Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Brehariu-Bruja, Alma
49514 tétel
2007. december 14.
Nagyváradon az Arcadia Bábszínházban ünnepli december 15-én a Scripta Kiadó Rt. és a nagyváradi Erdélyi Riport hetilap ötéves születésnapját. Az Új Magyar Szó vándorkiállítással lesz jelen. Szűcs László főszerkesztő az indulást izgalmas szakmai kalandnak látta. Az Erdélyi Riport új hangot hozott, Szűcs szerint sok esetben tudtak lényeges, új dolgokat tematizálni. Fontosnak tartja, hogy megőrizték nyitottságukat. /G. E. : Örökifjakra vadászó Riport. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./
2007. december 14.
December 13-án Temesváron a Tender Alapítvány Életmű-díjjal jutalmazott olyan temesvári személyiségeket – művészeket, professzorokat, közművelődési szakembereket –, akik már többségükben beléptek életük nyolcadik évtizedébe, visszavonultan élnek, régen ők határozták meg a város szellemi arculatát. A kitüntettek között magyarok is voltak: Ferenczy Annamária és Jánó János színművészek, Robicsek Imre sajtófotós és Joó Imre újságíró. /(Sz. I.): Több évtizedes munkát díjaztak. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 14./
2007. december 14.
Felavatták a 7. belföldi „zöldutat”. A római korban Erdély sóbányái látták el a birodalmat az akkor igen értékes ásványi kinccsel. Orbán Balázs Székelyföld leírása című művében is említést tesz erről az útról, amely a Bekecs alatt haladt. Ennek a hozzávetőleges vonalán jelölte ki a Fókusz Öko Központ együttműködő partnereivel a só útját, amelyet december 12-én Jobbágyfalván és Mikházán avattak fel. A só útja az ország hetedik tematikus zöldútja. Az elsőt Hargita megyében jelölték ki a borvíz útja néven, ezt követte a Máramaros öröksége, a fenyő, az arany, a mészkő, a Túr folyó útja. A Zöldút (Greenway) mozgalom az Amerikai Egyesült Államokban, valamint Nyugat-Európa országaiból indult el, célja egy régió természeti és kulturális örökségének értékesítése a fenntartható fejlődés elvei szerint. A só útja Marosszentgyörgynél kezdődik, a Nyárád és Küküllő mente vízválasztó gerincein, valamint a Bekecs alatt halad Parajdig (jelzése: sárga csík). Hajdú Zoltán, az út kidolgozását kezdeményező Fókusz Öko Központ vezetője elmondta, mindamellett, hogy az út turisztikai programkínálat lehet a nyárádmentieknek, azt reméli, ennek kiaknázása az egész itt lakó közösséget megmozgatja majd. /(vajda): Séta a történelmi só útján. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./
2007. december 15.
Negatívan véleményezte a szenátus tanügyi bizottsága az oktatási törvényt módosító, Voiculescu-féle két tervezetet – jelezte Szabó Ilona háromszéki szenátor, aki Sógor Csaba helyét vette át a bizottságban. A konzervatívok által beterjesztett egyik módosítás a magyar gyerekek román oktatására vonatkozik, kötelezővé tenné, hogy az óvodai előkészítő csoportot románul végezzék, és az iskolában egységes, a román anyanyelvű gyermekek tananyagával azonos tanterv szerint oktassák a román nyelvet és irodalmat. A másik javaslat havi egy átlagbérrel egészítené ki a magyar megyében oktató román tanárok fizetését. Az elmúlt időszakban többször elhangzott, Márton Árpád képviselő két ízben is felhívta a figyelmet, hogy civil társadalmi megmozdulásra, a pedagógus-szakszervezetek tiltakozására is szükség lenne, hogy erőteljesen képviselni tudják a magyar oktatás érdekeit. Ugyanerre hívta fel a figyelmet Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke, véleménye szerint ,,átfogó társadalmi megmozdulásokra” lenne szükség, és reméli, az RMDSZ képviselői és szenátorai is felismerik ,,a közös fellépés fontosságát és hatékonyságát”. /Farkas Réka: Közös fellépés a magyar oktatásért (Apró győzelem a szenátusban). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 15./
2007. december 15.
