Önszerveződés közművelődési (kulturális) területen. Többek között e címmel olvasó tanulmány az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány kiadványának, Civil Fórum folyóiratnak az április-júniusi összeállításában. Bodó Barna, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetek Szövetségének elnöke Kultúrára várva címmel jegyzi: „így értelmezem a közművelődést: lehetőségteremtés olyan kulturális együttlétre, amely felemel, megnyugtat, örömmel tölt el. (...) Azok mellett kívánunk kiállni, akik napi tevékenységük által bizonyítják: tudják, látják, teszik. Mármint a kultúra közvetítését". Csáki Rozália, a lap főszerkesztője Magasba emelő mélység címmel summázta a lap tartalmát. Érték és minőség a közművelődésben címmel dr. Papp Kincses Emese író, egyetemi oktató fejtette ki gondolatait. Interjú olvasható Balla Zoltánnal, a Székelyföldi Közművelődésszervezők Egyesületének elnökével, valamint Péter Orsolyával Fiatalon a közművelődés szolgálatában címmel. Dr. Balázsi Károly a népfőiskolai mozgalom éveit elevenítette fel. /Az önszerveződést átfogó Civil Fórum. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 23./

Augusztus 21-én Palma de Mallorcán, 91 éves korában elhunyt Iosif Constantin Dragan. Dragan 1917. június 20-án született Lugoson, 1967-ben megalapította a Dragan Európai Alapítványt, élete során több mint 30 könyvet írt. Noha régóta külföldön élt, utóbbi években rendszeresen szerepelt a leggazdagabb román üzletemberek listája élén – a Capital gazdasági lap szerint 1,6 milliárd dollár vagyonra tett szert. Iosif Constantin Dragant augusztus 25-én szülővárosában temetik el. /Pataki Zoltán: Elhunyt Iosif C. Dragan. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 23./

A Balázs Imre József szerkesztette tanulmánykötetben /A sztálinizmus irodalma Romániában /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 2007/ fülszöveg világosan fogalmaz: ,,A hivatali nyelv igyekezett teljesen kisajátítani a nyilvánosságot, és a magánéleti nyelv rétegében is dominanciára tört. Azok az egyéni nyelvjárások vagy akár teljes irodalmi hagyományok, amelyek nem voltak beilleszthetők az osztályharc történelmének nagy elbeszélésébe, kiszorultak a nyilvánosságból, és fenntartásuk, az én kultúrája tiltás alá esett, vagy periferikusként bélyegezte meg a hatalom. " Balázs Imre József A hatalmi beszéd az erdélyi magyar irodalomban a második világháború után című, alaposan dokumentált tanulmányában tekinti át az akkori irodalmat. Kevés szó esik viszont a korszak, az ötvenes évek uralgó műfajáról, a nagyregényről. (Köztük van: Nagy István A legmagasabb hőfokon, Kovács György Foggal és körömmel, Asztalos István Fiatal szívvel, Papp Ferenc Viharostető stb.). Érthetetlen a nagyregény reprezentatív elemzésének hiánya, mert a kötet igyekezett áttekinteni az irodalmi lapok helyzetét is. Gyulai Levente az Utunkat, Vári Csaba az Irodalmi Almanachot vizsgálta, Sütő-Egeressy Zsuzsa a Dolgozó Nő reprezentatív nőképét, Vallasek Júlia pedig a gyermekkép alakítására koncentrált. A korszak vezető kritikusai alakították az irodalmat, döntöttek arról, hogy mi a helyes sok írót hallgatásra ítéltek, sokakat bebörtönöztek (Méliusz József, Balogh Edgár, Bözödi György, később Páskándi Géza, Páll Lajos, Dávid Gyula), még többet megfélemlítettek. /Bogdán László: A sztálinizmus irodalma Romániában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./

A szeretet, az összefogás fontosságáról szóltak az ünnepi beszédek az Érsemjéni Falunapon augusztus 24-én. Lovasok, menettáncosok, és fúvószenekar alkotta azt az ünnepi menetet, melynek vonulásával kezdődtek a falunapok. A program az immár Kazinczy Ferenc–Fráter Lóránd–Csiha Kálmán Emlékház nevet viselő helyi múzeumnál folytatódott, ahol a tavaly novemberben elhunyt püspökhöz méltó nemes egyszerűséggel avatták fel Csiha Kálmán emlékszobáját. / Rencz Csaba: Csiha Kálmán emlékszobát avattak Érsemlyénben. = Erdon. ro, aug. 24./

