"Iliescu elnök márc. 4-i rádióinterjújában azt hangoztatta, hogy a román-magyar feszültségek egyik eredője az volt, amikor "1990 elején a magyar szélsőséges nacionalista vezetők követelték a román és magyar iskolák elkülönítését". A román államfő bírálta a márc. 15-i ünneplést, ami bujtogató, provokatív törekvés, mert románok "tízezrei haltak meg akkor", a magyar katonaság agresszivitása miatt. Iliescu elfogadhatatlannak nevezte "egyes magyarországi politikai erőknek azt az igényét, hogy ők irányítsák a más államok területén működő magyar kisebbségek politikai tevékenységét". Szerinte "ez a háború előtti gyakorlatra emlékeztet, amikor Hitler a más államokban élő németeket területi expanzióra használta fel." Hozzáfűzte: nem hinné, hogy a magyar állam ilyesfajta célokat tűzne maga elé. Iliescu szerint elfogadhatatlan "az etnikai, területi autonómiára vonatkozó, arrogánsan és agresszíven szorgalmazott követelés", amelyet "egyes magyarországi politikai erők, továbbá az RMDSZ politikai harcosai sürgetnek". /Népszava, márc. 6./"

A márc. 4-i bukaresti lapok szerint Arntraud Hartmann, a Világbank bukaresti képviselője kijelentette, hogy a Világbank Románia számára biztosított kölcsönének második, 250 millió dolláros részletét csak a privatizálás tényleges felgyorsítása esetén folyósítják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

Az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete márc. 4-i ülésén arra szavaztak, tájékoztatott Jakab Mihály elnök, hogy a belső választáson közvetlenül voksoljanak, azon minden magyar részt vehet, a szavazás az RMDSZ-tagok 25 %-ának részvétele mellett érvényes. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke a vele készült interjúban elmondta, hogy Budapesten a határon túli magyar szervezetek találkozóján újból kifejtették álláspontjukat az alapszerződéssel kapcsolatban. Elvileg Kovács László külügyminiszter és Horn Gyula kormányfő megerősítette, hogy olyan szerződést, amelyben a kisebbségek számára megfelelő garanciák nem szerepelnek, nem tudnak elképzelni. Markó Béla hangsúlyozta, hogy el kellene köteleznie magát mindkét országnak a belső törvényhozás módosítására. Az anyanyelvi oktatás esetében az alapszerződésnek azt is tartalmaznia kell, hogy az milyen módon valósul meg. A garancia a kétoldalú ellenőrzés lehetősége lenne. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

Nagy Benedek képviselő nyilatkozatot adott ki: hibásnak minősíthető kételyeinek szűk körben, írásban terjesztéséért két ízben megkövette a nyilvánosság előtt Tőkés Lászlót, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. Az SZKT minősítése (a kizárása) aránytalanuk súlyos, ezért az RMDSZ kongresszusához fellebbez. A döntésig tartózkodni fog az ügy minősítésével kapcsolatos mindennemű sajtónyilatkozattól, ugyanerre kér minden érdekeltet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

A kormány közalapítvánnyá változtatta az Illyés Alapítványt és jóváhagyta az Új Kézfogás Alapítvány dokumentumait. Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese elmondta, hogy a közalapítványi forma nagyobb pénzügyi fegyelmet, ellenőrizhetőséget és nyilvánosságot biztosít. A határon túli magyarság támogatására szánt összeg nominálisan nem csökkent, de reálértékben kevesebb, mint az előző évben. Az Illyés Alapítvány évi 300 millió forinttal rendelkezik, elsősorban a határon túli magyar sajtó, kulturális tevékenység, oktatási intézmények működéséhez kíván segítséget nyújtani. Az Új Kézfogás Alapítvány évi 200 millió forintja a magángazdasági tevékenység ösztönzésére szolgál. /Magyar Hírlap, márc. 6./

Mircea Geoana külügyi szóvivő ápr. 5-i sajtóértekezletén értelmezte Traian Chebeleu szavait: az csak arra vonatkozott, hogy Románia nem akart egy záros határidő sürgetésére szerződést kötni, de ez nem azt jelenti, hogy Románia nem kívánja megkötni az alapszerződést. /Népszabadság, márc. 6./

