Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1992. február 20.
Az RMDSZ elnöksége febr. 15-16-án ülésezett Brassóban. Az RMDSZ a választásokon részvétele elmaradt a várakozástól, de így is az ország második legnagyobb ereje és talán a legöntudatosabb politikai szervezet. Az RMDSZ nem tartja igazságosnak a választási törvény azon rendelkezését, hogy az utolsó pillanatban is átvezényelhető katonaság is helyben szavazhat, mert így felboríthatja az egyensúlyt. Ez a helyzet Nagyváradon és Kolozsváron is. /MTI/ Az RMDSZ vezetőségének brassói üléséről kiadott közleménye foglalkozott a választásokkal, az elnökség javasolta, hogy az RMDSZ rendkívüli kongresszusát ápr. 24-26-án Brassóban tartsák meg. A román parlamentben elfogadott Hargita-Kovászna jelentést magyarellenesnek és alkotmányellenesnek tartják. Az RMDSZ levélben fordult a Magyarok Világszövetségéhez, ebben kifejezték a szervezethez való csatlakozási szándékukat - bizonyos feltételek egyeztetése esetén. Ideiglenesen megbízták dr. Csapó József elnökségi tagot a szóvivői szereppel. /Romániai Magyar Szó (Budapest), febr. 19./ Ugyanezen ülésről kiadott Állásfoglalás elítélte Pokorny László Marosvásárhelyen megválasztott polgármester jelöléséhez szükséges aláírások gyűjtése során elkövetett szabálytalanságokat, ugyanakkor megerősítette, hogy szándékos jogsértés nem történt. A brassói elnökségi ülésen üzenettel fordultak a román közvéleményhez /Baráti üzenet román választókhoz/, ebben hangsúlyozták, hogy szélsőséges nacionalista pártok, a frontos erők egy része és a régi rezsim hívei offenzívát indítottak a magyarság és demokrata konvencióbeli szövetségesei ellen. Gyalázkodó választási propagandájuk lényege a magyarellenesség és mindenkit, akik velük szövetkeznek, a román nép ellenségeinek neveznek. Az RMDSZ nem ellensége a román népnek, Romániát közös hazának tekinti. A román ellenzéktől a bizalmatlanság leküzdését kérik. Az első fordulóban az RMDSZ mintegy félmillió szavazattal járult hozzá a Konvenció - többnyire román nemzetiségű - jelöltjeinek sikeréhez. /Romániai Magyar Szó (Budapest), febr. 20./
1992. február folyamán
A Szentszék elfogadta dr. Schefler János püspök szentté avatási perének megindítását. Szabó János érseki helynök felvázolta életútját. Schefler János Kálmándon született, 1887-ben. Tanulmányait követőn jogból és teológiából doktorált. 1942-ben szentelték a szatmári egyházmegye püspökévé. 1950-ben Kőrösbányára száműzték, 1951-ben letartóztatták, 1952-ben vértanúhalált halt hitéért a börtönben. Egész élete szolgálat volt. Elítélte a veszedelmes ideológiákat, a hitlerizmust és a kommunizmust. Síkra szállt a zsidók deportálása ellen. Elhurcolása előtt a körleveleiben a kommunizmus közeledő veszélyére figyelmeztetett. 1951-ben valutaüzérkedés és hazaárulás koholt vádjával ítélték el. /Szabó János: A hitéért vállalta a vértanúhalált. = Keresztény Szó (Kolozsvár), febr./
1992. március 3.
