"Király Károly 1990. máj. 20-ig a Nemzeti Megmentési Front Maros megyei tanácsának elnöke, majd szenátor, 1990 és 1991 között a szenátus alelnöke volt. 1991-ben lemondott szenátori tisztségéről, így tiltakozva a készülő alkotmány "Románia egységes nemzetállam" megfogalmazása ellen. Sepsiszentgyörgyön él. A kollaboráns RMDSZ-vezetők nem fogadták el az általa előterjesztett alkotmánymódosítási indítványt, hogy az ország soknemzetiségű állam, emlékszik vissza. 1993 tavaszán az ún. prefektusügyben parancsolt hátraarcot az RMDSZ vezérkara a román kormány kérésére és magyar külügyminisztériumi rábeszélésre. 1992 augusztusában felvállalta a Budapesten tartott Erdélyi Magyar Kongresszus ügyét. Megtartása ellen foglalt állást az RMDSZ is. A Határon Túli Magyarok Hivatalának akkori vezetője, Entz Géza kétszer is megkereste, és igyekezett rávenni Király Károlyt, hogy ne vállaljon közösséget az Erdélyi Magyar Kongresszussal. "A határok megváltoztatásáról való lemondást végzetesen téves elképzelésnek tartom" - jelentette ki Király Károly. /Magyar Fórum, márc. 15./ "

Márc. 14-én a romániai magyar katolikus egyház vezetői Budapesten Tabajdi Csabával, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárával, majd Horn Gyula miniszterelnökkel tárgyaltak. Testvéri megértésre talált küldöttségük a magyar kormánynál, nyilatkozta Jakubinyi György gyulafehérvári érsek a sajtótájékoztatón. Kiemelt fontosságúnak nevezte az egyházi iskolák ügyét, ennek az alapszerződésben is szerepelni kell. Arra kérték a tárgyalópartnert, hogy csak akkor szülessen alapszerződés, ha az a vallásügyi törvénnyel, az egyházi vagyon kárpótlásával és a felekezeti iskolák létesítésével kapcsolatos igényt kielégíti. A magyar kormány az alapszerződésben nem adja fel az erdélyi magyarsággal és az egyházakkal kapcsolatos elveit, biztosította az egyházi vezetőket Horn Gyula miniszterelnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14., Magyar Nemzet, márc. 16./

Az újabb bukaresti tárgyalási forduló után Melescanu külügyminiszter márc. 14-én fogadta Somogyi Ferenc magyar külügyi államtitkárt. Alapvetően a még nyitott kérdéseket tekintették át. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./ Melescanu megígérte, hogy legkésőbb júniusig újabb három határátkelőt nyitnak meg, Battonyánál, Méhkeréknél és Borsnál. /Népszabadság, márc. 16./

Budapesten márc. 14-én, a parlamenti integrációs és külügyi bizottság együttes zárt ülésén az ellenzéki pártok képviselői felszólították a kormányt, hogy ne kössön előnytelen alapszerződést. Az ülésről távozva Kovács László külügyminiszter elmondta, hogy az ellenzéki pártok irreális követeléseket fogalmaztak meg. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint a Szlovákiával kötött alapszerződésben szerepelni kell a benesi dekrétumok hatályon kívül helyezésének. Nincs rá garancia, tette hozzá, hogy ha lemondunk bizonyos nemzeti érdekeinkről, az majd kifizetődik az európai integráció során. /Népszabadság, márc. 16./

A 85 éves László Gyula /sz. Kőhalom. 1910. márc. 14./ nyugalmazott régészt, egyetemi tanárt, festőt, történeti-művészeti írót, a történelemtudományok doktorát köszöntötte Erdélyi Áron. László Gyula kettős honfoglalás elmélete egyre elfogadottabb lesz. A hun elméletet nem lehet kézlegyintéssel elintézni - mondja László Gyula. Ennek egyik alapja az, hogy a magyarság elődei hun fennhatóság alatt éltek, élükre a hun fejedelmi család valamelyik tagja került. Az Árpád-ház - a krónikák szerint - önmagát Attilától származtatja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

Márc. 15-e alkalmából a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki irodalmi munkássága elismeréseként Papp Ferenc írót, műfordítót, a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjével pedig néprajzi tudományos munkássága elismeréséül dr. Kós Károly kolozsvári etnográfust. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

"Török Menyhért támadja dühödten Tőkés László püspököt és a radikálisokat. A Nagy Benedek ügyében hozott határozat része "annak a mély válságnak, amely az RMDSZ és magyarságunk politikai életét jellemzi." A cikkíró felsorolja azokat, akikre semmilyen körülmények között sem szavazna: "Tőkés László, Borbély Imre és Ernő, Katona Ádám és a többi hűséges csatlós." Éles szavakkal ítéli el Tőkés Lászlót, szerinte az RMDSZ jobboldali, hiszen a legutóbbi időkig hiányoztak a baloldali platformok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./"

