A harmincéves erdélyi táncházmozgalmat ünneplik Csíkszeredában szeptember 29-én. A háromnapos, jelképes születésnapon mindenkit szívesen látnak, aki 1977 és 2007 között táncházat szervezett, táncot, éneket tanított, muzsikált, jelezte Panek Kati színművész, népdalénekes. A csíkszeredai Barozda-koncerttel kezdődik szeptember 27-én az erdélyi táncház 30. születésnapját ünneplő rendezvénysorozat. Közel száz önkéntes segített a táncházasok felkutatásában. Több mint 350-en vannak az erdélyi táncházas-levelezőlistán, és közel 2300 táncházas nevét lehet olvasni a www.erdelyitanchaz.ro című honlapon. Panek Kati régi álma ez a számvetés: vajon mekkorára terebélyesedett a facsemete, amit az 1970-es évek végén ültettek el? Hány erdélyi táncházas lehet? A táncházban nem számít, kinek mi a foglalkozása, van köztünk író és színész, orvos és vállalkozó, politikus és püspök. Összetartoznak a népzenében és -táncban. Erőt adott a munkához a számtalan vallomáslevél. Legtöbben nem csupán neveket küldtek, de életükről is beszámoltak. /Prezsmer Boglárka: Táncházas Woodstock-álom. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./

Névadójuk halálának 100. évfordulója alkalmából a Kőváry László Honismereti Kör tagjai szeptember 25-én megkoszorúzták a házsongárdi sírt, délután pedig a Györkös Mányi Albert Emlékházban meghallgatták dr. Gaal György helytörténész előadását. „Torda szülötte, Erdély történetírója, Kolozsvár polgára volt Kőváry László” – így summázta a rendkívüli pályafutást az előadó. Jelentős műve Erdély története, hat kötetben, és a többi, honismerettel kapcsolatos munkája. Az MTA levelező tagjaként két kötetben megírta, és saját pénzéből kiadta Magyarország történetét. Többek között lapszerkesztő, kalendáriumszerkesztő, 1869-ben a népszámlálási bizottság vezetője volt. A ma Kőváry-telepként ismert városrészt megalapította: saját 50 ezer négyzetméteres birtokán 100 háztelekkel 4 utcát bocsátott a Kolozsváron akkoriban megjelenő vasutas-családok rendelkezésére. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület egyik alapítója, a kolozsvári egyetem díszdoktora. /Ö. I. B. : Kőváry Lászlóra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./

Az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány szervezésében szeptember 28-án bemutatják Székelyudvarhelyen Demse Márton Somoskai tél című könyvét. Demse Márton önéletrajzi fogantatású kötetében nyomon követhető a moldvai csángó magyar élet annak viszontagságaival és kiszolgáltatottságával. A Somoskai tél ilyképpen a moldvai magyarság sorskönyve, Demse Márton személyes élményeinek és valóságfeltárásának ötvözetében. /A moldvai magyarság sorskönyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 27./

Ezer nap káosz – a jobboldali kormányzás vége címmel a Szociáldemokrata Párt (PSD), a fő ellenzéki tömörülés szeptember 27-én benyújtotta a román törvényhozás két házának plénuma előtt a kormány elleni bizalmatlansági indítványt. A fél ház előtt és lanyha érdeklődés mellett előterjesztett dokumentum szerint a hozzá nem értő, parlamenti és lakossági támogatottsággal nem rendelkező, ultrakisebbségi kormány katasztrofális szegénységbe taszította a lakosság jelentős részét. Az indítványt október 3-án vitatják meg, ekkor dől el a Tariceanu-kormány sorsa. Az RMDSZ álláspontja változatlan: nem voksolhat saját kormánya ellen. A Nagy-Románia Párt főtitkára, Gheorghe Funar elmondta, pártja nem kíván szavazni, a Konzervatív Párt pedig az indítvány ellen fog voksolni. /B. T. : Káosz – de a PSD-ben. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

Marianne Mikko europarlamenti képviselő, aki az EU és Moldova Köztársaság közötti együttműködési parlamenti bizottság egyik elnöke, ésszerűtlennek nevezte Traian Basescunak államfő azon javaslatát, hogy Románia kedvezményesen bírálja el a szomszédos országból román állampolgárságért folyamodó személyek kérelmét. Ez nem csak a román, hanem az orosz etnikumhoz tartozó személyekre is érvényes lenne. Az államfő a Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) legutóbbi ülésén kijelentette: „Románia erkölcsileg és politikailag is adósa Moldova Köztársaságnak”, amit a gyorsított eljárással odaítélt román állampolgársággal lehetne „törleszteni”. A Daily Express szerint egy ilyen lépés megtétele után Angliát százezrével özönlenék el a legszegényebb európai ország, Moldova Köztársaság állampolgárai. /Riadalmat keltett az EU-ban Basescu kijelentése. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./

Ellenőrizhetik egymás támogató aláírásait az RMDSZ és a független EP-jelöltként induló Tőkés László – erről döntött a Központi Választási Bizottság (BEC). A testületet mind az RMDSZ, mind pedig Tőkés László azzal a kéréssel kereste meg: tegye lehetővé, hogy kölcsönösen tanulmányozhassák a támogató aláírásokat tartalmazó listákat. /Ellenőrizheti egymás támogató aláírásait az RMDSZ és Tőkés. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./

