A Kiss Gy. Csaba vezetése alatt álló Közép-Európai Intézet elemző és feltáró munkát végez a térség történelmének, kultúrájának és szociológiai kérdéseinek körében. Kiadványaik nagyrészt egyetemi előadások, illetve tudományos konferenciák anyagait tartalmazzák. Ilyen egyetemi sorozat a Közép-európai Mitológiatörténet, ennek egyik darabja a román bárányos mítosz feldolgozása: a Lélek és titok című kötet, amely a román identitástudat problémáit vizsgálja. /Magyar Hírlap, ápr. 12./

Az országban működő kilenc titkosszolgálat közül egyedül a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ működését szabályozza törvény. Most elkészült a Külügyi Hírszerző Hivatalra vonatkozó törvényjavaslat is. Szabó Károly RMDSZ-szenátor tucatnyi módosító indítványt fűzött ehhez a tervezethez. Az újságíró kérdésére most erről beszélt. A hatalom arra törekszik, hogy törvénnyel hitelesítse a jelenlegi helyzetet. A múltban gyökerező szabályozási rendszerrel működő szervezetet nehéz parlamenti kontroll alá venni. Helytelen a tervezetben az, hogy a működéséhez szükséges pénzforrások nem áttekinthetőek. A megfigyelések egy része fölösleges. Itt is föllép az önigazolás igénye. Szabó Károly el akarja érni, hogy a Külügyi Hírszerző Hivatal feladatait és hatáskörét ne a Legfelső Védelmi Tanács, hanem a parlament szabja meg, továbbá tartozzék a Külügyminisztériumhoz és vezetője kisebb ranggal rendelkezzék, mint most, amikor miniszteri ranggal tevékenykedik. /Orient Expressz (Bukarest), jún. 14./ 865. sz. jegyzet: A Külügyi Hírszerző Hivatal élén Ioan Talpes altábornagy áll. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 12./

A kormányőrség, másnéven az elnökség mellett működő testőrség, a Servicul de Protectie si Plaza /SPP/ hivatalos közleményben ismertette, hogy Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt elnöke a Securitate ügynöke volt és hogy lapja, a Romania Mare a Securitate kompromittált elemeinek gyülekezőhelyé vált. A közlemény előzménye, hogy a Romania Mare hasábjain Tudor rágalomkampányt folytatott Dumitru Iliescu tábornok, az SPP vezetője és annak több munkatársa ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./ Az SPP a kilenc titkosrendőrség egyike. Felsorolásuk: 865. sz. jegyzet /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 12./

"A megyei tanács hozzájárult ahhoz, hogy Sepsiszentgyörgyön nyolcvan csendőrlakás épüljön. Kormányhatározat adta át erre a célra a volt "földstadiont". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./ "

Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő interpellált a Székelyudvarhely környéki falvak cigány és magyar lakosai ellen elkövetett rendőrségi törvénysértések ügyében, tételesen említve a márc. 10-én Nyikómalomfalván és márc. 21-én Betfalván történteket, kérve, hogy a Belügyminisztérium tíz napon belül írásban közölje a törvénysértések kivizsgálásának eredményét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

Az MSZP küldöttsége, élén Csintalan Sándorral ápr. 12-én Kolozsváron találkozott az RMDSZ vezetőivel. Az alapszerződéssel kapcsolatban Csintalan Sándor kijelentette, hogy az ET 1201-es ajánlásától nincs visszalépés. Az MSZP küldöttsége találkozott az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülésének vezetésével is. Csintalan Sándor elutasította azt a feltételezést, hogy a Szociáldemokrata Tömörülés jelentkezése vagy találkozásuk az RMDSZ egysége ellen irányulna. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14., Magyar Hírlap, ápr. 13./

Ápr. 12-én Gyulán találkozott dr. Túrós Lukács országos rendőrkapitány-helyettes és Costica Voicu vezérőrnagy, a román rendőrség vezetőjének helyettese, a megbeszélésen részt vettek a határ menti megyék rendőrkapitányai. Ez volt az első magas rangú kapcsolatfelvétel. A kábítószer-csempészet, a hamis valuta forgalmazása, a fegyver- és robbanóanyag-kereskedelem, a gépjármű-lopások, az illegális határátlépések és a feketemunka-vállalók elleni közös fellépés kérdéseit vitatták meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14., Népszabadság, ápr. 13./

