Meghalt Jakab Antal /Kilyénfalva, 1909. márc. 13. - Gyulafehérvár, 1993. máj. 5./ nyugalmazott római katolikus püspök, máj. 10-én volt a temetése Gyulafehérváron. A temetésen jelen voltak az erdélyi magyar egyházfő, Takács Csaba ügyvezető elnök az RMDSZ-t képviselte. /Lerótták kegyeletüket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./ Jakab Antal 1951. aug. 24-től 1964. ápr. 16-ig börtönben volt.

"A legionárius mozgalom, a Vasgárda újjáélesztője az 1991 végén létrejött Romániáért Mozgalom. Vezetője Marian Munteanu, aki 1990-ben az Egyetem téri tiltakozó akciók vezetője volt. Munteanu egyetemistáknak tartott előadást Bukarestben. Kifejtette, hogy semmi közük sincs a legionárius csoportokhoz. Mozgalma jobboldali, nacionalista szervezet, hevesen bírálják a korrupt, erkölcstelen vezetést. Munteanu előadása után elénekelték a legionárius himnuszt. Sok megjelent viseletében is utánozta a legionáriusokat, maga Munteanu is bőrtüszőt viselt. /Ferencz L. Imre: "A Romániáért Mozgalom nem lehet a legionáriusnak folytatója". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./"

Gheorghe Florica vezérőrnagy, a pénzügyi ellenőrző gárda nemrégiben leváltott főbiztosa parlamenti meghallgatásán azt állította, hogy román vezetők feketézésben vettek részt. Florica 18 nevet tartalmazó listáján szerepel a Florian Georgescu pénzügy- és George Dunaescu belügyminiszter, Viorel Hrebenciuc, a kormány főtitkára /aki megfenyegette a főbiztost, ne forduljon az ügyészséghez/ és több magas rangú katonatiszt. Florica a névtelen, fenyegető telefonok miatt kénytelen volt rejtekhelyre vonulni. /Bogdán Tibor, Bukarest: Dagad a romániai korrupciós botrány. = Magyar Hírlap, máj. 11./ Florica az Evenimentul Zilei lapban közölte a megvesztegetéssel, korrupcióval vádolt vezetők névsorát, köztük van a minisztereken kívül Costica Voicu tábornok, a román rendőrség gazdasági ügyosztályának parancsnoka, Andronic, a kormány által pénzelt Libertatea lap főszerkesztője, Marcu és Agache főtisztek a Román Hírszerző Szolgálattól, az SRI-től, Ioan Popa államtitkár, Gheorghe Badescu, a Vámhatóság aligazgatója.../Szondy Zoltán, Csíkszereda: Korrupciós botrány Romániában. = Pesti Hírlap, máj. 12./

A magyar-román történész vegyes bizottság utoljára 1983-ban ülésezett Bukarestben és Nagyszebenben. A bizottság most újra összeült Budapesten és Veszprémben. Camil Muresan akadémikus, kolozsvári egyetemi tanár, a vegyes bizottság román elnöke leszögezte, a legnagyobb elégedettséggel fogadták a tárgyalások újrakezdését. Tájékoztatták egymást a történészi kutatásokról. Megvitatták a két ország történelem tankönyveit. Muresan elmondta, hogy a romániai hivatalos szervek még nincsenek meggyőződve a magyar felsőoktatási intézmény létrehozásának lehetőségéről. /T. Békés Sándor: Újrakezdett dialógus. = Új Magyarország, máj. 11./ Alexandru Porteanu húsz éve, 1973-ban is tagja volt a vegyes bizottságnak. A mostani találkozón Engel Pál, Niederhauser Emil és a többiek beszámoltak az elmúlt időszakról. Benda Kálmán magyar társelnök felhívta a figyelmet arra, hogy Romániában csak egységes tankönyvek vannak, nincs lehetőség arra, hogy a kisebbségi iskolákban saját szempontja szerint taníthassák a történelmet. Benda Kálmán elmondta, Muresan egyike a kisszámú román történészeknek, akik fenntartották, hogy a magyarokkal tárgyalni kell. A román történészdelegációba romániai magyar történészeket is felvettek, Egyed Ákost és Imreh Istvánt, azonban őket nem hozták el erre a találkozóra. Muresan az újságírónak, Neumann Ottónak kijelentette: Romániában más nemzettel szembeni gyűlöletre nem uszított egyetlen valódi historikus sem az utóbbi harminc évben. Ilyesmit hírlapírói alkatú történészek műveltek, akiket viszont sohasem fogadtunk be magunk közé. /Neumann Ottó: Román és magyar történészek a gyűlölködés ellen. = Magyar Hírlap, máj. 13./ Az Erdélyből áttelepült Neumann Ottó rengeteg román történész gyűlöletre uszító munkáját felsorolhatta volna az elmúlt évtizedekből, de nem tette. Kommentár nélkül közölte Muresan megcáfolható nyilatkozatát.

