Szinte vérre menő magyar-magyar harccá fajult Erdélyben a romániai európai parlamenti (EP) választás, írta a HVG. Most fordult elő először, hogy a magyarok nem csak szavazhattak, hanem valóban választhattak. Tőkés László független jelölt és Frunda György szenátor, az RMDSZ listavezetője is értékelte az európai parlamenti (EP) választás eredményét a hetilap kérésére. Tőkés László szerint az erdélyi magyarok nagyfokú politikai érettségről tettek tanúbizonyságot. Részvételükkel gondoskodtak arról, hogy az erdélyi magyarságnak népes képviselete legyen Brüsszelben. Sajnos az RMDSZ szembeállítja az erdélyi magyarság egységét a demokratikus választójogokkal. A sajtó útján szinte azonnal üzent az RMDSZ-nek, hogy szeretne leülni tárgyalni velük, de egyelőre csak visszautasító jelzéseket kapott. Frunda György kifejtette, az RMDSZ-nek kevés pénze volt a kampányra. Tőkés László püspök fő célja nem az volt, hogy ne jusson az EP-be, hanem hogy az RMDSZ ne, szögezte le Frunda. Arra a kérdésre, hogy leülnek-e Tőkés Lászlóval stratégiát egyeztetni, Frunda kijelentette, nem hiszi, hogy stratégiáról kellene egyeztetni vele, de tárgyalni kell a romániai magyarság érdekeit érintő kérdésekben. -A jövőben Tőkés hívei és RMDSZ között a megállapodás nem lesz könnyű, mert az RMDSZ jelenlegi vezetése nem akar hatalmából és befolyásából engedni, az ellenzék pedig várhatóan választói támogatottságának mértékében szeretne részesülni a szervezet irányításából, írta a HVG. -A határ menti magyarországi településekről egyre többen ingáznak Nagyváradra, Aradra vagy Temesvárra dolgozni. Romániában egyre több multinacionális cég telepedik meg. Romániában egy év alatt reálértékben 15 százalékkal nőttek a keresetek, míg Magyarországon 5,6 százalékos volt a csökkenés. Becslések szerint 2,5-3 millió romániai dolgozik Európa nyugatabbra eső felén, közülük mintegy 30 ezren Magyarországon. Az igazi kihívás az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány munkatársa, Majoros András szerint az, hogy képesek-e belátni a gazdasági szereplők: előnyösebb, ha versengés helyett kölcsönösen kiegészítik egymás tevékenységét a határ menti területeken. /Beleszakadnak? Erdélyi képviselők az Európai Parlamentben. = Heti Világgazdaság (Budapest), nov. 28./

Markó Béla nem szokott butaságokat nyilatkozni. Most viszont azt tette, mondván, ha Tőkés László nem jelölteti magát, az általa kapott több mint három százaléknyi szavazat is az RMDSZ-nek jutott volna. Ha nincs a konkurencia, a veszély, hogy a romániai magyarság képviselet nélkül marad, még a tradicionális RMDSZ-szavazók sem mozdultak volna meg ekkora arányban. Magyarán: az egymagában versengő RMDSZ nem érte volna el a bejutáshoz szükséges 5 százalékot. Amennyiben Tőkés László elfogadta volna a felkínált helyet a szövetség listáján, a szavazatok aránya sokkal kevésbé növekedett volna, a radikális Tőkés-pártiak ugyanis a kiegyezésben árulást láttak volna. Az érvényesülni képes ellenzék létrejöttével az RMDSZ a többség számára hitelképesebb lett. A Fidesz Szász Jenő minden törekvése ellenére sem került olyan pozícióba, hogy hatalmi tényezőként megvethesse a lábát a térségben. Az europarlamenti választások egyik nagy győztese kétségkívül Tőkés László püspök. Fennáll annak a lehetősége, hogy az uniós parlamentben zajló heves gazdasági, politikai viták rövid időn belül ledarálják a parlamenti politizálásra alkalmatlan püspököt. Az újságíró szeretné, ha személyében méltó képviselőre lelne az erdélyi magyarság. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Strasbourgi perspektívák. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

Az RMDSZ és ellenzéke közötti tárgyalások mihamarabbi elkezdését szorgalmazzák a Tőkés Lászlót támogató háromszéki szervezetek. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke szerint egyik félnek sem szabad kényelmesen hátradőlnie, mivel a parlamenti választásokon nem biztos, hogy létrejön az alacsony román részvételnek köszönhető magyar siker. Tulit Attila, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke szerint a hét végi voksolás az autonómia melletti elkötelezettségről szólt. /Kovács Zsolt: Tárgyalna a jobboldal. = Krónika (Kolozsvár), nov. 29./

A választás eredményeképpen látszott, hogy az RMDSZ magabiztosan uralta a szórványt, noha Hunyad kivételével a püspök tábora mindenütt a magyar szavazatok legalább 20%-át szerezte meg. Ellenben ott, ahol magyarság magasabb szinten – önálló egyetem, autonómia – fogalmazza meg elvárásait, az RMDSZ kudarcot vallott. Erre az RMDSZ ráérzett, s a kampányban sebtében elővette a területi autonómia, illetve a Bolyai Egyetem ügyét. Az RMDSZ 70 000-rel kevesebb szavazatot szereztek, mint amennyi támogató aláírást a jelöltállításhoz. Ellenben Tőkés püspök 30 000-rel többet szerzett, mint ahány aláírást. A püspök sikerét az RMDSZ szemmel láthatóan képtelen megemészteni. A belső ellenzék következetes kiszorítása elhibázott politika volt a szövetség részéről: az ellenzék reális problémákat karolt fel, reális támogatottság áll mögötte. A folytatás csakis közös ernyő alatt képzelhető el, írta a lap munkatársa. /Chirmiciu András: Kiindulópont. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 29./

Komoróczy György nyelvművelő cikke (Krónika, 2007. május 17.), burkolt becsmérlést tartalmazott: az „x” kiadvány szövege „…csaknem azonos a Hivatalos Közlöny gyatra fogalmazásmódjával. ” A Hivatalos Közlöny fordítása jó, rossz, érthető, érthetetlen, de legalább 57 éve rendelkezésre állnak, ami a határon túli magyarság számára igencsak tiszteletre méltó teljesítmény. Mindaddig, míg a székelyudvarhelyi ifjú „szemaforoknál” kénytelen percekig várakozni, miközben eszeveszetten siet kifizetni az „elektrikás fakturát” és két „ordin de plátát” leadni a bankba, addig a szerző nyelvi fejtegetéseinek jogosultsága nem indokolt. /Molnos Sándor, Románia Hivatalos Közlönyének egyik szerkesztője: A Hivatalos Közlöny gyatra fogalmazásmódja. = Krónika (Kolozsvár), nov. 29./

