Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1991. február 15.
"Király Károly reagált Petre Roman miniszterelnök válaszlevelére: csak általánosságokat tartalmaz, "és valós tényeket utasít el sértő szavakkal és vádlón", ezért a választ elhamarkodottnak ítéli. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./ Előzmény: 94. és 111. jegyzet."
1991. február 18.
Petre Roman miniszterelnök a bukaresti tévé magyar adásában /febr. 18-án/ azt állította, ha egy intézkedés nem tartalmaz diszkriminációt, az már felér a jogegyenlőséggel /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./, továbbá azt, hogy a magyar-román ellentétet a magyar kormánytényezők nyilatkozatai okozzák. Szerinte az egyetemi anyanyelvű oktatás legfeljebb humán tárgyaknál lehetséges. /MTI/
1991. február 20.
"Magyarország külpolitikájában elsőbbsége van az emberi jogok nemzetközi védelmének - jelentett ki Jeszenszky Géza külügyminiszter az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának ülésén Genfben. "Két évvel ezelőtt Magyarország az elsők között volt, akik felemelték hangjukat az emberi jogok megsértése miatt a szomszédos Romániában, ahol nagy számú magyar kisebbség él." Az elmúlt évben javult Romániában az emberi jogok helyzete, de a bizottságnak az országgal foglalkozó különjelentése is tartalmazza, hogy Romániában továbbra is megsértik az emberi jogokat. Nincs megfelelően biztosítva az anyanyelvű oktatás, "amíg a felszított erőszak emberéleteket követel, amíg erővel fojtják el a tüntetéseket, amíg továbbra is van megkülönböztetés a nemzetiségekkel szemben, addig még szükség van a nemzetközi közösség figyelmére és segítségére" - mondta a külügyminiszter. A párizsi székhelyű Romániai Emberi Jogokat Védelmező Szövetség /LDHR/ és a bukaresti Helsinki Bizottság jelentésében antidemokratikusnak minősítette az alkotmánytervezet több rendelkezését, Romániában újabb kísérletek történnek a szólásszabadság korlátozására. Ide sorolták a független sajtó papírral való ellátását, végül bírálták az alkotmánytervezet etnikai és nyelvi jogok szűkítésére vonatkozó részeit. A The European hetilap terjedelmes riportban foglalkozik azzal, hogy "Romániát még mindig a titkosrendőrség tartja a markában". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./ "
1991. február 21.
"Romulus Vulpescu szenátor a felsőházban heves magyarellenes kirohanásában követelte az ötven évvel ezelőtti, Észak-Erdélyben, 1940-ben elkövetett magyar kegyetlenkedések, "barbár gyilkosságok" miatt eljárás megindítását a bűnösök ellen, akár haláluk után is. Király Károly szenátor, a szenátus alelnöke kifejtette, hogy a magyar kisebbséget érő támadások sorozata nem szolgálja a két nép közeledését. Szárazajtán és Csíkszentdomokoson, Felvincen és még jónéhány helyen ártatlan magyarokat mészároltak le románok. Király Károly kérte, hogy a kisebbségeket rágalmazókat, így Vulpescut is, állítsák a parlament fegyelmi bizottsága elé. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./"
1991. február 21.
Az állampolgárságról szóló törvényt a többség megszavazta. Az RMDSZ ellene szavazott. Eckstein Kovács Péternek az RMDSZ nevében előterjesztett módosító javaslatát nem vették figyelembe. Eckstein Kovács Péter kifejtette: a törvényben pozitív eleme, hogy elismeri a kettős állampolgárságot. Akik 1989 előtt elvesztették állampolgárságukat, egy kérés alapján visszaszerezhetik. Az RMDSZ-nek viszont fenntartása van az állampolgárság visszavonását illetően. A most megszavazott törvény szerint ugyanis az állampolgárság visszavonható, ha az illető cselekedetével a román állam érdekeit sérti. Ez nagyon általános megfogalmazás. /Béres Katalin: Elismeri a kettős állampolgárságot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./
1991. február 21.