"Az ukrán-magyar alapszerződés vitájával kapcsolatban az Esti Hírlap körkérdésére válaszolva Markó Béla RMDSZ elnök leszögezte, hogy nem szabad analógiát teremteni az Ukrajnával és Romániával kötött alapszerződés között. Számunkra fontos a kisebbségekkel folytatott konzultáció, mondta. A magyar-román alapszerződés cikkelye tartalmazza azokat a garanciákat, amelyekre a romániai magyar kisebbségnek szüksége van. "Mi személyi és kulturális autonómiában fogalmaztuk meg igényeinket, s programunkban szerepel a helyi és területi önigazgatás elve is." ? jelentette ki Markó Béla. /Udvardy Zoltán: Kárpát-medencei körkérdés. = Esti Hírlap, máj. 13./"

Adrian Nastase, a Nemzeti Megmentés Demokratikus Frontjának alelnöke bizalmas levelet írt a párt tagságához, ebben javasolta, hogy igyekezzenek megnyerni a magyarság bizalmát, az RMDSZ nyomásának csökkentésére, politikai legitimációja megszüntetésére. Nastase tehát kezet nyújtana a magyar kisebbségnek, hogy csökkentse a Bukarestre a kisebbségpolitikája miatt nehezedő nyomást. /Gyarmath János, Bukarest: Ideológiai letisztulás előtt a román kormánypárt? = Magyar Nemzet, máj. 14./

Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői közös nyilatkozatot juttattak el Antall József miniszterelnökhöz és Csoóri Sándorhoz, a Magyarok Világszövetsége elnökéhez. Az ápr. 27-én kelt és a Magyar Kurírban, a katolikus egyházi tájékoztatóban közzétett nyilatkozatban kifejtik az egyházi vezetők, hogy örömmel vették tudomásul a Duna-TV beindítását. Mélységes aggodalmat keltett a romániai magyarság körében az, hogy bizonyos magyarországi csoportok a Duna-TV megszüntetését, illetve az anyagi támogatás megvonását kívánják. Az ilyen érthetetlen magatartás ellen tiltakoznak. /Pesti Hírlap, máj. 14./

A vasgárdista mozgalmak olyan élénken működnek Romániában, hogy maga a kormánypárt, s egyben a szenátus elnöke, Oliviu Gherman volt kénytelen elítélni a szélsőséges mozgalmat. Ez nem rettenti vissza a Vasgárda híveit. A Nemzeti Jobboldal Pártja nemrégiben közölte, hogy fegyveres alakulatokat szervez a cigányok, a bevándorlók és kisebbségek ellen. Újabb vasgárdista csoport jelentette be magalakulását. A Mindent a hazáért nevű szervezetet a bukaresti bíróság még nem jegyezte be, mert az elnevezés a két világháború közötti vasgárdista mozgalom jelszavát idézi. /B. T.: Szervezkednek a vasgárdisták. = Magyar Hírlap, máj. 17./

