Júl. 27-28-án hatalmas esőzések árvizet okoztak Moldvában, Bákó megyében eddig 40 halottról érkezett jelentés, 69 eltűnt, 811 ház összedőlt, 1320 megrongálódott. A legsúlyosabb károk Bákó megyében jelentkeztek, de az árvíz Suceava, Neamt és Vrancea megyékben is pusztított. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./ A következő napokban kiderült, hogy a halottak száma magasabb, a károk is jelentősebbek, sokkal több ház dőlt össze. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./

Kerekes Károly képviselő interpellált a Nagyváradon kiadott Phoenix lap magyarellenes cikkei ellen. A lap 28. számában az 1989. decemberi események becsmérlésére, a forradalmárok, mártírok emlékének befeketítésére vetemedett. A Phoenix Gheorghita Lupau képviselő lapja. Lupau a sajtót is felhasználja a magyarság elleni hangulatkeltésre. Lupau képviselő reagált: megtiszteltetés, hogy európai szellemiségű lapjáról szó esett a parlamentben, kifejtette, hogy ők senkit sem támadnak. /Képviselőházi interpellálások, közlemények. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./

Genfben júl. 1. és 19. között rendezte meg az EBEÉ a nemzeti kisebbségek kérdéskörében a szaktalálkozót. A konferencia kezdete előtt Christopher Dodd amerikai szenátor a Helsinki Bizottsághoz írt levelében elmarasztalta Románia kisebbségi politikáját, hangsúlyozva, hogy a genfi EBEÉ-találkozón elsőbbséget kell adni a romániai kisebbségi problémának, mert abban az országban sértik meg Európában a legsúlyosabban a kisebbségek jogait. Romániában gyarapodnak az antiszemita, a magyarellenes csoportok és kiadványok. Szükség van arra, hogy kidolgozzák a nemzeti kisebbségek chartáját. A nemzeti kisebbségeknek jogot kell biztosítani arra, hogy megtarthassák saját kultúrájukat, közösségüket, hagyományaikat. Ebből semmit sem biztosítanak a mai Romániában, ahol a 2-2,5 millió magyarság a legnagyobb kisebbség. A román kormány késlelteti a Ceausescu-rendszerben bezárt magyar iskolák és a kolozsvári Bolyai Egyetem megnyitását. Levelében végül Christopher Dodd síkraszállt azért, hogy a romániai magyar református, katolikus egyház visszakapja kisajátított tulajdonát. Egy évvel ezelőtt száznál több amerikai képviselő írta alá az Iliescu elnökhöz küldött levelet az erdélyi magyarság védelmében, majd a képviselőház emberjogi bizottsága szeptemberben sürgette az emberi jogok, köztük kisebbségi jogok tiszteletben tartását. A levelekre nem érkezett válasz. /Dodd szenátor leveléről a Népszabadság jún. 29-i száma tudósított, ezt vette át a Szabadság./ Bodor Pál Traian Chebeleuval, a román és Entz Gézával, a magyar küldöttség vezetőjével készített interjút. Traian Chebeleu leszögezte, hogy Románia nem ismeri el a kollektív jogok fogalmát. Entz Géza beszámolt arról, hogy a magyar küldöttség igyekezett aktívan részt venni a konferencia minden munkacsoportjában. A magyar felvetések, állásfoglalások a résztvevők többségében pozitív visszhangot váltottak ki. Kritikus helyzet alakult ki Jugoszláviában, ami rányomta bélyegét a tanácskozásra. Az utolsó pillanatban előremutató határozatot fogadtak el a küldöttek. Az emberi dimenzióknak szentelt moszkvai tanácskozáson föltétlenül tovább kell lépni a kisebbségi kérdésben is. A lap részleteket közölt a genfi találkozó záródokumentumából. Ebben szerepel, hogy a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos témák, valamint az ezzel kapcsolatos nemzetközi egyezmények betartása nem tekinthető az illető állam kizárólagos belügyének. A nemzeti kisebbségeknek joguk van ahhoz, hogy saját oktatási, kulturális és vallásos intézményeket hozzanak létre. /Genf, 1991. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

