Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2006. március 22.
A budapesti Tilos Rádió a székelyudvarhelyi nagygyűlés részvevőit – mintegy tizenöt-húszezer embert – szélsőséges nacionalista csürhének nevezte. A bolsevista diktatúra berendezkedésének idején vezetékes rádiók voltak, amelyeket gazdaemberek görényládának neveztek. Az egykori vezetékes rádió görényládáit az utcákon oszlopokra akasztották, a nagyobb forgalmú helyekre, hogy hallani lehessen a párt osztályharcos szavát. A Tilos Rádiót, amelynek egyik részeg bemondója 2003. december 23-án azt mondta, hogy kiirtaná az összes keresztényt, s amiért mintegy félezer feldühödött ember tüntetett eme kulturális intézmény előtt. ,,Autonómia? Mi a fenének az? Szélsőséges nacionalista csürhe.” (A műsorvezető szavai.) Tőkés az a ,,figura”, akivel szemben különösen megáll a csürhe kifejezés. Ezek is a műsorvezető szavai, aki szerint a határon túli magyarok ,,holdkóros politikusaiktól feltüzelve” nap mint nap kiállnak mindenféle ,,légvárak” mellett. A másik műsorvezető szerint Kézdivásárhelyen voltak ,,irradenta” – így, nem elírás! – megnyilvánulások is. Továbbá ,,kreálunk olyan kiskirályokat, akiket aztán hazai politikai céljainkra is felhasználhatunk”, meg filléreket csúsztatunk nekik azért, hogy aztán ,,oda járhassunk parádézni”. ,,Erdélyi megélhetési politikusok szerencsétlen embereket terelnek egy helyre”, s azt mondják nekik: most forradalmat csinálunk. A stúdióban ülők azt hitték, hogy mindez Kézdivásárhelyen történik, aztán az egyik betelefonáló felvilágosította őket, hogy Székelyudvarhely is van a világon. ,,Tőkés az a figura, akivel szemben jogosnak érzi” a csürhézést, mert ő az az ember, aki bármilyen célért ,,összetrombitál” ezer, kétezer embert. /Sylvester Lajos: Görényláda. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 22./
2006. március 23.
A képviselőház szakbizottságainak ülésén nem haladt előre a kisebbségi törvény vitája. A bizottságban egyezségre jutottak abban, hogy kire is vonatkozik a kisebbségi törvény, meghatározták a nemzeti kisebbség fogalmát. Ez a következőképpen hangzik: „nemzeti kisebbségnek minősül azon román állampolgárok csoportosulása, amely Románia területén él a modern román állam megalapítása óta; kisebb létszámú, mint a többség; saját etnikai identitása van, amelyet kultúrájával, nyelvével vagy vallásával juttat kifejezésre; ezt meg akarja őrizni, kifejezésre akarja juttatni és fejleszteni akarja”. /Veres István: Most már tudjuk, kik vagyunk. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 23./
2006. március 23.
Nehéz feladatra vállalkozik az a képzőművész, aki élete értelmét a címerfestésben találta meg – vallotta 50. születésnapja alkalmából Marosvásárhelyen rendezett kiállításán Novák József. „Gazdag művészi pályájának – képzőművész, formatervező, iparművész, grafikus, festő – sokrétű keresztmetszetét nyújtó, egyedülálló vállalkozása”, értékelte a megnyitón Nagy Miklós Kund műkritikus. Novák József az utóbbi két évtizedben főként a fejedelmi címertár, az erdélyi főnemesi családok egyedülállóan gazdag címergyűjteményének, majd a városok, a történelmi Magyarország vármegyéinek címereinek elkészítésével szerzett elismerést. /Bögözi Attila: Ünnephangulatú címerek. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./
2006. március 23.
A Székely Színház létrejöttének hatvanadik évfordulója alkalmából Horváth Bea A Székely Színházban bemutatott darabok előadás-történetének legfontosabb adatai című, hiánypótló kötetének méltatása joggal számíthatott érdeklődésre. Pár évvel ezelőtt alakult egy kutatócsoport, amely Lázok János vezetésével ösztöndíjat nyert egy hasonló adattár megírására, a munka további fázisára azonban már nem kaptak támogatást, így az félbemaradt. Horváth Bea tovább dolgozott, megírta a könyvet, így teljes jogú szerzőnek tekinthető. Ennek alapján hamarosan marosvásárhelyi tanfolyamot szervez a magyar Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet erdélyi színházi szakemberek számára – megtanítandó azt a gyűjtési módszert, amely szerint Horváth Bea dolgozott. A kötetben a Székely Színház minden előadásáról megtalálható a szereposztás, az adatsor, a sajtóvisszhangok, a kritikák, a statisztikai feldolgozások és fényképek. /(n.b.): Hiánypótló adattár. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 23./
2006. március 23.
Két évet sem töltött rács mögött Csibi István csíkszeredai üzletember, akit március 22-én helyeztek szabadlábra. Csibi ellen több vádpontban – bűnszövetkezet szervezése, korrupció, adócsalás – indult eljárás. Emberölési kísérletért öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélték, de az ítéletet nem lehet végrehajtani, mivel fellebbezett. Csibivel együtt szabadlábra helyezték az ügy többi vádlottját, Tankó Róbertet, Katona Jánost, Moise Fluerast, Stefan Gogut és Danut Andrei Girlescut is. A Hargita megyei pénzügyőrség főfelügyelőjét, Fluerast, és helyettesét, Gogut csúszópénz elfogadásával és közérdek elleni munkahelyi visszaéléssel vádolják. A vád szerint Csibi négymilliárd lej értékben vesztegette meg a pénzügyőrség vezetőit, akik ennek fejében nem végeztek vizsgálatokat cégeinél. Ügyvédje szerint Csibi István két évvel ezelőtti előzetes letartóztatása törvénytelen volt, és nehezményezte, hogy két évig tartották védencét előzetesben. Csibi István csíkszeredai vállalkozót, az alkoholforgalmazásra szakosodott Neptun kft. tulajdonosát 2004. április 22-én vették őrizetbe. A többrendbeli erőszakos bűncselekmény elkövetésének alapos gyanújával őrizetbe vett Csibi bűnlajstromán emberölési kísérlettől a rablásig, felbujtástól a személyi szabadság korlátozásáig számos bűncselekmény szerepel. A nyomozóhatóság szerint Csibi és 13 társa az elmúlt öt év során számos esetben erőszakkal hajtotta be a Neptunnak okozott károkat, emellett konkurens vállalkozók és ártatlan emberek tucatját félemlítette és verte meg. Veress Róbert 2003-ban és 2004-ben jelentetett meg az Adevarulban leleplező cikkeket a csíkszeredai üzletember ügyleteiről. A Csibi által ellenőrzött egyik csíkszeredai lap, a Transzilván Figyelő újságírója, Hacsek Gusztáv korábban már figyelmeztette Veresst, hogy „amint a dolgok lecsendesednek”, Csibi „rendezni fogja az adósságait”. /S. M. L.: Szabadlábra helyezték a rettegett Csibi Istvánt. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./
2006. március 24.