Nemrégiben Románia parlamentje elé terjesztették a múlt év márciusi, marosvásárhelyi véres eseményekről szóló jelentést. Azonban az eseményeket követően elítélt magyarokról és cigányokról senki sem szólt. Az államhatalom képviselői és a visszarendeződés érdekeltjei előszeretettel használják fel az igazságszolgáltatást. Ezek a sötét erők már a marosvásárhelyi események előtt szövetséget kötöttek a soviniszta-fasiszta csoportokkal, s az 1990. márciusi pogrom után a magyar és cigány lakosságot bűnbakként üldözik. Tavaly márciusban kezdték meg a marosvásárhelyi bíróságon Tóth Árpád, Sütő József, Szilágyi József, Szilveszter-Kis Péter, Lőrincz József és Puczi Béla /a jelentés szerint három magyar és három cigány/ 2696/1990. sz. ügyének tárgyalását. A vádlottakat márc. 28-án előzetes letartóztatásba helyezték, fogva tartásukat dec. 18-án szüntették meg. Azért akarják őket elítélni, mert a Marosvásárhelyre vezető országúton, Marosszentgyörgy területén torlaszt emeltek, hogy az agresszorok ne tudjanak Marosvásárhelyre bejutni. Öt évi börtönre ítélte a marosvásárhelyi bíróság 1990. okt. 16-án Szabadi Ferenc betegápolót. Szabadi állítólag a márciusi összecsapás román sebesültjeit kórházba szállítás után bántalmazta. Jogos önvédelmet gyakoroltak a román támadás elhárítására a perbefogottak: Vajda Domokos, Puczi Kálmán, Papp István és 21 társa, Hajdú Károly, Rostás Demeter és 9 társa, Máthé Lajos. A jogos önvédelem dacára gyilkossági kísérlettel vádolják Papp Andrást és 6 társát. Azok a románok, akikről bebizonyosodott, hogy három magyart meggyilkoltak, nem kerültek börtönbe. A megfélemlítés folytatódik. 1990. dec. 9-én például három hónapos fogházbüntetésre ítélték Nagy Árpád mezőpaniti lakost, mert két nyelven írta ki a községházára: Primaria Panet Polgármester Háza Mezőpanit. Fekete László Elődöt 1990. dec. 6-án azért ítélték két hónapra, mert a vonaton szidta Vatra Romanescát, Iliescu elnököt és a Nemzeti Megmentési Frontot. /Marosvásárhelyi dosszié. Ami nincs a román kormányjelentésben. = Népszabadság, febr. 21. ? A cikket a kolozsvári Szabadságból vette át a lap./
1991. február 23.
Marosvásárhelyen rendőri akció indult a magyarországi lapokat és könyveket forgalmazó utcai árusok ellen. /Új Szó (Temesvár), febr. 23./
1991. február 26.
Febr. 26-án a római Magyar Akadémián történészek, magyar és olasz meghívottak előtt bemutatták a Budapesten 1989-ben Benda Kálmán szerkesztésében megjelent Moldvai csángó-magyar okmánytár 1467-1707 című kétkötetes művet. A tudományos ülésen Benda Kálmán tartott előadást, két olasz történész, Francesco Vida és Rita Tolomeo szólt hozzá. Az ülésen köszönetet mondtak Sachis Tabarnak, a Propaganda Fide levéltárosának és Eördögh Istvánnak, a római Pápai Egyetem /Universita Gregoriana/ levéltáros-történészenek a magyar történetkutatásnak nyújtott támogatásért. Sárközy Péter, a római egyetem magyar tanszékének vezetője olaszra fordította Benda Kálmánnak az okmánytárban közölt bevezető tanulmányát. A Moldvai csángó-magyar okmánytár részletekbe menően cáfolják Dumitru Martinas 1985-ben megjelent monográfiáját /melyet később olaszul is kiadtak/. Martinas szerint a moldvai csángók katolikus hitre kényszerített ortodox románok, akiknek a csángó nyelve korcs magyar, mert eredetileg románok voltak. /Magyar Kurír (Budapest), márc. 18., 64. sz., Kovács Sándor Iván: Csángók a Via Giulián. = Magyar Hírlap, márc. 15./
1991. február 27.
