A csíkmadéfalvi Olti Ágoston, a budapesti ELTE doktorandusz-hallgatója tavaly az államelnök által létrehozott, kommunizmust vizsgáló Tismaneanu-bizottság szakértői csoportjának tagjaként kutatásokat folytatott a Román Kommunista Párt és az Állambiztonsági Szolgálat levéltáraiban. Elmondta, hogy a bukaresti levéltárak a kilencvenes években szinte hozzáférhetetlenek voltak a magyar kutatók számára. A 2000-es években történt elmozdulás, és bizonyos anyagok kutathatóvá váltak. A Tismaneanu-bizottság szakértőiként hozzájutottak a kommunista párt iratanyagához is. Vannak korlátok, így csak személyekről szóló dossziékat lehet kérni, és minden újabb dosszié áttanulmányozására heteket kell várni. Mindig csak besúgókról beszélnek, nem a tisztekről, pedig kötetekben is megjelent, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ által kiadott dokumentumokból nyilvánvaló, hogy kik voltak a székelyföldi Szekuritáté tisztjei. Arról sem beszélnek, hogy mi történt, miután a Szekuritáté begyűjtötte az anyagokat: azokat összegezték, elemezték, és kidolgoztak egy cselekvési tervet. A Szekuritáté nem öncélúan tartott fenn egy hatalmas besúgói és tiszti hálózatot, hanem azért, hogy a társadalmat terror, ellenőrzés alatt tartsa. A székelyföldi tisztek a magyarság soraiból kerültek ki. A rendszeren belül egy elitet jelentettek. Léteztek fedett ügynökök is, akik gyárakba, szerkesztőségekbe kihelyezve, álcázva dolgoztak, és léteztek olyanok, akik a szeku megyei ügyosztályán tevékenykedtek. /Daczó Katalin: Besúgók, tisztek, dossziék. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 14./

A közelmúltban önállósult Kézdialmás önkormányzata színes, húszoldalas községismertető füzetet jelentetett meg. A szép kivitelezésű faluismertető a sepsiszentgyörgyi Tipo-Graf Kft. nyomdájában készült. Kézdialmás és a közigazgatásilag hozzá tartozó Csomortán múltját, műemlékeit, emlékműveit, a község jeles szülötteit, oktatási intézményét, népszokásait, valamint a két testvérközséget ismerteti meg a kiadvány. /(Dévai): Kézdialmási falufüzet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 14./

Markó Béla és Tőkés László kölcsönösen megfogadta, hogy pozitív kampányt folytatnak, s nem fogják támadni egymást. Alig váltak el, máris megindultak a támadások. Például az Erdélyi Magyar Ifjak „azzal a blődséggel álltak elő” írta a lap munkatársa, Mózes Edith, hogy az RMDSZ „egy megváltozni nem akaró román versenypárt”, továbbá, hogy az RMDSZ „ígérete ellenére folytatja elkezdett rágalomhadjáratát”. Az újságíró szerint eddig még csak a Szász Jenő nevével fémjelzett alakulat rágalmazott, s most pedig ők. Mózes Edith szerint az Erdélyi Magyar Ifjak tanulhatnának a MIÉRT-től, amely bár ugyancsak ifjak szervezete, éretten gondolkodik, ezért szólítja fel Tőkés Lászlót, hogy tartsa be ígéretét, s „állítsa le” a palástja mögé bújó „önjelölt politikusok” alaptalan mocskolódásait. /Mózes Edith: Jön az adok-kapok? = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) szervezésében szeptember 20–23. között Kolozsváron rendezik meg a XII. Kárpát-Medencei Magyar Kulturális Napokat. Kötő József elnök és Dáné Tibor Kálmán ügyvezető igazgató ismertette a részleteket. A rendezvénysorozat hagyományosan a Kárpát-medencei magyar művelődési szervezetek (EMKE, Csemadok, Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség) együttműködésével valósul meg. Minden évben más-más régióban rendezik meg. Tavaly a muravidéki Lendván tartották, idén Kolozsváron és néhány környező településen lesz. A közművelődési seregszemle felöleli minden régió adott évi kulturális termésének a javát, színes és értékes képzőművészeti és hagyományőrző kínálatot tár a mindenkori helyi és Kárpát-medencei közönség elé. A rendezők 60-80 határon túli, és 60 hazai részvevőre számítanak. /Ördög I. Béla: Magyar kisebbségi közművelődési seregszemle. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

Szeptember 12-13. között Mákófalván kétnapos képzést tartottak, melynek témája: lelkipásztorok képzése ifjúsági munka terén. Kevesen jöttek el, pedig nagyon fontos az ifjúsággal való foglalkozás. A megbeszélésen szó volt arról, hogy vannak olyan mozgalmak, alakulatok, amelyek nagy segítséget nyújtanak az ifjúsággal való foglalkozás terén, mint az IKE vagy a cserkész-mozgalom. /Szász Lóránt-Levente: Lelkészképzés Mákófalván. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

A neves budapesti kutató, Sümegi György újabb monográfiával egészítette ki a festő Nagy Istvánról szóló irodalmat. Az 1873-ban, Csíkmindszenten született és 1937-ben Baján elhunyt „nagy magányos, stílusirányzatokba nehezen sorolható” festő különleges egyénisége, sajátos életútja, művészete a művészettörténeti érdeklődés homlokterébe került, így született róla az idők folyamán több könyv, Surányi Miklós, Lyka Károly, Pap Gábor, Solymár István és Murádin Jenő monográfiái. A három országban, Romániában, Magyarországon és Jugoszláviában élt és alkotott festőről megszületett a hatodik monográfia. Sümegi György felkutatta és közzétette a bajai író, újságíró Lóránth László kutatásainak eredményeit, amelyek egy 1950-ben készülő monográfia részeként fontos adatokkal gazdagították a Nagy Istvánról szóló irodalmat. A kötet második felében Sümegi azokat a dokumentumokat adja közre, amelyeket kutatómunkája során fedezett fel. /Lóránth László – Sümegi György: Nagy István, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2007./ A monográfiát Nagy István pasztelljeiről, szénrajzairól készített színes és fekete-fehér fotók egészítik ki. /Németh Júlia: Küzdelmes menetelés határokon innen és túl. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

Magyarországon tüntetéssorozattal emlékeznek arra, hogy egy évvel ezelőtt került nyilvánosságra Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elhíresült őszödi beszéde. Sólyom László köztársasági elnöknek az Országgyűlés őszi ülésszakának megnyitóján mondott beszéde ismét megosztotta a társadalmat, írta a Simon Judit, a lap munkatársa, magyarországi elemzőkre hivatkozva. Az ellenzék a demokráciát védelmező megszólalásnak minősítette a felszólalást, a kormányoldal viszont úgy vélte, a köztársasági elnök nem ítélte el kellő erélyességgel a szélsőjobboldali, neonáci megmozdulásokat. A balliberális elemzők szerint Sólyom László felszólalásában elsősorban a rendőrök felelősségre vonását kérte számon, és nem a tavaly októberben az utcákon randalírozók megbüntetését. Az elnök félelemkeltőknek minősítette azokat, akik a neonáci veszélyre hívják fel a figyelmet, és szinte egyenlőségjelet tett egyfelől a kormánypártokat elítélő, másfelől a szélsőségesek megnyilvánulásai között. „A frakciótársaknak szóló miniszterelnöki beszéd ismertté válása mélységesen megrázta Magyarországot. A felháborodás jogos volt. Az országszerte kialakuló békés tüntetések számomra az emberek egészséges erkölcsi érzékét bizonyították. A katarzis, a megtisztulás azonban elmaradt. (...) A miniszterelnök folyamatosan kitér az alapkérdés tisztázása elől. Nem ismeri el, hogy megengedhetetlen eszközöket használt annak érdekében, hogy a hatalmat megtartsa és azután fogjon hozzá az állami pénzügyek rendbetételéhez” – fogalmazott tavaly, az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után a köztársasági elnök. A szélsőjobboldal elégedetlen a köztársasági elnök beszédével. Simon Judit elítélte Sólyom Lászlót, mert előzőleg nem fogott kezet minden Kossuth-díjjal kitüntetettel és megakadályozta Horn Gyula volt kormányfő kitüntetését. Az újságíró szerint Sólyom Lászlót a határon túli magyarsággal kapcsolatosan is közel áll az ellenzék álláspontjához. /Simon Judit: Tűzoltó vagy gyújtogató a magyar elnök? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