"Kolozsváron is megünnepelték a Vatrát, tizenöt szónoklat hangzott el. Az ünnepségen újabb feszültséget keltő intézkedések tervéről szónokolt Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere. Bejelentette, hogy román és angol nyelvű táblát helyez el Mátyás király szülőházán, amelyből kiderül, hogy "a magyarok legnagyobb királya román volt". A Petőfi-emléktáblát pedig kiegészíti olyan szöveggel, amely "leltározza" a magyarok által 1848/49-ben elkövetett románellenes atrocitásokat. Funar azt is tervezi, hogy a Fő téri Szent Mihály templomot elveszi a magyaroktól és a német közösségnek adja, mivel azt annak idején szász mesterek építették. A város magyar lakosságát hozzá kell segíteni, hogy belépjen a Vatrába, hogy ne legyenek a terrorista és fasiszta RMDSZ tagjai. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13., Magyar Hírlap, ápr. 13./"

"Az RMDSZ nem "párt", hanem pártok és pártokon kívüli tömeg, a magyar intézmények és szervezetek szövetsége, egyeztetéseinél fogva széttörhetetlen, hangsúlyozza Balogh Edgár. Példákkal illusztrálja mindezt. A PER ügyet hozza fel, ahol "Egy alkalmi beszélgetést a nacionalista kormányzat amerikai ügynöke segítségével úgy értelmeztette a világsajtóban, mintha valami megegyezés jött volna létre az RMDSZ "mérsékeltjeivel", s ez nyit utat az RMDSZ "radikálisainak" felgöngyölítéséhez.. Tőkés László tiszteletbeli elnökünk éberségén múlott, hogy a fondorlat nem sikerült." Olyan diverziókra, mint az "ellenpárt" alakítása már 1990-ben rovott múltú elnökkel, nem érdemes kitérni. Komolytalan a Maros megyei prefektus próbálkozása is valami külön magyar szabadelvű párt megsegítésére. "Maradunk tehát egységünkben" - szögezi le Balogh Edgár. Ilyen nagyidőben a teljes jogról, a társnemzeti megoldásról lemondani bűn. Tőkés László ezt képviselte, amikor dialógust sürgetett, a demográfiai tisztogatás ellen tiltakozott, a kivándorlást elítélte, a megbékélést vallotta. "Ezért akarják minden eszközzel lejáratni" - írja. Ezért bántja Balogh Edgárt a váratlanul fellángolt súrlódás Domokos Géza és Tőkés László között. /Balogh Edgár: Saját magunk biztosítása. = Romániai Magyar Szó(Bukarest), ápr. 13./"

"A múlt héten a világlapok egy magyar-román fegyveres konfliktus esélyeiről cikkeztek, melynek kirobbantója a nemzetiségi kérdés lehet. Erről kérdezte a Mai Nap tudósítója Gálfalvi Györgyöt, a marosvásárhelyi Látó folyóirat főszerkesztő-helyettesétől. Nem tudja kizárni ennek lehetőségét sem, Keller tábornok, az erdélyi hadtest vezetője, Funar bizalmasa bejelentette, hogy fellép Iliescu ellen parlamentáris vagy "egyéb" eszközökkel. Ez katonai diktatúrát jelenthet. A parlamentben is elhangzott, hogy zárják le a magyar-román határt. /Mai Nap, ápr. 13./"

"Nagy Pál Ijesztő irományok címen számol be a Magyarok Világszövetsége elleni "kollektív nyilatkozatról", amelynek szerzői azt állítják, hogy az MVSZ "elvesztette a nemzet többségének bizalmát", mert nem áll pártok felett. Valójában nyilvánvaló pártérdekek szolgálatában ugrottak most porondra az összmagyarság legtekintélyesebb tömörülése ellen, írja Nagy Pál. Az fáj nekik, hogy nem sikerült kizárólagos befolyásuk körébe vonni az MVSZ-t. A másik írás József Ilonáé, a Kurírban jelent meg, eddig csak Németh János ítélte el a Romániai Magyar Szóban. A "közéleti légkörfertőzés itthoni kismesterei" közé tartozik Török Menyhért, aki Új totalitarizmus felé /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./ címen kifejtette, hogy nem szavazna olyan politikai alakulatra, amelynek vezetői között van Tőkés László, inkább egy modern román pártra. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 13./ Előzmény /József Ilona cikkéről/: 828. sz. jegyzet.- MVSZ ellen: 571,625, 724. sz."