Jászberényben aug. 3-4-én megrendezték a Csángó Fesztivált és konferenciát. A rendezvény fővédnökei: Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József miniszterelnök, a védnökök között van Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter, dr. Atzél Endre, a Julianus Alapítvány elnöke, Benda Kálmán történész, Domokos Pál Péter néprajzkutató, Entz Géza államtitkár, a Miniszterelnöki Hivatal Határon Túli Magyarok Titkárságának elnöke, Farkas János, a Csángó Szövetség alelnöke és Kallós Zoltán folklorista. Aug. 3-án felvonultak a hagyományőrző csoportok és műsort adtak, majd Antall József miniszterelnök megnyitotta a fesztivált és konferenciát. A konferencia előadói: Benda Kálmán, Bosnyák Sándor, Csoma Gergely, dr. Faragó József /Kolozsvár, egyetemi tanár/, Halász Péter, Kallós Zoltán, dr. Nagy Jenő /Kolozsvár/ és Péterbencze Anikó. Este az ünnepi műsor után táncház volt. Másnap következett a csángó csoportok műsora, majd Hodorog Luca emlékére hirdetett énekverseny döntője. Lőrincz Györgyné született Hodorog Luca a csángók talán legjelentősebb adatközlője volt, siratóasszony, táncos, énekes, mesélő és gyógyító, aki tudatosan vállalta magyarságát. Jászberényben lépett fel utoljára, hazamenni már nem tudott. 1990. szept. 24-én halt meg és kívánságára Jászberényben temették el. /Meghívó és tájékoztató alapján/

A Temesvári Rádió aug. 5-i magyar nyelvű adásában Pénzes Béla, az RMDSZ resicabányai szervezetének elnöke beszélt a város magyarságának helyzetéről. Mintegy ötezer magyar él Resicán, a katolikus és református egyház nyilvántartása szerint, azonban a helyi RMDSZ-nek csak 250 tagja van. Az emberek félnek. Nem politizálok, térnek ki az RMDSZ hívása elől. Az RMDSZ-nek nincs fizetéses alkalmazottja, mindent maguk végeznek, odaadásból. Resicán egyetlen magyar négyosztályos elemi iskola létezik, tizenöt tanulóval. Mindenkit kérnek, írassa gyermekét a magyar iskolába, de nem a kérésnek nem volt foganatja. /MTI/

"A gyulafehérvári püspökség érseki rangra emelése alkalmából interjút készített Tibori Szabó Zoltán dr. Jakubinyi György gyulafehérvári segédpüspökkel. "A romániai római katolikus egyház jogi helyzetét utoljára 1930-ban a konkordátum rendezte. Ami azt jelenti, hogy hat latin rítusú római katolikus püspökség volt Romániába és azok egyetlen érseki tartományt képeztek. Bukarest volt az érsekség és ennek voltak alárendelve a iasi-i, gyulafehérvári, temesvári, szatmári és nagyváradi római katolikus püspökségek. Mivel egymillió magyar van a négy magyar nyelvű egyházmegyében", ezért a négy püspökség azt óhajtotta, hogy a Szentszék a magyar katolikusok részére külön érseki tartományt adjon. Ezt a pápa részben teljesítette, mert a másik három püspökség továbbra is Bukaresthez tartozik. A kinevezett magyar püspökök 1990 januárjában beadták a kérvényt a Vatikánba az önálló érseki tartományra, a kérést májusban megismételték, tájékoztatott Jakubinyi György. /Tibori Szabó Zoltán: Szatmár, Várad és Temesvár továbbra is a bukaresti érsekséghez tartozik. Érsekké nevezték ki Bálin Lajos gyulafehérvári katolikus püspököt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./"

Augusztus 2-án Kézdivásárhelyen megbeszélést tartottak az RMDSZ székelyföldi és a SZIF /Székely Ifjak Fóruma/ képviselői. Jelen voltak a Romániai Magyar Kisgazda Párt képviselői, valamint Király Károly és Fazakas Miklós szenátorok is. Közös nyilatkozatukban több javaslatot tettek. Ezek között szerepelt, hogy az RMDSZ elnöke és alelnökei ne legyenek ezen tisztségük mellett parlamenti frakció élén. Az RMDSZ határolja el magát a Front politikájától. Az RMDSZ elnöksége közölje a területi szervek minden nyilatkozatát, interpellációját és javaslatát. A megjelentek nemzeti sérelemnek tartják az alkotmánytervezet azon pontját, hogy Románia egységes nemzetállam. Az RMDSZ parlamenti csoportjának egységesen ki kell állnia amellett, hogy Románia több nemzetiségű állam. A megjelentek szorgalmazták a földtörvény módosítását. A SZIF egyetért az elhangzottakkal, együtt akar dolgozni az RMDSZ székelyföldi szervezeteivel. A jelenlévők támogatják az udvarhelyi RMDSZ-szervezet által kezdeményezett aláírásgyűjtést az oroszhegyi és zetelaki ártatlanul elítéltek ügyében. /Nyilatkozat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 8., Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./

