Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Brehariu-Bruja, Alma
49514 tétel
1993. április 7.
Borbély Imre, az Állandó Bizottság alelnöke szerint az SZKT Nagyváradon megvalósította célkitűzéseit, megválasztotta a vezetőséget, akciótervek születtek. Nem volt alapvető ellentét Tőkés László püspök kijelentésével kapcsolatban. A közös cél kohéziós erőt jelent. Borbély Imre saját feladatának a belső törvények és szabályok megfogalmazását látja, melyek gördülékenyebbé teszik az RMDSZ testületeinek munkáját. /A közös cél érdekében. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 7./
1993. április 7.
Nagy F. István, a Bihar Megyei Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke értékelte az 1991 decemberében megalakult Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének munkáját. Jelenleg több szervezet is foglalkozik oktatási kérdésekkel /Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, Bolyai Társaság, Erdélyi Múzeum-Egyesület és az RMDSZ/, de ez a párhuzamosság nem jó. Az eddigi munka a sérelmek, tiltakozások megfogalmazásáig terjedt. - Nem lehet ölbetett kézzel nézni, hogy generációk nem részesednek magyar szakmai oktatásban. Esetleges és akadozó a főiskolai oktatás. Jelenleg Romániában 98 833 magyar gyermek jár román iskolába, ezek a tanulók közel 6000 román pedagógusnak adnak munkát. Ha a 222 000 magyarul tanuló diák román-, földrajz- és történelemtanárait is hozzászámítjuk, akkor mintegy 8000 román tanár kenyeréről van szó.- Egyre csökken a magyarul tanulók száma, mert a szülők román iskolába adják gyermekeiket. - 1991-től Bihar megye összes szakközépiskolájából kiszorították a magyar nyelvű oktatást. /Rais István: Önerőből építkezni. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 7./
1993. április 7.
"Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke sajtónyilatkozatban összegezte az etnikai tisztogatás kifejezésével kapcsolatos reagálásokat: "országos kiterjedésű hisztéria- és gyűlöletkampánynak lettem a célpontja." Elképzelhető-e, hogy egy ortodox püspököt valaha is olyan minősíthetetlen szavakkal és gyalázattal illessék, mint tették ezt a kisebbségi református magyar püspökkel, tette fel a kérdést, az "RMDSZ megalázott kisebbségi frakciójának hallgatása mellett - melynek tiszteletbeli elnöke vagyok." Hangsúlyozta, hogy Washingtonban "bizonyos fajta etnikai tisztogatásról" beszélt. Hazaárulással vádoló, letartóztatással, bűnvádi eljárással fenyegető támadói vagy félreértették - elismerve, hogy szerencsétlen képzelettársításra adott alkalmat a pillanatnyi délszláv helyzet -, vagy rosszhiszeműek, ezek a nacionál-kommunisták és a szélsőjobboldaliak, vagy könnyen befolyásolhatók, mint az ellenzék egyes képviselői, vagy az általános tájékozatlanság áldozatai. /Sajtónyilatkozat Kolozsváron. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 7./ "
1993. április 8.
Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke ismertette az Ügyvezető Elnökség feladatkörét. Az SZKT döntéshozó testület, politikai programokat fogalmaz meg, a romániai magyarság parlamentjeként működik. Az Ügyvezető Elnökség és az SZKT közötti viszony hasonló a parlament és kormány közötti viszonyhoz. Az Ügyvezető Elnökség végrehajtja a döntéseket, szakosított főosztályait alelnökök vezetik. A hat főosztály: politikai, gazdasági, önkormányzat-reformügyi, művelődési-egyházügyi, oktatási-ifjúsági és szervezési. Az egyes főosztályok vezetői /ügyvezető alelnökei/ a főosztály feladatkörét körvonalazták:Bodó Barna politikai ügyvezető alelnök: több hivataluk lesz, a stratégiai kérdések kidolgozását végzi az egyik, a taktikait a másik osztály, de a szövetségi elnöknek is lesz hivatala. György Béla Zsolt gazdasági ügyvezető alelnök: olyan gazdasági háttér működtetése, amely hasznosítaná azokat az energiákat, amelyeket eddig nem használtak, továbbá gazdasági alternatívák kidolgozása. Magyari László Nándor önkormányzat-reformügyi ügyvezető alelnök: tudományos szakértői feladataik vannak, struktúraváltás, információnyújtás önkormányzati tanácsosok és polgármesterek számára. Kötő József művelődési-egyházügyi ügyvezető alelnök: kulturális autonómia alapján a művelődési intézményrendszer szervezése, számolva az önszerveződési lehetőségekkel is. 1989 után elképzelhetetlen lett volna a magyar társadalom talpraállása, ha az egyház nem bocsátja rendelkezésre épületeit. Az egyházakat segíteni kell anyagi és szellemi javaik visszaszerzésében. Fischer Fülöp Ildikó oktatási-ifjúsági ügyvezető alelnök: szervezetek munkájának összehangolása, információáramlás biztosítása, önálló anyanyelvi oktatási hálózat kiépítése, az anyanyelvi szakoktatás és a gyógypedagógiai intézetek visszaállítása, tehetséggondozás. Somai József szervezési ügyvezető alelnök: a szervezet működtetése a feladata. Csiha Tamás az Állandó Bizottság elnöke elmondta, hogy a hozzá tartozó szervezet a házbizottságnak felel meg, a kéthavonta összeülő SZKT részére készítik elő a munkaanyagokat. /Simon Judit: Kísérlet az RMDSZ végrehajtó szerveinek kiépítésére. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 8./
1993. április 9.
Adrian Nastase, a képviselőház elnöke vezetésével parlamenti küldöttség látogatott Ukrajnába, ápr. 9-én térnek haza. A küldöttség találkozott Ivan Plujsccsal, a Legfelsőbb Rada elnökével. A megbeszélésen szó volt többek között a két ország közötti alapszerződés előkészítéséről, a kisebbségek helyzetérő, a kisebbségi jogok szavatolásáról. Tárgyaltak Románia, Ukrajna és Lengyelország hármas szövetségének létrehozásának tervéről is. Egyetértettek azzal, hogy jelenleg nem kívánatos a határmódosítás, azzal a kikötéssel, hogy a két ország biztosítja a nemzeti kisebbségek jogait. Leonyid Kravcsuk elnökkel is tárgyaltak. Adrian Nastase kifejtette, a Molotov-Ribbentrop paktum egyike a románok nagy történelmi fájdalmainak, a paktumot nem lehet meg nem történtté nyilvánítani, mert az máig fájó sebet ejtett Románia testén. /Határmódosítást nem, kisebbségi jogokat igen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./
1993. április 10.
Az RMDSZ újabb beadványt készít az 1989. decemberi események és az 1990. márciusi marosvásárhelyi véres incidens kapcsán elítéltek ügyében, mondta el Hajdú Gábor szenátor. A mai napig nem kellően tisztázottak a történtek. A Nemzeti Megmentési Tanács 1990. januári közkegyelmi rendeletét kellene alkalmazni. /Tóth Erzsébet: RMDSZ beadvány készül a hargitai vádlottak ügyében. = Magyar Nemzet, ápr. 10./
1993. április 10.
A román kormány a két döntően magyarlakta megye élére román prefektusokat nevezett ki. Casuneanu, Kovászna megye új prefektusa a Vatra Romaneasca ideológiai élharcosa. Bíró Béla szerint nem a prefektusok román nemzetiségét kellene kifogásolni, hanem azt az ideológiát elutasítani, melyet a kormánypárt és tagjai magukénak vallanak. Bíró Béla bántónak érezte a sepsiszentgyörgyi tüntetés jeligéjét: Magyar prefektust akarunk! Magyari Lajos a Háromszékben azt is leírta: lehet a prefektus a földre szállt román igazságosság, akkor sem kérünk belőle. Bíró ezzel nem ér egyet, mondván hogyan lehet majd fölsorakoztatni egy így fogalmazott követelés mögé fölsorakoztatni a román ellenzéket és a nemzetközi közvéleményt? /Bíró Béla /Sepsiszentgyörgy/: Etnikai diverziók. = Beszélő (Budapest), ápr. 10./
1993. április 10.
