Mátyás király híres könyvtáráról, az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött Corvinákról készült nemes másolatokból és pannókból álló erdélyi vándorkiállítás Sepsiszentgyörgyre érkezett. A Bibliotheca Corvinianát Európában csak a vatikáni könyvtár múlta felül. Becslések szerint 2000–2500 kötetet tartalmazhatott, ami mintegy 4500 műnek felelt meg az irodalom és tudomány minden ágából. A megnyitón a corvinák történetét Bálint Ágnes brassói művészettörténész elevenítette fel. /Szekeres Attila: Mátyás király könyvtára Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 11./

A kolozsvári Magyar Színházban szeptember 11-én Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára és Zilahi László, a nemzetpolitikai főosztályvezető helyettese emléktáblákat adott át a Nemzeti Jelentőségű Intézmények kategóriájába sorolt erdélyi intézetek képviselőinek. A Nemzeti Jelentőségű Intézmény emléktábláját a következő intézmények vették át (zárójelben a kitüntetést átvevő képviselőjük): Sapientia EMTE (Dávid László), Iskola Alapítvány (Nagy László), Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ (Dáné Tibor Kálmán), Erdélyi Múzeum-Egyesület (Egyed Ákos), Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (Veres Valér), Szövetség a szórványért (Lakatos András), Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (Lászlóffy Pál), marosvásárhelyi Teleki Téka (Lázok Klára), valamint az Eurotrans Alapítvány keretében tíz erdélyi magyar színházi intézmény, köztük a kolozsvári Állami Magyar Színház (Tompa Gábor) és a kolozsvári Állami Magyar Opera (Simon Gábor). /Ö. I. B. : Nemzeti jelentőségű intézményeket tüntettek ki. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

Kétségbe vonta a hitelességét Ján Mikolaj szlovák oktatási miniszter annak a felmérésnek, amelyből a közelmúltban kiderült, hogy a szlovák tizenöt évesek nemzedékének 37,7 százaléka mindenkinél jobban utálja a magyarokat, akiknek szerintük csak otthon lenne szabad magyarul beszélniük, és elvárják, hogy a nyilvánosság előtt a magyarok csakis szlovákul szólaljanak meg. A magyarellenességéről ismert Ján Slota pártjához tartozó miniszter ugyanakkor a felmérésben megfogalmazódó igénnyel egyetértve kijelentette: ,,van abban egyfajta logika, hogy a gyerekek érteni akarják, amit az államnyelvet nem beszélő polgártársaik mondanak". /Szlovákiában ne beszéljenek magyarul. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 12./

Az Arad RMDSZ-es megyei jelöltek esélyeiről Király András képviselő elmondta, a jelenlegi választási törvény nagyon sok ismeretlen elemet tartalmaz. Ezért el kell hitetni a magyar közösséggel a megyében és országosan, hogy a tét a parlamenti képviselet. /Irházi János: Parlamenti választások 2008 – RMDSZ-jelöltek és -esélyek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./

Az otthon fogalma átlényegül, amikor 35 fiatal két héten keresztül a bicikli nyergét, az ország ezer kilométerét és sátortábort, karavánt, tábortűz fényét választja otthonául. Ötödik alkalommal hívja Solymosi Zsolt tanár Szekernyés Réka kollégájával a János Zsigmond Unitárius Kollégium diákjait kerékpártúrára, bicatúrára, ahogy mondják. Tizenéveseknek napi 70-80 kilométert letekerni nem kis erőfeszítést igényel. Az út során napi a blog-bejegyzések (http://bicajzsuk.blogspot.com) sem maradnak el. /Solymosi Zsolt: Bicatúra, és valami sokkal több... = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

Húsz éve távozott az élők sorából Incze Ferenc kolozsvári festőművész, a Francia Képzőművészek Társaságának örökös tagja, „mégis itt van köztünk a helye. Itt Erdélyben és a művészetet még tisztelő nagyvilágban” – mondta Kántor Lajos tíz évvel ezelőtti, a művész Bánffy-palotában megrendezett, nagyszabású emlékkiállítása alkalmából. Incze Ferenc /Gyergyószentmiklós, 1910. aug. 5. - Kolozsvár, 1988. aug. 21./ sajátos álomvilága az irányzatok sokféle jelzőjével illethető ugyan, valójában azonban besorolhatatlan, írta Németh Júlia. A Gyergyószentmiklóson született művész Nagyszebenben nőtt fel, a Budapesti Iparművészeti Főiskola elvégzése után egy évet Bécsben töltött, majd 1939-től élete végéig Kolozsváron tevékenykedett. /Németh Júlia: „Kolozsvártól Párizsig – és tovább... ” = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