Az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumának a vallásszabadságról szóló 2007-es, frissen megjelent jelentése szerint túl jelentős a bukaresti kormány hatásköre vallásügyekben. Románia alkotmánya garantálja a vallásszabadságot, a különböző felekezetek, csoportok bejegyzésének eljárása igencsak körülményes, a kisebbségi egyházak állami elismerése pedig komoly akadályokba ütközik. Romániában továbbra is kevés a hivatalosan elismert felekezet. Múlt év végén összesen 18 volt az elismert felekezetek száma, míg másokat egyesületekként vagy alapítványokként tartanak nyilván, amelyek státusa jóval alacsonyabb szintű, mint a vallási csoportoké. A felekezeti törvény meghatározásai miatt – vélik az amerikai külügyminisztérium szakértői – több csoport is hátrányos helyzetben van. A törvény legfrissebb, 2006 decemberében hatályba lépett változata a felekezetek mellett jogi személyiség nélküli vallási csoportokról rendelkezik. Utóbbiak nem részesülnek a felekezetekre jellemző adókedvezményben vagy állami támogatásban. Mindössze a templomok és imaházakként szolgáló ingatlanok adómentesek. A dokumentum megemlítette a felekezeti ingatlanok visszaadásának elhúzódását is. Sok vallási kisebbségnek nem sikerült még visszaszereznie a kommunizmus idején elvesztett ingatlanjait. A görög katolikus egyház templomait jelenleg is az ortodoxok birtokolják. A történelmi magyar egyházak (mind a római katolikus, mind a protestánsak) mindössze egy részét kapták vissza egykori ingatlanjaiknak, és ezek nyolcvan százaléka ráadásul középület. A jelentés kitért a hivatalos államvallással, az ortodoxiával szemben a többi felekezet által megfogalmazott sérelmekre. Ezek szerint a görögkeleti egyház képviselői sokszor szándékosan akadályozzák más felekezetek, csoportok szabad vallásgyakorlását. A jelentés kitért a politikusok és a média részéről tapasztalható antiszemita, idegengyűlölő megnyilvánulásokra is. /Nagy B. István: Washington egyházügyben bírál. = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./

Én, a Sapientia–EMTE csíkszeredai karainak hallgatójaként fogadom, hogy az egyetem törvényeit tiszteletben tartom. Nemzeti hagyományainkat, szellemi értékeinket megőrzöm és továbbviszem. Minden tehetségemmel és szorgalmammal arra törekszem, hogy az egyetem jó hírnevét, szakmám becsületét gyarapítsam – hangzott el szeptember 16-án Csíkszeredán az első évesek esküje a tanévnyitó ünnepségen. Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke a kisebbségbe került magyarságnak küzdelmét vázolta fel. Dr. Dávid László rektor a közösségteremtés fontosságáról beszélt, valamint arról, hogy érdemes tudományosságot teremteni, hiszen ez emeli fel Székelyföldet. A tanévnyitó alkalmával a Műszaki Társadalomtudományok Kar részéről Bíró A. Zoltán kari kancellár, a Gazdaság- és Humántudományok Kar részéről dr. Szabó Árpád köszöntötte a diákokat. Dr. Gubcsi Lajos, a Magyar Művészetért Alapítvány nevében Árpád fejedelem-díjat adományozott a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek. /Takács Éva: Tanévnyitó a Sapientia egyetemen. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 17./ Hetedik alkalommal fogadta be elsőéves hallgatóit a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Csíkszeredában a tanévnyitón Kató Béla rámutatott: „Ha meg akarunk maradni abban, amit évszázadok óta eleink összegyűjtöttek, hátrahagytak, azt a szellemi örökséget és a kincset meg akarjuk őrizni, akkor szükségünk van intézményekre. ” /Rédai Botond: Hetedik tanévnyitó a Sapientián. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 17./

Erdély öt településén avattak új iskolaépületet a hét végén: a Maros megyei Ákosfalván és Marosszentgyörgyön, a Szilágy megyei Szilágycsehben, valamint a Bihar megyei Monospetriben és Micskén; a Kovászna megyei Kézdivásárhelyen most adják át a Petőfi Sándor Általános Iskolát. Ákosfalván a helybeliek „Az ígéretet megvalósítottuk” felirattal és RMDSZ-logóval ellátott transzparenst helyeztek el az újonnan elkészült iskolaépületen, amelyet azonban Mircea Prozan Maros megyei főtanfelügyelő túlzásnak tartott. Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, a felirat nem maradhat az iskolaépületen, de az ünnepség alkalmával helyet kaphat a szövetség munkájának eredményességét hirdető felirat. „Az RMDSZ a kormánnyal együtt jól végezte a dolgát” – fogalmazott Markó. Szilágycsehben ötven éve indult újra az önálló magyar nyelvű oktatás. A helységben eddig vegyes tannyelvű iskola működött, az épület kibővítésével helyet kapott az önálló magyar intézmény is. /Iskolaavató kampánnyal. = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./

A Kallós Alapítvány által létrehozott válaszúti szórványkollégiumba negyvenhat gyermeket várnak, akik a huszonkét helyi gyermekekkel együtt kezdik el a tanévet az iskolában. „Az eddig összegyűlt támogatások nem fedik a gyermekek ellátásához szükséges teljes évi költségvetésünket” – mondta Balázs Bécsi Gyöngyi, az alapítvány elnöke. A hetven gyermek befogadására alkalmas, márciusban felavatott új kollégiumépületbe most költöztek be először. A román állami támogatás híján minden hozzájuk hasonló intézménynek anyagi gondjai vannak. „A gyerekek által befizetett összeg minimális vagy semmi, nekünk kell előteremtenünk a pénzt. Egy bentlakó gyermek egy hónapban 250 lejbe kerül” – jelezte Balázs Bécsi Gyöngyi. Az alapítvány napi ötszöri étkezést, ruhákat, tanszereket, orvosi ellátást biztosít a Kis-szamos-völgyi elszegényedett falvakból érkező magyar gyermekeknek. A hétvégi ingáztatás költségeit is ők állják. „Tavaly decemberben kezdtük el a keresztszülő programunkat, azóta körülbelül tizenöt gyermeknek találtunk mecénásokat. De a keresztszülő és a család személyes kapcsolta mindennél többet jelent” – részletezte az elnök. A keresztszülők többsége magyarországi. A gyermekek eddigi szálláshelyét, a Kallós-kúriát néprajzi múzeummá építik át, egyelőre az átalakítások felmérésénél tartanak. Itt Kallós Zoltán néprajzkutató kivételes gazdagságú gyűjteményét állítanák ki. /Stanik Bence: Válaszúti válasz szórványproblémákra. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