"A Hargita és Kovászna megyéből magukat elüldözöttnek valló állampolgárok meghallgatására alakult bizottságnak titkosan kell kezelni információit, ennek ellenére a bizottság elnöke a Curierul National napilapban már közölt adatokat. Azt mondták, hogy ez a közvélemény nyomására. A bizottság tagjai között van Csiha Kálmán szenátor és Takács Csaba. Az utóbbi csoportosította, hogy mit sérelmeznek az "elüldözöttek": az 1989. decemberi agresszív cselekedeteket a karhatalmi erők, a székházak ellen. Ilyen cselekmények más megyékben is voltak. A másik sérelmezett jelenség az oktatás. Tudni kell, hogy az utóbbi öt évben 450 román tanárt helyeztek Hargita megyébe és mindössze 30 magyar pedagógust. A román tanerők természetesnek vették, hogy a magyar gyermekek románul tanulnak. A román értelmiségiek azt sérelmezték, hogy magyarokat is kineveztek vezető állásokba, amelyeket eddig ők töltöttek be. Takács Csaba azt szorgalmazza, hogy a vizsgálatot terjesszék ki a többi megyére, mert sok sérelem éri más megyékben a magyar nemzetiségűeket, de problémáikkal nem foglalkozik bizottság. /Béres Katalin: Fölleben a titok fátyla. Az "elüldözöttek" jeremiádja az okokról nem regél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./"

A Bolyai Társaság képviselői /Dr. Balázs Sándor egyetemi tanár, elnök, dr. Bodor András egyetemi tanár, alelnök, Jenei Dezső mérnök, elnökségi tag/ aug. 8-án tárgyaltak dr. Gheorghe Stefan oktatási miniszterrel. A tárgyalásról a Bolyai Társaság képviselői aide-memoire-t /emlékeztetőt/ készítettek. Előadták a miniszternek a magyar egyetem, a Bolyai Egyetem újjáalakítására vonatkozó igényt. A miniszter közölte, hogy van már magyar egyetem, a Gyulafehérvári Római Katolikus Egyetem, amely a közeljövőben 3000 hallgatót fogadhat. Az egyetem magyar nyelven fogja biztosítani a római katolikus teológiai oktatást, valamint a nyelvészet, történelem, filozófia, lélektan és pedagógia tanítását. A Bolyai Társaság delegációja válaszában kifejtette, hogy nem tud erről az egyetemről, a Gyulafehérvári Római Katolikus Teológiai Intézet rektorával, dr. Hajdú Gyulával folytatott legutóbbi beszélgetésükkor / júl. 28./ sem említett a rektor semmit az intézetnek egyetemmé történő átalakulásáról. A Bolyai Társaság képviselői hangsúlyozták: nagyon fontos lenne, hogy Kolozsváron induljon a magyar egyetem. Az 1990/91-es tanévben 184 171 hallgatója volt az ország felsőfokú intézményeinek, ebből 8 300 /4,5 %/ volt magyar nemzetiségű, de közülük mindössze 800-an tanulhattak magyar nyelven. A miniszter ellenezte a Bolyai Egyetem önállóságának visszaállítását. Azzal érveltek a minisztériumban, hogy 147 előadás folyik magyarul az egyetemen. Ez a Fehér könyvben szereplő adat megtévesztő, hangzott a válasz, mert többezer előadásból csak 147 folyik magyarul, ez még a 10 %-ot sem éri el - olvasható az emlékeztetőben. A miniszter szerint egyes magyar karok felállítása Kolozsváron vitatható, mert ott feszült a légkör. Először meg kellene győzni a közvéleményt, továbbá Grigore Znac prefektust. A Bolyai Társaság képviselői kifejtették: a végrehajtó hatalom kötelesség meggyőzni az érdekelteket. A megbeszélésen részt vevő Ifrim Mircea tanácsos hangoztatta, hogy a magyar egyetem 1945-ös felállítása a királyi diktatúra légkörében valósult meg, szovjet szuronyokra támaszkodva. Szerinte a fakultások csak román nyelven működhetnek, Marosvásárhelyen sem indokolt egy magyar nyelvű orvosi kar. A Bolyai Társaság képviselői érveltek ezen állítás ellen. A megbeszélés végén a Bolyai Társaság részéről átnyújtották a miniszternek a kolozsvári és marosvásárhelyi egyetem létesítésére vonatkozó, 1990. februárjában benyújtott memorandum másolatát, a miniszterelnöknek 1990. áprilisában benyújtott memorandum másolatát és az 1991. máj. 5-én a tanügyminisztériumnak benyújtott, az 1990-1991-es tanév beiskolázási adatait tartalmazó memorandum másolatát. /Aide-mémoire. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./ A Bolyai Társaság képviselői a miniszterrel történt megbeszélés után ellátogattak Gyulafehérvárra, ahol Bálint Lajos érsek közölte: nem létesítettek és nem is szándékoznak létesíteni egyetemet, csupán egy római katolikus teológiai intézet létezik. Mindezt aug. 14-én kelt levelükben megírták a miniszternek, fenntartva a magyar egyetem iránti igényt, melyet 220 ezer magyar írt alá. /Jegyzék, a miniszternek írt levél szövege: Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