A korábbi 11-13-mal szemben most 22 papnövendéket vehettek fel, közülük hatan külföldön tanulhatnak, sorolta Reizer Pál szatmári megyéspüspök egyházmegyéjének kedvező változásait. Szatmárnémetiben beindult a világiak teológiai képzése, 180 jelentkezővel. Visszakapták a püspöki székhelyet Szatmárnémetiben. 1990. júl. 19-én visszaállították az Irgalmas Nővérek Rendjét, ahol öt jelöltet avathattak. Létrejött a szegényeket támogató Caritas szervezetük. Az iskolákban már folyik a hitoktatás, a kórházakba is bejutnak, a börtönökbe még nem engedték be őket. Reizer Pál nemrégiben Kárpátalján járt, ez a terület egyházjogilag a szatmári püspökséghez tartozik. Mintegy 65 ezer római katolikus él Kárpátalján az üldöztetések után, a 38 plébánián mindössze hat idős pap maradt, újabban nyolc /elsősorban magyarországi/ vendégpap jött segítségükre. /Sike Lajos: Beszélgetés Reizer Pál szatmári megyéspüspökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./
1991. március 1.
Az amerikai külügyminisztérium emberi jogokról szóló jelentésében 18 oldalnyi terjedelemben foglalkozik a romániai helyzettel. Beszámol az 1990. júniusi bukaresti tüntetés során alkalmazott hatósági erőszakról. A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ folytatja az ellenzékiek megfigyelését, lehallgatja a telefonjaikat. A hatóságok ellenőrzésük alatt tartják a rádiót és a televíziót. A legsúlyosabb bírálatok az etnikumok közötti kapcsolatokért érik a kormányt, a Vatra Romaneascát sovén, magyarellenes szervezetnek tartja, amelyet a marosvásárhelyi erőszakcselekmények felbujtójának jelöl meg. A jelentés kitértarra, hogy a cigányokat hátrányos megkülönböztetés éri. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./
1991. március 5.
Egyetemisták és a bukaresti Diákkonvenció tüntetett, tiltakoztak Bukaresten az utóbbi időben újságírókat és más értelmiségieket ért bántalmazások miatt. A felvonulók Iliescu és kormányellenes jelszavakat kiáltoztak, a volt királyt, Mihályt pedig éltették. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./
1991. március 6.
Szatmárnémetiben márc. 1-2-án ülést tartott az RMDSZ Országos Választmánya, melyen részt vettek az RMDSZ megyei szervezeteinek elnökei, a társszervezetek és kollektív tagok /MISZSZ, Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt, Romániai Magyar Kisgazda Párt/ is. Az Országos Választmány szorgalmazza a szórványmagyarság sajátos gondjainak felkarolását és elhatározta a szórványvidékekkel foglalkozó bizottság létrehozását. Úgy határoztak, hogy a következő kongresszusig a politikai kérdésekben az elnökség dönt, az alkotmánytervezettel kapcsolatban pedig a parlamenti csoporttal együtt határoz. Az RMDSZ második kongresszusát május 24-26-án tartják meg, Marosvásárhelyen. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./
1991. március 6.
"Petre Turlea, a Nemzeti Megmentés Frontja képviselője be akarja tiltani márc. 15-e megünneplését. "Felkérjük a kormányt, akadályozza meg az államellenes cselekedeteket és a magyar állampolgárokat március 10 és 17-e között ne engedje az ország területére." - jelentette ki a parlamentben. Ion Gavra vatrás képviselő hasonlóképpen beszélt: "a magyarok hatalmas hulláma akar az országba bejönni és itt bent is készülődnek Magyarország nemzeti ünnepének megtartására. Ezt meg kell akadályozni." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./"
1991. március 8.
