Adrian Nastase külügyminiszter a moszkvai külügyminiszterhez, Andrej Kozirevhez írt levelében Románia aggodalmáról beszélt, amelyet Oroszország Moldovával kapcsolatos magatartása, illetve a 14. hadsereg újonnan kinevezett parancsnokának kijelentései váltottak ki. A 14. hadsereg akciói kimerítik az agresszió fogalmát, írta Nastase. Amennyiben nem szűnnek meg ezek az akciók, akkor Románia a Biztonsági Tanácshoz kíván fordulni. /Magyar Hírlap, júl. 3./

Kolozsváron a Brassai Líceumban felolvasták a Bálint Kelemen Attila igazgató leváltását megelőző ellenőrzésen készített jegyzőkönyvet. A kivizsgálás alkalmával nem hallgatták meg azt a 73 személyt, aki az igazgató leváltása ellen foglalt állást, csak 7 fő véleményét vették figyelembe, viszont nevüket nem közölték. A jegyzőkönyvben olyan hiányosságok szerepelnek /az igazgató nem vezette teljes pontossággal a tanárok jelenlét naplóját/, amelyek Kolozsvár minden iskolájában előfordulnak. /Balló Áron: Kolozsvár összes igazgatóját le kell váltani! = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

Bukarestben júl. 4-én félszáz katonai rendőr rátámadt a piacon üzletelő cigányokra. Az eredmény: 13 cigány sebesült, többet kórházba vittek. Ez az akció megtorlásféle volt, mert az előző napon több cigány súlyosan bántalmazott egy katonai rendőrt. /Privatizálják az Ursust. = Magyar Nemzet, júl. 8./

Marosvásárhelyen a Maros Megyei Törvényszék júl. 7-én 10 év börtönbüntetésre, valamint 1 millió lej kártérítésre ítélte Cseresznyés Pált és - távollétében - Barabás Ernőt. /Népújság (Marosvásárhely), júl. 8./ Előzmény: 1991. jan. 18-án tartóztatták le, többször bántalmazták. Peréről: febr. 21, márc. 17, ápr. 3, máj. 22-i jegyzet. A súlyos ítéletet sietett közölni még júl. 7-én a román tévé. Cseresznyés Pál tíz évet kapott, mert belerúgott a földön fekvő Cofariuba. /A döbbenet. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./

Júl. 10-én véget ért Helsinkiben az Európai Biztonsági És Együttműködési Értekezet /EBEÉ/ kétnapos csúcstalálkozója. Iliescu elnök a csúcstalálkozó alkalmával Helsinkiben találkozott George Bush amerikai, Borisz Jelcin orosz elnökkel és más államfőkkel. /Helsinki csúcs. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

"Tófalvi Zoltán /Marosvásárhely/ összefoglalta a Cseresznyés per fejleményeit. Cseresznyés Pált 1991. jan. 17-én tartóztatták le és 1992, júl. 7-én az időközben Magyarországra menekült Barabás Ernővel együtt tíz évre ítélték. Tófalvi visszatekintett a kezdethez. 1990. márc. 20-án a marosvásárhelyi magyarok békés tüntetést szerveztek. Az előző napon, 19-én felfegyverzett görgényvölgyiek súlyosan bántalmazták az RMDSZ székházába menekült 72 személyt, kiverték Sütő András félszemét. 20-án újból behozták Marosvásárhelyre a görgényvölgyieket. A botokkal, vasvillákkal, dorongokkal felfegyverzett román lakosok Sáromberkén halálra gázolták Gémes Istvánt, Nagyernyén Csipor Antalt, Marosvásárhely főterén pedig Kiss Zoltánt. A támadók között volt a libánfalvi Mihaila Cofariu is. Az összecsapás során Cofariu súlyos sérülést szenvedett. Miközben a Sütő András elleni gyilkossági kísérlet, továbbá a három halálra gázol egyetlen tettesét sem ítélték el, keresték Cofariu támadóit. Egyetlen orvosi látlelet sem bizonyította, hogy Cseresznyés Pál rúgása életveszélyes sérülést okozott volna. Végül meggyőző bizonyítékok hiányában, hamis tanúvallomások alapján ítélték el Cseresznyés Pált, akit előzőleg a börtönben megvertek. Ezzel a marosvásárhelyi események magyar és cigány elítéltjeinek száma 47-re emelkedett. Közben a bíróság a védelem egyik koronatanúját, a Cofariut bekötöző Seres Máriát, aki azt állította, hogy a földön fekvő féri nem Cofariu volt, egy év börtönbüntetésre ítélték. /Elvált a férjétől és a megítélt gyermektartási díjat nem fizette ki, ezért börtönözték be./ A tárgyalás során levetítették az ír tévé felvételét, melyet a marosvásárhelyi eseményekről készített. Azonban a filmet a vádnak megfelelően átalakították: kivágták belőle azt a részt, amikor a botokkal, fejszékkel felfegyverzett román tüntetők áttörik a rendőrkordont és megtámadják a békésen tüntető magyarokat. Ehelyett csak azok a képsorok láthatók, ahol a magyarok ellentámadásba lendülnek. Az ellenséges légkört mutatta, hogy Luca Ioan ügyész így kezdte vádbeszédét: "Gyilkosság megbocsátani annak, aki embert ölt!" Hiába mutatott be az RMDSZ egy filmet a valóságban történtekről, azt nem vették figyelembe. Borz Grigore, a vád képviselője odáig ment a magyarság kollektív elítélésében, hogy 1990. márc. 20-át az RMDSZ által szervezett katonai akciónak minősítette. Végül kijelentette: egyetlen románnál sem volt ütő-, vágó-, szúrófegyvert. Mihály Sándor, Jung Ildikó és Veres Gyula védőbeszédei mindezek miatt valóságos vádbeszéddé vált. Mihály Sándor hivatkozott arra, hogy a hírhedtté vált Judea ezredes bevallotta, a Népújság is leközölte, hogy a görgényvölgyiek felfegyverkezve jöttek Marosvásárhelyre. A nagy távolságból készült videofelvételről nem lehet pontosan megállapítani, hogy a földön fekvő alak Cofariu. /Tófalvi Zoltán: A marosvásárhelyi per. = Népszabadság, júl. 18./"