"Kallós Zoltán kolozsvári néprajzkutató hírt adott arról, hogy a januári népszámlálás előtt a iasi-i püspök utasítására valamennyi moldvai csángó-magyar faluban kihirdette a pap, hogy aki nem románnak vallja magát, bűnt követ el. Kallós felidézte Perka Margit /Perca Margarita/ szabófalvi számlálóbiztos tiltakozását. Perka Margit tiltakozott, mert a szabófalvi pap is ezt tette: felszólította a híveket, hogy románnak vallják magukat. Az ottani papok érvelése szerint a római katolikus a "román" szóból ered. Kallós Zoltán Domokos Pál Péterre, a csángókutatóra hivatkozott: a két világháború között a isai-i püspökség felszentelési esküjében szerepelt az a mondat is: "ha megtudnám, hogy magyar vér folyik az ereimben, akkor azt kivágnám." A Kallóssal készült beszélgetést közlő Kászoni Balázs elmondta, hogy 1973-ban őt így mutatták be az éppen ott gyűjtő Kallós Zoltánnak: A másik Magyarországról jött. Vagyis Erdélyt tekintették az egyiknek. Kászoni Balázs 1973-ban és 1974-ben nyelvjárásgyűjtő utat tett három moldvai csángó faluba, Szabófalvára, Lészpedre és Luizikalagorba. Szabófalván élt Lakatos Demeter, a mindmáig egyetlen csángó költő. Kallós Zoltán a moldvai csángó körében végzett gyűjtéséért, a Balladák könyve kiadásáért börtönbüntetést szenvedett. 1975 elején két és fél évre ítélték, azután a nemzetközi tiltakozás hatására kiszabadult. A gyűjtést csak titokban folytatta. Sokat reméltek 1989 után, de csalódniuk kellett, jegyezte meg Kallós Zoltán. Igaz, most szabadon lehet menni Moldvába, sokan dolgoznak alkalmai munkásként Magyarországon és mintegy hetven csángó fiatal folytat egyetemista-főiskolai, illetve előkészítő tanulmányokat Magyarországon. A népszámláláskor azonban ugyanaz történt, mint az ötvenes években, amikor Kallós Lészpeden tanított. A csángó falvakban nem Kallós Zoltán és Domokos Pál Péter könyveit árulják, hanem Martinas "munkáját", aki azt bizonygatta, hogy a csángók elmagyarosodott románok. A klézsei pap nemrégen a szószéken azt mondta, hogy bűnt követ el az, aki magyar ABC-s könyvet ad gyermekei kezébe. /Kászoni Balázs: Segélykiáltás a moldvai csángó-magyarokért. = Ring (Budapest), márc. 3./"
1992. március 5.
Az RMDSZ vezető testülete, az Országos Elnökség és a KOT /Küldöttek Országos Tanácsa/ febr. 28-29-én Nagyváradon ülésezett. Elhatározták, hogy az RMDSZ rendkívüli kongresszusát máj. 29-31-e között tartják, Brassóban. A megfelelő előkészítés érdekében létrehoztak egy program- és egy alapszabály-módosító bizottságot Béres András, illetve Kolumbán Gábor vezetésével. Az RMDSZ javasolja a népfőiskolai hálózat kialakítását, együttműködik az EMKÉ-vel, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetséggel. Az Országos Elnökség elemezte a helyhatósági választásokat. Megállapították, hogy a második fordulót érzékenyen érintette: a parlament diszkriminatív határozata a Hargita-Kovászna jelentés ügyében, Vacaru szenátor Tőkés László püspök, illetve az RMDSZ elleni gyalázkodó támadása és a román Külügyminisztérium magyarellenes uszításra alkalmas jegyzéke. Emiatt a választási harc több helyen etnikai harccá fajult. Ebben együttműködött a Románok Nemzeti Egységpártja és a kormányzó párt, a Nemzeti Megmentési Front. Az Országos Elnökség ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy a kétmilliós romániai magyar kisebbség több mint ezer éve él ezen a tájon és meghatározó tényezője az ország politikai, gazdasági és társadalmi életének. Az EBEÉ 1990. jún. 20-án elfogadott okmánya szerint a nemzeti kisebbségek egymással, valamint más államok azon polgáraival, akikkel közös etnikai vagy nemzeti származásuk, illetve azonos kultúrájuk vagy vallásuk, korlátok nélküli kapcsolatot létesíthetnek és tarthatnak fenn. Az Országos Elnökség felkéri a magyar kormányt, hogy támogassa azokat a román állampolgárságú magyar diákokat, akik tanulmányaik befejezése után visszatérnek szülőföldjükre. /Az RMDSZ Országos Elnökségének nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./
1992. március 5.
Theodor Melescanu a külügyminisztériumba kérette Rudas Ernő magyar nagykövetet, és aggodalmát fejezte ki azért, hogy a magyar határőrizeti szervek az utóbbi időben civilizálatlan bánásmódban részesítettek román állampolgárokat, fogva tartották őket, elkobozták javaikat. /Magyar Nemzet, márc. 5./
1992. március 5.
