Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Draskovics, Vuk
133516 tétel
1995. március folyamán
Borbáth Erzsébet számolt be tapasztalatairól /Csángó gyermekek kétnyelvűsége/, aki Csíkszeredában tanítja a bentlakó csángó iskolás gyermekeket. /Erdélyi Magyarság (Budapest), 21. sz., január, február, március/
1995. március folyamán
Febr. 11-én Pécskán a művelődési házban fellépett a helyi Búzavirág Népi Együttes, először jelentkeztek egész estét betöltő műsorral. Sokan adakoztak, az aradi EMKÉ-től kezdve, az aradi Jelen napilapig, hogy a közeli falvakban is felléphessen az együttes. - Márc. 4-én megalakult a pécskai Kisiparosok Kamarája. /Pécskai Újság (Pécska), márc. IV. évf., 35. sz./
1995. március folyamán
Lészpeden Fehér Katalin munkásasszony és Fazakas József nyugdíjas saját kezdeményezéssel mintegy félszáz csángó gyermeknek tanítja a magyar betűvetést. A hatóságok felléptek, Fehér Katalint a rendőrségre idézték, ahogy erről írt a sajtó. Most Fazakas Józsefet vették célba. Mintegy öt árnyi földjétől akarják megfosztani. A Fazakas testvérek írásos megállapodása eltűnt a polgármesteri hivatal irattárából. /Moldvai Magyarság (Sepsiszentgyörgy/, márc./
1995. március folyamán
Tánczos Vilmosnak a csángó sorskérdések című konferencián /Újkígyós, 1994. okt. 28-30./ elhangzott előadását közölte a Korunk. Tánczos Vilmos sok kétségét osztotta meg hallgatóságával. Az Erdélybe áttelepült csángóknak könnyebb a számukra otthonos román köznyelvhez asszimilálódniuk, a magyar nyelv megtanulása nehézségekbe ütközik. Az Erdélybe települt csángóknak elegük volt a kisebbségi sorsból, érvel a szerző, az erősebbhez kívánnak asszimilálódni, még Székelyföldön is azt követelik, hogy románul misézzenek. /Korunk, márc./
1995. április 1.
Márc. 30-án és 31-én a Határon Túli Magyarok Hivatalának szervezésében Budapesten, a Volga Szállóban a gazdasági együttműködési konferencia résztvevői, határon inneni és túli szakemberek a határon túli magyarság életkörülményeiről, a térség gazdasági felemelkedéséről és a szomszédos országokkal történő gazdasági együttműködés lehetőségeiről tárgyaltak. Lábody László, a HTMH elnöke elmondta, hogy kormány-előterjesztést dolgoznak ki a határon átnyúló regionális együttműködési program megvalósítása érdekében. A HTMH feladata a magyar vállalkozók és a nyugati cégek ösztönzése arra, hogy a határ menti régiókban és a határon túli magyarlakta területeken is építsenek ki kapcsolatokat. Lábody László elmondta, hogy az Új Kézfogás Alapítványnál a pályázatok elbírálásának szempontja a programok minősége lesz. A visszakapott földeket eszközök híján megművelni nem tudó kisebbségieken hitelrendszerrel, finanszírozással tudnának segíteni. Tabajdi Csaba államtitkár a Budapest Bankot említette, amely Páterbank néven fiókintézetet létesít Romániában. /Új Magyarország, Magyar Nemzet, Népszabadság, ápr. 1./
1995. április 1.
Újabb rohamra indulnak a szélsőséges nacionalista erők, állapította meg Gyarmath János bukaresti tudósításában. A vezető kormánypárt keményebb szárnya ismét keresztülvitte a 15 ezer lejes határátlépési illetéket, ez alkalommal a szociális segélyt szabályozó törvénybe beépítve. Ugyanígy a szenátusban elfogadtatták a Btk-t megszigorító törvényeket: börtönbüntetés jár más államok himnuszának eléneklése, zászlajának kitűzése esetén. Az országgyalázás szubjektíven értelmezhető bűntette egytől öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható. /Magyar Nemzet, ápr. 1./
1995. április 1.