„Az EMNT készen áll egy olyan méltányos választási összefogás létrehozására, amelynek fundamentuma a közösségi önrendelkezés elvi alapja és amelynek arányaiban a múlt évi európai parlamenti választások és az ezévi önkormányzati választások eredményei az iránymutatók“, áll Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének augusztus 24-én kiadott sajtóközleményében. Az EMNT sajnálattal állapította meg, hogy közvetítési próbálkozásai ellenére az RMDSZ-nek és a Magyar Polgári Pártnak (MPP) nem sikerült megegyezni a választási együttműködésről. „Az alig néhány hónapja bejegyzett MPP ideiglenes vezetőit belső legitimitási gondok kötik le, amelyeket csak egy tisztújító országos gyűlés összehívásával lehetne orvosolni, ennek elodázása pedig tovább ronthatja elnökének a választásokon megtépázott hitelét és tárgyalási pozícióját. A nagyobbik versenypárt, az RMDSZ esetében viszont semmilyen mentséget nem találunk arra a hajlíthatatlanságra, ahogyan – az új választási rendszer sajátosságait kihasználva – meghosszabbítani igyekszik képviseleti monopóliumát és ezáltal továbbéltetni az egypártrendszert, semmibe véve a választói akaratot” –, fogalmaz a közlemény. A nemzeti tanács aggodalmának adott hangot amiatt, hogy megegyezés hiányában az őszi parlamenti választásokon az egyéni választókerületek jelentős részében az RMDSZ jelöltjei az MPP által támogatott független jelöltekkel csapnak majd össze. Tőkés László javasolta, hozzák mielőbb létre az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot. Toró T. Tibort, az EMNT alelnöke elmondta: az elmúlt napokban sor került „háttér-tapogatózásokra” a két szervezet képviselői között, érdemi tárgyalások azonban csak akkor kezdődhetnek el, amennyiben az RMDSZ vezetői pozitívan válaszolnak az EMNT ajánlatára. /SZ. K. : Készen áll a választási összefogásra az EMNT. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

Nem hiába épített 122 évvel ezelőtt Szent István tiszteletére templomot a Maros parti Piskitelepen Lönhart Ferenc püspök, aki a megye szülöttjeként itt is van eltemetve, a templom közelében emelt kis kápolnában. A helyi, 180 lelkes gyülekezetnek már fele sem tud magyarul, azonban a hit és a nagy király tisztelete ma is élteti ezt a maroknyi közösséget. A minden év augusztus 20-a táján megrendezett búcsúünnepen két nyelven folyik a prédikáció, de a tartalom egységes. A román anyanyelvű hívek is áhítattal néznek fel a hatalmas oltárképre, melyen Szent István felajánlja a koronát és vele együtt az országot Szűz Máriának. És tisztelettel hallgatják a nagy király életével példázó prédikációkat. A búcsúünnepeken rendszeresen megjelenik a város polgármestere is, aki jelentős mértékben járult hozzá, hogy önkormányzati pénzből idén felújítsák a piski templom orgonáját, illetve a templomépítő püspök, Lönhart Ferenc sírboltja felett emelkedő kápolnát. /Gáspár-Barra Réka: Szent István-búcsú Piskin. Sziklára építeni házat, hazát. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 25./

„Az ország sorsát irányító Nicolae Ceausescunak köszönhetően Románia olyan erkölcsi magaslatra emelkedett, ami példátlan egész évezredes történetében. ” E sorokat az Olaszországban élő, évtizedeken át a leggazdagabb románnak számító vasgárdista, Ion Antonescu feltétetlen tisztelője, Iosif Constantin Dragan írta. A lugosi születésű, múlt héten, 91 éves korában elhunyt eurómilliárdos valóban csodálta a diktátort, akinek eszméi kiválóan beilleszkedtek a szélsőjobboldali üzletember gondolatvilágába. Dragan idegengyűlölő és antiszemita Noi, tracii /Mi, trákok/ című folyóirata a Szekuritáté támogatásával jelent meg. A negyvenes évek végén Ana Pauker kitiltotta Romániából, később azonban a trákok civilizációjával foglalkozó alapítványa, valamint a római székhelyű Európai Trákkutató Központ révén belopta magát a 2500 éves történelemről álmodozó Ceausescu szívébe. Dragan 1990 után Lugoson egyetemet, tévé- és rádióadót, illetve heti- és napilapot alapított, Corneliu Vadim Tudorral közösen pedig megalakította a Ion Antonescu Marsall Ligát. /Bogdán Tibor: Iosif Constantin Dragan halála. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./ Szülővárosában, Lugoson augusztus 25-én helyezik örök nyugalomra Josif Constantin Dragant, az egyik leggazdagabb román üzletembert. A 91 éves Dragant a spanyolországi Palma de Mallorcában, otthonában érte a halál. „Ma e nemes románnak a lelke felszáll azokéhoz, akiket oly nagyra tartott” – jelentette ki az elhunytat méltató Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke. A nagyok között pedig Mihai Eminescut, a nemzeti költőt, Ion Antonescu marsallt, Románia Hitler-barát kormányzóját és Stefan Gusa tábornokot említette. Utóbbi az 1989-es forradalom idején a Ceausescu főparancsnoksága alatt működő hadsereg vezérkarának volt a főnöke. Dragan 1995-ben 78 évesen éppen Gusa tábornok lányát, az akkor 22 éves Daniela Veronicát vette feleségül, aki azóta három gyermeket szült neki. Feltehetően ők lesznek az 1,6 milliárd dollárosra becsült vagyon örökösei. Dragan a második világháború elején a legionárius mozgalom tagjaként vált ismertté. Dragan később a Ceausescu házaspár kiszolgálójává vált. Ceausescu könyvei a Nagard (Dragan neve fordítva) kiadó gondozásában jelentek meg világnyelvekre lefordítva a nyugat-európai könyvpiacokon. A mindenkori román államfőhöz kötődő kiváló személyes kapcsolata túlélte a ’89-es forradalmat. Dragan Ion Iliescuval is gyakran fényképezkedett. Főként pénzadományaival érdemelte ki, hogy mind a Ion Antonescu Marsall Liga, mind a Vatra Romaneasca Egyesület tiszteletbeli elnökének választotta. 1993. október 22-én ő maga leplezte le Ion Antonescu sloboziai mellszobrát, melyet később a háborús bűnösök kultuszát tiltó jogszabály értelmében kellett eltávolítani a talapzatáról. Az üzletembert professzorként tisztelték a hívei. A második világháború előtt még Bukarestben szerzett jogászdiplomáját Olaszországban jogi doktorátussal toldotta meg. Mesés vagyonát még a negyvenes években alapozta meg a Romániában kitermelt kőolaj nyugat-európai forgalmazásával. Josif Constantin Dragan 1999-ben személyesen kérte Lugos önkormányzatától, hogy nevezzék el róla a város főterét, és engedélyezzék mellszobra felállítását a nevét viselő egyetem épülete előtti téren. Az önkormányzat ellenszavazat nélkül fogadta el a határozatot annak a támogatásnak az igézetében, amelyet a professzor a gesztusért cserében ígért. A főtér ma is az üzletember nevét viseli, a szoborállításról azonban egyelőre lemondott az üzletember nevét viselő alapítvány. Josif Constantin Dragan alakját így is megannyi műalkotás őrzi Lugoson. Az üzletembert templomalapítóként ábrázolja egy mozaik a város központi ortodox templomának a belső falán. Mozaik őrzi az alapító arcvonásait a Dragan Európai Egyetem lugosi székházának belső csarnokában is. /Gazda Árpád: Egy román krőzus arcai. = Krónika (Kolozsvár), aug. 25./