Hagyománya van annak, hogy a román belpolitikai gyakorlat, valamint a külpolitikai elvek és célok ellentmondanak egymásnak, írja Gyarmath János /Bukarest/. Bukarest sietve ír alá, vállal kötelezettségeket, de azokat nehezebben alkalmazza. Így történt az Európa Tanáccsal vagy a Nemzetközi Valutaalappal történt egyeztetéskor is. /Magyar Nemzet, márc. 16./

Iliescu elnök is elküldte üzenetét a sepsiszentgyörgyi Adrei Saguna Keresztény-Művelődési Ligának, amely márc. 14-én ünnepelte hároméves fennállását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

"Funar kolozsvári polgármester rendkívüli tanácsülést hívott össze márc. 15-re, ahol bejelentette: utasította a városi rendőrparancsnokot, készíttessen jegyzőkönyvet mindazokról, akik megszegték a törvényt azáltal, hogy betiltott nyilvános összejövetelen vettek részt márc. 15-én. Egytől hat hónapig terjedő börtönbüntetéssel vagy 10-200 ezer lejes pénzbírsággal sújthatók a résztvevők. A rendőrparancsnok semmi kivetnivalót nem talált a résztvevők viselkedésében. Funar szerint a filmfelvételen megörökített "törvénysértők" elnyerik büntetésüket. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./"

Vida Gyula RMDSZ-képviselő fogadónapjain hangsúlyozta, hogy az állami gazdaságok részvényeseiknek 1994-ben kötelesek kiadni egy hektár terület után 600 kg gabonát. Vida Gyula interpellációt fog benyújtani, mert sok helyen ennek nem tesznek eleget. A veteránok, volt hadifoglyok, elhurcoltak ügyében kiadott határozatokat nagy késéssel hajtják végre. Az RMDSZ-frakció már interpellált az érdekükben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

Háromszéken az állami levéltár utolsó magyar levéltárosai nyugdíjba mentek és helyükbe nem jöttek újak. A sepsiszentgyörgyi levéltár igazgatója kijelentette, hogy a pitesti levéltárosi szak végzettjeit szeretné felvenni. Mi lesz a magyar anyaggal, ki fogja azt rendezni? /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

Marosvásárhelyen megalakult a Romániai Magyar Szabad-Demokrata Párt /RMSZDP/. A párt vezetősége /elnök Kiss Kálmán, főtitkár Molnár István/ arra a meggyőződésre jutott, hogy az RMDSZ eltávolodott az európai politikai tendenciáktól. Nem értenek egyet azzal, hogy a romániai magyarságnak egyetlen érdekképviseleti szerve legyen. Márc. 13-án Ioan Racolta, Maros megyei prefektus fogadta az RMSZDP elnökét és főtitkárárát, az utóbbiak kérésére. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Gheorghe Dumitrascu szenátor márc. 14-én kivételesen nem a magyarok ellen rohant ki, hanem statisztikai adatokat idézett egy újságból: az ország lakosságának 86,8 %-a ortodox, viszont a papnövendékeknek csak 32,6 %-a kerül ki közülük, 21,4 %-uk katolikus /valószínűleg ide veszik a görög katolikus és a hagyományos protestáns hallgatókat/ és 46 %-uk neoprotestáns. A szenátor azt javasolta a parlamentben, hogy állapítsák meg, melyik felekezetnek hány papra van szüksége és csak annyit képezhet az állam pénzén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