A Gyimes völgyében megközelítőleg ezerkétszáz magyarul tanuló diák kezdi meg az iskolai évet: gyimesi csángók, bákói csángók és székelyek. A régió egyetlen magyar középiskolája a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceum, amely 1994-ben fogadta első tanulóit. „Katonaság, majd javítóintézet állt itt eredetileg, én meg úgy gondoltam, jobb lenne gyerekeket a jóra nevelni ebben az épületben. Sok szegény gyerekről tudunk abban gondoskodni, hogy az érettségiig eljuttatjuk” – emlékezett Berszán Lajos, volt iskolaigazgató. Ma közel négyszázan tanulnak az intézményben. A völgyben, mely a három települést: Gyimesfelsőlokot, Gyimesközéplokot Gyimesbükköt foglalja magába, 8-10 általános iskola működik. Gyimes völgyében nincsenek magyartanár, magyar tankönyv-aggályok. „Én, mint az iskola vezetője, nem éreztem, hogy diszkriminálnák az iskolát, a hivatalok is méltósággal állnak hozzá a dolgokhoz. Minden alkalmazott a neki járó állami fizetést megkapja. Egy gond van csak: kellene még egy tornaterem az iskolának” – mondta Berszán. Pusztinából tavaly hat diák érettségizett itt. A Gyimesfelsőloktól nyolcvan kilométerre található településen csupán hetente egy-két magyar órát tartanak, reggel héttől, iskolakezdés előtt. A helyi identitástudat ma is erős: a gyimesi csángók nagy része tudja, honnan csángáltak ide. „El kell mondanom, hogy ebbe az iskolába mi nem hívtunk senkit. De nagy szeretettel fogadjuk azokat, akik szeretettel jönnek. Ha egy gyimesi gyerek azt mondja, hogy elmenne Csíkba a művészetibe, mehet, mert az itteni iskolába lesz elég jelentkező” – szögezte le a volt vezető. /Barabás Márti: Nem csángálnak el a diákok. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

A román nyelv védelmét szorgalmazó határozat-tervezetet nyújtott be az Európai Parlamentbe Roberta Anastase európarlamenti képviselő. Felhívta a figyelmet a román kisebbségek nyelvi jogainak megsértésére, kérvén az Európai Uniótól, hogy konkrét lépésekkel járuljon hozzá a kisebbségek jogainak védelméhez, az európai nyelvek, különösen a román nyelv megóvásához, amely szerinte állandó támadásnak van kitéve Európa egyes részein. „Nem természetes, hogy a XXI. század Európájában az embereknek drágán kelljen megfizetniük azért, hogy anyanyelvüket használhassák, és itt különösen a Transznisztriában fennálló helyzetre gondolok” – mondta Anastase, aki konkrét példákkal ismertette, hogy az EU több tagországában megsértették a románok nyelvhasználati jogait. /Tervezet a román nyelv védelméről. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

A politikusok, a pártok egymással versengtek az ortodox egyház majdani szavazatokban lemérhető kegyeiért. Traian Basescu elnökké kinevezésekor kézcsókkal járult Teoctist pátriárka színe elé, majd pálcát tört fölötte, a kommunista diktatúra bűneit és kiszolgálóit megbélyegző Tismaneanu-jelentésre rábólintva, holta után pedig a legmagasabb állami kitüntetést adományozva neki. Az egyháziak szekusdossziéit az átvizsgálókhoz küldve megjegyezte, hogy „az ateizmust állampolitikai rangra emelő kommunista időszakban az egyháznak a túlélésre kellett törekednie”. A honatyák sem akartak lemaradni, a szenátus döntése nyomán felépül a volt pátriárka grandromán álmainak székesegyháza, méghozzá közpénzből, azaz az ateisták, katolikusok, protestánsok, mózeshitűek, muzulmánok is hozzájárulhatnak az ortodox románok megváltásához. Megduplázták az ortodox papok fizetését. Az ellenzék is vérszemet kapott, és vezére, Mircea Geoana törvényjavaslatot fontolgat, miszerint a papság szekusmúltját nem az erre hivatott átvilágító intézmény – hanem a papság vizsgálná felül. /Bogdán Tibor: A túlboldogság küszöbén. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

Markó Béla szeptember 17-én Kézdivásárhelyen kijelentette: bár a jelenlegi kormány kisebbségi, mégis hatékony, és valószínűleg azért nem gyakoriak a viták, mivel kevesebb párt alkotja. Hozzátette: az RMDSZ nem szeretne változást a kormányban és nem akar kormányt alkotni az ellenzéki PSD-vel. Markó szerint a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) nem örvend nagy népszerűségnek. „Az MPSZ tagjai már néhány éve keltik bennünk az izgalmat azzal, hogy aláírásokat gyűjtenek. Mi annyi idő alatt, amíg az MPSZ 30 000 aláírást gyűjtött az MPP beíratására, 2004-ben 300 000 aláírást gyűjtöttünk az államelnöki jelöltünkre, most tavasszal pedig 330 000 aláírást az EP-listánkra” – magyarázta. Markó véleménye szerint az MPSZ-nek nincsenek esélyei. Hozzátette: az MPSZ Tőkés László püspökbe veti a reményét. „Tőkés László azonban nem az MPSZ-nek köszönheti a népszerűségét. Ő püspökként, közéleti személyiségként népszerű, és ez most, az EP-választásokkor számít, de később nem fog számítani” – mondta. Markó kijelentette: módosítani kell a tanügyi törvényt annak érdekében, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó gyerekeknek első osztálytól 12. osztályig eltérő program szerint oktassák a román nyelvet. /Markó: az MPSZ-nek nincs esélye. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

Amíg folytak a tárgyalások a közös EP-lista felállításáról, a politikusok azt nyilatkozták, hogy kilencven százalékban megegyeztek,Tőkés László királyhágómelléki református püspök a vele készült beszélgetésben kifejtette, ez az információ nem felelt meg a valóságnak, közelről sem lehetett szó kilencven százalékos megegyezésről beszélni. A szándéknyilatkozatok szintjén viszonylagos jó eredmény mutatkozott, mert az olyan kérdésekben, hogy támogatjuk az autonómiát, többszintű autonómiára lenne szükség, vagy hogy a magyar oktatás fejlesztése szívügyünk, ezekben a kérdésekben egyetértettek. Az RMDSZ olyan tárgyalási taktikát alkalmazott, amelynek ilyen pozitív volt a végkicsengése, azonban az ördög mindig a részletekben keresendő. Amikor eljutottak a cselekvési tervekhez, „például, mit kell a gyakorlatban tenni az autonómiáért, vagy amikor arról volt szó, hogy szeptember végére készüljön el egy törvénytervezet a magyar karok felállítására a Babes–Bolyain, Marosvásárhelyen az orvosin és készüljön el februárig az önálló magyar egyetemre vonatkozó törvénytervezet, miként állapodjunk meg a közösségi pénzek elosztása tekintetében, akkor szinte minden esetben” megrekedtek a szándék szintjén. Ezzel tévesztették meg a közvéleményt: az RMDSZ mindenben egyetért. Tőkés László elmondta, hogy joviális viszonyban van Markó Bélával. Amikor Markó tanügyi kérdésekkel megbízott miniszterelnök-helyettes lett, az egyetem és az iskolák ügyében többször is megkereste őt a püspök. Markó mindig megígérte, hogy a törvényeknek megfelelően támogatást nyújt. Azonban a mai napig megoldatlanok azok a kérdések, amelyek miatt, amíg betöltötte ezt a tisztségét, hozzá fordultak. Az újságíró megjegyezte, óriási hátrányban lesz Frundáékkal szemben, hisz a Tőkés László által képviselt jobboldali ellenzék szervezetileg sehol nincs a települések elsöprő hányadában. A püspök rámutatott, nem annyira a kampány tölti el aggodalommal, hanem a csalás lehetősége. A parlamentben RMDSZ is leszavazta a Toró T. Tibor képviselő által is benyújtott törvényjavaslatot, amely előírta volna, hogy az EP-választások alkalmával a független jelöltek is megfigyelőket küldhessenek a szavazókörzetekbe. Amennyiben nem tudják biztosítani a kellő megfigyelői jelenlétet, akkor az egyoldalúan RMDSZ-képviseletű körzetekben teljesen reménytelenné válik a helyzetük. 2004-ben nyílt titok volt, hogy mennyi csalás történt: Székelyföldön Adrian Nastasét hozták ki győztesnek. A püspök megjegyezte, „Frunda nevéhez kapcsolódik az RMDSZ neptuni válsága, attól datálódik a szövetség eredeti elképzeléseitől, útjától, céljaitól való programszerű letérése. Egy komoly demokráciában Frunda már nem is lehetne politikus Tokayval és Borbély Lászlóval egyetemben. Mert mandátum nélkül folytattak titkos tárgyalásokat, és ezt maga az RMDSZ képviselő tanácsa ítélte el, nem az én véleményem. ” /Irházi János: “Amit mondok, azt igyekszem megcselekedni” = Nyugati Jelen (Arad), szept. 18./