A parlamenti RMDSZ-csoport jogászainak egy része marosvásárhelyi és kolozsvári jogászokkal együtt júl. 23-án megbeszélést tartott, elemezték az utóbbi két és fél év kisebbségeket ért jogsérelmeit. Megállapították, hogy az iskolapolitika diszkriminatív, a magyarság számarányánál kisebb mértékben jut be az egyetemekre. Emiatt egyrész a bűnüldöző szerveknél, másrészt az ügyészségeken és törvényszékeken mind kevesebben vannak magyar nemzetiségű jogészok. A marosvásárhelyi igazságszolgáltatás politikai érdekeket szolgál, határozatai jogsértőek, ezt mutatja Smaranda Enache és Kincses Előd parlamenti választhatóságát kizáró, Király István polgármesteri jelölését megakadályozó ítélet, a marosvásárhelyi események kizárólag magyar és cigány résztvevői elleni ítéletek. Ugyanakkor büntetlenek maradtak Sütő András elleni súlyos testi sértés tettesei, a magyar nemzetiségű áldozatok gyilkosai. A földtörvény alkalmazásánál is részrehajlás tapasztalható, a volt hadifoglyok jogait szabályozó 1990. évi 118-as törvényrendeletet diszkriminatív módon alkalmazzák a magyar hadsereg katonájaként szovjet fogságba esett észak-erdélyiekkel szemben. A közelmúlt legkirívóbb bírói visszaélése a Cseresznyés Pál és Barabás Ernő terhére kiszabott tíz-tíz év fogházbüntetés, amikor egy támadó megrúgását minősített emberölési kísérletnek tekintettek. Hasonló jogellenesség jellemzi az 1989. dec. 22-én Hargita megyében meglincselt rendőrök haláláért elítéltek esetét. Mind több aggasztó jelzés érkezik az ország különböző részeiből, ezért a résztvevők elhatározták, hogy a hazai és nemzetközi szervezetekhez fordulnak. /A Maros megyei RMDSZ: Közlemény. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 25./

Iliescu elnök gazdasági vezetőkből álló küldöttség élén júl. 25-én Kuvaitba utazott, abban a reményben, hogy az emírség megjutalmazza Romániát, amiért az támogatta az Irak elleni embargót. Az elnök kíséretében van a pénzügyminiszter, az egészségügyi és a külügyminiszter, a nemzeti bank kormányzója és a kereskedelmi kamara vezetője. /Reuter, AFP, MTI/

Bihar megye megyeházának információs hetilapja, a Bihorul közölte bizonyos László Károly Erwinnek Hajdu Győzőhöz, az Együtt főszerkesztőjéhez írt levelét: nagyon jónak találja Hajdu Győző lapját. Az RMDSZ nem képviseli az erdélyi magyarságot, több vezetője alkalmatlan posztjára, nem helyes a szervezet ellenzéki beállítottsága stb. /Bihorul (Nagyvárad), júl. 30.- aug. 6., átvéve az Együtt 1992. 7. (április) számából/