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke szerint Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke a két fél közeledését abban a reményben szorgalmazza, hogy újabb parlamenti mandátumhoz juthat. Szász Torót okolja azért, hogy Tőkés bírálta az MPP-t. „A Magyar Polgári Párt ideiglenes vezetőit belső legitimitási gondok kötik le, amelyeket csak egy tisztújító országos gyűlés összehívásával lehetne orvosolni, ennek elodázása pedig tovább ronthatja elnökének a választásokon megtépázott hitelét és tárgyalási pozícióját” – vélekedett az MPP-ről Tőkés. Szász szerint az EMNT-t nem kellene „lerántani pártpolitikai csatározások szintjére”, hanem az autonómia ügyével kellene foglalkoznia. Toró T. Tibor képviselő a Transindexnek megerősítette: háttéregyeztetések folytak az EMNT és az RMDSZ között az elmúlt napokban. Szerinte a megegyezés attól függ, hogy elfogadja-e az RMDSZ az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum létrehozását, illetve hogy sikerül-e közös álláspontra jutni olyan kérdésekben, mint az autonómia, illetve a magyar egyetem ügye. /Benedek Sándor, Szávuj Attila: Toró T. Tiborral perlekedik Szász. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./

Fájdalmas a végvárak pusztulásáról, a haldoklásáról értesülni. Augusztus 24-én, vasárnap Tornyán a Nemzetiségek találkozója kapcsán előadások hangzottak el magyarul, románul és szerbül a település, illetve a régió történetéről, eltűnt magyar kulturális rendezvényeket szemléltető fotókiállítást lehetett látni, falumúzeumba illő régi szerszámok, használati eszközök, dísztárgyak, gyöngybetűkkel magyarul rótt okiratok gyűjteményén keresztül mutatták be az elődök életét. A tudósítást író Balta János újságíró egykori tornyai diákként emlékezett a néhány évtizede lezajlott közelmúltra, amiről egyetlen előadó sem szólt, mégis meghatározója volt nem csak a tornyai, de a környékbeli magyarság életének is. A magyar nyelvű, bentlakással működött általános iskoláról van szó, ahol nem csak a helybeli magyar, román és szerb, de a szederháti, a kis- és nagyvarjasi diákok is együtt tanultak, két nyelven. Manapság elképzelhetetlen, hogy egy osztályközösségben, ahol a létszám kétharmada magyar, egyharmada román és szerb nemzetiségű, minden tantárgyat, ugyanazon az órán magyarul és románul tanuljanak, egymást váltva, mindenki a maga nyelvén feleljen. A diákok a kifejezéseket mindkét nyelven ismerték, beszélték egymás nyelvét. A nemzetiségek közötti harmóniáról a kántor-tanító, igazgató, Péter Antal gondoskodott. A közművelődési élet az ő idejében élte utolsó virágkorát. Hanyatlása, az ország 1968-ban bekövetkezett adminisztrációs átszervezésével, Tornyának faluvá történt degradálásával vette kezdetét. Néhány éve nagy összefogással sikerült újraéleszteni a magyar oktatást, csakhogy az új tanévtől gyermekhiány miatt kilátástalan helyzetbe kerül az elemi és az óvodai csoport. Nemzetmentő stratégia nélkül a néhány évig pislákolt elemi és az óvodai csoport nem csak itt, máshol is végleg eltűnik. A cikkíró húzza a tornyai példa vészharangját. Hátha meghallják az egymásra acsarkodó politikusok is. /Balta János: Vészharang. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 26./