Virgil Magureanu, a román titkosszolgálat, az SRI vezetőjével Ara-Kovács Attila készített interjút. Az SRI 1990. márc. 26-a óta működik. Magureanu kijelentette, hogy a régi Securitate apparátusát alaposan megtisztították, csak a 20 %-ukat vették át. Nem vették át a Securitate régi ügynökhálózatát. A szervezetben magyarokat is alkalmaznak. Ara-Kovács Attila elmondta: Chisinauban egyértelmű jeleit látta annak, hogy Románia részt vesz az ottani civilszolgálatok kiépítésében. Mióta működnek együtt? Virgil Magureanu elmondta, hogy a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozik a Moldovai Köztársasággal való együttműködésük. Magureanu cáfolta azt, hogy lehallgatnak, illetve követnek embereket, kivéve azokat, akiknek a tevékenysége feltűnő módon veszélyezteti a nemzetbiztonságot. /Ara-Kovács Attila: Exkluzív interjú a román titkosszolgálat vezetőjével. = Magyar Hírlap, márc. 5./
1992. március 5.
"Tőkés László püspök nagyban vétkezik Isten és a román nép ellen, amikor azt mondja, hogy a romániai magyar kisebbség meg van fosztva az emberi jogoktól. "A kisebbségi jogok biztosítása ürügyén Tőkés püspök Erdély autonómiáját és Romániától való elszakadását szorgalmazza. Ő áll a magyar szélsőséges és revizionista elemek élén." Ez áll többek között Ion M. Angel, Románia hágai nagykövetének két holland párt parlamenti frakciója vezetőihez írt levelében. A nagykövet biztosította a holland képviselőket, hogy nem jelent életveszélyt a Tőkés püspököt ért névtelen fenyegetés. /A hágai román nagykövet levele. = Új Magyarország, márc. 5./"
1992. március 6.
Márc. 3-án Lengyel Lázár, Vajda András, Tofán Mihály, Vass Sándor iklandi lakosok pere kezdődött el Marosvásárhelyen, a bíróságon. A vád: 1990. márc. 20-án részt vettek az ernyei út elbarikádozásában, valamint egyes személyek bántalmazásában. A bírónő felelősségre vonta a sajtó képviselőit, hogy mit keresnek a teremben. /(b): Újra elővettek egy dossziét... = Népújság (Marosvásárhely), márc. 6./
1992. március 6.
Sütő András a vele készült beszélgetésben kifejtette. Hogy munkaképessége teljesen összeomlott az ellene elkövetett gyilkossági kísérlet folytán. Napi kísérleteket folytat, hogy visszatérjen a munka világába. A népszámlálásnál sok csalás történt, mert a népszámlálás egyik célja, hogy a valóságosnál kevesebb magyart mutassanak ki. A Katona Ádám kezdeményezte Székelyföldi Csoport által szorgalmazott székelyföldi autonómiával kapcsolatban leszögezte: a jövő lehetőségei közül nem szabad kirekeszteni az autonómiát. Az autonómia szóval már mindenütt a világon megbékéltek, így Romániában is eljön ennek az ideje. Közben folyik a kútmérgezés: mi mindent kiötlenek, hogy elriasszák a romániai magyarságot. Vérdíjat tűznek ki Tőkés László fejére és mindig kitalálnak valami újat, hogy jelét adják: ragaszkodnak a romániai magyarság elűzésének vágyához. Azonban a magyarság jó része megmarad Romániában. Sütő Andrást jelölték a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnöki pozíciójára, de ő ezt nem fogadta el. Keserűen tapasztalta, fejtette ki, hogy levelét több helyen meghamisítva magyarázták. Azt próbálták elhitetni, hogy Sütő konfliktusba keveredett Csoóri Sándorral. Erről szó sincs, hangsúlyozta. /Győrffy László: Sütő András az indulatokról, az elvándorlásról és a félrehúzódásról. = Magyar Nemzet (Budapest), márc. 6./
1992. március 6.