"Beke György mutatta be az olvasóknak a nagy példányszámú Romania Mare hetilapot, amely magyargyűlölő cikkek végtelen sorát hozza. A lap egy esztendős fennállása alkalmából kiadott, jún. 7-i számában Ion Antonescu marsall - a meggyilkolt hős címen emlékezett a háborús bűnösre. A román művelődésügyi miniszter két teljes oldalt kap "Andrei Plesu, egy bandita a román kormányban" címmel. A Romania Mare dühödten kirohant Tom Lantos és Soros György ellen. A román görög katolikus egyház mártír főpapját, Alexandru Todea bíborost Júdásnak, bálványimádónak, gyűlöletes alaknak, apokaliptikus szörnynek nevezte, aki ráadásul prédikációkat mond "a románok számára olyannyira elviselhetetlen nyelven, magyarul." Alexandru Todeát 1951-ben életfogytig tartó börtönre ítélte a bukaresti hadbíróság, három éven át Márton Áron püspök cellatársa volt, mindig a legnagyobb tisztelettel beszélt Márton Áron helytállásáról. Todeát 16 év után engedték szabadon, amikor bekapcsolódott a betiltott görög katolikus egyház titkos működésébe. Todea szelíden nyilatkozott a Romania Marében személyét ért durva támadásról: szeretné elősegíteni ennek a nemzetnek a kulturális és erkölcsi felemelkedését. /Cuvintul, jún. 25./ A művelődési minisztérium viszont júl. 22-i közleményében erélyesen elítélte a Romania Mare és az Europa lapokat. Ezek a kiadványok gyűlöletet szítanak más népek iránt, rontják az ország hitelét, erőszakra bujtogatnak, vasgárdista szelleműek, élesztgetik a nosztalgiát a diktatúra, annak képviselői és kiszolgálói iránt. Hozzá kell tenni, hogy amíg egyik minisztérium elítéli a lapot, a másik díjjal jutalmazza. /Beke György: Tények válasza. A mártíromság folytatódik. = Ring (Budapest), aug. 18./ "

A Corvin Magazin /Déva/ több szórakoztató melléklapot indított, ezek általában keresztrejtvényeket tartalmaztak, ilyen volt a Corvin Extra (Déva, aug.), továbbá a májusban kiadott Corvin Füzetek.

