Fey László újból támadja Tőkés Lászlót, kisszerű volt, írja, amikor nem bocsátott meg Nagy Benedeknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

Meiszter Dávid nyugalmazott helyettes külügyi államtitkár a Beszélőben fejtette ki gondolatait az alapszerződésről. Szerinte az RMDSZ-nek tudomásul kell vennie, hogy az egyezmény a tízmillió magyar állampolgárt is szolgálja. Meiszter a határon túli magyarok helyzetének jobbításának útját abban látja, ha segítjük Romániát, hogy gyorsabban haladjon a demokratizálás irányába. /Beszélő, márc. 9./

1848. márc. 21-23-án Kolozsvárt a magyar ellenzék tanácskozott, majd márc. 27-28-án a kolozsvári román ifjúság hívott össze gyűlést. Nyolc pontból álló petíciót fogalmaztak meg, ennek szövegét közli Egyed Ákos. A követelések között szerepel az, hogy Erdély rendjei ismerjék el a román egyenlőnek, országos tisztségekbe válasszanak be arányuknak megfelelően románokat, a teljesen vagy túlnyomórészt románlakta megyékben a hivatalos nyelv a román legyen, a román iskolákban - akárcsak eddig - az egyetlen tanítási nyelv a román legyen. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

"Az idegenek romániai tartózkodásának törvénytervezetéről szóló szenátusi vitában /az idegeneknek 24 órán belül be kell jelentkezni/ márc. 7-én Buchwald Péter megkérdezte, miért nem került a tervezet az emberjogi bizottsághoz. Akadtak szenátorok, akik kevésnek tartották a megszorításokat. Ion Coja agrárpárti szenátor félórás fejtegetésbe kezdett arról, hogy a romániai magyarság nem egységes. A székelyek kipusztulófélben vannak, csak néhányezren vallják magukat székelynek, velük szemben pozitív diszkriminációt kell alkalmazni. A másik réteg a gyarmatosítóké, akik a Monarchia idején, illetve a Horthy-időszak négy évben telepedtek meg Erdélyben, továbbá a Groza-kormány idején befogadtak 200 ezer jugoszláviai menekültet, állította. Gheorghe Dumitrascu szenátor megkérdezte, milyen törvényes keretek között látogat ide márc. 15-én 15-20 ezer idegen egy "nem-baráti országból" idegen zászlókkal ünnepelni. Szerinte márc. 15-e gyásznap a románok számára, mert a magyarok megöltek 15-40 ezer románt. A szenátor nem beszélt Nagyenyed és Zalatna szabadságharc alatti pusztulásáról, a dél-erdélyi falvak magyar lakosságának kiirtásáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./ "

"Márc. 1-jén RMDSZ-küldöttség utazott Budapestre, hogy részt vegyen a magyar kormány politikai államtitkára, Tabajdi Csaba által kezdeményezett konzultáción a határon túli magyar szervezetek vezetőivel. A Markó Béla szövetségi elnök vezette delegáció tagjai: Tőkés László tiszteletbeli elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke és Frunda György szenátor, az RMDSZ Európa Tanács-i képviselője. Tabajdi Csaba bevezető előadása után /A határon túli magyarság érdekeinek megjelenítése nemzetközi fórumokon/ Kovács László külügyminiszter tájékoztatta a romániai, szlovákiai, kárpátaljai, szlovéniai, horvátországi, vajdasági magyarság vezetőit a magyar-román és a magyar-szlovák alapszerződésekkel kapcsolatos kérdésekről.Stratégiai kérdéseket vitattunk meg, jelentette ki Tabajdi Csaba. Szükség van a magyar szervezetek belső egységére, a magyar diplomáciának pedig határozottabban, ám az európai elvárásoknak megfelelően kell megjelenítenie a határon túli magyarok igényeit, mondta. Ezeket a találkozókat rendszeressé teszik. Markó Béla eredményesnek könyvelte el a találkozót: "Az együttgondolkodás lehetővé teszi a bizalmatlanság elosztását is. "Kovács László külügyminiszter hangsúlyozta: azon vannak, hogy az alapszerződések márc. 20-a előtt megszülessenek. "Viszont ha a román fél nem óhajt minimális jogi biztosítékokat adni, akkor nincs miről alapszerződést kötni" - jelentette ki az Erdélyi Naplónak. - A magyar szervezetek képviselőit fogadta Horn Gyula miniszterelnök is. - Tőkés László így foglalta össze a történteket: "Követelményeink, kritikáink, aggályaink feltárását követően Horn Gyula kifejtette, hogy a magyar kormány megközelítése némileg különbözik a miénktől." Tőkés László meglepőnek tartotta Kovács László külügyminiszternek a BBC-ben elhangzott kijelentését: "Az alapszerződéseket a magyar kormány köti a szomszédos országokkal, nem a magyar parlament, nem is a magyar ellenzéki pártok, és nem a határon túli magyarság." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 8./"Hangot adtam annak a reményünknek, hogy a nagy sietségben ez a konzultáció nem csupán formális jellegű, hanem valóban bele tudunk szólni a minket érintő kérdésekbe." - nyilatkozta Tőkés László. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke hangsúlyozta: Mi nem kérdőjelezzük meg, hogy a magyar kormánynak kell véghezvinnie a szerződéskötések aktusát. De mindenképpen figyelembe kell vennie annak az ötmilliónak az érdekét és helyzetét, akit tőle elszakítottak, még akkor is, ha sürgetik bizonyos vállalások és törekvések. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./"