Egyhangúlag fogadta el a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) azt az állásfoglalást, amely a határon túli magyar közösségekkel kapcsolatos javaslatokat fogalmaz meg a következő évre; a kétnapos tanácskozás szeptember 13-i zárónapján jóváhagyott dokumentum foglalkozik a brüsszeli magyar lobbiirodával, a szórványosodás elleni teendőkkel és a határon átnyúló közlekedés fejlesztésével. Az állásfoglalást Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke ismertette a KMKF ülését követő sajtótájékoztatón. A házelnök megemlítette, hogy a KMKF külügyi albizottságán belül Szórvány Munkacsoportot alakítanak, amely áttekinti a határon túli magyarság helyzetét az európai együttműködés terén és szorosabb együttműködést készül kialakítani a Magyar Tudományos Akadémiával. Szili Katalin elmondta, a KMKF-től felhatalmazást kapott arra, hogy levélben forduljon a szlovák és az ukrán parlament elnökéhez a magyarellenes "megnyilvánulásokkal és tervekkel szemben". /KMKF: Fejleszteni kell a határon átnyúló kapcsolatokat. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./ A KMKF állásfoglalása A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) 2008. szeptember 12-13-i Plenáris Ülésének állásfoglalása az elnöki beszámoló és az előterjesztett dokumentumok tárgyában A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) 2008. szeptember 12-13-án megtartotta 2008. évi Plenáris Ülését, amelynek során meghallgatta dr. Szili Katalin elnök asszony beszámolóját a KMKF albizottságainak és Titkárságának elmúlt egy éves tevékenységéről, valamint a 2007. szeptember 14-én elfogadott, „A magyar-magyar együttműködés és a nemzeti érdekérvényesítés perspektívái a magyar nemzet nagy részének Európai Uniós csatlakozása után” című dokumentum (továbbiakban: Nemzeti Együttműködési Koncepció) végrehajtása érdekében tett lépésekről. A Plenáris Ülés elfogadta az elnöki beszámolót, amelynek kapcsán a következőket állapította meg:1. Tekintettel arra, hogy a Nemzeti Együttműködési Koncepciót egy évvel ezelőtt a KMKF plenáris ülése teljes konszenzussal fogadta el, a Nemzeti Együttműködési Koncepció jelenleg az egyik legszélesebb körű politikai legitimitással rendelkező nemzetpolitikai dokumentum. Ebből következően a Nemzeti Együttműködési Koncepcióba foglalt célok végrehajtásában a Magyar Köztársaság Országgyűlésének, a KMKF tagjainak és a Kormányának együtt kell működnie. 2. A KMKF a) üdvözölte és támogatásáról biztosította a Magyar Nemzeti Kisebbségek Európai Érdekképviseleti Irodájának létrehozását; b) konszenzussal elfogadta „A határon átnyúló közlekedési infrastruktúra- és tömegközlekedés-fejlesztés aktuális kérdéseiről” című előterjesztést (továbbiakban: a Közlekedéspolitikai Koncepció), és szorgalmazza, hogy az Országgyűlés vegye napirendjére határozattal történő megerősítésének kérdését a kormányzati végrehajtás mielőbbi megkezdése érdekében, valamint c) felkéri a Magyar Köztársaság Kormányát, hogy tájékoztassa a Közlekedéspolitikai Koncepció végrehajtásáról a KMKF Gazdasági Albizottságát. 3. A KMKF egyetért azon civil kezdeményezéssel és javaslattal, hogy a Külügyi- és Európa-ügyi Albizottság hozzon létre egy a magyar szórványokkal foglalkozó munkacsoportot. 4. Tekintettel a közelmúltban Ukrajnában és Szlovákiában a magyar nyelvhasználat és a magyar nyelvű oktatás korlátozásával kapcsolatban tapasztalt eseményekre, a KMKF felkéri Elnökét, hogy az albizottságokon keresztül, a Kormánnyal együttműködve tegyen lépéseket az oktatás és a szórványmagyarok helyzetének javítása érdekében. Ennek keretében a KMKF Plenáris Ülése felkéri a Kormányt, valamint parlamenti képviselettel rendelkező tagszervezeteit, hogy saját hatáskörükben egyszersmind egymással együttműködve a) tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy a magyar nyelv részesüljön többek közt ugyanabban a védelemben, amelyet az Európa Tanács Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Chartájának értelmében a regionális nyelvek élveznek; b) tegyenek lépéseket olyan jogi normák elfogadtatásáért, amelyek minden gyermek számára tíz éves korig jogot biztosítanak lakóhelyén és anyanyelvén iskolai oktatásban részesülni, vagy az adott állam költségvetésének terhére ilyen szolgáltatáshoz jutni a lakóhelyéhez legközelebbi településen. 5. Felkéri a KMKF elnökét, hogy – az illetékes albizottságokkal egyeztetve – a 2009. évi Plenáris Ülésen adjon tájékoztatást a külpolitikai és Európa-politikai kérdések terén folytatandó együttműködés koncepciójának alakulásáról. 6. Megbízza a KMKF elnökét, hogy folytasson egyeztetést a Magyar Tudományos Akadémiával az Európai magyarságpolitika című nyilatkozatban foglalt – főleg szakpolitikai területeken kínálkozó – együttműködés kialakítására. 7. Felkéri a KMKF Külügyi- és Európa-ügyi Albizottságát, hogy a 2009. évi Plenáris Ülésen adjon tájékoztatást a szomszédos államok nemzeti kisebbségi és külhoni politikai jogi szabályozásáról. Az európai normák és gyakorlat tükrében tekintse át a határon túli magyar közösségeknek a szomszédos államokon belüli közjogi helyzetét, valamint – a KMKF Autonómia Műhelyének szellemi háttértámogatásával – ezen közösségek, és a többségében magyarlakta területek közjogi státusa jövőbeni alakulásának perspektíváit. 8. A KMKF Plenáris Ülése ezen állásfoglaláshoz kapcsolódóan nyilatkozatot fogadott el a nemzeti együttműködéssel kapcsolatos jogalkotás egyes kérdéseiről. 9. A KMKF támogatja az e-magyar hálózat továbbfejlesztését új minőséggel és tartalommal. Felkéri a KMKF Gazdasági Albizottságát, hogy kísérje figyelemmel ezen folyamatot és a legközelebbi Plenáris Ülésen adjon tájékoztatást. 10. A KMKF felkéri a Magyar Köztársaság Országgyűlését, hogy az Európai Unió és Szerbia által 2008. április 29-én aláírt társulási megállapodás megerősítéséről szóló törvényt, a társulási megállapodás ratifikációs folyamatának megindításáról szóló Európai Uniós döntést követően, a tagállamok közül elsők között fogadja el. Budapest, 2008. szeptember 13./Felvidék. ma, szept. 13./