Visszavonta kézjegyét Elie Wiesel Nobel-díjas tudós arról a levélről, amit a Bolyai Egyetem létrehozásának támogatásáért a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) 79 tudóssal íratott alá. Nicolae Bocsan, az egyetem rektora megerősítette, hogy Wiesel március 15-én küldött egy levelet a bostoni egyetemről, közölve, visszavonja aláírását arról a nyílt levélről, amelyet a BKB tagjai széles nemzetközi nyilvánosság előtt is bemutattak. A rektor közölte: nem mutathatja meg újságíróknak a levelet, mert az „bizalmas” jellegű. Az egyetem vezetősége az egyetem magyar nyelvű oktatásáról és multikulturális jellegéről szóló „félretájékoztató” kampány miatt rögtön „a valós kolozsvári helyzetről” levelet küldött azoknak, akik aláírásukkal támogatják a Bolyai Egyetem létrehozását. Meglepetésének adott hangot Hantz Péter, a BKB egyik vezetője Elie Wiesel-nek a BBTE vezetőségéhez intézett levele kapcsán, hiszen az aláírást gyűjtők eddig semmilyen erre vonatkozó visszajelzést nem kaptak a tudóstól. Az említett levelet 80 nemzetközi egyetemi oktató, továbbá hat Nobel-díjas professzor is támogatólag aláírta. Az aláírók között van Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is. /B. T.: Elie Wiesel mégsem támogatja az önálló Bolyait? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./
2006. március 24.
A Désiré Alapítvány és a Transindex által 2005 végén beindított közös akcióval sem sikerült megváltoztatni a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet felvételi rendszerét, amely a két civil fórum szerint hátrányos helyzetet teremt a lány jelöltek számára. „Mi mindent megtettünk, amire lehetőségünk volt. Fölhívtuk a figyelmet a jelenségre, megpróbáltuk tudatosítani az illetékesekben ezt a problémát, de a további küzdelemhez nincsenek eszközeink” – nyilatkozta Magyari Vincze Enikő szociológus, a Désiré Alapítvány elnöke. A Teológiai Intézet tíz fiú és csupán egy lány hallgatói helyett hirdetett meg. A panaszosok által a Diszkriminációellenes Tanácshoz benyújtott beadványt január végén az intézmény elutasította, azzal az indoklással, hogy a jogszabály nem alkalmazható az egyházakra. /G. G.: Idén sem jár több hely a lányoknak a kolozsvári protestáns teológián. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./
2006. március 25.
Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnök hivatalos munkalátogatásra Budapestre érkezett. Egyebek között a romániai kisebbségi törvénytervezet elfogadásának késlekedéséről volt szó Gyurcsány Ferenc magyar és Tariceanu román miniszterelnök március 24-i budapesti megbeszélésén. – Történelmi gondjaink túlnyomó részére és az előttünk álló kihívásokra egyaránt elsősorban az EU-keretekben kell megtalálni a válaszokat – jelentette ki Gyurcsány Ferenc a találkozót követően újságírók előtt. Hozzátette: bár csalódást keltő, hogy késik a romániai kisebbségi törvénytervezet parlamenti elfogadása, az RMDSZ sokat tud tenni a jogszabály megszületéséért, és a Tariceanu által vezetett Nemzeti Liberális Párt is következetesen kiáll azért. Tariceanu kifejtette, hogy a kisebbségi jogok védelmét szolgáló romániai jogszabályok most is magas szintűek, és a parlament a kisebbségek bevonásával tárgyalja a kisebbségi törvényt. Mindkét kormányfő méltatta, hogy a tavaly októberi közös bukaresti kormányülés óta eltelt fél évben megnyílt a csíkszeredai főkonzulátus, Budapest és Marosvásárhely között pedig közvetlen légi járat indult. – A közös kormányülésen elhatározott célok közül néhány megvalósult, másokon még dolgozunk – közölte Tariceanu. A román miniszterelnök kitért arra, a román oldalon 60 százalékban megvalósult a két országot összekötő gázvezeték, Gyurcsány Ferenc megemlítette, hogy létrejött a magyar–román vegyes kamara. A román miniszterelnök szerint a tavaly októberben Bukarestben megfogalmazott közös vízió nemcsak a két ország számára hasznos, hanem az európai modellnek is megfelel, és példa értékű a térség más országai számára. Tariceanu március 25-én részt vesz az SZDSZ által szervezett Liberálisok Európáért-2006 című nemzetközi konferencián Budapesten. /Gyurcsány és Tariceanu a kisebbségi törvényről tárgyalt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./
2006. március 25.
Sértőnek tartja Eckstein-Kovács Péter szenátor, az RMDSZ Szabadelvű Körének elnöke Mikola Istvánnak, a Fidesz miniszterelnök-helyettesének a határon túli magyarokra vonatkozó nyilatkozatát. Mikola a határon túli magyarokra olyan eszközként tekint, amely egy magyarországi párt hatalmának megőrzését biztosíthatja. /B. T.: Eckstein-Kovács nem akar Mikola eszköze lenni. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./
2006. március 25.