Tovább dagad Magyarországon a Zuschlag-ügyben kipattant botrány. A Zuschlag-ügyben elrendelt házkutatáson egy rejtett kamerás felvételt találtak, amelyen Weiszenberger László MSZP-s kiskunhalasi kistérségi megbízott 2005-ben egy vállalkozónak magyarázta a fejlesztési pályázatok elnyerésének mechanizmusát: kapcsolatai révén rendszeresen intézkedett pályázatok ügyében százalékért. A sikeres pályázók által visszaosztott uniós és belföldi milliókat a minisztériumba kellett vinnie, ő abból kapta meg a részét. Ezt a felvételt szeptember 26-án a Hír TV is leközölte. A nyomozás részeként házkutatást végeztek Weiszenberger Lászlónál. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök arra utasította a felelős szaktárca vezetőjét, hogy mentse fel az illetőt, és kezdeményezzen rendőrségi eljárást az ügyben. „Az nincs rendben, hogy képviselők a minisztériumok középvezetőivel mind a mai napig ellenőrizetlen körülmények között tárgyalnak” – fejtegette a miniszterelnök. Bajnai Gordon területfejlesztési és önkormányzati miniszter úgy fogalmazott, hogy nem naiv és tudja jól, hogy ez a rengeteg pénz sok rossz szándékú embernek is vonzó lehet, viszont azt üzeni nekik, hogy előbb-utóbb mindenki lebukik, és bíróság elé fog kerülni pártállástól függetlenül. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a most kipattant botrányt megelőzően egyik nyilatkozatában már utalt arra, hogy a Magyarországra érkező uniós pénzek nagy részét ellopják. Gyurcsány szeptember 24-i országgyűlési beszédében még cáfolta Orbán Viktor kijelentéseit, kijelentve, a Fidesz politikusa hazudott, és az ország tisztességes többségét is megvádolta. Az Fidesz szóvivője, Szijjártó Péter szerint Orbán abból vonta le következtetésként, hogy eltűnnek az uniós pénzek, hogy az érkező támogatások ellenére országszerte nem épül szinte semmi, és nem bővülnek a vállalkozások. /Intézményesített lopás? = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./

Idén végez az első „bolognai évfolyam” a romániai egyetemeken. Júniusban végez az utolsó olyan évfolyam, amely még a régi oktatási rendszerben kezdte el egyetemi tanulmányait, és szintén a 2007–2008-as tanév végén államvizsgázik az első évfolyam, amely a bolognai rendszerben tanult. A bolognai rendszerben a felsőoktatási hallgatók számára az első ciklus hároméves, ezt egy kétéves mesterképző követi. Tehát az előző tanévekhez viszonyítva kétszer annyi hallgató fejezi be júniusban tanulmányait, és kétféle módszer szerint államvizsgáznak. Magyari Tivadar, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese elmondta, gondoskodnak arról, hogy a két típus elkülönüljön. Dávid László, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora elmondta, konkrét tapasztalatok hiányában még nem lehet tudni, hogy mi lesz a folyamat finalitása. Szerinte a bolognai folyamat egyik lényegi eleme, hogy az első három év tulajdonképpen a gyakorlati képzésen alapszik. „Így az alkalmatlan diákok nem kiesnek a négy év folyamán, hanem három év alatt elvégeznek egy gyakorlati alapképzést” – véli a Sapientia rektora. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen növekedik a szakok száma a magyar tagozaton. Emellett az idei tanévtől az egyetem bármely diákja, illetve bárki, aki ezt az egyetemet végezte, előnyös feltételek mellett iratkozhat be egy második diploma megszerzésére egy másik szakra, a tandíjas helyekre. Ugyanakkor akár 25–80 százalékos tandíjkedvezmény is járhat a második szakon – ez többek között attól is függ, hogy a két szak ugyanazon karon van vagy sem. A tanévet 7686 magyar tagozatos egyetemi hallgató kezdi az alapképzésben, a mesteri programban és a doktorin. Ez a számadat mintegy félezerrel nagyobb, mint a 2006–2007-es tanévben. Az egyetemnek összesen mintegy 45 ezer diákja van. A bentlakás azonban idén is megoldatlan probléma maradt a BBTE-n. Az egyetem ugyanis mindössze 6 ezer hallgató szállását tudja biztosítani. A BBTE Szatmárnémetibe kihelyezett tagozatán felújították a régi kaszárnya egyik épületrészét, melyet az egyetem használ, kiépítették az informatikai rendszerüket – tájékoztatott Végh Balázs Béla, az egyetem területi tagozatának főigazgatója. Új fejezetet nyithat a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem történetében az idei egyetemi tanév, október végéig ugyanis benyújtják az egyetem akkreditációjához szükséges dokumentációt. Előrelépés történt a bentlakások terén is, közölte Dávid László, a Sapientia-EMTE rektora, a legnagyobb változás Csíkszeredában történt. A bentlakásnak is helyet adó volt Hargita Szálloda ugyanis a nyár folyamán átkerült a Sapientia Alapítvány kezelésébe. Kolozsváron is bővül a bentlakási helyek száma a sapientiás hallgatóknak, a református kollégium ugyanis új ingatlant adott át, s kollégiumi helyekre a Sapientia diákjai is pályázhatnak. Emellett több kollégium is – akárcsak az előző években – a hallgatók rendelkezésére áll. Marosvásárhely az egyetlen város, ahol a sapientiásoknak nincs bentlakási lehetőségük. Dávid László rektor azonban bízik abban, hogy a 2008–2009-es tanévre már felépül a bentlakás a koronkai campuson. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen akkreditálták a Filozófia Kart is, így az intézmény már négy akkreditált karral indítja az új tanévet. Ebben az évben is folytatják az egyetem teljes akkreditálásáért folyó harcot. A bentlakások tekintetében Nagyváradon is jóval kevesebb hely van, mint amennyire igény lenne. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) a legfontosabb változást a helyek egyenlő elosztása jelenti. Az intézmény vezetősége úgy döntött: az idéntől 50-50 százalékos arányban osztja meg a román, illetve magyar felvételizők közötti helyeket. „Az aránytalanság felszámolása és az 50-50 százalék megállapítása nem afféle numerus claususnak, hanem egy óriási lépésnek számít. Ezt most az oktatók arányának a korrigálása kell hogy kövesse” – nyilatkozta dr. Nagy Örs, a MOGYE helyettes rektora. Esély mutatkozik arra is, hogy az egyetem vezetősége elfogadja a magyar nyelven írt államvizsga-dolgozatokat. /Kétszer annyian államvizsgáznak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./