"Az Európai Demokratikus Unió /EDU/ Bukarestben tartózkodó küldöttségének vezetője, Wilfried Martens sajtóértekezletén egyértelműen fogalmazott: Romániában a demokrácia "csak papíron fest jól", "sokkal rosszabb a helyzet a gyakorlatban". Megbeszélést tartottak az RMDSZ-szel is. Az EDU képviselői elégedetlenek a kisebbségi helyzettel is, Románia ilyen vonatkozásban sem üti meg az ET-tagsághoz szükséges mércét. A Polgári Szövetség Pártja elnökhelyettese, Iona Paun Ottiman parlamenti küldöttség tagjaként járt az Egyesült Államokban. Hazatérve elmondta, hogy Washingtonban a román hatalomról azt állították, hogy nacionalista, neokommunista erőkre támaszkodik, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ nem szakított a Securitate köreivel. /B. T., Bukarest: Nyugatiak bírálják a román demokráciát. = Magyar Hírlap, ápr. 10./ "
1993. április 10-11.
"Az RMDSZ szenátusi és képviselőházi csoportja ápr. 8-án kiadott nyilatkozatában megállapította, hogy sorra eltávolítják a vezető tisztségekből a magyarokat, etnikai diszkrimináció tapasztalható az alkalmazáskor, illetve az elbocsátások során. A létbizonytalanság egyre több embert kényszerít távozásra, ez "egyfajta etnikai tisztogatásnak" is nevezető. A magyar prefektusok menesztésével párhuzamosan zajlik a visszarendeződés. - Fenyegető a szélsőséges sajtó uszítása. - Az RMDSZ-en belül fontos a vezető testületek, a tagság, a parlamenti csoport közötti szorosabb együttműködés és információcsere. /RMDSZ-nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10-11./ "
1993. április 14.
Maroshévíz RMDSZ vezetői és polgármesteri tanácsosai megfogalmazták a város magyarságának kéréseit, javaslatait. Maroshévíz lakóinak 28,9 %-a, 4955 lélek vallotta magát magyarnak az 1992-es népszámlálás adatai szerint. Az Európa Tanács 1201-es ajánlata szellemében kérik a következő kisebbségi jogokat: a magyar nemzetiségűek a hivatalokban használhassák anyanyelvüket, legyen kétnyelvű helységtábla, kétnyelvű feliratok /az RMDSZ kétnyelvű feliratát összetörték, a tejbolt kétnyelvű cégtábláját a polgármester távolíttatta el/, újra használhassanak régi magyar utcaneveket, kapjanak külön iskolát kapjanak a magyar adófizető polgárok gyermekei. /Komán János: Színvallató dokumentum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./
1993. április 15.
"Teodor Melescanu külügyminiszter a vele készített interjúban kifejtette, hogy Romániában minden politikai erő támogatja az ország betagolódását az európai struktúrákba. - A román-magyar kapcsolatok jobbak, mint ahogy a sajtóból látszanak. Találkozott az RMDSZ vezetőségével, akik ismertették álláspontjukat. A román-magyar tárgyalásoknál "ezekre is tekintettel kell lennünk." Melescanu szorgalmazza a legmagasabb szintű találkozót. - Nem kötik feltételhez a román-magyar szerződést, de ragaszkodnak a határok sérthetetlenségének kitételéhez. A másik vitatott pontról, a kisebbségi kérdésről azt mondta: "Számomra a kisebbségi kérdés nem létezik." Más országokkal összevetve nem súlyos ez a kérdés. - Most kedvezőek a feltételek a szerződéshez. /Vajnovszki Kázmér: Teodor Melescanu külügyminiszter exkluzív interjúja az Erdélyi Naplónak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 15./"
1993. április 16.
Ápr. 6-9-e között Adrian Nastase vezetésével román parlamenti küldöttség járt Ukrajnában, tagja volt Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő, aki beszámolt útjukról. Tárgyaltak Leonyid Kravcsuk elnökkel, az ukrán külügyminiszterrel és ukrán parlamenti bizottságokkal. A román-ukrán alapszerződés tartalmáról és a feszültséggócokról volt szó. Kravcsuk kifejtette, hogy nem képezheti alku tárgyát a határok kérdése. Nastase hangsúlyozta, hogy küldöttségük nem területi követelésekkel érkezett, ezt a kérdést egyelőre mellőzni kell. Csernovicban találkoztak a román kulturális és társadalmi szervezetek képviselőivel, akiknek jogos követeléseik kísértetiesen hasonlítanak az RMDSZ és Tőkés László püspök állásfoglalásaira: a román nyelv hivatalossá tétele, román egyetem Csernovicban, határforgalom megkönnyítése, román sajtótermékek megrendelésének megkönnyítése, helységnevek román nyelvű használatának engedélyezése... /Oláh István: Messze távol a hómezőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./
1993. április 16.