Az EMKE az 1991. máj. 20-án Brassóban tartott közgyűlésén alakult meg, alakult újjá a közművelődési munka átfogóbbá tétele céljából. Az EMKE együttműködik a hozzá csatlakozott egyesületekkel, illetve a társzervezeti viszonyt vállaló szakegyesületekkel, mint amilyen például a Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Romániai Magyar Zenetársaság stb./ Az EMKE 199-es újjáalakulása előtt 1989 után már megalakult vagy újraalakult közel 80 helyi vagy területi érdekeltségű közművelődési egyesület, együttes. A tapasztalat azt mutatja, hogy a szórványvidéken tartalmasabb a munka, mint a tömbmagyarság vidékein. Sajnálatos, hogy a nagyobb lehetőségek birtokában levők részéről nem eléggé jut kifejezésre a hátrányosabb helyzetű vidékek segítése. - Az EMKE a közművelődési munka egybehangolására törekszik, a tagszervezetek autonóm működésének tiszteletben tartása mellett. Létrehozták az EMKE megyei szervezeteit, ami sikerült Arad, Brassó, Csíkszereda, Déva, Marosvásárhely, Medgyes, Nagybánya, Temesvár és Zilah székhellyel. A másik vonalon sikerült megalakítani a nemhivatásos színjátszó csoportokat tömörítő Jádzó Társaságot, a Romániai Magyar Táncszövetséget, a hazai könyvtárosokat tömörítő egyesületet és az azt anyagi háttérrel fedező Heltai Gáspár Alapítványt, továbbá az Erdélyi Magyar Népfőiskolai Kezdeményező Csoportot. A brassói közgyűlésen megválasztották az elnökséget, azonban az elnöki testület nem működik. Dávid Gyula elnököt 1991. decemberében a Magyarok Világszövetsége elnökségének tagjává választották. Idén esedékes a Magyarok III. Világkongresszusa, az előkészítésben reá háruló feladatok számára megnehezítik az esedékes EMKE-munkát. Kötő József egyben az RMDSZ társadalomszervezési alkalmazottja, ha van az EMKE működésének eredménye, az oroszlánrészben neki köszönhető. Rajta kívül a területi elnökök közül csak Kocsik József munkája volt az elképzelések szerinti. Varga Gábort 1991 őszén Bihar megye RMDSZ elnökének választották, így EMKE-munkáját abba kellett hagynia. Tófalvi Gábor megszervezte a Maros megyei EMKÉ-t, utána viszont nem tudta megszervezni a szórványmagyarság összefogását. - Az EMKE anyagi helyzete nem megoldott. Az alapszabály szerint a tagszervezetek jövedelmük 20 %-át befizetik a központi alapba. Ezt mindössze két tagegyesület tette meg. - Reménykedtek benne, hogy az RMDSZ ad majd nagyobb támogatást, de erre nem került sor. A helyi RMDSZ-szervezetek viszont komoly támogatást nyújtottak emléktáblák, emlékünnepségek, útiszámlák kiegyenlítése stb. terén. Állami költségvetési juttatásban kellene részesülnie az EMKE szervezetnek, a romániai magyarság lélekszámának arányában, erre azonban jelenleg nincs esély. A kezdeményezések eredménytelenek maradtak. A közművelődési rendezvényeket elsősorban alapítványi támogatásból tudják fedezni. Dávid Gyula megállapította, hogy a közművelődést nem a folyamatos aprómunka jellemzi, hanem a nagy felhajtással szervezett rendezvények a jellemzőek. - 1991-ben 80, jelenleg 125 egyesülete van az EMKÉ-nek. Ugyanakkor ezek alig egynegyedével sikerült kapcsolatot teremteniük. A 125 címre kiküldött kérdőívre mindössze 36 egyesülettől érkezett válasz. A tájékoztatás nem működik. Dávid Gyula EMKE-elnökként sokszor csak utólag értesül egy-egy fontos és jelentős művelődési rendezvényről. /Dávid Gyula: Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület 1991/92. évi munkájáról. = Művelődés (Kolozsvár), júl. /

"Nemrég Székelyudvarhely vendége volt Csoóri Sándor költő, a Magyarok Világszövetségének elnöke, akit az Orbán Balázs Közművelődési Egyesület hívott meg. Magyarországon az utóbbi két-háromszáz év minden fontos politikai gondolata az irodalomban született meg, mondta. Az irodalom, a nyelv összeköti a szétszakadt országrészeket. Számára az irodalom nagyon fontos, de "vannak olyan pillanatok, amikor az embernek be kell látnia, hogy netán még az irodalmat is abba lehet hagyni. Lehet, most ez lenne az én politikai feladatom: rendbehozni a szellemi életet." - "Egy mozaiknemzet minden kockája fontos. Ha egy is hiányzik, az egész nem ér semmit... Én megszüntettem már rég magamban a kinti és benti magyar fogalompárt. Tudom, hogy van, de az eszmém az, hogy nincs." Mindezt a Magyarok Világszövetségének elnöke, Csoóri Sándor mondta. /Oláh István: Csoóri Székelyudvarhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./"

"Ifjúsági tábort szervez idén a Magyar Fórum című lap Felsőháromszéken negyven fiatal részére. A tábor Kézdiszentléleken lesz, célja a "nemzeti értékek korszerű értelmezésével" megismertetni a jelenlevőket. A tábor megnyitásakor Kézdivásárhelyre látogatott Csurka István író, az MDF képviselője, a magyar közélet vitáinak kereszttüzében álló politikus. A nagyszámú hallgatót vonzó találkozón részt vett Kósa Csaba, a Magyar Fórum főszerkesztője is. Csurka kitért Antall József miniszterelnök szándékosan félremagyarázott kijelentésére: a kormányfő kívánsága hogy lélekben - hangsúlyozandó: lélekben - minden magyar miniszterelnöke szeretne lenni. Ez úgy értelmezhető, hogy a magyar demokráciát kisugárzó demokráciává kell tenni. Mi nem kívánunk senkitől semmit elvenni, de nem lehet erős a demokrácia, mely nem tud segítséget nyújtani, nem tudja megvédeni azokat, akiket valamilyen hátrány ért. - A bolsevizmus uralma alól felszabadult népek egymásnak estek. Soha nem volt nagyobb szükség a népek összefogására. A vendégek állásfoglalásait Fazakas Miklós volt szenátor, az alkotmánybíróság tagja jó szándékú közeledésként méltatta. Dénes László és Bíró Béla újságírók figyelmeztettek: Romániában csínján kell bánni a nemzeti jelszavakkal. /Csurka István Kézdivásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./"

Ion Iliescu elnök választási programja általánosságokat tartalmaz. Elismeri, hogy voltak hibák is. A széthúzást, az intoleranciát fel kell váltania a társadalmi megbékélésnek, az építésnek, a párbeszédnek. A célok között szerepel a Moldovai Köztársasággal való egyesülés. /Hiszek Románia sorsának jobbrafordulásában! = Tineretul Liber (Bukarest), aug. 11./

Az RMDSZ Maros megyei vezetősége nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy a Román Nemzeti Egységpárt /PUNR/ tagjai bojkottja miatt még mindig nem alakulhatott meg a Maros Megyei Tanács. A helyi hatalmat két évvel ezelőtt megszerzett PUNR-csoport ragaszkodik régi pozíciójához, nem veszi figyelembe a választások eredményét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