"Nagyszalontán ünnepélyesen felavatták Arany János szobrát, a költő születésének 175. évfordulója alkalmából. A szobor a nagyszalontai születésű, Budapesten élő Kiss István alkotása. A református templomban az istentiszteleten Tőkés László püspök hirdetett igét. A szobrot a város leköszönő polgármestere leplezte le, beszédet mondott Tódor Albert, Nagyszalonta polgármestere, a román művelődési minisztérium részéről Horváth Andor államtitkár, továbbá Andrásfalvy Bertalan magyar művelődési miniszter, Radu Enescu a Román Írószövetség részéről, aki pár szóban magyarul is köszöntötte az egybegyűlt többezer embert, Kiss János, Nagykőrös polgármestere, Ioan Ardelean, a Familia főszerkesztője, Kiss István szobrászművész, aki beszédét románul is megismételte, valamint Csoóri Sándor költő, a Magyarok Világszövetsége elnöke. Arany János életműve, szelleme kettévághatatlan, mondta Csoóri Sándor, ez az egységes szellem kössön össze bennünket, magyarokat továbbra is, bárhol élünk a világon. Az ünnepség az "Arany János portánál" folytatódott, ahol márványtábla hirdeti: "Ezen a telken állott a bogárhátú öreg ház, amelyben Arany János született 1817. március 2-án." Itt Jókai Anna a Magyar Írószövetség képviseletében szólalt fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4., Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 5., Részletek az elhangzott beszédekből: Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 6./ "
1992. március 7.
Az ismert emberjogi szervezet, a Helsinki Watch febr. 5én intézett levelet Ion Iliescu elnökhöz, tiltakozva a marosvásárhelyi bíróság döntése ellen, amellyel Király Istvánt megakadályozták abban, hogy az RMDSZ polgármester-jelöltjeként induljon a helyhatósági választáson. A levél utalt a választási törvény hiányosságaira is, mert abban olyan kifejezések vannak, amelyek nincsenek kellőképpen körülhatárolva, emiatt önkényes értelmezésre adhatnak alkalmat. A levél emlékeztetett arra, hogy Marosvásárhelyen nem ez az első alkalom, amikor megtiltják egyes jelölteknek a választáson való részvételtől. 1990-ben Smaranda Enachet és Kincses Elődöt akadályozták meg abban, hogy induljanak a parlamenti választáson. A fejlemények ismeretében megállapítható, hogy pusztába kiáltó szó maradt a Helsinki Watch tiltakozása. /T. T.: A Helsinki Watch levele Ion Iliescu elnökhöz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./
1992. március 7.
"Almási István népzenekutató emlékezett Domokos Pál Péterre, felvázolta hatalmas életművét, a moldvai csángók sorskérdéseivel való foglalkozását. "Tevékenységét évtizedeken át két ország titkosrendőrei figyelték árgus szemekkel. Őt azonban nem lehetett sem megfélemlíteni, sem eltántorítani kitűzött feladataitól. Állhatatos hűséggel ragaszkodott szülőföldjéhez, népéhez és a római katolikus egyházához." /Almási István: Domokos Pál Péter halálára. Mikor Csíkból elindultam? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./"
1992. március 7-8.
Adrian Nastase külügyminiszter Genfben részt vett az Emberi Jogok ENSZ-bizottsága ülésén. A román rádiónak adott interjút, melyben úgy értékelte, hogy márc. 3-án az Emberi Jogok ENSZ-bizottsága Genfben Magyarország kivételével minden felszólaló pozitívan értékelte az emberi jogok helyzetét Romániában. Románia az elfogadott európai elvek alapján áll és Magyarországnak is el kell fogadni az EBEÉ és az Európa Tanács dokumentumaiban megfogalmazott elveket. Szerinte nincs szó szándékos félremagyarázásról, ahogy Magyarország külügyminisztériumának szóvivője nevezte a román külügyminisztérium nyilatkozatát a két kormánytag /Für Lajos és Entz Géza/ állásfoglalásával kapcsolatban. Nastase szerint Magyarországon azért beszélnek rendszeresen a magyar kisebbség jogfosztásáról, hogy ezzel álcázzák a területi revizionizmus igényét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7-8./
1992. március 7-8.