A jövedelmezőség határán álló vállalkozások kapnak helyet az erdélyi magyar könyvpiacon. A nagyobb hazai magyar kiadók, a Pallas Akadémia, Koinónia és a Kriterion igazgatói szerint ennek ellenére megéri könyvekkel foglalkozni. Egy nagyobb kiadó évente harminc-ezer könyvet is nyomhat, forgalma pedig elérheti a négymillió lejt. Az erdélyi magyar bestseller háromezer példányban fogy legalább. A bevételek negyven százaléka a könyvesboltoké, hatvan marad a kiadóknak, ebből fizetik ki a jogdíjakat is. A kisebb kiadók csak egy stílusra hajtanak, ilyen a fiatal, kortárs irodalmat támogató Erdélyi Híradó, amely háromszáz példányban nyomtat egy kiadványt. A Gaudeamus kolozsvári könyvesbolt nem csak erdélyi, hanem külföldi olvasókat is becsábít, az Erdéllyel kapcsolatos könyvek, a művelődés és helytörténet a keresettebb, de az irodalmi könyvek is fogynak. A Koinónia kiadó ötszáz példányban hoz napvilágra egy könyvet, de vannak olyan kiadványaik, amelyek elérik a 3000 példányt, jelezte Visky András igazgató. Ilyen erdélyi bestseller a Kincses képeskönyv sorozat. A Pallas Akadémia 3000–5000 példányszámban is kinyom egyes címeket, mondta el Tőzsér József Gyula igazgató. A szépirodalmi művek közül Kányádi Sándor és Farkas Árpád műveit kedvelik az emberek. Népszerűek a történelmi témájú könyvek és a gyerekirodalom is. A Kriterion terjesztési igazgatója, Csigi Levente kifejtette: a szépirodalmi kiadványok ráfizetéssel járnak, ezek alapítványi pénzekből jönnek napvilágra. Muszka Sándor költő két kötetet jelentetett meg az Erdélyi Híradó Kiadónál. /Varga Melinda: Könyvek a profit határán. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

Mivel 1277-ben a szászok gyújtogatása következtében az Árpád-kori iratokkal együtt elpusztult az Erdélyi Egyházmegye alapításának bullája is, évszázadokon át, egészen 1996-ig úgy szerepelt a Pápai Évkönyvben, hogy a XI. században alapították az egyházmegyét. A Rómában élő jezsuita történész, Szilas atya húsz éve derítette ki, hogy az alapítás éve 1009. Az Erdélyi Egyházmegye alapításának ezredik évfordulója alkalmából rendezett millenniumi évet szeptember 13-án ünnepi szentmisével nyitották meg Csíksomlyón. Erdély számos településéről érkeztek zarándokok Csíksomlyóra. Mit hoztak magukkal? „Ezeréves múltunkat, minden örömünket, bánatunkat, a sikereket, a kudarcot, s mindazt, ami végigkísérte vérzivataros és boldog esztendőkön keresztül főegyházmegyénket az ezer esztendő alatt" – mondotta Jakubinyi György érsek szentbeszédében. Az emlékezést Szent István királlyal kezdte, aki tíz egyházmegyét alapított. Szintén Szent István királyhoz kapcsolódik a Szűzanyának a Magyarok Nagyasszonya elnevezése is. Jakubinyi György választ adott arra a kérdésre, hogy mi a célja a millenniumi évnek: lelkigyakorlatot tartani. A legutóbbi népszámlálások ijesztő adatait említve mondta: – Ne adjátok fel a reményt! Ha visszatekintünk, az ezer éven át voltak nehezebb, sokkal rosszabb évszázadok, és a somlyói Mária mégis átsegítette népét a vészen. És ha ezer éven át vezetett minket, akkor megvan minden alapunk arra, hogy higgyük és reméljük, a következő ezer esztendőben is fogja vezetni népét. A székesegyház felújítása évek óta folyik. Ehhez a hívek anyagi segítségére is szükség van. Ezért szeptember 28–29-én a katolikus templomokban a gyulafehérvári Szent Mihály székesegyház restaurálási munkálatainak finanszírozására gyűjtenek. /Takács Éva: Lelkigyakorlat egy éven át. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 15./

Szeptember 12-én érkeztek a vendégek határon innenről és túlról a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Presbiteri Szövetségének IV. Konferenciájára Érmihályfalvára. A találkozó témája: Politizáló egyház – imádkozó politikus. A háromnapos egyházi rendezvényt Csűry István helyettes püspök istentisztelettel nyitotta meg. Hermán M. János előadó-tanácsos, Sipos Gábor történész, Tőkés László EP-képviselő, valamint Varga Mihály egykori magyar pénzügyminiszter osztotta meg a véleményét a hallgatósággal. A történelem során bebizonyosodott Márton Áron püspök, Mindszenty József bíboros, valamint a mihályfalvi Sass Kálmán lelkipásztor példáján keresztül, hogy az egyházi ember szava mérvadó a nemzet sorsának alakulásában. Az előadások utáni hozzászólások is – kevés kivétellel – erre utaltak. /Sütő Éva: Presbiteri konferencia Mihályfalván. Kötelező állást foglalni a nemzet ügyeiben. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 15./