A székelykeresztúri Pipacsok néptáncegyüttes fennállásának húsz éve alatt gyűjtötte az ősi népi táncokat. Nemrégiben ünnepelték megalakulásuk 20. évfordulóját. Az együttes megalakítója, László Csaba a magyar néptánccal a brassói egyetemen kezdett ismerkedni, ahol 1985-ben gépészmérnöki diplomát szerzett. A köréje csoportosuló fiatalok az ő irányítása alatt lettek a népi kultúra iránt elkötelezettek. Az együttes 1987-ben alakult a székelykeresztúri gimnáziumban, első műsorukat 1988 júniusában mutatták be. A régi rendszer utolsó évtizedében a Megéneklünk, Románia Országos Fesztivál brassói szakaszán díjat nyertek. Már 1990-ben meghívták az együttest Magyarországra, Siklósra és Pécsre. A Háromszék Néptáncegyüttes létrehozásakor László Csaba néhány alapító taggal átment az alakuló profi együtteshez, ahol ő lett a koreográfus. Azután László Csaba hazatért Székelykeresztúrra, újjászervezték a Pipacsok együttest. 1991-ben a Pipacsok második generációjának tagjaiból sikerült olyan színvonalas együttest alakítani, amely már abban az évben népszerűsítette Székelyföld néptáncait. 1992-ben intézményes formát is kapott a csapat, és nagy sikerrel szerepelt, többek között Svájcban. 1993-ban László Csaba koreográfiájával és rendezésével elkészült a Katonák című táncszínházi produkció, amellyel sikeresen turnéztak az erdélyi városokban. 1994-ben Idegen földre ne siess című műsorukkal országos turnét tartottak és részt vettek a Szegedi Folklórfesztiválon is. 1996-ban nagy sikerrel szerepeltek hazai rendezvényeken és Franciaországban. Két alkalommal szerepeltek az Amerikai Egyesült Államokban is. 1998-ban László Csaba vezetésével, többnyire a Pipacsok tagjaiból alakult meg az Udvarhelyi Néptáncműhely, és több sikeres műsort mutattak be. László Csaba úgy érezte, hogy a város vezetői nem támogatják megfelelően, ezért 2001-ben megszüntette viszonyát az Udvarhelyi Táncműhellyel. A Székely sorsképek című előadást már mint független koreográfus készítette el. 2002-ben ismét újjászervezte a Pipacsokat. Mindezek mellett László Csaba 2003-ban a Nagyváradi Filharmónia keretében tevékenykedő Magyar Néptánc Együttesnél a Só útja című kétrészes táncjáték koreográfusa és rendezője volt. Az évek során nagy sikerrel szerepeltek Hollandiában, Szardíniában, több esetben Magyarországon. Idén Kínában is vastapssal jutalmazták a Pipacsok műsorát. Állandó utánpótlást képeznek a Kis Pipacsok és a Mákvirág tánccsoportok. Az együttes 1994-től szervezi a Felsősófalvi Székelyföldi Tánctábort is, amelyen a táncoktatók László Csaba mellett a Pipacsok táncosai. Emellett népzene- és néptáncgyűjtéssel is foglalkoznak. /László Miklós: Húszéves a Pipacsok Néptáncegyüttes. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 28./

Gyergyószentmiklóson a Tarisznyás Márton Múzeumban megnyílt Balázs István képzőművészeti kiállítása. Csergő Tibor András múzeumigazgató köszöntője után Györffi Kálmán író mutatta be a művészt. Balázs István a sepsiszentgyörgyi tervezőintézetben dolgozik. Festményeinek nem adott címet, hogy szemlélői maguk döntsék el, mit láttak. /Bajna György: Egy vasárnapi festő pénteki tárlata. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 28./

A készülő közoktatási törvény egyeztetési folyamatában a román politikai pártok, de az oktatási szakszervezetek vezetői is láthatóan összehangoltan dolgoznak azon, hogy megakadályozzák az RMDSZ által kezdeményezett, a román nyelv sajátos tanterv és tankönyvek alapján történő oktatását – jelentette be Asztalos Ferenc képviselő. A politikus leszögezte: itt az ideje, hogy ezekben kérdésekben ne csak az RMDSZ, hanem a magyar szakszervezeti vezetők, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, de az EMNT és SZNT is hallassa hangját, megerősítve azt a tényt, hogy az RMDSZ által követett oktatás-politikai célok fontosak a magyarság számára – hangsúlyozta a politikus. Asztalos közölte, a napokban két, a Konzervatív Párt által kidolgozott, egyértelműen magyarellenes törvényjavaslat érkezett a képviselőház oktatási szakbizottságához. Az egyik tervezet azt szorgalmazza, hogy az iskola-előkészítő évet a kisebbségi gyerekek esetében fordítsák a román nyelv elsajátítására, de azt is, hogy a román nyelvet az I. osztálytól a XII. osztályig a román diákok számára készült tantervek és tankönyvek alapján tanítsák. A másik törvénytervezet értelmében azokban a helységekben, ahol a románság számbeli kisebbségben él (különösen Hargita, Kovászna, és Maros megye egy része), az itt román nyelvet oktató pedagógusok fizetését egészítsék ki az országos bruttó átlagfizetés összegével. /Összehangolt támadás a magyar nyelvű oktatás ellen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./

Tolmácsok vagy magyar nyelven tudó szakemberek alkalmazását kéri a Magyar Polgári Szövetség a rendőrségen, csendőrségen, ügyészségen. Gazda Zoltán sepsiszéki elnök felvetése szerint, ha közintézményekben kötelező olyan kapcsolattartásért felelős személyeket alkalmazni, akik ismerik a hozzájuk forduló anyanyelvét. Az MPSZ a Diszkriminációellenes Tanácshoz fordul, ha év végéig nem orvosolják az érintett intézmények a helyzetet. /(-kas): Tolmácsot a rendőrségre! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./

Egy éve hunyt el Sütő András Herder- és Kossuth-díjas erdélyi magyar író /1927-2006/, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség alapító tagja. Az évforduló alkalmából az RMDSZ országos vezetősége szeptember 28-án koszorút helyezett el az író sírján, a marosvásárhelyi református temetőben. Sütő András halálával a magyar irodalom kiemelkedő alkotóját, ugyanakkor az erdélyi magyar közösség egyik jelenkori szellemi vezetőjét veszítettük el – fogalmazott Markó Béla RMDSZ-elnök egy évvel ezelőtti részvétnyilvánításában. Sütő András egész életét meghatározta a nemzetéért, kisebbségbe szakadt közösségéért érzett felelősség. Munkáiban a nemzeti méltóság, a nemzeti önazonosság megőrzése melletti kiállás, a zsarnokság elleni lázadás üzenetét fogalmazta meg a legsötétebb időkben is. 1990-ben, az erőszakkal szembefordulva, személyes áldozatot is hozott az erdélyi magyarság érdekében. /Egy éve hunyt el Sütő András. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./