Ápr. 1-jén, Cseres Tibor /1915-1993/ születésének 80. évfordulóján leplezték le szülőfalujában, Gyergyóremetén Burján Gáll Emil bronzba öntött plakettjét. Az emlékülésen és a koszorúzáson megjelent Alföldi László a követség részéről, Tornai József a Magyar Írószövetség elnöke, Kántor Lajos, a MÚRE elnöke, Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke, Kötő József, az EMKE főtitkára és még sokan mások. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./ Ezután került sor a Cseres Tibor Közművelődési Egyesület megalakítására, melynek tiszteletbeli elnökéül özv. Cseres Tibornét kérték fel, elnökéül pedig Papp Mihályt választották. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 4., 506. sz./
1995. április 1-2.
A Nagyszentmiklós környéki Keresztúr színmagyar falu, magyar tagozatának összevont I-IV. osztályába kilenc tanuló jár, a román osztály tizenkét tanulója közül csak egy román anyanyelvű. Szapáryfalván csak IV. osztályig van magyar tagozat, Kisszentpéteren megszűnt a magyar tagozat, Keresztesen heten járnak magyar osztályba, de nincs magyar tanítójuk. A Temesváron tartott Anyanyelvű oktatás a szórványban című vitafórumon Kiss Ferenc tanfelügyelő ismertette az adatokat: az 1990/91-es tanévhez képest Temes megyében 1993 tanulóról 1701-re csökkent a magyar nyelven tanulók száma. A Bánságban csak minden harmadik magyar gyermek jár anyanyelvű iskolába. Kevés a szakképzett pedagógus. Az egyetlen pozitívum, hogy a magyar óvodások száma 1989 után 600-ról 750-re nőtt. A megye egyetlen magyar nyelvű líceuma, a temesvári Bartók Béla Líceum évről évre alig tudja betölteni a három párhuzamos osztály helyeit, derült ki Halász Ferenc igazgató beszámolójából. A katolikus líceum magyar tagozatán kevés a jelentkező. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1-2./
1995. április 1-2.
A sajtó gazdasági gondjaira megoldást kereső Sajtó Ereje akciócsoport márc. 28-i ülésén kifejtették, hogy a gazdasági gondok közül elődlegesnek tartják a helyi illeték eltörlését, a reklámra kivetett adó mérséklését, a hazai papírgyártás kérdésének megoldását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1-2./
1995. április 1-2.
A budapesti Csoma Gergely szobrászművész 1977 óta járja a csángó falvakat, sokezer felvételt készített, 1988-ban a Corvin Kiadó /Budapest/ adott ki egy válogatást képeiből. Ikeda Ikuson San, a Japán-Magyar Baráti Társaság elnöke egyben egy kiadóvállalat tulajdonosa érdeklődött Csoma Gergely fotói iránt és februárban megjelent Japánban egy album a csángókról, Kadoi Kijuki szerkesztésében, Csoma Gergely előszavával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1-2., átvéve a Magyar Nemzetből./
1995. április 3.
Bukarestben befejeződtek a többnapos román-orosz megbeszélések. Szergej Filatovot, a moszkvai elnöki hivatal vezetőjét fogadta Iliescu elnök, Vacaroiu miniszterelnök és Melescanu külügyminiszter. Melescanu elmondta, arról tárgyaltak, hogy a román-orosz alapszerződés térjen ki a Molotov-Ribbentrop paktumra is. Ez a pont képezi a vita tárgyát az alapszerződést illetően, ismerte el Filatov. Románia azt akarja, hogy Moszkva ítélje el az 1939-es szerződést. Oroszország ezt nem fogadhatja el, szögezte le Szergej Krilov orosz külügyminiszter-helyettes, mert az a határmódosítások közvetett kiindulópontját jelentené. /Új Magyarország, ápr. 3./
1995. április 3.