Tavaly ünnepelték meg a Harasztkerékre vezető 4,3 kilométeres út aszfaltozását; rendkívüli nap volt a 850 lelket számláló település életében, hiszen megszabadultak a sártól. Idén a szervezők, a Somodi Sándor vezette Villa Nostra Alapítvány – A mi falunk Harasztkerék – , az önkormányzat és Veress Kálmán táncoktató kisütötték: itt kell megtartani a sokadik Vándorcsizma találkozót. Augusztus 24-én. vasárnap az istentiszteleten Molnár József református lelkész hirdette az igét. A főutca egyik részén folyt a gulyásfőző verseny. A népviseleti parádét a székelyvajai fúvósok vezették, majd bemutatták a fellépő csoportokat. A 21 tagú férfikórus katonanótákat énekelt, bemutatkozott a félszáz tagot számláló gyermektáncegyüttes. Mindkét csoport alig három hete kezdte el a próbákat Veress Kálmán irányításával. /Bölöni Domokos: Vándorcsizma és falunap. A gyékényfonás falujában, Harasztkeréken. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 26./

Elhunyt Iosif Constantin Dragan, a meggyőződéses vasgárdista, dollármilliárdos üzletember, évtizedeken át a leggazdagabb román, áltörténész, médiacézár. A Kommunizmus Romániai Bűncselekményeit Feltáró Intézet vezetője, Vladimir Tismaneanu megállapította, Ceausescu és Dragan kapcsolata nagyszerűen példázza „a hivatalosan meghirdetett kommunizmus és a valóságban érvényesülő ultrasovinizmus perverz összefonódását”. A romániai holokauszttal foglalkozó Elie Wiesel által elnökölt nemzetközi bizottság jelentése szerint Ceausescu hallgatólagos jóváhagyásával Ion Antonescu lelkes ügyvédeként igyekezett rehabilitáltatni a volt fasiszta marsall rendszerét. Dragan 1990 után szélsőséges kiadókat, kiadványokat támogatott, de maga is kisebb médiabirodalmat épített ki, tévé- és rádióadót működtetve, beindítva a Redesteptarea, valamint a Renasterea Banateana című heti-, illetve napilapot, továbbá az Europa Nova kiadót. A „román civilizáció értékeit szorgalmazó” intézményeket hozott létre, így már 1967-ben a Dragan Európai Alapítvány majd 1991-ben Lugoson a Dragan Európai Egyetemet. Hitt a román nép „sokévezredes múltjában”, ezért Rómában Trákkutató Európai Központot hozott létre, olaszországi Nagard nevű kiadója pedig ontotta a „trakológiai” munkákat. Több mint egymillió dollárt fordított Decebal negyven méteres portréjának sziklába faragására, 2004-ben az Aldunánál. Dragan több mint harminc történelmi tárgyú könyvet, tanulmányt közölt, de a történészek megkérdőjelezik Dragan történészi felkészültségét, Alexandru Pippidi pedig egyenesen sarlatánnak és kalandornak tartja a botcsinálta történészt. /Bogdán Tibor: Ceausescu vasgárdistája. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./