Nemrég volt Aradon Réhon József legújabb kötetének bemutatója, és máris Lőrincz Béla, a legendás Állami Székely Népi Együttes egykori szólótáncosának könyvét vehették kézbe a megjelentek a Jelen Házba: a Dicsértessék újhold, új király című könyve meggyőzően tanúsítja, hogy gyerekkori álmai valóra váltak, olyannyira, hogy eljutott a kínai ujgurokhoz is, az ősmagyarok rokonaihoz. A könyv eladásából származó bevételt a szerző jótékony célra, a dévai Szent Ferenc Alapítvány által gondozott gyermekek megsegítésére szánja. Az idei Alma Mater Napok nyitó eseménye Ujj János nyugalmazott történelemtanár, helytörténész könyvének – Arad megye neves szülöttei – a bemutatója volt. Dr. Zakar Péter szegedi történész, egyetemi tanár, a kötet bevezetőjének szerzője méltatta a kötet összeállítójának érdemeit, aki Arad megye magyar kultúrtörténetének lexikonát tette le az érdeklődő olvasó asztalára. /(Kiss): Könyvbemutatók. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 29./

A korábbi években sikeres volt, nagyon hamar elfogytak a Művelődés folyóirat romániai magyar képzőművészeti életet bemutató antológiája, a Művelődés Galéria (2000), az amatőr színjátszó csoportok repertoár-gondjain enyhítető Művelődés Játékszín (2006) című kötet, előzőleg a Kórustár (2004) és Gitáriskola (2005) volt sikeres. A mostani összevont Művelődés Az erdélyi Mezőség címen jelent meg, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya által 2006. október 20–22-én Kolozsváron Mezőség néprajzáról tartott konferencia anyagát tartalmazza. Néhány cím a konferencia előadásaiból. Keszeg Vilmos: A Mezőség felfedezése; Barabás László: A Mezőség néprajzi körvonalai és belső tagolódásának kérdései; Tánczos Vilmos: Archaikus népi imák a Mezőségről; Rüsz-Fogarasi Enikő : A Mezőség és Mezőség-széli középkori vásárok; Varga Sándor: Néptánckutatás az erdélyi Mezőségen; Hoffmann Siglinda: Vajdakamarás község monográfiája /Szabó Zsolt: Mezőségi néprajzi összeállításunk elé. = Művelődés (Kolozsvár), 2007. 6-7-8-9. június-szeptember/

A lakiteleki találkozó 20. évfordulója alkalmából rendeztek emlékkonferenciát Lakiteleken szeptember 29-én Európa és a magyarság esélyei címmel. Fekete Gyula író úgy értékelte: „sokkal-sokkal rosszabb a helyzet, mint 20 évvel ezelőtt”. „Gyurcsány Ferenc pártdiktatúrává fokozta le a demokráciát” – mondta Fekete Gyula, aki szerint a kormány elherdálja az évszázadok alatt összegyűjtött közvagyont, és „az utódainkat is eladósítja”. Bíró Zoltán irodalomtörténész a mai magyar társadalom legfontosabb érdekének a Gyurcsány-kormány „mielőbbi eltakarítását” nevezte. Csoóri Sándor költő szerint nem a Szabad Demokraták Szövetségével, hanem a magyar néppel kellett volna paktumot kötni, s az MDF-SZDSZ paktum a demokrácia megszűnését jelentette. „Nagyon becsültem Antall Józsefet, de ettől a pillanattól kezdve feszültség volt közöttünk” – mondta a Kossuth-díjas költő. Csurka István író a Gyurcsány-kormány hatalomra jutásáról szólva kijelentette: „maffiás államcsíny történt, mely minden ellenállásra jogot ad”. Für Lajos történész a magyar honvédség ellehetetlenítéséről beszélt, véleménye szerint a hadsereg nem lenne képes megvédeni az országot. Lezsák Sándor kijelentette: újjá kell szervezni ezt a nemzetet, országot. A nemzeti újjászületés alapjának az iskolát nevezte. Pozsgay Imre sajnálta az elvesztegetett lehetőségeket. Fritz Tamás politológus szerint a válság jele az is, hogy a kormány nem védi a magyar nemzeti érdekeket, látványosan elfordul a határon túli magyaroktól. Kelemen András, a Fidesz országgyűlési képviselője a tavaly őszi Kossuth téren események kapcsán azt mondta: ekkor sem sikerült megteremteni a nemzet egységét. Kelemen András, a Fidesz országgyűlési képviselője a tavaly őszi Kossuth téren események kapcsán azt mondta: ekkor sem sikerült megteremteni a nemzet egységét. Ángyán József egyetemi tanár: a társadalmat két részre osztó határvonal nem pártok, hanem a globális tőke és a helyi közösségek által létrehozott társadalom között húzódik. /MTI – fidesz.hu, szept. 30./ Orbán Viktor kifejtette, egész Európa rájött arra, hogy a szélsőséges liberalizmussal nem lehet célba érni, és a pénz nem mér mindent jól, s így az egészséget, a kultúrát és az oktatást nem lehet piaci elvre helyezni. Közép-Európában új küzdelem kezdődik, és új harctereken folyó küzdelem indul meg a diktatúra maradványainak lebontásában. a szociális válság nem rövid lejáratú válság, hanem olyan történelmi korszak, amellyel hosszú évtizedekig kell számolnia egy nemzetnek, ha egyszer belesüllyedt. ezért aktuális ma Lakitelek. – A polgári oldal a Bokros-csomag után egyszer már kivezette az országot a fenyegető szociális válságból, /Orbanviktor.hu, szept. 30./; Emlékeztető: Lakiteleki Nyilatkozat – 1987. szeptember 27. A magyarság történelmének egyik súlyos válságába sodródott. Népmozgalmi erejében megroppant, önhitében és tartásában megrendült, kohéziójának kapcsai tragikusan meglazultak, önismerete megdöbbentően hiányos. Összeomlással fenyegető gazdasági válságnak néz elébe. A magyar etnikumot példátlan széttagoltság sújtja. Nemzetünknek nincs közösen vállalható jövőképe. Az országot megrázó társadalmi-gazdasági válság, a demokrácia, a politikai intézményrendszer elégtelensége, a közerkölcs súlyosbodó gondjai, a kulturális élet, a közoktatás aggasztó tünetei, megmaradásunk gondjai kaptak hangot az eszmecsere során. A magyarság esélyeit kutató jelenlevők és felszólalók a józanság és megfontoltság jegyében igyekeztek mérlegelni a kilábalás és a kikerülhetetlen megújhodás, az igazán hatékony reformok módozatait. Az ország és a magyarság sorsáért érzett felelősségtől áthatva az egybegyűltek szükségesnek és időszerűnek érzik olyan keretek létrehozását, amelyek arra szolgálnak, hogy a társadalom tagjai valódi partnerként vehessenek részt a közmegegyezés kialakításában. Viták után a résztvevők egyetértettek abban, hogy egy ilyen közmegegyezés csak valamennyi progresszív társadalmi erő összefogásával teremthető meg. Az a véleményük, hogy csak a társadalom részvetelével lehet megoldani a válságot, mégpedig mind a társadalom, mind az ország politikai vezetőinek részvételével. A politikai és társadalmi szervezetek jelenlegi rendszerében nincs biztosítva az önálló és független nézetek kifejtése. Ezért javasolják a Magyar Demokrata Fórum létrehozását, amely a folyamatos és nyilvános párbeszéd színtere lehetne. Ez a fórum alkalmas lenne súlyos gondjaink megvitatására, egy-egy témakör elemzésére, alternatív megoldási javaslatok elkészítésére. A fórumot a résztvevők nyitottnak képzelik, egyszerre demokratikus és nemzeti szelleműnek. Munkájában különböző világnézetű és pártállású emberek együttműködésére számítanak. Fontosnak tartanák, hogy ezeknek az eszmecseréknek és elemzéseknek az anyagát megismerhesse az ország közvéleménye. Ezért szükségesnek érzik alkotmányos keretek között működő, független sajtóorgánumok létrehozását. Hisszük, hogy a megújhodás erőinek széleskörű összefogásával kijuthatunk a válságból. Lakitelek, 1987. szeptember 27. Bíró Zoltán, Csengey Dénes, Csoóri Sándor, Csurka István, Joó Rudolf, Fekete Gyula, Für Lajos, Kiss Gy. Csaba, Lezsák Sándor.