"Adrian Nastase külügyminiszter márc. 5-én a román rádiónak adott interjút, melyben úgy értékelte, hogy márc. 3-án az Emberi Jogok ENSZ-bizottsága Genfben Magyarország kivételével minden felszólaló pozitívan értékelte az emberi jogok helyzetét Romániában. Románia az elfogadott európai elvek alapján áll és Magyarországnak is el kell fogadni az EBEÉ és az Európa Tanács dokumentumaiban megfogalmazott elveket. Nastase szerint egyes magyarországi erők olyan nemzetközi helyzet kialakítására törekednek, amely "indokolttá" tenné a határ "békés" módosítását. Azt a benyomást akarják kelteni, hogy az erdélyi magyar kisebbség üldözésnek van kitéve. Szerinte nincs szó szándékos félremagyarázásról, ahogy Magyarország külügyminisztériumának szóvivője nevezte a román Külügyminisztérium nyilatkozatát a két kormánytag /Für Lajos és Entz Géza/ állásfoglalásával kapcsolatban. Nastase szerint Magyarországon azért beszélnek rendszeresen a magyar kisebbség jogfosztásáról, hogy ezzel álcázzák a területi revizionizmus igényét. Nastase szerint "olyan helyzettel van dolgunk, amelyek az ország területi integritását teszik kockára" és ilyenkor világosan állást kell foglalni. /Adrian Nastase külügyminiszter rádióinterjúja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7-8./ "
1992. március 9.
A legnagyobb ellenzéki tömörülés, a Demokratikus Konvenció közzétett nyilatkozata szorgalmazta, hogy a kormány biztosítson román állampolgárságot Moldova lakóinak. A nyilatkozat szerint Moldova vagy a moldovánok elleni támadást automatikusan román terület, illetve román állampolgárok elleni támadásnak kell tekinteni. /Új Magyarország, márc. 9./
1992. március 13.
"Az RMDSZ felhívására Székelyudvarhelyen többezer magyar tüntetett az anyanyelvi oktatáshoz való jog védelméért. A tüntetésen felszólaltak a városi RMDSZ, a vallásfelekezetek és az iskolák képviselői. A tüntetők követeléseiket tartalmazó nyilatkozatot és felhívást fogadtak el. A nyilatkozatban kifejezték aggodalmukat és tiltakozásukat a készülő tanügyi törvény ellen, amely korlátozni akarja az anyanyelven való tanulás jogát. Ez folytatása a nemzeti kisebbségek erőszakos beolvasztására irányuló politikának. A nemzetközi egyezmények, konvenciók minimális alapként leszögezik az anyanyelvi oktatáshoz való jogot minden szinten. A tüntetők felhívást intéztek az ország parlamentjéhez és a kormányhoz, hogy határolják el magukat a diktatorikus rendszer kisebbségi politikájától. A tanügyi törvény biztosítsa a decentralizált, demokratikus oktatási rendszert, az anyanyelvi oktatáshoz való jogot minden szinten, továbbá önálló tantárgyként "saját történelmünk és hagyományaink ismeretét". A törvény rendelkezzen a felekezeti oktatáshoz való jogról, az egyházi birtokok visszajuttatásáról, alapot teremtve ezáltal a kisebbségi iskoláknak. /Tiltakozás a nemzetiségi jogokat csorbító tanügyi törvény tervezete ellen. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./"
1992. március 17.
Szőcs Géza az RMDSZ külpolitikájáról nyilatkozott: az RMDSZ, illetve az erdélyi magyarság nem képviseltetheti érdekeit a modern társadalmakban megszokott módon, a román külügyi apparátusban például nincsenek magyar diplomaták. A közelmúltban az EDU, a konzervatív pártok uniója pozitívan reagált az RMDSZ felvételi kérelmére, a FUEV-hez pedig már csatlakozott az RMDSZ. Szőcs Géza Strasbourgban több alkalommal felszólalt az Európa Tanács ülésein. Legutóbbi, februári felszólalása után a román parlament külügyi bizottsága felvetette, hogy vonják meg tőle a strasbourgi küldöttségben való részvételi jogát, sőt szenátori mandátumát is. Az RMDSZ el akarja érni, hogy mielőtt Románia elnyeri az Európa Tanácsban a teljes jogú tagságot, adja meg a garanciákat, amelyek lehetővé teszik a romániai magyarság számára identitásának megőrzést. /Ring, márc. 17./
1992. március 20.
