Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) úgy döntött, hogy nem indít bűnvádi eljárást Nagy Zsolt volt informatikai és Codrut Seres volt gazdasági miniszter ellen. Hasonlóképpen határozott Dorinel Mucea, Radu Donciu és a Credit Suisse First Boston (CSFB) tanácsadó céget képviselő Sztamen Sztancsev esetében is. Az úgynevezett kémbotrány 2006 őszén robbant ki. A sajtóba kiszivárogtatott ügyészségi információk szerint a két tárcavezető elárulta volna hazáját azzal, hogy bizalmas információkat szivárogtatott ki állami vállalatok folyamatban lévő privatizációjáról. A két miniszter elleni vizsgálat sorsáról azonban sokáig nem lehetett tudni semmit. A hírre reagálva Nagy Zsolt elmondta: szomorú, hogy Romániában két intézmény ugyanazt az esetet másként ítéli meg. Szerinte ebből egyértelműen látszik, hogy politikailag irányított igazságszolgáltatás működik Romániában. Nagy Zsolt nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy visszatérjen a közéletbe, de a közeljövőben nincs ilyen szándéka. /Borbély Tamás: A DNA szétdurrantotta a „kémbotrányt” = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./

Nem tisztázódott a helyzet, a beszélgetés után, amely a Duna Televízió munkatársa, Koncz Attila moderálásával – Szülési fájdalmak – Erdélyi Tv – címmel tartottak július 16-án Tusványoson a Nyári Szabadegyetemen. Csép Sándor, a MÚRE igazgatótanácsának tagja, bevallotta, ő maga nem szolgálhat semmi konkrétummal. A Janovics Jenő Alapítványnak még honlapja sincs. A Janovics Jenő Alapítványnak kellene működtetnie a televíziót. Belénessy Csaba, a Magyar Távirati Iroda alelnöke a tusnádi beszélgetés meghívottjaként elmondta: nemcsak úgy kell a kérdést megfogalmazni, hogy lesz-e Erdélyi Tv, hanem hogy kinek szól majd. A Janovics Jenő Alapítvány /JJA/ 2004 februárjában alakult meg, miután Medgyessy Péter miniszterelnök 2003 novemberében egy Markó Bélával folyatatott tanácskozás után bejelentette: a magyar kabinet 300 millió forintot szán egy erdélyi magyar nyelvű televízió beindítására. A JJA elnöke, Nagy Zsolt informatikai miniszter 2006 februárjában közölte, hogy Marosvásárhelyen vesznek ingatlant a tv- és a rádióprojekt részére. Az eredetileg az Erdélyi Tv-re szánt pénzből azért valósul meg előbb csak a rádió, mert a televízió adó beindításához minimum négy-öt millió euró volna szükséges. Még a nyáron beindítja adását az Erdély Televízió is – erősítette meg Nagy Zsolt. /Horváth István: Egy tévé szülési fájdalmai. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

Az egyesült államokbeli Project on Ethnic Relations (PER) szervezet romániai kirendeltségének vezetője, a marosvásárhelyi Koreck Mária két éve kezdeményezte egy tankönyvnek az elkészítését, amely a 19 hazai kisebbség történelmét tartalmazná – dióhéjban. Az illetékesek a napokban a Segesvár melletti Dánoson tanácskoztak. Koreck Mária projektmenedzser elmondta, 1998–2000 között még azon dolgoztak, hogy a már meglevő, hazai tankönyvekben említés történjen arról, hogy itt kisebbségek is élnek. Ez megtörtént. Felmérték, hogy a román történelemtanárok mit tudnak a hazai kisebbségekről. Az volt a válasz: semmit nem tudnak, erről nem tanítanak az egyetemen. Tavaly megszületett egy minisztériumi határozat, amely azt is előírja, hogy szükség van az opcionálisan választható interkulturális és kisebbségtörténelmi tantárgyra. Ezeknek a tantervét is kidolgozzák. Ennek érdekében minden hazai kisebbséget, ezek szervezeteit felkérték, hogy küldjenek hozzájuk történelemtanárokat. A PER csak a keretet adja, de létezik egy szakértői csoport, amely egyetemi tanárokból, a minisztérium történelem szakos felügyelőjéből, valamint a hazai történelemtanárok egyesületének a vezetőjéből, illetve kisebbségi történelemtanárokból áll. Az ő feladatuk, hogy a kisebbségiek képviselőitől érkező részeket egységes formába öntsék. Az anyag elsősorban tehát a román történelemtanároknak készül, de a kisebbségieknek is. Az Oktatási Minisztérium nem fedezi a kiadvány költségeit, csupán arra volt hajlandó, hogy részt vegyen annak előkészítésében. Valószínűleg a kormány keretében működő kisebbségügyi hivatal fedezi majd a költségek nagy részét, a PER pedig biztosítja a hiányzó részt. A PER szeretné, hogy a Romániában dolgozó 10 ezer román történelemtanár mindegyike megkapja a kiadványt. Nehezen halad az előkészítő munka. A 19 nemzetiségből csak öt küldte el az anyagot a megadott határidőre, de most már nagyjából összeállt a könyv. Dánoson 11 kisebbség képviselője volt jelen. Magyar részről Wolf Rudolf kolozsvári történelemtanár vett részt a tanácskozáson. Meg kell érteniük a népcsoportok képviselőinek, hogy itt elsősorban nem az eredetükről, a régmúltról, hanem a 18–20. század történelméről van szó, főleg azt kell megtanítani a román gyerekeknek, hogy mi történt ezekkel a kisebbségekkel a mai Románia területén. Ahol az eredettörténet az identitástudat megőrzésének az elengedhetetlen feltétele, ott arról is szólni kell. A PER reméli, hogy 2008-ban a román gyerekek a minisztérium által akkreditált tankönyvből fogják tanulni a hazai kisebbségek történetét. /Máthé Éva: Hiánypótló kiadvány készül. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./