Kincses Előd, a marosvásárhelyi események koronatanúja /akinek távoznia kellett az országból/ összefoglalta a marosvásárhelyi jelentés hiányosságait. A jelentés szerint a pogromoknak szükségszerűen be kellett következniük, mert ez az ár, amit fizetni kellett a demokratizálódásért. Valójában a pogromok a demokratizálódás megakadályozását, a szekuritate visszaállítását célozták. A jelentés nem szól a megyei Nemzeti Megmentési Front jan. 19-i határozatáról: szept. 1-jétől vissza kell állítani a Bolyai Farkas Líceumot magyar, a Papiu Líceumot román intézményként, kijelentve, hogy de jure jan. 19-től mindkét intézményt ilyen jellegűnek nyilvánítják. Ez igazolja, hogy a magyar iskolák visszaállítását Marosvásárhely románjainak többsége helyeselte. Ebből következik, hogy a jogos magyar követelés csak ürügy volt a magyarellenes hangulatkeltésre. A Romániába szállított magyar könyvekkel kapcsolatban elmondható, hogy besszarábiai románoknak százezer számra küldenek román könyveket. A jelentésből kimaradt, hogy a Vatra Romaneasca már februárban elhatározta: márc. 15-ét magyarellenes propagandára kell felhasználni. A márc. 16-i gyógyszertári csatáról a jelentés nem mondja ki, hogy a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsának határozata értelmében a város valamennyi gyógyszertárára visszakerült a román mellé a magyar gyógyszertár felirat is. A márc. 19-i eseményekről szóló jelentés nem tartalmazza, hogy a tüntetést, Kincses Előd foglyul ejtését és alelnöki tisztségéről való lemondatását Ion Judea ezredes, a Vatra Romaneasca vezetőségének megbízásából szervezte meg. ? Felvételek igazolják, hogy a román tüntetők a főtéren bevárták a felfegyverzett román parasztok megérkezését, és együtt mentek az RMDSZ-székházhoz. A jelentés elhallhatja, hogy a Maros megyei vezetés felkérte Ion Iliescut, hogy utazzon Marosvásárhelyre, azonban Iliescu azt válaszolta, ilyen feszült helyzetben nem utazik a városba. A jelentés nem említi, hogy Constantin Cojocaru tábornok, Maros megye katonai parancsnoka megtagadta Kincses Elődnek, a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa /NEIT/ alelnökének felszólítása teljesítését. Kincses azt követelte, hogy a magyar és román tüntetőket a hadsereg válassza szét, és biztosítsa Marosvásárhely védelmét az esetleges újabb beözönlés ellen. A Maros megyei ügyészség azonosította Csipor Sntal, Gémesi István és Kiss Zoltán gyilkosait, de nem helyezte őket vád alá. Sütő András egyik bántalmazóját is azonosították, de nem gyilkossági kísérletért, hanem csendháborításért vonták felelősségre. Vasile Tira őrnagy, aki irányította Sütő András elleni támadást, Formanek Ferenc és Pécsi Ferenc szatmári NEIT-vezetők foglyulejtését és lemondatását, még mindig szabadlábon van, a hadsereg állományában. Nem vonták felelősségre Ion Judea ezredest, Ion Seriescu tábornokot, Gheorghe Gambra ezredes rendőrparancsnokot és Constantin Cojocaru tábornokot. /Kincses Előd: A marosvásárhelyi jelentés hiányosságai. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./
1991. március 10.
Márc. 10-én, vasárnap Temesváron mintegy tízezren gyűltek össze a Temesvári Kiáltvány közzétételének első évfordulóján. A kiáltványban megfogalmazott elvárások /főleg a volt kommunista nómenklatúra politikai félreállítására vonatkozó pont/ nem teljesültek. A jelenlegi állami vezetés összetételéből kiderül, milyen nagy szerepet játszanak a régi káderek. Mindazok a politikai csoportok, amelyek csatlakoztak a kiáltvány által kezdeményezett mozgalomhoz, egyetértettek abban, hogy az ellenzéki erőket továbbra is egységben kell tartani a valódi demokráciáért vívott küzdelemben. /A Temesvári Kiáltvány évfordulójára. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 12./
1991. március 11.