„Reményik 1941-ben meghalt, de öröksége itt maradt. Ápoljuk ezt, és ezzel a kötettel is adózzunk felejthetetlen emlékének” – mondta Hantz Lám Irén szerkesztő A lámpagyújtogató című, Reményik Sándor levelezését, korabeli fotókat tartalmazó kötet bemutatóján Kolozsváron, a Reformárus Kollégiumban. „Költészetünkben vannak vándortémák, melyek tükrében nézegetjük önmagunkat” – emlékeztetett könyvismertetőjében Egyed Emese irodalomtörténész, utalva arra, hogy a Reményik-kötet címéül szolgáló, „a lámpagyújtogató” kifejezés Kosztolányi által vált ismertté irodalmunkban. /Nánó Csaba: Lámpagyújtogató Reményik. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

Túl a választások eredményhirdetése után érdemes mérlegelni a kialakult helyzetet. Figyelmeztető, hogy 170 ezerrel kevesebb magyar ment el szavazni, mint 2004-ben, és majd’ 300 ezerrel kevesebb, mint 2000-ben. A jövő évi választásokon nem lehet alapozni a románság távolmaradására, és két egymással megméretkező magyar politikai erő kiüti egymást. Egyetlen út marad tehát: a tárgyalások, az ésszerű kompromisszumkötés. Tőkés 176 ezer szavazatot szerzett, a leadott magyar szavazatok negyven százalékát, ez most elegendő volt, de egy következő megmérettetésen kevés lesz. Tőkés László Brüsszelben lesz, itthon másnak kell átvennie az ellenzéket összetartó szerepet, s egyelőre nem látni, ki lehet az a hiteles személyiség. Az RMDSZ ugyancsak sikerként könyveli el, hogy még mindig élvezi a magyarság hatvan százalékának bizalmát. Azonban egyelőre önvizsgálatnak nyoma sincs, bűnbakkeresés folyik, számonkérés, vádaskodás. Az RMDSZ erős pártként igyekszik fellépni, érvényesítik az ,,aki nincs velünk, az ellenünk” elvet. Nem esik szó az ellenzékkel megkezdett tárgyalások folytatásáról. Lehet, alapoznak, hogy Tőkés távollétében szétesik a másik tábor. Valójában nem lehet leírni az RMDSZ-t, de nem szabad semmibe venni ellenzékét sem. /Farkas Réka: Győzelem után. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 30./

Rossz ómennek tűnik a romániai magyar–magyar tárgyalások újrakezdéséhez a Toró T. Tiborral szembeni RMDSZ-es bizalommegvonás. Az eljárásnak üzenete van a szövetség és ellenzéke közti megegyezés esélyeire vonatkozóan. A „belső ellenfél” ebben a logikában „külsővé” válik, aki már nem érdemesül a párt lojális politikusainak bizalmára. /Papp Attila Zsolt: Kizárásos alapon. = Krónika (Kolozsvár), nov. 30./

„A két fél közötti párbeszéd folytatását és az együttműködést szorgalmazom, bár egység nem lesz” – jelentette ki Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő. Egyetért Borboly Csaba kezdeményezésével, hogy felül kell vizsgálni, és ki kell értékelni a választás eredményeit. Sógor Csaba az RMDSZ reformját sürgeti. Szerinte létre kellene hozni egy bizottságot, amelynek tagjai között az RMDSZ hat képviselője, míg a többi magyar szervezetnek négy küldöttje kapna helyet. Feladatuk az RMDSZ reformjának kidolgozása lenne. /Bálint B. Eszter, Székely Zita: Sógor az RMDSZ reformját sürgeti. = Krónika (Kolozsvár), nov. 30./

A térségben alighanem egyedülálló tehetséggondozó módszert indított útjára a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum az internetes oktatás alkalmazásával, aminek eredményét bemutatták az iskolában, a PHARE-program révén uniós alapokból finanszírozott Tálentum elnevezésű projekt záró rendezvényén. Virginás-Tar Judit igazgató és Erdei Ildikó pszichológus, a projekt ötletgazdája és egyik szakmai irányítója egyaránt kiemelte, ezért hoztak létre egy “virtuális osztályt”. A 10–15 éves diákok a www.etanulas.bartok.ro internetes oldalon léphettek be ebbe az osztályba, egyénileg és csoportosan vetélkedhettek, és a természettudományi feladatok megoldására kapott pontok alapján alakult ki a rangsor. Egyénileg több mint 120, csapatokban több mint 150 diák vett részt ebben. A Bartók líceum partnere a Vajdaságból a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium, valamint a temesvári Doszitej Obradovics szerb tannyelvű iskola voltak, ezenkívül az összes Temes megyei iskolát is bevonták a programba, amelyekben működik magyar tagozat. /P. L. Zs. : Jelképes tanévzáró a “virtuális osztályban” = Nyugati Jelen (Arad), nov. 30./