"A határon túli magyar szervezetek konzultatív találkozójának napján, márc.1- jén jelent meg a Kurírban egy ellenséges hangú cikk: "Alapszerződésre ébredünk és vele térünk nyugovóra. Pedig van egy sanda gyanúm. Nevezetesen az, hogy a lélekben tizenötmilliós szuprebődlin felhergelt kevesek valami nagy-nagy bulit éreznek kicsúszni kezeikből." /József Ilona: Vízcsapból alapszerződés. = Kurír (Budapest), márc. 1., újraközli Izzó gyűlölet. Vigyázzunk magunkra, magyarok címmel Ez a Hét (Budapest), márc. 10./"

Márc. 4-én Kolozsváron a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége nevében Erőss Péter tanácskozott Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével, Kötő József alelnökkel a moldvai csángó közösség szervesebb bekapcsolódásáról a romániai magyarság önépítési tevékenységébe és a csángómagyarok önazonosságának megőrzéséért kifejtett munkáról. Emlékeztetőt írtak alá, amely összefoglalja a feladatokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

"A parlament két házának külügyi bizottsága tárgyalt az alapszerződésről márc. 8-án, majd Melescanu külügyminiszter kijelentette: elképzelhetőnek tartja a "helyi autonómia gondolatát mindazokban a helységekben, ahol a többségi lakosság mellett más etnikumok is élnek". Az alapszerződésről nyilatkozott márc. 8-án a tévében Oliviu Gherman, a szenátus és a vezető kormánypárt elnöke. Románia számára az aláírás időpontja nem annyira lényeges, mondta. /Magyar Hírlap, márc. 9./ Márc. 8-án Melescanu külügyminiszter találkozott a kormánykoalíciót alkotó pártok vezetőivel, tájékoztatta őket az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalásokról, majd a parlament külügyi bizottságának adott ugyanerről tájékoztatót. A kormánypártok vezetői támogatják az alapszerződés gyorsított véglegesítését, összhangban a nemzeti követelményekkel, tájékoztatott a találkozóról Mircea Geoana. A vita központi témája az ET 1201-es ajánlása volt, tájékoztatott Melescanu. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./"

Márc. 8-án tartotta első ülését a Cotroceni palotában, az államfő rezidenciájában az a bizottság, amely kidolgozza Románia fejlesztésének koncepcióját az Európai Unióba való integráláshoz. A bizottság koordinátora Tudorel Postolache akadémikus. Iliescu kijelentette, hogy júniusig ki kell dolgozni az integrációs stratégia vázlatát, amely alapját képezi az Európai Unió szakértőivel való tárgyalásnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök márc. 9-én megbeszélést folytatott Doru Ioan Taracila belügyminiszterrel és a támogatását kérte annak érdekében, hogy az előző évekhez hasonlóan a rendőrség biztosítsa márc. 15-e békés megünneplését. A belügyminiszter erre ígéretet tett. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 9., 488. sz., Új Magyarország, márc. 9., Új Magyarország, márc. 10./

A szenátus márc. 9-i ülésén véglegesítették az idegenrendészeti törvény tervezetét. Ebben szerepel az, hogy aki vendégül lát külföldit, 24 órán belül be kell jelentenie a rendőrségen. A szállodában megszálló külföldinek is be kell jelentkeznie. A törvényt a képviselőháznak is el kell fogadnia. /Népszabadság, márc. 10./

Márc. 9-án ülésezett Kolozsvárott az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Takács Csaba beszámolt a Határon Túli Magyarok Hivatalának rendezésében létrejött márc. 1-jei tanácskozásokról a határon túli magyarság szervezeteinek vezetőivel, Horn Gyula miniszterelnökkel és Kovács László külügyminiszterrel. Az elnökség határozatot fogadott el a csángómagyarok támogatásáról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 10., 489. sz./