Mindmáig a megközelítően pontos szám sem ismert: becslések szerint 18 millió fogoly járta meg a szovjet kommunista rezsim munkatáborainak rendszerét, a gulágot, nagy hányaduk a szibériai tömegsírokban végezte. A 20. századi népirtás helyszíneire most egy átfogó internetes tárlat kalauzol el. A magyar származású George Bient és édesapját 1945-ben tartóztatta le budapesti lakásukon az NKVD (Belügyi Népbiztosság) két tisztje. A házkutatás során nem találtak terhelő bizonyítékot. Végül a 16 éves György telepes rádióját foglalták le. George Bien tíz évet töltött a hírhedt kolimai munkatáborban, embertelen körülmények között. Michael Solomon zsidó származású újságírót Bukarest utcáin igazoltatta 1948-ban hat bőrkabátos férfi. A szovjet állam ellenségeként 1956-ig töltötte büntetését a gulágon, hazatérte után újabb kilenc év várt rá romániai börtönökben. A gulaghistory.org internetes címen elérhető interaktív kiállítás hatalmas mennyiségű forrás- és dokumentumanyagot bocsát az érdeklődő rendelkezésére – honlap szerkesztői szerint a teljesség érdekében a virtuális kiállításhoz felkutattak minden lehetséges tárgyi emléket. A jelenlegi és korabeli fényképeket, vádiratok, igazolványok, börtönnaplók másolatait, a lágerekben készült képzőművészeti alkotások reprodukcióit, történelmi értékű filmfelvételeket és személyes vallomásokat felsorakoztató multimédiás honlap az amerikai George Mason Egyetemen működő Történeti és Új Média Tanszék kezdeményezésére jött létre, együttműködésben a szibériai Perm-36 tábor helyén működő Gulag Múzeum, valamint a moszkvai székhelyű Gulag Emléktársaság munkatársaival. A Gulag. Számtalan nap, számtalan élet elnevezésű angol és orosz nyelvű digitális múzeum közel hatvan szakember – történész, kutató, levéltáros, fordító és programozó – munkájának köszönhetően átfogó böngésző-körútra invitálja az érdeklődőket. Az oldal tematikusan rendezett: a látogató mindennap egy gulágtúlélő portréjával, életének, elhurcolásának és a táborban töltött mindennapjainak személyes hangú vallomásával kezdheti a körutat. Az oldalon található böngészhető menüpontok a letartóztatások, a kényszermunka, a fizikai és szellemi kínzások, a tábori propaganda, a rabok konfliktusai, a magányérzet, az őrök, a túlélési technikák, a fogva tartottak és az emberi sorsok gazdagon dokumentált alfejezetein keresztül tárja fel a politikai célok kiszolgálására létrejött, az átnevelésre vagy lassú gyilkolásra szakosodott szovjet börtöntelepek világát. A Gulag (Glavnoje Upralevnyije Iszpravitelno-trudovih Lagerej), vagyis a Táborok Főigazgatóságának telepei Szibériában, a Szovjetunió legszélsőségesebb klímájú, lakatlan vidékein létesültek 1917-től, a kommunista hatalomátvételtől kezdődően. A történészek szerint 1953-ig hozzávetőlegesen 18 millió lakójuk volt. Arról nincsenek adatok, hogy pontosan hány millióan végezték életüket valamelyik jeltelen tömegsírban, a kommunista párthatóságok féltve őrzött titokként kezelték az áldozatok számát, minden lehetséges módon meghamisítva a statisztikákat. Bevett módszer volt például szabadon engedni az utolsó stádiumban lévő, a haláltól órákra vagy napokra álló őrizeteseket. Szibériai munkatáborba jutott az is, aki háromszor késett munkahelyéről, politikai vicceket mondott, vagy az, aki az 1920-as, 30-as évek pusztító éhínségei alatt pár szem krumplit tett kabátzsebébe. A táborokban sokszor orvosi módszerekkel kikísérletezett, agymosásos átnevelés folyt. Állandó volt a napi propaganda, a személyiség megtörésére pedig az őrök és a köztörvényes bűnözők alkalmaztak kínzásokat. A transzszibériai vasútvonal megépítése, a vorkutai feketeszénmezők kitermelése, a fehér-tengeri csatorna kiásása, a favágás, a kőtörés olyan embertelen időjárási körülmények és olyan, élelemmel folyt, amit lehetetlen volt teljesíteni. A kevesebbet dolgozó rab kisebb adag ételt kapott, így másnap kevesebbet tudott dolgozni – ez volt a gulág ördögi köre. /Burus János Botond: Millió koponya emlékei. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./

Az önkormányzati választásokat elemezték július 17-én a Bálványosi Szabadegyetemen, a Jakabffy-műhelyben. A résztvevők – Szász Alpár Zoltán, Székely István és Bakk Miklós politológusok – átfogó képet adtak arról, hogy miért volt más az idei választás az eddigiekhez képest. A tömbmagyarság és az interetnikus környezetbeli magyarság választási magatartása között különbség volt: a többségben élő magyarság elfogadja a választási pluralitást, a kisebbségben élők viszont teljes mértékben elutasították azt. Ebből a megközelítésből egy új Székelyföld-határvonal is körvonalazódik, a jelenleg Maros megyéhez tartozó területek az interetnikus logika alapján működő Marosvásárhely vonzáskörzetébe tartoznak. Az RMDSZ jellegzetes interetnikus logikán alapuló stratégiája nem alkalmazható a Székelyföldre, illetve az MPP többségi dinamikán alapuló diskurzusa nem gyökerezik meg Erdély többi részén. (Tusványos Press) /Tusványos. Választások elemzése. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./