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának állásfoglalása: A Kárpát-medencei országok magyar képviselői és az Európai Parlamentben mandátummal rendelkező magyarok egyeztető fórumaként működő Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) 2007. szeptember 14-én megtartotta éves plenáris ülését, amely az alábbi kérdésekben fogadott el állásfoglalást: 1. A magyarság nagy részének európai uniós csatlakozása után követendő nemzetpolitikai stratégia kérdése. A KMKF 2007. szeptember 14-i plenáris ülése – A KMKF albizottságaiban folytatott politikai egyeztetés alapján végzett előkészítő munkát követően, illetve, – összegezve a nemzetpolitikai kérdéseknek azon körét, amelyekben – a politikai erők számos más téren mutatkozó véleménykülönbsége ellenére – mind Magyarországon, mind a határon túli magyarság körében konszenzus tapasztalható, – kifejezésre juttatva annak igényét, hogy a magyarság nagy részének európai uniós csatlakozása után a magyar nemzet az új helyzetnek megfelelő, reális közös jövőképpel és modernizációs stratégiával rendelkezzen, – meghatározva a közös jövőkép legfontosabb alapvetéseit, elfogadta. A magyar–magyar együttműködés és a nemzeti érdekérvényesítés perspektívái a magyar nemzet nagy részének európai uniós csatlakozása után című dokumentumot. A dokumentum elfogadásával a KMKF kéri, hogy a magyar kormány valamint a magyarországi és határon túli magyar politikai pártok vegyék figyelembe A magyar–magyar együttműködés és a nemzeti érdekérvényesítés perspektívái a magyar nemzet nagy részének európai uniós csatlakozása után című dokumentumban foglaltakat. A dokumentum alapját képezheti a szükséges jogalkotási és jogszabály-módosítási munkának. A KMKF plenáris ülése felkéri a jogi albizottságot, hogy kövesse figyelemmel a nemzetpolitikai koncepció gyakorlati megvalósításához szükséges jogalkotási folyamatot. A KMKF plenáris ülése továbbá felkéri az albizottságokat, hogy vizsgálják meg a „magyarság napja” bevezetésének lehetőségét, illetve lehetséges időpontját. 2. A magyar–magyar kapcsolatok és a nemzetközi kisebbségvédelem kérdései. A plenáris ülés elégedettségét fejezte ki a KMKF négy albizottságának felállítása kapcsán. Az albizottsági rendszer létrehozásával a magyar-magyar parlamenti együttműködés új szakaszba lépett. A kialakított egyeztetési mechanizmus megteremti a törvényhozás vonatkozásában a folyamatos párbeszéd lehetőségét a KMKF határon túli és magyarországi tagjai között. A KMKF üdvözli és figyelembe veszi a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma 2007. szeptember 1-jei találkozóján elfogadott zárónyilatkozatot. A KMKF értékes dokumentumnak és kiindulópontnak tartja a határon túli tagjai által készített nemzeti közösségük helyzetét feltáró tájékoztatókat és a KMKF magyarországi parlamenti frakciók által előterjesztett jelentéseket. A KMKF felkéri tagjait, hogy évente tekintsék át és tájékoztassák a KMKF-t aktuális helyzetükről. A KMKF hasonlóképpen nagyra értékeli az Európai Parlament három magyar képviselőjének a KMKF 2007 őszi plenáris ülése elé terjesztett jelentését az Európai Parlamentben végzett kisebbségvédelmi tevékenységükről. A KMKF felkéri az Európai Parlament magyar delegációit, hogy a fórum következő plenáris üléseire készítsenek tájékoztatót az Európai Parlament kisebbségvédelmi téren kifejtett tevékenységéről, illetve ennek további perspektíváiról. A nemzetközi kisebbségvédelem fejlődése szempontjából rendkívül előremutató az a tevékenység, amelyet az Európai Parlament végez a hagyományos nemzeti kisebbségek védelme érdekében, különös tekintettel a Frakcióközi Csoport a Történelmi Nemzeti Kisebbségekért, Alkotmányos Régiókért és Regionális Nyelvekért nevű munkacsoport tevékenységére. Tekintettel arra, hogy az eddigi tapasztalatok szerint a magyarság nagy részének európai uniós csatlakozása jelentős részben nem oldotta fel a magyarsággal szemben a Kárpát-medence egyes térségeiben érvényesülő diszkriminációt, a KMKF az új helyzetben is időszerűnek tartja a magyarság személyi elvű és területi autonómiájának kérdését. A KMKF úgy ítéli meg, hogy a határon túli magyar közösségek ilyen irányú törekvéseinek minden téren súlyt adhat és érdemi segítséget nyújthat, ha az Országgyűlés frakciói, valamint a magyar kormány következetesen kiállnak ezen törekvések mellett, és nemzetközi szinten támogatják azok érvényesítését. A KMKF megnyugvással értesült arról, hogy a magyar kormány illetékes hivatalai megvizsgálták és meghatározták annak lehetőségét, hogy az Európai Unió vonatkozó szabályozásával összhangban miként lehetne biztosítani az Ukrajna és Szerbia területén élő magyarok akadálymentes anyaországi kapcsolattartásának legalább a mai szintjét Magyarország schengeni csatlakozása után is, valamint azt, hogy ennek módját az érintett szervezetekkel való konszenzusban kívánják kialakítani. A KMKF plenáris ülése felkéri a külügyi és Európa-ügyi albizottságát, hogy kövesse figyelemmel a schengeni rendszer magyarországi bevezetése után kialakult helyzet kezelésére vonatkozó kormányzati javaslatok kidolgozását. 3. Az elmúlt egy évben felmerült egyes aktuális kérdések Az egész magyarság örömére szolgál, hogy az európai uniós csatlakozási tárgyalások tovább folytatódnak Horvátországgal. A KMKF szükségesnek látja, hogy a tárgyalások továbbra is Horvátország egyéni teljesítménye alapján haladjanak előre annak érdekében, hogy Horvátország mielőbb csatlakozhasson az Európai Unióhoz. A KMKF üdvözli, hogy Románia 2007. január 1- jétől az Európai Unió teljes jogú tagja, ugyanakkor meg kívánja jegyezni, hogy az ország uniós tagsága nem hozta meg a remélt változásokat a nemzeti kisebbségek jogai terén, bár általános szinten új lehetőségeket teremtett a jogállami normák eredményesebb számonkérésére azokon a területeken, amelyeket az unió közös jogrendje szabályoz. A KMKF minden arra irányuló romániai erőfeszítést indokoltnak tart és támogat, hogy minél több parlamenti képviselője legyen az Európai Parlamentben a romániai magyarságnak. A KMKF tagjai elfogadhatatlannak tartják, hogy Romániában magyar politikusokat érdekképviseleti feladataik teljesítése közben etnikai hovatartozásuk miatt koholt vádak alapján meghurcolnak. A KMKF tagjai reményüket fejezik ki, hogy az ukrán kormány rugalmas és segítőkész megközelítésével hozzájárul a kárpátaljai magyar felsőoktatás működését akadályozó hivatalos ukrán rendelkezésekből (az oktatók magyar tudományos fokozatainak elismerésének jelenlegi szabályozásából) eredő nehézségek felszámolásához. A KMKF résztvevői szorgalmazzák a magyar nyelvű érettségizés lehetőségének megőrzését a felsőoktatási intézményekbe felvételizők számára, illetve a magyar iskolák magyar nyelvű tankönyvekkel történő ellátásának folyamatos biztosítását. A KMKF felkéri a magyar kormányt, hogy diplomáciai eszközökkel is segítse elő a nemzetközi egyezményben szabályozott kérdés mielőbbi megoldását. Szükséges ugyanakkor, hogy Magyarország továbbra is szorgalmazza az Európai Unió illetékes intézményeinél Ukrajna európai integrációs perspektívájának a megteremtését. A KMKF tagjai aggodalommal állapítják meg, hogy a tavaly nyáron Szlovákiában tettlegességig fajult magyarellenes incidens továbbra sem nyert megnyugtató és az európai jogállami normák alapvető követelményeinek megfelelő megoldást. A KMKF elengedhetetlennek tartja az ügy jogállami kívánalmaknak megfelelő lezárását. A KMKF megnyugvással veszi tudomásul, hogy az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a szlovákiai helyzetet jelenleg és a jövőben is. A KMKF üdvözli és egyetért azzal a nyilatkozattal, amelyet a magyar Országgyűlés képviselőcsoportjai ezen állásfoglalással párhuzamosan adtak ki a szlovák és magyar állam közötti megbékélési nyilatkozatra vonatkozó MKP-kezdeményezésről. A KMKF nyugtalansággal és várakozással figyeli Koszovó jövőbeli státusa rendezésének elhúzódása körül mutatkozó nehézségeket. Szerbia sorsa alapvetően meghatározza a vajdasági magyarság helyzetét, amely abban érdekelt, hogy az ország, amelyben él, a Nemzetközi Közösség elvárásainak megfelelően rendezze problémáit és világos európai integrációs perspektívával rendelkezzék. Budapest, 2007. szeptember 14./Állásfoglalás. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 18./