Romsics Ignác magyarországi történész a 20. század magyar politikatörténetével foglalkozik. A 20. századdal az a probléma, hogy olyan irtózatos mennyiségű forrásanyag áll rendelkezésre, amit lehetetlen áttekinteni. Romsics kifejtette, hogy a történelemben abszolút objektivizmus nem létezik, mégis törekednek rá. Az ő szubjektivitása elsősorban abban áll, hogy magyar, második forrása a szocializációja, paraszti közegből indulva vált értelmiségivé. Egészen biztos, hogy a trianoni békeszerződésről egy magyar történész másképp ír, mint egy román. Ugyanakkor, ha a szakmáját komolyan veszi a magyar, a román vagy a szlovák történész, ha ugyanazokat a dokumentumokat tanulmányozza, akkor nagyjából ugyanazokat kell megállapítania. Tudomásul kell venni, hogy 1918. december 1-jén Gyulafehérváron volt egy román nemzetgyűlés, ahol határozatot hoztak Románia és Erdély egyesüléséről. Ugyanakkor azt is tudomásul kell venni, hogy ez önmagában még nem lett volna elég ahhoz, hogy Erdély Romániához kerüljön. Ehhez a nagyhatalmak akarata és az Erdélybe bevonuló román hadsereg is kellett. Itt jön be a szubjektivizmus: a román történész ezt történelmi igazságtételként és pozitív fejleményként értékeli, míg a magyar tragikus eseményként értelmezi. Romsics munkáiban cáfolja, hogy a trianoni és a párizsi békeszerződések a nagyhatalmak tájékozatlanságának következményei lennének. A nagyhatalmak a magyar statisztikák alapján dolgoztak. Nem azért hoztak etnikai szempontból igazságtalan döntéseket, mert nem tudták, hogy a Székelyföldön vagy a Csallóközben magyarok laknak, hanem mert az etnikai szempontokat mindig másokkal is társították. Például közlekedési, gazdasági és stratégiai szempontokkal, sőt bevallottan azzal, hogy ki a győztes és ki a vesztes. –A két háború között jobb feltételek között működtek a magyarság kisebbségi szervezetei, mint az államszocializmus időszaka alatt. Az 1920-as és 30-as években voltak gazdasági szervezeteik, nem koboztak el minden földbirtokot, ingatlant, az egyházi autonómia nem csorbult, és ez bizonyos fajta védettséget, biztonságot nyújtott a magyar kisebbségnek. Az államszocializmus korában az egyén teljesen kiszolgáltatottá vált, az egyházak működését is korlátozták, a magánvagyon megszűnt. Ez volt a legrosszabb időszak a magyar kisebbség szempontjából. A rendszerváltás utáni évek ismét sokkal több lehetőséget biztosítanak a nemzeti identitás megőrzése, fejlesztése. Romsics Ignác /sz. Homokmégy, 1951/. 1977–1985 között az MTA Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa, 1986–1991 között a Magyarságkutató Intézet igazgatóhelyettese. 1991 óta az ELTE-n tanít, 1996 óta a történettudomány habilitált doktora, 1998 óta az Újkori Magyar Történeti Tanszék professzora. 1993–2003 között megszakításokkal az Indiana University (USA) Magyar Tanszékén volt vendégtanár. Fő kutatási területe a 20. század magyar politikatörténete, különös tekintettel a két világháború közötti időszakra (Trianon, Horthy-korszak). /Bíró Blanka: A történelem nem újrajátszható. = Krónika (Kolozsvár), nov. 30./

Hivatalosan is nevezzék Rhédey-kertnek a nagyváradi Nicolae Balcescu parkot – kéri az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) helyi szervezete. A szervezet két hivatalos kéréssel fordult Petru Filip polgármesterhez, illetve Biró Rozália és Mihai Groza alpolgármesterhez. Emellett azt is kérik, hogy a metropolisövezetben kitett táblákra a román és angol nyelvű mellé kerüljön fel a magyar felirat is. Az EMI képviselői csütörtökön egyeztettek erről Biró Rozália alpolgármesterrel. „A Rhédey-kertet a Rhédey grófok adományozták a városnak örök használatra, az lenne a természetes, ha az ő nevüket viselné” – jelentette ki Nagy József Barna, az EMI váradi elnöke. Elmondta, biztató választ kaptak, Biró Rozália szerint ugyanis ezt könnyebb lesz elfogadtatni a tanáccsal, mint a Szent László tér ügyét. Az EMI korábban kérte, hogy a város főtere, a jelenlegi Unirii tér hivatalosan is vegye fel a városalapító király nevét. A testület visszautasította ezt, ezért az EMI aláírásgyűjtésbe kezdett, most gyűjtik össze a több ezer szignót tartalmazó íveket. „Megvárjuk, míg kiderül, ki lesz a polgármester, és benyújtjuk ezeket. Lehet, hogy magyar polgármesterünk lesz, ami megkönnyítené a dolgunkat” – fogalmazott Nagy. Az EMI-elnök elmondta, hogy a szervezet jogi útra terelné a nagyváradi utcanév-táblák ügyét. Nagyvárad főépítésze visszautasította a kérést, hogy a Moscovei utcát, amelyen a Nagyváradi Állami Filharmónia székhelye is található, nevezzék át Acél Ervin utcára. Acél Ervin /1935-2006/ nemzetközi hírű karmester évtizedeken keresztül irányította a filharmónia zenekarát. /Pap Melinda: Újra Rhédey-kert? = Krónika (Kolozsvár), nov. 30./

