"Tőkés László püspök Temesváron, nemzetközi sajtókonferencián kitért arra, hogy szabadon engedték a Temes megyei Securitate parancsnokhelyettesét, aki a "Tőkés-ügyet" kézben tartotta. Úgy zárult le a pere, hogy Tőkés Lászlót meg sem idézték tanúként. Ennek a tisztnek a levelét a nyilvánosság előtt, a parlamentben olvasta fel egy román szenátor. A levél szerint Tőkésék hazaárulók és az igazi hősök szekusok, akik börtönben ülnek. A szenátor fellépése hatalmas tapsvihart váltott ki a szenátusban. Ugyanakkor a zetelaki magyar elítéltek, akik két rendőrnek 1989-es haláláért találtak vétkesnek, összesen 159 év börtönt kaptak. Ezzel szemben azok, akik Temesváron százak haláláért voltak vétkesek, együttesen kaptak ugyanennyit. /Tőkés László véleménye a szekusperről. = Népszabadság, dec. 18./"

"Tőkés László karácsonyi üzenetében az RMDSZ megerősítésének fontosságát hangsúlyozta. "Egy létében veszélyeztetett, védekező kisebbség semmiképpen sem engedheti meg magának a fényűzést, hogy független részekre, pártokra szakadjon." Veszélyeztető erő a visszarendeződő hatalom, de ártalmas a bizalmatlanság, a vádaskodás. Bizalmat kell előlegezni egymásnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28-29./"

"Szilágyi István, a Helikon /Kolozsvár/ főszerkesztője elmondta a hetilapról, hogy az "egész itteni irodalmat képviselnünk kell." "A ma indulókat elgyöngítheti, hogy nincs, akivel szemben megizmosodhatnának." /Magyar Nemzet (Budapest), dec. 30./"

Magyarország alig várja, hogy Románia precedenst teremtsen a területi követelések tekintetében, figyelmeztetett Silviu Brucan a román tévében. Nem alkalmas a pillanat arra, hogy területi kérdésekről tárgyaljunk Ukrajnával, mondta. Újabban a román vezetők óvatosabban fogalmaznak a Moldovával való egyesülés kérdésében is. /Mag Péter bukaresti tudósító. = Népszabadság, dec. 31./

Az RMDSZ Országos Elnöksége a Központi Nép- és Lakásszámláló Bizottsághoz fordult kérve a hibák kijavítását: az anyanyelvi rovatban szerepel a székely nyelv, ilyen nyelv nem létezik. Alapvető hiba a székely nyelv elkülönítése a magyartól. Az anyanyelv és nemzetiség rovatok kódolását nem a népszámláló biztos, hanem más végzi, ez bizalmatlanságot idéz elé. Az RMDSZ kéri ennek módosítását, hogy a népszámláló végezhesse a kódolást. /Az RMDSZ Országos Elnökségének távirata az 199-es Központi Nép- és Lakásszámláló Bizottsághoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

Tőkés László püspök a Magyar Televízióban nyilatkozott a most kezdődő népszámlálásról. A nemzetközi közvélemény figyelmét felhívta azokra a veszélyekre, amelyet a népszámlálás jelent a nemzeti kisebbség számára, diszkriminatív jellegével, a Ceausescu idejében alkalmazott módszerek folytatásával. A nemzetiségnél a kódszámot nem szabad beírni a rovatba, arra csak az összesítő hivatal vezetőjének van joga. Külön jelenik meg a magyar mint maghiar, ungur, székely és csángó. - Kétes az ilyen népszámlálás eredménye, mert nemzeti feladatként fogják fel, hogy kimutassák, itt egy román ortodox nemzettel van dolgunk, és elhanyagolható a kisebbségek jelenléte. /Tőkés László felhívása a világhoz. = Új Magyarország, jan. 7./

Új magyar könyvtár nyílt Aradon, az RMDSZ-székházban, az EMKE égisze alatt. A megnyitón jelen voltak a békéscsabai és gyulai könyvtárak képviselői, adományuk hozzájárult a 3000 kötetes könyvtár létrejöttéhez. Farkas János könyvtáros ismertette a lelkes csapat munkáját. A megnyitón Dávid Gyula, az EMKE országos elnöke beszámolt az országszerte folyó hasonló kezdeményezésekről, jelen volt Cziszter Kálmán, az aradi RMDSZ elnöke és Matekovits Mária, az EMKE helyi szervezetének elnöke is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