Ápr. 11-én Kolozsváron újból összeült az RMDSZ etikai bizottsága, a hírzárlat miatt keveset lehetett megtudni. A Tőkés László-Nagy Benedek ügyhöz kapcsolódva Tokay György és Borbély Imre ügyét tárgyalták. Az SZKT-döntés után hozzák nyilvánosságra a döntést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

Ápr. 13-án Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Az RMDSZ oktatási törvénytervezetét visszaküldték az alkotmánybíróságnak, az aláírások további ellenőrzése céljából. Verestóy Attila beszámolt az Interparlamentáris Unió Madridban tartott konferenciájának munkálatairól és ottani felszólalásáról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 14., 513. sz./

Ápr. 13-án tartotta alakuló ülését Budapesten a kormány által a határon túli magyarok gazdasági támogatására életre hívott Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriuma, amelynek elnöke a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát egykori vezérigazgatója, Burgert Róbert. Az alapítvány a határon túli magyarok egzisztenciateremtését, polgárosodását hivatott támogatni, a szülőföldjükön való boldogulás jegyében, mondta az ülést követő sajtótájékoztatón Tabajdi Csaba politikai államtitkár. Az alapítvány feladata a régiók kis- és középvállalkozásai közötti kapcsolatok támogatása, szakmai és menedzserképzés szervezése, üzletember-találkozók szervezése, információs bázis kialakítása. Az Új Kézfogás Alapítványnak 200 millió forint áll rendelkezésére és az előző évi 130 millió forintos maradvány is vagyonukat gyarapítja. Lábody László, a HTMH elnöke egy hosszú és átfogó munka fontos állomásának nevezte a kuratórium megalakulását, amelynek jelképes üzenete, hogy ezek után a határon túli magyarok gazdasági fellendítésének támogatása törvény által rögzített feladat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15-16./ Felső határ nincs, sem országonként, sem tervezetenként. /Új Magyarország, ápr. 14./

"Fazekas János magas párt- és állami tisztségeket töltött be, a Politikai Bizottságnak is volt tagja. A hetvenes években szembekerült Ceausescuval, ezért 1982-ben funkcióitól megfosztották, rokkantnyugdíjazták. Kritizálta a nemrég megkötött magyar-szlovák alapszerződést. A "kollektív jogok nélkül a nemzeti kisebbség nincs biztosítva", hangsúlyozta. Meciar miniszterelnök nem hajlandó megadni a kollektív jogokat. Fazekas János reméli, hogy a magyar kormány nem ratifikálja ezt a szerződést. "Kollektív jogok nélkül a dokumentumot ratifikálni nem jelentene mást, mint elárulni a szlovákiai magyar nemzeti kisebbséget, amely a magyar nemzet szerves része, és nemcsak kulturális értelemben. /Új Magyarország, ápr. 14./"

Ápr. 14-én több román lap vezető helyen ismertette Miguel-Angel Martíneznek, az ET parlamenti közgyűlése elnökének nyilatkozatát. Szerinte az ET 1201-es ajánlás már túlhaladott, szerepét a kisebbségi keretegyezmény vette át. Vacariou miniszterelnök is fogadta Martínezt, aki kijelentette: véget kell vetni Románia megfigyelésének. Látogatása során ugyanis tapasztalta, hogy az ország elkötelezte magát a demokrácia mellett. /Magyar Hírlap, ápr. 15./

Ápr. 15-én Székelyudvarhelyen felavatták Benedek Elek szobrát. /Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 23./

"Ápr. 15-16-án Temesváron "Az ifjúság és a rasszizmus, antiszemitizmus, idegengyűlölet és intolerancia elleni kampány" címmel országos ifjúsági szemináriumot rendeztek. A szemináriumon többek között Gabriel Andreescu és Renate Weber, az APADOR-Helsinki Bizottság társelnökei A romániai kisebbségek jogainak tiszteletben tartása 1995-ben címmel tartottak előadást. Az RMDSZ-t Mátis Jenő képviselő és Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés RMDSZ-patform elnöke képviselte. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 21., 517. sz./ "

P. Réthy Apollinár ferences pap összegyűjtötte és kiadta a régi búcsús imádságokat, ősi Mária-énekeket Csíksomlyói kalauz címen. Az első kiadás 1924-ben hagyta el a nyomdát, majd újabbak követték. A hetedik kiadás márciustól áll az érdeklődők rendelkezésére /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 1995/, átdolgozott, bővített kiadás. Átdolgozták: P. Márk József ferences szerzetes és Borsofi László, a csíkszeredai Segítő Mária Gimnázium tanára. /Kistestvér (Csíksomlyó), ápr. 16., VII. évf. 6. sz./

Megjelent a Búzamag /Déva/, az erdélyi katolikus ifjúsági lelkészség értesítőjének második száma. Az első 1994. dec. 25-én látott napvilágot. /Kistestvér (Csíksomlyó), ápr. 16., VII. évf. 6. sz./