Az 1940. augusztus 30-án kihirdetett második bécsi döntéssel Észak-Erdély visszatért Magyarországhoz, ezzel budapesti fennhatóság alá került több mint egymillió magyar és nagyjából ugyanennyi román lakos. Mintegy 800 ezer magyar Dél-Erdélyben továbbra is Románia állampolgára maradt. A bukaresti külügyminisztérium már másfél hónap múltán jegyzéket intézett a tengelyhatalmakhoz, hogy jelezze: a magyar hatóságok terrorakciók segítségével végeznek etnikai tisztogatást. Ez okból a román kormány olasz–német vegyes bizottság létrehozását javasolta Kolozsvár székhellyel. Csalódást okozott a románoknak, hogy brassói központtal Dél-Erdélyben is megalakult egy ilyen semleges testület, mert az itteni magyar lakosság sérelmeket szenvedett el a román hatóságok részéről. Kiderült, hogy a kolozsvári bizottság nem vesz készpénznek minden román panaszt, hanem német alapossággal utánajár a valóságnak. Így történhetett meg, hogy 1944 első felében 97 esetből csak 15-öt vett figyelembe, a többit alaptalannak ítélte meg. Arra a bukaresti állításra sem találtak bizonyítékot, miszerint Magyarország ki akarná űzni Észak-Erdélyből a román lakosságot. A háború befejeztével, illetve Sztálin döntése nyomán Románia visszakapta Észak-Erdélyt, így a német–olasz bizottságok beszüntették tevékenységüket. A románellenes magyar vérengzések réme mégis új időszerűséget nyert – 1985-ben. Erre – 30 év elteltével – azért volt szükség, hogy Románia meggyőzze a nagyvilágot: a Nicolae Ceausescu ellen szervezett amerikai tüntetések értelmi szerzői ugyanazok a véres kezű irredenták, akik a bécsi döntés után halomra gyilkolták a békés észak-erdélyi román lakosságot. Ezt a tételt hivatott dokumentálni több, egymás után megjelent könyv is, elsőnek Ion Lancranjan hírhedt soviniszta, uszító műve, a Cuvant despre Transilvania (1982). A bukaresti Politikai Kiadó gondozásában 1985-ben román, angol, francia és német nyelven megjelent egy „leleplezéseket" összegező kötet a következő címmel: Teroarea horthysto-fascista in nord-vestul Romaniei, 1940–1944, vagyis A Horthy-fasiszta terrorizmus Északnyugat Romániában (a ’80-as években az Erdély elnevezést nem volt szabad használni). A szerzői kollektíva öt tagja egytől egyig a pártvezetőség oszlopos aktivistája volt, élen Mircea Musat professzorral, Ceausescu történész-tanácsosával, aki 1989 után a szélsőséges sovén-nacionalista Nagy-Románia Párt hangadó tagja lett (és maradt haláláig). A magyarellenes kampány azonban hamarosan öngólnak bizonyult. Kanadában egy újságíró az angol nyelvű változatot lapozgatva gyanút fogott: az egyik képen látható halott, akit a képaláírás szerint Horthy fasisztái juttattak erre a sorsra, feltűnően hasonlít egy bábra, amilyen ruhaboltok kirakatában csábítja be a vásárlókat. Az újságíró felkérte Vera Philips törvényszéki fotószakértőt, véleményezze a könyv képanyagát. Ennek eredményeként 23 felvételről bizonyították be, hogy hamisítvány: a műanyag hullák mellé hátteret egyéb képekről montíroztak, néhány sebesült több, más helyen készült felvételen is előfordul. Ugyanígy, az Észak-Erdélyből állítólag elűzött románok csoportképein hét férfi hol Csík, hol Maros megyei felvételeken tűnt fel. Az esetnek 1987 őszén külön műsort szentelt a torontói angol és francia nyelvű televízió. Ebben Vera Philips elmondta, hogy a kanadai román követségtől megkérte a felvételek negatívjait, az udvarias hangú levelére azóta sem érkezett válasz, így fenntartja véleményét: a képek nagy része friss hamisítványként ennek a könyvnek az illusztrálására készült. Magyar történészek bebizonyították, hogy a nagy pártharcos írók több esetben felelőtlenül dobálóznak „leleplezéseikkel". Így történt például Csíkszépvíz és Csíkszentmárton esetében: a könyv szerzői drámai színekben ecsetelik, hogyan vált földönfutóvá az előzőleg bántalmazott, megkínzott, itteni román lakosság, holott az 1939. évi, bukaresti hivatalos adatok szerint is ezek színmagyar helységek voltak. Arról, hogy a Dél-Erdélyben rekedt magyarságot milyen elbánásban részesítették a román hatóságok, egyetlen könyv vagy újságcikk sem jelent meg, pedig az említett semleges német–olasz bizottságok jelentéseiben bőven akadt volna bizonyíték. A Maniu-bandák szárazajtai, csíkszentdomokosi, egeresi vérengzéseiről pedig 1944 után a Scanteia pártlap közölt cikksorozatot. /Barabás István: Többszörös halottak. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 26./

A Komp-Press, Korunk Kiadó elsősorban a Korunk folyóirat kiadója, tájékoztatott Balázs Imre József, a kiadó főszerkesztője. A könyvek szerzői is gyakran a lap munkatársai közül kerülnek ki. Az 1993 óta megjelentetett munkáik közül egyik a tudományos könyvek vonulata, az Ariadné Könyvek című sorozat. A sorozat most készülő könyvei T. Szabó Levente A tér képei és Virginás Andrea Az erdélyi prérin című tanulmány- és esszékötete. A másik erős vonulat a művészeti jellegű könyveké, idén Székely Sebestyén György összeállításában a Korunk galériának egyfajta történetét készítik elő kiadásra. A Komp-Press a Polis Könyvkiadótól átvette a Prospero Könyvek című sorozatot, amely művészinterjúk, színészek és előadóművészekkel készült életútinterjúk füzére. Sikeres volt tavaly A gyermekirodalom változatai című Végh Balázs Béla-könyv és Szilágyi Júlia Lehet-e esszét tanítani? könyve. A sztálinizmus irodalma Romániában (Balázs Imre József) című könyvükről vitacikkek születtek. A Komp-Press tudományosan akkreditált kiadó, továbbra is fontosnak tartják a tudományos jellegű könyvek megjelentetését. /Varga Réka: Komp-Press, Korunk Kiadó. A könyvek útja. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./