"Marosvásárhelyen megjelent az ismeretlen Timopur kiadónál Ion Judea ezredes könyve: Tirgu Mures, Cumpana lui martie. Val si ura /Marosvásárhely. Márciusi megpróbáltatás. Áradat és gyűlölet/. Judea ezredes főszereplője és koronatanúja volt az 1990-es eseményeknek, márc. 19-én felelőtlen ígéretével tőrbe csalta az RMDSZ ostromlott székházába szorult magyarokat, köztük Sütő Andrást, így lehetővé tette, hogy a felbérelt hodáki meg libánfalvi lakosok rátámadjanak a szorongatottakra. Sütő András egy tévé-interjúban elmondta, hogy Judea ezredesi egyenruhában mutatkozott, az RMDSZ-székházba betört románokat "drága fiaimnak", "fiacskáimnak" szólította és lehetséges, ha komolyan rájuk szól, hallgattak volna rá. Judea azonban ezt nem tette meg. Ehelyett terjesztette a hamisított röpcédulákat, amelyek határrevíziós gondolatokat népszerűsítettek. Sütő tiltakozott a hamisított röpcédula ellen. Judea viszont terjesztette, mondván: mire készülnek a magyarok, Erdély elszakítására. - Judea megjelent könyvében különféle manipulált Vatra Romaneasca-anyagokat közöl, hogy bizonygassa: a magyarok románellenes megmozdulásokat szerveztek az RMDSZ irányításával. "Privilégiumaik" érvényesítésére megfogalmazták a "hét parancsot" /ki hallott ilyesmiről, kérdezte a könyvet ismertető Nagy Pál/. Judea úgy gondolja, hogy a román fajnak /neamul nostru romanesc/ külön törvényei vannak a demokráciát illetően. Szerinte az RMDSZ "terrorista szervezet", a magyar diákok "ördögi terveik kivitelezésén fáradoznak". Judea egyetértéssel közli a Vatra Romaneasca és pártja követelését: a fő "vétkesek" - Domokos Géza, Sütő András, Király Károly, Kincses Előd, Jakabffy Attila, Pálfalvi Attila, Smaranda Enache, Demény Lajos és Gilea Valer - büntetőjogi felelősségre-vonását. Nehéz lenne a szerző összes tárgyi tévedését felsorolni, nem létező személyek szerepeltetését. /Nagy Pál: Honnan árad a gyűlölet? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./ "

Tőkés László püspök közölte 1991. nov. 15-i sajtóértekezletének szövegét, mert azt később félremagyarázták. Romániában hamis képet adnak a magyar kisebbségről. Át kell törni a hazugság falát. Nem akarják meghallani azt, hogy mi történik, ezért is adta egyik legutóbbi tájékoztatásának a Segélykiáltás címet. Románia egészének a demokratizálása szükséges. Az uszító kampány keretében a szenátusban és a képviselőházban többször utaltak arra, hogy a magyar kisebbség polgárháborút akar kirobbantani. Hadgyakorlatot rendeznek lépten-nyomon a magyar vidékeken, tankokat és katonai egységeket vonultatnak fel nagy gyakorisággal. A hadgyakorlatokon az a parancs, hogy a magyar egységeket meg kell semmisíteni. Ezt éppen egy román lap leplezte le, közölve egy ilyen rendelkezés fotokópiáját a lapban. A szélsőségesek szítják a nacionalizmust. A román ellenzékiek kénytelenek alkalmazkodni a nacionalizmushoz. A székelyek például Radu Campeanura, a Nemzeti Liberális Párt elnökére szavaztak. Viszont Campeanunál nagyobb erejű támadást kevesen intéztek a székelyek ellen, éppen legutóbb. Vannak olyan esetek is, amikor versenyt fut a Front és az ellenzék a magyarellenes támadások terén. Különösen nyilvánvaló volt ez 1991 októberének közepén, amikor a parlamentben felszólaló hatvan képviselő közül egy sem akadt, aki a magyarokat védelmébe vette volna. - A Vatra Romaneasca tulajdonképpen egy fikció, egy alig azonosítható valami. A Vatra mindenben jelen van. Több Front-szenátor és képviselő vatrás színekben jutott be a parlamentben. - A jelenlegi helyzetet jellemzi, hogy egy tömeggyilkosság miatt letartóztatott Securitate-főnök levelet írt a börtönből, amelyben Tőkés Lászlót hazaárulónak, ügynöknek nevezte. Radu Ceontea felolvasta ezt a levelet a parlamentben, melyet óriási taps fogadott. /Ahogy valójában elhangzott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