"Tófalvi Zoltán készített interjút Sütő Andrással, abból az alkalomból, hogy újabb támadás érte az írót, ezúttal nem román, hanem magyarországi oldalról. A Kossuth Rádióban Molnár János áttelepült lelkész támadta az erdélyi magyarság "önjelölt vagy kinevezett vezetőit", akik a sajátosság méltóságának fogalmával a tehetetlenséget próbálták megideologizálni. Ez sunyi oldaltámadás, jellemezte Sütő András. Tapasztalni lehet, hogy "mutatkoznak a magyarországi pártviszályok kisugárzásai. Azok a törekvések, amelyek idáig hatnak, amelyek az ottani népi-urbánus konfliktusok analógiájaként, itt is hasonló ellentéteket teremtenek." Mesterségesen szítanak Erdélyben is ellentéteket, a liberális és nemzeti eszme jegyében, holott ezek itt nincsenek meg olyan mértékben, mint Magyarországon. Vannak, akik annyira félnek az egység szótól, hogy le sem merik írni: romániai magyarság egysége, hanem a sokszínűségből, a pluralista törekvésekből adódó egységről beszélnek. Sütő András a személye elleni támadásról elmondta, hogy nem RMDSZ-vezető, nincs közügyi megbízatása. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 5./"

"A parlament két ház szept. 3-án együttes ülést tartott Moldova Köztársaság függetlenségének kikiáltása alkalmából. A két ház együttes nyilatkozata szerint egy új román állam jelent meg a világtérképen. A besszarábiai, bukovinai és más tartományokban élő románokat megfosztották nyelvüktől, idegen írásképet kényszerítettek rájuk, mondta Gabriel Tepelea parasztpárti képviselő. Öt órán át 32 képviselő és szenátor vallott hasonlóképpen. Dan Lazarescu liberális képviselő hősnek mondta Antonescu marsallt, aki a román katonák számára kiadta a parancsot: "Keljetek át a Pruton." Egyesek felvetették a Kígyók szigetének és a Moldova határain kívül élő románok problémáját. Domokos Géza, az RMDSZ elnöke parlamenti beszédében arra emlékeztetett, hogy a Moldovai Köztársaságban garantálják az etnikai kisebbségek jogait. A törvény szerint moldovai és orosz nyelven működik az óvodaitól a felsőfokú oktatásig minden oktatási forma. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./ "

"Bármely nép életében rendkívüli esemény, ha a pápa megtiszteli földjét látogatásával, nyilatkozta Tempfli József nagyváradi katolikus püspök a református Harangszónak. II. János Pál pápa nem feledkezett meg a szomszédos népekről sem. Anyanyelvükön szólította meg a románokat is Máriapócson. A romániai püspöki kar is meghívta a pápát az "ad limina" alkalmával. Romániában biztosítani kellene a görög katolikus templomok visszaadását, azonkívül minden egyházi épület /iskola és szeretetotthon/ visszaadását. /Harangszó (Nagyvárad), szept. 8./"

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt programját közölte a Szabadságban. Az RMKP a keresztény értékrend társadalmi érvényesítését követi. A népi-nemzeti identitástudat kialakítása és megőrzése, az egyéni és kollektív jogok intézményes biztosítása, a helyi önkormányzat bevezetése, a területi autonómia biztosítja bármely testvérnép kultúrájának megőrzését. Ahol a nemzetiség aránya meghaladja a 10 százalékot, ott a nyelvet mint egyenértékű államnyelvet kell használni, ahol a számarány eléri a 30 százalékot, ott megfelelő arányban kell alkalmazni a köztisztviselőket. A hadseregnél, a rendőrségnél megfelelő arányban legyen jelen a nemzetiség. Gazdasági vonatkozásban: piacgazdaság, vállalatok privatizálása, a földek magántulajdonba adása, a társadalombiztosításban családi pótlék, szülési szabadság, szociális nyugdíj. A teljes anyanyelvű oktatás megszervezése, külön tanügyi főhatósággal, egynyelvű oktatási intézményekkel az óvodástól az egyetemig. Az egyházak szabadságának helyreállítása, a felekezeti iskolák visszaállítása, az elvett egyházi ingatlanok visszaadása. Az RMKP követeli az erdélyi magyarság, nemzetközi garanciákkal, vallja, hogy az erdélyi magyarság a magyar nemzet szerves része. /A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt programja. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

A kolozsvári Brassai Sámuel Líceumban még osztályterem-hiányban szenvednek, tájékoztatott Bálint Attila igazgató, két első osztályt indítanak. Még mindig fennáll a veszély, hogy román osztályt indítanak. A kolozsvári Református Kollégiumnak még mindig nincs önálló épülete, a régi épületet a tanfelügyelőség nem adta vissza. Tőkés Elek tanfelügyelő elmondta, hogy az állam nem szándékozik visszaadni az egyházi iskolák épületeit. Erdélyben hatalmas méterű a tanárhiány, Kolozs megyében 64 tanító és 30 óvónő hiányzik. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 12./