Erdélyben felszálló ágban van a regionális identitás, románok és magyarok megértették, hogy kizárólag együtt képesek megoldást találni az együttélésre és a fenntartható fejlődésre – állapította meg a Krónikának adott interjúban Smaranda Enache marosvásárhelyi emberjogi szakértő. A Pro Europa Liga társelnöke szerint Románia területi-közigazgatási reformjának legtermészetesebb és leghatékonyabb módszere a történelmi régiók alapján megvalósított regionalizáció. A legismertebb regionalista mozgalmak közül említést érdemel a kolozsvári Sabin Gherman alapította Erdély–Bánság Liga, valamint a Molnár Gusztáv kezdeményezte Provincia Egyesület és folyóirat. A Provincia egyedi mozgalomnak bizonyult, hiszen az erdélyi értelmiség és civil társadalom kiválóságait egyesítette, románokat és magyarokat egyaránt. Ez a csoport 2000-ben memorandumot juttatott el Románia parlamentjéhez, amelyben a hagyományos régiók alapján szorgalmazták közigazgatási és politikai régiók – Moldva, Munténia, Dobrudzsa, Olténia, Bánság és Erdély – létrehozását. A regionalista kezdeményezést vehemensen elutasították. Ennek ellenére a régiókról folytatott közvita nem maradt annyiban. Az Emil Constantinescu volt államfő vezette, nemrég a kormányzó román Nemzeti Liberális Párttal egyesült Népi Akció Pártja ugyancsak a történelmi régiók alapján kezdeményezte a decentralizációt. Románia jelenlegi nyolc statisztikai régiójának struktúráját gyakran éri bírálat amiatt, hogy nem hatékonyak, és nem felelnek meg az európai régiók méretének. Előrelépés nem történt, Románia gyakorlatilag ma is egy szuperközpontosított, a Ceausescu-rezsim által az 1968-as megyésítés alapján felosztott állam. Smaranda Enache szerint lehetséges, hogy az etnicista korszak a végéhez közeledik. Felszálló ágban van a regionális identitás, az erdélyi románok és magyarok megértették, hogy kizárólag együtt képesek megoldást találni az együttélésre. /Rostás Szabolcs: Felszálló ágban a regionális identitás Erdélyben. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./

A „Magyar befektetők Romániában. Megéri?” című előadásában Tusványoson Bíró Albert budapesti közgazdász elmondta: a magyarországi cégek első számú befektetési célpontja a régi Nagy-Magyarország területén található államok. Ennek oka a részvényértékek növelése és a nyersanyagokhoz való hozzáférés. Szatmáry Kristóf, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke szerint azért éri meg a magyar vállalkozóknak Romániában és Szlovákiában céget, leányvállalatot alapítani, mert az utóbbi 1-2 évben Magyarországon telített lett a piac és egy piacbővítési expanziós kényszer lépett fel. A magyar befektetők kisebb költséggel nagyobb haszonra tesznek szert Romániában és a román piac is bővül. Bodó Barna egyetemi tanár és Somai József közgazdász bemutatták a „Fehér könyv az erdélyi magyar felsőoktatásról” című kötetet. A könyv a Bolyai Egyetem kálváriáját mutatja be, az ügy kronológiáját átfogó statisztikai adathalmazzal egészítették ki. A szerzők szerint ez a könyv hasznos szakmai muníciót jelent az erdélyi magyar egyetem ügyét felvállalóknak az európai térben. Nagy érdeklődés kísérte a Dávid László /Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora/, Hantz Péter, Péntek János egyetemi tanár és Salat Levente egyetemi oktató részvételével lezajlott oktatási fórumot, A Kárpát-medence felsőoktatási stratégiái című beszélgetésen az előadók az erdélyi magyar felsőoktatási stratégia létéről, illetve a felmerülő szakpolitikai problémákról folytattak eszmecserét. Az előadók egyetértettek abban, hogy külső megrendelő nélkül nehéz, ha nem lehetetlen stratégiát építeni. Ilyen megrendelő jelen esetben pedig csakis a magyar állam lehet. (Tusványos Press) /Tusványosi híregyveleg. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke részt vett a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) ülésén. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: Markó Béla RMDSZ-elnökkel is kész találkozni. Sajnálatosnak nevezte, hogy az RMDSZ elnöke nem fogadta el a tusványosi szabadegyetemre szóló meghívást. A KMAT legfontosabb döntése: Tőkés László európai parlamenti képviselő meghívására a határon túli magyar pártok vezetői ősszel Brüsszelbe látogatnak. A cél, hogy egységesen lépjenek fel a Kárpát-medencei magyar autonómiakövetelések érvényesítéséért. A tanácskozást követően a határon túli magyar szervezetek vezetői előadást tartottak a tusványosi szabadegyetemen. Tőkés László püspök hangsúlyozta: adott a lehetőség új fejezet megnyitására a magyar nemzetpolitikában, miután több éven keresztül szétrombolták a magyar ügy képviseletére létrehozott intézményrendszert. Az EP-képviselő szerint érlelődik az új nemzetpolitika. Csáky Pál, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke szerint az uniós integráció ellenére a fejekben létezik még a piros határ, ennek lerombolása elsősorban rajtunk múlik. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint délvidéki magyarok érdekképviseletének megerősödése az összefogásnak köszönhető. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének vezetője kifejtette: a nemzet nem mennyiségi, hanem minőségi fogalom, Szász Jenő pedig hangsúlyozta: nincsen határon túli magyarok ügye és anyaországi magyarok ügye, csak magyar ügy. A tusványosi szabadegyetem Szabó Vilmos, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának MSZP-s alelnöke az emberi jogokról és kisebbségvédelemről tartott előadásában úgy értékelte: a világban veszedelmes tendenciák figyelhetők meg, új nagyhatalmi politikák rajzolódnak ki. A populizmus, a nacionalizmus pedig egyre inkább veszélyezteti a kisebbségeket. Hasonló következtetéseket fogalmazott meg Schöpflin György fideszes európai parlamenti képviselő: kezd kialakulni egy olyan irányzat, amely az autoriter hatalmi berendezkedést támogatja. Eckstein Kovács Péter szenátor, a szabad egyetemre ellátogató kevés RMDSZ-es politikus nagy kudarcnak minősítette a kisebbségvédelmi törvény sorsát. /Farcádi Botond: Új magyar egyezséget szorgalmaz Orbán Viktor (XIX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 19./