Az Academia Caţavencu szatirikus hetilap olvasói 2007 nyarától ismét hetente kézbe vehetik a Lista lui Secu (A Szeku listája) című mellékletet. A melléklet dokumentumértékű: a Szekuritáté egykori tisztjeinek névjegyzéke, betűrendi sorrendben, részletes adatokkal. A Szeku listája előreláthatólag négyezer nevet tartalmaz majd, miközben az erre szakosodott állami intézmény, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács /CNSAS/ 2006 végéig mindössze 153 tiszt nevét hozta nyilvánosságra. A Szeku listájának elkészítése Marius Oprea történész kezdeményezése volt 2003-ban. A Román Jelenkorkutató Intézet munkatársaként javasolta akkor az Academia Caţavencu szerkesztőinek, hogy jelentessék meg a névjegyzéket. A névjegyzéket, a tudományos, dokumentációs munkát ketten készítik: Nicolae Videnie és testvére, George Videnie. A Román Jelenkorkutató Intézet (IRIR) keretében dolgoznak, de jelentős logisztikai segítséget kapnak a Kommunizmus Bűneit Feltáró Intézettől (IICCR) is. A Szeku listája idén második kiadásához érkezett, 2007. július közepén a „B” betűnél tartottak. Tavaly már közöltek egy 1500 névből álló jegyzéket, azóta bővítettek a listára. A Szekuritáté munkaanyagainak konspiratív jellegük volt, az információ torzításának számos válfaját alkalmazták elkészítésükkor. A politikai rendőrség sokszor erőszakkal kényszerített ki hamis nyilatkozatokat az áldozataitól vagy éppen a beszervezett besúgóktól. Megtörtént az is, hogy a tiszt orvosi, pszichológiai látleleteket hamisított, sok esetben gyilkosságokat is sikerült így leplezni. Segítené a munkát, ha hozzá tudnának férni a volt szovjet levéltárakhoz, vagy pedig el tudnának beszélgetni a Szekuritáté második vonalában dolgozó, még élő tisztekkel is. Az emlékiratok, naplók hitelessége megkérdőjelezhető. Egyes emlékiratok szerzői érezhetően szubjektívek. A CNSAS-ból származó források szerint eddig 14 ezer volt szekus tisztet sikerült nyilvántartásba venniük. Nicolae Videnie egyelőre 4 ezer névvel számol, de a lista a kutatások során bővülhet. /Cseke Péter Tamás: A szekus tiszt robotképe: gonosz, gonosz, gonosz (interjú). Bukaresti interjú Nicolae Videnie jelenkortörténésszel, a Lista lui Secu összeállítójával. = Korunk (Kolozsvár), 2007. szeptember/

Átadja az 1989 előtti rendőrség, a Milícia dossziéit a belügyi és közigazgatási tárca a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságnak (CNSAS). Az átadás több szakaszban történik, első lépésként mintegy 3500 folyóméternyi dosszié kerül át a CNSAS-hoz. Cristian David belügyminiszter kijelentette: a tárca már eljuttatta a központi archívumban őrzött dokumentumok listáját, amelyen főképp a volt alkalmazottak egyéni dossziéi, jelentések, elemzések szerepelnek. A CNSAS tagjait elsősorban a volt titkosszolgálat egykori levéltáraiban őrzött iratok, a börtönökben működő operatív szolgálatokra és a határőrök tevékenységére vonatkozó dokumentumok, valamint a rendőrségi besúgódossziék érdeklik. Constantin Ticu Dumitrescu, a CNSAS vezetőségi tagja szerint a vidéki rendőrségi levéltárakban őrzött dokumentumok együttesen tízszer nagyobb archívumot tesznek ki, mint a jelenleg átadandó központi. /Nagy B. István: Napvilágra kerülnek a Milícia dossziéi. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