Aradon december 14-én kezdődött az eTransilvania Egyesület által szervezett Inno2007 Fejlesztési Konferencia. A Nagy Zsolt korábbi informatikai miniszter által elnökölt egyesület célja, hogy “a magyarság kulturális és történelmi hagyományainak figyelembe vételével segítse az erdélyi modernizációs folyamatot”. Ebben fontos partnerre találtak a magyar gazdasági és közlekedési, valamint a környezetvédelmi minisztériumban is, ahonnan komoly pénzösszegeket kaptak a vidéki eTransylvania pontok kialakítására, fejlesztésére. Jelenleg 16 megye 160 településén van közösségi internet-hozzáférés, ezek kihasználtsága eléri a napi 10-12 órát. Az egyesület azonban most továbblépett, és úgynevezett Zöld Program keretében az eTransylvania Pontokat környezetvédelmi szolgáltatásokba is bevonja. Kovács Kálmán magyarországi környezetvédelmi államtitkár elmondta: “minden hasonló elképzelés kulcsa, hogy az érdekek találkozzanak”, és szerencsére a romániai és magyarországi érdekek ebben sikeresen találkoztak. Szerinte, ha sikerül a Kárpát-medencében informatika-kapcsolatot teremteni a települések között, akkor ez hozzájárulhat a modernizációs folyamathoz, a közös gazdasági érdekek megtalálásához. Somodi Zoltán, a román távközlési minisztérium államtitkára jelezte, a konferencián megvitatják, mit tehetnek a már létrehozott infrastruktúrával. /(irházi): ErdélyInno 2007. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 15./
2007. december 15.
Rendszerváltás előtti besúgóinak nevét hozta nyilvánosságra Tőkés László református püspök. Közlése szerint Bányai Ferenc lelkész, Bartha Tibor ortopéd főorvos és Gálfy Zoltán nyugalmazott kolozsvári teológiatanár írt jelentéseket róla. Erre válaszolt Gálfy Zoltán, besúgását igyekezett megmagyarázni, végül még ő vádolta a püspököt. Gálfy Zoltán azt állította, hogy nem jelentést írt, hanem a kolozsvári Protestáns Teológia akkori rektora kérésére jellemzést írt az évfolyam hallgatóiról. Gálfy nem tudja, miért kellett jellemzést adni. Már nem emlékszik, mit írt Tőkés Lászlóról. A Református Szemle főszerkesztői feladatára az Erdélyi Református Igazgatótanács kérte őt fel 1983-ban. Gálfy szerint azzal magyarázható Tőkés László „vádaskodó fellépése”, hogy 1990-ben Tőkéssel szemben ő Csiha Kálmán püspökké választását támogatta, továbbá nem fogadta el a püspök „propaganda jellegű zsurnálizmusát, az érett és reális szempontok érvényesítése helyett”. Gálfy szerint „az együttműködéssel vádolt” Tőkés Lászlóból vádló lett. /Dr. Gálfy Zoltán prof. : VÁLASZ a Népújság 2007. 12. 11-én megjelent alábbi közlésére. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./
2007. december 15.
Az egyházkerület november 16-án Krasznán tartott közgyűlésén Tőkés László püspök bejelentette, hogy felfedte Gálfy Zoltán ny. teológiai tanár besúgói múltját. A „válasz jogán” a Szabadság november 23-i számában Gálfy Zoltán hazug ellentámadásba csapott át. „A legjobb védekezés a támadás” taktikáját alkalmazva nem átallotta leírni, hogy: „Igaza van Cs. Gyimesi Évának, Visky Bélának és sokaknak: Az erdélyi magyarság megosztása történelmi bűn. Nem magasztos ideológia, hanem érdek, hatalom és pénz diktálta tévedés” (sic!). A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztatási Szolgálata jelentette, hogy november 22-én, Kolozsváron tartott sajtóértekezlete alkalmával Tőkés László román és magyar nyelven egyaránt közzé tette azt a dokumentum-összeállítást, amely Gálfy Zoltán szekus-kollaboráns voltát kétségbevonhatatlan módon bizonyítja. /Cáfolat a cáfolatra. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./
2007. december 15.