Önállóan indul az őszi parlamenti választásokon a Zöld Párt – jelentették be augusztus 26-án a párt országos tanácsának (OT) döntését Hajdó Csaba és Dósa Barna, a párt székelyudvarhelyi szervezetének vezetői. „Nem szokványos, hogy egy országos döntést Bukarest helyett egy vidéki városban jelentsenek be, de az OT a mi kérésünkre Udvarhelyen ülésezett. A formalitásokhoz kevésbé ragaszkodó, rugalmas párt vagyunk, ezért mi jelentjük be a döntést” – mondta Hajdó. A Zöld Párt a tavalyi EP-választásokon indult először, majd a helyhatósági választásokon is voltak jelöltjeik néhány helységben. Székelyudvarhelyen két tanácsosi mandátumot szereztek, és Zilahi Imre személyében a város alpolgármestere is pártjukhoz tartozik. Hajdó szerint országos szinten mintegy 30 jelöltjük van már, de neveket egyelőre nem kívántak nyilvánosságra hozni. /Kovács Csaba: Jelölteket várnak a zöldek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./

A Krassó-Szörény megyei RMDSZ bővített választmányi gyűlésen megerősítette a parlamenti választásokon induló jelöltek listáját. A megye két szenátorjelöltje Beke László nyugalmazott mérnök és Pénzes Tünde mérnök Resicabányáról. Az öt képviselői körzetre jelentkezők: Seres Adélia kisebbségi tanfelügyelő, Makay Botond nyugalmazott lelkész és Rácz-Virág Vilma közgazdász-közigazgatási szakember Resicabányáról, Nándorhegyről Vígh Irén tanárnő, Oravicabányáról Veres Ferenc mérnök. /Végleges a jelöltlista Krassó-Szörényben. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 27./

Tovább folyik a vita a színházi intézmények alkalmazottainak bérrácsát is megállapító „színháztörvény” körül. Demeter András művelődési államtitkár – a jogszabálytervezet kidolgozója – elmondta, a fizetési rácsot, ami szerint megállapítják majd a színházi intézmények alkalmazottainak béreit, beépítették az új színháztörvénybe, amit szeptember 1-jétől életbe léptetnek. Az államtitkár és Adrian Iorgulescu művelődési miniszter szerint az előző törvény „szovjetikus” volt. Ezt európaibbá, modernebbé kellett tenni. A fizetési rácsok szorzóival nem értenek egyet a szakszervezetek. Szerintük a fizetéseket meg kell emelni anélkül, hogy az elvárások megváltoznának. Ezzel Demeter András nem ért egyet. /Szávuj Attila: Modern versus „szovjetikus” = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester megfogalmazta: egyedül ő hoz döntéseket a városban. A tanács RMDSZ-frakciója beperelte a polgármestert, amiért illegális építkezésbe kezdett a Somostetőn. Az elöljáró a testület tudta és az általa jóváhagyott költségvetés nélkül építtet egy hatalmas játszószerkezetet, labirintusszerű mászkálót. „Minden engedély megvan az építkezéshez. Folytatjuk a munkálatot” – fejtette ki az elöljáró, holott a lakosok zömét nemzetiségre való tekintet nélkül felháborítja a Somostető jellegének a megváltoztatása. Florea szerint a magyar tanácsosok nem a saját akaratuk szerint cselekednek, hanem „minden tettük, szavuk mögött Borbély László miniszter áll”. A Krónika kérdésére, miszerint tetszik-e egyáltalán valakinek az, amit a Somostetőn létesíteni akar, a polgármester azt válaszolta: „Ön nem képes haladni a korral, nem bírja felfogni, hogy az egy olyan korszerű létesítmény lesz, aminek majd a csodájára járnak. ” A sajtótájékoztatón Marius Ichim nemzeti liberális párti (PNL) alpolgármester helyzete is szóba került, aki még mindig nem kapott irodát a városháza épületében, és Florea feladatokat sem adott számára. „A választási kampány idején gyalázta, lejáratta a hivatalt. Majd ha nyilvánosan bocsánatot kér ezért tőlem és a várostól, akkor esetleg szóba jöhet, hogy irodát kap” – szögezte le a polgármester. /Máthé Éva: Önkényeskedik Florea. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./

Csíkszeredán a Csíki Játékszín jubileumi évadba, a tizedik színházi évadba lépett. – A jubileumi évet azzal szándékozzuk jelezni, hogy olyan színházi vállalkozásokba kezdünk, melyekben benne van a szakmai előrelépés lehetősége – fogalmazta meg a célkitűzést Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója. Kiadnak egy emlékkönyvet, fotókiállítást rendeznek, továbbá rövid, egynapos konferenciát. A 2008/2009-es évadot a János Vitéz daljáték nyitja meg, Budaházi Attila rendezésében. /Antal Ildikó: Tizedik évad – ünnepre hangolva. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 27./

A Krónika napilap megszüntette saját terjesztői hálózatát, a terjesztést az UH Kiadó Kft. -re bízta szeptember elsejétől, jelezte Deák Attila, a Krónika Kiadó Rt. vezérigazgatója. Eszerint a székelyudvarhelyi cég Hargita, Maros és Kovászna megyében terjeszti majd nemcsak a Krónikát, hanem néhány magyarországi lapot is. Deák Attila tájékoztatása szerint gazdasági okokból saját terjesztőjüket, a Mapress Kft. -t kénytelenek voltak felszámolni, közel kétszáz alkalmazottját szélnek ereszteni. Köllő Bálint, az UH Kiadó Kft. ügyvezetője közölte, jól működő terjesztői hálózatuk van Hargita és Maros megyében, ez Háromszékkel és Gyergyószékkel fog bővülni. /Bágyi Bencze Jakab: Teret nyert az UH Kiadó. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