Egyre szétágazóbbá válik a mintegy két hete Magyarországon kirobbant uniós és kormánytámogatások szabálytalan kezelésével kapcsolatos ügylet. A Zuschlag János, a Magyar Szocialista Párt volt országgyűlési képviselője őrizetbe vételével induló botrány újabb fázisához érkezett. Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter az MSZP Baloldali Tömörülés Platformjának Budapesten megszervezett tanácskozásán ugyanis durván kirohant az ügy szereplői ellen. A kormánypárti politikus szerint „néhány tróger” miatt nem válhat általánossá a baloldallal kapcsolatban az a nézet, hogy morálisan tarthatatlan. Kiss a Zuschlag-ügyre utalva úgy fogalmazott, nincs szocialista politikus, „aki ne kívánná ezeket a háta közepére”. A miniszter ugyanakkor határozottan kijelentette, hogy a kormány élen fog járni a rendcsinálásban és az igazság kiderítésében. Időközben több egykori és jelenlegi kormánytag is tanúként jelent meg a vizsgálatot folytató Bács-Kiskun Megyei Főügyészségen, köztük Szilvásy György, az ifjúsági tárca volt közigazgatási államtitkára, akit a pályázati rendszer működéséről, a pályázatok elbírálásának valóságos menetéről kérdezték. A jelenlegi a titkosszolgálatokért felelős tárca nélküli miniszter is megjelent a főügyészségen, ahol arról kellett tájékoztatást adnia, hogyan működött a civil szervezetek, ifjúsági szervezetek támogatási rendszere. A másik szintén meghallgatott volt kormánytag a Medgyessy-kormányban gyermek-, ifjúsági és sportminiszteri tisztséget betöltő Jánosi György szocialista országgyűlési képviselő volt. A Fidesz képviselői azt szorgalmazták: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Szilvásy György miniszter hozzák nyilvánosságra tanúvallomásukat. /”Trógerek” rontotta imázs. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

Hét végén tartották a két éve önállósult magyar tannyelvű általános iskola névadó ünnepségét Szilágysomlyón, a tizenötödik alkalommal megrendezett Báthory-napok alkalmával. Az ünnepségen a település szülöttjének, Báthory Istvánnak nevét viselő tanintézet tanulói ünnepi műsort mutattak be. Vida Annamária igazgatója elmondta, az egykori ferences zárdában berendezett iskola 2005. óta működik önálló, magyar tannyelvű intézményként, padjaiban idén 285 diák kezdte el az új tanévet. A névtábla leleplezését követően az iskola diákjai kívánságaikat, terveiket tartalmazó, színes léggömböket eresztettek a magasba. A háromnapos ünnepségsorozat szeptember 28-án kezdődött Kristófi Enikő nagyváradi festőművész tárlatának megnyitójával, este néptánctalálkozót tartottak, a debrecenieken kívül a szilágycsehi Berekenye Néptáncegyüttes, valamint a helyi Vadrózsák ifjúsági tánccsoport mutatkozott be. Másnap megszervezték tizennegyedik alkalommal az orvostovábbképzőt. Az Erdélyi Vitézi Rend szervezett avatóünnepséget a katolikus templomban. Hunyadi László, a hagyományőrző, magyarságápoló szervezet főkapitánya a rend harmincegy erdélyi tagját avatta vitézzé. Az ünnepséget szervező Báthory István Alapítvány, fennállásának tizenötödik évfordulója alkalmából emlékplakettel fejezte ki köszönetét mindazoknak, akik az elmúlt másfél évtizedben önkéntesen támogatták az alapítvány munkáját, és hozzájárultak az évente megszervezett Báthory-napok lebonyolításához. Szeptember 30-án a vasárnapi ünnepélyes ökumenikus istentiszteleten igét hirdetett Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök és Tőkés László királyhágómelléki református püspök, majd a rendezvénysorozat vendégei a helyi elöljárókkal közösen megkoszorúzták Báthory István mellszobrát. /Gyergyai Csaba: Léggömbpostával elküldött tervek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

Az elmúlt tíz évben a Gyimesek térsége kibillent természeti egyensúlyából. Ennek oka a fakitermelés – hangzott el szeptember 29-én Gyimesközéplokon, ahol Hargita Megye Tanácsa és a Pogány-havas Kistérség konferenciát szervezett Gyimes a XXI. században címmel, Korodi Attila környezetvédelmi miniszter részvételével. „Az esztelen fakitermelés következményei az olyan természeti katasztrófák, mint a 2005. júliusi árvíz, amikor a környékbeli patakok, valamint a Tatros elárasztották a települést” – fogalmazott Korodi Attila. A jövőben a helyi önkormányzatnak fel kell vállalnia, hogy az ésszerű erdőgazdálkodásért egyeztet minden egyes erdőtulajdonossal. Szükséges a Tatros folyó medrének rehabilitációja, ami 12 millió euró értékű beruházás. Ebből 2 millió euró lehívására már megítéltek egy Phare-pályázatot, és szeptember közepén aláírták a szerződést a kivitelezési tervre. A maradék 10 millió eurót csatlakozás utáni alapokból és állami költségvetésből kell lefedni. /Környezetvédelmi szemmel Gyimesről. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./ Kétnapos szakmai konferencia keretében Gyimes-kutatók próbáltak rávilágítani arra, hogy milyen változások elé nézhet a Gyimesek térsége. Bodor Piroska, Gyimesfelsőlok polgármestere hangsúlyozta: jelenleg a munkanélküliség jelenti a legnagyobb gondot a településen. /Daczó Dénes: Jelen- és jövőkép a Gyimesekről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 1./