Júl. 20-a és 30-a között a szatmárnémeti MADISZ és a Szent-Györgyi Albert Társaság /Szatmárnémeti/ szervezésében helyi és magyarországi szakemberek táboroztak a Bacau környéki Lujzikalagor határában. Céljuk adat- és információgyűjtés volt: a csángók helyzetének felmérése, hogy a segítségnyújtás az igényeknek megfelelően történjen. A Néprajzi Múzeum /Budapest/ munkatársai, dr. Forray Ibolya, Szacsvay Éva és Katona Edit házról-házra járva jegyezték fel az élő folklórt, a temetkezési és lakodalmas szokásokat. A tábor egyik résztvevője, a szatmári Benedek Ildikó elmondta, hogy meglepték a mondhatni középkori viszonyok, a gazdasági és szellemi elmaradottság, amelyben élnek. Megalázott sorsú emberek, akik nem kötődnek igazán sem a magyarokhoz, sem a románokhoz. A románok bozgoroknak nevezve kiközösítik őket. Bacau környékén nagy tömbben beszélik a magyar nyelvet. Hangyaszorgalommal dolgoznak, de annak alig van látszata, nem tudják jól megszervezni a munkát, nincsenek eszközeik, gépeik. - A Csángó Szövetség hatása itt nem érződik, pedig nagy szükségük lenne érdekvédelmi szervezetre. A Csángó Újság sem jut el a falvakban, a postán nem fogadnak el rá előfizetést. - Az elő szó, a közvetlen kapcsolat nagyon hat rájuk, rövid időn belül eredményes lehetne a foglalkozás. Ezt bizonyítja a szatmárnémeti MADISZ-bábszínház sikere is: hat faluban /Klézse, Somoska, Külsőrekecsin, Csík, Lészped, Luizikalagor/ összesen nyolc előadást tartottak, bemutatva a Ludas Matyit. /Gál Éva Emese: Lujzikalagor képeslap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

"A magyar külügyminisztérium nyilatkozatot adott ki a Magyarok III. Világkongresszusa /aug. 19-21./ alkalmából. A világ közel 16 milliós magyarságának fontos ünnepi eseménye a Magyarok III. Világkongresszusa. A külügyminisztérium kívánja, hogy a találkozó a magyar-magyar kapcsolatok új korszakát nyissa meg. Az anyaország az emberi jogok és a kisebbségvédelem alapelveire építve felelősséget érez a világon élő magyarok és közösségeik iránt. "Az új, demokratikus Magyarország nemzetfelfogásának alaptétele, hogy mindazok a magyar nemzet tagjainak tekinthetik magukat, akik magyarnak vallják magukat, éljenek a világ bármely pontján." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./ "

Boros Zoltán, a tévé magyar adásának vezetője kifejtette, hogy szükség lenne a magyar nyelvű elektronikus média összefogására. A bukaresti televízió épületében 1990. jan. 8-án ismét sugározni kezdett a régi műsoridőben a magyar nyelvű adás. Több olyan városban is indult adás, ahol azelőtt nem is volt, így született meg a magyarul is sugárzó adás Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Temesváron, Brassóban, Aradon, ezek helyi adások voltak, valamint Kolozsváron a területi tévéadás. A marosvásárhelyi műsort hamarosan leállították, de a többi megmaradt. Ezekhez később csatlakozott a Háromszéki Televízió Alapítvány /Sepsiszentgyörgy/, majd Székelyudvarhely, legutóbb Gyergyószentmiklós kábeltévés adása. Megszületett az audiovizuális törvény tartalmi megszorítások tömkelegével, amely a jelenlegi hatalmat konzerválni hivatott jellege mellett szabályozta a fekvenciaelosztást is. Boros Zoltán két éve munkálkodik a Magyar Televízió és a Román Televízió közötti együttműködésen. Már 1990 májusában javasolta Hankiss Elemérnek, az MTV elnökének, hogy az MTV és a környező országok magyar tévéadásainak alkotócsoportjai között jöjjön létre állandó kapcsolat. Boros a műsorcserét sürgette, továbbá azt, hogy legyen állandó műsoridő az MTV-ben a külföldi magyar tévéműsorok sugárzására. Ugyanezt a javaslatát megismételte egy év múlva, 1991-ben, majd 1992 júniusában. Attól fél, hogy hiába. - Egy összefüggő magyar nyelvű elektronikus médiahálózatnak nincs legyőzhetetlen akadálya. - Néhány nappal ezelőtt parajdi kezdeményezésre kerékpáros staféta indult Budapestre, hogy felhívja a III. Magyar Világkongresszusát arra: a romániai magyarok szeretnék látni a műholdas magyar adást. - A Média MRG Alapítvány céljai között egy országos nemzetiségi tévéstúdió létrehozása szerepel. Az Intermédia Kft. többek között kereskedelmi Urh rádióadók beindításán fáradozik. - A jövő magyar műholdas adása nem szorítkozhat csak Budapestről sugárzott műsorra. Az adásban jelen kell lennie a kárpátaljai, erdélyi, bánsági, bihari, szatmári, csángó, délvidéki, felvidéki, őrségi magyarságnak is. Kell lennie egy olyan közös gondolatnak az összmagyarság sorsa iránt, amely fölül áll minden pillanatnyi érdeken. /Boros Zoltán: Néhány gondolat egy összefüggő magyar nyelvű elektronikus médiáért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

"Adrian Nastase külügyminiszter aug. 17-én levelet intézett Jeszenszky Géza külügyminiszternek, kifogásolva azt, hogy az aug. 19-21-e között megrendezendő Magyarok Világkongresszusa, különösképpen a folytatásaként tartandó Erdélyi Világkonferencia az erdélyi kérdés megoldásáról is tanácskozik és megtárgyalásra indítványozzák az "erdélyi magyar önrendelkezési nyilatkozatot". A tervezett rendezvények negatív következményekkel járhatnak a kétoldalú kapcsolatok légkörére. Erdély román föld, hangsúlyozta, ezért a hangoztatott szempontok rágalmazó jellegűek, revizionista tételeket visszhangoznak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./ "