A Határon Túli Magyarok Hivatalában (HTMH) ismertetett programcsomag két részből áll, a Szülőföld Programból és a Szülőföld Alapból, amely már tavaly év végén megkezdte működését. A Szülőföld Program célja a határon túli magyar vállalkozások megerősítése, a gazdasági integráció elősegítése, a kisebbségben élő magyarság gazdasági egzisztenciájának megteremtése. A program szorosan kapcsolódik a II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez. Több bank és befektetési társaság is csatlakozott a kezdeményezéshez. Ebből az alapból finanszírozzák az Új Kézfogás Közalapítvány által a kis- és középvállalkozók részére nyújtott kamattámogatási programokat is. A Szülőföld Alapot 2005 februárjában hozta létre az Országgyűlés 1 milliárd forint elkülönített állami pénzalapként, amelynek javára a magyar adófizető állampolgárok személyi jövedelemadójuk 1%-át felajánlhatják. Célja a szülőföldön való boldogulás elősegítése, ehhez meghirdetett pályázatokon keresztül nyújt segítséget magánszemélyek, egyházak, civilszervezetek, vállalkozások és önkormányzatok részére. Az Alap irányítását a 15 főből álló tanács végzi dr. Kiss Elemér elnökletével. Három kollégium jött létre: az Oktatási, Kulturális, Szociális, Egyházügyi és Média Kollégium, a Regionális és Önkormányzati Együttműködési és Területfejlesztő Kollégium, illetve a Gazdasági és Informatikai Kollégium. Az adminisztratív munkát, a munkához szükséges technikai hátteret a Határon Túli Magyarok Hivatala biztosítja. Az első pályázati időszak most zajlott le, a novembertől meghirdetett kiírásokra 1232 pályázat érkezett be, 30%-os túligénylés történt, egy kollégium pályázati elbírálásai még folyamatban vannak, a másik két kollégium 446 pályázatot bírált el pozitívan. A szerződéskötések és a kifizetések még folyamatban vannak, 2005 végéig mintegy 590 milliót forintot fizetek ki. A 2006-ban is rendelkezésre álló 1 milliárd forintot a tanács a következő regionális keretekre osztotta (a keretekből 5% a HTMH által működési költségekre fordítandó): Románia 450 millió Ft, Szlovákia 150 millió Ft, Szerbia 220 millió Ft, Ukrajna 120 millió Ft, Horvátország 30 millió Ft, Szlovénia 20 millió Ft, Ausztria 10 millió Ft. A prioritásairól szólva dr. Kiss Elemér kiemelte a falugondnoki hálózat kialakítását, az informatikai fejlesztéseket, a régiók közötti kapcsolatok elmélyítését és a szórvány iskolák támogatását. Komlós Attila, a HTMH elnöke szerint szemléletváltásra van szükség a támogatások folyósításában, adófizető magyar állampolgárok pénzéről van szó, több határon túli szervezet úgy érzi, hogy a támogatás alanyi jogon jár neki. Megválaszolatlan kérdés, hogy egy kialakult rendszerbe miért kellett egy párhuzamosan működő új szervezetet létrehozni, úgy, hogy az új szervezet struktúrája, szervezési háttere esetleges. /Novák Lajos: Mit tartalmaz a Programcsomag a ,,szülőföldre”? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./
2006. március 25.
Hármas jubileumot ültek március 24-én a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceumban: az épületben 75 éve kezdte meg működését az akkori katolikus fiú (a józsefvárosi “missziós”) iskola, 35 éve folyik benne magyar nyelvű középiskolai oktatás, de a főünnepséget az intézmény névadója születésének 125. évfordulója alkalmából rendezett dombormű-leleplezés jelentette. “1990. február 15-én lett önálló magyar tannyelvű iskola, és március elsején vette fel Bartók Béla nevét” – elevenítette fel az eseményeket Halász Ferenc Temes megyei főtanfelügyelő-helyettes, a Bartók Alapítvány elnöke, az iskola rendszerváltás utáni első igazgatója. Az 1990-es esztendő mérföldkő a jelenleg közel 500 diákot a soraiban tudó intézmény történetében. Virginás-Tar Judit a jelenlegi igazgató. Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő arról beszélt, hogy a Temes megyei magyar politikai elit és civil szféra egy része felsőoktatási szórványkollégium létrehozását tervezi. Az iskola folyosóján leleplezték a Jecza Péter szobrászművész által készített bronz-emlékplakettet, a Bartók-domborművet. Este a Diákházban az iskola Bokrétás együttese és a meghívott művészek gálaesten léptek fel. /Pataky Lehel Zsolt: Névadójára emlékezett a Bartók-gimnázium. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./
2006. március 25.
Vasile Nicolae munkanélküliként Aradon segítséget kért, vonatjegyre. 1974-ben született Ramnicu Valcean. Anyja a szülészeten hagyta őt, ezért árvaházba került Kézdivásárhelyre, majd Székelykeresztúrra, ahol magyarok neveltek, románul nem tanult meg. Szászrégenben kőműves oklevelet szerzett, utána a szakmában dolgozott, később állatgondozóként, majd katonának vitték. Bukarestben szolgált, de semmit sem értett románul, ezért román katonatársai lebozgorozták és verték. Jobban gyűlölték őt, mint a magyar nevűeket. A katonák hátulról leütötték őt. Koponyatöréssel került a kórházba. A baleset következtében epilepsziát kapott, ami asztmával is súlyosbodott. Leszázalékoltak, majd azzal küldték haza, hogy nem jó semmire. Visszament Vargyasra, ahol állatgondozó volt két idős embernél. Visszafogadták és szerették őt. Jól megvoltak négy évig, a gazda meghalt, a gyerekei eladták a házat, neki el kellett mennie. Lépcsőházakban aludt, majd Csíksomlyón a Csibész Alapítvány támogatását élvezte, később Székelyuvarhelyen Kovács Sándor esperes-plébános a helybeli Caritashoz küldte őt. Az ottaniak beajánlották őt egy műhelybe. Egy idő után a vállalatot bővítették, rá már nem volt szükség. Végül egy aradi építkezési vállalkozó hívta állandó munkára. Amikor azonban megtudta, hogy Vasilének epilepsziája van, az állványra nem állhat fel, nem alkalmazták. Vasile Nicolae, azaz Miki az újságírótól kapott pénzen hazautazhatott Székelyudvarhelyre, ahol hajléktalan volta ellenére otthonosan mozog az emberek között, akiknek ismeri a nyelvét, a szokásait, közéjük tartozik. Nem véletlenül vallotta magát székelynek. /Balta János: Egy “székely” vallomásai. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./
2006. március 25.