A Duna TV-ben elhangzott Markó–Tőkés-párbeszédnek az ezután létesítendő brüsszeli magyar képviseleti iroda egyik sarkalatos tétele a közös álláspont kialakításának szükségessége. Kiss Péter kancelláriaminiszter ,,a kölcsönös be nem avatkozás" és ,,az egyenlő távolságtartás" marxista-leninista tételét hangoztatta. A kölcsönös be nem avatkozás tétele kimondottan a Kárpát-medencében az utódállamokba szétforgácsolt magyarság ellen irányult, s ennek legszorgalmasabb alkalmazói a magyar politikai vezetés és a kormányok voltak. Ebben a kérdésben Kádár János még Rákosinál is ,,jobban" teljesített, az 1957-es híres romániai látogatása és marosvásárhelyi beszéde a be nem avatkozás ürügyén megnyitotta az utat Romániában az 1956-os eseményekhez kapcsolódó brutális megtorlás és leszámolások előtt. /Sylvester Lajos: Beavatkozás vagy be nem avatkozás? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 16./

Tisztújító kongresszus összehívását sürgeti a Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei szervezete. Gergely Balázs, a párt kolozsvári szervezetének elnöke kijelentette: október 1-ig választ várnak a párt országos elnökségétől a kongresszus megtartásának esetleges időpontjára vonatkozólag. Gergely Balázs az RMDSZ-jelöltekről úgy vélte: minden idők leggyengébb csapatának tartja, kiemelve Czika Tihamér személyét, aki több megnyilvánulásával is bebizonyította, nem alkalmas arra, hogy a közösség érdekeit és elvárásait képviselje. Czika Tihamér – aki az RMDSZ színeiben indul képviselőjelöltként az őszi parlamenti választásokon – állásfoglalásában leszögezte: „Szerencsére az RMDSZ nem az MPP ízlése szerint állítja jelöltjeit, mert ha így lenne akkor rég bajban lennénk. ” /P. A. M. : Kongresszust sürget a Kolozs megyei MPP. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

Szűknek bizonyult az ótordai református templom a Jósika Miklós Elméleti Líceum tanévkezdő ünnepségén. György Ferenc római katolikus plébános beszédében az iskola létesítéséért vívott harc s a hit erejére összpontosított, felszólalt Nagy Albert tordai református lelkész és Józsa Lajos unitárius lelkész is. „Erdély, a magyar nemzet évszázadokra visszamenően is köszönettel tartozik Tordának, mivel itt mondták ki először a tolerancia, a vallásszabadság parancsát. Ma én is azért jöttem ide, hogy köszönetet mondjak azért a példáért, amelyet Torda szolgáltatott. De nem csak Tordának, a történelmi magyar egyházaknak tartozunk köszönettel, hanem Kiss László unitárius lelkésznek is, aki életét adta a Jósika-líceumért. A rendszerváltást követően – egyes városokban viszonylag hamar, máshol pedig megküzdöttünk azért, hogy önálló iskolánk legyen: idén Tordán indítunk önálló magyar iskolát. Ez az iskola a legjobbat adja majd a magyarságnak, Tordának, s kívánom, hogy az új magyar iskola valóban beteljesítse hivatását” – fejtette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A tordai Petőfi Társaság Vásárhelyi Géza nevét viselő, s 6405 címet tartalmazó könyvtárát a Jósika-líceumnak adományozta. Jelenleg a Jósika-líceum diákjai négy épületben tanulnak. A testvérvárosok is segítették anyagilag a Jósika-líceumot. Kiskunfélegyháza önkormányzata 3000 eurót küldött, Hódmezővásárhely önkormányzata pedig az informatikai laboratórium felszerelésének finanszírozását vállalta. Az 1200 lelkes Bihartorda és a vajdasági, 1800 lelket számláló Torontáltorda is jelezte: lehetőségeikhez mérten ők is támogatják az új iskolát. /N. -H. D. : Magyar iskola létesült... = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

Ünnep ez a nap, hiszen Erdély-szerte szinte mindenütt többszáz magyar diák, szülő, pedagógus gyűl össze tanévet kezdeni, és ha ennyi magyar együtt van, az már ünnepnek számít – fogalmazott Borbély Károly távközlési miniszter, aki a dévai Téglás Gábor Iskolában vett részt a tanévnyitón. Déván négy éves építkezés után végre kulcsrakésszé vált az iskola. Több mint 600 diák ült be a padokba a Téglás Gábor Iskolában. /Gáspár-Barra Réka: Iskolakezdés Déván. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 16./

Hunyad megyében talán Csernakeresztúr az egyetlen település ahol nem kell még két nyelven végezni a misét a nagyobb ünnepek alkalmával. Vasárnap, Szentkereszt ünnepén zsúfolásig megtelt a templom, a helybelieken kívül Vajdahunyadról és Déváról is jöttek. Sikerült szebbé tenni templomunkat, ablakokat, ajtót cseréltünk, székely motívumokkal faragott oszlopokon álló előtér fogadja a templomba lépőket – mondta örömmel Tóth János plébános. Megújult a helyi magyar iskola is: vadonatúj ablakokkal, padlócsempével, lambériával, fürdőkkel felszerelve fogadja a frissen festett osztályokban a kisdiákokat. Ez a közösség 98%-ban magyar tudott maradni a szórványban és őrzi a Bukovinából száz évvel ezelőtt hazatért ősei hagyatékát. /Gáspár-Barra Réka: Szentkereszt búcsú Csernakeresztúron. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 16./