Székelyudvarhely egyik legfájóbb pontja még mindig a Cserehát, ahol a hatalmas épületben immáron tíz éve a fogyatékos gyerekek helyett román görög katolikus apácák élnek. A történetnek nincs vége: december 5-én újabb tárgyalásra kerül sor. Hegyi Sándor református tiszteletes szerint, aki idén tizedik alkalommal szervez Csereháti Napokat, kemény átjátszás történt, Szász Jenő polgármester szerint az épület még mindig eszköz a román nacionalisták kezében. Székelyudvarhely önkormányzata 1993-ban bérbe adott az akkor még lakatlan Csereháton a svájci Basel Hilft segélyezésekkel foglalkozó alapítványnak egy jókora területet, melyre a környékbeli fogyatékos gyerekeknek kisegítő iskola építését tervezték. Ferenczy Ferenc, a város akkori polgármestere 1994-ben találkozott Cyrill Bürgellel, a Basel Hilft képviselőjével, aki a Szeplőtelen Szív Kongregáció, vagyis egy görög katolikus apácarend nővérének társaságában érkezett. Tíz nap múlva levelet kapott a polgármester, amelyben Bürgel közölte: nem fogyatékos otthon, hanem a kongregáció épülete lesz a csereháti ingatlan. A város és vezetése rádöbbent: tenni kell valamit, ha nem, elveszítik a csereháti épületet. Ferenczy számtalanszor Svájcba utazott, a városi tanács pedig arról döntött, hogy egyoldalúan felbontják a szerződést az alapítvánnyal. 1996-ban a csereháti ügy miatt Ferenczy elveszítette a választásokat, közben számos kormányváltás is történt, mindegyik a maga során igazított egyet a történeten, de végső megoldás nem született. A csereháti probléma 1997-ben, vagyis tíz évvel ezelőtt csúcsosodott. Májusban az apácák igyekeztek beköltözni az épületbe, az udvarhelyi tiltakozók viszont megakadályozták a jogtalan birtokbavételt. Azután 1997 decemberében, Remus Opris kormányfőtitkár látogatását kihasználva, kétnapos „ostrom” után, kilencedikén kommandósok segítségével bevették az épületet. Pert per követett, a városi tanács Csereháti Bizottságot alakított, Szász Jenő új polgármester pedig abban bízott, hogy a magyar-román csúcstárgyalások eredményhez vezetnek. Az Udvarhelyi Híradó 2000. május 23-án „Miénk lesz a csereháti iskola” címmel azt írta, hogy Szász Jenőt Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára arról biztosította, hogy megvan az udvarhelyiek számára a visszavásárláshoz szükséges pénzösszeg. Szász utólag úgy érvelt, ha 2002-ben a Fidesz nyeri a választásokat, akkor a pénzt is megkapják. Ezután a csereháti ügy javarészt a tárgyalótermekben folytatódott. Udvarhelyt Eckstein-Kovács Péter, Hajdú Gábor és Kincses Előd ügyvédek képviselték a különböző perekben. Elmondta, még mindig az a per van folyamatban, amelyet Eckstein-Kovács Péter kezdett el, majd miután kisebbségi miniszter lett, ő vette át. Ebben a székelyudvarhelyi tanács megtámadta a koncessziós szerződést, amit az Aris Industrie-val kötött, és megtámadta az ajándékozási szerződést is. Jelenleg sincs a hatalmas épület teljesen belakva. Mindössze tizenegy apáca tevékenykedik benne, többek között egy óvodát működtetnek. Az épületben a román Marin Preda Líceum bentlakása is helyet kapott. Hegyi Sándor református lelkész azt fájlalja, hogy az udvarhelyiek közömbösek lettek a közügyek iránt, így a csereháti eseményeket is lassan elfelejtik. /Máthé László Ferenc: Tíz éve költöztek be az apácák a Cserehátra. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 30./

Egyéves a sepsiszentgyörgyi Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja, mely 2006. november 29-én kezdte meg munkáját. Hadnagy Miklóssal, a Központ igazgatója összegezte tevékenységüket: több mint száz rendezvényt tartottak tizenhét településen, és az együttműködő partnerek száma is megközelíti a százat. Elsődleges feladatnak tekintik a Kárpát-medencében élő magyarság kultúrájának bemutatását, és a magyar–magyar kapcsolatok erősítését. Az intézet egy főállású és egy mellékállásban dolgozó alkalmazottal működik, ezért egyszerűen nem tudnak mozdulni, ha a helyi partnerek nem segítenek. Hadnagy előzőleg az Illyés Közalapítványnál irodavezető volt, így jól működő erdélyi kapcsolatrendszerrel rendelkezett. Az eddigi száz programban negyven kiállítás és húsz koncert volt. A központ Sepsiszentgyörgyön rendezkedett be, ez nem befolyásolja, hogy milyen rendezvényeket szerveznek Kolozsváron vagy Marosvásárhelyen. Hadnagy bízik Hiller István miniszter ígéretében, hogy a költségvetés-csökkentés a külföldi intézethálózatot nem érintheti. Idén mintegy négymillió forintból gazdálkodtak, és ez az összeg remélhetőleg a jövőben is a rendelkezésükre áll. /K. Zs. : Száz rendezvény Erdély-szerte. = Krónika (Kolozsvár), nov. 30./

Bemutatták a Bánsági városok kronológiája című történelmi kiadvány szerb nyelvű változatát Nagybecskereken. A történelmi Bánság nyolc nagyvárosa – Temesvár, Lugos, Resicabánya, Karánsebes, illetve a szerb oldalon Nagybecskerek, Nagykikinda, Pancsova, Versec – történeti kronológiáját tartalmazó kötet a PROMINED román–szerb Phare CBC-projekt keretében, a temesvári Diaszpóra Alapítvány és a vajdasági Szórvány Alapítvány együttműködésének gyümölcse. Bozsidar Vorgics, a nagybecskereki múzeum igazgatója hangsúlyozta: a bánsági kronológia megjelentetése az első lépése a határ két oldalán élő történészek közös együttműködésének, egy hosszú évtizedekig „aláaknázott” területen. Bodó Barna projektvezető kiemelte: 1997 óta, a történelmi Bánság területét magában foglaló Duna-Körös–Maros–Tisza Eurorégió létrejöttétől politikai akarat is van a régi együttműködések új keretek között történő felélesztésére. Csömöre Zoltán nagykikinidai történelemtanár a román és szerb nyelven megjelentetett kronológia magyar nyelvű változatának kiadását kezdeményezte. /Pataki Zoltán: Identitást erősítő kiadvány. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./ A temesvári Szórvány Alapítvány és vajdasági partnere, a muzslyai Szórvány Alapítvány Nagybecskereken tartotta meg a Bánsági városok kronológiája című hiánypótló történelmi kiadvány szerb nyelvű változatának bemutatóját. A munka történész szakértők, történelemtanárok, a nyolc város iskoláiban létrehozott helytörténeti körök közös munkája gyümölcse. Dr. Bodó Barna, a BBTE professzora, projektvezető elmondta: a projekt kezdeményezői kutatásokkal bizonyították, hogy az államhatárokkal mesterségesen elválasztott közösségek tudatában tovább él a regionális identitás. Mióta 1997-ben létrejött a történelmi Bánság területét magába foglaló Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégió, politikai akarat is van a régi együttműködések új keretek közötti felélesztésére. A mintegy száz évvel ezelőtt megjelent Borovszki Samu-féle monográfiák óta nem jelent meg olyan kiadvány, amely egységesen tárgyalja a Bánság történetét. Pacsa Árpád, a nagybecskereki gimnázium történelemtanára, aki maga is részt vett kronológia létrehozásában, elmondta: A kötet jelentősége elsősorban abban áll, hogy végre egy helyen található meg minden lényeges információ a bánsági városokkal kapcsolatban. /Pataki Zoltán: Bánsági kronológia-bemutató a nagybecskereki múzeumban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 30./