Március 24-én kezdődött el a XI. Fiatal Műszakiak Tudományos Ülésszaka (FMTÜ) Kolozsváron, melyen hazai és magyarországi egyetemi tanárok, hallgatók és kutatók is megjelentek. Az ülésszakot dr. Bitay Enikő, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Műszaki Tudományok Szakosztályának elnöke, és dr. Gyenge Csaba, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, az FMTÜ Tudományos Bizottságának elnöke, nyitották meg. A mostani tanácskozásra 95 dolgozat érkezett /ebből 15 erdélyi, 1 felvidéki, 70 anyaországi egyetemről és 9 tudományos intézettől/. A felszólalók a magyarországi műszaki oktatás és kutatás, valamint az országhatárokon kívüli szakmabeli fiatalok közötti kapcsolattartás fontosságát emelték ki. Dr. Hollanda Dénes (dékán, Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem) hangsúlyozta: idén tanintézménye nagy létszámban képviselteti magát a konferencián. Dr. Csizmadia Béla anyaországi vendégprofesszor kitért az angol nyelvnek a műszaki tudományokba való beáramlása nyomán kialakult-kialakuló használatától. „Őrizzük meg a magyar nyelvet! Csupán akkor alkalmazzunk fordítást, ha nagyon szükséges, inkább adjunk az új fogalmaknak magyar elnevezést” – mondta. Dr. Csibi Vencel, az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság elnökhelyettese és Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács elnökhelyettese, arról beszéltek, hogy napjainkban Erdély jelentős gazdasági fejlődésen megy keresztül. Kolozsváron idén már a harmadik ipari park megnyitását tervezik, és a most tapasztalható beruházási lendület megállíthatja a fiatal műszakiak elvándorlását az országból. Délután a konferencia munkálatai nyolc szekcióban folytatódtak. /Ördög I. Béla: Hiányolják a magyar műszaki szaknyelvet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./
2006. március 25.
Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajztudós március 26-án tölti nyolcvanadik életévét. Foglalkoztatja a válaszúti kúriában létrehozott szórvány iskolaközpont helyzete. Négy éve folyik az építkezés, befejezéséhez még mintegy 30 millió forint kellene. Kallós Zoltán most készíti a dalos füzetet és a hangzóanyagot a nyári táborra. A CD-lemez címe: Hallod babám, mit fütyörész a rigó? Kallós szerint a közös éneklésnek közösségformáló ereje van. Jelenleg Válaszúton 62 gyermek tanul. Állami támogatást csak gyerekpénzt kapnak ez havi 24 lej. Magyarországról pedig ezer forintot személyenként. Vannak olyan magyarországi barátaik, akik 1–2 millió forintot is adnak évente. Az emberek jóindulatán múlik a működésük. Székesfehérváron volt nemrég egy jótékonysági előadás, ezen Mádl Dalma asszony volt a védnök, valamint a helyi katolikus püspök, egymilliónál több forint gyűlt össze. Kallós Zoltánt március 29-én Budapesten köszöntik a Budapesti Székely Kör, az Erdélyi Szövetség, a Magyar Kulturális Alapítvány, a Magyar Művészeti Akadémia és a Litea Könyvkiadó szervezésében. Ezután lesz Kolozsváron a táncház találkozó, itt is köszönteni fogják. Kallós kifejtette, a magyar néprajzi kutatás nagyon jól áll, mind népzenei, mind pedig tánc, vagy bármilyen más etnográfiai szempontból. Európai viszonylatban élen járunk. Az általa gyűjtött anyag a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában van, mert azt vallja, hogy egy ilyen gyűjtés nem lehet öncélú, közre kell adni. A magyar társadalomban van egy olyan réteg, amely nem szereti a magyar népzenét, létezik egy kozmopolita társaság, akik azt mondják, hogy a magyar népzene idejét múlta, primitív, múzeumba való kacat. Kallós szerint azonban a magyar népzenében az élet minden mozzanatára található példa: egyformán beszél a bőségről, a szorongató szükségről, szerelemről, bánatról, és a mindenkori társadalom legőszintébb tükörképét adja. Világszerte tapasztalható egyfajta visszafordulás a népzene, a népi kultúra felé. A magyar táncházmozgalom átlépte Magyarország, de Európa határait is. Ez a mozgalom fogja össze a világ magyar ifjúságát, de más nemzetiségűeket is, hiszen rengetegen érdeklődnek és tanulják a magyar táncot világszerte. Erdélyben még vannak feltáratlan területek, olyan helységek, ahol kutató még nem járt. Kallós úgy látja, van kutatói utánpótlás. Legnagyobb eredményének szellemi szempontból a népzenei gyűjtést, tárgyi szempontból pedig a néprajzi gyűjtését tartja. Válaszúton levő gyűjteményét most veszik számba, hét szobában fogják elhelyezni. Lesz egy válaszúti szoba, egy mezőségi, egy széki, egy kalotaszegi, egy szász, egy román és egy csángó – moldvai és gyimesi – szoba. /Köllő Katalin, Tibori Szabó Zoltán: Nem kell politizálni, hanem minél többet táncolni és énekelni magyarul. Születésnapi beszélgetés Kallós Zoltán Kossuth-díjas, Corvin-lánc tulajdonos néprajztudóssal. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./ Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató Válaszút községben született 1926-ban. A kolozsvári Református Kollégiumban tanárai biztatására gyűjteni kezdte szülőfalujának népdalait, ritmusait, a helyi magyar, román és cigány népszokásokat. 1946-ban tanítói oklevelet szerzett, s mivel Moldvában nem engedték tanítani, Magyarvistára, majd Kalotaszegre került, itt folytatta a gyűjtést. Bekerült a Zeneakadémiára is, ahonnan 1950-ben kizárták, mivel szülei kuláklistára kerültek, apját hat hónapi börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték. 1951 és 1955 között a kolozsvári Zeneművészeti Főiskolán tanult, végzése után a moldvai csángók közt, Lészpeden, majd a Gyimes völgyében tanított. 1957–58-ban a marosvásárhelyi Népi Alkotások Házában szakirányító volt. 1958-ban koholt vádak alapján letartóztatták és bebörtönözték, szabadulása után, 1959-től a Gyimesben faipari vállalati dolgozó lett. 1969-ben, feladva addigi állását, szabadfoglalkozású lett. A tevékenységét összegző, rendszerező publikációk sorát az 1969-ben megjelent Balladák könyve nyitotta meg, amely nagy szakmai és közönségsikert aratott. Fáradhatatlan gyűjtőmunkája során 15 ezer dallamot jegyzett le, s 26 kazettát adott ki, amelyből nyolc balladákat tartalmaz. Neve összeforrt az erdélyi és a magyarországi táncházmozgalom életre hívásával és folyamatos gondozásával is. Több hivatalos elismerést is kapott, többek között 1990-ben Életfa-, 1993-ban Magyar Művészetért-, 1996-ban Kossuth-, 2000-ben Magyar Örökség-díjat, 2001-ben Corvin-lánccal jutalmazták. 1992-ben a szellemi és tárgyi javak és értékek fenntartásáért és az ifjúság körében való népszerűsítéséért létrehozta a Kallós Zoltán Alapítványt, amelyre felajánlotta összvagyonát. Szülőházában, az egykori válaszúti kúriában kiállította az általa gyűjtött népviseletek és használati tárgyak nagy részét. Itt, Válaszúton évente rendeznek tábort a magyar tánc és zenei kultúra iránt érdeklődőknek, ahová a világ minden tájáról érkeznek résztvevők. /Kallós Zoltán 80 éves. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 25./ Megjegyzés: az életrajzi ismertetés nem tért ki arra, hogy Kallós Zoltán a moldvai csángó körében végzett gyűjtéséért, a Balladák könyve kiadásáért börtönbüntetést szenvedett. 1974. június 16-án letartóztatták, két és fél évre ítélték, azután a nemzetközi tiltakozás hatására 1975 tavaszán kiszabadult. A gyűjtést azután csak titokban folytathatta.
2006. március 25.
A háromszéki képzőművészek alkotásait bemutató 2005. évi megyei tárlat alkalmából negyvenegy háromszéki képzőművész negyvenegy képeslap formátumban közreadott alkotásának reprodukciója jelent meg sajátos katalógusként. A még fellelhető klasszikusabb hangvételtől a legkorszerűbb kifejezési formákig terjed a skála, amely festészeti, grafikai, szobrászati és iparművészeti vonatkozásban egyaránt nyomon követhető a kiadványban. /N. J.: Rezultart 2005. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 25./
2006. március 26.
Nagyváradon az olaszi plébánia melletti lakásban él a 80 éves Stoff M. Zita mallersdorfi ferences nővér. Gyermek- és ifjúkoráról a két éve megjelent Jézus kopogott – neki adtam című önéletrajzi kötetében vallott. A szétszóratás éveiben szülővárosában is megtartotta fogadalmát és közben legalább két ember munkáját végezte. Hazakerülése után a kórházban dolgozott, szabad idejében hitoktatott. Erdély különböző pontjain, tizenöt helyen, mindenütt, ahol kérték. A nyolcvanas években fiatalok egy csoportját szervezte elő-Caritas csoporttá a nővér. Ebből az előzetes Caritasból néhányan a fordulat után legálissá váló szervezet munkatársai ma is. A fordulat után a nővér lett „Jézus ócskása”: külföldről használt ruhaneműt és más dolgokat kapott és azt szétosztotta. 1994-ben lett a Bihar megyei Mozgássérültek Szövetségének tiszteletbeli tagja, majd aktív részt vállalt a Máltai Segélyszolgálat váradi fiókszervezetében. A nővér nem tudja elhagyni a házat, most otthoni imamissziót végez. /Tüzes Bálint: Nyolcvan esztendő derű. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 26./
2006. március 27.