"Antall József miniszterelnök aug. 20-án megemlékezett Szent István királyról az államalapító király budavári szobránál /a Mátyás templom mellett/. Beszédében kitért a magyarság történelmi folytonosságára. "A mi történelmünk, a mi Szent Koronánk, az uralkodó jelvények nemcsak szimbólumok, ezek egy nemzet megtartó erejének fontos dokumentumai, az államalapító Szent István király intelmei." Igenis, "ahogyan a világtalálkozón kimondtam, Trianon minden magyar embernek tragédia, nemzeti és családi tragédia, amelyik fájdalmat okoz." Ugyanakkor a magyarság "szigorúan megtartja a helsinki és a párizsi megállapodást, amikor lemondott a határok erőszakos megváltoztatásáról, de azzal, hogy minden kisebbségnek, a magyar kisebbség minden tagjának is meg kell kapnia az emberi, a kisebbségi jogokat, és ebben nem ismerünk sem megbocsátást, sem engedményeket nem tehetünk." /Antall József Szent István napi megemlékezése a budai Várban. = Új Magyarország, aug. 22./"

"A határon túli magyarok fórumának több mint háromszász résztvevője a világtalálkozó előtt ülésezett. Megfogalmazták közösen, Duray Miklósnak, a szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom elnökének szerkesztésében, azt a nyilatkozatot, amelyet a Magyarok Világszövetsége küldöttközgyűlése elfogadott. Ezt a nyilatkozatot /Nyilatkozat a kisebbségekről/ felolvasták a Magyarok III. Világkongresszusának záróünnepélyén, és a kongresszus tudomásul vette. A nyilatkozat vázolta a jelenlegi helyzetet és megfogalmazta a követeléseket. A Magyarországgal szomszédos országokban a kisebbségben élő magyarok a maguk erejéből kiharcolták saját legitim parlamenti és helyi képviseletüket. Törvényes képviseletük útján mindenütt egyértelműen mindenütt kifejezték óhajukat, hogy ápolhassák saját nemzeti kultúrájukat, a magyar nemzet szerves részének tekintve magukat, Teszik ezt annak ellenére, hogy a kormányzatok a többségi nacionalista erők nyomására javaslataikat, követeléseiket lépten-nyomon elutasítják. Háromnegyed évszázada élnek elnyomott nemzetben, és ezen változtatni kívánnak. Ezért követelik: "legyen tiszteletben tartva joguk identitásuk védelmére, és erre legyenek törvényes keretei is; legyen biztosítva joguk a szülőföldre, és ott etnikai érdekeik védelmére; töröljenek minden olyan törvényt, amely a többségi nemzetekkel szemben őket bármilyen módon hátrányos helyzetbe hozza; legyen biztosítva művelődési és területi önkormányzati joguk, azaz joguk az önrendelkezésre; mindeme jogokat szavatolják nemzetközi szerződések oly módon, hogy azokban Magyarország is vegyen részt." Javaslataink "egyúttal igényeinket is kifejezik. Ezzel fordulunk az Európa Tanácsban és az Európai Közösségben részt vevő összes ország kormányaihoz és parlamentjeihez, ahol a magyarság kisebbségben él. A kisebbségben élő népek ügye nemcsak a magyarok ügye. Éppen ezért javasoljuk a közép-és kelet-európai államok kormányainak, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz a kisebbségi népcsoportok helyzetének rendezésére a kisebbségben élők törvényes képviselőivel ők döntsenek sorsukról és jövőjükről." /Nyilatkozat a kisebbségekről. A határon túli magyarok fórumának dokumentuma. = Magyar Nemzet, aug. 24./"

A Magyarok Világszövetsége, a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság, valamint a Magyar Írószövetség szervezésében aug. 17-18-án Keszthelyen megrendezték a Magyar Írók Első Világtalálkozóját. A keszthelyi Helikon-kastélyban a találkozót Göncz Árpád köztársasági elnök nyitotta meg. Az egyetemes magyar irodalmi értékek közös védelme jegyében hangzott el Jókai Anna írószövetségi elnök és Pomogáts Béla beszéde. Csoóri Sándor a világkongresszus szervezése miatt nem tudott eljönni, felolvasták meleg hangú üdvözletét. Elhangzottak a szlovákiai, jugoszláviai, kárpátaljai és nyugati emigrációs magyar irodalmak helyzetéről szóló előadások. Az erdélyi magyar irodalomról Szilágyi István, Gálfalvi Zsolt, Egyed Emese, Markó Béla, Gálfalvi György és Lászlóffy Csaba szóltak. Visszásnak egyelten hozzászólás tűnt, a Párizsban élő Papp Tiboré, aki igazolta, hogy az emigrációban élő írók némelyikének fogalma sincs a kisebbségek létkérdéseiről. /Gál Éva Emese: A magyar írók első világtalálkozójáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