Hajdu Gábor, Becze István és Tordai Árpád lesz a tagja a megyei tanács részéről annak az öttagú bizottságnak, amelyik a Hargita Népe Lapkiadó menedzsmentjét, jogi és vagyoni helyzetét fogja megvizsgálni, valamint javaslatokat fog tenni a kiadó jövőjére vonatkozóan. A bizottság másik két tagját a tanács hivatali testületéből nevesítik majd. A Magyar Polgári Párt is javasolt egy tagot a bizottságba, Árus Zsoltot, de a titkos szavazáson ő mindössze nyolc voksot gyűjtött be. – Az ügyben az RMDSZ pártdöntést hozott, a mi értékelésünk szerint az RMDSZ nem akarja, hogy az MPP küldöttje is ott legyen a Hargita Népét vizsgáló bizottságban – fogalmazott a szavazás eredményének kihirdetését követően Thamó Csaba, az MPP frakcióvezetője. /Forró-Erős Gyöngyi: Bizottság vizsgálja a HARGITA NÉPÉt. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 16./

1992-ben azzal az elképzeléssel indult a kolozsvári Polis Kiadó, hogy széles fronton folytatnak mindent, amit annak idején a Kriterion elkezdett – ugyanis 22 évig a Kriterionnál volt szerkesztő, emlékezett a kezdetre Dávid Gyula irodalomtörténész. Elmondta, hogy inkább olyan könyveket adott ki, amelyek valamilyen formában Erdély irodalom- és művelődéstörténetével összefüggtek, eredeti irodalmat kevésbé. Demény Péter kezdeményezésére indították a Prospero Könyvek színészinterjú-sorozatot és a Kettős tükörben sorozatot, amelyben a magyar irodalmi monográfiák szerepeltek. A kilencvenes évek elején indították a Remekírók diákkönyvtára címmel sorozatot, melyben 50-60 kötet jelent meg. Két nagy teljesítménye van a kiadónak az utóbbi időkben, az egyik Bánffy Miklós életműve, 1997-ben jelent meg az első kötet Válogatott novellák címmel, a másik ilyen a Reményik-életmű kiadása. A magyarországi Luther és Kálvin egyházi kiadókkal indították el az Összes versek kiadását, majd a Reményik irodalmi vonatkozású cikkeit és kritikáit. Két irodalomtörténeti dokumentumkötetük is napvilágot látott – Benkő Levente 1956 szeptember 29-30. és a Kriterion-táborokról. Az első azoknak az 56-os gyűléseknek a jegyzőkönyve, ahol az írók a kisebbségi magyarság kérdésében szólaltak meg. A másik a szárhegyi írótalálkozók története, azért érdekes, mert – 1980-ban Domokos Géza kezdeményezésére olyanszerű fórum szeretett volna létrejönni, mint az erdélyi Helikon íróinak találkozója volt Marosvécsen – a megvalósult három Kriterion-találkozó jegyzőkönyvét, felszólalásait, előadásait tartalmazza a kötet. /Varga Réka: Mindenevő könyvkiadó. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

Magyarországon belpolitikai vitát váltott ki két MSZP-s politikus Nagyváradon tett kijelentése. Nyakó István, az MSZP szóvivője az RMDSZ társszervezete, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) által a hétvégén Püspökfürdőn rendezett akadémiáján azt mondta: egy politikai párt számára minden szavazat számít, viszont soha ne derüljön ki, hogy miként szerzi meg a voksokat. „Ha szavazásra akarjuk bírni az embereket, ellenséget kell keresni, ha nincs, akkor démonizáljunk valakit, mert ma már csak ettől mennek el az emberek voksolni” – hangzottak Nyakó kampánytechnikai javaslatai a társadalmi kommunikációnak az erdélyi magyar közéletben betöltött szerepéről szóló rendezvényen. Ujhelyi István MSZP-s képviselő a kormánypárt és az RMDSZ közötti kapcsolatra utalva úgy fogalmazott: „tény, hogy az MSZP sokat segített az RMDSZ-nek, mindig mindenben támogattuk őket, ha igényelték, viszont a párt azt kérte, hogy erről ne beszéljünk, nehogy kiderüljön Erdélyben a dolog”. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke cáfolt: „az RMDSZ nem igényelt Nyakó Istvántól segítséget e téren, mint ahogy Ujhelyi István állításával ellentétben sem anyagi, sem tanácsadói támogatást nem kért, és nem is kapott a választási kampányok során az MSZP-től. ” Kelemen a júniusi önkormányzati, valamint a tavalyi európai parlamenti választások során kampányfőnöki tisztséget is betöltött a szövetségben. Hozzátette: az RMDSZ nem híve az ellenségkeresésnek, a démonizálásnak. „A magyar szocialisták a jelek szerint semmit nem tanultak az elmúlt hat évből, és immár nyilvánosan vállalják azokat a módszereket, amelyekről Balatonőszödön még csak maguk között beszéltek” – reagált Árus Zsolt az MSZP-s politikusok kijelentéseire. Az MPP alelnöke elmondta: Nyakóék útmutatásai nyomán kiderült, hogy miközben a Fidesz egyetemet, az MSZP negatív kampányt exportált Erdélybe. „Az RMDSZ-nek a szocialistáktól kapott támogatására mi már a helyhatósági választások kampányában is rávilágítottunk, viszont ők tagadták” – jelentette ki az MPP-alelnök. Balsai István fideszes képviselő szeptember 16-án felszólította Gyurcsány Ferenc kormányfő-pártelnököt: erdélyi szereplése miatt vagy eltávolítja az MSZP-ből Nyakó Istvánt és Ujhelyi Istvánt, ellenkező esetben elismeri, hogy a szocialisták eddig is démonizáltak kampányaikban. „A velünk szomszédos ország gyakorlóterep lehet az ilyen piszkos választási kampányhoz?” – tette fel a kérdést az ellenzéki politikus. Nyakó az MTI-nek közölte: Ujhelyivel a Miért meghívására zártkörűnek hitt beszélgetésen vett részt, és bár nem örül, hogy kiragadott mondatokat jelentettek meg tőle, annak azonban igen, hogy napvilágra került: magyar baloldali fiatal politikusok párbeszédet folytatnak a határon túli ifjúsági szervezetek politikusaival. Elismerte, hogy a sajtó korrekten idézte váradi kijelentéseit, az MSZP szóvivője a Fideszt vádolta a magyarországi belpolitika Erdélybe exportálásával. /Rostás Szabolcs: Cáfolt MSZP-támogatás. = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./

