"Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés frakciója a Neptunfürdőn folytatott tárgyalásokat elítélő állásfoglalást adott ki /a "neptunfürdői egyezmény" tárgyában/. Tokay György, Borbély László és Frunda György két év óta legitim felhatalmazás nélkül folytatott titkos tárgyalást a román kormányzat képviselőivel, az erdélyi magyarság hiteles képviseleti szerve, az RMDSZ "helyett és ellenében". A tárgyalásaik során elért állítólagos eredmények a romániai magyarság minimális szintjének sem felelnek meg. A belső önrendelkezés helyett beérik többnyelvű utcanév-táblákkal, a Kisebbségi Minisztérium helyett Kisebbségi Tanáccsal, Bolyai Egyetem helyett 300 hellyel. Mindez csak a román hatalomnak használ. A román és magyar nép között kívánatos megbékélés kezdetét egy őszinte párbeszéd jelenthetné, azonban a neptuni találkozón elfogadhatatlan alku jött létre. /Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés frakciójának állásfoglalása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./ "

A mozdonyvezetők sztrájkja tovább tart, hatalmas károkat okozva az országnak. A Legfelsőbb Törvényszék aug. 13-i ítélete 80 napra felfüggesztette a sztrájkot, ennek azonban nem lett foganatja, sőt a még közlekedő vonatokat is leállították a sztrájkolók. Iliescu elnököt kérték fel közvetítésre. /A mozdonyvezetők kitartanak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14-15./

Aug. 1-10-e között tartották Veszprémben a második Magyarságismereti Tábort. A rendezők a szomszédos országokból több mint száz diákot és pedagógust hívtak meg. A veszprémi táborozókat üzenetben üdvözölte Jeszenszky Géza külügyminiszter. A lap közölte az üzenet szövegét. Jeszenszky Géza jelezte, hogy idén nem tud jelen lenni és beszélgetni a megjelentekkel, mint azt tavaly tette. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány támogatja a magyar nemzetnek az országhatárokon kívül rekedt tagjait abban a jogos küzdelemben, amit nyelvük, kultúrájuk és magyarságtudatuk megőrzéséért folytatnak. Magyarország kész szomszédaival államközi szerződéseket kötni. Azon országok esetében, ahol magyar kisebbségek, nemzetrészek vannak, ott a szerződésnek a magyar közösség jogainak garantálását is tartalmaznia kell. A román-magyar tárgyalásokban az RMDSZ igényét figyelembe veszik. Ha bármely ország kész azokat a biztosítékokat megadni, amiket az ott élő magyarok igényelnek /önkormányzat, iskolarendszer megőrzése, keresztnév- és helynévhasználat, a decentralizáció, az arányos képviselet minden szinten stb./, akkor lehet jó szerződést kötni. Magyarországnak nincs határvitája egyetlen szomszédjával sem, nincs területi követelése. /Jeszenszky Géza üzenete a veszprémi táborozókhoz. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

A Román Csendőrség megalakulásának századik évfordulója alkalmából Nagyváradon a csendőrség Armatei Romane utcai székházában sajtótájékoztatót tartott Petru Buhai őrnagy, aki 1990. szeptembere óta tölti be a városi csendőrség parancsnoki tisztségét. A csendőrség a Belügyminisztériumhoz tartozó fegyveres alakulat, melynek fő feladatai közé tartozik a különleges jelentőségű létesítmények és intézmények védelme, emellett segítséget nyújtanak a rendőrség rendfenntartó erőinek, részt vesznek a törvényes rend helyreállításában. Annak ellenére, hogy a Bihar megyei csendőrségnek nincs kihelyezett állománya, tevékenysége mégis kiterjed az egész megyére. Rendelkezésükre állnak különleges csapatszállító- és rohamkocsik. A csendőrség 1947-es feloszlatása után a Securitate egyik alakulata töltötte be szerepüket 1990-ig. Azóta a repülőterek és egyéb fontos stratégiai pontok védelme a csendőrség feladata. A helyi rendőrség a csendőrséggel karöltve razziát tartott Félixfürdőn, ezenkívül tíz betöréses lopás elkövetőit tartóztatták le. /Albert Ferenc: Sajtótájékoztató a csendőrségen. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 18./