Lezajlott a sokat rágalmazott esemény, a Magyarok III. Világkongresszusa. Szinte vele egyidőben tartották világtalálkozójukat a lengyelek, majd az ukránok, de azokat nem követték hisztériás felhangok. - Megválasztották a Magyarok Világszövetsége új vezetőségét, amely részben a régi. Elnök újra Csoóri Sándor, a három alelnök: Fónay Jenő /Magyarország/, Dobos László /Kárpát-medence/ és Jakabffy Ernő /nyugati emigráció/. - Aug. 22-én megtartották Budapesten az Erdélyi Magyar Kongresszust. Előzetesen szórólap keringett a Magyarok III. Világkongresszusa résztvevői között: A független Erdély esélyei című előadásra szóló meghívó. Az előadóként feltüntetett Borbély Imre, Katona Ádám, Kreczinger István és Hajdú Demeter nem tudtak az előadásról. Az Erdélyi Magyar Kongresszuson beteget jelentett, távol maradt az egyik szervező, Csapody Miklós országgyűlési képviselő, szintén távol maradt a rendezvényről Borbély Imre és Tempfli József püspök. - Az Erdélyi Magyar Kongresszuson Zolcsák István /Brazília/, Király Károly Erdélyből és Eva Maria Barki /Ausztria/ tartott előadást, majd a résztvevők elfogadták az erdélyi magyar önrendelkezési nyilatkozatot. Király Károly, akit a kongresszus az Erdélyi Világszervezet társelnökévé választott, nem osztotta az eseményhez fűződő általános aggodalmakat. Az önrendelkezés elvét már a gyulafehérvári nyilatkozat is kimondja, állapította meg. - Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az Erdélyi Magyar Kongresszus összehívását furcsának tartotta: nélkülünk ki hívhat össze kongresszust? - Az Erdélyi Magyar Kongresszus nyilatkozatot adott ki, ebben követelte az erdélyi magyarság számára az önrendelkezési jogot, felszólította a magyar kormányt, teljesítse kötelezettségét az erdélyi magyarság védelmében, a nemzetközi fórumok előtt. /Cseke Gábor: Utóhangok, rezdülések. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

Az RMDSZ Országos Elnöksége aug. 24-én Széken tartotta soros ülését, együtt a parlamenti választások alkalmából létrehozott Jelölési Egyeztető Bizottsággal. Minden megyében megállapodtak a tagság bizalmát élvező jelöltek személyében, kivéve Hargita megyét. Felkérték Hargita megye választmányát, hogy aug. 26-ig fejezzék be a jelölést. A kibővített elnökség részt vett a helyi református templomban az 1717. aug. 24-i, Széket feldúló tatárpusztítás áldozatainak emlékére tartott gyászszertartáson. Az istentiszteletet Tőkés László püspök tartotta. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