"Borbély Imre, az RMDSZ országos elnökségének politikai ügyekkel megbízott tagja a vele készült interjúban elmondta, hogy a tömbmagyar terület autonómiájára vonatkozó kísérlet körüli vitában megmutatkoztak az RMDSZ-en belüli ellentétek, a túlzott óvatosság, a bizonytalanság. A pánikszerű elhatárolódások végül a hatalomnak segítettek. Katona Ádám kezdeményezését nem tartotta taktikusnak, mert az a jelenlegi román társadalomból allergikus tüneteket vált ki. Ezt akarta elkerülni a társnemzet fogalmának megalapozásával. Viszont a terület autonómiát Borbély Imre legitim célnak tekinti. Fenntartja a társnemzetre vonatkozó elgondolását. /Gazda Árpád: "Ránkerőltetett alkotmány" Beszélgetés Borbély Imrével, az RMDSZ országos elnökségének politikai ügyekkel megbízott tagjával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./"

"Király Károly elmondta: a tévéből értesült arról, hogy megvonták szenátori megbízatását, erről őt hivatalosan nem értesítették. Király Károly Birladeanunak, a szenátus elnökének írt levelében leszögezte, hogy nem ért egyet a szenátus ezen határozatával, mert az alkotmányellenes. Király Károly kifejtette, hogy az RMDSZ-ben is vannak nézetkülönbségek. Az RMDSZ néhány vezetője presztízskérdést csinál abból, hogy az ő gondolata érvényesüljön, s mögé sorakozzanak fel a többiek. Az ellenséges légkörben sok RMDSZ-képviselő vérbeli politikussá nőttek ki magát. Kezdetben Király Károly azt javasolta, hogy az RMDSZ vegyen részt a kormányban. Az általa szorgalmazott nemzetiségi ligáról elmondta, hogy a meg Király Károly legyen a liga elnöke. Domokos Géza a megalakulási nyilatkozat után tizenkét órával bejelentette, hogy az RMDSZ nem tagja a ligának, elhatárolódott tőle és kijelentette: az RMDSZ-t törvénytelenül Király Károly vitte a ligába és erről nem konzultált az RMDSZ vezetőivel. - Király Károly a jelenlegi helyzetet így értékelte: neokommunizmus van. "A volt kommunisták egymás között küzdenek az úgynevezett demokratikus pozíciókért. " Beigazolódott: "a kommunizmus és a fasizmus között csak színekben és módszerekben van bizonyos különbség, de mindkettő totalitarista rendszert szül. " Saját magáról elmondta: "Éppúgy lehallgatják telefonbeszélgetéseimet, mint régen?" /Román Győző: "Királydráma", végszó nélkül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./"

A népszámlálás vallást megválaszoló feleleteinek meghamisításai miatt Ioan Robu bukaresti római katolikus érsek, valamint Petru Gherghel iasi püspök is tiltakozó nyilatkozatot tett közzé. Hasonló észrevételeket fogalmazott meg nyilatkozatában a Bihar megyei görög katolikus püspökség is. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 11./