Emlékoklevelek átadása tette még ünnepélyesebbé a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Természettudományi és Művészeti karának évnyitóját Kolozsváron, szeptember 16-án. Az intézmény vezetői beszámoltak az eddigi megvalósításokról, a 2008–2009-es tanévben bekövetkező újításokról, az egyetem akkreditációs folyamatának további lépéseiről, valamint emlékoklevéllel jutalmazták mindazokat a helyi és magyarországi oktatókat, szakembereket, neves személyiségeket, akik nyolc esztendővel ezelőtt időt és fáradtságot nem kímélve munkálkodtak az egyetem megalapításán, a különböző szakok elindításán, életben tartásán. Jelenleg a kolozsvári karon több mint 200 diák tanul, 30 főállású oktató irányításával. Nyolcadik tanévéhez érkezett az Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (www.emte.ro), Kolozsváron pedig a hetedik évfolyam kezdhet tanulni a Bocskai-házban. Dávid László rektor a megvalósítások között megemlítette, hogy Marosvásárhelyen új campust adtak át, Csíkszeredában pedig egyetemi központot igyekeznek létesíteni. A támogatások kapcsán Dávid László elmondta: remélik, hogy a román kormány is melléjük áll majd, a magyarországi államvezetéshez hasonlóan, ráadásul a múlt héten a Sapientiát beválasztották a kiemelt fontosságú nemzeti intézmények közé. A Sapientia Alapítvány részéről Kató Béla elnök örömét fejezte ki, hogy van utánpótlás. Dr. Tonk Márton, a Természettudomány és Művészeti kar dékánja kiemelte: sorsdöntő évnek néz elébe a Kolozsváron működő kar, hiszen hamarosan kezdeményezik az akkreditácót, amely folyamat végeredményeképpen Erdélynek lesz végre teljes értékű, önálló magyar tudományegyeteme. A megnyitó záróakkordjaként emlékoklevelet adtak át dr. Mócsy Ildikónak, a környezettudományi kar egyik alapítójának, aki 6 éven át tanszékvezetőként is tevékenykedett. Ugyancsak oklevelet kapott dr. Xantus Gábor, dr. Kékedy Nagy László, dr. Imecs Zoltán, dr. Farkas György, Elkán György, dr. Szilágyi Pál, dr. Angi István, dr. Bolla Csaba, dr. András Szilárd, dr. Majdik Kornélia, dr. Molnár Géza, dr. Muzsnay Csaba, dr. Papp Judit, dr. Sándor József, dr. Újvárosi Lujza, Wanek Ferenc, dr. Weisburg Tamás és Mózer Zoltán. /S. B. Á. Sapientia: kis egyetem, nagy lehetőségekkel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./

Az erdélyi unitárius ifjúság és más felekezetű, szabadelvűen vallásos fiatalok szervezeteként működő Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) Elnöksége s sajnálattal vette tudomásul a Pázmány Péter Római Katolikus Líceum felszámolását. Az ODFIE reméli, hogy a döntés ellen tiltakozó diákok és szülők mihamarabb visszanyerik önálló felekezeti iskolájukat. /Az ODFIE elnöksége: „Fájdalmas csapás” a felekezeti oktatás egészére. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének /RMPSZ/ Arad Megyei Operatív Elnöksége odaítélte a 2008-as Márki Sándor-díjakat és -életműdíjakat, az elmúlt években a magyar oktatásban kiemelkedő tevékenységet végző pedagógusoknak, illetve a nyugalmazott pályatársaknak. /Matekovits Mihály, az RMPSZ Arad megyei elnöke: Odaítélték az idei Márki Sándor-díjakat. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 17./

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső részlegeként működő zabolai Csángó Néprajzi Múzeum 2003. szeptember 14-én nyitotta meg kapuját, azóta kiállítások, néprajzi, helytörténeti szemináriumok helyszínévé vált, és évente eljönnek gyakorlatra a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszékének hallgatói, akik tanáraikkal együtt leltárba vették és restaurálták az intézmény egyre bővülő tárgyállományát. A gyűjtemény fenntartója a Pro Muzeum Egyesület. Kiadványaik között szerepel a település nevezetességeit bemutató füzet, a falu turisztikai térképe és Orbaiszék változó társadalmát és kultúráját ismertető tanulmánykötet. A múzeumban táborozó fiatal építészek megkezdték Zabola épített örökségének felmérését. A múzeum alapítója a zabolai Pozsony Ferenc néprajzkutató, kolozsvári egyetemi tanár. /Fekete Réka: Ötéves a csángómúzeum. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./