Petre Roman szept. 12-én egynapos hivatalos látogatásra Szófiába érkezett. Az előző napon Ruszéban hatalmas tömegtüntetést tartottak a román környezetszennyezés miatt, amelyet a Giurgiuban levő vegyi kombinát okoz. A bolgár parlament pedig a román parlamenthez intézett felhívásában a kombinát leállítását szorgalmazta. Petre Roman hangoztatta, hogy az előző kormánytól örökölték ezt a problémát és a jövőben közösen kell küzdeni a problémák megoldásáért. /MTI/ Nastase külügyminiszter villámlátogatást tett Vilniusban, Rigában és Tallinban. A három balti fővárosban egyezményeket írt alá a balti államok és Románia közötti diplomáciai kapcsolatok felvételéről. /Román rádió, MTI/

"Domokos Géza a televízióban olvasta fel az RMDSZ nyilatkozatát: az RMDSZ helyteleníti, hogy Erdély kérdését ismét arra használják fel, hogy a közvélemény figyelmét eltereljék az ország reális gondjairól. Eltúlozzák a magát "emigráns erdélyi kormánynak" nevező csoport akcióját, az RMDSZ elítéli ezt a kalandor akciót és provokációnak tekinti. A feszült helyzetben ennek a provokációnak a fokozása és a fenyegető magyar veszély sugalmazás a Petre Roman kormány felelőtlen eljárása. /Nyilatkozat = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./ "

A tüntető Zsil-völgyi bányászok vezetője, Miron Cosma kijelentette, hogy követelik Petre Roman miniszterelnök lemondását. Éjszaka újabb bányászcsoportok érkeztek Bukarestbe, akik botokkal, csákányokkal és a hozzájuk csatlakozó fővárosiakkal együtt elindultak a kormány épülete elé. Petre Roman miniszterelnök kormánya nevében benyújtotta lemondását, a lemondást Iliescu elnök, majd a parlament két háza elfogadta. /Petre Roman miniszterelnök: 1989. dec. 26-1991. szept. 26./ Az esti órákban többszáz bányász behatolt a képviselőházba, Iliescu elnök lemondását követelve. A tüntetők ezután a tévé székházát akarták elfoglalni. Az eddigi összetűzéseknek két halottja és 284 sebesültje van, közülük 93-at kórházban ápolnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28-29, MTI/ Más forrás szerint nyolc halottja van a tüntetéseknek. /Romania Libera (Bukarest), szept. 27./ Romániában a hadsereget felhatalmazták arra, hogy a belügyminisztérium alakulataival együtt lépjen fel a rend helyreállítása érdekében. Ezt a döntést a Legfelsőbb Védelmi Tanács hozta.

"Balogh Edgár a Székely Útkeresőben közölte nyílt levelét, melyet Kende Péterhez intézett, reagálva a Párizsban élő szerző Vissza a politikai nemzethez! című kiáltványára /alcíme: Tézisek Kelet-Közép-Európáról/, amely törölni akarja a nemzetiség fogalmát, szerinte nemzeti államok szerinti "nemzeti közösségekről" kell beszélnünk, s csak ezen belül lehet szó a politikai nemzet keretébe foglalt "népközösségekről". Kende Péter leszögezi: "E fogalmi rendszerben a székely ember tehát a magyar népközösség része, egyszersmind a román nemzetközösség tagja." Kende Péter valószínűleg nem hallott a Ceausescu-rendszer "homogenizálása" révén létrejött "magyar nemzetiségű románok", s egyáltalán a román "államnemzet" elképzelésről, nem szólva a "magyar ajkú román írók" hangoztatásáról. A párizsi szerző szerint a közép-kelet-európai nemzeti államok jogát el kell ismerni "arra, hogy egységes politikai közösség kialakítására törekedjék". Kende egybemossa az etnikai kisebbség és a történelmi nemzetiség fogalmát. /Balogh Edgár: Erdélyi levél Párizsba. = Székely Útkereső (Székelyudvarhely), 3. sz./ "