Közvélemény kutatók arról kérdeztek meg magyarországi lakosokat, büszkék-e magyarságukra. A közvélemény-kutatás eredménye szerint az utóbbi három évben csökkent az igennel válaszolók száma. A megkérdezettek négyötöde nyilatkozott úgy, hogy büszke magyarságára, 32 százalékuk volt nagyon büszke (három éve ez az arány 40 százalékot tett ki), 15 százalékuk nem túl büszke, 3 százalékuk pedig egyáltalán nem táplál ilyen érzést lelkében. A vállalkozók és a fiatalok a legkevésbé lelkes hazafiak, az idősebbek és a vallásosak meg a leginkább azok. A rendszerváltás előtt a nemzeti identitás és büszkeség kérdése sokáig tabutéma volt az internacionalista szellemiségű közéletben. Ennek következményeként a magyarországi fiatalok semmit sem, vagy csak vajmi keveset tudtak az ország határain kívüli nemzetrészeikről. Nyolcvankilenc után javult a helyzet, de mára – az ominózus 2004-es népszavazás és a közvélemény-kutatás eredményeiből is erre lehet következtetni –, ismét apadni kezdett a büszkeségforrás. Apadóban a nemzeti büszkeség, fájdalmas tendencia ez, nekünk, erdélyi magyaroknak (és felvidékieknek, kárpátaljaiaknak, délvidékieknek), írta a lap munkatársa. Megmaradásunk biztosnak hitt támaszát érezzük veszélyeztetve. Vigaszsugár lehet, hogy az Erdély-járó anyaországiak feltöltődhetnek, leckét kapnak magyarságból. /Borbély László: Apadó büszkeség. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./

A budapesti Kráter Kiadó megkezdte az egyik legkülönösebb sorsú erdélyi magyar író, Daday Loránd életművének kiadását. Először az Egy régi udvarház utolsó gazdája című, befejezetlen, önéletrajzi motívumokkal átszőtt regénye és A térkép című drámája jelent meg. Önéletrajzi regényén Daday haláláig dolgozott, először a Romániai Magyar Írók sorozatban, a Dávid Gyula által szerkesztett és bevezető tanulmánnyal ellátott, A lápon át címmel 1970-ben kiadott kötetben jelent meg – de nem a teljes szöveg. Szőcs István a kolozsvári Helikonban (2004/20) visszatekintve Daday hányattatásaira, üldöztetésére, meghurcoltatására, börtönélményeire, úgy vélte: ,,…Daday Loránd problémája nem irodalomtörténeti, hanem viktimológiai ügy. Ő megrögzött áldozattípus. Miért? Mániákus igazmondó…” És sorolta ,,igazmondásait”, amelyek két, Székely Mózes néven megjelenő regényét, a Zátonyt (1930) és a Csütörtököt (1935), s két drámáját, A térképet (1933) és a Kié ez az országot (1944) izgalmassá teszik ma is. A Kráternél most a Zátony című első regénye és a Kié ez az ország? című drámája jelent meg, Gáspár György bevezetőjével. Erdély fájdalmát nem lehet elmondani, csak elüvölteni – írta Németh László 1931-ben a Protestáns Szemlében megjelent kritikájában.,,Székely Mózes szó szerint vette a frázist, s egy olyan állat szájába adja Erdély panaszát, amely olykor üvölteni is szokott, itt azonban öt-hat szavas mondatokban, vérlázító tárgyilagossággal mutatja be egy kis erdélyi magyar sziget pusztulását. ” /Bogdán László: Egy kutya nézőpontjából. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 19./