Pert nyertek a román állam ellen a köztudatban Agache-ügyként elhíresült történet szereplői. Szeptember 27-én hirdetett ítéletet az Európai Emberjogi Bíróság. Reiner Antal, Paizs Ottó, Konrád János és Héjja Dezső azért tettek feljelentést az európai intézménynél, mivel úgy ítélték meg, hogy a román igazságszolgáltatás részrehajló volt, és szubjektíven viszonyult ügyükhöz. A négy kézdivásárhelyi férfi ellen a rendszerváltást követően pert kezdeményezett Aurel Dionisie Agache, az 1989 decemberében meglincselt Aurel Agache milicista legnagyobb fia, aki úgy vélte, hogy apja haláláért az említettek felelősek. Agache, a post mortem ezredesi rangra emelt milicista 1989 decemberéig a kézdivásárhelyi milícia gazdasági osztályának volt a munkatársa, a forradalomkor azonban a céhes város főterén a népharag áldozata lett. A strasbourgi bíróság most úgy határozott, az ötéves ügyvizsgálati idő, valamint az alapfokon, táblabíróságon és a legfelsőbb bíróságokon három éven és négy hónapon keresztül zajló peridő túlságosan hosszadalmas egy normálisan működő igazságszolgáltatási rendszerben, ugyanakkor úgy véleményezett, hogy a négy felperesnek nem volt lehetősége szembesülni az Agache által állított, állítólagos bűnösségüket bizonyító tanúkkal. A strasbourgi bíróság szerint a tanúkat egyetlen kivétellel nem egy román törvénybíró, hanem más, államapparátusi szerv hallgatta ki. Reiner Antal nem érte meg, hogy az Európai Emberjogi Bíróság ítéletét kézbe vehesse. 2006. november 25-én hunyt el, 57 évesen. Abban a házban, amit az erdélyi társadalom összefogásával a New York-i Magyar Emberi Jogok Alapítványnak sikerült megvásárolnia. Az alapítvány azért vette meg a házat, hogy az apja halála miatt kártérítési civil pert indító és azt megnyerő Aurel Dionisie Agache ne tudja elárvereztetni. Reiner összesen húsz hónapot töltött börtönben, majd elnöki kegyelemben részesült. /Bartos Lóránt: Agache-ügy: utolsó felvonás? = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

Élesen bírálta a Magyar Koalíció Pártja, hogy Ján Mikolaj, a szlovák oktatási tárca vezetője és a kormány alelnöke a magyarok nyelvi jogait korlátozó intézkedésekkel kísérletezik, amikor egy tankönyvkiadónak levélben tiltotta meg a magyar helységnevek használatát. Berényi József, az MKP alelnöke sajtótájékoztatón mutatott be egy Mikolaj által még januárban jegyzett levelet. Berényi elmondta: a miniszter több kiadót is megintett a szlovákiai helység- és földrajzi nevek nem szlovák nyelvű használata miatt, de a kiadók ellenkezésének nem volt foganatja. „A levélben megfogalmazottnak semmilyen törvényi háttere nincs, az ellenkezik a kisebbségvédelmi keretegyezménnyel, nemkülönben az európai kisebbségek és regionális nyelvek védelméről rendelkező chartával, amelyek a két nemzetközi dokumentummal azonosuló, a dokumentumokat ratifikáló országokban lehetővé teszik a történelmi helységnevek használatát. Szlovákia is ilyen ország, de úgy tűnik, a szlovák kormány ezt annak ellenére sem hajlandó tiszteletben tartani, hogy Robert Fico kormánya a kezdetekben vállalta: megőrzi a nemzetiségi jogok status quo-ját” – mondta. Szlovákiában a szlovákok bármely világvárost vagy magyarországi helységet zavartalanul jelölhetnek olyan szlovák névalakkal, amely mindenütt ismeretlen. Ezért az a nem szlovák ember, aki egy szlovák kiadványban, vagy térképen Münchent, Bécset, Koppenhágát, Egert, Esztergomot, vagy Pécset keresi, de a helyükön Mnichovot, Kodant, Viedent, Jagert, Ostrihomot és Petikostolít talál, mégsem emeli fel a szavát ellene – fejtette ki az MKP alelnöke. /Az MKP tiltakozik a szlovák kormány nyelvi jogokat sértő kísérletei ellen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./

A zsombolyai Csekonics Egyesület október 6-tól gazdaképző tanfolyamot indít biotechnológiájú gyümölcs- és zöldségtermesztésről. A képzés ingyenes, és 200 tanórát tartalmaz. Az oktatás román nyelven folyik temesvári egyetemi tanárok előadásában. A tanfolyamot sikeresen elvégzők az EU által elismert gyümölcs- és zöldség-biotermesztői oklevelet kapnak. /Ingyenes gazdaképző tanfolyam. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 1./

Kettős ünnepség zajlott Lugoson: negyedszer rendezték meg a Szombati-Szabó István néhai lugosi református pap-költőről, műfordítóról elnevezett nemzetközi szavalóversenyt, illetve a református templom felszentelésének századik évfordulójáról emlékeztek meg. A szeptember 29-én tartott szavalóversenyre 31-en neveztek be Temesvártól Szekszárdig. A zsűri elnöke, mint mindig, dr. Higyed István nyugalmazott lugosi lelkipásztor, Szombati-Szabó István szellemi hagyatékának kutatója volt. A templom százéves évfordulója alkalmából Csűry István egyházkerületi főjegyző hirdetett igét, és beiktatták hivatalába Gáll Zoltán lelkészt, aki négy éve segédlelkész Lugoson. /Pataky Lehel Zsolt: Hűség az anyanyelvhez, az anyaföldhöz és az egyházhoz. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 1./

Életének 88. évében Kolozsváron elhunyt Létay Lajos költő, szerkesztő, publicista. /Aranyosrákos, 1920. jan. 23. – Kolozsvár, 2007. szept. 26./ Lírikusként indult az Erdélyi Helikon hasábjain. A háború után tanárként dolgozott, később az Irodalmi Almanach, a Dolgozó Nő munkatársa, majd a Kolozsvári Magyar Színház dramaturgja. 1959-től harminc éven keresztül az Utunk hetilap főszerkesztője volt. Több vezető közéleti tisztséget töltött be, a párt Központi Bizottságának tagja volt, emiatt később sok bírálat érte. Gyermekverseiben és az erdélyi hagyományokból építkező publicisztikájában maradandót alkotott. Verseit 1990 után a Szabadság is közölte. /Elhunyt Létay Lajos. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