Az egyetemi és doktori tanulmányait az 1989-es romániai változásokat követően végzett/végző generáció jelen van a tudományos életben. Tudományos pályán keresi a helyét, alapkutatásokat kezdeményez és végez, konferenciákat, szakmai rendezvényeket szervez, kutatási eredményeit publikálja. Ennek az ifjú generációnak a jelenléte tapasztalható az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) konferenciáin, felolvasóülésein, az Erdélyi Múzeum hasábjain. Az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya azzal a szándékkal írt ki 2006 tavaszán debüt-díjat, hogy kiosztása évről évre alkalmat teremtsen arra, hogy a figyelem e tudósgeneráció tagjaira irányuljon. A díjra négy kutató adta be pályázatát. Fazakas Emese magyar-francia szakos tanári oklevelet szerzett a BBTE-n. 1994–1995 között mesterképző programot végzett a Közép-Európai Egyetem középkori tanulmányok szakán. 2005-ben doktori címet szerzett. 1995–1998 között a Román Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti és Nyelvtudományi Kutatóintézete kolozsvári fiókjának munkatársa, 1997-től a BBTE Bölcsészettudományi karának óraadó tanára, tanársegéde, egyetemi adjunktusa. A médiában állandó rovatokat lát el, tanári továbbképző programok előadója. Nyelvészeti szakkönyvek lektora, szerkesztője, két önálló kötet szerzője. Fazakas Emese legmerészebb vállalkozása az Erdélyi magyar szótörténeti tár főszerkesztői szerepének végzése, írta Péntek János akadémikus. Dóczy Örs 1994–2000 között a szegedi József Attila Tudományegyetemen szerzett latin, 1998–2005 között a kolozsvári BBTE-n történelem szakos oklevelet. 2002-ben a Messina-i tudományegyetem ösztöndíjasa volt. 2006-tól a BBTE Hungarológiai Doktori Iskola hallgatója. Történelmi, régészeti tárgyú tanulmányai, szakcikkei, recenziói és fordításai hazai lapokban láttak napvilágot (A Hét, Korunk). Történelmi, irodalomtörténeti tárgyú konferenciák előadója. Vida Erika a BBTE-n szerzett 1996-ban magyar-angol szakos tanári oklevelet. 1998-tól a Mentor Könyvkiadó olvasószerkesztője, 2003-tól felelős szerkesztője. Közel 30 kötet szerkesztője. Dóczy Örs és Vida Erika közös pályázatot nyújtott be, ez pedig Koncz József A Marosvásárhelyi Evang. Reform. Kollégium története (1557–1895) (Marosvásárhely, Mentor, 2006) című monográfia. A szöveget szerkesztette és átdolgozta, a mutatókat összeállította Dóczy Örs és Vida Erika, a latin szövegeket fordította és jegyzetekkel ellátta Dóczy Örs, az utószót Sebestyén Mihály írta. László Márton 1997–2001 között a BBTE történelem szakán alapképzést, 2001–2002 között mesteri programot végzett. 2004-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történelemtudományi Doktori iskolájának doktorandusza. 2001–2007 között tanár, szakmai referens, könyvtáros, levéltáros. 2003–2005 között a Magyar Autonóm Tartomány kutatócsoport tagja, 2006-ban az Észak-Erdély 1940–1944 közötti történetét kutató csoport munkatársa. Pályamunkája a Pro-Print Kiadónál, a „Források a Romániai Magyarság Történetéhez” sorozatban megjelenés előtt álló kézirat, amely az 1889–1986 között élt magyarhermányi történész, Máthé János két, mindeddig kiadatlan munkáját, valamint a pályázó két tanulmányát tartalmazza. A bizottság mind a négy pályázó munkáját elismeréssel értékeli. Tekintve, hogy Fazakas Emese életműve, teljesítménye messze kilép a díj által értékelhető keretből, a 2007-es debüt-díj nyertesei Dóczy Örs és Vida Erika. A szakosztály a pályázatot a 2008-as évre is meghirdeti. /Dr. Keszeg Vilmos, egyetemi tanár: A Debüt-díj második kiosztásakor. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

November 14-én Kolozsváron a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban rendhagyó irodalomórát tartottak. Sánta Ferenc életének és munkásságának alaposabb megismerése volt a céljuk, az író születésének nyolcvanadik évfordulója alkalmából. A rendezvény meghívottja Krajnik-Nagy Károly magyartanár és szerkesztő volt. Ő állította össze az Isten a szekéren című kötetet, amely válogatást tartalmaz az író novelláiból. Sánta Ferenc /sz. Brassó, 1927/ többek között a János Zsigmond Unitárius Kollégium diákja is volt. Az első alkotása, a Sokan voltunk című novella 1954-ben jelent meg. Az író több elismerésben részesült, Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas, művei huszonhárom nyelven jelentek meg. Már 1970 óta nem publikál. Az iskola médiatermét ünnepélyesen Sánta Ferenc médiateremnek nevezték el. A falon Csutak Levente brassói grafikus Sánta Ferencről készült portréja látható. /Balázs Aletta Júlia, Csipkés Hajnalka-Szende: János Zsigmond Unitárius Kollégium. Rendhagyó irodalomóra Sánta Ferenc életéről és munkásságáról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