Amióta átolvasta testvére, Tőkés László püspök 10 ezer oldalas szekus dossziéja egy tizedét, a családdal együtt nem tud magához térni, írta hozzászólásában a Magyarországon élő ifjabb Tőkés István. Barta Tibor doktor a sógoruk, kiderült róla, hogy besúgó. Mit is mondhatna neki, hiszen minden 1989-ben Temesvárra segítséget, lelki támaszt vivő családtag meghurcolását ez az ember okozta. Tőkés Lászlót csak a nemzetközi ismertség mentette meg. A román titkosszolgálat fő feladata az erdélyi magyarság kiiktatása volt. A még mindig magas pozíciós volt temesvári szeku főnök két év börtön után is azt vallotta, hogy az erdélyi magyarok nem Ceausescu, hanem a románság ellen vannak. Az egyházkerület árulóit az 1989-es változások óta ugyanúgy végzik ártalmas egyház – és magyar egységbontó munkájukat. Róluk adatokat találhat az olvasó a www.hhrf. org/kiralyhagomellek/magyar. htm honlapon. /Ifj. Tőkés István: A szekus-besúgás margójára. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./
2007. december 15.
A Felcsíki Kistérségi Társulás megbízásából a Sapientia–EMTE fejlesztési munkacsoportja a polgármesterek asztalára tette a kistérség közép távú fejlesztési stratégiáját, amely a 2007–2013-as időszakra vonatkozik. A dokumentumot az önkormányzatok útmutatóként használhatják a jövőbeni fejlesztéseket illetően, tájékoztatott Gál Kálmán, a Felcsík Kistérségi Társulás ügyvezetője. /Fejlesztési stratégia. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 15./
2007. december 15.
Jubileumi koncertre várták a Tarisznyás együttes tagjai az egykori tagokat, barátokat és érdeklődőket Kolozsváron, az együttes fennállásának tizenötödik születésnapja alkalmából. /15 évet ünnepelt a Tarisznyás együttes. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./
2007. december 15.
Alig tíz év alatt – 1944-től 1955-ig – három országban is raboskodott Bartha István. A Szovjetunióban hadifogolyként 33 hónapot, Magyarországon öt hónapot töltött, megtapasztalhatta, hogyan értelmezi a kommunista rendszer a vallásszabadságot. A harmadik helyszín Románia volt, ahol a magyar és a román titkosszolgálat összjátékaként ugyancsak a magyarországi ál-vallásszabadság miatt szenvedett hat keserves hetet Bukarestben. Fél évszázadnak kellett eltelnie, hogy Bartha István, a jelenleg Svédországban, Svedalában élő gépészmérnök, nyugalmazott egyetemi tanár papírra vesse fogságának emlékeit (Dr. Erdős Bartha István: Három ország foglya, Neptun Kiadó, Csíkszereda, 2007). 1944-ben Nagybányánál került szovjet fogságba, ahol éhezés, tífusz, vérhas, malária tizedelte a foglyokat. Jehovista árulók miatt került a határ átlépése után Nagyváradról a bukaresti belügy karmai közé, miután pedig visszatoloncolták, megismerte Budapest börtöneit is. A sok szenvedés után Bartha István visszatalált református hitéhez, majd Svédországban valóra válthatta álmait, hiszen a korrózió kiemelkedő rangú, elismert szakemberévé vált, országhatárokon átívelő hírnevet szerzett magának. Könyvét elhunyt felesége, Erdős Irma színművésznő emlékének ajánlotta. /b. d. : Három országban raboskodott. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./
2007. december 15.
Új kiadványait ismertette december 13-án, a kolozsvári Állami Magyar Színház előcsarnokában tartott rendezvényén a Koinónia Kiadó. Kovács András Ferenc Időmadárkönyv című kötete egy magyar költő és egy japán képzőművész találkozásáról szól. A Tokióban élő grafikus, Kohsei több alkalommal járt Kolozsváron. A költő szimbolikus utazása Japánba, és a japán művész valóságos utazása Kolozsvárra hozta létre a kötetet. Berszán István most megjelent kötete, a Terepkönyv az irodalmat és a performanszt, a cselekvő olvasatot vizsgálja, amelynek alcíme rávilágít a műfajra: Az írás és az olvasás rítusai – irodalmi tartamgyakorlatok. Láng Zsolt ezúttal drámákkal jelentkezett, a Játék a kriptában a kiadó színházi sorozata keretében jelent meg. Tibori Szabó Zoltán Árnyékos oldal című munkájának alcíme: Zsidó identitástudat Erdélyben a holokauszt után. Az Éneklő borz sorozatban jelent meg Demény Péter verseskötete, A fél flakon. A szerzőnek tíz éve nem jelent meg verseskötete. Ruxandra Cesereanu Keresztesasszony című verseskötete Visky Zsolt fordításában jelent meg. /Köllő Katalin: Karácsonyi Koinónia-est. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./
2007. december 17.