Két olvasói levél szerzője, Bálint Miklós /Székelyudvarhely/ és Lőrincz László /Csíkszereda/ kiáll Tőkés László mellett és elítéli Nagy Benedeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./
1995. április 4.
Warren Christopher külügyminiszter ápr. 3-án Washingtonban, egy emberi jogi konferencián a megelőző diplomácia példájaként említette a magyar-szlovák alapszerződést, egyúttal reményét fejezte ki, hogy Románia és Magyarország között is hamarosan létrejöhet egy hasonló megállapodás. /Népszabadság, ápr. 4./
1995. április 4.
A Romániai Magyar Pedagógus Szövetség Szilágy megyei választmánya tartott Zilahon beszámolót és tisztújító gyűlést márc. 28-án. Jokits Attila /Szilágysomlyó/ elnök elmondta, hogy a továbbképző tanfolyamokon megjelentek a megye pedagógusai. Közöny tapasztalható a tanárok körében: a mostani versenyhelyzetben nem figyelnek arra, hogy a magyar nyelvű oktatásban a gyermekek tudásszintje alacsony. Újból Jokits Attilát választották elnöknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./
1995. április 4.
A romániai magyar sajtó megújulásáért pályázatot hirdet az Illyés Közalapítvány. Prioritással tárgyalja a közösségi sajtóintézmények pályázatait, a terjesztés hatékonyabbá tételét, a művészeti-művelődési és ifjúsági sajtó pályázatait. A pályázatokat a Sajtószaktestület bírálja el, amely igényli, hogy a támogatás révén termelt profit egy részét a Spectator Alapítvánnyal kötött szerződés alapján visszaforgassák a sajtó szociális alapjainak támogatására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./
1995. április 4.
Márc. 25-én ünnepi közgyűlést tartott Gyergyószentmiklóson a Gyergyói Ifjúsági Szervezetek Koalíciója /GYISZK/, amely az iskolai diáktanácsokat, a Széchenyi Kört és az Info Klubot tömöríti. A GYISZK tagja a MISZSZ-nek, tevékenységei között szerepel a falusi ifjúsági szervezetek megalakítása, rendezvények szervezése, továbbá tárgyalások a rendőrséggel az ártatlanul megvert fiatalok ügyében. A GYISZK áprilisban tanácsadó irodát nyit Gyergyószentmiklóson. Suciu Gábor, a GYISZK elnöke elmondta, hogy segítséget kaptak a vállalkozóktól és a Gyergyói Kisújságtól is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./
1995. április 4.
Tőkés László mellett áll ki Kálmán Gyula, elítélve Nagy Benedeket, akit negyven év óta ismer. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./
1995. április 4.
Idén is két párhuzamos magyar IX. osztály indulhat Besztercén az Andrei Muresanu középiskola magyar tagozatán. Beszterce-Naszód megyében csupán Besztercén van magyar középiskola. 1993/94-ben ebben a megyében 156 magyar tanuló végezte el a VIII. osztályt, közülük azonban csak 44-en folytatták anyanyelvükön tanulmányaikat Besztercén és kb 20-25-en Kolozsváron vagy más városban. A többi román iskolába ment. A tanfelügyelőség kimutatása alapján 1993/94-ben 522 magyar gyermek tanult a megye román iskoláiban, 270 a román középiskolákban és 202 román szakiskolákban. A magyar általános iskolákban ugyanebben a tanévben 556-an jártak, magyar középiskolába 162-en, magyar szakiskola nincs Beszterce-Naszód megyében. A magyar gyermekeknek tehát több mint fele román iskolába jár. Guther M. Ilona számítása szerint az óvodásokkal együtt 1284 magyar gyermek jár román óvodákba és iskolákba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./
1995. április 4.