A román szenátorok egy csoportja Tőkés László püspökhöz írt levelével foglalkozott Németh János képviselő, és adatokat felsorakoztatva állt a püspök mellé. Marosvásárhely lakosainak 51 %-a magyar, de a város 370 utcájából mindössze 9 /2,4 %/ visel magyar nevet, Kolozsvár 750 utcájából 21 /2,8 %/, Nagyvárad 746 utcájából 8 /1,2 %/, Szatmárnémeti 350 utcájából 9 /2,6 %/. Marosvásárhely máig nem kapta vissza nagy hírű magyar líceumait, a városban ez év szeptemberében kétszer annyi román tannyelvű IX. osztály indul, mint magyar. - Maros megye állami vezetőinek csak 11 %-a magyar, Bihar megyében ugyanez a szám 12 %, Szatmár megyében 9,6 %, Szilágy megyében 6,2 %. A csíkszeredai prefektúra alkalmazottainak 34,1 %-a magyar, a sepsiszentgyörgyinek 39 %-a, holott a két megye magyar lakosságának számaránya 84,7 %, illetve 75,2 %. /Németh János: Levél román szenátorokhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./ Kiegészítés Németh János írásához: Az 1992-es népszámlálás hivatalos adatai szerint a magyar lakosság aránya Kolozsváron 22,7 % , Nagyváradon 33,2 %, Szatmárnémetiben 40,8 %, Maros megyében 41,3 %, Bihar megyében 28,5 %, Szatmár megyében 35 %, Szilágy megyében 23,7 %.

Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem /EPMSZ/ idén Erdélyben, Szovátán rendezte meg találkozóját. Balla Bálint /Berlin/ szociológus Társadalom - megújulás - kereszténység címen, Bárczay Gyula Kereszténység és szabadság, majd Cettler Antal jogász, történész Keresztény ihletésű szabadságmozgalmak címen tartott előadást. /(bodolai): Társadalom - megújulás - kereszténység. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./ Markó Béla, az RMDSZ elnöke felszólalásában köszöntötte az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem résztvevőit. /Keressünk gyógyírt a sebekre! = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./

A Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választotta dr. Pap István nyugalmazott egyetemi tanárt, agrárszakembert és közírót. /Miklós László: Mi újság a tudományos életben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

Sütő András Csoóri Sándorhoz írt nyílt levelében kiállt a Duna Tv mellett, köszönve annak beindítását. Aggodalomra ad okot a Duna Tv elleni rágalmazás, és főleg Csoóri Sándor személye elleni mocskolódás, fölháborító az irracionális gyűlölet. Kik lehetnek azok, akiknek ennyit ér a kisebbségi magyar nemzeti közösségek ügye? A magyar sajtóban olvasható olyan vélemény, hogy a szomszédos országokkal megromlott viszonyért a magyar kormány a felelős. Ezt a vélekedést Sütő András elutasítja. /Magyar Nemzet, máj. 25./

"Sütő András levélben fordult a Romániai Magyar Szó szerkesztőihez, reagálva Bíró Béla máj. 12-i Az elfogultság szárnyasoltára című cikkének közlésére. Bíró Béla Tőkés Lászlót és a püspököt védelmébe vevő Sütő Andrást támadta úgy, hogy meghamisította Sütő András szavait. Bíró Béla azt állította, hogy Sütő a román népet támadta írásában, holott ez nem igaz. Sütő András figyelmeztetett: a hazugság öl. Bíró Béla nemzetgyalázásban akarja elmarasztalni az írót. Sütő András elmondta, hogy az ellene elkövetett 1990. márciusi merénylet óta sem lehet nyugalma. Édesanyjára megkísérelték rágyújtani a házat. Sütő Andrást meg akarták mérgezni. Immár harmadszor zúdítottak ismeretlenek kőzáport lakására. Sütő családtagjai féltése miatt reagált a cikkre, unokájáért is aggódik, akivel Engedjétek hozzám a szavakat című könyvében az erdélyi toleranciáról álmodott. Ennek a gyermeknek az arcát ököllel roncsolta szét egy részeg vasgárdista. Azt kéri a szerkesztőktől, hogy ne tűrjék lapjukban a szöveghamisítást, a vádaskodást. "A sajtóhazugsággal lelkileg agyonvert ember nem szenzáció." /Sütő András: Értelmetlen vita helyett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./"