"Tőkés László püspök a folyamatos fenyegetettség állapotában él, ezt nyílt levélben ismertette. Pontokba szedte az utóbbi negyedév megfélemlítő és fenyegető megnyilvánulásait. Ezek között szerepelt az, hogy házukat ismeretlenek ellenséges feliratokkal látják el, bemocskolják, ugyanúgy, ahogy 1989-ben tették Temesváron. A nagyváradi Phoenix című szennylap fasisztának titulálta a püspököt, és szóról szóra a régi Securitate "adatait" ismételte. Hasonló a hangvétele a román szélsőséges sajtónak /Romania Mare, Renasterea Banateana, Totusi Iubiera, Europa./. Az opportunizmusra hajló ellenzéki sajtó egy része is ellenségesen írt róla, például a bukaresti Expres Magazin Ceusescu-barátnak nevezte a püspököt. Névtelen levelekben megfenyegették. Tőkés László úgy értesült, hogy Theodor Salajan szekus őrnagy foglalkozik hazai likvidálásával, de külföldön is egy egész román ügynökhálózatnak ez a feladata. Legveszélyesebb ellenfelei a vatrás és a Nemzeti Megmentési Fronthoz tartozó román parlamenti képviselők. A székely-magyarság kollektív bűnösségét megfogalmazó Hargita-Kovászna jelentés készítői gyűlölködő kirohanásaik közben őt is támadták. Némelyikük Tőkés László perbefogását, letartóztatását sürgette, hasonlóan járt el a Nemzeti Megmentési Front Maros megyei szervezete. Radu Ceontea szenátor a börtönben sínylődőket nemzeti hősöknek nevezte, Tőkés Lászlót és az ellenzékieket pedig hazaárulóknak. A televízióban felolvasták Radu Tinu tömeggyilkossággal vádolt szekusfőnök levelét, amelyben Tőkés Lászlót hazaárulással vádolta. Azóta a temesvári per vádlottainak többségét szabadon bocsátották, köztük Radu Tinut is. Legutóbb pedig több megye képviseletében működő román "népbíróság" halálra ítélte. - Tőkés Lászlónak oka van a félelemre, félteni családját, a megnyomorított társadalmat és az ugyanezen erők által fenyegetett népét. /Tovább él és működik a Securitate. Tőkés László nyílt levele. = Új Magyarország, jan. 11./ "

Jeszenszky Géza külügyminiszter jan. 8-án telefonon felhívta Adrian Nastase külügyminisztert, és kifejezésre juttatta aggodalmát a Tőkés László püspököt ért fenyegetés miatt. Nastase kifejtette, hogy ez a fenyegetés feltehetően egy bajkeverő vagy elmebeteg cselekménye, olyan körök állhatnak mögötte, amelyek meg akarják akadályozni a magyar-román viszony javítását. /Jeszenszky- Nastase párbeszéd a Tőkés Lászlót ért halálos fenyegetésről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11-12./

"Az 1989-es fordulat után még csak elképzelések születtek arról, hogyan lehetne újjászervezni a romániai magyar kórusmozgalmat. Ugyanakkor Marosvásárhelyen Birtalan József zeneszerző-karmester és a Vártemplom plébánosa, Fülöp D. Génes 1990. febr. 26-án gondos válogatás után létrehozta a 120 tagú leánykórust. - 1991. dec. 8-án a Kultúrpalotában lépett fel a Maros Művészegyüttes, amely a legszebb erdélyi magyar néptánchagyomány színpadra állítására vállalkozott. A Székely Népi Együttes Franciaországban járt, hamarosan Japánba utaznak turnéra. /Tófalvi Zoltán: "Elindultam szép hazámból". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./"

"Ion Iliescu elnök és Theodor Stolojan miniszterelnök fogadta a Román Nemzeti Egységpárt küldöttségét, akik azt állították, hogy az RMDSZ számos visszaélést követett el a népszámlálás során. A Rompres közzétette vádjaikat tartalmazó közleményüket: visszaélésnek minősítették azt, hogy az RMDSZ, a magyar egyházak és a magyar nyelvű sajtó "utasította" a magyar kisebbséget a hamisításra, így a székelyek és csángók magyarokként való bejegyzésére, a magyar nemzetiségűek többszörös számbavételére. A legképtelenebb vádjuk az, hogy Magyarországról ezreket "importáltak" és őket nyilvántartásba vették, továbbá az, hogy a magyar kormány megadja a magyar állampolgárságot a magyar kisebbséghez tartozó román állampolgárok számára. Végül a Román Nemzeti Egységpárt képviselői felszólították a kormányt, hogy vizsgálja felül a magyar nemzetiségűek adatainak hitelességét. /Rompres, Új Magyarország, jan. 16./"