Az 1989-ben Temesváron kirobbant forradalmi események óta folyamatosan napirenden van a forradalmár igazolványok ügye. Az egyik abszurdum ebben a tekintetben, hogy éppen az akkori történések középpontjában álló Tőkés László az, aki nem élvezi az igazolvány biztosította előnyöket, ő maga ugyanis „hivatalosan” nem forradalmár. Erre hívta fel Traian Basescu államfő figyelmét nemrégiben a Cotroceni-palotába látogató Tőkés László és az őt oda elkísérő Szilágyi Zsolt kampányfőnök, valamint Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő. „Azt a választ kaptuk, hogy – mint bárki másnak – Tőkés Lászlónak is kérvényeznie kell forradalmárrá nyilvánítását. Ezt mi megalázónak tartjuk” – fejtette ki Toró. A képviselő elmondta, a Temes megyei honatyák közös kezdeményezéseként törvénytervezetet terjesztenek elő Tőkés László soron kívüli, alanyi jogú forradalmárrá nyilvánításában, Traian Basescu államelnök ezt a kezdeményezést támogatásáról biztosította. Több mint három év telt el a forradalmárok érdemeit elismerő törvény elfogadása óta, és a forradalmárok ügyéért felelős államtitkárhoz közel 25 ezer kérvény érkezett, amelyek aláírói el akarják ismertetni forradalmári minőségüket. A hivatalosan elismert forradalmárnak joga van többek között havi juttatásra, ez legkevesebb fele az átlagbérnek, de elérheti ennek 200 százalékát is. Ugyanakkor előnyt élveznek az állami lakások megszerzésében, ha banki kölcsönhöz folyamodnak, az állam fizeti vissza a kamat felét, valamint öt évvel hamarabb kérhetik nyugdíjaztatásukat. 1996-ban, amikor a forradalmár kifejezést azokra is vonatkoztatták, akik harcoltak, nemcsak azokra, akik megsebesültek vagy elestek ‘89 decemberében, egy csapásra 18 ezer új „forradalmár” lépett színre. /Isán István Csongor: Alanyi jogon lenne forradalmár Tőkés. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./
2007. december 17.
Botrányos körülmények között kezdődött meg december 16-án Temesváron az 1989-es forradalom 18. évfordulója tiszteletére tartott rendezvénysorozat. A városházán rendezett megemlékezésen felidézték az akkori eseményeket, különös tekintettel arra, hogy a kommunista önkényuralom ellen vívott harc során 1104 ember meghalt, több mint háromezer pedig megsebesült. Az ünnepélyes hangulat akkor fulladt botrányba, amikor Puiu Fesan, a forradalmárok ügyeiért felelős államtitkár érdemoklevelet nyújtott át elődjének, Petrisor Morarnak. A részt vevők többsége bekiabálásokkal és füttyel fejezte ki nemtetszését, szerintük ugyanis a volt államtitkár részt sem vett a 18 évvel ezelőtti megmozdulásokon. Tiltakoznak a temesvári forradalom hősei amiatt is, hogy a Tariceanu-kabinet azt tervezi: Jászvásárt (Iasi) is a forradalom kirobbantásában élen járó várossá nyilvánítja. Jászvásáron mindössze bátortalan próbálkozás történt a diktatúra megdöntésére. Tőkés László szerint az istentelen és emberellenes kommunista diktatúra elleni bátor fellépés a temesvári református közösség számára elsősorban nem politikai, hanem erkölcsi ügynek számított. „Románia csak azáltal válhat igazán európai országgá, ha hű marad »Temesvár szelleméhez«, ha végérvényesen leszámol a kommunista, nacionalista múlt visszahúzó örökségével, ha a demokratikus rendszerváltozást hitbeli, erkölcsi megújulása által teszi teljessé. Társadalmunk ilyetén átalakulása minden pártpolitikán felül álló, erkölcsi ügy, melynek megvalósulása érdekében – saját jövőnk érdekében – valamennyiünknek össze kell fognunk” – szögezte le a jelenleg Ausztráliában tartózkodó református püspök. /Tőkés: az átalakulás erkölcsi ügy. = Krónika (Kolozsvár), dec. 17./
2007. december 17.