"Magyarországon éles viták zajlottak a legnagyobb párt, a Magyar Demokrata Fórumon /MDF/ belül. A viták nem oldódtak meg. Meglepetést keltett, hogy Für Lajos honvédelmi miniszter, az MDF ügyvezető elnöke máj. 26-án lemondott ügyvezető elnöki tisztségéről. Lemondását levélben közölte. A sajtó közölte a levelet. Ebben Für Lajos kifejtette: "a magyarság megmaradása, talpra állítása iránti felelősségtől áthatva" több alkalommal javaslattal állt elő, hogy a testvérháborút rendezzék. Javaslata azonban határozott támogatást nem kapott. Kiegyenlítő szerepet akart vállalni, erőfeszítései azonban eredménytelenek maradtak. Ezért döntött úgy, hogy lemond. Hangsúlyozta, ki kell mondania, hogy "történelmi léptékű bűnt követtek el azok /mindenekelőtt a liberálisnak mondott Debreczeni József nevével és a népi-nemzetinek mondott, Csurka István nevével fémjelzett csoportosulások, akik az MDF belháborúját" elindították és folytatják. És nincs mentség azok számára sem, akik a fejleményeket nem tudták megállítani. "Isten legyen irgalmas hozzánk/ Hozzánk, szegény magyarokhoz", zárult a lemondó levél. /Für Lajos lemondott az MDF ügyvezető elnöki tisztéről. = Magyar Nemzet, máj. 27./"

"Tőkés László püspök érvekkel támasztotta alá az etnikai tisztogatás kifejezést. Február közepén 94 neves kolozsvári magyar és német értelmiségi írásban tiltakozott Funar polgármester gyakorlata ellen, aki tevékenységét arra összpontosítja, hogy "kulturális, etnikai tisztogatást végezzen a magyar szellemi élet, a magyar történelmi és kultúrhagyomány majd minden területén". A kolozsváriak által előbb használt kifejezés egybeesik az általa Washingtonban használt kifejezés tartalmával. Arról a módszerről van szó, amely évtizedek óta már-már elviselhetetlenné teszi a romániai magyarság helyzetét. Az etnikai tisztogatás miatt felháborodók figyelmen kívül hagyták a valóságot. 1930 óta Románia lakossága több mint 8 millióval nőtt, ugyanakkor a romániai magyarság növekedése minimális, 66 ezer fő. A mesterséges románosítás példája Kolozs megye. Kolozs megyében 82 év alatt a román lakosság lélekszáma 231 ezerről 571 ezerre emelkedett, ezzel szemben a magyaroké 156 ezerről 145 ezerre apadt. Még szembeötlőbb a magyarság térvesztése az erdélyi nagyvárosokban: még a két világháború között is a magyar többségű városokban a magyarság aránya 70,1 százalékos volt, jelenleg 23,3 százalékos. Elég Kolozsvár, Nagyvárad vagy Temesvár példájára gondolni. Évtizedeken át folyt az etnikai arányok tudatos megváltoztatása. A magyar tanulók 31 %-ának nincs módja anyanyelvén tanulni, súlyos a pedagógus-utánpótlás helyzete, a magyar pedagógusok 26 %-a szakképzetlen. /Tőkés László: Egy kifejezés és ami mögötte van. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26., egy részét újraközölte: Orient Expressz (Bukarest), máj. 28./"

"Markó Béla, az RMDSZ elnöke az újságíró kérésére kifejtette véleményét a román szenátorok Tőkés Lászlóhoz írt leveléről. Markó hangsúlyozta: "a leghatározottabban vissza kell utasítanunk a Tőkés László személyét ért támadást. Másfelől azt a koncepciót, amely ebből a levélből kibontakozik." Ez ugyanis a nemzetállami felfogás, "ami ellen mi három év óta következetesen harcolunk." Ez ugyanis nem egyeztethető össze az RMDSZ autonómia-felfogásával. A levél súlyos hamisításokat is tartalmaz, mentegeti a kisebbségellenességet, amely érvényes az egész 75 esztendőre. A levél azon állítása sem igaz, hogy a két világháború között a magyar kisebbség nem fordult panasszal a nemzetközi fórumokhoz. A Magyar Párt számtalanszor megkereste a Népszövetség illetékes fórumait. /Béres Katalin: Mikor volt itt kisebbségi Kánaán? = Orient Expressz (Bukarest), máj. 28./"