Új fejezet nyílhat a romániai magyar politikában azt követően, hogy július 19-én három órás találkozó keretében Markó Béla és Tőkés László – de úgy is lehet fogalmazni, hogy az RMDSZ és az EMNT – megegyeztek. Mindkét fél őszintén törekszik az egyezségre. Július 19-e fontos dátumként vonul be a romániai magyar politikatörténetbe, hiszen több mint egy évtized eltelt már azóta, hogy Markó és Tőkés valamiben meg tudott egyezni. Az egyezség nem jelenti azt, hogy ezentúl egyetértés is lesz. Az egyezség arról szól, hogy az RMDSZ és a polgári oldal megőrzi saját arculatát. Az ajánlatot a Magyar Polgári Pártnak (MPP), főleg annak elnökének, Szász Jenőnek kell elfogadnia. /Borbély Tamás: Az egységes megosztottság esélye. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke elméleti magyarázatot adott az erdélyi pártok vitájára. Eszerint ha a létező megállapodások nem képesek egybetartani a közösséget, vagy az egység eszményéről kell lemondani, vagy új egyezségeket kell kötni. Orbán Viktor az új egyezség kialakításához Markó Bélának, Tőkés Lászlónak és Szász Jenőnek is sok sikert kívánt. Orbán Viktor a magyarországi helyzet elemzésére összpontosított Tusványoson. Előadásában megemlítette, elég eljönni Tusnádfürdőre ahhoz, hogy az ember megérezze a magyar nemzet egységét. Azt a nemzeti egységet, amely szövegszerűen is szerepelt a státustörvény eredeti változatában, a szocialista kormányzás idején végzett törvénymódosítással azonban eltávolították onnan. Bejelentette, a Fidesz az egységes magyar nemzet tételére építő törvénytervezetet készül benyújtani az Országgyűlésben. A 2004. december 5-i népszavazásra utalva megállapította, Magyarország népe azt kapta jutalmul, amivel fenyegették. Felidézte: akkor a kormánypártok azzal ijesztgették a választókat, hogy ha megszavazzák a kettős állampolgárságot a határon túliaknak, a nyugdíjak értéke csökkenni fog, a munkanélküliség szintje emelkedik, a gazdasági növekedés megáll, a magyar egészségügy pedig szétesik. A magyar polgárok nem szavazták meg a kettős állampolgárságot, a kedvezőtlen hatások mégis bekövetkeztek. A Fidesz elnöke elhibázottnak tartotta azokat a megoldásokat, amelyek kizárólag a gazdasági versenyképesség megteremtésére összpontosítanak. Szerinte Magyarországon nem a gazdaságban van a baj, hanem a nemzetben, a társadalomban. Előbb a nemzetet kell versenyképessé tenni, és csak ennek következményeként lehet a gazdaság versenyképességét visszanyerni. Tőkés László hosszasan sorolta a veszélyeztetett állat- és növényfajokat és az ezek védelmére irányuló igyekezetet, hogy érzékeltesse, valami ilyesminek kellene kialakulnia a veszélyeztetett kisebbségek, a kisebbségben élő nemzetrészek vonatkozásában is. Mind a tavaly ősszel tartott európai parlamenti választások, mind a június eleji önkormányzati választások az erdélyi magyarság megerősödését eredményezték – értékelt Orbán Viktor az MPP elnökével, Szász Jenővel folytatott tusnádfürdői megbeszélés után. Ősszel a magyarság számarányán felül juttatott képviselőket a brüsszeli testületbe, a helyhatósági választásokon pedig kilenccel több polgármesteri és mintegy kétszázzal több önkormányzati képviselői mandátumot szerzett, mint négy évvel korábban. Orbán Viktor kijelentette, nemzeti szempontból az lenne kívánatos, hogy folytatódjék a megerősödés. /Gazda Árpád: Nemzeti gyógymódok. = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./ Magyarországon helyre kell állítani az elmúlt hat évben felborult szociális egyensúlyt, csak akkor lehet versenyképessé tenni a magyar társadalmat, ami a versenyképes gazdaságnak az alapja – ezt nevezte a "magyarországi nemzeti erők" legfőbb feladatának Tusnádfürdőn Orbán Viktor. Felidézte, hogy a státustörvénybe annak idején beiktatták azt a tételt, miszerint "a magyar nemzet egységes". A törvény módosításakor ezt kihúzták. Márpedig szerinte aki ezt a fontos elvi-erkölcsi tételt elismeri, az a nemzeti összefogást támogatja, aki viszont tagadja a magyar nemzet egységét, az a megosztás szellemét képviseli. /Orbán Viktor Tusnádfürdőn. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 21./ Az Erdély-kérdés nem politikai, hanem erkölcsi kérdés – Makkai Sándor szavait idézve kezdte felszólalását Tőkés László. Orbán Viktor kultikus szellemmel rendelkező kultikus helynek nevezte a tusványosi tábort, amely világossá teszi, a nemzet több, mint az ország.,,Egy ország nem más, mint egy szabályrendszer, egy technikai keret az élet számára. Sportnyelven szólva, az ország a sportfelszerelés, a stadion meg a szabálykönyv. Egy nemzet azonban ennél mindig több. Egy országnak szabályai, egy nemzetnek pedig érzései vannak" – fejtette ki. Orbán szerint korszakváltás történt a világban, és ez nagy kihívást jelent, a versenyképtelen nemzetek súlyos válságba kerülnek. Magyarország több szempontból is sereghajtóvá vált. A versenyképes társadalom alapja a szociális egyensúly, ezt kell helyreállítani. /Farkas Réka: Ország és nemzet (Orbán Viktor és Tőkés László Tusványoson). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./

Egy új EP-törvénycsomag értelmében Európában a kormányzatok dönthetnék el, mely szoftverek és szolgáltatások használhatóak törvényesen a világhálón. A jogvédő szervezetek máris az úgynevezett szovjet típusú internet létrehozásától tartanak. A javaslat egyik megfogalmazója, Malcolm Harbour szerint a törvény kritikája félreértéseken alapul. /Szovjet rezsim az EU-s neten. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

Maréknyi ember választott új RMDSZ-elnököt Gyergyóújfaluban a rendkívüli közgyűlésen. A jelenlévők bizalmat szavaztak az egyetlen jelöltnek, Elekes-Köllő Tibornak, ő lett a szövetség helyi vezetője. /Balázs Katalin: RMDSZ-tisztújítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./

Bodor László jelenlegi MIÉRT elnök volt az EU-tábor főszervezője, a tábor három alapeszméjét hangsúlyozta, ami a nyitottság, partnerség, szakmaiság hármas fogalmára épül. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke az új választási törvényről tartott előadást. /Tötszegi Orsolya: Elvarratlan kérdések. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

