"Tőkés László püspököt együttérzéséről biztosította a Polgári Szövetség tíz vezetője, továbbá Nicolae Corneanu, Temesvár ortodox metropolitája, a December 17. Társaság és számos más szervezet. - Az RMDSZ parlamenti csoportja nyilatkozatban állt ki Tőkés László akciója mellett. - Iliescu elnök levélben fordult Tőkés Lászlóhoz, kijelentve, hogy kész találkozni a püspökkel, ugyanakkor aggodalmát fejezte ki az éhségsztrájk politikai hatása miatt, elutasítva Tőkés László több megállapítását /"az új rendszer fedezi a bűnösöket", "büntetlenséget biztosít a gyilkosok számára"/. /Magyar Hírlap, szept. 4., Iliescu elnök levele: Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5-6./ Tőkés László elmondta, hogy Iliescu elnök levelét még nem kapta meg, a román rádióban olvasták fel a levél szövegét, innen értesült ő is róla. /Amerika Hangja munkatársának interjúja, szept. 4./"

"Kolozsvár RMDSZ-es tanácsosai levelet intéztek az éhségsztrájkot kezdett Tőkés László püspökhöz. Levelük szerint: "Az igazság hiányának és a magyarellenesség egyik tűzfészkéből, a volt kincses városból, ahol a gyülekezési szabadságot korlátozzák, anyanyelvünk nyilvános használatát tiltják, a tulajdonjogot sértik, ahol az ellenünk való gyalázkodás hivatalos politika, ahol ősi skóláinkat, a féltve őrzött drága hagyatékot el akarják tőlünk orozni, ahol az egyházak tevékenységébe alkotmányellenesen beleszólnak és megkísérlik korlátozni a törvényesség hamis látszata alapján, mint a magyar lakosság bizalmát élvező városi tanácsosok, kifejezzük együttérzésünket és egyetértésünket." /Kolozsvár város RMDSZ-tanácsosai. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./"

A nyugat-európai körúton levő Iliescu elnököt szept. 14-én fogadta II. János Pál pápa, jelen volt Nastase külügyminiszter is. A pápa hangot adott annak az óhajának, hogy Romániában teljes mértékben helyreálljon a demokrácia és érvényesüljön a vallásszabadság. Emlékeztetett arra, hogy még nem történt meg a múltban elszenvedett méltánytalanságok és igazságtalanságok jóvátétele. A pápa testvéri szellemű együttélést szorgalmazott a nemzetiségek között. /Magyar Nemzet, szept. 15./ A Rompres jelentése szerint a megbeszélés után Iliescu elmondta az újságíróknak, hogy a hazai vallásfelekezetek problémáinak megoldásáról, az egyházi vagyonok visszaszármaztatásáról tanácskoztak. A pápa áldását adta az ilyen természetű román törekvésekre. Iliescu tárgyalt Oscar Luigi Scalfaro olasz elnökkel az együttműködés bővítéséről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

Románia javasolja, hogy a Biztonsági Tanács hozzon létre kártérítési alapot, melyből fedeznék a jugoszláviai embargó által legsúlyosabban érintett országok veszteségeit, mondotta Adrian Nastase külügyminiszter az ENSZ közgyűlésén. Fontosnak tartotta, hogy a Biztonsági Tanács elemezze a népek önrendelkezésének kérdését, ezt az elvet ne alkalmazzák a nemzeti kisebbségekre. A kisebbségi kérdést ne emeljék ki az emberi jogok keretéből, jelentette ki. /Új Magyarország, szept. 25., Magyar Hírlap, szept. 25./