Traian Chebeleu elnöki szóvivő szerint az alapszerződésről szóló tárgyalások megtorpanásának oka az, hogy a magyar fél kevésbé rugalmas javaslatokat terjesztett elő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11-12., Népszabadság, márc. 10./

Bukarestben, a Magyar Kultúra házában márc. 9-én román és magyar értelmiségiek találkoztak, köztük volt Laurentiu Ulici írószövetségi elnök, Dinu Giurescu történész, Gabriel Andreescu emberjogi aktivista, Gáll Ernő akadémikus, Horváth Andor egyetemi tanár, Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, Budapestről pedig Konrád György író, Pomogáts Béla és Balassa Péter voltak jelen. /Magyar Nemzet, márc. 10./

Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, az MDF képviselője márc. 8-án és 9-én Kolozsváron tartott előadásokat. Az elveszett presztízstől a rendszerváltozásig címen történészi tapasztalata alapján bemutatta, hogyan változott a Magyarországról alkotott kép az elmúlt évszázadban. Másik előadásának címe Európa és a kisebbségi kérdés volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11-12., Új Magyarország, márc. 10./

Az MDF elnöksége óva inti a kormányt attól, hogy Romániával és Szlovákiával olyan alapszerződést kössön, amely ellentétes az összmagyarság érdekeivel. Az aláírás elengedhetetlen feltétele, hogy a határokon túli legitim magyar szervezetek teljes egyetértésével találkozzék. olvasható az MDF nyilatkozatából, amelyet Herényi Károly, az MDF szóvivője ismertetett márc. 9-i sajtótájékoztatóján. /Új Magyarország, márc. 10./

A Budapest Bank Bukarestben Páter Hitelbank néven vegyes bankot alapít, jelenleg erről tárgyalnak a román fővárosban. A Páter Bank a jövőben magyarlakta területeken fiókot nyit. /Napi Gazdaság, márc. 10./

Veress Csaba /32 éves/ jan. 24-én barátaival Csíkszeredában egy bárban italozott. Három ismeretlen asztalukhoz lépett és igazoltatták az asztalnál elaludt Ahalani Adriant, majd megverték a férfit. Varga Csaba kérte az ismeretleneket, hagyják abba a verést. Erre őt is ütlegelni kezdték, majd mindkettőjüket bevitték a rendőrségre, ahol három rendőr fél óráig verte őket, végül 70, illetve 130 ezer lejre megbüntették őket. A törvényszéki orvos látleletet vett fel. Veress Csaba feljelentést tett. A rendőrségen rá akarták venni, hogy írja alá az általuk szerkesztett nyilatkozatot, de ő ezt megtagadta. /Verekedős rendőrök. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 10./

"Már az Európa Tanács 1201-es határozata is visszalépést jelentett a koppenhágai záródokumemtumhoz képest, mondta Frunda György RMDSZ-szenátor. Frunda kérte a bécsi csúcstalálkozón, hogy az 1201-es határozatot fogadják el, de kérését elutasították. Szerinte az RMDSZ követelései meghaladják a strasbourgi keretmegállapodást. Frunda ellenzi az etnikai alapú területi autonómiát, "mert nem lehet feláldozni a szórványban élő magyarságot a tömbmagyarságért." /Respublika, márc. 10./"

"Az addigi elnökség lemondása után márc. 4-én Kolozsváron a Bolyai Társaság beszámoló és tisztújító közgyűlésén megválasztották az új vezetőséget. Elnök: Horváth Andor egyetemi adjunktus, alelnökök: Kerekes László műegyetemi tanár, Jung János /Marosvásárhely, Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem/, titkárok: Dezső Gábor és Gyéresi Árpád, egyetemi tanárok. Balázs Sándor korábbi elnök visszavonulását így indokolta: "A Bolyai Társaság válsághelyzetbe került. Az elnök erélytelen és alkalmatlan volt arra, hogy a belső és külső konfliktushelyzetet megoldja." Több figyelmet érdemel a tanulók szociális helyzete, hangzott el a közgyűlésen. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 11., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./ "