Tariceanu kormányfő az SZDSZ kampányrendezvényére, a Liberálisok Európáért – 2006 című nemzetközi konferenciára érkezett Budapestre március 25-én. Megbeszélést folytatott Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel. “A közös kormányülésen és az ott kialakult és megerősödött hangulatnak, együttműködésnek van abban kulcsszerepe, hogy elindulhatott a közvetlen repülőjárat Budapest és Marosvásárhely között, hogy megnyithattuk Csíkszeredában a magyar főkonzulátust, hogy létrejött a magyar-román vegyes kamara” – jelentette ki Gyurcsány Ferenc Calin Popescu-Tariceanu román miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón. Tariceanu közlése szerint a megbeszélésen felmérték, milyen ütemben haladnak és valósulnak meg a közös kormányülésen aláírt egyezségek. Hozzátette, egyesek megvalósultak, másokon még dolgoznak. Hangsúlyozta a két ország európai politikai modell szerinti együttműködésének szükségességét, és azt a törekvést, hogy a román-magyar kapcsolatok példaértékűek legyenek a térség más országai számára a stabilitás, a biztonság és a prosperitás érdekében. Tariceanu szerint a kisebbségi jogok védelmét szolgáló romániai jogszabályok és standardok igen magas szintűek, és a parlament a kisebbségek bevonásával alkotja meg a róluk szóló törvényt. Külön megköszönte Magyarország támogatását Románia uniós csatlakozása érdekében. A kisebbségi törvény parlamenti elfogadásának késése miatt “egyértelmű” csalódottságról beszélt a magyar miniszterelnök, és hangsúlyozta, hogy “a magyar kisebbségnek van egy nagyon erős, autentikus és nagyon hiteles képviselője, ez az RMDSZ, amely jól ismerve a román belpolitikát, elsősorban a legtöbbet tudja tenni azért, hogy ez a törvény elfogadásra kerüljön”. Gyurcsány hangsúlyozta, Magyarországot soha semmilyen vita nem fogja eltántorítani attól, hogy támogassa és segítse Románia uniós csatlakozását, mert “történelmi gondjaink túlnyomó részére és az előttünk álló kihívásokra adandó válaszokban egyaránt elsősorban az Európai Uniós kereteket kell megtalálnunk”. Tariceanu az SZDSZ kampányrendezvényén elmondta, hogy nagyra értékeli az SZDSZ politikáját, és véleménye szerint az, hogy mindkét ország (kormányzati pozícióban lévő liberális pártja) szorgalmazza a kormányok közötti együttműködést, közelebb hozta a két országot egymáshoz. Ennek tulajdonítható a két kormány több közös projektjének létrehozása is. /Guther M. Ilona: Budapestre látogatott Tariceanu kormányfő. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./
2006. március 27.
Traian Basescu államfő vett azon ünnepségen Kolozsváron, amelyen Bartolomeu Anania érseket beiktatták a metropolita tisztségbe, az új, nyolc megyét magába foglaló Kolozs és Fehér megyei körösvidéki, bihari és máramarosi egyháztartomány élére. Szükséges, hogy a görögkeletiségnek újabb támpontjai legyenek Erdélyben – nyilatkozta az elnök. Székfoglaló beszédében az új metropolita Erdély ortodox gyökereit méltatta, amelyeket a nyolcadik századig vezetett vissza, ugyanakkor, tekintettel arra, hogy Kolozsvár multikulturális környezet, ökumenikus törekvésekre tett felszólítást. A ceremónián részt vett a képviselőház friss elnöke, Bogdan Olteanu, több szenátor és képviselő, a megyei és a helyi hatóságok, valamint a többi keresztény egyház képviselői. Elkészült a májusra esedékes országjelentés előzetes változata, és annak kitételei igencsak kedvezőek Romániára nézve – újságolta sajtóértekezletén az államfő. Az elnök kijelentette: nem teszi magáévá azokat az érveket, amelyek szerint Erdélyben hasonló helyzet alakulhat ki, mint Koszovóban. Hozzátette: a román kül- és belpolitika egyik hagyományos célkitűzése továbbra is ugyanaz: az egységes nemzetállam összetartása. Az Adevarul című bukaresti napilap közölte Bartolomeu Anania, az új metropolita életrajzát. Ebből kiderült, hogy tagja volt a legionárius mozgalomnak, ezért a kommunisták bebörtönözték. Szabadulásának áraként az új hatalmat kiszolgálta, így kerülhetett az Egyesült Államokba. A román titkosszolgálat volt főnöke, Ion Mihai Pacepa könyvében azt írta róla: Ceausescu megbecsülte besúgói tevékenységéért, aminek célja a bukaresti vezetésű ortodox egyháznak behódolni nem akaró amerikai román közösség bomlasztása volt. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Basescu: az új egyháztartomány a nemzetállamot erősíti. Az államfő szerint az erdélyi helyzet nem olyan, mint Koszovóban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./
2006. március 27.
Csak ideiglenesen vonta vissza aláírását Elie Wiesel – ahogy az erről szóló mailben áll: “has temporarily withdrawn” – abban az aláírásgyűjtő akcióban, mellyel a kolozsvári Bolyai Egyetem újraindítását Nobel-díjasok szignójával igyekezett nyomatékosítani a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB). A Nobel-békedíjas politikai aktivista stábja ezt azzal indokolta, hogy a Bostoni Egyetem professzorának további információkat kell szereznie, kutatást kell végeznie a kérdésben – közölte a Transindex kérdésére Hantz Péter. Nicolae Bocsan, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektora március 23-án külön sajtótájékoztatón jelentette be, hogy Wiesel visszavonta támogató aláírását. Nicolae Bocsan többszöri újságírói kérésre sem volt hajlandó bemutatni azt a levelet, melyet állítása szerint Elie Wiesel írt a BBTE rektori hivatalának. A rektor arra hivatkozott: a levél bizalmas. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 27./
2006. március 27.
Az MPSZ és a Székely Nemzeti Tanács képviselői a napokban ismertetik az Európai Parlament vezetőivel a székelység autonómia-igényét. Annak esélye, hogy az Európai Unió Székelyföld autonómiáját a román csatlakozás feltételévé tegye, minimális. Kanadában „föl sem merülhet az az abszurd gondolat, hogy az angol többségű államnak az angol többség érdekeit kellene védelmeznie a francia ellenében., ahogyan azt a román nyilvánosság a román államot Strassbourgban képviselő Frunda Györgytől például megkövetelte.” A “mérsékelt” Frunda ugyanis egy alapvető kérdésben “radikális” álláspontot foglalt el, kimondta, hogy ő az Európai Parlamentben a román állam képviselőjeként a magyar kulturális közösség sajátos érdekeit is képviselheti. Bíró Béla szerint ebben az esetben az lett volna a természetes, ha az MPSZ az RMDSZ-t támogatásukról biztosítják, javaslatot tesznek az egyeztetések beindítására, s ezek végeredményeként közösen tesznek hitet a kulturális autonómia azonnali és a székelyföldi autonómia távlati igénye mellett. Ez nem ez következett be. Ehelyett Bíró Béla szerint Szász Jenő Basescu elnök bizalmas barátjává avanzsált, s Tőkés László Basescu elnököt állította Markó Béla elé a tolerancia mintaképe gyanánt. /Bíró Béla: Azonnali távlatok. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./
2006. március 27.