Idén nem cirkáltak állig felfegyverzett kommandósok október 6-a alkalmából Aradon. Tokay György RMDSZ-képviselő mondott beszédet, majd Cristea Ilia aradi alpolgármester, Tokay György, Szőcs Géza RMDSZ-alelnök, Borbély Imre és Verestóy Attila az RMDSZ elnöksége nevében, a magyar kormány nevében Kodolányi Gyula államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatala nevében Bálint-Pataki József főtanácsos megkoszorúzták a 13 aradi vértanú emlékhelyét. Jelen volt több megyei RMDSZ-küldöttség, a Kölcsey Egyesület /Arad/, a Jelen aradi napilap szerkesztősége, az EMKE és más szervezetek képviselői. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./ Kodolányi Gyulát a román határon figyelmeztették, hogy az elnökválasztás idején a román nép érzékenységét sérti a magyar kormányszintű koszorúzás. Ezért Kodolányi Gyula államtitkár csak az RMDSZ-székházban mondott el néhány gondolatot beszédéből. /Magyar Hírlap, okt. 7., Népszava, okt. 7./

Felavatták Sepsiillyefalván a református egyház létesítményét, az Ifjúsági Konferencia Központot. A központ megálmodója Kató Béla helyi lelkész. Dr. Csiha Kálmán református püspök is megjelent az avatáson, elmondta, hogy 23 református templom épül jelenleg Erdélyben, most szentel fel egyet Brassóban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