Miguel-Angel Martínez, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke ápr. 17-én hagyta el Bukarestet. Ellentmondásos nyilatkozatait bőven idézték. A román sajtóban olyan kép alakult ki, hogy Martínez elkötelezett a román ügy iránt. Ezért a repülőtéren adott interjúját elhallgatták a román lapok. Alapszerződések kellenek mind magyar-román, mind román-ukrán viszonylatban. Martínez járt Kolozsváron, a Babes-Bolyai Egyetem díszdoktorává avatták, de - külön kikötésének megfelelően - nem találkozott Funar polgármesterrel. /Magyar Nemzet, ápr. 18./

"A Vocea Romaniei kormánylap ápr. 14-15-i száma szerint Kovászna megyében a magyar lakosság a rendőrség megfélemlítésén munkálkodik. A rendőrség szabályos "bűnlajstromot" adott át a szerkesztőségnek, azt bizonyítva /36 esetet felsorolva/, hogy a megyében a magyarok az őket igazoltató román rendőröket "fizikai és nyelvi agressziónak vetik alá", ugyanakkor a megyébe helyezett rendőrök feleségeinek nem biztosítanak állást. Az egyik rendőrtiszt feleségét azért nem alkalmazták a magyar iskolában, mert nem tud magyarul, olvasható a kormánylapban. Az országot sújtó munkanélküliség és lakásínség épp úgy sújtják a székelymagyarok százezreit, mint a föléjük rendelt őrangyalok tucatjait, jegyzi meg Cseke Gábor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./"

Szatmárnémetiben a város egyik legszebb pontján, a Szamos közelében, a hídfőnél igényel a hadsereg 500 új lakást, arra hivatkozva, hogy a helyőrség két új egységgel egészül ki. Ezen a városrészen előzőleg a gazdaságosan működő helyi vállalat, a COMAT hiába kérelmezett házhelyeket dolgozóinak. Döntés még nem született. Arról is beszélnek a városban, hogy az Unio iskolaközpont helyére katonai líceumot akarnak telepíteni. Ez az épület a katolikus egyház tulajdona volt, híres iskolája működött benne. Az új katonai egységek révén a román lakosság aránya nőni fog a magyar lakosság rovására. Ez a békés etnikai tisztogatás, jegyzi meg Sike Lajos. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

A gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumnak 1995 első negyedévében 600 látogatója volt. Lukács Mária igazgatónő egy éve került a múzeumhoz, elmondta, hogy több időszakos kiállítást terveznek, megalakították a Múzeumbarátok Körét, akiket bevonnak a gyűjtőmunkába. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

Eörsi Mátyás, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke ápr. 18-án Bukarestben tárgyalt Melescanu külügyminiszterrel. Megállapodtak abban, hogy a jövő héten folytatják Budapesten a magyar-román szakértői megbeszéléseket. Eörsi Mátyás elmondta, hogy a területi autonómia ügyében nincs vita, mert szerinte nem lehet területi alapon szervezni etnikai autonóm testületeket. /Új Magyarország, ápr. 19./

Ápr. 18-án Budapestre érkezett Mircea Snegur moldáviai államfő, eleget téve Göncz Árpád köztársasági elnök meghívásának. Több fontos megállapodást írnak alá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18., Népszabadság, ápr. 19./

Az MSZP Csintalan Sándor vezette küldöttsége Nagyváradon fejezte be erdélyi körútját. Nagyváradon arról tárgyalt, miként lehetne hatékonyabbá tenni a romániai magyar közösségnek szánt segítséget. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./ A kisebbségi magyarság sorsa nem pártpolitikai ügy, hangsúlyozta Csintalan Sándor. Megemlítette, hogy aláírás előtt áll a magyar-moldovai alapszerződés, amely szintén tartalmazza a kollektív kisebbségi jogokat. Ígéretet tett arra is, hogy végre megnyitják az RMDSZ budapesti irodáját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./ A kolozsvári sajtótájékoztatón szóvá tették, hogy a kormányváltás óta csökkent a határokon túliakat támogatás aránya. A lakossági fórumon elhangzott, hogy Magyarországról időnként Erdélybe látogat egy küldöttség, megígér ezt-azt, de továbbra sem történik semmi. Csintalan Sándor megemlítette, hogy az RMDSZ-kongresszusra időzítették látogatásukat, hogy felhívják a figyelmet a szövetség egységének szükségszerűségére. Az MSZP képviselői kifejtették, hogy nem egységes az RMDSZ autonómia-koncepciója, melyet oly módon kellene kidolgozni, hogy a magyar kormány is felvállalhassa, olvasható Simon Judit beszámolójában. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 19./