Kolozsváron megalakult az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/, az RMDSZ kereszténydemokrata platformja. Az Országos Szervező Bizottság székhelye Székelyudvarhelyen van. A nemzeti és keresztény, az egyházakkal szoros kapcsolatot tartó szerveződés létrehozásának kezdeményezői a székelyföldi RMDSZ-tisztségviselők, a Székelyföldi Politikai Csoport tagjai, akik a területi autonómia megvalósítását szorgalmazták. A kezdeményező csoport tagjai között van többek között Borsos Géza, Dénes László, Fábián Ernő, Gazda József, Katona Ádám, Mihály József, Sántha Pál Vilmos, Hegyi Sándor és Incze Béla. Az EMK Zászlóbontás című, márc. 15-én kelt röplapjával lépett a nyilvánosság elé és megkezdte a tagtoborzást. /Útjára indult Kolozsvárott az Erdélyi Magyar Kezdeményezés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./
1992. március 24.
Márc. 24-én kezdődik a Helsinki II. néven emlegetett EBEÉ összejövetel és a júl. 9-11-e között állam- és kormányfők részvételével zárul. A megnyitón részt vesz Adrian Nastase külügyminiszter is, aki elmondta, hogy az 1975 óta bekövetkezett európai fejlemények nyomán újra kell fogalmazni az EBEÉ szerepét. A tanácskozáson szó lesz az emberi dimenzió további bővítéséről, az emberi jogokról is. Nastase közölte, az összejövetelen ismertetni fogja a román álláspontot. /Ma kezdődik a Helsinki II. összejövetel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./
1992. március 25.
"A szélsőséges nacionalista román lapok rendszeresen hírt adnak kitalált dolgokról, Például magyar összeesküvésről. Az egyik ilyen lap, a Totusi Iubiera, ebben Horia Brestoiu azt állította, hogy új földalatti mozgalmat kezdeményeztek Erdélyben Románia egységének megbontására. A mozgalmat a magyar kormány hivatalos tényezői irányítják. A "szigorúan titkos" okmány szerint az erdélyi magyarok Erdély Magyarországhoz csatolását kérelmezik. Ezt a memorandumot egy "elmagyarosodott zsidó", volt kolozsvári újságíró hozta Erdélybe. Ugyanerről a másik hasonló lap, a Romanul azt írta, hogy Keszthelyi Gyula és Entz Géza Romániába érkezett, hogy összeköttetést teremtsen a magyar nemzetiség vezető képviselőivel, az RMDSZ-szel, az egyházak képviselőivel, Szőcs Géza szenátorral, szintén a "memorandum" terjesztése ügyében. /Márki Zoltán: Memorandum-ügy Kolozsvárt? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./"
1992. március folyamán
Moldova Köztársaság miniszterelnöke, Valeriu Muravschi törvénytervezetet nyújtott be, mely a Transznisztriai Szabadkereskedelmi Zóna státusát és létrejöttének feltételeit fogalmazza meg. A kisinyovi parlament a román nyelv kötelezővé tételének határidejét a Dnyeszter bal partján meghosszabbította az ezredfordulóig. /BBC/
1992. április 2.
Dr. Csiha Kálmán kolozsvári református püspök Stolojan miniszterelnökhöz írt levelében tiltakozott a márc. 19-i házkutatások és a templomok megszentségtelenítése ellen. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 2./
1992. április 3.
Ápr. 4-én tartja második közgyűlését az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezete. Dr. Kreczinger István, a szervezet elnöke elmondta, hogy 1991. dec. 7-én tartották meg alakuló közgyűlésüket. Az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezetének megalakítását az tette szükségessé, hogy a már létező erdélyi szervezetek, egyesületek tevékenységét összehangolják. Magyarországon 1988 második felétől működtek különböző Erdéllyel foglalkozó közösségek, de munkájuk szétaprózódott. Mára fájdalmas tapasztalat, hogy soha nem látott méreteket öltött a kivándorlás. A szervezet igyekszik minden megoldást felkutatni az erdélyi magyarság helyzetének rendezésére. A szervezet kiinduló pontja a magyar kulturális és területi autonómiájának követelése. Az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezete hármas feladatrendszert dolgozott ki: a kivándorlási szándék csökkentése, a már átköltözöttek érdekképviselete, valamint a hazatérés, a repatriálás feltételeinek megteremtése. 1988 óta mintegy 100-120 ezren települtek át. /Botlik József: Kötelességünk segíteni az erdélyi magyarságot! = Magyar Nemzet, ápr. 3./
1992. április 9.