Az elmúlt években több könyv látott napvilágot, melyekből kirajzolódott a moldvai magyarok élete: Moldvai csángó-magyar okmánytár 1467-1706 /Magyarságkutató Intézet, Budapest, 1989, szerk. Benda Kálmán/ - a könyv latin nyelvű címe: Documenta Hungarorum in Moldavia, Csoma Gergely: Moldvai csángómagyarok /Corvina, Budapest, 1988/, Domokos Pál Péter: A moldvai magyarság /Magvető, Budapest, 1987/, Szegő Júlia: Ismeretlen moldvai nótafák /Európa, Budapest, 1988/. - A cikkíró részt vett 1990. januárjában egy segélycsomag eljuttatásában, Trunkon osztották szét a segélyszállítmányt. /B. Zs.: Documenta Hungarorum in Moldavia, 1990. = Igen (Budapest), márc. 11. ? 5. sz./
1991. március 15.
A Romániai Újságírók Országos Konvenciója Petre Roman miniszterelnökhöz írt nyílt levelében aggodalommal állapította meg, hogy folytatódnak a sajtószabadság elleni merényletek. A kormány most törvénytervezeteket szorgalmaz a sajtószabadság megszegése bizonyos eseteinek büntetéséről. Amennyiben elfogadják, az szembeszökően sérteni fogja a véleménynyilvánítás szabadságát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./
1991. március 15.
A Romániai Magyar Szó febr. 20-i számában Gagyi-Balla István írásában /A belső pályán túl- gondolatok az RMDSZ külkapcsolatairól/ szorgalmazta, hogy az RMDSZ csatlakozzon a Magyarok Világszövetségéhez. Az RMDSZ külkapcsolataiban megfigyelhető egyfajta megosztottság, írta Ábrám Zoltán. Az RMDSZ választóinak nagyobb hányada a kereszténydemokráciához közel álló konzervatív eszmerendszerhez kötődik, állapította meg Szőcs Géza, míg a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/ tagságának többsége liberális kötődésű. Szőcs Géza nyilatkozta, hogy az RMDSZ mint párt az EDU-ban /Európai Demokratikus Unió/ megfigyelői státust kér, a MISZSZ pedig az Európai Liberális Unióban. A MISZSZ idén jan. 30-án együttműködési megállapodást írt alá a Magyarok Világszövetségével. /Ábrám Zoltán: A MISZSZ már elindult? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./
1991. március 16.
Bukaresten márc. 16-án tüntetést szervezett a Bukarest-Kisinyov Társaság és a Polgári Szövetség. A szónoki emelvényen Nagy-Románia hatalmas térképe volt látható Besszarábiával, Észak-Bukovinával és a Bulgáriához tartozó Dél-Dobrudzsával. A nagygyűlés után a tömeg a szovjet követség elé vonult, ahol azt skandálták, hogy Besszarábia román föld. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20., márc. 22., MTI/
1991. március 17-18.
Az NMF /Nemzeti Megmentési Front/ kétnapos /márc. 17-18./ országos értekezletén elhatározták, hogy a nemzetiségekkel és az etnikumközi kapcsolatokkal foglalkozó állandó bizottságot hoznak létre. A párt vezetője ismét Petre Roman lett, az általa beterjesztett politikai programot nagy többséggel elfogadták. Az Irányító Tanács elnökének Ion Aurel Stoicát választották. A beterjesztett program ellen szavazók bejelentették, hogy megalakítják a Szociáldemokrata Nemzeti Megmentési Frontot. Az NMF nyilatkozatában mély aggodalmát fejezte ki a Moldovai Köztársaságban rendezett népszavazás miatt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./ A TASZSZ ezt a nyilatkozatot a Szovjetunió belügyeibe való beavatkozásnak minősítette. /MTI/
1991. március 19.