Unalomig ismételt dilemmája az erdélyi magyarságnak a menni vagy maradni kérdése. Horváth Arany új könyvében /Halálmadár szállott a kútgémre. Glória Kiadó, Kolozsvár, 2008/ érezhető a bajtársivá magasztosuló szeretet azokkal szemben, akik kitartanak. Horváth Arany bármerre jár, mindenütt megtalálja azokat, akik hozzá hasonlóan gondolkodnak, és nem szégyellik ezt el is mondani, vállalva a nyilvánosság kockázatát. Ezek az emberek, az orotvai ezermester, a csíkmadarasi vigyázó, a szentkeresztbányai könyvtáros vagy a csíksomlyói búcsúra igyekvő keresztalják vándorai nem csak maradni mernek: beszélni is. – A könyvben azokról van szó, akik Horváth Arany személyiségét, világképét formálták. Elsősorban az édesapa, Horváth István író és a szülőfalu, Magyarózd. /S. B. Á. : Kérdés helyett válasz: maradni! = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./

Az RMDSZ Szilágy megyei szervezete megtartotta a 2008-as parlamenti választásokat előkészítő jelöltrangsoroló küldöttgyűlést. Jelölési pályázatot négyen tettek le: Seres Dénes és Széman Péter képviselőjelölt, valamint Fekete Szabó András és Csutak Nagy László szenátorjelölt. A küldöttgyűlés Seres Dénes jelenlegi képviselőnek és Fekete Szabó András jelenlegi szenátornak szavazott bizalmat. /Győztek a régiek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 28./

Budapest minden olyan romániai magyar kisebbségi szervezetet támogat, amely békés úton, demokratikus eszközökkel, a román többséggel való egyetértésben küzd a magyar közösség identitásának megőrzéséért, az autonómiáért – jelentette ki Kovászna megyei látogatása alkalmával Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet, hozzátette: az autonómiának több formája van, helyi, etnikai, kulturális, ezek közül mindegyikre van példa az európai országokban. A magyar diplomata szerint egy kisebbség annál otthonosabban érzi magát abban az országban, ahol él, minél több autonómiaformát biztosítanak számára. Füzes fontosnak nevezte az etnikai feszültségektől mentes politikai és szociális környezet megteremtését. Elmondta: bár a Magyarországon élő román közösség száma nem haladja meg a 10 ezret, teljes körű autonómiát élveznek, anyanyelvüket bármilyen szinten szabadon használhatják. /Kovászna megyébe látogatott Füzes Oszkár. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./ Füzes Oszkár Sepsiszentgyörgyön, augusztus 27-én tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, prioritást jelent a Románia és Magyarország közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztése. Kijelentette, jelenleg Magyarország Románia legfontosabb és legjobb szomszédja. A magyar nagykövet szerint Magyarország hidat jelent Románia számára, amelyen keresztül eljuthat Nyugatra, Románia pedig hidat jelent Magyarországnak, amelyen keresztül eljuthat a Fekete-tengerhez és Ázsiába. /Prioritás a román–magyar gazdasági együttműködés. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./

A háromszéki gazdák arra panaszkodnak, hogy a piacot elárasztó, olcsó külföldi krumpli miatt nem tudják értékesíteni termésüket. Az elmúlt évben külföldről hatalmas mennyiségű, dömpingáron kínált étkezési burgonya érkezett a piacokra. A kormány nem védi a belföldi termelőket. Romániában Moldva és a Székelyföld számít a krumplitermesztés fellegvárának. Dr. Mucsi Mihály kertészmérnök, kézdivásárhelyi termelő úgy véli, az idei kedvező időjárás lehetővé teszi a termény raktározását, s így a termelők megvárhatják, míg a krumplit „tisztességes áron” eladhatják. Kovászna megyében az évi krumpliszükséglet 250 ezer tonna, amiből 150 ezer tonna étkezési burgonya, és 100 tonna a vetőmag. Romániában a hektáronkénti átlagtermés az európai uniós egyharmada. Az alacsony átlagtermés miatt Románia importra szorul. Székelyföldön a krumplitermesztés mellett szól, hogy ennek a kultúrának hagyománya van, megfelelő a talaj és a klíma, a megyében kutatóközpontok és kísérleti állomások működnek. Viszont hátrányt jelent a területek széttagoltsága. /Bartos Lóránd: Quo vadis székely valuta? = Krónika (Kolozsvár), aug. 28./

Orgonaszenteléssel tette tartalmassá a rákosdi közösség az idei, immár negyedik alkalommal megrendezett gyülekezeti napot. A pár éve rendbetett református templom frissen felújított orgonája az újjászületés jelképévé vált Rákosdon. A jelenlegi orgonát a rákosdi gyülekezet 1926-ban közadakozásból vásárolta meg. Az érzékeny orgona sípjai felmondták a szolgálatot. A gyülekezet újabb adakozásba kezdett és felújíttatták a közel 80 éves orgonát, számolt be Batizán Attila, helybeli lelkipásztor. Kovács László Attila, teológiai professzor Bach-hangversenyt adott elő a felújított hangszeren. A rákosdiak fiatal lelkipásztorukkal közösen pár év alatt felújították templomot, a hajdani iskolát, a gyülekezeti termet, és most már az orgonát is. /Gáspár-Barra Réka: Orgonaszentelés és gyülekezeti nap Rákosdon. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 28./