A Maros megyei Erdőcsinádon még 1990. márc. 20-án a helyi lakosok feltartóztattak két autót, tele volt ütő, vágószerszámokkal. Nem engedték tovább a kocsikat, mert az előző napon Marosvásárhelyen a városba tartó hodákiak mentek neki a magyar tüntetőknek. A kocsiban ülők egy részét megverték a falu lakói. A következő időben csak magyarok ellen indult eljárás. A két autó megvert utasai vádolták meg Füzesi Albertet, Füzesi Andrást és Papp Árpádot, hogy ők voltak a bántalmazók. Valójában éppen ők voltak azok, akik elsősegélyt próbáltak nyújtani. Több tárgyalás volt, végül a peres felek /a románok és magyarok/ kibékültek. Füzesi Albert, Füzesi András és Papp Árpád kifizették a bíróság által megállapított 91.500 lejt. A felek rögzítették, hogy semmilyen követelésük nincs egymás iránt és kérik az eljárás megszüntetését. Ezután jan. 8-ára behivatták a rendőrségre Füzesi Albertet, Füzesi Andrást és Papp Árpádot és letartóztatták őket. Tudomásukra hozták, hogy négy éves börtönbüntetést kell letölteniük. Azt mondták nekik, hogy a kibékülési nyilatkozaton szereplő aláírások nem hitelesek. /!?/ Ez az indoklás nem igaz, maguk a hodáki románok jelezték, hajlandók tanúskodni a bebörtönzöttek érdekében. Egy hónap eltelt, de családtagjaik még nem találkozhattak az elhurcoltakkal. /Tófalvi Zoltán: Csakis magyar lehet bűnös? Az erdőcsinádiak kálváriája. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 6./ Ugyanezt bővebben leírta Tófalvi, idézte kibékülés jegyzőkönyvének szövegét: Tófalvi Zoltán: Az erdőcsinádiak kálváriája. = Új Magyarország, ápr. 9./
1992. április 10.
Ludovic Spiess román kulturális miniszter ápr. 8-10-e között kétnapos látogatást tett Magyarországon, a kolozsvári Román Nemzeti Színház budapesti vendégjátéka alkalmából. Tárgyalt Andrásfalvy Bertalan művelődési miniszterrel. Spiess a sajtóértekezleten kérdésre válaszolva elmondta: sajnos, igaz, hogy Kolozsvárott a kulturális intézményekről is lekerültek a magyar feliratok, ezt az esetet ő felesleges provokációnak tartja. Spiess elmondta, hogy a bukaresti Magyar Kulturális Intézetet a budapesti társintézménnyel egyidőben, szeptemberben nyitják meg. /D. V. S.: Magyar Kultúra Háza nyílik Bukarestben. = Új Magyarország, ápr. 10./
1992. április 11.
"A magyarországi gyógykezelésen tartózkodó Bálint Lajos gyulafehérvári érsek szívműtéte után a kórházban adott nyilatkozatában kifejtette, hogy a népszámlálás propagandacélokat szolgált. Ez az esemény egy 1918 óta tartó programba illeszkedik, amelynek célja a kisebbség felszámolása. A megmaradás nemcsak a gazdasági eredményektől függ, hanem "a kisebbségre ítéltek erkölcsi tartásától. Az egyház ezt igyekszik erősíteni az evangelizálással." A diktatúra bukásával az egyház birtokába jutott bizonyos szabadságnak, de nem kapott eszközöket feladata ellátásához. 1948-ban 1435 felekezeti kisebbségi iskolát államosítottak. Sokszoros kérés ellenére nem kaptak vissza egyetlen egyházi iskolát sem. - Szükség lenne egy reális egyházi felmérésre, egyházi népszámlálásra, hogy kiderüljön, hányan is vannak. - Alexandru Todea görög katolikus érsek nem engedett a Securitate sugalmazásának, hogy saját templomaik helyett a magyarokéra tartsanak igényt. A Szentszék gesztusa /a gyulafehérvári püspökség érsekséggé emelése/ akkor lesz igazi jelentőségű, ha megtörténik az, amit eredetileg kért a négy egyházmegye, hogy együtt alkossanak egy érseki tartományt. Bálint érsek reménykedik benne, hogy ez megtörténik. /Bálint Lajos gyulafehérvári érsekkel beszélget Pintér Dezső. = Magyar Hírlap, ápr. 11./ "
1992. április 14.