Somai József, az RMDSZ szervezési ügyvezető alelnöke vázolta az RMDSZ új szervezeti felállását, melyet az RMDSZ brassói kongresszusa határozott el. Az RMDSZ-nek Bukarestben van a székhelye, Kolozsvár pedig az ügyintézés központja, kivéve a gazdasági alelnökséget, mert az Csíkszeredában van. Az ügyvezető elnökség hetente ülésezik, ezen megjelennek az RMDSZ parlamenti frakcióvezetői is. Bukarestben van az elnökségi hivatal, pontosabban egy része, mert Marosvásárhelyen is lesz szövetségi elnöki hivatal. Marosvásárhelyen dolgozik egy hivatalvezető, aki kapcsolatteremtési feladata mellett egyik szerkesztője az RMDSZ Közlönynek. A bukaresti elnöki hivatal a napi sajtótájékoztatót adja ki. A bukaresti székház emellett az RMDSZ két parlamenti csoportjának munkahelye is. Eddig az RMDSZ nagyon kevés alkalmazottal dolgozott, így nem születtek meg az adatbázisai, nagy összesítései. /Nits Árpád: Elnökök és székházak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./
1993. április 16.
"Az RMDSZ brassói kongresszusáig Borbély Imre képviselő az RMDSZ politikai ügyekkel megbízott elnökségi tagja volt. A radikálisok szószólójaként kezdettől fogva szorgalmazta a kisebbségi jogok nemzetköz normáinak rögzítését az RMDSZ programjában és alapleveiben. A kongresszuson elfogadott dokumentumok őt igazolták. A vele készült beszélgetésben Borbély Imre kifejtette, hogy az önrendelkezést két lépcsőben látja megvalósíthatónak. Először az alkotmánnyal nem ütköző elemeket kell megvalósítani, ehhez akarat, munka és pénz szükséges. A romániai magyarság számbevétele, általános és titkos magyar választások megtartása, a személyi, majd a kulturális autonómia gyakorlatba ültetése végrehajtható, nem kell engedély hozzá. A területi autonómia elérése a második lépcsőfok lenne, ehhez a megváltoztatott alkotmány szükséges. Borbély Imre úgy látja, hogy két éven belül lebonyolított szavazással legitim parlament jön majd létre. Ez a "magyar parlament" igyekszik majd megvalósítani a programot. Mindehhez sok pénzre van szükség. Borbély Imre hozzátette, hogy "első számú partnerünk a továbbra is a román ellenzék". /Ábrám Zoltán: Átmeneti időszakokban átmeneti célok. = Új Magyarország, ápr. 16./"
1993. április 19.
"Iliescu elnök is részt vesz az ápr. 19-én Washingtonban a Holocaust Múzeum megnyitása alkalmából rendezett emlékezésen. Iliescu Moses Rosennel, Románia főrabbijával utazik Washingtonba. Iliescu elnököt és pártját a zsidóellenes szélsőséges pártok is támogatják. Nemrégiben Moses Rosen külön kihallgatáson volt Iliescunál, és kérte az Europa, illetve Romania Mare antiszemita lapok betiltását. Iliescut nem hívta meg az amerikai kormány, ezért útja magánvállalkozásnak minősül. Iliescu szívesen találkozott volna Clinton elnökkel, de kérését elutasították. A bukaresti elnöki hivatal cselhez folyamodott: felbérelt egy lobby-társaságot, amely megkíséri elérni az Iliescu-Clinton-találkozót. Állítólag a társaság 200 ezer dollárt kap fáradozásáért. /Botos László: Rendhagyó román "páros" Washingtonban. = Új Magyarország, ápr. 19./"
1993. április 21.