"A budapesti Erdélyi Magyarság folyóirattal rendkívül sokat foglalkoznak a román sajtóban, dühödten támadják cikkeit a román újságok, de a román politikusok is. Irányított kampányról van szó, ezt mutatja az azonos idézetek és kommentárok gyanús egybecsengése. Barabás István bemutatta, hogyan sorakoztak a román sajtóban a folyóiratot elítélő cikkek. Silviu Achim: Az Erdélyi Magyarság határozottan megy a maga útján /Adevarul, máj. 29./. Ebben a szerző elsősorban Jónás Endrének a dákoromán kontinuitás-elméletét cáfoló írása miatt háborodott fel. Ion D. Goia /Flacara, jún. 3./ vezércikkében azt állította, hogy a romániai magyar kisebbség örökös elégedetlensége az Erdélyi Magyarság manipulálásának következménye. Az akkor második legnagyobb példányszámú bukaresti napilap, a Tineretul Liber következett: jún. 5-i számában Ioan Lascu Magyarország meg akarja nyerni az első világháborút cikke szerint világszerte évi 1500 irredenta kiadvány jelenik meg Románia ellen. Írásában Jónás Endrének az Erdélyi Magyarság 9-es számában a dákoromán kontinuitás-elméletét cáfoló tanulmányát támadta /ugyanazokkal az idézetekkel, mint előbb az Adevarul/. Jún. 10-én újra az Adevarulban Silviu Achim az Erdélyi Magyarságból Habsburg Ottót idézte, aki egyetért Erdély föderalizálásával. A Romanul hetilap jún. 4-i számában két cikk is támadta a folyóiratot Petre Valeriu és Sorin Petrescu tollából. Jún. 15-én a Libertateaban Dorin Suciu budapesti tudósításából megtudhatjuk, milyen keserűséget okoznak neki olyan sovén, szélsőjobboldali irredenta-revizionista kiadványok, mint a Szent Korona, a "Hunya" és "Erdélyi Magyarország" /így!/. A Hunya Hunnia akar lenni. Jún. 15-én a Romanulban Doru Rotaru Zadar Miklós "határtalan arcátlanságát" leplezi le az Erdélyi Magyarság 10-es számából, ahol az inkriminált szerző abszurdnak minősíti a dákoromán kontinuitást. A Romania Mare szélsőséges hetilap jún. 26-i számában Armand Nicolau szintén kikelt a folyóirat egyik cikke ellen. Júliusban a Romanul 27-es számában Sorin Petrescu felhívta a figyelmet arra, hogy az Erdélyi Magyarság szerzői között sok romániai magyar szerző van. Adrian Paunescu hetilapjában /Totusi Iubiera, júl. 23./ Hajdu Győző, a lap munkatársa felhívta a figyelmet a készülő Erdélyi Világtalálkozó hallatlan veszélyére, Zolcsák Istvánnak, az Erdélyi Világszövetség brazíliai társelnökének nyilatkozatára, amelyet az Erdélyi Magyarság is közölt. Júl. 25-én a Romania Mare hetilapban Furo Iuliu Ioan a nyilvánvalóan románellenes Erdélyi Magyarság ellen emelt szót, a kiadvány "gazembersége és alattomossága minden mértéket meghalad, amikor a 10-es számban bizonyos Zadar Miklós tagadta a dák-római kontinuitás elméletet". Júl. 28-án a Romanulban Petre Valeriu "tiszta revizionizmusnak" könyvelte el az Erdélyi Magyarságot. A Totusi Iubiera (Bukarest) júl. 30-i számában Hajdu Győző Irredenta ugatás és böfögés címmel Beke Györgyöt támadta az Erdélyi Magyarságban napvilágot látott írása miatt, mert nem nevezte fasiszta tettnek a bécsi döntést, ugyancsak elmarasztalta Jónás Endrét, akinek szintén ebben a folyóiratban publikált cikke a népszámlálásról nem egyéb, mint "RMDSZ-ugatás". A Romanul aug. 3-i számában Sorin Petrescu kelt ki az Erdélyi Magyarság ellen, majd közölt egy magyarellenes kiáltványt. Raoul Sorban hetilapja, a Timpul aug. 4-i száma fenyegető szalagcímmel újraközölte az Erdélyi Magyarság júniusi különszámából Jónás Endre terjedelmes cikkét Romániáról, az utolsó gyarmati birodalomról. A Romania Mare aug. 21-i számában jelent meg Furo Iuliu Ioan cikke: szerinte az Erdélyi Magyarság júniusi különszámában gazemberek, haza- és nemzetárulók intéztek támadást Románia integritása ellen. Amennyiben a román kormány nem intézkedik, ő, mint magyar nemzetiségű román állampolgár a nemzetközi szervezetekhez fordul, hogy rámutasson, milyen alattomos terveket táplál Magyarország. Az aug. 17-i Romanulban két cikk is foglalkozott az Erdélyi Magyarsággal: Petre Valeriu szerint Kreczinger István főszerkesztő nyilatkozata /a békeszerződések alapján létrejött államok széthullásáról/ puskaporszagot áraszt, Sorin Petrescu pedig Pomogáts Béla tanulmányát irredentának minősítette. A Timpul aug. 25-i számában Adria Rizea főszerkesztő feltette a kérdést, ki fedezte az Erdélyi Magyarság különszámának költségeit. Ugyanebben a számban Horea Brestoiu megállapította: "A régi és mai hungarizmus, ez a hivatásos agresszor eszeveszett orkán dühével sújt le Románia. Úgy véli, elérkezett a hazánk elleni roham végső pillanata." Aug. 28-án a Romania Mare közölte, hogy más nemcsak Romániában, hanem Londonban is olvassák az Erdélyi Magyarságot, ugyanis "dr. Michel Titus" kirohant a budapesti folyóirat ellen. A durva, primitív fogalmazásból, abból, hogy ismét intézkedéseket sürget, feltételezhető, hogy a "londoni" szerző nem más, mint Furo Iuliu Ioan. /Barabás István: Az akció fedőneve: "ERDÉLYI MAGYARSÁG". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./"

Zsembery Ágoston nemzetközi megfigyelő, programozó elmondta, hogy a romániai választásoknál alkalmazott számítógépes összesítő rendszer ellenőrzését nem engedélyezték, ezért nem lát garanciát a választások összesítésének korrektségére. Könnyen lehet ugyanis olyan programot készíteni, amelyik eltérő eredményt produkál. /Magyar Hírlap, okt. 10./

Nemsokára megjelenik Csiha Kálmán püspök Fény a rácsokon /Börtönévek vallomása/ című könyve a Református Zsinati Sajtóiroda (Budapest) kiadásában. Ez az első olyan dokumentumértékű emlékirat, amely a diktatúra idején ártatlanul börtönbe vetettek sorsáról számol be. - Csiha püspök sürgette, hogy a börtönviselt lelkipásztorok, volt politikai foglyok írják meg meghurcoltatásuk adatolt leírását, egy kiadandó Fehér könyv számára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