"A csíksomlyói búcsún mintegy háromszázezer ember vett részt. A szertartást a két hegyhát közti nyeregnek nevezett részen tartották. A hagyománynak megfelelően most is sokan gyalog érkeztek. Sok magyarországi, felvidéki volt jelen, a nyugati országokból is eljöttek. Jelentős újítás volt, hogy a szentmisét a szabadban, a csíksomlyói nyeregben tartották, így a hatalmas tömeg jelen lehetett. Kada Lajos érsek mondta a szentbeszédet. /Botos László: Pünkösdi búcsú Csíksomlyón. = Új Magyarország, jún. 1./ "Ragaszkodjatok őseitek földjéhez, ne hagyjátok el azt, és mindazt, amit jelent: otthont, hagyományt, nyelvet, kultúrát, vallást, erőt adó földet és hűséget. Ne menjetek el!" - mondta többek között Kada Lajos érsek szentbeszédében, majd idézett a bácskai és bánsági magyar püspökök Maradjunk, hogy megmaradjunk című megrázó pásztorleveléből: ha "elmenekülünk, akkor magunkra hagyjuk munkájukban az itthon maradókat, üres marad a családi ház, helyünk a templomban, üres marad a közélet..." /Új Ember (Budapest), jún. 20./ Maradjunk, hogy megmaradjunk című pásztorlevél: Magyar Szó (Újvidék), 1992. okt. 26./ "

Máj. 29-én tartották meg Nagyváradon az RMDSZ Bihar megyei küldöttgyűlését. Nagy F. István kifogásolta, hogy az RMDSZ túl kevés figyelmet szentel a tanügyi kérdéseknek. A titkárság helyét ügyvezető elnökség veszi át, amely fizetett alkalmazottakból áll. Nagy Béla, aki korábban elnök volt, gúnyosan beszélt a szervezetről, szerinte az RMDSZ hajója süllyedőben van. Az elnök tisztre elsöprő többséggel újraválasztották Varga Gábort, politikai alelnök az előzetesen leköszönt Pápay Zoltán helyett Kopacz Géza lett. /Králik Lóránt: Bihar példát mutatott. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 1./

Az MDF elnökségének egyhangú döntése értelmében a lemondott Für Lajos helyett Lezsák Sándor veszi át az MDF ügyvezető elnökének tisztét, meghatározatlan ideig. Az elnökség a rotációs rendszer mellett döntött, bizonytalan ideig a hat alelnök látja el felváltva e poszt teendői. Lezsák Sándor elmondta, csalódott, hogy az általa remélt csapatmunka most nem jött létre, mert Csurkáék távol maradtak az elnökségi ülésről. Lezsák szerint Csurkának az MDF-en kívül kell elképzeléseit, programját megvalósítani. Hozzátette: Elek Istvánnak és Debreczeni Józsefnek el kell döntenie. Hogy a jövőben hogyan akarnak politizálni. /(őszy-tóth): Lezsák: Csurka a párton kívül fogalmazza meg programját. = Magyar Nemzet, jún. 1./

"Az elmúlt héten ünnepelte a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium az iskola négyszáz éves fennállását. Az évforduló alkalmából több könyv jelent meg, köztük Albert Dávid: 400 éves a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium; Emlékkönyv /Szikszai Annamária főszerkesztésében/; és a nagyobb kitekintésű tanulmánykötet: Hermann Gusztáv: Székelyudvarhely művelődéstörténete /Kriterion, Bukarest, 1993/. A hét végén szentmise volt a Márton Áron téren. Beszédet mondott Benczi Tibor iskolaigazgató, Kálmán Attila államtitkár a magyar közoktatási minisztérium képviseletében, dr. Szilas László római professzor, a jezsuita rend képviselője, Magyari Lajos költő, szenátor. Kovács Sándor főesperes és dr. Ferenczy Ferenc polgármester. /Oláh István: Időünnep, időutazás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./"

Balogh Edgár emlékezett az elhunyt Cseres Tiborra, aki egy évvel ezelőtt még meglátogatta őt Kolozsváron és elhozta Vérbosszú Bácskában /Magvető, Budapest, 1991/ című, a borzalmas kegyetlenségeket feltáró könyvét, a szerb partizánok 1944-es megtorlását, többtízezer magyar meggyilkolását. Cseres Tibor Hideg napok címen megírta az előzményt, az 1942-es újvidéki vérengzést. Cseres várta, hogy a szerbek is megírják, hogy mi történt 1944-ben. Ez nem történt meg, hallgatás volt a válasz. Az író erkölcsi jogot szerzett arra, hogy megírja a bácskai magyarok tragédiáját, a szerb partizánok vérengzését. Tőkés László is bátra kiállt és kimondta a magyar kisebbség elleni háromnegyed-százados tisztogatás tényét. A román szélsőségesek és magyar cinkosaik támadják Tőkés László püspököt. /Balogh Edgár: Lehet-e erkölcs a politikában? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