A régi megszüntetett Udvarhely megye visszaállítását követelték többen Székelyudvarhelyen. Élükön áll Katona Ádám, aki bejárta Udvarhely szék falvait. Az Udvarhelyi Híradó márc. 16-i számában már úgy fogalmazott, hogy csak az Iliescu-rezsim magyar kiszolgálói ragaszkodnak a mostani Hargita megyéhez. Az Erőszakkal Megszüntetett Megyék Ligája 1991 tavaszán Iliescu elnöktől 21 történelmi megye visszaállítását kérte. Akkor az elnök 7-8 megye visszaállítását ígérte meg, újabban pedig már csak háromról van szó, de Udvarhely megye benne szerepel. Székelyudvarhely 41 ezer lakosának 95 százaléka magyar, mindössze 750 román él a városban. Marosi Barna felhívta a figyelmet arra, amennyiben újra megyeközpont lenne a város, 72 megyei intézményt kellene felállítani, ez 4000 embert jelentene, családtagokkal 12 000 fő. A megyei intézményekben jóformán nincs is magyar, ezért a hatalom az új megyében is románokat nevezne ki, megindulhatna a románok betelepítése. Emiatt nem célszerű most megyésíteni. /Marosi Barna: Etnikai csapda: Udvarhely megye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./
1993. április 21.
Lezsák Sándor a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója, alelnöke. Létrehozta és vezeti a Lakitelek Alapítványt. Nemrég Marosvásárhely járt az alapítvány kuratóriumával. A vele készült beszélgetésben elmondta, hogy a Lakitelek Alapítvány gyűjtőmeder. Erőket akarnak mozgósítani mindenütt, hogy elinduljon valami. Fáradt és zsibbadt az ország. Vannak bizonyos döntések, amelyekhez kétharmados többség szükséges, mint például a sajtó, a rádió, a tévé ügye, ami médiaháborúhoz vezetett. Ennek folytán vált az MDF népszerűtlenné. A volt kommunista vezetők a politikai hatalmat átmentették gazdasági hatalommá. Az emberek nagy hányada becsapottnak érzi magát. Hangos a számonkérő hang. /Nagy Miklós Kund: A lehetetlenben megtalálni a lehetségest. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./
1993. április 21.
"Horváth Alpár, az Európai Idő főszerkesztője lapjában szenvedélyes kirohanást intéz az árulókhoz, árulónak nevezve azokat, akik azt szorgalmazzák, hogy tiltakozásul mondjanak le Hargita és Kovászna megyében a magyar polgármesterek és tanácsosok. Nem írta ki Tőkés László nevét, de feltehetően őrá célzott, mondván: "Aki azt hiszi, hogy múlt időben szerzett /vitathatatlan!/ érdemei miatt jogában áll elvárni, hogy egyetlen szavára kétmillió magyar a kútba ugorjon, az ugorjon elsőnek!" A román ellenzékkel való párbeszéd nélkül nincs romániai magyar megmaradás. Aki ezt nem látja be, az álljon félre, ha nem akar árulóvá válni, ajánlotta Horváth Alpár. /Horváth Alpár: Az árulókhoz. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./ "
1993. április 23.
Bill Clinton amerikai elnök ápr. 21-én fogadást adott a Fehér Házban a Holocaust Emlékmúzeum felavatása alkalmából Washingtonban tartózkodó kilenc államfő és három miniszterelnök tiszteletére, közben az elnök és Al Gore alelnök találkozott a vezető politikusokkal. A 15 perces Clinton-Iliescu találkozó után az amerikai elnök jónak ítélte a megbeszélést. Iliescu elnök ismertette a demokratizálódás és gazdasági reform folyamatát. Iliescu elnök néhány perces megbeszélést folytatott Göncz Árpád köztársasági elnökkel is. Iliescu közvetlen találkozót javasolt, Göncz Árpád azonban kijelentette, hogy a találkozót előkészített megállapodásoknak kellene megelőzniük. /Göncz ?Iliescu beszélgetés a fehér házi fogadáson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./
1993. április 26.