Hamarosan újratárgyalják azt az egyezményt, amely a magyar felet arra kötelezi, hogy a határátkelőkön a román fél kérésére visszaküldje azokat a magyar állampolgárokat, akik valamilyen okból nem várják meg a román hatóságok által végzett útlevélkezelés befejezését. Néhány napja két magyart állítólag bántalmaztak a határon. A BM Határőrség vezetője elrendelte, hogy a jövőben az utasok panaszait azonnal ki kell vizsgálni. /Magyar Hírlap, okt. 12./

"Az elnökválasztás végleges eredménye: a szavazópolgárok 73,2 százaléka járult urnához, Ion Iliescu a szavazatok 61,43 százalékát, Emil Constantinescu pedig 38,57 százalékát tudhatja magáénak. Constantinescu a 42 választási kerületből tízben győzött, ezek kizárólag erdélyi megyék: Arad, Brassó, Kolozs, Kovászna, Hargita, Maros, Szatmár, Szeben és Temes megyék. /Magyar Nemzet, okt. 13./ Iliescu megválasztása szentesíti a parlamenti választások nyomán körvonalazódó balratolódást. A szélsőséges körök szerint Romániának nincs szüksége a Nyugatra, mert az a nemzeti identitás föladását jelentené. Ezt fejtegette Corneliu Vadim Tudor, a szélsőséges Nagy-Románia Párt elnöke, hangsúlyozva, hogy vissza kell fogni a "nemzetellenes reformokat", így azután a románság "méltó módon, saját uraként élhet hazájában". Az ellenzéki erőket egyesítő Demokratikus Konvenció elnöke, Corneliu Coposu keserűen fogalmazott: "A románság egy része megszokta a rosszat" /Bogdán Tibor, Bukarest: Iliescu másodszor is befutott. = Magyar Hírlap, okt. 13./"

"Okt. 5-én a Szatmár megyei tanfelügyelőség levélben értesítette az újtasnádi óvodát, hogy okt. 1-jétől megszünteti, mivel "nem felel meg a 461/1991-es előírásoknak", azaz nincs elég gyermek. Mindez válasz az Újtasnádon megfogalmazott kérvényre, hogy a helyi óvoda magyar nyelvű legyen. A tíz gyermekből ugyanis kilenc magyar, a tizedik félig az, szülei támogatják a magyar óvoda igényét. Az elutasítás miatt a szülők a minisztériumhoz fordultak, olvasható Sike Lajos tudósításában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./"

A román külügyminisztérium okt. 9-i dátummal 28/ 3096-os számú körlevelet küldött a prefektúrákhoz, utasítva őket: válasz nélkül küldjék vissza mindazokat a hivatalos leveleket, beadványokat, amelyek a Transilvania kifejezést területi-közigazgatási egységre vonatkozó utalásként tartalmazzák. A körlevél azt az utasítást is tartalmazza, hogy azokban az ügyekben, amelyek érintkezést feltételeznek Magyarország vagy más államok hivatalos intézményeivel, a romániai szerveknek előzetesen a román külügyminisztérium előzetes jóváhagyását kell kérniük. Mindez erősen emlékeztet a múlt rendszer rendelkezéseihez. /Külügyminisztériumi tiltás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

A kommunista diktatúra idején nem hívhattak össze lelkészértekezleteket. Két éve újra megtartják ezeket az összejöveteleket. Az Erdélyi Református Egyházkerület tavaly rendezte meg az első értekezleteket Kolozsváron, majd Brassóban. Most pedig okt. 14-15-én Marosvásárhelyen tartották meg az egyházkerület telkes körű lelkészértekezletet, amelyen Csiha Kálmán püspök elnökölt, 230 lelkipásztor volt jelen. Igét hirdetett dr. Kozma Zsolt országos értekezleti elnök. Négyéves ciklusra megválasztották a vezetőséget. Az egyházkerületi értekezleti elnök ismét dr. Bustya Dezső marosvásárhelyi lelkész lett, titkárnak Jenei Dezső petrozsényi lelkészt választották. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