Az RMDSZ Elnöksége szept. 28-án Kolozsvárott rendkívüli értekezletet tartott, megállapodtak abban, hogy hajlandók részt venni az új kormányban. A megbeszélés eredményeképpen közleményükben a következő alapelveket fogalmazták meg: a pártállam restaurációjának megakadályozása, helyhatósági önkormányzatok garantálása, kormánytól független rádió és televízió, a sajtó nemzeti uszításának törvényes megakadályozása, Nemzetiségi Minisztérium létrehozása, a privatizáció felgyorsítása. /Közlemény = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

Néhány napja rémhírrel foglalkozott a parlament, a sajtó, egy lengyel újságcikk nyomán, hamarosan levonták a következtetést: a magyarok Erdélyt akarják. Valójában Wlodzimers Lozinski egy újonnan induló lengyel újság, a Sens első számában A Varsó-Prága-Budapest történelmi háromszög jövője címmel /alcíme: Egy nemzetközi együttműködési modell a Keleti-Kárpátokban/ saját elképzelését fogalmazta meg, a nemzetközi turisztikai infrastruktúra létrehozását sürgette. A román sajtóban megjelent támadásokra a lengyel külügyminisztérium nyilatkozattal reagált, kifejtve, hogy az ismeretken Sens újságban megjelenteket nem sugallta egyetlen lengyel kormányszerv sem, sértő, rágalmazó nyilatkozatok születtek Romániában a lengyel kormány ellen. Lengyelország nem javasolta különböző régiók bevonását az együttműködésbe. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

"Maros megye lakosságának fele magyar nemzetiségű, ennek ellenére a megyében a rendőrségi alkalmazottak 97 %-a román, a városi ügyészség 13 ügyészéből 12 román, a megyein 8 ügyészből csak egy magyar. Az igazságszolgáltatásban dolgozók többsége a Vatra Romaneasca tagja. Az 1990. márciusi marosvásárhelyi események után valóságos büntető hadjárat indult a magyar és a cigány lakosság ellen. A három magyar halottért nem vonták felelősségre a gázolókat. Már márc. 20-án jelentették, hogy a rendőrség azonosított 17 román személyt, akik erőszakkal behatoltak az RMDSZ székházába és felelősek Sütő András és más 28 magyar személy súlyos bántalmazásáért. Ennek ellenére egyiküket sem vonták felelősségre. Az eseményekért egy román személyt letartóztattak és hat hónapi munkahelyen eltöltendő büntetésre ítéltek, amit ő megfellebbezett. Néhány per adatai: a/ 5. 262/1990-es ügy. A vádlottak: Sütő József, Szilágyi József, Szilveszter-Kiss Péter, Tóth Aradiu, Lőrincz Iosif és Puczi Béla marosszentgyörgyi lakosok. Bűnük az volt, hogy eltorlaszolták Marosszentgyörgyön az utat, megpróbálták feltartóztatni a bejövő autókat. Közerkölcs elleni vétség, állami vagyon rongálásért ítélték el őket 1 év 8 hónapra. b/ 2800/1990. számú dosszié. Szabadi Ferencet 5 évre ítélték, a vád: munkahelyi visszaélés, testi sértés, közerkölcs elleni vétség. A vádirat szerint beteghordozóként megvert két román sérültet. A két szolgálatos orvos tanúsította, hogy mellettük volt Szabadi Ferenc a sürgősségi részlegen volt, tehát nem követhette el a terhére rótt cselekményt. Ennek ellenére megszületett az elmarasztaló ítélet. Marosvásárhelyen a megtorlás másnap, márc. 20-án kezdődött, letartóztatták magyarok pártjára állt cigányokat és elítélték őket, mint munkakerülőket. Az 1708/1990-es ügyirat szerint így büntették meg a következőket: Horváth Stefan 5 hónap, Puczi-Kozák Béla 4 hónap, Carcula Gheorghe 4 hónap, Kaló Géza 4 hónap, Grekuly Béla 5 hónap, Puczi-Kozák Ervin 3 hónap. Hat hónap börtönbüntetésre ítélték Kalányos Jánost, Kurkuly Eleket, Vica Dénest, Kalányos Ioant, Csíki Sándort. A felsoroltakon kívül másokat is elítéltek. /A Maros megyei "igazságszolgáltatás" tárgyilagosságáról. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./ "