Nem szerepel Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor vagyonnyilatkozatában az a számítástechnikai cég, amelyet egy évvel ezelőtt vásárolt meg a Ceausescu-rezsim egyik kémjétől. Az Evenimentul Zilei szerint Victor Marcu a kommunista hírszerző szolgálatnál vezetett egy titkos csoportot, melynek feladata volt a legionárius mozgalmat, a magyar irredentizmust és a külföldön élő románok Ceausescu-ellenes tevékenységét szemmel tartani, semlegesíteni. A lap szerint Verestóyt és Marcut régi barátság köti össze. Marcu 2005-ben alapította a DigiSign Rt.-t, amely digitális információk titkosításával, biztosításával és elektronikus aláírásokkal foglalkozik. Nagy Zsolt RMDSZ-es miniszter adta meg a cégnek a hitelesített szolgáltató minősítést, és Verestóy a nevén nem szereplő, de érdekeltségébe tartozó cégein keresztül vásárolta meg a céget. Marcu azt nyilatkozta, 300 000 dollárt fektetett a vállalkozásba, és ennél harminc százalékkal olcsóbban adta tovább. Ő egyértelműen vásárlóként nevezte meg az RMDSZ-es szenátort. Verestóy csak annyit ismert el a bukaresti lapnak, hogy ismeri a vásárló cégek tulajdonosát, aki konzultált vele bizonyos üzleti ügyekben. /Verestóy titkai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./

Közleményben fogalmazta meg javaslatát a Magyar Polgári Párt vezetősége, mely szerint „e hétnek a végén, az RMDSZ elnök által megjelölt helyen és időpontban találkozzanak a pártok elnökei által meghatalmazott küldöttségek. ” A Magyar Polgári Párt megalakulása óta a magyar közösségi érdekek maximális érvényesülését tartja szem előtt. Ennek szellemében tette meg együttműködési ajánlatát a helyhatósági választások előtt az RMDSZ-nek. /Támogatja a párbeszédet a Magyar Polgári Párt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./

Tőkés László nélkül tárgyalna tovább a Magyar Polgári Párt az RMDSZ-szel, derül ki az MPP közleményéből. „Nagyra becsüljük Tőkés László EMNT-elnöknek a két párt közötti közvetítés során kifejtett erőfeszítéseit. Értékelésünk szerint ez elvezetett oda, hogy immár minden feltétel adott, hogy a két párt képviselői asztalhoz üljenek, megvitatandó az együttműködés gyakorlati megvalósítását” – áll a közleményben, amelyet a „Magyar Polgári Párt vezetősége” írt alá. Toró T. Tibor EMNT-alelnök szerint a végső megállapodás semmiképpen sem jöhet létre Tőkés nélkül, mert „ő volt az, aki szorgalmazva a párbeszédet, kimozdította a helyzetet a holtpontról”. A politikus szerint azért sem lehet az EMNT elnöke nélkül megállapodni, mert Markó Béla elnök azt szeretné, ha hármas megállapodás születne: RMDSZ–EMNT–MPP. /Isán István Csongor: Mellőzni akarja Tőkést az MPP? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./

Románia lakosságának mintegy két százaléka drogfüggő, ezzel az ország eléri az európai átlagot. Az elvonókúrák szakértői, a pszichiáterek határozottan állítják: évről évre nő a droggal küszködők száma az országban. A Maros megyei Magyarózdon működő elvonóközpont szenvedélybetegei között kábítószer-fogyasztók is megfordultak, mondta el Adorján Kálmán lelkész, a Bonus Pastor Alapítvány által működtetett elvonóközpont programvezetője. /Antal Erika, Horváth István, Pásztor Krisztina, Varga Melinda: Drogozó kiskorúak: felzárkózás Európához? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./

Diana Krausser Brassóban élő szász történész aggódik a brassói archívumban található középkori dokumentumokért. Segítséget kér a felbecsülhetetlen értékű Regesta Brassoviae (1358–1433) megmentéséért, mely a szász mellett rengeteg székely utalást is tartalmaz. A latin nyelvű dokumentumok többsége a Hunyadiak idejéből származik. A hivatalos román történetírás elhallgatja, hogy Brassó a későközépkori magyar királyság egyik legfontosabb védelmi láncszeme volt, igazi stratégiai pont. A dokumentumok érdekében aligha lehet valamit tenni. Hiszen azok – a törvény szerint – a román állam tulajdonát képezik. A brassói szász történész szerint a román államnak az az érdeke, hogy ezek a dokumentumok megsemmisüljenek. Diana Krausser történészként aggódik a hiteles történelmi dokumentumok megsemmisítése miatt. Mesélte, hogy a Szent Miklós, immár ortodox templomban egyetemista korában a saját szemével látta, milyen mostohán bánnak a középkori dokumentumokkal. A felbecsülhetetlen értékű archív anyagot porban, mocsokban tartották, és tiltották a gondozását. Szerinte Brassóból a történelmi dokumentumok elhordása ma sem szűnt meg. Krausser a legveszélyeztetettebbnek a Regesta Brassoviae-t tartja, ez egy gyűjtemény, azt a mintegy négyezer levelet tartalmazza, amelyeket a Hunyadiak, de még előttük Zsigmond király írt és küldött Brassó városának. A latin nyelvű dokumentumokat később elsősorban németre fordították le, és különböző, sokszor magángyűjteményekben őrizték. Trianon után összeszedték, majd az akkor használaton kívüli várbástyába vitték ezeket a dokumentumokat, aztán ki tudja, hová. A brassói történész szerint a brassói levéltárban még fellelhető néhány belőlük, de rengeteg elveszett vagy megsemmisült, vagy eredeti tartalmuktól eltérően értelmezve állították ki. Most azért aggódik, hogy ami maradt, az is megsemmisül. Krausser elmondta, nemrég a sajtóban is megjelent, hogy egy itteni történész Párizsban középkori pecsétkiállítást szervezett. Lovagpecséteknek állították be, természetesen románnak, holott a történész nem tud Kárpátokon túli lovagokról. S ami még szembeötlőbb: a középkorban az ilyen pecsétek csakis a levéllel, okirattal közösen születtek. Ha a pecsét külön van, azt jelenti, hogy lelopták valamilyen régi dokumentumról, s minden bizonnyal megsemmisítették azt. /Ferencz Csaba: Az asszimiláció könyörtelen bája. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 23./