"Az RMDSZ mérsékelt és radikális szárnya közötti feszültséget jelzi a Verestóy Attilával, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetőjével készült interjú. Ebben a szenátor cáfolta, hogy titkos tárgyalást folytatott volna okt. 8-án a Nemzeti Megmentési Demokrata Front képviselőjével, csupán kötetlen beszélgetés történt. Éppen ezért "meglepő és káros az a hamis hír, hogy enyhén fejezzem ki magamat, ami az Evenimentul Zileiben látott napvilágot, mely szerint az RMDSZ parlamenti csoportjának egy része titkos tárgyalásokat folytatott a hatalommal.". A parlamenti munkából kiesett Csutak István és Borbély Ernő szenzációszámba menő hírt fabrikált. Verestóy szerint "ennek a diverziónak a motivációja nem több, mint személyes bosszú, elkeseredettség a szereplésből való kiesés miatt, és nevezzük úgy, hogy sajnos, butaság." /Gyarmath János: Az RMDSZ-nek nem kell újrafogalmaznia magát. Beszélgetés Verestóy Attilával, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetőjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24-25./"

Kolozsvárott tanácskozott okt. 25-én az RMDSZ KOT /Küldöttek Országos Tanácsa/ 307 tagja, beleértve a szervezet megválasztott szenátorait és képviselőit. A tanácskozáson szétosztották azt a negyven oldalas dokumentumot, amely az RMDSZ Hargita megyei képviselőlistájának összeállításával kapcsolatos vitát, a nyilatkozatháborút és levélváltást tartalmazza. Hargita megyében nem tudtak megegyezni az RMDSZ-jelöltek listájáról, végül Domokos Géza elnök döntött. Ezt szabályzatellenesnek tekintették az RMDSZ tizenkét tagú elnökségéből nyolcan, az etikai bizottságnál kezdeményeztek eljárást Domokos Géza ellen, majd Szőcs Géza levelében lemondásra szólította fel Domokos Géza elnököt. Domokos Géza szept. 30-i levelében elutasította a lemondást, kifejtve, hogy a következő kongresszuson végleg visszavonul. /MTI/

"Okt. 25-én a román parlament magyar tagjai, az RMDSZ 12 szenátora és 27 képviselője a kolozsvári Szent Mihály templomban, ünnepélyes ökumenikus istentisztelet keretében fogadalmat tettek. A fogadalomban szerepel az önrendelkezésért folytatott harc. Az istentiszteleten részt vettek: dr. Csiha Kálmán és Tőkés László református, Tempfli József katolikus, dr. Kovács Lajos unitárius püspökök és Kiss Béla evangélikus egyházi főjegyző. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./ Az eskütétel, a fogadalom szövege: "Én, ......., Románia Parlamentjének népünk akaratából megválasztott tagja, hitünk és egyházaink, országunk és magyarságunk egyetemes közösségében, a mai napon elkötelezem magam közképviseleti munkám, közérdekű szolgálatom és feladataim hűséges teljesítésére választóim akarata és érdekei szerint. A hazai és általánosan érvényes nemzetközi törvényes rend, a jogosság és a demokrácia keretei között szent hivatásomnak fogom tekinteni és minden erőmmel fogom segíteni országunk épülését, a köz javának szolgálatát, a társadalmi és nemzeti megbékélés és a demokratikus jogállamiság megvalósítását. Hű magyarként szolgálni fogom népemet, mely bizalmával felhatalmazott, hogy érdekeit képviseljem, harcoljak teljes egyenjogúságáért, közösségi jogaiért és szabadságáért, küzdjek fennmaradásáért, melynek egyetlen szilárd biztosítéka a belső önrendelkezés. Minden erőmmel azon leszek, hogy országunkban és térségünkben egymásra találjanak és megbékéljenek a különböző nemzetek, népi közösségek és vallási felekezetek. Isten engem úgy segéljen!" /Az RMDSZ-szenátorok és képviselők hittétele. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./ Később ez Kolozsvári Nyilatkozatként vonult be a köztudatba. "