A sajtóban az olvasható, hogy belháború dúl az RMDSZ-ben a Neptun-ügy miatt. Valójában néhány ember, visszaélve választói bizalmával, partizánakcióba kezdett, szögezte le Dénes László. Kérdés ezek után: van-e helyük az RMDSZ-ben? Az SZKT-nak kell dönteni erről. Vannak, akik hallgatnak és taktikusan kivárnak, mint a Szabadelvű Kör vagy a szocdem újbaloldal. /Dénes László: RMDSZ. Nincs semmiféle belháború. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 19./

Gyergyószentmiklóson a város szélén épül a Szent Erzsébet Otthon, Hajdó István római katolikus esperes elmondta, hogy jövőre szeretnék átadni. Külföldi segítséggel folyik az építkezés. A Csíky-kertbe az egyház megvett egy épületet, Barth Ottó plébános Temesvárról került ide, már ott építkezett, öregek otthona mellett Caritas-központot létesített s egy hatalmas raktárt. Itt Gyergyószentmiklóson a külföldi segítséggel megvett épület tanulmányi központ lesz. A gazdákat oktatják korszerű mezőgazdasági ismeretekre, emellett külföldről kapott mezőgazdasági gépek használatára. /T. Szabó Edit: Egyházi segítséggel Gyergyóban új világoz építenek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 19./

Szilágyi N. Sándor nem érti, miért kavart ekkora indulatot az, ami a Neptunon történt. Hosszadalmas fejtegetésében kiállt amellett, hogy az esetnek van egy jóhiszemű értelmezése. Amíg nincs biztos tudásunk arról, hogy ez a három ember rosszhiszeműen, az RMDSZ-t elárulva vett részt a találkozón, addig vélelmezni kell a jóhiszeműséget. A cikkírót aggasztja a Neptun-ügyben megjelenő cikkek ingerült hangneme. Idézett az egyikből, hozzátéve: a sztálini korszak rémképei jelennek meg előtte, a kirakatperek hangulata kísért. /Szilágyi N. Sándor: Nem értem, mi van. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20., folyt.: aug. 21./ Szilágyi N. Sándor nem jelezte, de az általa elítélt idézet Tőkés László A hatalom uszályában /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7-8./ c. írásából való

"Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségi főbiztosa találkozott Adrian Nastase képviselőházi elnökkel, Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral, előzőleg az RMDSZ vezetőivel és részt vett a Nemzeti Kisebbségi Tanács ülésén. Max van der Stoel elmondta, hogy bizonyos ajánlásokat fogalmazott meg a román kormánynak. Tapasztalatairól beszámol az EBEÉ szeptemberi összejövetelén. "Úgy vélem, mindenütt, ahol kisebbségek élnek, problémák is felmerülnek, melyeket meg kell oldani" ? mondotta. A megoldás az emberi jogok tiszteletben tartása. /Ahol kisebbségek élnek, problémák is vannak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./ Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségi főbiztosa elismeréssel beszélt a kisebbségek kérdésének kezelésében tapasztalható fejlődésről. /EBEÉ-elismerés Bukarestnek. = Népszabadság, aug. 21./"

"A Nemzeti Megmentési Frontból alakult Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja /RTDP/ Kolozs megyei vezetősége sajtóértekezletet tartott, ahol Grigore Zanc prefektus bemutatkozott, mint az RTDP új megyei elnöke. Bejelentette, hogy a fúzió most ért el megyei szintre, az új párt egyesült a Republikánus Párttal, a Szövetkezeti Párttal és a Szocialista Demokratikus Párttal. Liviu Maior tanügyminiszter kijelentette, hogy a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa javaslata a kisebbségek nyelvén történő feliratokról csak ajánlat, ezt nem kell tiszteletben tartani. "Úgy mondom ezt, mint a kormány tagja", hangsúlyozta, hozzátéve: "Esetleg akkor kellene alkalmazni, ha a helyi lakosság több mint 80 százaléka kisebbségi lenne." /Balló Áron: Liviu Maior: "Nem hiszem, hogy alkalmazzák a nemzetiségi feliratozást". = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./ "