"Hazai és külföldi értelmiségiek átnyújtották az Országgyűlésnek Nyilatkozat a Magyarok Világszövetsége megújításáért című javaslatukat. A nyilatkozat aláírói szerint az MVSZ nem felel meg hivatásának, nem az összmagyarságot tömörítő szervezet, hanem egyetlen politikai irányzat "világszövetsége". Az MVSZ a maga világnézetén kívül semmilyen más felfogást nem tűr meg. A nyilatkozatban Pomogáts Bélára, az Anyanyelvi Konferencia elnökére is hivatkoznak, aki szerint álszervezetek kaptak a magyarországi tagozat felépítésénél vezető szerepet. Az aláírók kifogásolták azt, hogy ha kisebbségi szervezetek anyagi támogatásért az MVSZ-hez fordultak, az Illyés Alapítványhoz küldték őket. Az aláírók az Országgyűlést kérték arra, hogy vizsgálja meg az MVSZ működését. Az 1995. január 20-án kelt nyilatkozat ötvenhárom aláírója között van többek között: Ágoston Vilmos író, újságíró, Beke Kata, Bodor Pál újságíró, Cs. Gyimesi Éva /Kolozsvár/, Donáth László lelkész, országgyűlési képviselő, Eörsi István, Faludy György, Fejtő Ferenc, Győrffy Miklós újságíró, Halász Péter író /München/, Jancsó Miklós filmrendező, Kende Péter, Kenedi János, Lőcsei Pál, Méray Tibor, Nagy Csaba /Zürich/, Nagy Pál költő /Párizs/, Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság (Kolozsvár) napilap főszerkesztője, Ungvári Tamás. /Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, márc. 8./ Sajnálatos, hogy az MVSZ-t támadó nyilatkozat ilyen széles nyilvánosságot kapott a magyar sajtóban, a szervezet tevékenységéről azonban kevés szó esik, jelentette ki Bakos István, az MVSZ főtitkára. A levelet Nagy Csaba küldte szét a világ számos MVSZ-szervezetéhez. Bakos István elmondta, hogy már korábban is tudomásuk volt a levélről, de nem akartak reagálni a fejléc és aláírás nélküli papírra írt vádaskodásokra. Furcsának tartotta, hogy az aláírók nem az MVSZ 1992-es kongresszusán mondták el véleményüket. /Cáfol a világszövetség főtitkára. = Esti Hírlap, márc. 9./ A világ negyven országából mintegy 850 ezer tagot összefogó MVSZ főtitkára, Bakos István alattomos támadásnak minősítette a nyilatkozatot. Ismertté vált az, hogy a szerző Nagy Csaba, aki már korábban hírhedtté vált a határon túli magyarok körében, Zürichben etikátlan magatartása elhatárolódtak tevékenységétől. A támadás beleillik a nemzeti intézmények, a Duna TV vagy a Nemzeti Színház elleni támadássorozatba. /Népszabadság, márc. 8./ Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára problematikusnak érzi az MVSZ-ben az anyaország társadalmi képviseletét. A levél valós problémákat feszeget, ugyanakkor úgy tűnik, folytatta az államtitkár, hogy a nyilatkozók nem tájékozódtak a szövetség belső munkájáról. Közvetlenül a nyilvánossághoz fordultak anélkül, hogy az MVSZ-szel konzultáltak volna a problémák orvoslásáról. /Népszabadság, márc. 10./ Az Országgyűlés házbizottsága állást foglalt a levélírók nyilatkozatával kapcsolatban: társadalmi szervezetek alkotmányban rögzített autonómiáját sértené, ha a törvényhozás beleavatkozna az MVSZ ügyeibe. /Magyar Hírlap, márc. 11./"

Románia európai integrációja, az ezzel kapcsolatos romániai előkészületek állása került szóba Ion Iliescu elnök és Jacqes Santer márc. 10-i találkozóján Brüsszelben. /Új Magyarország, márc. 11./ Iliescu elnök és Melescanu külügyminiszter a koppenhágai szociális csúcsra utazva állt meg Brüsszelben, ahol kizárólag az Európai Unió központját kereste fel. Jacqes Santer bizottsági elnök és Hans van der Broek, a testület kelet-európai kérdésekért felelős tagja fogadta a vendégeket. Iliescu vázolta a romániai gazdasági-politikai reformok állását, további támogatást kérve az EU-tól. /MTI/

"Funar, az RNEP elnöke márc. 10-i közleményében bejelentette: népszavazást követel a román-magyar alapszerződésről, mert az jelenlegi formájában a "nemzetárulás okmánya" és előkészíti Erdélynek Magyarországba való beolvasztását a következő évtizedben. A nyilatkozat támadja az Emlékeztetőt is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11-12./"