A száz éve született Számadó Ernőre /Budapest, 1907. december 11. – Érkeserű, 1983. március 30./ emlékeztek Érkeserűn, ahol igazi otthonra talált a Budapesten született költő, meseíró. A második világháború után érkezett a vándorszínészből lett poéta az Érmellékre, ahol az 1956-os forradalom után a Sass Kálmán által képviselt érmihályfalvi csoport tagjaként először halálra ítélték, majd huszonöt évi börtönre enyhítették büntetését. Hat és fél év után szabadult, majd életének hátralévő részét ugyancsak Érkeserűn töltötte, szegényes anyagi körülmények között. Később iskolát neveztek el róla, a hét végén a helyi iskola, a református egyházzal közösen, egész napos rendezvénnyel emlékezett meg Érkeserű „mesebácsijáról”. Boros József méltatta a költő munkásságát. Az érmihályfalvi Gödör Gasztró Galéria (GGG) irodalmi stúdió műsorát követően Gavrucza Tibor székelyhídi lelkész mutatta be a centenárium alkalmából megjelentetett Fenyőfa a lápon című Számadó-kötetet, amelyben egy illusztrációsorozat is található a lelkész-festő akvarelljeiből. Gavrucza a költőt méltatta, majd a Gavrucza és Fekete Hajnal képzőművész munkáiról Kristófi János festőművész szólt, megnyitván a két alkotó munkáiból nyílt kiállítást. /D. Mészáros Elek: Érkeserű költőjére emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke október 1-jén beszámolt arról Kolozsváron tartott sajtóértekezletén, hogy az RMDSZ kampánystábja összeült, megbeszélte a kampánytervet. Az RMDSZ kampánya során ezúttal is a teljes romániai társadalmat kívánja megszólítani. Az RMDSZ-nek ugyanis elsősorban az erdélyi magyarság számára, de ugyanakkor egész Erdély és az egész romániai társadalom számára van üzenete. Az egyik legfontosabb cél, hogy az RMDSZ aktívan vegyen részt a földrészünkön élő nemzeti kisebbségek jogait szabályozó összefüggő normarendszer kidolgozásában. A szövetség hiteles, felkészült, jelöltjei olyan személyek, akik már bebizonyították, hogy a kisebbségi célok mellett, egész sor általános, az ország valamennyi lakosát érintő ügyben is eredményeket képesek elérni. Markó szerint furcsa, hogy a demokraták, akik jobboldaliaknak mondják magukat, arra készülnek, hogy a bal oldalról jövő támadást megszavazzák. Az RMDSZ nem ért egyet az államfő által – az indítvány megszavazása esetére – javasolt nemzeti egységkormány gondolatával, hanem ez esetben az előrehozott választások kiírását szorgalmazza. Az új régiók kialakításának fő kritériuma a gazdasági érdek, de emellett etnikai, kulturális és történelmi tényezőket is figyelembe kívánnak venni. A kisebbségi törvény elfogadását a szövetség továbbra is szorgalmazza. /T. Sz. Z. : Előkészíti kampányát az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

Frunda György szenátor, az RMDSZ EP-választási listavezetője emlékeztetett, már tavasszal felajánlotta neki az RMDSZ a jelölést, de akkor elutasította, mondván, fontos, hogy az Európai Tanácsban maradjon, ahol 14 éve dolgozik, kiépített egy kapcsolatrendszert, alelnöke az Európai Néppártnak, a külügyi bizottságnak, rendszeresen ír ajánlásokat. Amikor azonban Tőkés László püspök elutasította a közös lista lehetőségét, úgy látta, indulnia kell. A romániai magyarságnak ott kell lennie Brüsszelben. Frunda szerint azért nem sikerült a megegyezés, mert a Magyar Polgári Szövetség most elég erősnek érzik magát, hogy ütni tudjon az RMDSZ-en. Másfél év alatt, a következő, 2009-es EP-választásokig, függetlenként mit csinálhat Tőkés László az Európai Parlamentben? Még a működési mechanizmusokat sem látja át, jegyezte meg Frunda. Oda szakemberek, jogászok kellenek. Sógor Csaba második helyével „intettek” az egyházak fele, hogy az egyházi kérdést is képviselik. Frunda szerint nem Sógor Csabával akarták ellensúlyozni a Tőkés László képviselte egyházi hatalmat. Az autonómia követelést Brüsszelben meg sem hallgatják. Frunda tudja, hogy személyes szálak fűzik Tőkés Lászlót Orbán Viktorhoz. Frunda szerint ez elfogadhatatlan, mert az Európai Néppártnak vannak alapelvei, s az egyik pontosan a kölcsönös támogatás. A mindenkori magyar kormánynak kötelessége a határokon túli magyarok politikáját támogatni úgy, hogy rábízza az ottani szervezetekre a döntést. Frunda kijelentette, nem kérik „az MSZP támogatását, nem is avattuk őket bele. Mi a Fidesz és az MDF támogatására számítunk. Velük vagyunk egy politikai családban, és erkölcsre építve tőlük várjuk el a támogatást. ” /Irházi János: “Nem lesz támadás senki ellen”. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./

Tőkés László püspök a vele készült interjúban kifejtette, nem tudja megszokni a bántást, a gúnyt, a gyalázatot, minden ilyen eset fájdalmat kelt benne. Ennek ellenére megszerezte azt a képességet, hogy felül tud emelkedni rajtuk. Nem tudja megszokni 17 év után sem, hogy püspök. Semmilyen különbséget nem lát egykori és mostani feladatai elvégzése tekintetében. „Az egyetemes és nemzeti keresztyén értékek képviseletére van nagy szüksége Európának és a világnak. Másfelől pedig nemzeti közösségünk teljes értékű képviseletét kellene elvégezni. ” Lehetőség adódik, hogy „a népek és a nemzeti közösségek nagy családjában mi is egyéni és alanyi jogon megjelenjünk. Ennek tudatában egy egészen új fejezet kezdődhetne erdélyi magyarságunk életében. Ezt tűztem ki magam elé az eszmények szintjén és ezt a képviseleti elvet és keretet kell megtöltenünk tartalommal. ” /Fábián Tibor: Értékek mentén haladok – interjú Tőkés Lászlóval. = Harangszó (Nagyvárad), Erdély. ma, okt. 2./