A baróti református egyház Bardoc-Miklósvárszék Székely Széki Tanácsa csatlakozott a gyulafehérvári római katolikus érsekség által meghirdetett imaközösséghez, és a család és a hit megújulásának érdekében hálaadó istentiszteletet tartott. Az eseményen felszólalt az SZNT széki elnöke, Szabó Miklós és a Magyar Polgári Szövetség erdővidéki szervezetének elnöke, Hoffmann István is. Krizbai Imre református lelkész Istentől erőt kért a hitében és bizodalmában megroppant magyarság megerősítéséhez. /(hecser): A család és a hit megújulásáért imádkoztak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./
2006. március 27.
Evangélizációt jelent az is, ahogy a festő ecsetével közelebb viszi a lelkünket Istenhez – fogalmazott Jakobovits Miklós nagyváradi festőművész Biblia és művészet című előadásában. A Munkácsy-díjas művész a Studium Academicum Alapítvány meghívására Fugyivásáron mutatta be azt a látásmódot, ahogy a művészek a különböző korokban a bibliai témákhoz viszonyultak. /Pap Melinda: Transzcendencia és művészet. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./
2006. március 27.
125 esztendővel ezelőtt született Nagyszentmiklóson a XX. század egyik legnagyobb komponistája, népdalgyűjtő és előadóművész: Bartók Béla. A Pro Bartók Társaság egy hétig tartó rendezvénysorozatot szervezett a zeneszerző tiszteletére. A magyar és a román kormány, valamint az Európai Parlament képviselői, a két ország művelődési életének személyiségei, világhírű muzsikusok, politikusok hajtottak fejet a népek testvérré válásának eszméjét hirdető Bartók Béla emléke előtt. Bartók-domborműavató ünnepséggel emlékezett névadójára a Bánság legnagyobb magyar iskolája, a Bartók Béla Elméleti Líceum /Temesvár/, mely 35 éve lett önálló magyar középiskola. A nagyszentmiklósi Bartók-mellszobor után a zeneszerzőt másodszor is megörökítő Jecza Péter jelenlétében ünnepélyesen leleplezték a Bartók Bélát hangjegyként stilizáló domborművét a középiskolában. Nagyszentmiklóson, a Nákó-kastélyban megtartott tudományos értekezleten a kolozsvári Almási István és László Ferenc, Gheorghe Firca bukaresti és Stachó István budapesti zenetudósok számoltak be Bartók Béla munkásságával kapcsolatos kutatásaik eredményéről. Az etnomuzikológus Bartók című népzenei hangversenyen a kolozsvári Mircea Campean és zenekara, valamint a budapesti Muzsikás együttes és vendégei, Petrás Mária népdalénekes és a világhírű hegedűvirtuóz, a londoni Alexander Balanescu lépett fel az erre az alkalomra felújított nagyszentmiklósi Művelődési Ház színpadán. A Bartók-rendezvénysorozat zárónapján, március 26-án Nagyszentmiklóson bemutatták Szekernyés János Bartók és a Bánság című könyvét. Délután a II. Szegedi Nemzetközi Bartók Zongoraverseny díjazottjainak gálaműsorát, és a kolozsvári Magyar Opera szimfonikus zenekarának hangversenyét hallgathatta meg a nagyszentmiklósi közönség. Cseh Áron kolozsvári magyar konzul részvételével Bartók Béla emlékkiállítást avattak, végül a Szegedi Kortárs Balett Csodálatos mandarin előadása zárta az ünnepségsorozatot. A jubileum alkalmával a Bukaresti Magyar Kulturális Központ szervezésében megkoszorúzták Bartók Béla bukaresti szobrát, s a román rádió több műsorral ünnepelte a zeneszerző születésnapját. Bartókra emlékeztek a nagybányai Teleki Magyar Házban. Ünnepeltek a világ magyar intézetei is, Londontól Kairóig. Limában Bartók-szobrot avattak, Mongóliában első ízben került sor Bartók-koncertre az ulánbátori operaházban. /Pataki Zoltán: Szentmiklósi Bartók-ünnep. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./ Március 25-én kezdődtek Bartók Béla szülővárosában a világhírű magyar zeneszerző, emlékére szervezett rendezvények. New York, Róma, Budapest után Nagyszentmiklós is felkerült a nemzetközi Bartók-év térképére, köszönhetően a Bartók-kultuszt ápoló helybéli Pro Bartók Társaságnak, illetve elnöke, Tamás Sándor állhatatos szervező munkájának. – Temesváron a Bartók-szobornál Tamás Sándor után többek között Becsey Zsolt fideszes euro-parlamenti képviselő, Benedek András, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára, Zsehránszky István, a román Kisebbségügyi Hivatal igazgatója, Szép Gyula, az RMDSZ országos művelődési alelnöke, valamint Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő beszélt és koszorúzott. /Pataky Lehel Zsolt: Bartók-emléknapok Nagyszentmiklóson. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 27./
2006. március 27.
Bartók Béla születésének 125. évfordulója alkalmából rendeztek emlékünnepséget március 26-án, vasárnap Kolozsváron, a belvárosi unitárius templomban. Dr. Szabó Árpád püspök hangsúlyozta: Bartók kapcsolata az unitárius egyházzal különösen szoros volt, nemcsak áttért az unitárius vallásra, hanem fiát is unitáriusnak keresztelte. Dr. Angi István, a Gheorghe Dima Zeneakadémia professzora emlékbeszédében Bartók Béla tudományos tevékenységét ismertette. Leginkább a népdalgyűjtést, zeneszerzést tartják számon, de Bartók zenetörténeti, illetve zeneesztétikai munkássága sem hanyagolható el. Az ünnepi rendezvényen fellépett a János Zsigmond Unitárius Kollégium Majó Juliánna vezette énekkara. /K. B.: Bartók-ünnepség az unitárius templomban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./
2006. március 27.