Kérem a felelősök megbüntetését, tételesen a felelős kiadó és a megbízott főszerkesztő tisztségéből való felmentését – követelte Sófalvi László udvarhelyszéki megyei tanácsos a testület november 30-i ülésén. Néhány tanácsos azért marasztalta el a Hargita Népe napilap vezetőit, mert az újság november 23-i számában fizetett választási hirdetésként megjelent Bayer Zsolt Moralisták és farizeusok című írása. Az elmarasztaló hozzászólások sorát Nagy Benedek tanácsos kezdte. Az újság szerinte teret ad a mocsoknak az anyaországból való begyűrűzésére, a Bayer Zsolt által jegyzett, fizetett hirdetésként megjelent írás közlését kifogásolta. Úgy fogalmazott, hogy „ehhez hasonló mocskolódást Hargita megyei sajtókiadványban még nem olvasott”, kérte, állapítsák meg, kik a felelősök ezért, és hozzák meg a megfelelő intézkedéseket. Ezt erősítette meg Bondor István önkormányzati képviselő is, aki úgy fogalmazott, hogy bár nem kívánják cenzúrázni a Hargita Népét, de ami itt megjelent, az minden becsületes embert sért. Mint RMDSZ-es megyei tanácsos arra is kitért, hogy az RMDSZ nagyon sok szavazatot veszített az európai parlamenti választásokon a Hargita Népe által közölt Bayer-cikk miatt. Bunta Levente tanácselnök visszafogottabban nyúlt a témához: sem az elnök, sem a tanács nem mondhatja meg, hogy mi jelenjen meg az újságban, és mi ne. Ennek ellenére úgy vélte, hogy a lapnak kell legyen tartása, és kilátásba helyezte, hogy a frissen kinevezett felelős kiadót megkérdezi e cikk megjelenésének körülményeiről. Sófalvi László kérte a felelős kiadó és a főszerkesztő tisztségéből való felmentését. Az elhangzott bírálatokon túl döntés nem született. Még volt egy kérdés, amely vitát váltott ki: a Székelyudvarhelyi Kézilabda Klubban a határozattervezet szerint tag kívánt lenni a megyei önkormányzat. Papp Kincses Emese tanácsos kifejtette, jogi és morális összeférhetetlenség van ebben, ugyanis ennek a klubnak az elnöke Verestóy Attila szenátor, alapító tagjai között van Sófalvi László megyei tanácsos, és szintén a klub tisztségviselője Benedek Árpád Csaba, akinek megyei tanácsosi mandátumát a most igazolta a testület. – Ez a dolog úgy néz ki, hogy én mint megyei tanácsos alapítok egy klubot, majd a megyei tanácshoz fordulok, és megszavaztatom a támogatást – fogalmazott Papp Kincses Emese. A testület ennek ellenére megszavazta a határozattervezetet. /Forró-Erős Gyöngyi: Megyei tanács. Felelősségre vonnák lapunk vezetőit. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 3 . /

Határon túli magyar nagykövetséget alapítana Tőkés László Brüsszelben. A frissen megválasztott európai parlamenti képviselő erről a választási sikerének budapesti megünneplése alkalmából beszélt.,,Legfőbb célom megvalósítani az erdélyi és Kárpát-medencei összefogást, képviselni a határok feletti nemzetegyesítést a nemzetek Európájában, az önálló erdélyi magyar külpolitikát a régiók Európájában, konfrontáció helyett összefogást a közös magyar érdekek szolgálatában” – hangoztatta Tőkés László. /Határon túli magyar nagykövetséget alapítana Tőkés László. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./

Magyarul, románul, angolul, németül, franciául, spanyolul és lengyelül szólalnak meg azok az előadások, amelyeket a november 30-án elkezdődött és december 10-ig tartó Interferenciák – Nemzetközi Színházi Fesztivál keretében láthat a közönség Kolozsváron. A színház fennállásának 215. évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozat a kolozsvári Állami Magyar Színház Woyzeck című produkciójával rajtolt, december 1-jén a budapesti Katona József Színház társulatának előadásában Csehov Ivanovját láthatta a közönség, december 2-án, vasárnap pedig a krakkói Stary Teatr társulata lépett színpadra, Molière Tartuffe-jével. Megnyílt Both András díszlettervező kiállítása, beszélgetés zajlott az Ivanov című előadás alkotóival, amelyen jelen volt a produkció rendezője, Ascher Tamás is. A 215 év nem kerek évforduló, mégis nagyon jó alkalom és ürügy arra, hogy olyan színházi találkozót hozzunk létre, mondta Tompa Gábor, a színház, és egyben a fesztivál igazgatója, miután hét nyelven köszöntötte a közönséget. Mint mondta, a multikulturális dialógus európai évének küszöbén állunk, ez a fesztivál pedig kitűnő alkalom a dialógusra. /Köllő Katalin: Hét nyelven beszélő nemzetközi színházi fesztivál Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

Arad megyében Ágyán a református templomban december 2-án megemlékeztek a közelmúltban elhunyt, ágyai gyökerekkel rendelkezett Szabó Magda Kossuth-díjas írónőről. Erdős Márta magyartanár felolvasta a szintén ágyai Csép Sándornak az írónő halála alkalmából az ágyai közösséghez intézett levelét, amelyben a Szabó Magdához fűződő emlékei mellett sajnálattal említi, elfoglaltsága miatt a megemlékezésen sem ő, sem Tőkés László püspök nem tudott együtt lenni a falu híveivel. A továbbiakban a helybeli Olosz Lajos Általános Iskola énekkara elénekelte a 38. zsoltárt, amely az írónő Abigél című regényében szerepel. Dr. Hevesi József, a Regionális Simonyi Társaság elnöke ismertette az ágyai gyökereit mindenkor felvállaló Szabó Magda életútját. A megemlékezés végén Erdős Márta felolvasta Szabó Magdának az ágyaiakhoz írott levelét. /(b): Szabó Magdára emlékeztek Ágyán. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 3./

Dr. Mészáros Miklós (1927–2000) kolozsvári földtanprofesszor emlékére tartott konferenciát december 1-jén a Bolyai Társaság a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem főépületében. Dr. Mócsy Ildikó tanszékvezető és Wanek Ferenc szervező megnyitó szavai után plenáris előadások következtek. Dr. Dudich Endre (Magyarhoni Földtani Társulat) felelevenítette a Mészáros Miklóssal 1958-tól annak haláláig tartó együttműködésüket. Nagy tudású, közvetlen embernek, segítőkész munkatársnak ismerte meg, akivel élmény volt dolgozni. Dr. Kecskeméti Tibor (Magyar Természettudományi Múzeum) negyven évig dolgozott együtt a kolozsvári professzorral. Bejárták az Erdélyi-medence földtani nevezetességeit. Mészáros Miklós nemzetközi mércével kitűnően felkészült kutató volt. Ajtay Ferenc, a Bolyai Tudományegyetem egykori hallgatója tanárától sajátította el a logikus gondolkodást és a kutatómunkában az időszerűség elvének alkalmazását. Mészáros Miklós – 300 szakdolgozat, 6 könyv, 2 monográfia, 11 egyetemi jegyzet és 500 újságcikk szerzőjeként – nem véletlenül lett a Román Földtani Társaság alelnöke, a Román Paleontológiai Társaság elnöke, a Román Akadémia tagja. Fazekas Loránd azokra a tudománynépszerűsítő írásokra hivatkozott, amelyeket Mészáros professzor a Szatmári Friss Újság Zöld Oldalában 1997–1999 között havonta megjelentetett. Javaslat hangzott el: indítsanak gyűjtést egy akadémikushoz méltó házsongárdi síremlék felállítására. Az emlékkonferencián, amely délután szakdolgozatok ismertetésével folytatódott, részt vett a professzor családja. /Ö. I. B. : Kegyelettel egy tudós pályafutásáról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