Hatodik alkalommal rendezték meg a Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalomversenyt, idén Nagyváradon volt a döntő, az Ady Endre Líceumban, ahol tizenhat megye 189 diákja mérte össze erejét márc. 26-31-e között. A tiszteletbeli elnök Fábián Imre költő-szerkesztő volt, ügyvezető elnök dr. Kozma Dezső egyetemi tanár volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./
1995. április 4.
Dublinban székel az Európai Unió egyik intézménye, a Kevesek Által Beszélt Nyelvek Európai Irodája. Szász János felkereste az intézményt és az intézmény főtitkára, Dónall O Riagáin nyilatkozott munkájukról. Költségvetésük 1983-ban 100 ezer ECU-val indult, jelenleg évi 3,5 millió, amelynek 90 százalékát az EU állja. Az EU minden országában bevezették az aktív nyelvvédelmet. Sikerült elérni, hogy megjelenjenek a kétnyelvű feliratok, mondja a főtitkár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./
1995. április 4.
A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ önálló akadémiát hoz létre, amely szeptemberben kezdi meg tevékenységét, jelentette be Csoóri Sándor elnök. Az akadémia az MVSZ Semmelweis utcai székházában fog működni, rektora Pozsgay Imre lesz. A sajtótájékoztatón az MVSZ vezetői reagáltak a sajtótámadásokra is. Cáfolták a szervezet szabálytalan gazdálkodására vonatkozó vádakat. Az MVSZ-t azok formálták, akik benne voltak, kívülről csak bomlasztani vagy megszüntetni lehet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./
1995. április 4.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/ RMDSZ platform Katona Ádám szóvivő által jegyzett nyilatkozata elítélte a Székelyudvarhely környéki rendőrség által elkövetett jogsértéseket, a legutóbb márc. 10-én Nyikófalván, majd márc. 30-án Betfalván történt felháborító eseményeket, amikor fizikailag bántalmaztak cigány és magyar nemzetiségű lakosokat. Az EMK felvállalja a sértett személyek védelmét, és jogorvoslatért folyamodik hazai és külföldi testületekhez, egyben felkérte az RMDSZ parlamenti képviseletét, hogy tiltakozzon a törvénysértések ellen. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 4., 506. sz./
1995. április 4.
"Traian Chebeleu elnöki szóvivő ápr. 3-i sajtóértekezletén írásos nyilatkozatot olvasott fel, kifejtve, hogy a párizsi stabilitási konferencia utáni fejlemények igazolták Romániát, amely "nem hagyta magát belerángatni egy elhamarkodott akcióba, egy olyan formális és kétértelmű román-magyar politikai szerződés megkötésébe, amely megkérdőjelezte és megsértette volna az alkotmányos rendet". Nem sürgős az alapszerződés aláírása, hangsúlyozta. /Népszabadság, ápr. 4./ Az 1201-es ajánlást elítélte. "Valószínűleg még jó időbe telik, ameddig az etnikai autonómia ilyenszerű primitív formáiért küzdő erők magukévá teszik az európai normákat" - jelentette ki. /Magyar Hírlap, ápr. 4./ "
1995. április 5.
Markó Béla elnök kérésére ápr. 2-án egyeztető tanácskozást tartottak Szovátán, amelyen részt vett Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke, dr. Csávossy György, az Egyeztető Tanács elnöke, Tőkés László tiszteletbeli elnök megbízottja, az ügyvezető alelnöke, a platformok és társult pártok vezetői, valamint meghívott szakértők. A tanácskozás célja az autonómia-statútumok kidolgozásával kapcsolatos újabb kérdések tisztázása volt. Megállapodtak, hogy az ápr. 7-én kezdődő rendkívüli SZKT-ülés elé kell terjeszteni az autonómia-statútumokat /az SZKT által megbízott statútum-bizottság, Bakk Miklós, Szilágyi N. Sándor tervezete/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./
1995. április 5.