„Vegyes képet” mutat a romániai igazságszolgáltatás – állapította meg az Európai Bizottság, amely félévenként közzé tett hagyományos jelentésében elmarasztalta a parlamentet, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsot (CSM), a kormányt és a bírókat. Brüsszel szerint a hatóságok helyi szinten látható eredményeket értek el a megvesztegetés jelenségének kiirtása tekintetében, de a korrupció megfékezésére kevés intézkedés született. Az EB a nagykorrupciós ügyek esetében hiányolja a bírósági ítéleteket. A kormányt azért marasztalták el, mert nem szorgalmazza elég elszántsággal a büntetőtörvénykönyv és a büntető-perrendtartási törvénykönyv új változatának a parlament általi elfogadását. Catalin Predoiu igazságügyi miniszter „kiegyensúlyozottnak és realistának” nevezte a jelentést. Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő szerint az EB értékelése tárgyilagos, de ugyanakkor szigorú. /(borbély): Nem alkalmaznak védzáradékot, de Brüsszel továbbra is figyel. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

A munkáltatók 50 ezer külföldi munkavállalóra számítottak Romániában, az első félévben számuk alig haladta meg az ötezret. Az év elején a munkáltatói szövetségek képviselői felháborodottan vették tudomásul, hogy a Munkaügyi Minisztérium 10 ezerre korlátozza a 2008 során alkalmazható külföldiek számát. A munkáltatók szerint azért dolgozott kevesebb külföldi Romániában, mert túl bürokratikus a munkavállalási engedély kiváltása. Előbb az Oktatási Minisztériumnak kell elismernie a Romániában dolgozni kívánó személy végzettségét igazoló oklevelet – a munkások esetében. Az oklevelek hitelesítése már a Külügyminisztériumra hárul. A két tárca rábólintását követően kezdődhet el csupán a munkavállalási engedély kiváltásának procedúrája. Idén az 5446 külföldi munkavállaló zöme Bukarestbe érkezett. Közben 29 megyében – köztük Máramaros és Kovászna megye – egyetlen idegen sem dolgozott. Nemzetiségi szempontból Bukarestbe törökök érkeztek a legtöbben (1707 fő), őket a kínaiak (931), a moldovaiak (232) követik. /Bálint Eszter: Sok hűhó semmiért? = Krónika (Kolozsvár), júl. 24./

Orbán Viktor és Tőkés László egyaránt fontosnak tartja, hogy megegyezés szülessen Erdélyben az RMDSZ és az MPP között az RMDSZ által tett javaslatról; erről a két politikus július 23-án, budapesti találkozója után beszélt újságíróknak. „Biztatom az erdélyi magyar feleket (...) tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a megállapodás létrejöjjön, és az erdélyi magyar közösség politikai képviseletének súlya a parlamenti választást követően tovább erősödjék” – fogalmazott a Fidesz elnöke. Mint mondta, „mi nem kívánunk (...) beleavatkozni az Erdélyben egymással versengő felek tárgyalásaiba, de jelezni szeretnénk, mi egy erős Erdélyben vagyunk érdekeltek, ehhez pedig megállapodás kell. Abban bizakodunk, hogy a megállapodás létre is jön majd”. A politikus az RMDSZ ajánlatáról azt mondta: kiválóan alkalmas arra, hogy ennek alapján a megállapodás létrejöjjön. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke hangsúlyozta: azt javasolják az MPP-nek, hogy kiindulási alapként fogadja el az RMDSZ megállapodás-tervezetét. /Orbán és Tőkés fontosnak tartják a megállapodást. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

Romániában a kétnyelvűség csak pénz és szakember kérdése ― ezt állapították meg a Babes―Bolyai Tudományegyetem konferenciájának résztvevői. A nyelvi jogok miatt legtöbbet kritizált egyik intézmény a rendőrség. A közigazgatásban, oktatásban, egészségügyben dolgozó szakemberek szerint más oka is van annak, hogy az emberek nem élnek a törvény által biztosított lehetőségekkel. Nem létezik egységesített, mindenki által elfogadott magyar szaknyelv, mely megfelelő módon tükrözné a törvényes előírások szellemét ― közölte Salat Levente, az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontjának elnöke. A résztvevők megfogalmazták: létre kellene hozni, legalább a magyarok által többségben lakott Kovászna és Hargita megyében egy olyan nyelvi intézetet, ahol a szakemberek felügyelnék a közintézmények nyelvhasználatát. (Duna TV) /A kétnyelvűség akadályai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 24./

Július 24-én tárgyalóasztalhoz ülnek az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt képviselői. Szász Jenő MPP-elnök kijelentette, azért mennek el a találkozóra, hogy „megismerjék az RMDSZ álláspontját”, és nem azért, mert elfogadták a belső koalícióra vonatkozó ajánlatot. „Az RMDSZ javaslata jó kiindulópont a tárgyalások folytatására, maradjunk ennyiben” – fogalmazott Szász Jenő. Szepessy László kabinet igazgató, aki az RMDSZ részéről a tárgyalásokat vezetni fogja, azt nyilatkozta, hogy ha az MPP elfogadja az RMDSZ belső koalícióra vonatkozó felszólítását, akkor a technikai részletekben egy hét alatt meg lehet egyezni. Az RMDSZ szívesen látná az EMNT képviselőit a tárgyalásokon, ezzel szemben Szász Jenő szerint a megegyezés és a technikai részletek kidolgozása kizárólag a két fél, az MPP és az RMDSZ dolga. /Isán István Csongor: RMDSZ–MPP-tárgyalások. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