Vándor idő balladája címen megjelent az Erdélyi Szépmíves Céh első kiadványa, amely 35 romániai magyar szerző alkotásait tartalmazza. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18-19./

A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete Kolozsváron tartott ülést az RMDSZ, a Bolyai Társaság és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság képviselőinek bevonásával.A vallás- és tanügyi törvénytervezettel kapcsolatban az egyházfők és az RMDSZ képviselői közös emlékiratban rögzítették állásfoglalásukat és ezt eljuttatták a parlament két háza elnökéhez, a miniszterelnökhöz, a tanügyminiszterhez és a vallásügyi államtitkárhoz. A vallásügyi törvénytervezetet olyan formában fogadja el a parlament, ahogy azt a romániai elismert felekezetek közösen megfogalmazták, külön hangsúlyt helyezve a felekezeti oktatásra és az egyházak vagyonának visszaszolgáltatására. A tanügyi törvénytervezet olyan jogfosztást irányoz elő a nemzeti kisebbségekre vonatkozóan, amilyet eddig egyetlen törvény sem fogalmazott meg. A tervezet minden záróvizsgát, egyetemi felvételit csak románul tesz lehetővé. Ezzel a magyar nyelven való tanulás értelmét vesztené. Ez ellentmond a Románia által aláírt nemzetközi dokumentumoknak és az alkotmánynak. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete jan. 17-i tanácskozásán elhatározta, hogy a febr. 9-i helyhatósági választások alkalmával minden támogatást megad a demokratikus érzelmű polgármesterek és tanácstagok megválasztásához. Létkérdés, hogy a hívek teljes számban vegyenek részt a választásokon. /Körlevél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

Reményik Sándor halálának ötvenedik évfordulója alkalmából Kolozsvárott megkoszorúzták a költő sírját a Házsongárdi temetőben, majd az Állami Magyar Színházban a költő tiszteletére összeállított műsorát mutatta be a vendégszereplő egri Gárdonyi Géza Színház együttese. Az előadást Sütő András és Tőkés László nyitotta meg. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21., Sütő András beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

Moldova Köztársaság parlamentje úgy döntött, hogy nemzeti pénznemként a moldovai lejt vezetik be a rubel helyett. A hatóságok egyelőre nem szorgalmazzák a valutáris egyesülést Romániával. /Román rádió, MTI/

Ősz Erőss Péter elmesélte életét, aki akár kiválasztottnak is nevezhető. Ő azon kevés moldvai csángók egyike, akinek sikerült magyar értelmiségivé válnia. Ősz Erőss Péter 1935-ben született Pusztina moldvai csángó faluban. Pusztina tiszta magyar falu volt. Nagy szegénységben éltek. Otthon magyar nyelvű Bibliájuk volt, apja abból tanította őt és testvéreit magyarul olvasni. Péter nagyon szeretett olvasni, a falu papja egyre mondta a családnak, hogy ezt a fiút taníttatni kell. A pap tanácsára a iasi-i szemináriumba ment Ősz Erőss Péter. Az udvaron egy másik csángó fiúval magyarul beszélgettek, erre az egyik tanítójuk lekent egy hatalmas pofont, mondván, az ördög nyelvén itt nem lehet beszélni. Ősz Erőss Péter egy évet végett a szemináriumba, akkor feloszlatták a szerzetesrendeket, bezárták a szemináriumot. Nagy változás történt, alig akarták elhinni: a csángó falvakban sorra megnyíltak a magyar iskolák. Ő is magyar iskolába járt. Az elemi iskola elvégzés után folytatta a tanulást, felvették Kézdivásárhelyen a pedagógiai középiskolába. A középiskolát befejezve jelentkezett Kolozsvárra, a Bolyai Egyetemre. Felvették, életének öt legszebb éve következett. Megismerkedett a csángókkal foglalkozó tanárokkal és Kallós Zoltánnal. Az egyetem után Kovásznára került tanárnak. A hatvanas évek végén a Fábián Ernő igazgató leváltása miatti áldatlan állapotok miatt Sepsiszentgyörgyre ment, a megyei könyvtárban helyezkedett el. Ősz Erőss Péter 1981-ben hozzászólt a Flacara lapban kibontakozó vitában egy Dumitru Martinas nevű botcsinálta történész fércművének értékeléséhez /Marinas könyvében azt bizonygatta, hogy a csángók románok/. Ő bátran kiállt az igazság mellett, ezt a vitát a szerkesztőség lezárta, nem adott e teret annak, hogy Ősz Erőss Péter kifejtse érveit. A hírhedt titkosrendőrség már előbb is figyelni kezdte őt, sokszor behívatták, kihallgatták, megfenyegették, értékes könyveit, néprajzi jegyzeteit az ismételt házkutatások alatt elkobozták. A folyamatos zaklatás következtében Ősz Erőss Péter idegei felmondták a szolgálatot, kórházba kellett vinni. Felépülése után sem hagyta abba a rendőrség a zaklatását, még 1989 novemberében is kapott idézést. ? Az 1989-es változás után megindulhatott a Csángó Újság, a szerkesztője Ősz Erőss Péter. /B. Kovács Árpád: A félelem és az összetartás leckéi. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18.,folytatás: jan. 25., febr. 1-2./