Egy éve, 2006. szeptember 17-én került nyilvánosságra a magyar miniszterelnök őszödi beszéde, aminek hatására utcai demonstrációk kezdődtek országszerte. A beszéd a 2006-os választási győzelem után, az MSZP-frakció május 25–26-i balatonőszödi zárt ülésén hangzott el, de azt máig nem tudni, ki szivárogtatta ki a hangfelvételt. A Magyar Rádió szeptember 17-én közölt részleteket a beszédből, többek között azt, amikor Gyurcsány Ferenc azt mondja: „nincsen sok választás, azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. ” Gyurcsány Ferenc még aznap elismerte, a hangfelvétel eredeti, és azt mondta: szavai jelentését, üzenetét vállalhatónak tartja, nem mond le. Szeptember 17-én estére spontán tüntetés kezdődött a Kossuth téren, a Parlament előtt, a miniszterelnök távozását követelve. Szeptember 18-án Sólyom László köztársasági elnök is megszólalt, és bár nem szólította fel lemondásra a miniszterelnököt, rámutatott morális felelősségére. Addigra már országszerte alakultak ki kormányellenes tüntetések. Budapesten a Kossuth téren folytatódtak a demonstrációk, késő este tüntetők egy csoportja megindult a Magyar Televízió Szabadság téri székházához azzal a szándékkal, hogy a beolvastatják kiáltványukat. Ezt nem engedték, ezért a tüntetők elkezdték kővel dobálni épületet, több autót felgyújtottak, a székház védelmére kirendelt rendőrök pedig többször is sikertelenül próbálták kiszorítani a térről a tüntetőket, akik végül „elfoglalták” az épületet. Az MTV éjjel megszakította adását. Másnap, szeptember 19-én az öt parlamenti párt az Erőszak ellen és a békességért címmel fogadott el nyilatkozatot, a köztársasági elnök és a miniszterelnök pedig köztörvényes bűncselekménynek nyilvánította az MTV székháza előtt történteket. Szeptember 19-én és 20-án éjjel tovább folytatódtak a tüntetések a Parlament előtt, valamint a fővárosban utcai harcok alakultak ki a demonstrálók és a rendőrök között. A Fidesz szeptember 21-én bejelentette, hogy elhalasztja a 23-ára tervezett nagygyűlését, mert készülő robbantásos merényletekről kaptak tájékoztatást az állami szervektől. Október 1-én a jelentős fideszes sikert hozó önkormányzati választások urnazárása után Sólyom László arról beszélt, hogy a társadalmi bizalom helyreállítása a parlamenti többség kezében van, másnap pedig a miniszterelnök bizalmi szavazást kért programjáról és saját személyéről. A Fidesz október 6-ától október 19-ig minden nap nagygyűlést tartott a Kossuth téren, de ezt követően is maradtak a téren tüntetők, akik addigra lényegében oda is költöztek, sátrakban laktak. Október 23-án hajnalra, az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából tartott központi megemlékezésre hivatkozva kiürítették a teret, napközben és este azonban újabb atrocitások történtek, a tüntetőket és a Fidesz Astoriánál tartott gyűléséről távozókat együtt oszlatta fel a rendőrség, amely éjszakáig tartó összecsapásokat folytatott a demonstrálókkal. Az október 23-i erőszakos rendőri fellépést a Fidesz és civil jogvédők is kifogásolták, több feljelentés is született az ügyben, rendőrök és tüntetők ellen is. – Orbán Viktor az október 23-i Fidesz-nagygyűlésén jelentette be, hogy népszavazásokat kezdeményeznek több témában. /Egy éve vált nyilvánossá az őszödi beszéd. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 18./