Tízéves szünet után magyar könyvesbolt nyitja meg kapuit december 3-án Nagybányán. A Memoár Könyvesház a Bányavidék egyetlen magyar kulturális intézményében, a Teleki Magyar Házban kap otthont. A könyvesbolt és az antikvárium tulajdonosa egy szatmárnémeti vállalkozó, akihez egy másik hasonló vállalkozás, az internetes rendelés alapján könyveket forgalmazó Interlib Erdélyi Virtuális Antikvárium és Könyvesbolt is köthető. A nagybányai bolt az internetes szolgáltatáshoz hasonlóan egyaránt kínál majd új magyar nyelvű kiadványokat és antikvár könyveket, de térképek, képzőművészeti alkotások forgalmazását is tervezik. /Hiánypótló magyar könyvesbolt nyílt. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./

1917. december 8-án történt Székelyudvarhelyen a város egyik reprezentatív emlékművének, a „Vasszékelynek” a felavatása. A szobor a 82-es gyalogezrednek állított emléket, melynek katonáit Udvarhely és Csík vármegyékből sorozták be. A „Vasszékelyt” Erdélyi István 82-es őrmester tervezte, a munkálatokban többen részt vettek a gyalogezred katonái közül. Az akkori emlékmű a 82-es székely bakát megmintázó szoborból állt, amely fölé egy négy oszlopon nyugvó ún. pagodát emeltek, melyet zsindelytetővel fedtek be. Ez a pagoda a szobor 1919-es lebontása után még sokáig fennmaradt, 1941-ben bontották le. A szobor talapzatán Embery Árpád gimnáziumi tanár verses sorai voltak kifaragva. A nyugati oldalon ez állt: „Trón s haza védelmében vassá válik a székely/ S hősi csodás tettét hirdeti hon s a világ!” A keleti felirat „Ojtoznál, Volhynia síkján s lent a Doberdón/ Ismer az ellenség s rettegi puskatusom!” volt, a déli pedig „Magyar testvéreim, ne féljetek,/ Míg napkeletre laknak székelyek!”. Végül az északi oldalon állt a maihoz hasonló felirat: „Gyopárt a Hargitáról hozzatok…/ A hős halottak halhatatlanok!” Ozsvát Pál Fülöp D. Dénessel írt közös könyvükben (Vasszékely), ez áll: „azért nevezték Vasszékelynek, mert a 82-es székely katonát hősies magatartásáért akkoriban úgy nevezték”. Adományozni feliratos, a Szent Koronát ábrázoló plakettek segítségével lehetett, melyeket a tehetősebb polgárok vásároltak meg, és személyesen szegezhették fel azokat. A „Vasszékely” avató ünnepségén küldöttségekkel képviseltették magukat a vármegyék, városok, illetve a magyar honvédség alakulatai. Jelen volt Széll Kálmán kormánybiztos, a csíki és a háromszéki főispán is. A „Vasszékely” alig két évig állt a Deák tér közepén, 1919-ben Székelyudvarhelyen román csapatok állomásoztak, az év folyamán a szobrot lebontották. /Kápolnási Zsolt: A „Vasszékely” felavatása. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 3./ Emlékeztető: Székelyudvarhelyen 2000. márc. 15-én újra felállították a Vasszékely szobrát, Szabó János szobrászművész alkotását.

Az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsának ülésén az udvarhelyszéki RMDSZ javaslatára arról döntöttek, hogy egységes megyei RMDSZ-szervezetek létrehozásáról fog tárgyalni az RMDSZ ügyvezető elnöksége Hargita, Kovászna és Máramaros megyében. Amennyiben a javaslatot elfogadják, megszűnnének a történelmi máramarosi, a felső-, illetve az alsó-háromszéki, illetve az udvarhelyszéki, csíkszéki és a gyergyói területi szervezetek. Az érintett szervezetek egy része egyetért a javaslattal, mások szerint a problémákra nem a megyei egységes szervezeti felépítés hozhatja meg a megoldást. Az EP-választásokon elért gyenge eredmények miatt lemondott a Verestóy Attila szenátor elnökölte udvarhelyszéki RMDSZ-vezetőség, ugyanígy Márton Árpád, az RMDSZ alsó-háromszéki szervezetének ügyvezető elnöke. Albert Álmos alsó-háromszéki elnök nem kíván távozni. „Többször bebizonyosodott már, hogy a széki szervezetek önállóan nem működőképesek. Hargita és Kovászna megyében jó példa erre az EP-választásokon elért eredmény is” – fogalmazott Verestóy Attila, az udvarhelyszéki RMDSZ leköszönt elnöke. Borboly Csaba csíkszéki RMDSZ-elnök úgy látja, a kialakult helyzeten segíthet a megyei összefogás, de szerinte jobb lenne, ha valamennyi szék egyetlen székelyföldi szervezetbe csoportosulna. Ez a szervezet pedig a majdani székelyföldi fejlesztési régiónak is az alapját képezhetné. „Az a gond, hogy a politikusok atomizálták a Székelyföldet” – összegzett Borboly, a Hargita Megyei Tanács alelnöke. Béres István László, a történelmi máramarosi szervezet elnöke nem helyesli az egyesítési javaslatot. Kezdetektől azért alakult két szervezet – a történelmi máramarosi és a nagybányai –, mivel a két régió tagjai között állandó konkurencia volt. Vida Noémi, a nagybányai szervezet ügyvezető elnöke sem támogatja a megyei szervezet létrehozásának gondolatát. /Bálint B. Eszter, Gyergyai Csaba: RMDSZ: kihátrálások ideje. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./

