezőerőnek a bemutatkozásai, az önszerveződést, az önazonosság megőrzését szolgálják. Az EMKE tovább küzd azért, hogy az elkobzott, jogtalanul elvett egykori egyesületi és közösségi javakat visszakapják, így az ingatlanokat, a levéltárakat, könyvtárakat és közgyűjteményeket is. /Folytatásban: Romániai Magyar Szó (Bukarest),, febr. 7., febr. 8./
1995. február 8.
Szentiványi Gábor külügyi szóvivő febr. 7-i sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy átadták a Budapesten tárgyaló román delegációnak a magyar-román alapszerződésre vonatkozó új javaslatokat. Ugyanezen a napon Pozsonyban is átnyújtották az alapszerződés új tervezetét. Febr. 6-án és 7-én Budapesten tárgyaltak a román és magyar szakértők. /Új Magyarország, febr. 8./
1995. február 8.
A napokban Bécsben szerepelt a szatmárnémeti Északi Színház Harag György társulata, ez volt a harmadik turnéjuk. Először Dési Vilmos, az egyik ottani magánszínház, a Beim Duersperg igazgatója hívta meg ők. A Bécsi Magyarok Központi Szövetsége volt most a meghívó, egyik lelkes tagjuk, Székely Szabó Zoltán erdélyi származású színész készítette elő mostani fellépésüket. Parászka Miklós igazgató elmondta, hogy társulatuk számára körvonalazódik egy svédországi turné is. Otthon teltházak előtt játszanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./
1995. február 8.
Amerikai közvetítéssel román-magyar párbeszédre kerül sor a közeljövőben, az egyesült államokbeli Atlanta városában. A párbeszéd előkészítésére febr. 9-re összehívták az RMDSZ külpolitikai tanácsadó testületét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./
1995. február 8.
Funar febr. 8-án köszönetet mondott Iliescu elnöknek azért, hogy szóvivője által gyorsan válaszolt az általa írt nyílt levélre és kijelentette: végre áttérnek az alkotmány és a törvények szilárd alkalmazására. Chebeleu szóvivő élesen visszautasította Funar számos állítását, ugyanakkor fellépést ígért az RMDSZ egyes akciói ellen. Funar, az RNEP elnöke tájékoztatta a Rompres hírügynökséget arról, hogy egy egyházi szertartáson találkozott Iliescu elnökkel. Funar úgy értékelte, hogy levele elérte a célját, a román közvélemény megismerhette az RMDSZ alkotmányellenes akcióit. Funar elégedetten nyilatkozott a most véget ért négypárti találkozóról, amelyen az a vélemény alakult ki, hogy Románia integritását fenyegető veszély ma jóval nagyobb, mint 1940 tavaszán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./Funar nyílt levele: febr. 6-i jegyzet.
1995. február 8.
Székelyudvarhelyen a több mint három éve működő Udvarhelyi Televízió /UTV/ mellett egy újabb magyar kábeltelevízió alakult meg 1993 nyarán, az Ati-Beta Rt. Hosszú Attila, a részvénytársaság elnöke Györfi Györgyöt bízta meg a televízió beindításával, ő az rt-nél a stúdióvezető. Györfi György a bukaresti tévé magyar adásának munkatársa volt, onnan jött Székelyudvarhelyre. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 8./
1995. február 8.
Szőcs Géza szerint hiába támadják annyian Tőkés Lászlót, népszerűsége töretlen az erdélyi magyar közösségben. Az erdélyi magyar politikai folyamatokat hordozó közegben más a helyzet, itt Tőkés László híveinek az aránya kb. 50-56 %. A püspök belső ellenségei azt hitték, hogy agresszív módszerekkel ez a támogatás 50 % alá csökkenhet. /Új Magyarország, febr. 8./
1995. február 8.