Az augusztus 20-án átadott Kisebbségekért-díj egyik kitüntetettje az 1993-ban alapított segesvári Gaudeamus Alapítvány, amely eddig több mint 300 diákot részesített anyagi támogatásban. A Segesváron létesült civil szervezet fő célja a magyar nyelvű oktatás fejlesztése, ösztöndíjakkal támogatja azokat a diákokat, akik nehéz anyagi helyzetük miatt nem részesülhetnének anyanyelvű oktatásban. Emellett a kiváló tanulmányi eredményeket elérő fiatalokat is megjutalmazzák. Az alapítvány magyarországi támogatással kollégiumot létesített, ahol a távolabbi szórványvidékekről származó diákok kapnak helyet. Lőrincz Éva, az alapítvány kuratóriumának tagja elmondta: az alig néhány ezer fős magyar közösséget számláló dél-erdélyi Brassó és Szeben megyéből is érkeznek hozzájuk diákok. A civil szervezet által támogatott diákok a helyi vegyes tannyelvű Mircea Eliade Gimnázium magyar tagozatán tanulnak. Az alapítvány Segesváron művelődési központot is létrehozott a helyi szórványközösség számára, ahol méltó székhelyre találhat a diákokból alapított Kikerics Néptáncegyüttes is. A csángómagyar gyerekeknek nyári tábort, de számítógép-kezelői, matematikai és idegen nyelvi tanfolyamokat is szervező alapítvány vezetői abban bíznak, hogy az épületrész befejezésével újabb kollégiumi férőhelyeket létesítenek. /A jó munka meghozta gyümölcsét. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./

A napokban látott napvilágot József Álmos A Székely Mikó Kollégium képes története című munkája. A szerző az iskola alapításától a jelenkorig mutatja be a nagy hírű alma mater legfontosabb mozzanatait olyanképpen, hogy az iskolatörténet egyben kortörténet is. 1993 szeptemberében megkezdte működését ugyanabban az épületben a Református Kollégium is. /Fekete Réka: A Székely Mikó Kollégium képes története. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 28./

A Madaras Gábor Egyesület a néhai népdal- és nótaénekes 90. születésnapja alkalmából szoboravató ünnepséget rendez Kibéden a templom melletti parkban. Felszólal: Dósa Sándor polgármester, Keresztesi Zsuzsanna, az énekes lánya, a Madaras Gábor Egyesület vezetője, illetve Kacsó Ildikó rádiós zenei szerkesztő. Madaras Gábor szobrát a Nagyváradon élő marosvásárhelyi Deák Árpád képzőművész készítette. /Madaras Gábor-szoboravató. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28.

A meg nem egyezés, az, hogy az RMDSZ és ellenzéke külön indul a parlamenti választásokon, fura helyzethez vezethet a Székelyföldön, csökkenhet a parlamenti képviselők, szenátorok száma, de még valószínűbb, hogy ezt elsősorban a szórvány sínyli meg, képviselet nélkül maradhat az ott élő magyarság – nyilatkozta Márton Árpád RMDSZ-es képviselő, hasonló véleményt fogalmazott meg Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke. /Farkas Réka: Veszélybe kerülhet a szórványképviselet (A különindulás következményei). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./

Igazat adott az RMDSZ szabályzatfelügyelő bizottsága a Háromszéki Ifjúsági Tanácsnak (HÁRIT): a szeptember 4-i jelölő küldöttgyűlésen joguk van a helyek 15 százalékához, s ezeket területi és nem helyi szervezeti szinten kell biztosítani számukra. A HÁRIT augusztus első felében fogalmazta meg az alsó-háromszéki területi szervezethez címzett igényét. Elutasító választ kaptak, Albert Álmos területi elnök azt javasolta, a helyi szervezetektől kérjék az őket megillető helyeket. Ezt követően, augusztus 19-én fordult a HÁRIT a szabályzatfelügyelő bizottsághoz. /Farkas Réka: Helyet kapnak a fiatalok (Igazat adtak a Háritnak) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./

Augusztus 28-án Vetésen Török József főszervező bejelentette: megalakul a Vetési Albert Kultúrkör. A falu méltatlanul feledésbe merült személyiségéről, Vetési Albertről, illetve a „vetési pátensről” is megemlékeztek. Török József emlékünnepséget szervezett a „vetési pátens” 305. évfordulója alkalmából. Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör tiszteletbeli elnöke tartott előadást a Vetési családról, annak leghíresebb képviselőjéről, a Mátyás király diplomatájaként ismert, de méltatlanul elfelejtett Vetési Albertről, valamint a „vetési pátensről”, amely kimondta, hogy a fegyvert fogó jobbágyok felmentést kapjanak a közteherviselés alól. A rendezvény Török József megzenésített verseinek az eléneklésével ért véget. /A vetési pátensre emlékeztek tegnap. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 29./