Fey László visszatért az etnikai tisztogatás kérdéséhez, mondván, ez hibás szóhasználat, Romániában erről nem beszélhetünk, inkább hátrányos megkülönböztetésről, negatív diszkriminációról, jogtiprásról, elnyomásról, gyűlöletkeltésről, uszításról. Ez a konok túlzás még a demokratikusan gondolkodó románokban is ellenérzést kelt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./ Fey László korábban is írt Tőkés László ellen, a brassói kongresszus előtt azt bizonygatta, hogy a püspök nem alkalmas az RMDSZ vezető posztjára /Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./ Fey ítéletét cáfolja, hogy dr. Octavian Buracu, az Interetnikai Társaság elnöke több írásában kifejtette, hogy etnikai tisztogatásról beszélhetünk, így a magyarországi /Népszabadság, ápr. 6., Pesti Hírlap, ápr. 21./, a romániai magyar /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./ és a román nyelvű sajtóban /Evenimentul Zilei, az itt megjelent cikke ellenséges fogadtatásáról: Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 3./.

Az RMDSZ parlamenti csoportja sajtótájékoztatót tartott Bukarestben. A képviselők elmondták, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ tevékenységét szabályozni kellene. Bodó Barna, az RMDSZ politikai alelnöke beszámolt arról, hogy az RMDSZ a FUEV teljes jogú tagja. /Ferencz L. Imre: Egy frakcióvezető álma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői közös nyilatkozatot juttattak el Antall József miniszterelnökhöz és Csoóri Sándorhoz, a Magyarok Világszövetsége elnökéhez. A levelet közölte a Romániai Magyar Szó jún. 5-i száma. A levélben az egyházi vezetők leszögezték, hogy örömmel vették tudomásul a Duna-TV beindítását. Mélységes aggodalmat keltett a romániai magyarság körében az, hogy bizonyos magyarországi csoportok a Duna-TV megszüntetését, illetve az anyagi támogatás megvonását kívánják. Az ilyen érthetetlen magatartás ellen tiltakoznak. A levél aláírói között van Bálint Lajos érsek, Reizer Pál, Tempfli József, Krauter Sebestyén, Csiha Kálmán, Tőkés László, Mózes Árpás és Kovács Lajos püspök. /Papok a Duna TV-ért. = Népszabadság, jún. 6./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke nemrég megjelent válogatott verseskötete /Kannibál idő, Válogatott versek 1968-1989, Budapest, 1993/ kapcsán vesz részt a budapesti könyvhét rendezvényein. Ebből az alkalommal beszélgetett vele a lap munkatársa. A román kormány mostanáig semmiféle intézkedést nem tett a magyar kisebbség helyzetének rendezéséért. Az RMDSZ-nek fenntartásai voltak a megalakított Nemzeti Kisebbségi Tanáccsal kapcsolatban. Módosító javaslatokat nyújtottak be a tanácsra vonatkozóan, a kormány ezek egy részét elfogadta, így részt vesznek a tanács munkájában. Azonban ha bebizonyosodik, hogy ez csak kirakatintézmény, akkor visszahívják képviselőiket. - Az EDU-ba való belépés révén több alkalma lesz az RMDSZ-nek Európa-szerte fellépni a magyar közösség érdekében. Az RMDSZ igényli, hogy a román-magyar alapszerződésben véleményt mondhasson. /Pataky István: Határkérdés és kisebbségi garanciák. = Új Magyarország, jún. 7./