Aradon, Kolozsváron március 15-e alkalmával koszorúzás történt, Marosvásárhelyen a prefektus márc. 15-22-e között betiltott minden rendezvényt, ezért a megemlékezés a templomok falai közé szorult vissza, a Vártemplomban Markó Béla mondott beszédet. Nagyváradon mintegy kétezren vettek részt a koszorúzáson, Szatmárnémetiben a templomokban folyt a megemlékezés, mert a városban a Vatra Romaneasca értekezletet tartott. Az évfordulón Erdélyben nem történt incidens. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./
1991. március 19.
Buracu kénytelen újra állást foglalni Kolozs megye vezetésének lapja, a Mesagerul Transilvania ismétlődő, agresszív támadásai miatt. Ez az újság, felhagyva tájékoztatási kötelezettségével, a gyűlölet, a viszály, az etnikumok közötti bizalmatlanság elmélyítésén munkálkodik. rendszeresen támadja és alaptalan vádakkal illeti Buracut, holott ő 1990 augusztusáig, amíg vezető volt, a társadalmi és etnikai egyensúly fenntartásán munkálkodott. Tevékenységéről bármikor hajlandó elszámolni. /Dr. Octavian Buracu: A Mesagerul Transilvan figyelmébe ajánlom. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./
1991. március 21.
"Az MDF ügyvezető elnöke bejelentette, hogy megkapták Sütő Andrástól azt az utcanévtáblát, amely alatt az írónak tavaly, Marosvásárhelyen majdnem kiverték a szemét. A Piata Petőfi" feliratot az esemény egyéves évfordulóján, márc. 19-én ünnepélyesen fogják a Bem téri székházban felavatni. /Egységben a nyugodt erő. = Népszabadság, márc. 18./ Ezen a híren gúnyolódott a Magyar Narancs hetilap: egy majdnem megtörtént eseményt találtak említésre méltónak. A lap szerint "ismét találtunk alkalmat arra, amivel megsérthetjük a románokat." Ízléstelen, mert a sérelmek "legfőképpen mégis magyar sérelmeknek tekinthetők." /(morcz elek): Egy napihír nyomában. = Magyar Narancs, márc. 21., 6. sz./ Hozzátehető: Sütő Andrást összeverték, egyik szeme világát elvesztette. Az utcanévtábla pedig összetört darab: a románok összetörték, nem tűrnek Petőfi feliratot. "
1991. március 23-24.
Lemondott Anton Vatasescu kereskedelmi és ipari államminiszter és Theodor Stolojan pénzügyminiszter, mert radikálisabb árfelszabadítást szorgalmaztak, a kormány azonban az enyhébb változatot fogadta el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23-24./
1991. március 23-24.
Moszkvában márc. 22-én Adrian Nastase külügyminiszter parafálta az új szovjet-román államközi szerződést. Az okmány kimondja az európai határok sérthetetlenségét és szorgalmazza a kétoldalú gazdasági együttműködés fejlesztését. Nastase Kijevbe és Kisinyovba is elutazik, hogy tájékoztasson a megkötött egyezményről. Az egyezményt a közeljövőben Moszkvába utazó Iliescu elnök fogja aláírni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23-24./
1991. március 25.
"Románia katolikus püspökei az elmúlt napokban egyenként is találkoztak a pápával, az ad limina látogatás során, a Vatikánban, márc. 23-án valamennyiüket együtt fogadta II. János Pál pápa és beszédet intézett hozzájuk. Megemlékezett a püspökökről, a sok papról, szerzetesről és világi hívőről, akik az üldözés idején is megőrizték hitüket. A pápa rátérve a jelenlegi romániai helyzetre, kifejezte aggodalmát a nehézségek miatt, de lehet remélni, mondotta, hogy Romániára is felvirrad az igazságosság, a szabadság és a béke napja, majd az egység fontosságát hangsúlyozta. Az állandó szeretetközösség ad életet az egyháznak "a sok nyelv és a szertartások változatossága közepette." Az őszinte párbeszéddel lehet megoldani a közös problémákat, az ortodox egyházzal kapcsolatos nehézségeket. /Magyar Kurír (Budapest), márc. 25., 70. sz./ "
1991. március 28.