Horn Gyula miniszterelnök márc. 10-én válaszolt Balladur francia miniszterelnöknek az alapszerződéssel kapcsolatos levelére. Kifejtette, hogy Magyarország célja az euroatlanti integráció, mindezt szomszédjaival együttműködve próbálja elérni. Szlovákiával és Romániával a megkötendő alapszerződésnél abból indulunk ki, hogy azokban a kérdésekben, ahol különbség van a felek álláspontjában, az európai és ENSZ-dokumentumokból indulunk ki. /Új Magyarország, márc. 11./

A Fidesz márc. 10-én bejelentette, hogy kivonul az alapszerződést tárgyaló parlamenti albizottságból. Nem támogatjuk a szerződéses mosolydiplomáciát - hangoztatta Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetvezetője. A Fidesz álláspontja szerint az alapszerződések megkötésének egyik célja, hogy mint zavaró tényezőt, szétverje az RMDSZ-t és a Magyar Koalíciót /a szlovákiai magyar pártokat tömöríti/. /Új Magyarország, márc. 11./

"Csapody Miklós MDF-es országgyűlési képviselő írásában /Folyik a kormányzásnak mondott nagy kísérlet... Vive Trianon!/ hangsúlyozza, hogy naponta működik a "véleménymonopólium". Objektív tájékoztatás kellene. A külpolitikai vitanapról tájékoztatott a tévé, azonban semmiféle műsor nem készült arról, hogy mik a kormánypárti és ellenzéki javaslatok. Antall József annak idején végigülte az akkori külpolitikai vitanapot, most azonban Horn Gyula nem volt kíváncsi a felszólalásokra. - Egy magyar miniszterelnök ismét Párizsba készül. Horn Gyula megmondta a vitanapon: mindent alárendel az európai integrációnak. Kovács László külügyminiszter szerint "a megkötendő alapszerződések nem fogják ugyan kielégíteni a romániai és szlovákiai magyarokat", de reméli, mégis olyanok lesznek, amelyeket azok el tudnak fogadni. Csapody úgy érzi, hogy a márc. 1-jei "kárpát-medencei magyar csúcs" összehozása is az alapszerződések szolgálatában terveződött, azt kívánta megelőzni. /Magyar Nemzet, márc. 11./"

Márc. 11-én Kolozsváron az RMDSZ területi szervezetei, platformjai a belső választások kérdését vitatták meg. Többen aggályaikat fejezték ki a megszervezés módozataival kapcsolatban. Kölcsönös tájékoztatás történt Markó Béla szövetségi elnök, az Ügyvezető Elnökség, a területi szervezetek és platformok vezetői között az alapszerződéssel, a márc. 15-i ünnepségekkel kapcsolatban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 13.., 490. sz./

"Murvay Miklós /Arad/ hevesen támadta Tőkés Lászlót Lázálom? avagy valóság? címmel a Nagy Benedek-ügy miatt: "Tőkés László püspök úr az elszámoltatás helyett a leszámolást választotta", "Innen már csak egy lépés választ el a személyi kultuszon alapuló diktatúrától". stb. A "radikális vonulat nem számol a romániai realitásokkal", esélyt kell "adnunk a felvilágosult románoknak a segítő kéznyújtásra". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11-12./ Murvay Miklós tavaly is támadta a püspököt, felsorolva bűneit, így a Transsylvania Alapítvány gazdasági ügyeinek elhanyagolása, az etnikai tisztogatás szóból a "szellemi" jelző kihagyása, a magyar médiaháborúban, a magyarországi választási kampányban való "agresszív részvétel", stb. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. aug. 4./"

Fogytán a pénze a magyar kultuszminisztériumnak, és egyre kevesebb pénz jut az erdélyi magyar oktatási vagy kulturális szervezeteknek is - nagyjából ez az összkép alakult ki azon a találkozón, amelyet Kolozsváron szerveztek a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium és a hazai civil szervezetek képviselői között. Egyed Albert, a tárca Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetője és munkatársai olyan minisztériumnak a képét hozták magukkal, amely történetének legnagyobb átalakulásán megy át, s ezért nem tud érdemben foglalkozni a határon túli magyarok ügyeivel. Egyed Albert elmondta, kormányát aggasztja, hogy mennyi pénz ment öt éven át a határon túlra. A gödöllői Agrártudományi Egyetem és annak csíkszeredai részlege szakmai biztosítékok felmutatásáig több támogatást nem kap, tovább finanszírozzák az egész Kárpát-medencére kiterjedő Bolyai Nyári Akadémia nevű tanár-továbbképzést. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

A Hargita megyei tanács ülésén Ördög Imre tanácsos a rendőrség körében tapasztalható visszaélésekről beszélt: egyre több helyről érkeznek olyan információk, hogy verik az embereket. Javasolták a megyei tanácsnak, hogy szerezzen adatokat erről. /Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 11./