December 15-én szokatlan szerepben állt a marosvásárhelyi közönség elé Gálfalvi György, a marosvásárhelyi Látó főszerkesztője. Mindeddig házigazdaként, kérdezőként vezette a folyóirat Irodalmi Színpadának műsorait, most ő volt a kérdezett. Nyugalomba vonulása alkalmából az a szerkesztőtárs faggatta életéről, aki majd januártól őt követi a Látó élén. Kovács András Ferencnek Gálfalvi György őszintén vallott. KAF a Látó Irodalmi Színpad alapító „örökös tagja” címet adományozta Gálfalvinak. Gálfalvi 42 éven át volt szerkesztő és közismerten a csapatmunka megszállottja. Többen felidézték Gálfalvi Marad a láz? /1977/ című nagysikerű interjúkötetét. Az egykori Ifjúmunkás hetilapnál öt évét töltött, majd az Igaz Szónál szerkesztőként 19 esztendőt, utódjánál, a Látónál tizennyolcat. /N. M. K. : Örökös tag a közös asztalnál. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 17./
2007. december 17.
Ezer ajándékcsomagot adtak át a hét végén a Böjte Csaba ferences szerzetes alapította árvaházak lakóinak Parajdon. A csomagok magyarországi családoktól érkeztek a Magyar Baptista Szeretetszolgálat közvetítésével. A sóbányában a Böjte Csaba alapította gyermekintézmények diákjainak tartottak karácsonyi ünnepséget. Fellépett Ákos is a Vivat Bacchus! énekegyüttessel közösen. Az ünnepségen magánemberként részt vett Orbán Viktor Fidesz-elnök is, családjával. Orbán elmondta, a nyáron volt Böjte atya egyik árvaházában, és akkor az atya meghívta karácsonyra. „Szerzett az atya nekünk egy szép karácsonyt” – fogalmazott Orbán Viktor. /Parajd. Ajándékcsomag az árva gyerekeknek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 17./
2007. december 17.
December 15-én Aradon a Jelen Házban Menjünk Betlehembe elnevezésű versmondó versenyt rendeztek. Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete és a pécskai Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület hatodszor szervez versmondó versenyt – korábban ezt Arad, a magyar Golgota elnevezéssel tette. A hagyományos régiós átfogás ezúttal elmaradt, mert Hunyad és Temes megyében is épp most tartottak hasonló vetélkedőt. Minden résztvevő és felkészítő tanár szép kivitelezésű részvételi oklevelet és könyvjutalmat kapott, a dobogósok pedig gazdag könyvcsomagot is. /Kiss Károly: Menjünk Betlehembe versmondó verseny. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 17./
2007. december 17.
December 16-án az arad-belvárosi katolikus templomban hatodik alkalommal szervezett jótékonysági koncertet az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete. Házigazdaként Horvát János minorita házfőnök, plébános köszöntötte az egybegyűlteket, majd Szász István vezényletével a házigazda Magnificat templomkórus énekelt. A hangverseny végén köszönetet mondtak az Alma Mater Alapítvány tehetséggondozó programjára felajánlott adományokért. /Balta János: Jótékonysági koncert hatodszor. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 17./
2007. december 17.
A Romániai Magyar Pedagógusszövetség Dsida Jenő születésének 100. évfordulója alkalmából a szovátai Teleki Oktatási Központban szervezte meg az általa meghirdetett Dsida-vetélkedő országos szakaszát. A rangos versenyen első helyen végzett a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Líceum Violák nevű csapata. /Iochom István: Második hely és dicséret (Dsida-vetélkedő). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 17./
2007. december 17.
Gyergyóalfaluban mind a hatszáz megrendelt iskolanaptár gazdára talált. Gáll János, a Sövér Elek Iskolaközpont igazgatója mondta el, a falinaptár-készítés ötlete hamar pártolókra talált, rengeteg információt tartalmaz az alfalvi oktatás múltjáról és jelenlegi helyzetéről. Összesen tizennégy óvoda-, iskolaépülete van a községnek, ebből kettő tornaterem, a tizenkettő, ahol osztályok vannak, képpel került fel a naptárra. Minden hátoldalon leírás van az illető óvodáról, iskoláról, mikor épült, hol található, kik ott a pedagógusok és kik azok a diákok, akik a 2007–2008-as tanévben ott tanultak. Alfalu 800 gyermek oktatását biztosítja, kezdve az óvodától a líceumi oktatásig, szakiskoláig, esti osztályokig. A tanítást 94 fős tanügyi személyzet látja el. /Balázs Katalin: Alfaluban. Páratlan falinaptár. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 17./
2007. december 18.