Az 1990. jún. 25-én hivatalosan megalakult és a Hargita megyei törvényszéken bejegyezett Romániai Magyar Cserkészszövetség ellen a Legfelsőbb Ügyészség 1990. nov. 8-án rendkívüli óvást emelt, azzal érvelve, hogy a jogi személyiség megadásához szakminisztériumi engedély szükséges. A tárgyalást 1991. márciusára halasztották, miközben jan. 12-én Csíkszeredában megtartották a cserkészek második kongresszusát. Ekkor felmérték, hogy jelenleg 28 helységben 38 csapat működik 630 taggal és 1000 tagjelölttel. Eddig a Vatra Romaneasca és a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ lapjai támadták a legelképesztőbb vádakkal a magyar cserkészmozgalmat. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./
1991. március 30.
A szenátus ülésén Alexandru Birladeanu, a szenátus elnöke hevesen bírálta a Petre Roman vezette kormány programját, továbbá a Nemzeti Megmentési Front alapszabályzatát, mert túlzottan nagy hatalmat ad a miniszterelnöknek. Koalíciós kormányra van szükség, mondta. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./ A kormánypárt nyilatkozatban utasította vissza Birladeanu vádjait, ugyanakkor konzervativizmusáért, a reformeszmékkel való szembenállásáért elmarasztalta Alexandru Birladeanut, a szenátus elnökét. /MTI/
1991. március folyamán
"Cs. Gyimesi Éva a vele készült beszélgetésben kifejtette, hogy amit átéltek 1989 végén, az "szubjektíve akkor is forradalom volt, hogyha utólag más derült ki róla." Azonban korán észrevette, hogy ez nem igazán forradalom. A megyei Nemzeti Megmentési Front tagjai közé visszaszivárogtak a régi struktúrák képviselői. Ott látta volt szekusát, akit azután nagy nehezen eltávolítottak, de azután visszajött, mint a Románok Világszervezetének egyik vezető tagja. Cs. Gyimesi Éva elmondta, hogy 1983 óta nem élt benne az a félelem, ami azelőtt volt benne. Komoróczy Géza barátja, aki az ókori keleti nyelvek tanszékének vezetője Budapesten, még 1985-ben azt mondta neki, döntse el, mi akar lenni, tudós vagy politikus. Komoróczy értelmiségi ideálja az elkötelezetlen értelmiségi, aki nem ártja bele magát a politikába. Az RMDSZ tevékenységét illetően Cs. Gyimesi Éva szerint "nem vagyunk elég taktikusak és nem vagyunk elég rugalmasak." Szilágyi N. Sándornak van igaza, hogy "nem mehetünk mi semmire a romániai magyar kisebbségi érdekképviselet területén, hogy ha nem számolunk minden pillanatban azzal a mentalitással, azzal a politikai és történelmi hagyománnyal, amely a többségi nemzetre jellemző" Az egyetemen Péntek János tanszékvezetővel sokat tettek azért, hogy új kollégákkal bővíthessék a tanszéket. Örvendetes, hogy jelenleg az első évfolyamon 40 nappali és 25 levelező hallgatójuk van, több, mint amennyi az elmúlt négy évben volt összesen. Péntek Jánost és őt professzornak nevezték ki, emellett Cs. Gyimesi Éva doktorátus-vezetési jogot kapott, és öt doktorandust vett fel. /Mit is jelent 1990? Visky András beszélget Cs. Gyimesi Évával. = 2000 (Budapest), márc."
1991. március folyamán
Az itt élő reformátusok évtizedes álma valósult meg, amikor Kós Károly tervei szerint felépült a monostori templom 1913-ban. Kós Károly a népi építészet stílusjegyeit felhasználta a tervezésben. - A felsősvárosi egyházközség gyülekezetének lélekszáma 9055 lélek. A gyülekezet értesítőjét a Misztótfalusi Nyomda /Kolozsvár/ vállalta, a kihordást a fiatalok ingyen vállalták. /Egyházi Élet (A Kolozsvár-Felsővárosi Református Egyházközség gyülekezeti értesítője, Kolozsvár), márc. - II. évf. 1. sz./