"Traian Chebeleu elnöki szóvivő aug. 20-i sajtóértekezletén elmondta, hogy a Neptunon tartott tanácskozások nem voltak titkosak. A tanácskozást bíráló RMDSZ-vezetőkről megállapította: vélekedésük szélsőséges álláspontnak minősíthető. A kétnyelvű feliratokról kifejtette, hogy a Nemzeti Kisebbségi Tanács csak ajánlást fogalmazott meg, döntés még nincs. /Ferencz L. Imre: "Szélsőséges álláspontnak minősíthető". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./ "

Nyílt levélben válaszoltak a Neptun-tárgyaláson részt vett RMDSZ-képviselők Tőkés László A hatalom uszályában /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7-8./ című írására, mely már-már vádiratnak is beillik. Elutasították a vádakat, továbbra is azt állították, hogy megbeszéléseikről tájékoztatták Markó Béla elnököt és a parlamenti frakció tagjait. Tőkés László és Szőcs Géza sem számolt be több tárgyalásáról, érveltek. Arra a kérdésre, hogy volt-e mandátumuk az RMDSZ-től, elismerték, hogy nem volt, de megmagyarázták: nem volt szó alkuról, csak eszmecseréről. Azt is fölvetették, hogy az ET 1201-es ajánlásáról nem tudtak. - Nem kötöttek egyezséget, nem kötöttek alkut, hangoztatták. Szerintük David Binder szándékosan írta rágalmazó cikkét a New York Timesban, tiltakozó nyilatkozatukat viszont nem közölte a lap. /Lármafák égetése (Válasz Tőkés Lászlónak). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./ Megjegyzés: az ET 1201/1993-as ajánlásának szövege ismert volt, közölte a Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21-i száma.

"Székedi Ferenc, a Csíki RMDSZ elnöke az RMDSZ tagsága nevében nyilatkozatban tiltakozott az ellen, hogy a kormány aug. 11-i határozatával kinevezte Hargita megye alprefektusává Nagy Sándort, a Szocialista Munkapárt tagját. A visszarendeződés elveit valló Nagy Sándor pártja színeiben indult az 1992-es választásokon, és Székelyudvarhelyen 50, Csíkszeredában 108 szavazatot kapott, így a lakosság 0,3 százalékának bizalmát élvezi. A volt pártfunkcionárius azt nyilatkozta az Erdélyi Naplóban /1992. márc. 26./: "Érdekes módon magyar létemre sohasem éreztem kisebbségi helyzetben magamat Romániában." /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./ "

A kormánypárt nem támogatja a Kisebbségi Tanács döntését, amely szerint mindazokban a helységekben, ahol a kisebbség aránya eléri a tíz százalékot, többnyelvű feliratozást alkalmaznak. A Románok Nemzeti Egységpártja, személyesen Funar elnök közleményt adott ki, ebben leszögezte, ha a kormány tárgyalni fog a Kisebbségi Tanács döntéseiről, akkor a párt bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen. /Funar ismét bekeményít. = Új Magyarország, aug. 26./