"Nagy Benedek röpiratának megítélése a közvélemény számára nyilvánvaló, az Etikai Bizottság sürgősséggel fogja tárgyalni az esetet, nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Az Etikai Bizottságnak nincs szankcionálási hatásköre, javaslatait az RMDSZ országos vagy helyi testületei ültetik át gyakorlatba. - Az elmúlt öt év legkeményebb RMDSZ-ellenes kampánya zajlott le. "Az RMDSZ-t csak totalitárius eszközökkel lehetne felszámolni." - mondta Markó Béla. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 8./ "
1995. február 9.
A kormány febr. 7-én bizottságot alakított Sántha Pál, Hargita megye tanácselnöke egyik kijelentése és a Székelyudvarhelyen rendezett szoboravatás körülményeinek kivizsgálására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./
1995. február 9.
Az RMDSZ Etikai Bizottsága febr. 7-én döntött Nagy Benedek Tőkés Lászlót támadó röpiratának ügyében. Döntésüket nem hozták nyilvánosságra, hanem azt az Operatív Tanács elé tárják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./
1995. február 9.
Markó Béla RMDSZ-elnök febr. 7-én Londonban előadást tartott újságírók előtt a magyar kisebbség helyzetéről. A mintegy kétmilliós magyar közösséggel szemben a különböző román kormányok az erőszakos asszimiláció eszközével léptek fel. 1989 után a korábbinál is nagyobb erővel lángolt fel az idegengyűlölet, az antiszemitizmus. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./
1995. február 9.
A szenátus febr. 7-i ülésén Adrian Paunescu szenátor elmondta, hogy Florian Radulescu Botica szenátor, a román küldöttség vezetője Strasbourgban szégyenkezett azért, mert Frunda György, sőt Adrian Severin és Valentin Gabrielescu sem áll ki a kormány mellett. A francia lapok tele voltak a román állapotok ecsetelésével, válaszolta Frunda György. Severin pedig hangsúlyozta, hogy Nyugaton jól ismerik, kicsoda Corneliu Vadim Tudor, Gheorghe Funar. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./
1995. február 9.
A román kormánykoalíció négy pártja - köztük Funar elnök - febr. 8-án virradóra véget ért tanácskozásukon megerősítették, hogy támogatják a kormányt. Vacaroiu miniszterelnök azt a határozatukat nevezte a legfontosabbnak, amely szerint a kormánynak a jövőben határozottabban kell fellépnie az alkotmány és a törvények érvényesítése érdekében. -Petre Turlea független képviselő kezdeményezésére a kormánytöbbség pártjainak 52 képviselője határozati javaslatot nyújtott be a képviselőházban az RMDSZ vezetői által tett nyilatkozatok elítélésére. -Az Adevarul febr. 8-i számában Grigore Zanc, Kolozs megye prefektusa dossziét állított össze Funar polgármester törvénysértéseiről, amelyek alapján a polgármester felmentését lehet kezdeményezni. /Népszabadság, febr. 9./
1995. február 9.
Gabriel Andreescu, a bukaresti Helsinki Bizottság elnöke és az Emberi Jogi Központ vezetője szerint az alapszerződés felé vezető úton a határok elismerése, Románia esetében pedig egy mindenkit kielégítő kisebbségi törvény és oktatási törvény lenne a legfontosabb. /Magyar Nemzet, febr. 9./
1995. február 9.
Mostanra nagyjából eldőlt, hogy a 34 %-os parlamenti részesedéssel rendelkező Szociális Demokrácia Pártja nem a Demokratikus Konvenció /DK/ felé nyit, hanem a nacionalista pártok felé és azok most benyújtják a számlát, állapította meg Fülöp Mihály történész, a budapesti Külügyi Intézet főigazgató-helyettese. Románia mostanra konszolidálta külpolitikai helyzetét: az Európai Unió dokumentumaiban a visegrádi négyekkel azonos kategóriában szerepel, tehát úgy látják, vállalhatják a szövetséget a nacionalista erőkkel. A román diplomácia mindent megtett azért, hogy az alapszerződést úgy mutassa be: ők mindent megtettek, a többi kizárólag a magyar félen múlik. /Magyar Nemzet, febr. 9./