"Corneliu Vadim Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke és a két alelnök Iliescu elnökhöz írt nyílt levelét publikálták ápr. 23-án. A fasiszta eszméket hirdető pártvezér a levélben hevesen bírálta az elnököt, mert Washingtonban részt vett a Holocaust Múzeum megnyitásán. Ez a múzeum a "sátán otthona", mert a romániai zsidóüldözésről is megemlékezik: a román fasiszták közel 400 ezer zsidót öltek meg. Tudorék tagadják mindezt, aljas történelemhamisításnak mondják. Iliescu Romániát a cionista diktatúra uralma alá akarja hajtani, mindezek miatt a Nagy Románia Párt megvonja a bizalmat tőle, tudatják levelükben. /Magyar Hírlap, Új Magyarország, ápr. 26./ "
1993. április 27.
"Jeszenszky Géza külügyminiszter nyilatkozott a Romániai Magyar Szónak. A magyar társadalom szeretné, ha megjavulna a román-magyar viszony. Magyarországnak nincs területi igénye, "elismerjük, tiszteletben tartjuk a békeszerződést", mondta. A romániai magyarságnak jogos kívánságai vannak. Ha ezekben megoldás születik, akkor van értelme szerződést kötni. A "kisebbségek ellenére, a kisebbségek feje fölött nem fogunk szerződni", hangsúlyozta a miniszter. Amennyiben a román vezetés a romániai magyarsággal leül tárgyalni és közös megállapodás születik, akkor "mehetünk bele bármilyen egyezménybe". A magyar külügyminiszter mindig szorgalmazta a határátkelők bővítését. /Székely László: Exkluzív interjú Jeszenszky Géza külügyminiszterrel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./"
1993. április 27.
A Pesti Hírlap szerkesztőségéből hívták fel Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, hogy megkérdezzék, igaz-e az a hír, hogy le akarják tartóztatni. Markó Béla elmondta, a rádióból értesült ő is arról, hogy bizonyos román körök ezt szorgalmazzák. Rendszeresen kap névtelen leveleket. A fenyegetések a Román Nemzeti Egységpárttól származnak. /Markó Bélát ismét fenyegetik. = Pesti Hírlap, ápr. 27./
1993. április 28.
"Micea Pascu - korábban Iliescu elnök tanácsadója, jelenleg védelmi minisztériumi államtitkár - elemző cikke az angol nyelvű japán Daily Yominsi című lapban jelent meg. A Romániai Magyar Szó magyar fordításban közölte Pascu elemzését. Pascu szerint Magyarország kezd c fő potenciális ellenségévé válni, de a nagyhatalmak nem támogatják Romániával kapcsolatos céljai elérésében. Magyarországnak meg kell elégednie kisebb eredményekkel, és elnapolni a legfontosabbat /Erdély kérdését/, addig, amíg egy nagyhatalom nem lesz hajlandó Magyarország problémáját "rendezni". A nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatban Magyarország előnye jelentős. Bukarestben nem kell dramatizálni ezt az előnyt, sem alábecsülni, amíg a magyarországi vezetés és a romániai magyarok tovább folytatják ellenséges akcióikat Románia ellen. /Románia keresi helyét az új rendben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./"
1993. április 30.