Romániát nacionalista mozgalmak fertőzik, írta a The Guardian ápr. 13-i száma. A magyar etnikum pártján belül a fiatalok militánsabb politikát ajánlanak, azonban a mérsékeltek vannak többségben. Románia ragaszkodik ahhoz, hogy a kisebbségek kérdése belügy. /Brit lap a romániai magyarok zaklatásáról. = Új Magyarország, ápr. 14./
1992. április 14.
Spielmann Mihály marosvásárhelyi főkönyvtáros, a Heltai Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, az alapítvány elsősorban a kolozsváriak és az Országos Széchényi Könyvtár érdeme. 1989 után ugyanis hatalmas mennyiségű könyv áramlott Erdélybe, de ebből kevés jutott be a közkönyvtárakba. A küldemények tervszerűtlenül érkeztek. A könyvek szétosztására, működőképes könyvtárak kialakítására jött létre a Heltai Alapítvány. Az alapítványt a bejegyzett, Pillich László vezetésével működő kft vezeti. Az alapítvány támogatásával kialakított első könyvtár a nagyváradi Bunyitay Vince Könyvtár, a második a kolozsvári. Aradon is van már ilyen könyvtár, a szórványban is szükséges könyvtár alapítása, Dicsőszentmártonra gondoltak. A magyarországi fél a Kölcsey Alapítvány révén működteti az együttműködést. Megszervezik a könyvtárosok alapképzését, illetve továbbképzését. /Nagy Miklós Kund: Mi ígér a Heltai Alapítvány? = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 14./
1992. április 18.
"Iliescu elnök ápr. 16-án váratlanul Kovászna megyébe látogatott, Sepsiszentgyörgyön Fodor Ferenc megyefőnök fogadta. Iliescu elnök a pártok vezetőivel tárgyalt és jelen volt Kozsokár Gábor szenátor, a román szenátus alelnöke is. A Vatra és a Románok Nemzeti Egységpártja képviselői felrótták az elnöknek, hogy magukra hagyták őket a magyar tengerben. Követelték a kétnyelvű feliratok eltávolítását, továbbá bérpótlékot az itt élő román hivatalnokoknak, azonkívül az RMDSZ betiltását. Kozsokár Gábor szenátor feltette a kérdést. "Vajon helyes-e szélsőségesnek nevezni azt, aki anyanyelvi oktatást kér minden tárgyból?" - Iliescu zárszavában kifejtette: Magyarországnak nem kell közbelépnie a romániai magyarság problémáinak megoldásáért, az a román államra tartozik. - Jeszenszky Géza külügyminiszter felelőtlen politikus, mert visszasírja a Trianon előtti helyzetet, revizionista igényekkel lép fel. - A Vatra Romaneasca nem fasiszta szervezet, jelentette ki az elnök. Az elnök kíséretében megjelent Hajdu Győző, aki ugyanúgy kiszolgálta Ceausescut, mint a jelenlegi román hatalmat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18., Magyar Nemzet, ápr. 18, Magyar Hírlap, ápr. 18./"
1992. április 23.
"Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter Romániába érkezett ápr. 21-én, hogy aláírja a román-német alapszerződést. Adrian Nastase külügyminiszter beszédében kifejtette, hogy a "több mint 850 éve Romániában élő német kisebbség jelentősen hozzájárult és hozzájárul a román társadalom fejlődéséhez." Német konzulátus nyílik Nagyszebenben és Münchenben. A DPA német hírügynökség hangsúlyozta, hogy Románia első ízben köt olyan szerződést, amely felhatalmaz más országot arra, hogy támogassa a vele azonos nyelvet beszélő kisebbséget és foglalkozzon annak problémáival. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./"