"Az RMDSZ nyilatkozatot adott ki a nemzeti kérdésről. A romániai magyarság államalkotó tényező, a román nemzet egyenjogú társa. A nyilatkozat szerint: "Kötelességünk felmutatni azt a megoldást, amely számunkra és az ország számára is kiút ebből a válságból. Az etnikai, vallási közösségek autonómiája Erdély múltjának szerves része, idéznénk a szász közösségek közel nyolcszáz éves önkormányzati gyakorlatát, és ugyanez fogalmazódott meg az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatban. Állítjuk, hogy ez az út a belső önrendelkezés útja. A belső önrendelkezési elv ugyanakkor egyetemlegesen is előre mutat, hiszen számos, már létrejött vagy most alakuló közösségi önkormányzat utal arra: Európa működő demokráciájában ez a gyakorlat sikeres" A közösségek önkormányzata hozzájárul a demokratizáláshoz. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./"

"Az RMDSZ-en belüli súlyos feszültséget jelzi Szőcs Géza alelnök és Domokos Géza elnök levélváltásának nyilvánosságra hozatala. Szőcs Géza kifejtette, hogy Domokos Gézának a Hargita megyei parlamenti választással kapcsolatos eljárása súlyos hiba volt, ezt az elnökség "egy hibás politikai akarat etikátlan és alapszabályellenes módszerekkel való keresztülvitelének tartja, egyben hangot adva annak is, hogy nincs többé bizalma az elnök úr személyében." Ezt megszavazta nyolc elnökségi tag: Tőkés László, Kolumbán Gábor, Szőcs Géza, Borbély Imre, Csapó József, Patrubány Miklós, Toró T. Tibor, Béres András, egyetlen ellenszavazat: Tokay György, két tartózkodás: Takács Csaba és Beder Tibor. - Domokos Géza terjedelmes válaszában azzal érvelt, hogy a RMDSZ-elnöke nem függ az elnökség bizalmától, mert őt az RMDSZ kongresszusa választotta meg. Ezután ismertette, mi is történt a Hargita megyei választással kapcsolatban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./"

"Barabás István feltette a kérdést, miért fogadta teljes csendben a romániai magyar irodalomkritika Illyés Gyula 1977-78. évi naplójegyzeteinek megjelenését. E két év feljegyzései tartalmazzák az ellene indított bukaresti rágalomhadjárat történetét. 1977 karácsonyán jelent meg a Magyar Nemzetben Illyéstől a tiltakozó írás Válasz Herdernek és Adynak címmel. 1977-től kezdődően a Ceausescu-diktatúrában nem volt szabad leírni a költő nevét, kivételek csak a gyalázkodó pamfletek lehettek. A fordulat óta újra lehet írni Illyés Gyuláról, "de nem írunk." - állapította meg Barabás István. - Illyés naplójegyzeteiből kiderült, hogy az ő írásait is cenzúrázták, a Kádár János köréhez tartozó társaság /Rényi Péter, Ungvári Tamás, Pándi Pál/ pedig nacionalistának bélyegezte a költőt. Illyés Szellem és erőszak című tanulmánykötetét pedig betiltották. - Jelenleg már nem Rényi Péter és elvtársai támadják a költőt, hanem Beke Albert Van-e határ a diktatúra kiszolgálásában? címmel a Kapu folyóiratban /1991/7/ elítélte Illyés Gyula tevékenységét. Csoóri Sándor költő, a Magyarok Világszövetségének elnöke, jelenleg a legnagyobb tekintélynek örvendő írópolitikus minden kapcsolatot megszakított a Kapu folyóirattal az Illyés Gyulát elítélő írás miatt. Brády Zoltán, a Kapu főszerkesztője azzal védekezett /1992/5/, hogy később leközölte az ellenvéleményeket is. /Barabás István: Tollal a tűzvonalban. Illyés Gyula születésének 90. évfordulójára. = Orient Expressz (Bukarest), nov. 5./"