Tizennyolc év telt el az 1989-es események óta, s egy év, amióta Traian Basescu hivatalosan elítélte a kommunizmust. Egyáltalán megtörtént a rendszerváltás? Még mindig nem tudni, ki a felelős a Ceausescu menekülése utáni áldozatokért, s a “minden pozícióból lövő” hírhedt terroristák közül egyetlen egyet sem sikerült elfogni. 18 évvel ezelőtt azzal vádolták az előtérbe kerülő második-harmadik vonalbeli (volt)kommunista politikusokat, hogy rosszhiszeműek és inkompetensek. Mára az idő bebizonyította a kételyek helyességét, sőt, egy újabb oldaluk világosodott meg: a korrupció. A valós rendszerváltás szorgalmazói ellen ugyanolyan kemény lejáratási kampány folyik, mint annak idején Tőkés, Doina Cornea, Ana Blandiana, vagy a többi “hazaáruló” ellen. /Chirmiciu András: Nagykorúság. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 18./
2007. december 18.
Az 1989-es temesvári népfelkelés véres megtorlása során a legtöbb áldozatot követelő napot, december 17-ét nyilvánították gyásznappá Temesváron. Ilyenkor a közintézmények előtt félárbocra kellene ereszteni a lobogókat, de ez nem történt meg mindenütt; a városszerte található forradalmi emlékműveknél is évről évre kevesebben koszorúznak. Ezen a napon halt mártírhalált a temesvári kórusmozgalom lelkes vezetője, a Bartók Béla Vegyeskar egykori karnagya, Csizmarik László is. Idén maroknyi kórustag koszorúzta meg emléktábláját. A helyi hatóság és a különböző forradalmárszervezetek megemlékezési programjában nem szerepelnek a magyar érdekeltségű emlékhelyek, holott a magyarságnak Tőkés László volt temesvári lelkész és hívei révén elvitathatatlan érdemei vannak a rendszerváltozásban. A “forradalom bölcsőjének” is nevezhető Belvárosi Református Egyházközségben a vasárnapi istentisztelet után koszorúzták meg a bérpalota falán lévő emléktáblákat. Sem az RMDSZ, sem a Civil Tanács, sem valamelyik magyar civilszervezet – a Bartók-kóruson kívül – nem szervezett megemlékezést. Halász Ferenc megyei RDMSZ-elnök azt mondta: soha nem szerveztek önálló megemlékezést, mindig a református egyházzal közösen koszorúztak, amikor hívták őket. Idén nem hívták. /(pataky): Gyászos gyásznap. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 18./ December 17-én, Temesvár gyásznapján, a Bartók Béla Kórus tagjai megkoszorúzták az 1989. december 17-én meggyilkolt Csizmarik László zenetanár emléktábláját, az egykori zeneiskola falán. Tizennyolc esztendeje ezen a napon szedték első áldozataikat a gyilkos golyók Temesváron. /Az emléktáblán a neve így szerepel: Csizmarik Ladislau/ /Pataki Zoltán: Temesvár magyar mártírja. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./
2007. december 18.
Amennyiben a jövő vasárnap szerveznék a helyhatósági választásokat, az RMDSZ jelöltje képtelen lenne visszahódítani a marosvásárhelyi polgármesteri széket. A város közel 50 százalékos magyarságának egy része ugyanis a jelenlegi elöljárónak, Dorin Floreának szavazna bizalmat. Mindez a kolozsvári székhelyű Max Weber Társadalomkutató Központ felméréséből derül ki. A fenti adatokat a közvélemény-kutatás megrendelője, az RMDSZ Maros megyei szervezete nem kívánta nyilvánosságra hozni. Kelemen Atilla elnök csak részeredményeket mutatott be a sajtó képviselőinek. A marosvásárhelyi magyar nemzetiségű választópolgárok szemében Frunda György népszerűbb a polgármesteri székre pályázó Borbélynál illetve Csegzinél. A második helyezést Borbély László miniszter foglalja el, míg a harmadikat Csegzi, a város jelenlegi alpolgármestere. Az RMDSZ marosvásárhelyi választmányában Csegzi 23 szavazatot, Borbély 20-at kapott. Borbély egy idő után újra pályázni akart. „Az egy elhamarkodott, szűk körben hozott döntés volt” – indokolta meg kollégája pálfordulását Kelemen Atilla, Maros megyei elnök, hozzátéve, a jövő év januárjában összeülő Szövetségi Képviselők Tanácsa dolgozza majd ki azt a kritériumrendszert, melynek értelmében az RMDSZ a nagyvárosokban polgármester-jelöltet állít. Csegzi Sándor szerint Kelemen csak azokat az eredményeket hozta nyilvánosságra, melyek Borbély fölényét hivatottak kidomborítani. A Krónika kérdésére, hogy az RMDSZ miért nem hozza nyilvánosságra azt az eredményt is, miszerint a város jelenlegi elöljárója az RMDSZ bármelyik potenciális jelöltjét legyőzné, Kelemen Atilla azzal érvelt, hogy megrendelőként ő dönti el, mit tesz közzé. A Krónika kérdésére, hogy kit tartanak erősebb ellenfélnek, Dorin Florea Csegzit nagyon jó, csapatban gondolkodó embernek nevezte, aki sokat tett a városért. Borbély Lászlót szezonmunkásnak nevezte, aki időnként kirukkol egy-egy új nyilatkozattal. /Szucher Ervin: Vereségre ítélve? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./
2007. december 18.