Tőkés László nyitotta meg márc. 31-én a Gellért Szállóban rendezett kiállítást, melyen Erdélyből áttelepült művészek munkái láthatók. A huszonhárom kiállító művész jótékony céllal hozta létre a tárlatot. A befolyó pénzből akarják segíteni a Szatmárnémetiben, Makovecz Imre tervei alapján épülő Rákóczi Kollégium felépítését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./ Új Magyarország, ápr. 3./ A román politikai vezetésnek nincs szándékában visszaadni a magyarság hajdani intézményeit, hangsúlyozta Tőkés László. Külön megköszönte Ligeti László Zoltán nyugalmazott szatmárnémeti tanárnak, az ottani Kölcsey Kör elnökének ügybuzgalmát, amely nélkül nem kerülhetett volna sor a kollégium kiharcolására. /Új Magyarország, ápr. 5./
1995. április 5.
"Magyarország számára sem sürgős a magyar-román alapszerződés, reagált ápr. 4-i sajtótájékoztatóján Szentiványi Gábor külügyi szóvivő a legutóbbi bukaresti állásfoglalásra. A magyar fél számára értelmezhetetlenek az 1201-es ajánlással kapcsolatos megfogalmazások, például "az etnikai identitás primitív formáit szorgalmazó erők" kitétel Traian Chebeleu szóvivő nyilatkozatában. Szentiványi emlékeztetett arra, hogy Románia ET-felvételekor magára nézve kötelezőnek fogadta el az 1201-es ajánlást. /Új Magyarország, ápr. 5./"
1995. április 5.
"Az RMDSZ ápr. 5-i bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla elnök és a parlamenti csoport több tagja bírálta azt a javaslatot, hogy a jelenlegi listás, arányos választási rendszert az egyéni, szavazókörzeti választás rendszerével váltsák fel. Hajdú Gábor szenátor bírálta az idegen államok jelvényeinek Románia területén történő használatát, illetve az ország gyalázását érintő Btk-rendelkezéseket. Az RMDSZ az "országgyalázás" bűntettének bevezetése esetére javasolta, hogy hasonlóképpen sújtsák a romániai nemzeti kisebbség gyalázását is, ezt azonban a parlamenti többség elvetette. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./ Hajdú Gábor szenátor hangsúlyozta, hogy elfogadhatatlanok a legutóbbi csíkszeredai és Székelyudvarhely környéki rendőri visszaélések. - Szabó Károly szenátor és dr. Bárányi Ferenc képviselőházi frakcióvezető a Belgiumban járt delegáció tagjaiként beszámoltak az EDU-konferencia munkálatairól, arról, hogy a márc. 26-án életbe lépett schengeni egyezmény gyakorlatilag felszámolja az Európai Unión belüli határokat, megerősíti viszont az Unió körülieket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./"
1995. április 5.
Az RMDSZ nem határozta meg érthetően az autonómia fogalmát, nyilatkozta Doina Cornea. Kiállt az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa mellett. A Demokratikus Konvencióval kapcsolatos problémákról kifejtette, hogy az ellenzéknek együtt kellene harcolni. Corneliu Coposu ragaszkodik a Gyulafehérvári Nyilatkozathoz. A négypárti egyezményt, a szélsőséges pártokat elítéli, lehet, hogy a KGB áll mögöttük, állapította meg. A román nép nem akarja a Moszkvához való közeledést. Doina Corneának kételyei vannak Iliescu elnököt illetően. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 5./
1995. április 5.
Márc. 24-én Zilahon tisztújító közgyűlést tartott a Szilágy megyei RMDSZ. A küldöttek a megye 22 665 RMDSZ-tagját képviselték. A beszámolót Kozma Sándor elnök tartotta. Újraválasztották Kozma Sándort megyei elnöknek. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./
1995. április 5.
"A Szabad Romák Romániai Demokratikus Szövetségének kolozsvári sajtóértekezletén Bozsodi Lucian, a szövetség kolozsvári elnöke hangsúlyozta, hogy Romániában a cigányság szinte mindenből kirekesztett, a városházán, a törvényszéken sem segítenek nekik, "panaszainkat csirkeügyként kezelik", hangzott el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./"