Háromszéken a cigányság valóságos demográfiai robbanása tapasztalható. Hetén kívül szinte teljesen romák lakják Bölönpatakát, Gidófalván nyolcszázan, Nagyborosnyón szintén ennyien élnek, de népes kolónia él Sepsiszentgyörgyön is, meg a többi településen. A településhálózathoz hozzátapadt ikertelepekként funkcionál külön világuk. A módosabbak megkezdték benyomulásukat a városokba. Van már példa arra, hogy a magyar cigányságot gondjaiba vette a katolikus, református, unitárius, baptista egyház. Az RMDSZ-nek is ki kellene dolgoznia elképzeléseit a székelyföldi cigánykérdés kezelésére, írja B. Kovács András. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

A múlt héten tárgyalta a képviselőház a nemzeti kulturális kincs védelmét szabályozó 1994/68-as kormányrendeletet. Ez a tervezet az önkényes, rendőrállam keretébe illő elképzeléseket támogatja, hangsúlyozta Márton Árpád képviselő, mert ezzel visszavonhatatlanul államosítanák mindazt az ingó és ingatlan vagyont, amelyet az egyházaktól koboztak el. Ezt szorgalmazta Gabriel Tepelea parasztpárti képviselő, a szakbizottság vezetője. A kormány ezzel akart dönteni az állam tulajdonába került műemléképületek sorsáról, de ezt sikerült kivenni a tervezetből. Márton Árpád több módosító javaslattal élt, mindegyiket elutasították. AZ RMDSZ-képviselők sem álltak mind melléje vagy hiányoztak az ülésről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

"Iliescu elnök Forradalom és reform című könyvében úgy emlékezik vissza 1990. márc. 15-ére, hogy több mint 10 ezer magyar állampolgár érkezett az országba, "akik incidenseket idéztek elő Szatmárnémetiben, Szovátán, Marosvásárhelyen és más településeken, közintézményekre tüntetően kitűzték Magyarország zászlaját... románellenes dalokkal, jelszavakkal bujtogattak, zavart és pánikhangulatot keltve a román lakosság körében. A következő napokban a románság szervezett tiltakozó tüntetéseket" Kincses Előd, a szemtanú cáfolta ezeket az állításokat. Marosvásárhelyen semmilyen incidens nem történt. Az 1990. márc. 15-i ünnepségeken a városban Aurel Florian román nyelven méltatta márc. 15-e jelentőségét, magyar zászlót nem tűzött ki senki, ezt videofelvételek is igazolják. Gavril Irsic Szatmár megyei rendőrparancsnok kijelentette, hogy Szatmárnémetiben magyar turisták által provokált incidens nem történt. A valóságban a szatmárnémeti vatrás tüntetést a Marosvásárhelyről kiszállt Vasile Tira őrnagy szervezte, aki jelentő szerepet játszott a marosvásárhelyi márc. 19-20-i eseményekben is. Iliescu azt írja emlékiratában, hogy "Avram Iancu marosvásárhelyi szobrát több ízben megszentségtelenítették, míg Szovátán Nicolae Balcescuét szétrombolták." A szovátai szobrot valaki egy éjszaka valóban letaszította, de senki sem bizonyította, hogy ezt egy magyar tette volna, a helyiek azonnal tiltakoztak megrágalmazásuk ellen. Avram Iancu szobrának megszentségtelenítése pedig az volt, hogy valaki olyan szöveget írt a szoborra, amiből kiderült, hogy nem tudott magyarul. Iliescu könyve szerint: "Az akkori kedélyállapotok és összefüggések kifejeződéseként létrehozták a Vatra Romaneasca kulturális és civil szervezetet. Ez a román népnek abból az akut öntudatosságából született, hogy szüksége van olyan szervezett formákra, melyek biztosítják ellenállását és önvédelmét a magyar követelések fel-felcsattanó hullámaival szemben. Gátat vetnek ennek az agresszív magatartásnak, amit úgy fogtak fel, hogy potenciálisan veszélyeztetik a román állam integritását és egységét." Kincses Előd erre megjegyezte, hogy a Vatra Romaneascát 1989. dec. 27-én hozták létre Marosvásárhelyen, de megalakulását csak 1990. febr. 4-én jelentették be. Radu Ceontea dec. 26-án aláírta a magyar-román barátság platformját, másnap pedig megalakította a Vatrát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./"