Arculcsapás érte az erdélyi magyar választópolgárok azon részét, akik az RMDSZ európai parlamenti jelöltjeiben bízva, rájuk ütötték a sokat érő pecsétet: Frunda György, „a legeurópaibb, legmegfelelőbb, legfelkészültebb, legtapasztaltabb, aki a legméltóbban fog bennünket képviselni” (idézet Markó Bélától), visszalépett. Tőkés Lászlónak semmi esélye, és nem is akar az Európai Parlamentbe menni, csak az RMDSZ-t akarja gyengíteni – nyilatkozta Frunda György arrogánsan, több ízben. És közben végig tudta, hogy ő nem akarja az erdélyi magyarokat képviselni. Ez a jól bevált „gyurcsányi” hazugság-technika sikeres alkalmazása itt, minálunk, Erdélyben, írta Papp Kincses Emese. Gyenge érv, hogy az Európai Tanács jogi szakbizottságának lesz az elnöke, hiszen eddig alelnök volt, tizenvalahány évig, és ennek a ténynek semmi hasznát nem látták. Ő javasolta 2006-ban, hogy az EU szüntesse meg Románia monitorizálását, mert a kisebbségi kérdés példaértékűen megoldódott. Pofonokat osztogatna a Tőkés-ellenességéről elhíresült Nagy Benedek és néhány megyei tanácsos a Hargita Népének is, a lapot téve felelőssé az RMDSZ-kudarcért. Büntetéseket és cenzúrázást követelnek. Azonban 1989-ben megbukott a diktatúra. /Papp Kincses Emese: Pofonok. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 4 . /

A Csíkszeredai Egyetemi Lelkészség 6. születésnapja alkalmából december 4-én adventi koncert lesz a csíksomlyói kegytemplom kórusának előadásában a csíkszeredai Sapientia–EMTE nagyaulájában. /Hatéves a CSEL. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 4 . /

Kolozs megyében 7–8 százalékkal mentek el többen a magyarok szavazni, mint a románok. Ezzel az eredménnyel – a többi erdélyi megyét tekintve – Kolozs valahol a középmezőnyben helyezkedik el – jelentette be László Attila, aki RMDSZ Kolozs megyei elnöke. Amennyiben a helyhatósági választásokon is ugyanilyen passzivitás tapasztalható a magyarság körében, alaposan csökkenhet az RMDSZ-képviselet a magyarok lakta települések önkormányzatában – figyelmeztetnek a helyi vezetők. Azon Kolozs megyei magyarok közül, akik elmentek voksolni és érvényes szavazatot adtak le, 69,35 százalék az RMDSZ-re szavazott, a többiek Tőkés Lászlóra. Kolozs megye magyar választópolgárainak 22,95 százaléka az RMDSZ-re szavazott, 10,17 százaléka Tőkés Lászlóra, a többi 66,88 százalék viszont otthon maradt. Kolozsváron a részvétel 33 százalékos volt a magyarok körében, a voksok 23,03 százalékát az RMDSZ, 10,37 százalékát pedig Tőkés László kapta. Kolozs megyében vannak olyan települések, ahol Tőkés László lényegesen több szavazatot kapott, mint az RMDSZ. Ide tartozik például Kőrösfő falu (17 százalék RMDSZ – 33 százalék Tőkés), Sárvásár (41-41), Aranyosegerbegy (12-15), Magyarfenes (19-29), Tordaszentlászló falu (16-27), Szék (12-18) és Magyarnagykapus (17-29). Sallai János, Szék polgármestere sajnálatát fejezte ki a gyenge RMDSZ-eredmények miatt, és felajánlotta lemondását. Elmondta: azt senki nem várhatja el tőlük, hogy Tőkés László ellen kampányoljanak, hiszen a püspök a község díszpolgára, és nagy tiszteletnek örvend a székiek körében. Rontott a helyzeten az is, hogy az augusztusi széki rendezvények alkalmával Markó Béla szövetségi elnök nem jelent meg, mivel Tőkés László is hivatalos volt. Tamás Gebe András, Tordaszentlászló község polgármestere hangsúlyozta: a magyar közösség nagyon megosztott, mindeddig azonban eddig csak az RMDSZ-re adhatta voksát. /Nem ment el szavazni a Kolozs megyei magyarok többsége. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

Az RMDSZ vezetősége elkezdte annak elemzését, hogy mi történt az európarlamenti választásokon. A lap munkatársa szerint a történek okai: számos RMDSZ-tisztségviselő nem örvend közmegbecsülésnek, nem törődik a szervezettel. Az RMDSZ a székelyföldi önkormányzatokban nem a nemzetiségi küzdelmet, hanem az állami és a helyi hatalmat képviseli. A hétköznapi adófizetők jelentős része megérzi bizonyos döntésekben azokat az egyéni és csoportérdekeket, amelyek befolyásolják a vállalkozási és más, a mindennapi élettel kapcsolatos esélyegyenlőséget. - Az RMDSZ meghagyta ellenlábasának a jelszót (Unió, Erdéllyel) és magának olyan misztikus szókapcsolatot varázsolt (Új honfoglalás), amelyet egyfolytában kellett magyarázni. – Tőkés László önmagában is karizmatikus személyiség. Székelyföldön sokan úgy érzik, Tőkés László szegénylegényként küzd az RMDSZ hatalmasaival szemben. Ha nem ő indul, hanem más, akkor az RMDSZ még nyugodtan halasztgathatná önelemzését. – Orbán Viktor szerepe vitathatatlan, a Tőkés iránti szavazókedvet azonban nem Orbán Viktor hozta meg, hanem csupán fokozta. /Székedi Ferenc: Elemzés – alulnézetben. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

Tőkés László EP-képviselő egyelőre nem mond le a püspöki tisztségről. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) közgyűlése december 7-én hoz döntést az új püspök kinevezése kapcsán. Tőkés László elmondta: a hatályban lévő egyházi törvények értelmében, ha lemond tisztségéről, új püspököt választanak a 2010-ig terjedő ciklus hátralevő részére, de az egyházkerületi közgyűlés úgy is dönthet, hogy távollétében helyettesét, Csűry István főjegyzőt hatalmazza fel a teljes püspöki jogkörrel. „Nincs szándékomban lemondani a püspöki tisztségről, várjuk meg a pénteki közgyűlést, utána beszélgetünk” – nyilatkozta Tőkés. Tőkés László szánalmasnak nevezte Kelemen Hunornak, az RMDSZ ügyvezető elnökének azon kijelentését, amely szerint azért volt különösen fontos számára az EP-képviselői mandátum megszerzése, mert így lehetővé válik, hogy még egyszer megpályázhassa a püspöki tisztséget. Tőkés Lászlót 1990-ben választották a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökévé. 2004-ben negyedik, egyben utolsó püspöki mandátumát nyerte el, újabb hat évre. /Gyergyai Csaba: Pénteken dönt a KREK. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./