"Németh Zsolt, a Fidesz országgyűlési képviselője felteszi a kérdést, kinek használ, kinek jó az alapszerződés. Nem fogadja el a kormánykörökből származó érvelést: Nyugat nyomása miatt szükséges. Nyugat józan és higgadt külpolitikát vár el, nem üres mosolydiplomáciát. A román és a szlovák fél nem mutat megértést a magyar népcsoportok jogaira irányuló követelések iránt. "Ebben a helyzetben csak rossz alapszerződést lehet kötni. Az MSZP és az SZDSZ nagy súlyt fektetett a történelmi megbékélésre, ez a kategória hidat képezhetett az elmúlt évtizedek proletár nemzetköziségéhez. Mindez arra a csúsztatásra-tévedésre épült, hogy az elmúlt négy év kormánya tehető felelőssé az ún. szomszédsági kapcsolatok állapotáért. "Ma már egyre világosabb, hogy a Románia és Szlovákia felé irányuló diplomácia elhibázott, eredménytelen és felelőtlen." Érthetetlen, hogy a kormányzat miért nem tett semmit azért, hogy az ellenzéki pártokat időben bevonja az alapszerződések előkészítésébe. - "Horn Gyula 1995. január 25-én bejelentette, hogy a határon túli magyar szervezeteknek nincs vétójoguk az alapszerződések tárgyában." Végül a két országnak sem érdeke az alapszerződés, mert ezekben az országokban a nacionalizmus része a hatalmi legitimációnak. - Németh Zsolt úgy látja, hogy a kormánynak nincs koncepciója ebben az ügyben. /Alapszerződések. Cui prodest? = Magyar Nemzet, márc. 6./ "

Az RMDSZ Fehér megyei szervezete márc. 4-én tisztújító közgyűlést tartott Nagyenyeden. Megyei elnökké dr. Brendus Gyulát választották, elődje, Bakó Botond oktatási alelnökként tagja marad a vezetőségnek. /RMDSZ Tájékoztató, márc. 7., 486. sz./

A Cronica Romana bukaresti napilap márc. 6-i számában megkezdte az alapszerződés szövegének publikálását, közölve az első 13 szakaszt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./ Ebben szerepel a határklauzula /4. cikkely/, kimondva, hogy a feleknek nincsenek területi követeléseik és nem fognak ilyen követeléseket támasztani a jövőben sem. - A miniszterelnökök legalább évente egyszer áttekintik a szerződés megvalósítását, míg az egyéb minisztériumok, intézmények között kétoldalú megegyezések szabályozzák a találkozót. Nyolc alpontra bomlik a kultúra, a tudomány és oktatás terén folytatandó együttműködésre vonatkozó cikkely, érintve az egyetemek, könyvtárak közötti együttműködést, a diplomák kölcsönös elismerését, a kulturális cserét és szorgalmazza egy új tudományos-kulturális megállapodás megkötését. A két fél fellép a másik félnek az ő területén levő emlékhelyei és írott, valamint anyagi emlékei megőrzésének és megközelíthetőségének biztosítása érdekében. /Magyar Hírlap, márc. 7./ A Cronica Romana egyúttal bírálta a dokumentumot. /Magyar Hírlap, márc. 7./ Szentiványi Gábor külügyi szóvivő nem kívánt állást foglalni a közölt szöveg hitelességét illetően, viszont leszögezte, hogy a román fél kérte: a szöveget az aláírásig bizalmasan kezeljék. /Népszava, márc. 7./

Márc. 6-án Bukarestbe érkezett Somogyi Ferenc külügyi államtitkár, aki kétnapos látogatása során találkozik Melescanu külügyminiszterrel és Marcel Dinu külügyi államtitkárral, továbbá aláírja az Emlékeztetőt. /Magyar Nemzet, márc. 7./

Márc. 6-án Budapesten folytatták a szakértői tárgyalást az alapszerződésről. /Magyar Nemzet, márc. 7./

Alain Juppé francia külügyminiszter márc. 6-án, az EU miniszteri tanácsa ülése után Brüsszelben kijelentette: reménykedik, hogy Magyarország szomszédaival véglegesíteni tudja az alapszerződést. /Népszabadság, márc. 7./