Sógor Csaba frissen megválasztott EP-képviselő december 17-én Brüsszelben átvette leköszönő elődjétől, Kónya-Hamar Sándortól a Bolyai Egyetem ügyének európai parlamenti képviseletét. Az ünnepi alkalommal bemutatták a Legyen 2007 VALÓBAN az esélyegyenlőség éve a Babes-Bolyai Egyetemen! című, most megjelent kötetet. A kiadvány az október 9-én az EP-ben a Bolyai Egyetem ügyében tartott közmeghallgatás előadásait és hozzászólásait tartalmazza. A háromnyelvű (angol, magyar és román) kötet 1000 példányban történő megjelentetését az Európai Néppárt (kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták képviselőcsoportjának (EPP- ED) anyagi támogatása tette lehetővé. Köszönetül a Bolyai-ügy támogatásáért Kónya-Hamar a kiadvány egy-egy példányát annak a 172 EP-képviselőnek szánta, aki aláírta a Bolyai Egyetem újraindításának szükségességéről szóló írásbeli nyilatkozatot. A fennmaradó példányok jelentős részét utódjára, Sógor Csabára bízta. A volt és a jelenlegi RMDSZ-es EP-képviselők terve, hogy a Bolyai-ügy nemzetközi népszerűsítése érdekében tiszteletpéldányokat juttatnak el azoknak a kisebbségi és nyelvi jogi kérdésekre specializálódott kutatóintézeteknek, amelyek hasznosíthatják a kiadványt. Ugyanakkor a kötet elektronikus formátumban is elérhetővé válik, többek között Sógor Csaba EP-képviselő készülő honlapján. „Örömmel vállalom a Kónya-Hamar Sándor által elkezdett Bolyai-projektsorozat továbbvitelét, hiszen a magyar felsőoktatás kérdése európai parlamenti programom egyik alappillére. A folytonosságot biztosítandó, tavasszal Kolozsváron konferenciát szervezünk, amelyre meghívom a Bolyai-ügyben korábban is vizsgálódó EBESZ képviselőit és a téma nemzetközileg elismert szaktekintélyeit” – fejtette ki Sógor Csaba. /Staféta-átvétel Brüsszelben. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 18./
2007. december 18.
Nem lehet egyenlőségjelet tenni minden fedőnevet viselő jelentéstevő közé. A családja miatt megzsarolt ifjú, vagy a börtön kínjait elviselni már képtelen elítélt és az önszántából jelentgető besúgóvá vált törtető között óriási a különbség. Szükség van a kutatásra, akkor is, ha az igazság fájdalmas lehet. A legnagyobb megrázkódtatást a Stefano Bottoni kutatásai nyomán nyilvánosságra került Szilágyi Domokos dosszié jelentette. A költő, a rendkívüli formaművész megmaradt, a nemzeti hős eltűnt. Egy egész közösség megszenvedte a hiányt. Kérdés, hogy csak azokat az informátor-listákat teszik elérhetővé, amelyekben számukra már érdektelen nevek szerepelnek? Az utóbbi hónapok hozadéka, hogy a megfigyelők szervezetüket tovább működtetik. Mára nem az információszerzés a fontos, a besúgó ügynök helyét a befolyásolási ügynök foglalta el. Kísért a gyanú, hogy a hajdani jelentéstevők bármikor hadrendbe állíthatók. /Németh Júlia: Miért? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./
2007. december 18.