"aug. 19-21. Budapesten megrendezték a Magyarok III. Világkongresszusát. /Előzmény: a Magyarok I. Világkongresszusa (Budapest, 1929. aug. 22.), 746 résztvevő, közülük 365 külföldi magyar, 172 egyesület képviseletében. A megnyitó beszédet báró Perényi Zsigmond mondta el. A résztvevőket Horthy Miklós is fogadta. A kongresszuson létrehozták az állandó apparátust, amely megindította a nagyszabású gazdasági és kulturális szervező munkát. Magyarok II. Világkongresszusa: Budapest, 1938. A fő referátumot Kozma Miklós volt miniszter tartotta. A megjelent 679 magyart Imrédy Béla miniszterelnök is fogadta. A résztvevők megalakították a Magyarok Világszövetségét./ Ez volt az előzménye annak, hogy aug. 19-én Budapesten, a Kongresszusi Központ zsúfolásig megtelt termében Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke nyitotta meg a magyarság nagy találkozóját, a Magyarok III. Világkongresszusát. Csoóri Sándor megnyitójában hangsúlyozta: "Történt, ami történt, de együtt a család. Lélekben mindenképpen. S ez a család maga a nemzet." "A magyarság számára ez az idő nem a kényelmes konferenciák ideje, hanem a föltámadásé. Nézzünk bárhova; létharcot folytat a magyarság Erdélyben, létharcot Szlovákiában, ugyanazt Kárpátalján és a Vajdaságban. Sőt legyünk komoran tárgyilagosak, azt folytat az anyaországban is." Csoóri a rossz megosztottságot említette, az egymásra kényszerített hatalmi harcot. "Az embernek egyre nagyobb kényszere támad kiáltani: Uraim, barátaim, a haza veszélyben van!" - Nehéz volt a találkozó létrehozása, sok volt a személyes csetepaté, de "a munka és az erkölcsi erőfeszítés nagy összehozó erő. Ezt bizonyították az előtalálkozók is, a tudósoké, a filozófusoké, a történészeké, az íróké, a vállalkozóké, az orvosoké, a fiataloké..." Csoóri Sándor emlékezetett arra, milyen érzelmi és politikai botrányt kavart a demokratikusan megválasztott kormány miniszterelnökének, Antall Józsefnek a kijelentése, hogy ő lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni. "Harminc-negyven év nemzetietlen, fojtogató légköre után nem ez volt a legtermészetesebb vallomás, amely egy magyar államférfiból kiszakadhatott?" - tett fel a kérdést. /Magyar Nemzet, aug. 21./ Ezután a hallgatóság nagy tapssal és felállással köszöntötte a mikrofonhoz lépő Antall József miniszterelnököt. A kormányfő reagált arra, hogy Csoóri Sándor felidézte a kormányprogramban említett kijelentését, amelyet azóta sem bánt meg és ehhez tartja magát. - A magyarságnak nincs szüksége íróasztaloknál kitalált eredetmondákra, a magyarság ősrégi összetartozási tudata mindig megvolt, "mi mással magyarázható, hogy a XIII. században nekivág Julianus barát, nemcsak az őshaza megkeresésére, hanem elveszett véreink megtalálására." Ezért "bárhogyan alakuljon is a történelem, számunkra egy eszmei Magna Hungáriába mindenki beletartozik, éljen bárhol, legyen bármilyen állampolgár, vallja magát a magyar nemzet tagjának, vagy érezzen kettős kötöttséget az óhaza és az újhaza iránt becsülettel és tisztességgel, de itthon mindig otthont találjon." A magyarság mindig befogadó nemzet volt. - A magyar kormányt az alkotmány kötelezi a haza határain túl élő magyarokért felelősséget vállalni és mindent megtenni azért, hogy tarthassák a kapcsolatot ezzel az országgal. - Lemondtunk a határok erőszakos megváltoztatásának politikájáról, de ehhez az elvhez hozzátartozik, "hogy nem lehet az emberi jogokat kisebbségi jogok védelme nélkül elfogadni, és ne mondja senki azt, hogy a kisebbségi kérdés belügy." Politikai alapkövetelmény, "hogy a nemzetek és a nemzeti kisebbségek emberhez méltóan kell hogy éljenek azokkal a lehetőségekkel, amelyek nagyságrendjük, helyük szerint a kulturális autonómiától az önigazgatási autonómiáig terjed, vagy a személyi jogú autonómia elve alapján minden országban és mindenütt aszerint, hogy a körülmények és a magyarság heéyi képviselői ezt megkívánják." /Antall József beszéde: Pesti Hírlap, aug. 22./ Antall József beszéde utáni felszólalók: Ágoston András, a VMDK elnöke, Tőkés László püspök, Duray Miklós, az Együttélés elnöke, Teller Ede, ezután következett a Magyar Ifjúsági Világszövetség megalakulásának bejelentése. /Magyar Nemzet, aug. 21./ Ebédszünet után Csoóri Sándor elnöke beszámolója következett. Illyés Gyula mondta, hogy a magyarság évszázadok alatt felgyűlt gondjai olyan súlyosak, hogy csak lángelméknek szabad vele foglalkozni. Jelenünkre nem ugyanúgy érvényes az illyési tétel? Mindenünnen megoldhatatlannak látszó gondok néznek vissza ránk. - Miért gyűlölködünk? Hát hol van egy hiteles ember, aki föláll: meguntuk, vége a viszálynak. - Egy családban elég egyetlen veszélyeztetett személy, hát még ha mindegyik az. - Jó lenne, a ha a magyar kisebbségek nem külön-külön kezdenének harcolni jogaikért, hanem együtt. - Idehaza leglátványosabban a politizáló elit bukott meg, amely "szinte programszerűen igyekezett a nemzetet kiábrándítani saját magából." Hatásuk a legláthatóbban a hangadó egyetemisták életeszményén látszik: "Nemzet és magyar hagyományok? Olyasmik a szemükben, mint a megmosolyogni való madárijesztők a dombokon." - Az emigrációban élők pozitív szerepét is kifejtette. - A hazától függőség sokakat kirekeszt a nemzetből. - Kell lenni valamilyen összehangoló erőnek, egy szövetségnek, amely naponta figyelmeztet, a zavarodottság óráiban látni kell egymást. - Miért nem szerveztek Nyugaton jól működő világszövetséget? Becsületsértő megnyilatkozások hangzottak el: hatalomra török stb. A tavalyi alapok ingatagok voltak, a januári, februári fagyok megrepedeztették. Ezt közhírré kellett volna tenni, de a vezetőség 90 %-a úgy döntött, hogy ezt ne tegyék meg. - Most elkezdhetik fölépíteni kalákában a világszövetséget, akár több központtal, minél több egyéni taggal. Csoóri Sándor kifejtette a mozaik-nemzetről való elképzelését. /A Világszövetség több száma hozta a beszédeket, összefoglalása: Magyar Nemzet, aug. 21./ "Darabokra hullt nemzetünk tört cserepeit rakosgatjuk" - állapította meg Tőkés László püspök beszédében. "Értetlenül hallgatjuk és méltósággal visszautasítjuk az egykori bűnös nemzetnek kikiáltott magyarságunk lelkiismeretét továbbra is megterhelni szándékozó azon vádaskodásokat és rágalmakat, melyek az ártó nacionalizmus bélyegét akarják újból ránk sütni." Az egységről beszélt, mondván "elvész a határon túli magyarság, ha a nemzet nem ébred önmagára, közösségi mivoltára, sajátos értékeire, és nem fog össze." /Világszövetség, aug./ "

A kormány sajtóirodája közleményt adott ki: nem találják alkalmasnak az időpontot Mihály volt román király hazalátogatására, a választási kampány miatt. /MTI/

Adrian Nastase külügyminiszter találkozott az EBEÉ-tagországok Bukarestbe akkreditált nagyköveteivel, és ismertette Románia álláspontját a Magyarok Világtalálkozója rendezvényeiről. A találkozóra nem hívták meg Magyarország bukaresti nagykövetét. A bukaresti rádió közlése szerint elsősorban a román külügyminiszter Jeszenszky Gézához intézett levelében foglalt, a világtalálkozóval kapcsolatos aggodalmát ismertette. A tudósításból nem tűnt ki, miként reagáltak a nagykövetek Nastase értékelésére. Az elnöki hivatalhoz közel álló Dimineata az eddigi legdurvább magyarellenes támadást közölte, ugyanakkor a Cotidianul vezércikke elítélte a román sajtóban az utóbbi napokban tapasztalt nacionalista uszítást. /MTI/