150 évvel ezelőtt, 1858. július 6-án jelent meg Temesváron Dél–Magyarország első magyar nyelvű hetilapja, a Delejtű. Július 22-én az első bánsági magyar újság alapítójáról, Pesty Frigyes történészről és lapszerkesztő-kiadóról emlékeztek meg a Magyar Ház Bolyai emlékszobájában Marossy Zoltán alprefektus a helyi magyar intézmények és civil szervezetek képviselői jelenlétében. A házigazda Graur János, a Heti Új Szó /Temesvár/ hetilap főszerkesztője elmondta: a lap Baráti Köre Pesty Frigyes emlékdíjat alapított, amelyet az évforduló alkalmából alakult, Szekernyés János helytörténész, Vicze Károly történész, Herczeg András mérnök, Szegedi Lajos mérnök és Graur János lapszerkesztő összetételű emlékbizottság ítélt oda öt újságírónak „a temesvári magyar újságírás hűséges szolgálatáért”. A méltatlanul elfelejtett Pesty Frigyes életművének jelentőségéről Szekernyés János helytörténész beszélt. Pesty magyar nyelvű hetilapja, a Delejtű, amelyet alcímében a tudomány, anyagi érdek és szépirodalom közlönyeként határozott meg kiadója, három évig, 1858-tól 1861-ig jelent meg Temesváron. A Delejtű mottója ez volt: Csak az önmagát elhagyó nemzet vész el. A megemlékezés során Graur János átadta a megtisztelő Pesty Frigyes emlékérméket – Varga Luigi szobrászművész alkotását – és okleveleket Dudás Józsefnek, Joó Imrének, Kiss Károlynak, Kovách Évának és Raffai Györgynek, akik több évtizede dolgoznak a temesvári magyar sajtóban. /Pataki Zoltán: Pesty Frigyes megemlékezés és díjkiosztás. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 24./

Néhány napon belül eldől, hogy indítanak-e vagy sem bűnvádi eljárást Nagy Zsolt volt informatikai és Codrut Seres volt gazdasági miniszter ellen. Daniel Morar, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) főügyésze kijelentette, jelenleg elemezik a helyzetet. A két tárcavezetőt azzal gyanúsították, elárulták hazájukat azzal, hogy bizalmas információkat szivárogtattak ki állami vállalatok folyamatban lévő privatizációjáról. /Hamarosan lesz végleges döntés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

A nagy esőzés a vasúti forgalmat is akadályozta az ország északi és nyugati részén. A Szilágy megyei Sarmaság–Szilágyballa útszakaszon a vasúti közlekedés teljesen szünetel, a Bukarest, illetve Iasi felé haladó vonatok több száz percet késtek. Kolozs megyében a Borsa folyó vízszintje 25 centiméterrel haladta meg a veszélyes vízállást. Országutakat, több tíz háztartást és több száz hektár szántóföldet öntött el a víz. Magyarszentpálon 35 háztartás került víz alá. /Tovább pusztít az árvíz. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./

Az elmúlt tizenöt évben először tapasztalnak nyitást a politikum részéről a térségfejlesztéssel foglalkozó szakemberek, lehetőség adódik tehát arra, hogy intézményesítsék munkájukat, és elkészítsék Székelyföld fejlesztési elképzelését – fogalmazott Bíró A. Zoltán, a csíkszeredai Sapientia Egyetem dékánja azon a szakmai kerekasztal-beszélgetésen, amelyet az áprilisban Csíkszeredában megkezdett tanácskozás folytatásának szántak. Akkor az összesereglett szakemberek döntöttek arról, hogy a KAM (Kulturális Antropológiai Műhely) és a frissen megalapított Háromszéki Kutatási és Fejlesztési Központ jogi társulást köt, és létrehozzák a Székelyföldi Fejlesztési Központot, amelynek feladata lesz elkészíteni Székelyföld fejlesztési stratégiáját. Most az elmúlt hónapokban kifejtett munkájukat összegezték. Bíró A. Zoltán ismertette tanulmányát, melyben a térség adottságait, jellemzőit összegezte. Eszerint Székelyföld társadalma nehezen fogadja el a kívülről érkező modernizációs hullámokat, ,,megszelídíti" ezeket a kísérleteket, ezért nem alkalmazható hatékonyan a klasszikus fejlesztési modell. Meglátása szerint egy általa önálló regionális fejlődésnek nevezett modellt kell kidolgozni, amelyben a fejlesztés helyett az önfejlődés elve a domináns, elkerüli a külső tényezőktől való függőséget. /Farkas Réka: Intézményesítik a szakértői munkát (Kerekasztal Székelyföld fejlesztéséről). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 25./

Uram, ez csak üres beszéd – fogalmazott az Új Magyar Szó megkeresésére Ioan Duma, az Aranyszarvas Fesztivál producere annak kapcsán, hogy Dancs Annamari sepsiszentgyörgyi énekesnő – versenyzőként – a fesztivál elődöntőjének tisztességességét kérdőjelezte meg. Dancs Annamari nem szerezte meg a két bejutó hely egyikét, hanem a harmadik helyen végzett, annak ellenére, hogy a közönségszavazatokat megnyerte. „Egyedül kaptam annyi sms-szavazatot, mint a többi hat versenyző összesen, de sajnos ez nem volt elég, mert a zsűri visszahúzott!” – panaszolta az énekesnő. A brassói Aranyszarvas Fesztiválon először vett részt romániai magyar szólista. Dancs Annamari szerint a verseny tisztaságával kapcsolatban sok a kérdőjel, az interneten még a román nézők is igazságtalannak tartják a zsűri döntését. „Érdekes, hogy a próbákon többször lepróbált, digitálisan lementett jó beállítás a második dalomnál hirtelen elromlott, a hangomból pedig szinte semmi sem hallatszott” – sorolta panaszait Dancs Annamari. Az énekesnő szerint a számítógépes rendszer állítólagos elromlása csak ürügy volt az időszerzésre és az eredeti eredmények kulisszák mögötti megváltoztatására. /S. M. L. : Bunda az Aranyszarvason? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./