Rendkívüli koncertet tartott december 17-én a Csíki Kamarazenekar, Kodály Zoltán és Kálmán Imre születésének 125. évfordulója tiszteletére. Az ünnepi alkalomból nagy összetételű – 45 tagú – zenekar a sepsiszentgyörgyi Georgius Kamarazenekar közreműködésével előadta Beethoven 5. szimfóniáját, és részletek csendültek fel Kodály Zoltán és Kálmán Imre operettjeiből. /Koncert Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 18./
2007. december 18.
Tizenöt éves a Duna Televízió. Az évforduló alkalmából gálaműsort tartottak Budapesten, a Nemzeti Színházban. Közjogi méltóságok, neves közéleti személyiségek, diplomaták, művészek is megtisztelték jelenlétükkel a rendezvényt. Sólyom László köztársasági elnök szerint a magyar nemzetet több országban élő, több központú, regionális, kulturális nemzetként kell felfognunk. Ezért még fontosabb a Duna Televízió hivatása, közvetítő szerepe, hiszen a nemzettudatnak legalább annyira szüksége van a határon túlról az anyaországba irányuló információra, mint az innen kifelé közvetítettre. A Duna TV ebben az értelemben világadó. Küldetése egyértelmű: az összmagyarság szolgálata, az összetartozás erősítése. Cselényi László, a műholdas közszolgálati csatorna elnöke úgy vélte, hogy a Duna Televízió túl van a gyermekbetegségeken. Az elnök szerint a Duna Tévé példát mutat közszolgálatiságból. Az elmúlt másfél évtizedben nem távolodott el alapvető céljától. „A körülmények változtak csupán. Az induláskor a határon túli magyarság ünnepelte a csatornát, hiszen szinte csak így jutott el hozzájuk az anyaország kultúrája. Ma már, a kábelrendszernek köszönhetően, egy egyszerű erdélyi család is számos magyarországi csatornát nézhet, ezek között az élen lenni nagy dicsőség. Statisztikai adatok igazolják, hogy a legnépszerűbb hazai kereskedelmi tévék is mögöttünk vannak a határon túli rangsorban. Ezenkívül a hazai nézettség is megnőtt, sokan a Duna Televíziót tartják a közép-európai kultúra egyik legfontosabb közvetítőjének. ” /B. D. : A világ magyar tévéje. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 18./
2007. december 18.
Megalakulása óta a Kolozsvári Református Kollégium karácsony előtt minden évben hangversenyt rendez a Farkas utcai református templomban. Idén a műsor első felében Csiha Kálmán püspökre emlékeztek énekkel és szavalatokkal. A második részben a karácsonyváró hangulathoz illő darabokat adtak elő. /Nagy-Hintós Diana: Kollégiumi karácsonyi hangverseny. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./
2007. december 19.
Nem bünteti meg Romániát az Európai Bizottság (EB) a mezőgazdasági védzáradék alkalmazásával, a kifizetési ügynökségek működtetésében tapasztalt lemaradásokat ugyanis sikerült behozni. Az EB azt kifogásolta, hogy a gazdák területi alapú támogatásának nyilvántartására hivatott számítógépes rendszer nem működik, ami növeli a csalási lehetőségeket. Az EB döntéséről szóló közlemény arra figyelmeztet, hogy a rendszerben vannak még hiányosságok az informatikai hálózat működtetésével és az ellenőrzés hatékonyságával kapcsolatban. Az EB ezért továbbra is monitorizálni fogja a romániai kifizetéseket, amelyek 2008-tól kezdődnek el. /B. T. : Ismét megúszta Románia az uniós védzáradékot. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./
2007. december 19.
Miközben egyenként dőlnek ki mellőle a miniszterei, Calin Popescu-Tariceanut miniszterelnököt a jelek szerint nem lehet elmozdítani. A frissen alakult Demokrata-Liberális Pártot kivéve megbuktatása nem érdeke ma sem senkinek, azonban a miniszterelnöknek most kell fizetnie a számlákat. Ezekben a napokban egymásnak adták a kilincset Tariceanu bizalmasa, Bogdan Olteanu házelnöki irodája előtt a szociáldemokraták megyei szervezeteinek elnökei, akik jussukat követelték megyéjüknek a jövő évi költségvetésből. Tariceanu párttársai is jelentkeznek. /Cseke Péter Tamás: Highlander II. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./