Románia több mint 30 millió dollárt kap oktatása korszerűsítésére az Európai Uniótól, jelentette a Reuter. /Blikk (Budapest), márc. 7./

Márc. 7-én Budapesten folytatódott a román-magyar szakértői tárgyalás. Ezen a napon Somogyi Ferenc külügyi közigazgatási államtitkár Bukarestben aláírta a két ország kapcsolatainak tételes feldolgozását tartalmazó Emlékeztetőt. Somogyi Ferenc megbeszélést tartott Marcel Dinu külügyi államtitkárral, majd Melescanu külügyminiszterrel /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8., Népszabadság, márc. 8./ Dinu államtitkár kiemelte, hogy a két fél hathavonta áttekinti az Emlékeztető megvalósulását. Somogyi Ferenc az MTI kérdésére kifejtette: az Emlékeztető nem tartalmaz határidőket. Az Emlékeztető négy fejezetre tagoltan 55 pontban sorolja fel a kétoldalú kapcsolatok politikai és jogi, gazdasági, illetve kulturális , oktatási és tudományos, valamint konzuli témáit, a megoldandó feladatokat. Az első, politikai és jogi kérdésekre vonatkozó fejezet szerint a két fél folytatja tárgyalásait a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogainak gyakorlását biztosító kétoldalú egyezmények kidolgozása érdekében, együttműködési jegyzőkönyvet írnak alá a két külügyminisztérium között, folytatják a párbeszédet a bizalomerősítő intézkedésekről, támogatják a helyi közigazgatási szervek közötti kapcsolatokat, megkönnyítik részvételüket a regionális és szubregionális együttműködési szervezetekben. Gazdasági téren a felek támogatják a magyar-román gazdasági bizottságra vonatkozó kezdeményezést, a szabadkereskedelmi megállapodásra irányuló szakértői tárgyalásokat, vegyes vállalatok létesítését, a határ menti együttműködést, közös román-magyar adatbank felállításának lehetőségét, a telekommunikációs kooperációt, tárgyalást kezdeményeznek az állampolgárok vagyonjogi kérdéseiről. Kulturális, oktatási és tudományos téren 17 pont sorolja a tennivalókat, többek között sürgetik az oktatási bizonyítványok kölcsönös elismerését, ösztönzik a cserekapcsolatokat az akadémiák, egyetemek között, a múzeumok, színházak, könyvkiadók, könyvtárak közötti cseréket, a közös könyvkiadást, egymás nyelvének tanulmányozását, támogatják a kulturális és sajtótermékek forgalmát, segítik a levéltári és történelmi kutatómunkát egymás intézményeiben, támogatják kölcsönös megemlékezések megtartását egymás nemzeti ünnepeiről, évfordulóiról, történelmi és kulturális emlékhelyek listáját összeállítják, amelyeknél megegyezést tartanak, támogatják a műemlékvédelmi szervezetek együttműködését, folytatják a párbeszédet az aradi vértanúk emlékműve visszaállításáról. Konzuli téren a határátkelőhelyek bővítéséről tárgyalnak, a román fél Battonya-Turnu és Méhkerék-Nagyszalonta átkelőt fejleszti, a magyar fél pedig a Ártánd-Bors, Gyula-Varsánd átkelőket, megvizsgálják kilenc további határátkelő létesítését, ösztönzik a határ- és vámőrségek együttműködését, támogatják a konzuli képviseletek létesítését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./ Az Emlékeztető szövege folytatásokban megjelent: Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10, 11-12, 13, 14./

"Funar felhívása, hogy a románok márc. 15-én rendezzenek ellentüntetéseket, talán visszhangtalan marad, de aggasztó hírek is érkeznek. Márc. 8-án két bukaresti lap is foglalkozott a márc. 15-i "készülődésekkel". Az Evenimentul Zilei katonai körökből származó információja, hogy Hargita, Kovászna és Maros megyében ezekben a napokban fokozottan figyelik a külföldi állampolgárokat, összesítést készítenek róluk. A Ziua szerint Bebe Ivanovici kormánypárti képviselő az általa vezetett "forradalmárok" élén Szovátára készül, hogy "ellensúlyozza a helybeli magyarság esetleges románellenes tüntetéseit" A "forradalmárok" bunkós bottal érkeznek. /Gyarmath János: Ki készül jobban? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10, Népszabadság, márc. 7./ "