Az RMDSZ memorandumot adott ki Románia felvételéről az Európa Tanácsba. A memorandumban tizenöt pontban összefoglalták Románia jogrendjével kapcsolatos kifogásokat, köztük a felfokozott nacionalizmust /melyet a hatalom olykor bátorít/, a kisebbségi elem vezetésből való kiszorítását, diszkrimináció érvényesülését az igazságszolgáltatásban /az 1990-es marosvásárhelyi események nyomán kizárólag kisebbséghez tartozó személyeket ítéltek el/, kisebbségi területen a földek visszaadásában, annak kimondásában, hogy Románia egységes nemzetállam, az igazságügyi eljárások nyelve kizárólag román, a helyhatósági tanács ülésein kötelező a román nyelv használata, akkor is, ha a tanács valamennyi tagja egyazon kisebbség nyelvét beszéli, a kisebbségiek számára anyanyelvű szakképzés nem létezik, a közel kétmilliós magyar nemzetiség nem rendelkezik egyetemmel, az 1959-ben megszüntetett önálló magyar nyelvű Bolyai Egyetemet nem indították újra, nem történt meg az egyházi javak visszaadása. A romániai magyarság igényeinek megfogalmazása következik a memorandumban, ismét pontokba szedve. Ezek között szerepel a sajtószabadság szavatolása, a helyi közösségek anyagi függetlensége, a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezőként való elismerése, az ET 1201-es és 1203-as ajánlása alapján kisebbségi törvény elfogadása, kisebbségi minisztérium vagy államtitkárság létrehozása, a nemzeti kisebbségek anyanyelvének szabad használata a közéletben, a többnyelvű feliratok szabályozása, olyan oktatási törvény megalkotása, amely szavatolja az önálló, kisebbségek által irányított anyanyelvi iskolahálózat kiépítését minden szinten és minden formában, a jogtalanul elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatása, az államosított, kisajátított és elkobzott magántulajdonok visszaszolgáltatása. /A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Memoranduma Románia felvételéről az Európa Tanácsba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./ A memorandumhoz mellékletet is készített az RMDSZ, ebben részletezte a magyarság helyzetét. / A melléklet fejezetei a következők. I. Románia politikai rendszere és a kisebbségek ? az 1914-1944 közötti időszak, az 1945-1965 közötti időszak, az 1965-1989 közötti időszak. II. A román állam gazdaságpolitikája. III. A magyar tannyelvű oktatás Romániában. IV. A kisebbségi kultúra helyzetének alakulása. V. Az egyházak helyzete. VI. A demográfiai helyzet Romániában. VII. Az 1989 utáni törvénykezés. VIII. RMDSZ. A magyarság helyzete a román nemzetállamban (1918-1993) Melléklet az RMDSZ Memorandumához. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7, folytatásokban: szept. 8., 9., 10./

Tófalvi Zoltán összegezte a neptuni tárgyalással kapcsolatos kérdéseket. A neptuni hármak közös nyilatkozatuk szerint minden egyes megbeszélés alkalmával a résztvevők sajtónyilatkozatot adtak ki és beszámoltak arról az RMDSZ vezetőségének. Hol vannak ezek a sajtónyilatkozatok, kérdezte Tófalvi Zoltán. A találkozókon elhangzottak csak ígéretek, Tőkés László püspök viszont emlékeztetett: az amerikai sajtó ellenben a találkozókon kötött egyezményeket konkrét megállapodásként sorolta fel. Tőkés Lászlónak igaza van, írta Tófalvi Zoltán, a kolozsvári egyetemen elkülönített 300 hely túlságosan kevés és bármikor visszavonható. Románia az Európa Tanács tagja akar lenni. Ezért jelent meg a nemzetközi sajtóban az ígéretek lajstroma. /Tófalvi Zoltán: Kérdések és tanulságok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 26./

"Bárányi Ferenc temesvári orvos, RMDSZ-képviselő, egyben a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt alelnöke a Magyar Hírlapnak nyilatkozva határozottan a neptuni hármak mellé állt. Bárányi Ferenc szerint ezek a tanácskozások nem voltak titkosak, az egyiken ő maga is részt vett. Bárányi Ferenc kifejtette, hogy Tőkés László hatalmas formátumú személyiség, a romániai magyarok számára ő a Próféta. Tőkés László cselekedeteivel a történelem nagyjai közé emelkedett. Azonban Bárányi Ferenc hibának, túlkapásnak érzi Tőkés László vádjait a neptuni tárgyalók ellen. "A tiszteletbeli elnöknek nemcsak jogai, hanem kötelességei is vannak" ? szögezte le Bárányi Ferenc. /L. A. Gy.: RMDSZ-képviselő Tőkés felelősségéről. = Magyar Hírlap, aug. 26./"