Kézdivásárhelyen a diákok birtokukba vették a Petőfi Sándor Általános Iskola új épületét. Markó az erdélyi magyar oktatás egyik fellegvárának nevezte Kézdivásárhelyt. Kifejtette: Nagy Mózes, a kantai katolikus gimnázium alapítója méltán lehet büszke az utókorra, hiszen a pedagógusok, a városvezetés és a szülők mindent megtesznek annak érdekében, hogy a hagyományokat ápolják. „Folytatni kell az oktatás decentralizációját. Nem tartható tovább az a gyakorlat, hogy a központban, Bukarestben hozzanak meg olyan döntéseket, amelyeket helyben kellene meghozni” – fogalmazott Markó Béla RMDSZ-elnök. Petrozsényben Ifjúsági Központot avattak, amely többek között a pályaválasztási tanácsadásban és az elhelyezkedés megkönnyítésében játszik majd szerepet. A Maros megyei Udvarfalva elemi iskoláját Farkas Jenőről, az egykori református lelkész-esperesről nevezték el. Farkas Jenő több mint négy évtizedet élt a faluban, az iskolára 1908-ban kezdte meg a gyűjtést, 1911-ben sikerült felavatni az intézményt, amelyben tanítói lakás és két osztályterem kapott helyet. A Marosszentanna községhez tartozó településen egykor nyolc osztály működött. „A dévai Téglás Gábor Iskolacsoport jó példája annak, hogy a magyar és a román kormány közös akaratából, konkrét célkitűzésként hogyan születik meg egy intézmény” – fogalmazott Winkler Gyula távközlési és informatikai miniszter a Hunyad megyei tanintézmény évnyitóján. Az iskolacsoportban, ahol óvodától érettségiig lehet magyarul tanulni, idén a harmadik tanévet kezdték el, a magyarul tanulók létszáma meghaladja a 650-et. „Megalkottuk a Hunyad megyei magyar oktatás stratégiáját, amelyet gyakorlatba is fogunk ültetni. A megyei oktatási rendszer négy erős pillérre épül majd, az első kettő a Zsil-völgye Petrozsény és Lupény központtal, a Maros mentén pedig Déva és Vajdahunyad központtal” – magyarázta Winkler Gyula. /Születő és eltűnő iskolák. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./

Marosszentgyörgyön a Szent György Gimnáziumban az iskola új szárnyának felavatásával tartották meg az ünnepélyes tanévnyitót Borbély László fejlesztési miniszter valamint a tanfelügyelőség vezetőségének jelenlétében. A helybeli oktatás történetét, amelyről egyébként egy kiállítás is nyílt az iskola folyosóján, Nagy Csaba iskolaigazgató ismertette. A 2005-ben felavatott új szárnyat, amely 11 osztályteremnek és egy könyvtárnak biztosít helyet, az idén őszre összekötötték a régi iskolával. Ezzel négy újabb tanteremmel, orvosi rendelővel, igazgatói és titkársági irodával, tanári szobával bővült az iskola. A bővítésre szükség volt, mert a faluban két év múlva jelentősen megnő a diákok száma. Az iskola bebútorozásában szerepelt vállat egy hollandiai és a helyi Progresul Alapítvány. Tervezik a sportterem korszerűsítését, az iskola épületével való összekötését, egy díszterem és újabb négy osztályterem kialakítását is. /(bodolai): Mozgalmas tanévnyitó. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 18./

A székelyudvarhelyi önkormányzat a múlt évben elhatározta, hogy minden iskolában szobrot állíttat az intézmény névadójának. Tavaly felavatták Tompa László szobrát a nevét viselő általános iskolánál, idén pedig a Móra Ferenc Általános Iskola készülődik hasonló pillanatra. Itt is Zavaczki Walter székelyudvarhelyi szobrász alkotását lelepzik le, a tervek szerint október 12-én. Szintén októberben Szent Imre herceg mellszobrát leplezik le a nevét viselő székelyudvarhelyi utcában. Idén Szent Imre herceg-év van, ennek kapcsán Magyarországon egy program indult, és minden, Szent Imre herceg nevével kapcsolatos település kap ajándékba egy szobrot – közölte Szász Jenő polgármester, majd azzal folytatta, hogy Székelyudvarhely a valamikori Szentimrefalva kapcsán került be a programba. Készülőben van a központi park alsó szegletében korábban árvízemlékműnek tervezett alkotás is, amely időközben szélesebb értelmezést kapott: a tartalmas és biztos jövő emlékműve lesz – magyarázta a polgármester. Az Élet nevű emlékművet október 23-a körül adják. A legutóbbi változat szerint az alkotás hét, bazaltból készült sípból állna, középen egy kereszttel. /M. L. F. : Újabb szobrokat állítanak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 18./