"Nagyváradon is megünnepelték /márc. 4-én/ a Vatra Romaneasca megalakulásának ötödik évfordulóját. A rendezvényen megjelent Traian Chebeleu államtitkár, elnöki szóvivő, Zeno Opris, a Vatra országos elnöke, Ionel Ungur, Bihar megye prefektusa, Petru Filip, Nagyvárad polgármestere, Gheorghe Funar és Adrian Paunescu. Chebeleu arról beszélt, hogy a Vatra Romaneasca nagy szerepet játszott abban, hogy a közhangulat toleránssá vált. Felolvasták a Vatra kolozsvári szervezetének nyilatkozatát, amelyben "az RMDSZ nevű terrorista szervezet" betiltását követelték, ez a követelés hatalmas tapsot kapott. Funar ünnepi beszédében kijelentette: pártja kérni fogja az RMDSZ betiltását. Funar kikelt az alapszerződés ellen és azt javasolta a Vatra és az Avram Iancu helyi szervezeteinek, hogy a márc. 15-i ünnepségek megakadályozására mindenütt szervezzenek ellentüntetéseket. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 8., Magyar Nemzet, márc. 7./ A rendezvény díszvendége Traian Chebeleu államelnöki szóvivő volt, akivel Simon Judit készített interjút. Chebeleu szerint az Európa Tanács 1201-es ajánlása nem kerül be az alapszerződésbe. A kisebbségek "jogainak szavatolása nem része a kétoldalú szerződésnek." - mondta. Történt-e egyeztetés a román és szlovák kormány között? - hangzott a kérdés. Véleményt cseréltek, válaszolta Chebeleu, konzultációt folytattak, de nem egyeztettek. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 8./"

Gheorghe Funar, az RNEP elnöke bocsátotta a lapok rendelkezésére az alapszerződés tervezetét. A kiszivárogtatást Iliescu elnök sajnálatosnak nevezte. A Cronica Romana márc. 7-én nem folytatta a tervezet szövegének közlését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./ A Ziua az alapszerződés kisebbségi cikkelyének két változatát közölte. A román tervezet vállalja, hogy jogi normaként fogja alkalmazni az európai előírásokat, garantálja az etnikai önazonossághoz való jogot, elismeri az anyanyelven tanulás jogát és annak használatát a közigazgatásban. A magyar változatban a felek elítélik azokat a közigazgatási, gazdasági vagy más módszereket, amelyek az asszimilációra irányulnak, elismerik a nemzeti kisebbségek jogát autonóm szervezési struktúrák, társaságok, kulturális, vallási intézmények létesítésére és működtetésére, jogukat a döntésekben, számarányuknak megfelelően. A kisebbségek államosított egyházi és magánjavainak visszaszolgálatására is kitér a tervezet. /Népszabadság, márc. 8./

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének sajtóértekezletén Szilágyi N. Sándor egyetemi tanár tartott összegező előadást az 1848-as magyar szabadságharcról. A román újságírók azt állították, hogy Bem tábornok több mint 200 román falut tett a földdel egyenlővé és 40 ezer román parasztot öletett meg. Szilágyi N. Sándor hangsúlyozta: egyetlen román települést sem jegyzett fel sem a román, sem a magyar történetírás, amelyet a magyar szabadságharc katonái elpusztítottak volna. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

Szeretnék a hatszázötvenes taglétszámot növelni, ismertette terveit dr. Fodor Alpár, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság elnöke. 1994-ben hat száma jelent meg a Tájékoztatónak. Sok rendezvényt szerveznek, így például az Országos gépésztalálkozó /Illyefalva, ápr. 7-9./, Számítógép az oktatásban /Illyefalva, máj. 12-14./ címűt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

A papírárak növekedése ellenére jó évet zárt a Romániai Magyar Szó, emelkedett az eladott példányok száma. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