Febr. elsején Nagyváradon zsúfolásig megtelt a református püspöki palota. Ökumenikus ünnepséget tartottak, közben gyűltek a tiltakozó aláírások az épület lefoglalása ellen. A résztvevők kérelmet fogalmaztak meg a legfőbb ügyészhez, hogy törvényességi óvással helyezze vissza a püspökséget jogos tulajdonába. A hatóságok nem alkalmaztak erőszakot, nem foglalták le az épületet. /Magyar Nemzet, febr. 3./

"Az ENSZ Emberjogi Bizottságának éves jelentése megállapította, hogy 1991-ben tovább javult a romániai helyzet, viszont a román és magyar közösség közötti bizalmatlanság változatlan. "A magyar kisebbség és tagjai továbbra is gyakran üldöztetés és beavatkozás tárgyát képezik." - olvasható a jelentésben. A romák helyzetére is kitérnek, sokszor megtámadják őket, az igazságszolgáltatás azonban nem lépett fel a támadók ellen. Az amerikai külügyminisztériumnak az emberi jogok helyzetéről szóló éves jelentése megállapította, hogy az emberi jogokat általában betartották Romániában, de súlyos megkülönböztetés érte a romákat, csekélyebb mértékben a magyarokat és a zsidókat. /Emberi jogok Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./"

"Febr. 8-án az európai tiszteletbeli szenátus tagjává választották Antwerpenben Tőkés László püspököt. Székfoglaló beszédében elmondta: "Hittem abban, és elszántan imádkoztam azért, ami végül is lavinaszerűen bekövetkezett nemsokára: omlani kezdtek a falak..." Romániában két év alatt még a vasfüggöny romjait sem sikerült egészen eltakarítani. A bizalmatlanságot, a megfélemlítettséget kell legyőzni. /Tőkés László az európai tiszteletbeli szenátus tagja. = Új Magyarország, febr. 10./"

"Egyes román lapok képtelen vádakat tartalmaznak. Egy példa: egyes magas funkcióban levő magyarországi személyek, például Keszthelyi Gyula kormányfőtanácsos és Entz Géza államtitkár "felkészítik" az RMDSZ-t és a magyar egyházakat arra, hogy követeljék Erdély Magyarországhoz csatolását. /Romanul (Bukarest), febr. 10-16./"

Marosvásárhelyen a szélsőséges erők, élükön a Román Nemzeti Egységpárttal, heves támadást indítottak a megválasztott polgármester, a szavazatok 53 százalékát elnyerő Pokorny László gyógyszerész ellen. Azt hozták fel ellene, hogy a jelöltetéséhez szükséges íveken egyesek neve kétszer szerepel. A rendőrség azonnal vizsgálni kezdte az aláírásokat, rendre behívatva az aláírókat. Pokorny László polgármestert beidézték a rendőrségre és több óráig bent tartották. A nyilvánvalóan alaptalan rágalmazás ellen nyilatkozatban tiltakozott Maros megye RMDSZ szervezete. /Bogdán Tibor (Bukarest): Beidézték a rendőrségre Marosvásárhely polgármesterét. = Magyar Hírlap (Budapest), febr. 15./