Dokumentum. Keleti Ferenc nagykövet jelentése a Bolyai Egyetemen készült 1955-ös memorandummal kapcsolatban. Bukarest, 1956. október 5. SZIGORÚAN TITKOS! 327/szig. titk. -1956. Előadó: Juhász nagyköv. Tanácsos. Azok az események, melyek a Bolyai Egyetem pártalapszervezetében, valamint a Kolozsvári Írószövetségi Fiók alapszervezetének ülésén lejátszódtak, vezettek el voltaképpen egy olyan ankét megtartásához, melynek eredménye „a kolozsvári tartományi pártszervezet memoranduma” néven ismert. E memorandum története információink szerint a következő: a kolozsvári párttartományi szervezet megbízásából három magyar ember referátumot készített egy ankét számára. Ebben a referátumban a romániai magyarság sérelmeit tárták fel és foglalták össze. Mivel a referátumon több magyar aláírása is szerepelt, kapta a memorandum nevet. A kolozsvári párttartomány ezt a memorandumot felküldte a Központi Vezetőségnek, de nem említette meg, hogy ő hívta össze az ankétot, valamint ő adott megbízást a memorandum megírására is. A Központi Vezetőségben a memorandumot pártellenes akciónak nyilvánították, egy kicsit olyanformán, mint nálunk az Írószövetségben megtörtént aláírásgyűjtést. A továbbiakban a KV kitartott amellett, hogy a memorandum ellenséges cselekedet. A Bolyai Egyetemen, valamint a Kolozsvári Írószövetségi Fiók Alapszervezetében történt események után a memorandum tartalma fentről energikus intézkedéseket váltott ki. Éppen ezért szeptember utolsó napjaiban bizottság szállt ki Kolozsvárra a következő tagokkal: Miron Constantinescu, Fazekas János, Pavel Tugui, [Iosif] Ardeleanu (sajtó-főigazgatóság vezetője), Bihari (a KV agit-prop. osztályán a kiadási ügyek vezetője), Után Tiberiu, a KV aktivistája, továbbá a Művelődésügyi Minisztérium, Tanügyi Minisztérium és Pénzügyminisztérium képviselői. Robotos Imre elvtársat is meghívták, de ő „lekésett” a repülőgépről és nem vett részt a bizottság munkájában. A Bizottság Kolozsvárott kiszállt a Bolyai-egyetemre, a magyarnyelvű középiskolákba, a Magyar Színházba, s egyéb magyar intézményekbe. A látogatások kapcsán elsősorban aziránt érdeklődtek, hogy az un. memorandum adatai mennyiben felelnek meg a valóságnak. A látogatások alkalmával a Bizottság megállapította, hogy a memorandum adatai hitelesek s így a memorandum szerzői ellen emelt vádak (pártellenesség) teljesen elesnek. A Bizottság azonban sok olyan sérelmet is megállapított, amelyek a memorandumban nem szerepeltek. Általános vélemény szerint a Bizottság kiszállását a fent említett okokon kívül a Pándi-cikk váltotta ki. Miután a Bizottság kutató munkáját befejezte, megbeszélésre hívta össze a magyar írókat. A gyűlésen részt vettek a teljes kolozsvári és vásárhelyi író-gárda, valamint nagyszámú egyetemista. A gyűlés három nap és három éjjel tartott. Valamennyi író feliratkozott és beszélt is. Ami a felszólalások hevességét s az elhangzott bírálatok éles hangját illeti, ez az ülés jóval erősebb volt, mint az az értekezlet, amelyet az Írókongresszus előtt tartottak a magyar írókkal Bukarestben a Központi Vezetőség épületében. Földes László, akinek a „kikészítését” már régen elhatározták, az utolsók között iratkozott fel. Ennek ellenére elsőnek adtak szót neki, a jelenlevő írók szerint provokatív szempontból. Ekkor felállt Csehi Gyula és kijelentette, hogy ez nem demokratikus eljárás és kéri a feliratkozási sorrend tiszteletben tartását. Ez már annak a jele, hogy a magyar írók közt egy-kettő kivételével kialakult az egységfront s képesek megvédeni egymást. Elsőnek – akárcsak Bukarestben – Szilágyi András szólalt fel. Ez a felszólalás rányomta a bélyegét az egész ülés lefolyására. Szilágyi általában a súlyos gazdasági helyzetről beszélt igen vehemens hangon. Ami pedig a magyar sajtót és irodalmat illeti, kijelentette, hogy a romániai magyarság érdeklődéssel és szeretettel olvassa az odaáti irodalmat, figyeli a magyarországi eseményeket, mivel azokat saját gondjaihoz közelállónak tartja. Szilágyi megemlítette, hogy ami a magyar nép magatartását illeti, amely bizonyos vezetők leváltására vezetett, az szintén közelről érdekel bennünket. Ezután sorrendben felszólaltak Asztalos István, aki igen hevesen bírálta a jelenlegi falupolitikát, Nagy István, aki a munkásosztály nyomoráról, tanügyi kérdésekről beszélt, Csehi Gyula, aki a Bolyai Egyetem helyzetéről s egyéb sérelmekről beszélt. Ezen az ülésen általában részleteiben kerültek megtárgyalásra a romániai magyarság sérelmei. Szabédi László például kijelentette, hogy tekintettel arra, miszerint Miron Constantinescu már a múltban egyes kijelentéseit eltorzította, felszólalását írásban adja be. A végkövetkeztetéseket Miron Constantinescu vonta le. Felszólalásából látszott, hogy a Földes-ügyet egyelőre elejtették, ellenben Csehi ellen fokozták a tüzet. Szabédi írásban beadott felszólalását Miron Constantinescu aprólékosan elemezte. Adott pillanatban Szabédi dühösen felugrott s azt kiabálta, nem igaz, amit mond, én ilyet nem állítottam. Erre a terem Szabédi mellett zúgni kezdett s Miron Constantinescu kénytelen volt félretenni Szabédi felszólalását. Az ülés légköre ismételten azt mutatta, hogy ma már kialakult a teljes értelmiségi arcvonal s ennek erejére jellemző, hogy folyamatosan vissza tudják verni a meg-megújuló provokációkat. Ezek a provokációk a régi módszer szerint abban álltak, hogy egyes felszólalásokat hirtelen kérdések bevetésével akartak megzavarni. Egy ilyen alkalommal állott fel Csehi Gyula s a következőket mondotta: „Kérjük az elvtársakat, ne szakítsanak félbe bennünket, mert megzavarodunk s esetleg félni is kezdünk s így aztán az elvtársak nem fogják megtudni mindazt, amire kíváncsiak. ” Erre a félbeszakítások elmaradtak. Az ülés eredményeképpen a romániai magyarság a többi között a következőket érte el: a Művelődési Minisztériumban magyar miniszterhelyettest neveznek ki, a Tanügyi Minisztériumban magyar főigazgatóságot állítanak fel, a megszüntetett magyar nyelvű Agronómiai és Pedagógiai Főiskolát visszaállítják, a magyar középiskolákból helyhiány ürügye miatt elutasított diákok felvételét elintézik, a Bolyai-egyetem korszerű felszerelését elintézik, ugyanis a Bizottság véleménye az volt, hogy ennek az egyetemnek a felszerelése több területen egy közepes középiskola színvonalát sem éri el, elérték továbbá a Kolozsvári Magyar Színház kibővítését, a Korunk folyóirat megindítását stb. Meg kell jegyezni, hogy az említett intézkedések közül egyesekről már beszéltek előzőleg is, de éppen az a veszély állott fenn, hogy Pándi cikke és egyéb események miatt ezek teljesítésére nem került sor. Érdekes jelenség volt még az ülésen az, hogy Balogh Edgár visszautasította a Pándi-féle cikket azzal, hogy a magunk dolgait saját pártunk segítségével magunk fogjuk elintézni. Felszólalását még ketten támogatták. Az a vélemény, hogy Miron Constantinescu-féle bizottság ezt a körülményt fel fogja használni, hogy három magyar értelmiségi ilyen hangnemben beszélt a Pándi-cikkről. A magyar íróknak egymás között az a véleménye, hogy ez a felszólalás mindössze taktikai fogás volt abból a célból, hogy a Pándi-cikk vonalán provokáció ne érhesse a magyar írók kialakult frontját. Ez azért is valószínű, mert Balogh Edgár és az írók általában egyetértettek a cikkel. Keleti Ferenc, nagykövet/Memorandum a Bolyain. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

Az elmúlt tizenhét évben Románia lakosságának száma fokozottan csökkent, okai a kivándorlás és főként a születések csökkenése – indította beszédét Traian Basescu államfő az első alkalommal, Nagyszebenben szeptember 18-án megtartott nemzetközi konferencián, amelynek címe: Románia népessége – Merre tartunk? Az előrejelzések szerint 2050-ben Romániának 16,7 millió lakosa lesz, 2075-ben 15,9 millió, 2100-ban pedig 8,5 millió. A konferencián bemutatják Románia népességének Zöldkönyvét, amely a demográfiai mutatók alakulását elemzi. A rendezvényt a szenátus, illetve az ENSZ Népességi Alapja szervezte a nagyszebeni Lucian Blaga Egyetemmel közösen. Traian Basescu aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Románia az egyetlen olyan uniós ország, amelyben több a nyugdíjas, mint az alkalmazott. /Basescu: Jelentősen csökkent Románia lakossága. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

Csaknem 700 millió forintos különtámogatást juttat a határon túli, nemzeti fontosságú intézményeknek és programoknak a magyar kormány. Ezt az összeget, a költségvetési vitáktól függetlenül, három évig biztosan megkapja az a mintegy negyven intézmény és program, amely bekerült a támogatási körbe. A támogatottakról a határon túli szervezetek állapodtak meg a kormánnyal. A legtöbb pénz, közel 400 millió forint Romániába kerül. Támogatják többek között – a májusban bejelentetett egymilliárd forinton túl – a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, továbbá a támogatott intézmények és programok között van az Iskola Alapítvány – Tanári lakás, illetve szakkollégium létrehozása Erdélyben c. programja, a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI), a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Teleki Alapítvány, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Magyar Házak hálózata, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Moldvai Csángó Magyar Szövetség és a Szövetség a Szórványért Alapítvány. Dávid László, a Sapientia rektora elmondta: az intézménynek szánt plusz kétszázmillió forint nem jelent számukra meglepetést. „Ezzel az összeggel már számoltunk az idei költségvetésünk kialakításakor. Az jelentette volna a meglepetést, ha az idén kétmilliárd forint fölötti összeggel gazdálkodhatunk, hiszen az idei elérhető 1,6 milliárdból éppen csak tengődni tudunk” – mondta a rektor, aki nem tud arról, hogy a Sapientia Egyetemet az esemény alkalmából meghívták volna Budapestre. A KMEI igazgatója, Veres Valér úgy tudja, az általa vezetett intézmény ötmillió forintot kap. „Nem nagy összeg, természetesen örülünk, hogy 17 év után beindult ez a folyamat” – mondta. /Cs. P. T. : Hétszázmillió a határon túlra. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./ A különtámogatásból forráshoz jut a pozsonyi Selye János Egyetem és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Magyar Főiskola is, amelyek – hasonlóan a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemhez – egyébként is kapnak költségvetési juttatást. /Különtámogatás a határon túli intézményeknek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