"Markó Béla RMDSZ-elnök az ET parlamenti közgyűlése jogi és emberi jogi bizottságának elnökéhez, Gunnar Janssonhoz írt levelében leszögezte, hogy az RMDSZ érdeke Románia európai integrációja, azonban amíg "Románia jogrendjében a törvényhozás és a jogalkalmazás szintjén a megfelelő változások nem következnek be, nincsenek meg az integráció reális feltételei. Véleményünk szerint ezeknek a változásoknak mindenképpen az Európa Tanácsba való felvétel előtt kell megtörténniük." A román hatalom tett ígéreteket, azonban ezek nem valósultak meg. A meg nem oldott problémák közül Markó Béla levelében kiemelte az igazságszolgáltatást, a sajtószabadságot /az uszító, fasiszta írások ellen az ügyészség nem indít eljárást/, a tulajdonviszonyokat, a kisebbségvédelmet /nincs kisebbségi és oktatási törvény, feliratokban, igazságszolgáltatásban nem lehet a magyar nyelvet használni, a kolozsvári polgármester magyarellenes intézkedései ellen nem lépnek fel/. /Dokumentum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28-29."

Szept. 5-én Csíksomlyón hét tanulmányait befejező, Magyarországról hazatérő ferences novícius leteszi a szerzetesi fogadalmat P. Benedek Domokos erdélyi ferences tartományfőnök kezébe. /Vasárnap (Kolozsvár), aug. 29./

"A Román Nemzeti Egységpárt vezetőségének vitáján kisebbségben maradt Funar pártelnök javaslata, hogy vonják meg a bizalmat a kormánytól. Az elfogadott határozat szerint a párt "utolsó figyelmeztetésben" részesíti a kormányt. Követelik a kétnyelvű feliratok napirendről való törlését. /Népszava, aug. 31./ Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke ugyancsak kirohant: azonnal el kell távolítani a q elnökét, meg kell vonni a támogatást a jelenlegi kormánytól, nincs szükség felelőtlen javaslatokra /kétnyelvű feliratok, stb./ /Népszava, aug. 31./"

Aug. 29-én, a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kifejtette véleményét a neptuni tárgyalásról. Előzőleg az RMDSZ vezetősége leszögezte, hogy a neptuni hármaknak az RMDSZ-től nem volt felhatalmazásuk a tárgyalásra. /Nits Árpád: Kényszerpályán a Neptun-vita. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

Pusztai János író emlékeztetett: 1991. máj. 20-án Berevoiesti község mellett újságírók hatalmas mennyiségű kidobált, elföldelt Securitate-iratra bukkantak. Ezeket a szekus anyagokat titokban el akarták tüntetni. A dossziélból előkerült egy magyar neveket tartalmazó lista is. Domokos Géza, Király Károly, Cs. Gyimesi Éva, Tőkés László, Török László újságíró, Veress Dániel író, Nagy Béla színházi titkár, Tőrös Gábor szobrászművész, Újvári Ferenc ügyvéd, Jakab Gábor római katolikus pap, Bencze Gyula kelmefestő, Bartha Levente lakatos és Kecseti Imre körorvos társaságában az ő neve is szerepelt ezen a listán. Pusztai János megdöbbent, amikor olvasta Nagy Béla kétrészes fejtegetését /Volt egyszer egy Berevoiesti, Romániai Magyar Szó, júl. 28., 29./, abból ugyanis kiderült, hogy a felsorolt emberekkel a román titkosrendőrség 1990 januárjában akart leszámolni. Pusztai Jánosnál először 1965. decemberében tartott házkutatást a szeku. Azután rendszeresen előfordult, hogy kihallgatták, fenyegették. Ez így ment egészen 1989 végéig. Pusztai János úgy érzi, hogy a magyarság fenyegetettsége nem szűnt meg. /Pusztai János: A gödör fenekén. = Világszövetség (Budapest), aug. 31./

Makkai János újságíró a Neptun-üggyel foglalkozó marosvásárhelyi RMDSZ-ülés után foglalta össze véleményét. Tőkés László írását /A hatalom uszályában/ vádiratnak minősítette és kifejtette, az RMDSZ egysége az első. Az RMDSZ elnöke Markó Béla és álláspontokat megfogalmazni, utasításokat kiadni csak neki van joga. Takács Csaba és az ügyvezető elnökség sem lehet végrehajtó szerepe helyett politikacsináló. /Makkai János: Egy választmányi ülés okán. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 1./