Chisinauban a Moldvai Népfront kongresszusán a felszólalók Románia és Moldova mielőbbi egyesítését sürgették. Bírálták Mircea Snegur elnököt, mert szerintük alkalmatlan az egyesítés megoldására. Korábban Snegur és Iliescu elnök is a gyors egyesülés ellen foglalt állást. /MTI/

A helyhatósági választások első fordulója a kormánypárt, a Nemzeti Megmentési Front nagyarányú győzelmét hozta. Ötezer lej pénzbírságra ítélték Tőkés László püspököt, mivel nem volt hajlandó részt venni a januári népszámlálásban. Tőkés László ugyanis bírálta a kérdések megfogalmazását, melyeket úgy tettek fel, mintha az országban csak románok és ortodoxok élnének. /Kormánypárti fölény a választások első fordulója után. = Magyar Nemzet, febr. 18./

"Az RMDSZ Székelyföldi Politikai Csoportja sorravette az autonómia ellenzőinek érveit és kitért az egységbontásra. Az ellenérvek: 1. a románságot nem készítették fel az autonómiára. A "magunk követeléseinek megfogalmazása ránk tartozik". Referendum útján kell megkérdezni a székelységet, akarja-e az önrendelkezést. 2. Az idő alkalmatlanságának érve. A román kormány egyre kevesebb megértést tanúsít: alkotmányban megfogalmazták, hogy nem tekintik politikai tényezőnek az erdélyi magyarokat, az alkotmány nem ismeri el a kollektív jogokat, nem ismeri el, hogy Románia többnemzetiségű állam. Tudnivaló volt, hogy a "Kovászna-Hargita jelentés" közzétételével magyarellenes gyűlölethullám indult el. Nos, ekkor lett volna időszerű előállni az autonómiával? 3. A törvénytelenség érve. Ez már megdőlt az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsa 1991. okt. 5-i ülésén. Az autonómia kialakítását az új helyhatósági törvény nem teszi lehetővé. Ezért lett volna szükség a referendumra. 4. A politikai kényszert ellenző érv szerint ajánlatos a jugoszláv példából tanulni. Valójában a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége /VMDK/ referendum révén kinyilvánított véleményét a katonáskodásról. Kárpátalja magyarsága területi autonómiát követel. 5. A parlamenti-szenátusi érv: a székely autonómia ügye megnehezítette az RMDSZ-képviselők és szenátorok munkáját. Valójában az új alkotmány, az új helyhatósági törvény nem az autonómia-követelés miatt született meg. 6. A külföldi elutasítás érve: nem felel meg a valóságnak, hogy az USA hivatalos külpolitikája elutasította volna az agyagfalvi kísérletet, mint ahogy nem utasította el az Európa Tanács vagy Magyarország kormánya sem. Persze Magyarországon a szabad demokraták /SZDSZ/ és a neokommunisták táborából egyesek kifejezték nemtetszésüket. Viszont a szomszédos országok magyar érdekvédelmi szervezetei kiálltak az autonómiát kezdeményezők mellett. Az autonómia-válság tetőzésekor Agyagfalván egymást érték a harckocsik, a kormányfő pedig betiltotta a szabadtéri agyagfalvi megemlékezést, ezért a Székelyföldi Politikai Csoport lemond a népgyűlésről, helyette közölték az agyagfalvi népgyűlés résztvevőinek küldött üdvözletet, amelyet a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nevében Dupka György, az Együttélés Politikai Mozgalom nevében Duray Miklós, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége nevében Hódi Sándor írt alá. - Az RMDSZ több vezetője elítélte, felelőtlennek, szerencsétlennek nevezte a Székelyföldi Politikai Csoport autonómia-törekvését. A Székelyföldi Politikai Csoport nem az RMDSZ nevében, hanem minden alkalommal a maga nevében fogalmazta meg véleményét. /Az RMDSZ Székelyföldi Politikai Csoportjának epilógusa az autonómiáról és az egységbontásról. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), febr. 18. - márc. 3. - 7-8. sz./ Amikor Agyagfalva környékén harckocsik voltak, megjött a sorstársak üzenete:"