Dr. Garda Dezső /Gyergyószentmiklós/ idén védte meg doktori disszertációját Csík és Gyergyó társadalmának és népességének alakulása a XVI-XVII. században, a katonai kötelezettség tükrében címmel. Abban, hogy elérte a doktori címet, sokat köszönhet Demény Lajos történésznek. Garda Dezső mintegy száz tanulmányt publikált eddig, 1992-ben jelent meg Gyergyó a történeti idő vonzásában című könyve, a közelmúltban pedig a Székely hadszervezet és faluközösség. Az 1989-es fordulat után az RMDSZ-ben tevékenykedett, ő volt az első városi elnöke, majd a népfőiskolákat kezdte szervezni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

Márc. 8-án Bukarestben Nicolae Vacaroiu miniszterelnökkel és Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral tárgyalt Allan Kassof, a Project of Etnic Relations /PER/ igazgatója, hangsúlyozva, Romániának esélye van rá, hogy modellként szolgálhasson a térségben a kisebbségi helyzet rendezése tekintetében. /Magyar Hírlap, márc. 9./

Pozitívan értékelte a román külügyi szóvivő márc. 8-i sajtóértekezletén az alapszerződésről szóló budapesti megbeszéléseket. /Magyar Hírlap, márc. 9./

Az alapszerződésekkel kapcsolatos tárgyalásokról tájékoztatta márc. 8-án az Országgyűlés külügyi bizottságának alapszerződésekkel foglakozó albizottságát Somogyi Ferenc külügyi államtitkár és Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Tabajdi Csaba elmondta, hogy a magyar tervezet, amely az európai normarendszert tartalmazza, a határon túli magyarság érdekeit szolgálja. Csapody Miklós, MDF-es képviselő attól tart, hogy a magyar kormány éhes a külpolitikai sikerre. Szerinte egy ilyen fontos dokumentumot a konkrét kis lépések eredményeként megvalósuló jó viszony megkoronázásaként kellene aláírni. /Népszabadság, márc. 9./

"A Román Hírszerző Szolgálat, az SRI szóvivője "elképesztő őrültségnek" nevezte az Evenimentul Zilei hírét, mely szerint az SRI katonai egységeinél meghirdették az "operatív helyzetet" a többségi lakosság és a nemzeti kisebbségek közötti feszültség növekedése miatt. Elmondta azt is, hogy az SRI nem ad ki cáfolatot, mert sokkal komolyabb dolgokkal foglalkoznak. /Magyar Hírlap, márc. 9./"

"Márc. 8-án temették el Németh Géza református lelkészt, az Erdélyi Gyülekezet alapítóját és vezetőjét, a Reménység Szigete létrehozóját. "Németh Géza egész életében küzdött azért, hogy csökkenjen a lelki távolság az erdélyi és anyaországi magyarok között" - jelentette ki Tőkés László püspök a temetésen mondott beszédében. /Népszava, Magyar Nemzet, márc. 9./"

Az Emberi Jogok Védelmének Ligája /LADO/ Stefanesti Draganesti elnök révén büntető eljárás megindítására szólította fel Vasile Manea Dragulin főügyészt Funar, az RNEP elnöke ellen a román lakossághoz intézett, utcai tüntetésekre való felhívása miatt, amelyek a magyarság márc. 15-i megemlékezését lennének hivatottak meghiúsítani. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 9., 488. sz./

Nagy Istvánt újraválasztották a tisztújító konferencián az RMDSZ gyergyói területi elnökének. Szeretné, ha a három Hargita megyei RMDSZ-szervezet /csíki, gyergyói, udvarhelyszéki/ együttműködne. /Romániai Magyar Szó (Bukarest),márc. 9./

Csávossy György, az RMGE elnöke kiáll a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/ mellett: igenis tett valamit az erdélyi faluért. Vitatja Herédi Gusztáv megállapításait /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. dec. 29./, aki megkérdőjelezte a gazdakörök létét. Jelenleg 113 gazdakör működik, ezüstkalászos tanfolyamot 1994-ben 40-en, 1995-ben 100-an végeztek a magyarországi Nagyváthy János Gazdaképző Egylettől kapott videokazetták segítségével, akik a vizsgáztatásban is segítettek, aranykalászos tanfolyamon 1994-ben 40-en, idén 70-en vettek részt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./