Ápr. 30-án tárgyalta Bukarestben a Legfelsőbb Bíróság Cseresznyés Pál fellebbezését, akit a marosvásárhelyi törvényszék minősített emberölési kísérlet vádjával 10 év börtönre ítélt. - Frunda György, Cseresznyés Pál védője hangsúlyozta, ez politikai per, a 45 oldalas vádiratból 30 a marosvásárhelyi eseményekről szól, melyben - szemben a Helsinki Bizottság jelentésével -, a magyarságot kiáltja ki egyedüli bűnösnek. A marosvásárhelyi bíróságok elfogultak: az elítéltek közöl mindössze két román szerepel /másfél éves felfüggesztett szabadságvesztéssel/, de 44 magyar és cigány. Cseresznyés Pál elismerte, hogy belerúgott Mihaila Cofariuba, de ez nem emberölési kísérlet. A vádlott elmondta, hogy letartóztatása idején és később is, a börtönben többször megverték, aludni sem hagyták. Cseresznyés ügyvédje kérte, hogy a verést akadályozzák meg. A fellebbezés ügyében máj. 17-én hoznak ítéletet. Frunda György felmentő ítéletet kért. Amennyiben ez nem következik be, nemzetközi fórumokhoz fordulnak, mondta. /Demeter J. Ildikó: Mérlegen a Cseresznyés-per. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./ Az ápr. 30-i tárgyaláson bevonult az ítélőtanács: Antonie Pandrea elnök, Silvia Marica és Gheorghe Toader bírák. Az ügyész Bonini. Frunda György kérte a bíróságot, hogy védencével magyarul beszélhessen, de ezt nem engedélyezték. Frunda György védőbeszédében cáfolta a vádiratban foglaltakat. Akkor három autóbusz érkezett félrevezetett emberekkel, akik megtámadták az RMDSZ székházát. Ha a szervezők nem bujtatják fel a vidékről beáramló embereket, nem került volna sor összecsapásra. Maga Mihaila Cofariu is bevallotta, a román pópa figyelmeztette őket, a magyarok elfoglalták Marosvásárhelyt és uralmuk alá akarják keríteni Erdélyt. Sütő András támadóját másfél évre ítélték, Cseresznyés Pál egy rúgásért 10 esztendőre. Egy ütés nem meríti ki a minősített emberölés kísérletének vádját. A közerkölcs elleni vétség pedig nevetséges vád, amikor összecsapás történt. Megdöbbentő volt a sértett Cofariu ügyvédjének állítása: hangversenyre érkeztek a görgényvölgyi románok. /!/ Cseresznyés Pál elmondta, hogy a előzetes letartóztatása idején és a börtönben súlyosan bántalmazták a börtönőrök és cellatársai is. Nem hagyták pihenni, éjszaka is felzavarták és megverték. A tárgyalás után Frunda György kijelentette, ha a határozat nem lesz pozitív, akkor Cseresznyés ügyét újból szóbahozza az Európa Tanács jogi bizottságában. /Béres Katalin: Románia Dreyfus-pöre? = Orient Expressz (Bukarest), máj. 7./ Előzmény: 1991. jan. 18-án tartóztatták le, 1992. júl. 7-én a Maros Megyei Törvényszék 10 év börtönbüntetésre, valamint 1 millió lej kártérítésre ítélte Cseresznyés Pált és - távollétében - Barabás Ernőt. /Népújság (Marosvásárhely), 1992. júl. 8./
1993. április 30.
"1992 júliusában elfogadták az egyházi alkalmazottak fizetéspótlékát szabályozó 373. számú kormányhatározatot. Ennek értelmében az állami hozzájárulást megduplázták, és "különleges esetekben" a minimálbér szintjére emelték, amely a megduplázott összeg csaknem kétszerese volt. Pár nappal később kiderült, hogy ez a "különleges esetek" megfogalmazás csak a Hargita és c megyékbe szolgálatra kivezényelt ortodox pópákra vonatkozik. Az ortodox egyház ugyanis 75 éves román fennhatóság után sem tudott Székelyföldön gyökeret ereszteni. A két világháború között is volt hasonló eljárás: a Székelyföldön munkát vállaló román tanítók dupla fizetést kaptak. Az ortodox egyháznak ez sem elég. Idei 291. számú átiratában maga Teoctist, az ortodox egyház pátriárkája fordult az államelnökhöz, a miniszterelnökhöz, egész sor intézkedést sürgetve. Többek között: 1993-tól az ortodox egyház alkalmazottainak teljes fizetését az állami költségvetés fedezze, továbbá valutában fizesse az állam a román ortodox egyház külföldön szolgálatot teljesítő személyzetét, valamennyi teológiai szemináriumot a költségvetés finanszírozza? Nem lehet tudni, hogy Teoctist megkapta a kért támogatásokat, az ilyen határozatok csak évek múlva szivárognak ki. /Tibori Szabó Zoltán: Teoctist pátriárka nagylelkűsége. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./"
1993. április 30.