Néhány napja, hogy Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elnöke felmutatott a sajtónak egy CD-t, állítva, hogy az titkosszolgálati eszközökkel lehallgatott telefonbeszélgetéseit tartalmazza. A botrány azóta dagad. Dávid Ibolya pártbeli riválisa, az azóta már az elnökjelöltségtől visszalépett Almássy Kornél tagadott. Kijelentette, hogy semmi köze nincs a lehallgatási botrányhoz, nem gyűjtött az MDF elnökéről terhelő adatokat. Az ügy kapcsán a budapesti Nemzeti Nyomozó Iroda eljárást indított, miközben több országos napilap olyan árnyék-titkosszolgálatról beszél, amelynek tagjai a rendszerváltás előtt III/III-asként tevékenykedtek, vagyis rendelkeznek már némi titkosszolgálati módszerekkel a lehallgatást illetően. Az a kérdés, ki készítette a titkos hangfelvételeket Dávid Ibolya telefonbeszélgetéseiről? /Lokodi Imre: Magyarország: dagad a lehallgatásbotrány. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

60 ezer katolikus csángó ismeri valamilyen szinten a nyelvet Tánczos Vilmos néprajzkutató 1994-96-os kutatása szerint. Azóta folyamatos a nyelvromlás. Tánczos Vilmos újra felméri a csángó falvak nyelvi állapotát. Több mint tíz év elteltével még mindig a Tánczos-féle számokat idézik tanulmányokban, ugyanis a népszámlálási adatokból eltűnt a moldvai magyar etnikum. A legutóbbi, 2002-es népszámlálás szerint a 232 045 moldvai katolikus közül „hivatalosan” csak 2015 személy tekinthető magyarnak. Több mint tíz év alatt nagyon sok minden megváltozott. A modernizációval a hagyományos életvilág fokozatos eltűnik és a hatalmas méretű a migráció. A nyelvi tudatosság növekedett. Pozitív változás is történt, az utóbbi évtizedben – korlátozott módon, de – beindult a magyar nyelvű oktatás. Ez azonban a magyar nyelvet ismerő gyermekeknek csak mintegy 10−12%-át érintette. Kihalt az az idős nemzedék, amely anyanyelvi szinten ismerte még a hagyományos kultúrát, ideértve a tájnyelvet is – elvesztésükkel a tudás átadásának esélye a fiatalabb nemzedékeknek drasztikusan csökkent. Tánczos Vilmos a télen 36 csángó települést járt végig; a terepmunkát folytatja. Azt is megvizsgálja, egy-egy generációs csoport esetében milyen szintű a magyar nyelv ismerete. A csángók esetenként ékes magyar nyelven mondják el, hogy ők nem tudnak magyarul, alulértékelik a saját nyelvüket. Ugyanakkor még egy olyan székelyes csángó faluban is, mint Somoska, hihetetlen mértékű a nyelvromlás: 15 éve a gyerekek is jól tudtak magyarul, ma már csak értenek, de kizárólag románul beszélnek. Moldvában nyelvcsere zajlik – szögezte le a kutató. Tánczos Vilmos nem lát lehetőséget a nyelvi asszimiláció megállítására, de a magyar oktatási programot mindenképpen folytatni kell. /Tánczos Vilmos Hozzászólás a moldvai „magyarórák” kérdéséhez című írása megjelent a Moldvai Magyarság júniusi számában. / – 20 vagy 21 településen lesz idéntől magyar anyanyelvi oktatás Csángóföldön, remélhetőleg Szitáson és Dumbraveniben is sikerül elindítani a csoportokat – közölte Hegyeli Attila, a csángó oktatási program vezetője. Az iskolai oktatási helyszíneket hatósági akadályozás miatt nem sikerült bővíteni, maradt a 15 település; az MCSMSZ oktatási programjában jelenleg 40 fölött van a pedagógusok száma, 48 az irodai adminisztrációs személyzettel. Jelenleg a mintegy 1500 gyereket vontak be, majdnem ezren az iskolában is tanulják a magyart mint anyanyelvet, heti 3-4 órában. /Új “kemény számok” kellenek – Hányan vannak és mennyire beszélnek magyarul a csángók? = Transindex. ro, szept. 17./

A tanévnyitás alkalmával együttműködési megállapodás kötött a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem és az Erdélyi Múzeum–Egyesület. Az intézmények képviselői Egyed Ákos akadémikus, az EME elnöke és Dávid László, az EMTE rektora aláírásukkal megerősítették, hogy támogatják, és fejleszteni kívánják az intézmények közötti kutatási és tudományos együttműködést. /Együttműködés a Sapientia és az EME között. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

Az erdélyi magyaroknak egykor szimpatikus Dávid Ibolya, az MDF elnök asszonya négy évvel ezelőtt Balsai Istvánt, Horváth Balázst, Kelemen Andrást és Szászfalvi Lászlót, az alapító tagokat kirúgatta a pártból. Ezt követően nemsokára neves politikusokat (sokuk MDF-alapító is), Balogh Lászlót, Csampa Zsoltot, Ékes Józsefet, Fülöp Istvánt, Lezsák Sándort, Medgyasszay Lászlót, Németh Zsoltot (nem a fideszes Németh Zsoltról van szó, hanem volt MDF-es névrokonáról), Pichler Imrét és Püski Andrást is kizártatta a pártból. Ezt a kiebrudalást jogerős bírósági határozat is jogellenesnek minősítette. Dávid Ibolya később a szocialistákhoz kötődő Tisztelet Társasága tagjait MDF-es támogatással bejuttatta a parlamentbe. Az elnök asszony szerepe és pártja hozzájárulása a budapesti főpolgármester újraválasztásához és a második Gyurcsány-kormány újjászületéséhez mindenki számára ismert. Legújabb választási húzása riválisa, Almássy Kornél titkosszolgálati eszközökkel való eltávolítása. Nevezettet egy titkosszolgálati úton beszerzett hangfelvétellel próbálták leszerelni pártelnöki ambícióiról. Almássy előbb védekezett, ellenállt, majd úgy járt el, ahogyan ezt Dávid Ibolya előírta: ,,Arra kérem, vonuljon ki a Magyar Demokrata Fórum politikájából és a közéletből, mert méltatlan egy demokratikus parlamentben az, aki ilyen eszközöket igénybe vesz, vagy ilyen eszközöket maga támogat". Dávid Ibolya nem árulta el, hogy a titkosszolgálati anyagot ki juttatta el hozzá. Nyakó István, az MSZP szóvivője egy nagyváradi baloldali magyar ifjúsági értekezleten a magyarországi kampánytechnikáról kifejtette: ,,Lényegében mindig két tábor van, az egyik lehülyéz és lopással vádol, a másik a te táborod. Nos, csak az utóbbit kell figyelembe venni, nekik kommunikálunk, őket kell megtartani, a másik oldalt úgy sem lehet soha meggyőzni. " Továbbá: ,,Az újságíróval egymásra vagyunk utalva. Vagy adsz nekik hírt, vagy kitalál ő valamilyen hülyeséget. Nos, akkor meg tálalj inkább te valamilyen hülyeséget neki. Ha politikát akarsz eladni és mozgósítani, azt, sajnos, a bulvársajtóban lehet leginkább, mégpedig rövid üzenetekkel. "A politikai cinizmus csúcsteljesítménye ez. /Sylvester Lajos: A pártépítő ,,állam asszony” = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 18./