"Erdélyszerte méltósággal és a szélsőséges erők keltette feszültségek ellenére is békésen ünnepelte a magyar nemzeti közösség márc. 15-ét. Kolozsvárt Funar provokációs fenyegetése ellenére zavartalan volt a koszorúzás Petőfi és Balcescu emléktáblájánál, este ünnepi előadás volt a Magyar Színházban és ökumenikus istentisztelet a református templomban. Székelyudvarhelyen Sófalvi László városi RMDSZ-elnök, Kézdivásárhelyen a város szülötte, Markó Béla szövetségi elnök mondott beszédet. Március 15-e megünneplése számunkra kivívott jog - mondotta többek között. Kellenek a közös ünnepek. "Kell a közösség, amely megtart minket..." "Kell az otthon, az a föld, ahova bármikor visszatérhetünk, és kell a tudat, hogy egy nemzet maradunk, bárhol is éljünk a világon." /Markó Béla beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./ Déván a református temetőben fehér márvány síroszlopot avattak az 1848-as, az első és második világháború áldozatainak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./Csíkszeredán a városháza előtt tartották az ünneplést, Borbély Ernő csíki területi elnök, majd dr. Csedő Csaba polgármester mondott beszédet. - Az utóbbi öt évben kialakult szokásnak megfelelően Alcsík népe a Nyergestetőn, a szabadságharc egyik utolsó csatájának színhelyén emlékezett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./Gyergyószentmiklóson Dézsi Zoltán mondott beszédet, majd az ünnepség végén gyertyás körmenettel vonult a tömeg a temetőbe, ahol megkoszorúzták a hősök emlékművét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./Marosvásárhelyen zavartalanul zajlott az emlékezés, tízezernyi résztvevővel, viszont hatalmas rendőri erők vonultak fel. A Székely Vértanúk Emlékművénél folyt a koszorúzás, többek között Rudas Ernő nagykövet, a HTMH képviselője, Sütő András a Magyarok Világszövetsége nevében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./Erdődön az 1990 tavaszán szétvert, majd helyreállított Petőfi-emlékműnél ünnepelték márc. 15-ét. Kabai István helyi RMDSZ-elnök mondott beszédet. Rohamkocsik álltak a közelben és több volt a rendőr, mint az ünneplő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./"

Tabajdi Csaba államtitkár márc. 15-én Max van der Stoellal, az EBESZ kisebbségi főbiztosával találkozott Budapesten. Fontos, hogy az ET és az EBESZ nemzetközi ellenőrző mechanizmusa intézményesen bekapcsolódhasson a kétoldalú viszonyban felmerülő kisebbségi problémák rendezésébe, jelentette ki az államtitkár. /MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

Márc. 16-án Horn Gyula miniszterelnök Kovács László külügyminiszterrel Pozsonyba utazott és Vladimír Meciar miniszterelnökkel folytatott hétórás tárgyalás után megállapodtak abban, hogy a magyar-szlovák alapszerződést márc. 20-án Párizsban aláírják. /Magyar Hírlap, márc. 17./ A szerződés szövegét csak az aláírás után hozzák nyilvánosságra.

A Bartók-év nyitányát márc. 19-re tervezték, az ünnepi koncerteket délelőtt Nagyszentmiklóson, délután Temesváron tartották volna. A Temes Megyei Művelődési Felügyelőség az utolsó pillanatban betiltotta a két koncertet, azzal az indokkal, hogy időben túl közel esnek a magyarok nemzeti ünnepéhez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

Bukarestben megalakult az RMDSZ szociáldemokrata tömörülése. Elnöke Fazekas János, alelnöke Kostyál István antifasiszta nyugalmazott tábornok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

Márc. 14-én mindkét házban bejelentést tettek az RMDSZ képviselői. Szavaikat most nem kísérte a szokásos kiabálás. Dr. Bárányi Ferenc képviselő, illetve Magyari Lajos szenátor megemlékeztek az 1848-as szabadságharcról és kérték, hogy megértéssel tekintsék ezt a történelmi momentumot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./

Melescanu külügyminiszter márc. 16-án Budapestre érkezett és tárgyalt Kovács László külügyminiszterrel, majd közös sajtóértekezletükön bejelentették, hogy márc. 20-ig nem készül el az alapszerződés, azonban tovább folytatják a tárgyalást. Kovács László felsorolta a nyitott kérdéseket, amelyekben még nem tudtak megegyezni: az ET 1201-es ajánlása /a román fél szerint elegendő a kisebbségi keretegyezmény szerepeltetése/, második az anyanyelv használatának értelmezése, a harmadik az egyesülési jog értelmezése, a politikai pártok létrehozásának kérdése, további vitás kérdések között van a belső törvények tiszteletben tartásának kötelezettsége, az egyházak kárpótlása és a kétoldalú ellenőrző mechanizmus formája. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17., Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, márc. 17./ Melescanu hazaérkezésekor a repülőtéren kijelentette, hogy Románia nem fogadhat el olyan dokumentumokat, amelyek az etnikai alapú autonómiára vonatkoznak. Az európai stabilitási konferencián politikai nyilatkozattal jelenik meg a két ország. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./

A Rompres közzétette Clinton amerikai elnök és Iliescu elnök levélváltását. Clinton örömmel üdvözölte azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a Magyarországgal kötendő átfogó szerződés érdekében tesz. Iliescu válaszában biztosította az elnököt, hogy a szomszédokkal való kapcsolat javítása az összes román politikai erő támogatását élvezi. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./

Traian Chebeleu elnöki szóvivő márc. 16-i sajtóértekezletén elutasította Gheorghe Funarnak, az RNEP elnökének követelését, hogy az elnökség rendezzen külön megbeszélést valamennyi párt részvételével a román-magyar alapszerződésről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./