"Varga László /sz. Zilah, 1928/ 1946-ban beiratkozott a Bolyai Tudományegyetemre, a nemzetközi jogra. Hamarosan Búza László professzor gyakornoka lett, majd negyedévben, utolsó vizsgái előtt Demeter János eltávolította az egyetemről "antikommunista és vallásos tevékenysége miatt". Varga László a teológiára jelentkezett, református lelkész lett. 1957-ben letartóztatták az ENSZ számára összeállított memorandum miatt. Az ún. ENSZ-perben állították bíróság elé. Életfogytiglani börtönre ítélték, 1964-ben szabadult, az akkori amnesztiával. Újból lelkészként szolgált. A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt /RMKDP/ alakuló kongresszusán, 1990-ben alelnökké választották. 1993 februárjában a Marosvásárhelyen tartott II. kongresszus a párt elnökévé választotta. - Erdélyben a kereszténység mást, többet jelentett, mint másutt, mint Magyarországon. A kommunizmus alatt a magyarság minden régi szervezete megsemmisült, kivéve az egyházakat. Az erdélyi magyarság kilencen százaléka ma is tagja valamelyik egyháznak.- Elsősorban a falu bizalmát akarja megszerezni a kereszténydemokrácia. - Az RMKDP támogatja a hitelszövetkezeteket. Az RMKDP kiépíti kapcsolatait az európai kereszténydemokrata pártokkal, elsőnek az anyaországival léptek kapcsolatba, onnan válaszként héttagú küldöttség érkezett az RMKDP marosvásárhelyi kongresszusára. Tárgyaltak Coposuval, a Román Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnökével is. /Marosi Barna: A keresztény társadalomé a jövő. Beszélgetés Varga Lászlóval, az RMKDP elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./"

Nemrég a magyar köztársasági elnök Széchenyi-díjjal tüntette ki Jagamas János népzenekutatót, akit 80. születésnapján a napilap köszöntött. Jagamas János kimagasló érdemeit előzőleg is elismerték, a Magyar Néprajzi Társaság tiszteletbeli tagjává választotta, a Kodály-centenárium alkalmával pedig Kodály-emlékplakettet adományoztak neki. Jagamas János a kolozsvári Gh. Dima Zeneművészeti Főiskolán folklórt, formatant, ellenponttant és zenei paleográfiát adott elő. Több mint hatezer népi dallammal gyarapította a kolozsvári Folklór Intézet archívumát. A Romániai Magyar Zenetársaság nevében Almási István üdvözölte őt. /Almási István: Köszöntjük Jagamas Jánost. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

A nyolcnapos látogatáson Romániában levő Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségi főbiztosa máj. 6-án Kolozsvárott találkozott az RMDSZ küldöttségével. Az RMDSZ vezetői a területi autonómia tervéről is beszámoltak. Tőkés László püspök az etnikai tisztogatás bizonyítására nyolc oldalas dokumentumot nyújtott át a főbiztosnak. /Tőkés Lászlóval /is/ tárgyalt az ENEL főbiztosa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./, az RMDSZ ügyvezető elnöksége pedig egy több mint 80 oldalas dokumentációt, amely tartalmazza a romániai magyarság oktatási helyzetét, általános sérelmeit, továbbá a magyarságot ért hátrányos megkülönböztetést az állami tisztségekbe való kinevezést illetően. /Miklós László: EBEÉ-küldöttség Kolozsváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

A szélsőséges, magyarellenes Román Nemzeti Egységpárt meg akarja szerezni a hatalmat Romániában. A gazdasági háttér megteremtését célozza a Dacia-Félix Bank, melynek egyik irányítója az Olaszországban élő Dragan legionárius vezető. Király Károly elmondta, hogy a Dacia-Félix Bank felvásárolja a székelyföldi földbirtokokat. /Szondy Zoltán, Csíkszereda: Funar pártja hatalomra tör. = Pesti Hírlap, jún. 10./

Ünnepségsorozattal emlékeztek meg Székelykeresztúron a volt unitárius Orbán Balázs Gimnázium fennállásának 200. évfordulójáról, Ebből a székely kisvárosból került ki - Fülöp Lajos helyi múzeumigazgató szerint - az első székely oskolamester mintegy 425 évvel ezelőtt. Mivel az unitárius egyház kisebb volt, mint a többi felekezet, azért épült fel később az iskolájuk. A homoródalmási zsinat 1793-ban jóváhagyta a gimnázium alapítását. Orbán Balázs alapítványt tett a gimnázium javára. Az 1880-as években pedig Berde Mózes tett jelentős alapítványt. Ebből az alapítványból jött létre a Berde-cipó, mely sok szegény székely gyerek táplálékául szolgált. Most, a kétszáz éves ünnepi hét keretében leleplezték Berde Mózes mellszobrát, Demeter István alkotását, szemben Orbán Balázs szobrával, melyet ugyancsak Demeter István készített. /Kétszáz éves a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium. = Magyar Nemzet, jún. 10./