Zanc Kolozs megyei prefektus vizsgálatot rendelt el Funar polgármester ellen. Funar megszegte az előírásokat, a megengedettnél 40 fővel több alkalmazottja van a polgármesteri hivatalnak. Egyes hónapokban Funar 100 ezer lejjel nagyobb fizetést kapott. Elképzelhető, hogy menesztik a polgármestert. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./

Domokos Géza nyilatkozott terveiről: harmincnyolc évi bukaresti tartózkodás után, november végén hazaköltözik Sepsiszentgyörgyre. Élete aktív, politikusi szakaszát lezártnak tekinti. Újból kifejtette álláspontját: a lassú építkezés híve. Beolvadás nélkül kell integrálódni az ország társadalmába, vallja Domokos Géza. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 7./

"Adrian Paunescu, Ceausescu hajdani udvari költője Totusi iubirea című lapjában a hírhedt Hajdu Győző újabb magyarellenes cikket írt, ezt vette át - magyar fordításban - a Romániai Magyar Szó. Hajdu Győző dühödten, minősítetlen hangon támadta a Romániai Magyar Szót és Barabás Istvánnak az Erdélyi Magyarság folyóiratot elítélő román lapokat felsoroló cikkét. Ez a cikk Hajdu szerint "cinizmussal teli irredenta magyar szemtelenséggel" állt elő. Szerinte le kellene fordítani a cikket románra, "hogy az egész ország megtudja, milyen aljassággal támadják hátba Romániát, miként veszélyeztetik az ország alapvető érdekeit egyes elszabadult vadállatok, a magyar irredenták és a velük szövetkezett szélsőséges elemek innen. Románia fővárosából". Hajdu nem késett a feljelentéssel: ilyen cikket közöltek, ezzel a "lehető legaljasabb rágalmakat szórja hazánkra, olyan megnyilvánulás" "amely ellen a hatóságok haladéktalanul kötelesek fellépni az alkotmány szellemében, a törvény szigorával." Ez a cikk "bűncselekmény. Hazaárulás bűne, amelyre nincs bocsánat, egyik láncszeme a Románia ellen szervezett akcióknak, amelyért a törvény előtt kell felelnie a lapnak és a cikk szerzőjének." "... meddig tűrik karba tett kézzel az illetékes román szervek, hogy Románia fővárosából, Bukarest szívéből terjesszék az egyetemes magyar irredentizmus budapesti feketemágia-laboratóriumában kotyvasztott mérget?" Így folytatja Hajdu Győző terjedelmes kirohanásban... /Hajdu Győző: A Romániai Magyar Szó foggal és körömmel védelmezi az egyetemes magyar irredentizmus lapját. Meddig élhetnek vissza a román nép türelmével a Romániában hepciáskodó irredenta magyarok? = Totusi Iubiera (Bukarest), átvette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./ Előzmény: Barabás István: Az akció fedőneve: Erdélyi Magyarság, Romániai Magyar Szó (Bukarest), ok. 9./"

Fey László szerint az RMDSZ által használt fogalmaknak /autonómia, társnemzet, államalkotó tényező/ nincs kellő meghatározása, ezért ezek használata bizalmatlanságot kelt. /Fay László: Politika - tudomány. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

Az RMDSZ Országos Elnöksége nov. 9-én ülésezett Bukarestben. Elhatározta, hogy a belső önrendelkezéssel kapcsolatban megfelelő információt bocsát a román és magyar közvélemény és mass media rendelkezésére. Az Országos Elnökség tiltakozott Ion Iliescu elnöki beiktatása alkalmából mondott beszéde miatt, melyben az RMDSZ belső önrendelkezésre vonatkozó elképzeléseit elferdítve, megbélyegző támadást indított az RMDSZ ellen. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