Az ET politikai bizottsága márc. 16-án Walter Schwimmert, az Osztrák Néppárt képviselőjét bízta meg a Romániára vonatkozó jelentés elkészítésével. Felkérték arra, hogy szenteljen nagyobb figyelmet a kisebbségi jogok szavatolásának. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./

Traian Chebeleu elnöki szóvivő márc. 17-én kijelentette, hogy Románia nem versenyez /Szlovákiával/ a Magyarországgal kötendő alapszerződés aláírását illetően. /Új Magyarország, márc. 18./

Nicolae Vacaroiu miniszterelnök márc. 19-én Párizsba utazik, négynapos látogatásra, találkozik Balladur miniszterelnökkel is. Vacaroiu jelen lesz a stabilitási értekezlet márc. 20-i megnyitóján. A stabilitási értekezleten részt vevő román küldöttséget Melescanu külügyminiszter vezeti. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./ 658 Nyáron megkezdődik az ártándi közúti határátkelő bővítése a magyar oldalon. Az átépítés Phare-segéllyel valósul meg, a munkálatok két évig tartanak. Román oldalon, minden előzetes egyeztetés nélkül, 1993-ban elkezdték a bővítési munkát és hamarosan elkészülnek a 2X11 sávos átkelővel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./

A Ziua értesülése szerint 24 órára nem hivatalos látogatáson titokban Bukarestben járt Marna Andell, a pozsonyi parlament alelnöke, hogy román politikusokkal tárgyaljon a két alapszerződés ügyéről. A bukaresti szlovák nagykövetségen egyeztették az azonos kifejezések használatát, hogy a párizsi stabilitási konferencián egymáshoz közel álló álláspontra helyezkedjenek. /Magyar Nemzet, márc. 18./ Meciar miniszterelnök közölte, hogy a szlovák fél megszakítás nélkül konzultált Romániával. /MTI, Új Magyarország, márc. 18./

"Az 1990 márciusi eseményekre emlékezve Domokos Péter megírta, hogy 1990. febr. 8-án Marosvásárhelyen megalakult a Vatra Romaneasca, amely 1990. márc. 4-én Gyulafehérváron országos tüntetést szervezett. Ezen a tüntetésen jelen volt Nicolae-Doru Popescu, a Cuvintul romanesc kanadai román nyelvű vasgárdista újság munkatársa, aki a helyszínen levő tévériporternek nyilatkozta: "Nem működünk együtt a magyarokkal, akik annyi lelki gonoszságot okoztak." A román hatóságok a véres marosvásárhelyi események idején, 1990. márc. 20-án három kanadai állampolgártól megvonták a tartózkodási engedélyt és felszólították az ország elhagyására. A három érintett: Nicolae-Doru Popescu, Gheorghe Balasu és Mihaela Moisin, közülük az első kettő az említett Cuvintul Romanesc munkatársa. Ugyanezen a napon Petre Roman miniszterelnök kijelentette: "Előfordulhat, hogy a marosvásárhelyi események előkészítésében benne van a Vasgárda keze is." /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 18./"

Farkas Lóránt, az Országos Magyar Diákszövetség /OMDSZ/ Temesvárról Kolozsvárra, egy megbeszélésre érkezett elnöke 4500 kolozsvári és összesen 9-10 ezer romániai magyar főiskolásról beszélt. A Bolyai Társaság képviselője nem fogadta el ezeket a számokat. Félő, hogy nincsenek ellenőrzött adatok. - Kötő József elmondta, hogy az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ a napokban elkészítette az országos katasztert, eszerint 331 magyar kulturális alapítvány és egyesület működik az országban. András Péter, a Civitas Alapítvány igazgatója arról tájékoztatott, hogy jövő tavasztól távoktatásban részesítenek először 80-100, majd 1000 RMDSZ-tanácsost. A XXI. Század Alapítvány a vállalkozók oktatását végzi, számolt be munkájukról Zólya László titkár. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

Márc. 18-án a kormány és a parlamenti pártok tárgyaltak az alapszerződésről. Az RMDSZ hiányzott, csak két órával a tanácskozás előtt kapott meghívót. A megjelentek úgy határoztak, hogy az ET 1201-es ajánlása nem szerepelhet az alapszerződésben, elutasítják az ellenőrző bizottság létrehozását és leszögezték: az alapszerződést nem Párizsban, hanem Bukarestben vagy Budapesten, esetleg a határon kell aláírni. Melescanu bejelentette, hogy márc. 17-én Pozsonyban tárgyalt azokról a meggondolásokról, amelyek hatására Pozsony megegyezett Budapesttel. /Magyar Hírlap, márc. 20./