Ma már keveseket érdekel, hogy hat és fél évvel ezelőtt mennyibe került Romániában egy harmadosztályos futballcsapat, hogy mennyit kellett befektetni ahhoz, hogy a csapat 2008 szeptemberében Rómában sikert arasson. A Pászkány Árpád üzletember által finanszírozott Kolozsvári CFR római bombasikere nemcsak a pénz modern labdarúgás feletti uralmát feledtette, hanem átrendezte a romániai futball irányítóinak viszonyulását ahhoz a jelenséghez, amelyet az erdélyi bajnokcsapat képvisel George Becali, a Steaua labdarúgócsapatot birtokló üzletember sokkoló mondata így hangzott: „A győzelem reményt ad arra, hogy nekünk, románoknak is sikerülhet”. Korábban Becali sokszor Magyarországra vagy Portugáliába száműzendő, „bozgor csapatnak” nevezte a CFR együttest, mely most a világraszóló siker fényében hirtelen „románná szépült”. /Páva Adorján: Minden román, ami fénylik? = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./

Erdélyi Lajos végre hazatért, és idehaza is kiállítja képeit, másrészt ez az esemény hozzájárul a kolozsvári Tranzit Alapítvány egyik célkitűzésének a megvalósításához, nevezetesen a zsidó közösség és a zsidó kultúra jelenlétének a megőrzéséhez – hangsúlyozta bevezetőjében Könczei Csilla, a Tranzit Alapítvány elnöke a kiállítás-megnyitón. Az Élő házak – Régi zsidó temetők művészete című, Erdélyi Lajos újságíró fotó-dokumentumait tartalmazó kiállítást Tibori Szabó Zoltán publicista, a Szabadság munkatársa nyitotta meg. Erdélyi Lajos az auschwitzi gázkamrák túlélőjeként már az 1970-es években elkezdte megörökíteni a zsidó kultúra emlékeit. A kiállításon jelen volt a Budapesten élő Erdélyi Lajos is. Elmondta: „eddig mintegy harminc helyszínen voltak kiállítva ezek a fotók, Amerikában, Németországban, Izraelben, Magyarországon, de itt, ahol készítettem az egész anyagot, soha senki nem hívott, hogy állítsam ki. ” /Köllő Katalin: Régi zsidó temetők művészete. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./ Tibori Szabó Zoltán újságíró hangsúlyozta: a Ion Antonescu-kormány több mint háromszázezer zsidót küldött haláltáborokba, a kisszámú túlélőket a szovjet diktatúra tette földönfutóvá, űzte el szülőföldjéről. Romániában a nyolcszázezer zsidó lakosság száma hatezer főre zsugorodott, többségük idős. A művész ennek a közösségnek is kíván vigaszt nyújtani kiállított munkáival. /Varga Melinda: A sírkövek beszéde. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

Kilencvenévesen újra szülőföldjére látogatott Ausztráliából dr. Salamon István nyugalmazott kutató professzor. Augusztusban Marosvásárhelyen találkozott az általa támogatott diákkal is. Salamon István 2005-ben megjelent Kanyargós élet címen írta meg regényes életútját, ami a mezőségi Balától, Nyárádremetétől és Marosvásárhelytől vezetett Kolozsváron át Budapestre, majd az orosz hadifogság poklát megjárva újra a magyar fővárosba, egészen Ausztráliáig. A Sydneyi Egyetem Állatorvosi Karának kutató professzoraként vonult nyugdíjba. /(bodolai): Az értől az óceánig. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 18./

A Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Ján Slota magyarellenes kijelentései kormányzati ciklusokon túlmenően meghatározhatják a magyar-szlovák viszonyt – mondta Göncz Kinga külügyminiszter Budapesten. "Ez hosszú időre meghatározhatja a kapcsolatokat, messze túlmenően a kormányzati ciklusokon és nagyon komoly felelősségét veti fel a szlovák kormánynak" – fogalmazott. Hozzátette: Ján Slota menetrendszerűen tesz olyan kijelentéseket, amelyek gyűlöletbeszédnek minősülnek és nagyon komolyan mérgezik a magyar–szlovák kapcsolatokat. /Göncz Kinga: ciklusokon átnyúló Ján Slota hatása. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./