A Gyergyói Népfőiskola okt. 23-24-ére a magyarországi és romániai történészek népes csoportját hívta meg Gyergyószentmiklósra. A tudományos ülésszak első napján többek között Demény Lajos az erdélyi fejedelemség székely politikájáról, Oborni Teréz Erdély 1602. évi jövedelmeiről és kiadásairól, Magyar András Felvilágosodás és abszolutizmus címmel tartott előadást. A második napon Egyed Ákos, Garda Dezső, Tüdős Kinga és Benda Kálmán előadása hangzott el. Emlékezetes volt Benda Kálmán /Budapest/ történész, a kétkötetes Csángó-magyar Okmánytár szerzőjének előadása: A csángómagyarok múltja a legújabb történeti kutatások tükrében. /Komán János: A nagyobb testvér kötelessége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ Benda Kálmán munkájának pontos címe: Moldvai csángó-magyar okmánytár 1467-1706 /Magyarságkutató Intézet, Budapest, 1989/ Gyűjtötte és sajtó alá rendezte: Benda Kálmán, Jászay Gabriella, Kenéz Győző, Tóth István György. Szerkesztette, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta: Benda Kálmán

Kevés részadat látott napvilágot az 1992. jan. 7-i népszámlálásról, ezért fontos a Brassói Lapok táblázata: Brassó megye helységeinek nemzetiségi összetétele 1920-ban, 1977-ben és 1992-ben. - A másik táblázat a népszámlálás megyénkénti bontását tartalmazza, továbbá a magyar lakosság lélekszámának változását megyénként az előző, 1977-es népszámláláshoz viszonyítva /Brassói Lapok, 47. sz. nov. 20./

A román parlament nov. 19-én titkos szavazással /260 igen, 203 nem/ bizalmat szavazott Vacaroiu kormányának, annak a kormánynak, amely az RMDSZ javaslatát, a kisebbségügyi minisztérium létrehozását alkotmányellenesnek minősítette, az egyházak által szorgalmazott vallásügyi minisztérium felállítását pedig elvetette. Vacaroiu kormánylistájáról egy személyt, a magyarellenességéről ismert Vasile Moist a szavazásnál nem fogadtak el. Az új kormány kevésbé ismert szakemberekből áll. /Magyar Nemzet, nov. 20./ Az előző napokban a jobboldali pártok még támadták Vacaroiu kormányát, azután váratlanul mégis rájuk szavaztak. Kiszivárgott értesülés szerint ígéretet kaptak arra, hogy idővel - követeléseiknek megfelelően -, átalakítják a kormányt. /Új Magyarország, nov. 21./

"Szilágyi N. Sándor először a budapesti Köztársaság hetilapban /1992/25. sz./ adta közre írását, ezt vette át a Romániai Magyar Szó. A szerző elítélte egyes Erdélyből áttelepült közéleti személyiségek magatartását, akiknek egzisztenciát biztosít üldözöttségük, ezért a romániai helyzetet a valóságosnál sötétebbre festik. Aggasztja az, hogy nemzetféltő jelszavakkal csak a választók számát akarják növelni: az MDF így édesgeti be a választópolgárokat táborába - Szilágyi ezt látja Csurka István tanulmányában. - Sokatmondó, hogy a szerző a bukaresti napilapban utóiratot mellékelt, mondván, nem SZDSZ vagy Fidesz-szimpatizáns. /Szilágyi N. Sándor: Csöndes töprengés - fogyó reménységgel /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./ Bodor Pál sietve üdvözölte Szilágyi N. Sándor dolgozatát: "félelmetes ítéletet mond", "Irgalmatlan, halk szókimondással bebizonyítja: némely fűtött, szemrevaló nemzeti ágálásnál olykor nincs nemzetellenesebb." /Bodor Pál: Az alsóház kutyája. = Népszabadság, nov. 21./ "

Nyíregyházán és Beregszászon tartották meg okt. 28-31-e között a Kárpát-medence magyarságának közoktatási fórumát. Az egyes területek képviselői ismertették az anyanyelvi oktatás helyzetét. /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 6./ Kiadott állásfoglalásukban szorgalmazták az anyaországi és a határon túli területek oktatási tárcái közötti szerződések megkötését és betartását, adatbázis létrehozását, a pedagógusszövetségek munkájának koordinálását és önálló magyar módszertani központ létrehozását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./