A romániai magyar színházak módszeres sorvasztását összegezte Kovács Levente történelmi visszapillantásában. A romániai magyar színházi élet jelenlegi struktúrája 1954-re alakult ki: hat társulat /Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Temesvár, Sepsiszentgyörgy, Szatmárnémeti/ és egy színészképző főiskola Marosvásárhelyen. Kolozsvárról Bukarestbe telepítették a magyar nyelvű rendezőképzést, ez az 50-es évek második felére teljesen elsorvadt. A hatvanas években kezdődött a lassú visszaszorítás. 1965-től kezdődően csökkent a színművészetire felvehető magyar hallgatók száma, 1971-től a hetes létszámkeret /4 fiú, 3 lány) lépett életbe. 1976-ban váratlanul, szakmai előkészítés nélkül a magyar színművészeti főiskolán román tagozatot létesítettek. A cél az utolsó magyar felsőoktatási intézmény megtörése volt. 1982-től négy, 1984-től három magyar hallgatóval indultak évfolyamok, ezáltal veszélybe került a színészutánpótlás. Az egyre nehezebb helyzet miatt sok színész kivándorolt, Magyarországra települt. 1963-1992 között végzett összesen 199 hallgató, közülük gyakorló színészként romániai magyar színpadon működnek 88-an, kivándorolt 84 színész, ebből Magyarországra 63, pályamódosulás, elhalálozás, lemorzsolódás miatt a színészmesterséget nem gyakorolja 27 fő. A rendező-utánpótlás helyzete még siralmasabb. A színházak anyagi helyzete nagyon nehéz, segítségre szorulnak. A szerző bemutatta az egyes színházakat is. Kolozsváron az Állami Magyar Színháznak 1981/82-ben 43, 1989/90-ben 23, jelenleg 22 tagja van. Kivándorolt: 21 színész. Marosvásárhelyen a Nemzeti Színház magyar tagozatának 1981/82-ben 33, 1989/90-ben 26, jelenleg 21 tagja van. Kivándorolt: 19 színész. Nagyváradon az Állami Színház Szigligeti Társulatának 1981/82-ben 25, 1989/90-ben 24, jelenleg 23 tagja van. Kivándorolt: 12 színész. Szatmárnémetiben az Északi Színház magyar társulatának 1981/82-ben 34, 1989/90-ben 26, jelenleg 15 tagja van. Kivándorolt: 16 színész. Sepsiszentgyörgyön az Állami Színház magyar tagozatának 1981/82-ben 31, 1989/90-ben 26, jelenleg 16 tagja van. Kivándorolt: 12 színész. Temesváron a Csiki Gergely Színháznak 1981/82-ben 24, 1989/90-ben 21, jelenleg 9 tagja van. Kivándorolt: 12 színész. Megállapítható, hogy az erdélyi magyar színházak 1981/82-es 190 fős színészlétszáma 1992-re 106-ra csökkent. Nagy a rendezőhiány, emellett egyáltalán nincs dramaturgképzés. Nincs biztosítva a díszlettervezői utánpótlás sem. /Kovács Levente: Látlelet a sorvasztásról. = Tiszatáj (Szeged), aug./

Magyarellenes tüntetés volt Marosvásárhelyen. A Vatra Romaneasca, a Román Nemzeti Egységpárt és más nacionalista szervezetek által rendezett nagygyűlésen a szónokok arra buzdították a románságot, hogy ne tűrje a magyarok románellenes akcióit, követelték a romániai magyar kisebbségi vezetők szigorú felelősségre vonását, állampolgárságtól megfosztásukat. Több magyar lakost bántalmaztak. /Magyar Hírlap, szept. 1./

Dr. Újvári Ferenc /Kolozsvár/ ügyvéd, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt alelnöke ismertette pártja helyzetét. A pártot 1990. márc. 30-án jegyezték be a bukaresti törvényszéken. A pártot Erdélyi Magyar Kereszténydemokrata Párt néven akarták bejegyeztetni, de a bíróság ezt nem fogadta el. Székhelyük Marosvásárhelyen van, a főtitkárság is ott székel. A párt elnöke, dr. Tőkés István nyugalmazott teológiaprofesszor az ügyeket kolozsvári lakásán intézi, mert a pártnak nincs székháza. Mintegy 1500 tagjuk van. Újvári hangsúlyozta, hogy nem egységbontók, inkább a sokszínűségből szeretnék felépíteni az egységet. Az RMKDP kezdettől fogva a területi autonómia mellett szállt síkra, tehát programjuk radikálisabb az RMDSZ-nél. Azon dolgoznak, hogy az RMDSZ minél hatékonyabban tudja képviselni az erdélyi magyarságot. Az RMDSZ-szel közös listával indulnak a választásokon. A közvélemény még nem szerzett tudomás pártjukról. /Tóth András: Beszélgetés egy erdélyi keresztény pártpolitikussal. Az összmagyarság érdekeiben gondolkodnak. = Új Magyarország, szept. 3./

Tőkés László püspök szept. 2-án Temesváron sajtóértekezleten jelentette be, hogy a temesvári templom épületében éhségsztrájkot kezd. A világ közvéleményéhez intézett felhívást tett közzé, ebben megfogalmazta az éhségsztrájk okait /a hatalom gerjeszti az idegengyűlöletet, a magyarellenességet, miközben a tömeggyilkos Ion Antonescut nemzeti hősként rehabilitálják/ és a követeléseket /többek között: vizsgálják ki a marosvásárhelyi és bukaresti erőszakos bűncselekményeket, bocsássák szabadon a magyarellenes koncepciós perek marosvásárhelyi, oroszhegyi és zetelaki elítéltjeit, derítsék ki Újvárossy Ernő és Toszó Árpád halálának körülményeit/. /Pesti Hírlap, szept. 3., /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3., Sionért s az igazságért /Tőkés László felhívása/: Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./