Székelyudvarhelyen író-olvasó találkozót tartottak, az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány vendége volt Simó Márton író. A bozgor című regényfolyamának második kötetét mutatta be Szakács István Péter. A regény cselekménye a magyarság Trianon utáni éveinek néhány jelentősebb történetét dolgozza fel. A könyvben sok a valós történet, a szereplők között is rá lehet ismerni több ma élő emberre. /bbj: Egy regény, melynek szereplői köztünk járnak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 27./
2006. március 28.
A képviselőházi frakcióvezetők március 27-én jelezték, gyorsítani kívánják a kisebbségi törvény vitájával kapcsolatos procedúrákat, közölte Bogdan Olteanu házelnök. A testület két hónap alatt csak a törvénytervezet címét és egyetlen cikkelyét fogadta el. Gheorghe Baciu, a Demokrata Párt (DP) Kovászna megyei elnöke arra kérte Traian Basescu államfőt, ne hirdesse ki a kisebbségi törvényt, amennyiben az tartalmazza a kulturális autonómiára vonatkozó fejezetet. /Felgyorsul a kisebbségi törvény vitája? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./
2006. március 28.
A kisebbségi törvénytervezet jóváhagyásához politikai akarat kell – foglalta össze a Project on Ethnic Relations (PER) által március 27-én Bukarestben szervezett konferencián elhangzottakat Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának elnöke. A kerekasztal-megbeszélésre számos politikus meghívást kapott, objektív okokra hivatkozva csupán néhányan vettek részt. Adrian Severin, a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője és a PER tagja szerint a PSD által a kisebbségi törvénytervezet kapcsán írásban megfogalmazott és az államfőnek is átadott állásfoglalás nem ellenzi sem a kisebbségi törvényt, sem a kulturális autonómiát, azzal a feltétellel, hogy ez utóbbira vonatkozó kitételeket az európai gyakorlatnak megfelelően fogalmazzák meg. Adrian Severin, hangoztatta, a kisebbségi törvényről és Székelyföld autonómiájáról nem lehet egyszerre tárgyalni. A rendezvényen részt vevő Markó Béla RMDSZ-elnök szerint a tervezet elfogadásának halogatásával a román politikai élet stabilitása kerül veszélybe. Livia Plask, a PER elnök asszonya aggodalmának adott hangot a kisebbségi törvény kapcsán felerősödött nacionalista retorika miatt. /Gujdár Gabriella: Már „csak” a politikai akarat kellene. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./
2006. március 28.
Március 25-26-án kétnapos fesztivállal ünnepelte Kolozsváron a Szarkaláb Néptáncegyüttes fennállásának tíz évét. Az első napon a „valamikori” szarkalábosok találkoztak, másnap a Szarkaláb Néptáncegyüttes barátaival telt meg a Magyar Opera terme. A gálaműsorban több együttes lépett fel, az előcsarnokban kiállították a Szarkaláb vendégszerepléseit dokumentáló fotóválogatást. A Szarkaláb indulásától fogva számíthatott a Heltai Gáspár Alapítvány támogatására, ahogy a megyei tanácséra is – fogalmazott Kerekes Sándor, a Kolozs megyei tanács alelnöke. A rendezvényt a 80. születésnapját ünneplő Kallós Zoltán néprajztudós is megtisztelte jelenlétével. Fellépett a Bogáncs, a Dor Transilvan, az Ördögtérgye, a Zurboló, a szamosújvári Kaláka, az apró Szarkalábacskákat is tapsolták. /F. I.: Tízéves a Szarkaláb Néptáncegyüttes. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./
2006. március 29.
Most már nyilvánvalónak tűnik, hogy a román újságírók egy évvel ezelőtti túszul ejtése a titkosszolgálatok műve volt, ugyanakkor a 2004 decemberi választásokon meglepetésszerűen elnöki székbe jutott Traian Basescu elnök első látványos kísérlete arra, hogy hatalmát megerősítse. Basescu lepaktált a titkosszolgálatokkal, ezt jelezte, hogy Radu Timofte SRI-elnököt meghagyta hivatalában. A március 28-i Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságnál /CNSAS/ történt puccs, amikor az elnöki széket Basescu demokratái húzták ki Ticu Dumitrescu alól, ebbe a trendbe illeszkedik. /Salamon Márton László: Mefisztónk. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./
2006. március 29.
Werner Sommerauer brassói forradalmárt, az 1987-es kommunistaellenes munkástüntetés résztvevőjét és Marius Oprea történészt 2002-ben perelte be becsületsértésért Ristea Priboi volt képviselő. Priboi volt szekustiszt március 28-i fellebbezésének helyt adva az ügyet újratárgyalják. Marius Oprea történész és Stejarel Olaru könyve az 1987-es brassói eseményekről 2002-ben jelent meg. Ebben Werner Sommerauer arról nyilatkozott, hogy Ristea Priboi szociáldemokrata párti képviselőben ráismert hajdani kínzójára. Sommerauer állítását több brassói forradalmár is megerősítette. Priboi ezután lemondott a Külföldi Hírszerző Szolgálat parlamenti bizottságának elnöki tisztségéről. Később Sommerauert és Opreát becsületsértés vádjával beperelte. Bukarest 1. kerületének törvényszéke alapfokon felmentette a vádlottakat, az ügy átkerült Ploiesti-re, ahol március 28-án újratárgyalást rendeltek el. „Számomra világos, hogy ez a per megrendezett színjáték. Meghurcoltak, ráment az egészségem és a családom nyugalma is” – mondotta Werner Sommerauer. Florin Postolachi, a brassói November 15. Egyesület elnöke szerint az ügy azt bizonyítja, hogy a hazai igazságszolgáltatás működésképtelen. /Bartha Réka: Ristea Priboi diadala. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./