Balogh Edgár igyekszik bizonyítani, hogy nemzedéke, a sarlósok, a falukutatók, az Erdélyi Fiatalok nem támogatták sem a jobboldali elfajulást, sem a baloldali parancsuralmat, eszményeik: a liberalizmus, a kereszténység, a szocializmus együtt adnak feladatot az utánuk következőknek. /Balogh Edgár: Ami négy nemzedék után következik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

A Neptun-vitához szólt hozzá dr. Csapó József szenátor, élesen elítélve a három RMDSZ-képviselő tárgyalását. Frunda György például kulturális autonómiát szorgalmazott, szemben az RMDSZ programjában szereplő hármas szintű, személyi, önigazgatási és regionális autonómiával. Csapó ugyancsak elutasította, hogy a Neptunon tárgyalók munkadokumentumként elfogadták a 0 kisebbségi törvénytervezetét. Más a kitelepülőben levő németek helyzete, azonkívül az RMDSZ pedig még nem készítette el, nem fogadta el saját törvénytervezetét. /Dr. Csapó I. József szenátor: Az ér(d)em két oldala. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 2./

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége aug. 31-i, Kolozsváron tartott ülésén határozatot hoztak az RMDSZ képviselőinek visszahívásáról a Nemzeti Kisebbségi Tanácsból. Elemezték az RMDSZ Románia ET-felvételével kapcsolatos álláspontját, Tőkés László tiszteletbeli elnök, Borbély László és Frunda György jelenlétében elemezték a neptuni találkozó nyomán kialakult helyzetet. Az Ügyvezető Elnökség figyelembe veszi az elhangzottakat az SZKT elé terjesztendő elemzés megfogalmazásakor. Az Ügyvezető Elnökség elfogadta a kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatban a szakértői tanácskozás ajánlásait. Jóváhagyták az információs rendszer kialakításának programját, továbbá Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester Catherine Lalumiére asszonynak átadott beadványát. Ebben tiltakozott az ellen, hogy Kovászna megye prefektusa az adminisztratív bírósághoz fordult a városi és községi tanácsok helyi referendum kiírásáról szóló határozatai ellen. Az Ügyvezető Elnökség felháborodását fejezte ki Hargita megye alprefektusának kinevezése ellen, aki a Szocialista Munka Pártja aktivistája. Nevezett aktivista nyílt támadást intézett az RMDSZ ellen. /RMDSZ dokumentumok. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./

Szept. 2-án a képviselőházban a Románok Nemzeti Egységpártja javasolta: vitassák meg az RMDSZ-nek az Európa Tanácshoz eljuttatott memorandumát Románia felvételével kapcsolatban. A pár szerint a memorandum alkotmányellenes megállapításokat tartalmaz és elleni az ország felvételét az EU-ba. /Parlamenti vita az RMDSZ-ről. = Pesti Hírlap, szept. 3./

Az Európa Tanács jogi és emberi jogi bizottsága párizsi ülésén komoly kételyek fogalmazódtak meg Románia ET-ba való fölvételét illetően. Stoffelsem holland küldött javasolta, halasszák Románia felvételét addig, amíg a román kormány teljesíti az ET-tagság a feltételeket. A holland javaslatra 12-en szavaztak, ellene 14-en. Végül a testület jóváhagyta, hogy Románia tagfelvételi kérelme az ET szeptemberi parlamenti ülése elé kerüljön. A román küldöttség tagja, Adrian Severin kiemelte, hogy Frunda György is Románia tagfelvétele mellett volt. Tabajdi Csaba elmondta, az ET-bizottság ajánlotta, hogy Románia tegyen lépéseket az idegengyűlölet, a diszkrimináció, az antiszemitizmus és kisebbségellenes jelenségekkel szemben, fogadjon el oktatási törvényt és helyt adott a kisebbségi törvény megalkotását sürgető magyar javaslatnak is. /ET-kételyek Románia tagságát illetően. = Népszava, szept. 3., Az ET jogi bizottsága jóváhagyta Románia tagfelvételét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

"Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének irodája közleményt adott ki, ebben indokolatlannak minősítette a püspöknek A hatalom uszályába című írásának fogadtatását: egyes vitázók rágalmazásról, megbélyegzésről, boszorkányüldözésről, hatalmi harcról, egységbontásról beszéltek. Tőkés László senkit nem nevezett árulónak. A "titkos tárgyalások" kifejezés nem Tőkés Lászlótól származik, hanem David B. Ottoway amerikai újságíró beszélt "titkos kerekasztal-találkozóról" /secret round-table meeting/, a felek között létrejött "egyezményről" /agreement/. Tőkés László felterjesztésében április óta a tárgyalások titkosságának tisztázását szorgalmazta. Leveleire nem érkezett válasz. Az eltelt hónapok alatt az érintetteknek lett volna idejük választ adni, illetve helyesítést közölni a titkossággal kapcsolatos állításról, azonban ők ezt elmulasztották. - El kell kerülni, hogy az RMDSZ besétáljon a hatalom csapdájába. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4-5./ "

"1992. aug. 24-én az RMDSZ Országos Elnöksége Széken tartott ülésének meghívott vendége volt Hámos László, a Hungarian Human Rights Foundation /HHRF/ vezetője, aki akkor vitába szállt Tokay Györggyel. Tokay György akkor tért haza amerikai útjáról. Hámos leszögezte, hogy Tokay nem azokkal a szenátorokkal tárgyalt, akiknek valóságos döntési joguk van, hanem azokkal, akik a Románia iránti barátságos politika hívei. Azokkal a szenátorokkal, akiknek szavuk van, akikkel Tőkés László is tárgyalt, Tokay nem vette fel a kapcsolatot. Hámos László hangsúlyozta: Tokay Györgynek a Washington Post ápr. 3-i számában megjelent nyilatkozata nemcsak Tőkés Lászlónak ártott, hanem az egész erdélyi magyarságnak. Ebben a lapban jelent meg az első nyilatkozat RMDSZ-vezetőtől egy másik RMDSZ-vezető ellen. Tokay ugyanis biblikus elképzelésekkel elfoglalt papnak nevezte Tőkés Lászlót. A Neptunfürdőn tartott megbeszélés kezdeményezője, a Project on Ethnic Relations néhány tagú alapítványocska. Egyik résztvevője Alan Kassof, aki 1986-ban azt erősítgette, hogy a román kormánnyal lehet tárgyalni. Kassof 1990-ben Traian Chebeleuval állapodott meg a Neptunhoz vezető tárgyalások elindításáról. David Binder, aki az RMDSZ-t megrágalmazó emlékezetes cikket írta a New York Timesben, az elmúlt években a pozitív Ceausescu-kép építője volt az amerikai lapban, emellett nem romániai tudósító, mégis ott volt a Neptunon. /Zöld István: Kikkel tárgyalgatunk? Beszélgetés Hámos Lászlóval, a Hungarian Human Rights Foundation vezetőjével. = Orient Expressz (Bukarest), szept. 6./ The Washington Post ápr. 3-i számában Tokay György kijelentette: "Tőkés pap, biblikusan gondolkodik és néha apolitikus látomásai vannak. Hibázik."

Chebeleu elnöki szóvivő szept. 3-i sajtóértekezletén hevesen támadta az RMDSZ Európa Tanácshoz küldött memorandumát, mondván, az RMDSZ-t ne tévesszük össze Tőkés úrral, de szélsőséges vezetőivel sem. Ezek a vezetők nacionalisták, destruktívak, sovének, ugyanakkor Iliescu elnök célja a tolerancia, a megértés. A memorandum hazugságokat tartalmaz, nyelvezete arrogáns. Chebeleu szóvivő nem értette, miért lépett ki az RMDSZ a Kisebbségi Tanácsból. Chebeleu szerint a memorandum felszólító hangneme azt mutatja, hogy az RMDSZ nem akar együttműködni. Chebeleu sajtóértekezletén kirohant még a román ellenzéki pártok ellen is. /F. L. I.: Cotroceni-szólam a kórusban. Hazug, arrogáns? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./