A tanévkezdés kiváló alkalmat jelent a politikusoknak, hogy a nyilvánosság előtt szerepeljenek. Ezt tette az RMDSZ több politikusa is, amikor a szövetség érdemeit hangsúlyozta egy-egy iskola avatóünnepségén. A Maros megyei Ákosfalván például Az ígéretet megvalósítottuk transzparensek és RMDSZ-lobogók hirdették a szövetség érdemeit az új iskola felépítésében. Azonban továbbra sincs önálló magyar állami egyetem, a diákok románul tanulják Románia történelmét és földrajzát, a román nyelvet csupán elemiben tanítják idegen nyelvként a magyar tanulóknak. Markó Béla RMDSZ elnök Kézdivásárhelyen elmondta: a tanügyi törvényt módosítani kell, hogy a román nyelvet elsőtől tizenkettedik osztályig külön tanterv alapján tanítsák a magyar diákoknak. Tette ezt azután, hogy távozott az oktatási ügyekért felelős miniszterelnök-helyettesi tisztségből. /Farcádi Botond: Az elkésett diák. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./

Markó Béla állítólag azért mondott le a miniszterelnök-helyettesi tisztségről, mert többet akar foglalkozni egyre népszerűtlenebb pártjával, az RMDSZ-szel. Dénes László főszerkesztő szerint újabban már nemcsak zavaros beszédeket intéz elv- és útitársaihoz, hanem alaposan mellébeszél. Legutóbb a Szilágy megyei helyi önkormányzatok képviselőivel folytatott megbeszélésén kijelentette: „Az RMDSZ az egység és a szolidaritás üzenetét fogalmazza meg a továbbiakban is: a szövetség úgy látja, hogy nem jött el a magyar-magyar konfrontáció ideje, hiszen Romániában továbbra is román-magyar verseny van” – jelentette ki Markó. Miféle egységet és szolidaritást üzen az az RMDSZ, amelyik maga számolta fel az 1989-ben ténylegesen létező egységet és szolidaritást? A szövetségből kiszorult, kiszorított, kiutált, kiábrándult erdélyi százezrekről maga az RMDSZ mondott le, írta Dénes László. Végletesen kettészakadt az erdélyi magyar társadalom: RMDSZ-esekre és nem RMDSZ-esekre. Román-magyar versenyről beszélni álságos ott, ahol nem egyenlő felek rivalizálnak. Markóék valójában üzletelnek velük. Az RMDSZ lenyelte az erdélyi magyarságot, a párt meg ott úszkál-lubickol a román cet gyomrában. /Dénes László: Az RMDSZ-elnök zöldségeket is beszélhet? = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 19./

Lokodi Imre, a lap munkatársa egyetértően idézte György Péter esztétának az Élet és Irodalom augusztus 31-i számában megjelent Félelem a jelentől című írását. Alcíme: Múltterápiás gyakorlatok Magyarországon. Lokodi Imre szörnyülködve olvasta egy erdélyi vidéki napilapban: „a múlt megújult”. György Péter szerint a magyar jobboldal és baloldal egyaránt az áttekinthető múlt fantomját kínálja válaszként a kiismerhetetlen világ jelenére. György Péter így fogalmaz: „A jobboldal, különböző fokozatokban, de mégiscsak a nemzeti érzés és identitás giccsé változtatásával, illetve kiárusításával foglalkozik. Egyre nehezebben érthető, hogy az a reduktív, szűkös etnikai identitáson, a homogén kulturális terek rémálmán kívül mit jelent. Wass Albert szívszorítóan szomorú kultuszától kezdve Klebelsberg Kunón és Hóman Bálinton át Teleki Pál rehabilitációjáig újra és újra annak az álombeli, soha nem volt Magyarországnak a képe merül fel, amelyben szó sem esik a valóságos társadalomról. ”A szerző szerint el kellene érkezni végre a jelenbe. /Lokodi Imre: A múlt pongyolája. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./; György Péter ebben a cikkében az István, a király című darabot fércműnek nevezte. Megállapította továbbá: „A határon kívüli magyar kultúrák társadalmainak valósága ugyanis használhatatlan a trianoni trauma áruvá tételével foglalkozó politika számára. Nem sok felelőtlenebb dolog van ennél. Elmenni Erdélybe, elénekelni az István, a királyt, vagy épp lenyomni egy LGT-koncertet, felülni a repülőre, hazajönni, és bármit is gondolni. ”

A Kolozs megyei önkormányzat támogatná 2008 januárjától a Kolozsváron megjelenő Művelődés című közművelődési folyóiratot. A határozattervezet szerint az önkormányzat a több mint ötven éves havilap kiadási költségeit finanszírozná. A Művelődés folyóirat megjelenéséhez szükséges összeg 18 százalékát korábban a Kulturális Minisztérium állta, azonban a múlt évben megvonták a támogatást. A lap igen nehéz anyagi helyzetbe került: jelenleg mindössze egy állandó alkalmazottja van, honoráriumot pedig legalább tíz éve nem tudott fizetni. „Kulturális lap támogatására már van precedens, hiszen a román nyelvű Tribuna lapot is átvettük tavaly, miután központi támogatás híján egy ideig nem is tudták megjelentetni” – magyarázta a Kerekes Sándor, a Kolozs megyei tanács alelnöke. „Nagy gondot jelentett a minisztériumi támogatás megvonása, csak pályázatok útján, meg különböző rendezvények szervezéséből tudtunk annyi bevételt előteremteni, hogy a lap megjelenhessen” – magyarázta Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője, hozzátéve, hogy takarékossági okokból az oldalszámot is 48-ról 32-re csökkentették. /Lázár Lehel: Művelődés-esély. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./

Fehér megyében Magyarlapádtól alig pár kilométere található a Fugad falu. Neve az oklevelekben az 1030-as évektől ismeretes, 1319-ben már megtelepült falu. Azóta a háborúk miatt elnéptelenedett. A falu a losonci Bánffy bárók tulajdonát képezte, ma is ott áll a kúria, amit sok huzavona után az örökösöknek sikerült visszakapniuk az államtól. A bárói család soha nem volt szűkmarkú, amikor az egyház vagy az iskola megsegítéséről volt szó. Ez történt most is a fugadi iskolában, amikor iskolakezdés alkalmából a család egyik leszármazottja, br. Bánffy Farkas az első osztályosoknak tanszereket ajándékozott. Ugyanakkor az iskola vezetőségének a szülői bizottság jelenlétében hagyott egy lezárt borítékban 100 lejt, amit a 2007–2008-as tanév végén a legjobb tanulmányi eredményt elérő diák kapja. Bánffy Farkas elmondása szerint továbbra is ápolni szeretné nagyszülei szokását, akik pártolták az iskolát és a szegényeket. /Szakács Bálint: Bánffy báró tanszereket ajándékozott Fugadon. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 19./

Cigány prímások balladájával nyitotta az évadot a Háromszék Táncegyüttes Sepsiszentgyörgyön. A világhírű szászcsávási zenészdinasztia sorsát bejátszott hangfelvételeken, valamint koncertjeiken keresztül ismerhette meg a nagyközönség. „A szászcsávási zenekar sajnos ma már csak a táncházmozgalom valamely megnyilvánulása alkalmából zenél együtt”- mondta a Csávási Ballada főpróbája után a műsor rendezője, Ivácson László. A műsorral Budapesten, a Nemzeti Színházban is fellépnek. /Erdős Zsófia: Roma „multikulti”. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./