Van már vonósnégyes utánpótlás, aki Ruha István, Ágoston András, Márkos András és Csaba Péter egykor oly magasrendű kamarazenei kultúrájának folyamatosságát megőrzik. A Brassóban megrendezett Wilhelm Berger vonósnégyes versenyén az első díjat a kolozsvári kvartettnek /Bartha Lajos, Bartah Mátyás, Szabó-Koréh István, Kostyák Előd/ ítélte. /Nagyhalmágyi József: Kitörő kolozsvári siker Brassóban. = Brassói Lapok, ápr. 30./
1993. május 6.
"A Romániai Magyar Szó magyar fordításban közölte a román szenátorok Tőkés Lászlóhoz írt nyílt levelét. Lényege: nem igaz, hogy Románia hetven év óta kisebbségellenes politikát folytatott. A két világháború között a legdemokratikusabb elveket alkalmazták, amelyet megértő nagylelkűség jellemzett, egyetlen megalapozott tiltakozás vagy panasz sem hangzott el. A kommunista rezsim első 25 évében túlzások történtek, melyek sok esetben a többséget hozták hátrányos helyzetbe a kisebbséggel szemben. A "korlátolt önrendelkezés" elszigetelődés, képtelenség, az etnikai tisztogatás kifejezés a román néppel szembeni támadás, rágalom. Tőkés László vádjai károkat okoztak Romániának. /Román szenátorok nyílt levele Tőkés Lászlóhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./"
1993. május 6.
"Interpellációban tiltakozott a pápa tervezett romániai látogatása ellen Petre Turlea. Arra hivatkozott, hogy ilyenkor ki kell kérni a többségi egyház véleményét is, de az ortodox pátriárkával nem konzultáltak ebben a kérdésben. Az ortodox pátriárka sajtóirodája "alkalmatlannak és egyelőre korainak" nevezte a pápa látogatását. /Bukaresti vita a pápa látogatásáról. = Magyar Hírlap, máj. 6./"
1993. május 7.
Csiha Kálmán püspököt 1957-ben koncepciós perben tíz év börtönre ítélték. Fiatal házas volt, felesége három hónapos terhes. Megjárta a román börtönöket, a Duna-delta munkatáborait. Hat és fél év múlva szabadulhatott. Románia csak úgy kaphatott kölcsönt, ha a politikai foglyokat szabadon bocsátja. Ezért született meg az 1964-es amnesztia. Amikor kiszabadult, Marosvásárhelyen, a Vártemplom másodlelkésze lett. Ehhez a templomhoz tartozott egy másik kicsi templom is, lelkileg tönkrement gyülekezettel. Átvette ezt a gyülekezetet. Innen ment a Gecse utcába. A környéken minden házba bekopogtak, van-e református a családban. Úgy tudták, hogy közel hétezer fős a gyülekezet, miután bejárták a környéket, kiderült, több mint 12 ezren vannak. A hívők egy részéből további két önálló gyülekezetet alakított. Az 1989-es változás után célul tűzte ki a püspök a nagy múltú kolozsvári református líceum újjáélesztését. A tanítást 1990-ben megindították, de nincs saját épületük. A város peremén egy lepusztult elemi iskola négy tantermében folyik a tanítás. Indítottak egy-egy osztály Sepsiszentgyörgyön és Nagyenyeden is. Erdélyben az utóbbi időben 25 új templom épült. Jövőre harmincan, utána hetvenen végeznek a teológián, így megoldódik a jelenlegi paphiány. /Devich Márton: Csiha Kálmán, Erdély püspöke a lelki zűrzavarról és a reményekről= Magyar Nemzet, máj. 7./
1993. május 9.
Magyari Lajos költő, szenátor visszatért a román szenátorok Tőkés László püspökhöz írt nyílt levelére. A szerzők visszautasították azt, hogy Romániában hetven éve folyik a nemzetiségek jogfosztását célzó politika. Azt állították, hogy a két világháború között Romániában nem létezett nemzetiségi elnyomás. A valóság más képet mutat. Elég az Anghelescu-féle nyelvtörvényre, az ún. kultúrzónák tendenciózus felállítására, a magyarlakta vidékek román hivatalnokokkal feltöltésére, a hírhedt névelemzésre, a földreform preferenciális alkalmazására, a magyar egyházak vagyonának megcsonkítására, a székely közbirtok jelentős részének elvételére hivatkozni. /Magyari Lajos. Az eszmék haszna és a tények ereje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./