Okt. 1-jén tárgyalta a marosvásárhelyi törvényszék a gyilkossági kísérlettel vádolt Cseresznyés Pál és Barabás Ernő perét. Cseresznyés Pál elismerte, hogy 1990. márc. 20-án részt vett Marosvásárhelyen a tüntetésen, a magyarság jogai érdekében. Délután a baltákkal, botokkal felfegyverzett görgényvölgyi románok áttörték a kordont és a fegyvertelenül tüntető magyarokra támadtak. Akkor ő is elmenekült, majd kerítésdarabokat magukhoz véve visszatértek, akkor Cseresznyés a földön fekvő Cofariu Mihailába belerúgott. Cseresznyés bocsánatot kért a bántalmazott személytől és vállalta, hogy az okozott kárt megtéríti. Cofariu libánfalvi lakos elmondta, hogy márc. 18-án a pap figyelmeztette őket, hogy Marosvásárhelyen nagy problémák lesznek. Cofariu márc. 20-án azt hallotta, hogy a magyarok fellázadtak, Erdélyt akarják, ezért érkezett századmagával Marosvásárhelyre. A városban fejbeverték, másra nem emlékezett, saját korábbi vallomásaira is. A védelem szóvá is tette ezt a szelektív emlékezést. /(bodolai): Cseresznyés Pál a törvényszék előtt. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2., Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./

Az előző napokban heves vita folyt az alkotmánytervezetnek a területi szeparatizmust tiltó cikkelyéről, ugyanis Ioan Gavra /RNEP/ és mások követelték, hogy töröljék a területi szót, tehát minden szeparatizmus tiltott legyen. Végül is maradt az eredeti fogalmazás: a területi szeparatizmus tiltott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

Az egyik szélsőséges lap, a Ceausescul 16. száma különszám, címe: Vasgárda, amely ezt a fasiszta mozgalmat népszerűsíti. A lap főszerkesztője Larcis Narcescu, aki régi munkatársa és barátja Corneliu Vadim Tudornak. /Ismerteti: Romania Libera (Bukarest), szept. 21-22., átvette: Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

Az RMDSZ - kiadott nyilatkozata szerint - csakis parlamentáris eszközökkel tartja elképzelhetőnek a helyi önkormányzati és intézményes autonómia-formák megvalósítását. Az RMDSZ politikai programjában alapvető értéket képez az Európában honos, intézményes autonómia formák népszerűsítése. Az RMDSZ nem vállal közösséget a Székelyföldi politikai csoporttal. Arra kérik a parlament állandó irodáit, hogy vizsgálják meg az okt. 14-i parlamenti felszólalásokat, tartalmaznak-e rágalmazást, uszítást és járjanak el velük szemben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

Birtók József Agyagfalvi veszedelem? címmel emlékeztetett arra, hogy a Székelyföldi Politikai Csoport a szabad véleményalkotás alapján tanácskozott, igen intenzív, a szervezet alapvető gondjait és perspektíváit alaposan elemző munkát végzett. Az is igaz, hogy sokan nem szervezeteik képviseletében, hanem magánszemélyként vettek részt a tanácskozásokon. A csoport nem az autonómia kikiáltását szorgalmazta, hanem azt a kérdést kívánta feltenni, hogy akarnak-e az emberek autonómiát. Az önrendelkezés elvének a köztudatba bevitele volt a céljuk, és ezt elérték. - Bebizonyosodott az is, hogy az RMDSZ-nek nincs válságkezelő stratégiája. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa kiadott állásfoglalásában elítélte az utóbbi napokban a képviselőházban és a szenátusban a magyarságot, az RMDSZ-t, Szőcs Géza és Király Károly szenátorokat, valamint Tőkés László püspököt ért minősíthetetlen gyalázkodásokat, az uszítást és rágalmazást. Többen követelték az RMDSZ betiltását, vezetőinek vád alá helyezését. Romániában a magyarellenes propaganda az antiszemita uszításhoz hasonlítható. Az uszításban élen jár a kormányzó Nemzeti Megmentési Front. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

Szlovénia tájékoztatásügyi minisztere szerint a jugoszláv hadsereg föld-föld rakéták szállítására alkalmas járművet kapott Romániától. A lengyel televízió arról számolt be, hogy a jugoszláv hadsereg román eredetű föld-föld rakétákat használt. Traian Chebeleu külügyi szóvivő okt. 16-án cáfolta ezeket a híreket. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./