Zilahon a Magyar Nyelv Napjain résztvevő diákokat Zsigmond Emese, a Napsugár főszerkesztője üdvözölte. A háromnapos rendezvény április 8-án kezdődött a Nyelvőrzés Díjának átadásával. A díjat a szórványgondozási tevékenységért Vetési László lelkipásztor kapta. Ezt követően az egykori zilahi Wesselényi-kollégium volt diákjára és tanárára, Márton Gyulára és Szabó T. Attilára emlékeztek. A versenyek országos döntői következtek. Erdély minden megyéjéből, de még Magyarországról is érkeztek csapatok, szám szerint mintegy száznyolcvanan. Az I–IV. osztályosok Kőrösi Csoma Sándor anyanyelvi vetélkedőjének országos döntőjén a nagyváradi László Király unokái nevet viselő csapat vitte el az első díjat. A mesemondó verseny országos döntőjén három első díjat osztottak ki a székelyudvarhelyi, kovásznai, illetve kézdivásárhelyi kisdiákoknak. Az általános iskolások közül a gyergyóditrói Kovács Péter lett az első. A középiskolások vetélkedőjén a zilahiak vitték el a pálmát. /Józsa László: Anyanyelvünk ereje: megérteni, alakítani a világot. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

Rangos Műszaki Tudományos Diákkonferencia (TDK) zajlott az elmúlt hét végén a Temesvári Magyar Diákszervezet (TMD) égisze alatt. Delesega Gyula temesvári egyetemi tanár a szakmunkák polarizálódását emelte ki. “Egyesek a gyakorlatban bizonyultak jónak, mások az elméletben – mondta. – Mindkét téren felkészültnek kell lenni, de ez is bizonyíték, hogy nem szabad összemosni az elméletet a gyakorlattal.” Preitl István TDK-elnök, a Temesvári Műszaki Egyetem tanára szerint az ifjú kutatóknak ezek a rendezvények kínálják a legjobb alkalmat, hogy belekóstoljanak a dolgozatírásba. A nyolcadik temesvári Műszaki TDK-n neves hazai és magyarországi előadók bírálták el a temesvári, kolozsvári, marosvásárhelyi, budapesti, győri, veszprémi és szegedi egyetemi hallgatók négy szakosztályban (építőmérnöki, villamosmérnöki, gépészmérnöki és vegyészmérnöki) benyújtott 28 dolgozatát. /P. L. Zs.: Műszaki TDK. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 12./

A Maros Megyei Könyvtár jelentős vállalkozása, a Maros megyei bibliográfiák könyvsorozat 7., kétkötetes darabja, a Maros megye retrospektív helyismereti könyvészete a közelmúltban jelent meg. A közel 900 oldalas kiadvány egyedülálló a maga nemében. A két szerző, Fülöp Mária és Ferencz Klára hat évet dolgozott rajta. Nyugdíjazásuk óta naponta rendszeresen bejártak a könyvtárba, gyűjtötték az anyagot, szakszerűen feldolgozták, számítógépes adatbázissá, majd könyvvé alakították. Fülöp Mária főkönyvtáros rámutatott, a könyv anyaga jelentőségében túlmutat a megye határain. Munkájuk az 1944-ig megjelent könyveket vette számba: hat év alatt mintegy három-négyszázezer kötetet néztek át, ezekből választották ki a Maros megyei szerzők műveit, a megyei kiadású könyveket, mindent, amiről feltételezték, hogy Maros megyei vonatkozásai lehetnek. Végül 4141 címet gyűjtöttek össze és közöltek róluk minden szükségeset. A kötet kétnyelvű, a bibliográfia pedig a magyar, román, német, latin nyelven írt munkákat és néhány világnyelven kiadott művet tartalmaz. Tiltások és egyéb akadályok miatt nehezen ment a feldolgozásuk. A most feldolgozott rész is zárt anyag volt, csak engedéllyel lehetett tanulmányozni, és nem készült szakkatalógusa. Kiadványsorozatuk előző hat kötete kiterjed az időszaki kiadványok bibliográfiájára, a megyében kiadott könyvek, albumok, térképek könyvészetére, a megye tudományos szakembereinek, íróinak a bibliográfiájára. Fülöp Máriának még több terve van. El kellene készíteni a Maros megyei életrajzi lexikont. Jelenleg a könyvtár számítógépes ellátottsága sem kellőképpen megoldott. Vannak olyan lelkes kollégák, akik bekapcsolódtak ebbe a munkába, így például a fiatal Vintila Anna. /N.M.K.: Könyvtár és helyismeret. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12./

Közös miniszterelnök-jelölt állítását javasolta Orbán Viktor Fidesz-elnök Dávid Ibolyának. A Fidesz elnöke nem nevezte meg a jelöltet, de annyit elmondott: ez az MDF köreiből került ki. Belföldi és külföldi források egyaránt Bod Péter Ákost, az Antall-kormány egykori miniszterét, a Magyar Nemzeti Bank volt elnökét említik, mint biztos esélyest erre a tisztségre. Orbán Viktor úgy fogalmazott: a polgári erők tegyenek félre minden nézeteltérést, feltétel nélkül fogjanak össze. Nyilvánvaló, hogy a Fidesz az MDF nélkül nem tud kormányt alakítani, de erre önmagában az MDF-nek sincs lehetősége. – Tudomásul kell venni, hogy az MDF nem fogadja el a Fidesz miniszterelnök-jelöltjét. Ha pedig ez akadályozza a győzelmet, akkor ezt el kell távolítani – indokolta a javaslatot Orbán. Az MDF elnöke csak akkor lát lehetőséget a Fidesszel való együttműködésre, ha az elfogadja az MDF nyolc pontból álló feltételeit – áll Dávid Ibolya válaszában arra az Orbán-levélre, amelyben a Fidesz-elnök arra kérte az MDF vezetőjét, hogy mihamarabb kezdődjenek egyeztető megbeszélések az országgyűlési választások második fordulójára. Dávid Ibolya nyolc pontban leírt feltételek között szerepel: „rendet kell” tenni a költségvetésben; a Fidesz közel 3500 milliárd forintnyi „felelőtlen ígéretét” vissza kell vonni, ugyanígy a 10 százalékpontos tb-járulék csökkentésére és a minimálbér 100 ezer forintra emelésére tett javaslatot. /Orbán közös miniszterelnök-jelöltet ajánlott az MDF-nek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./

A magyarországi „nemzeti-polgári oldal” erőinek össze kell fogniuk, minden más meggondolást háttérbe szorítva – fogalmazott április 12-én közzétett nyilatkozatában Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. A dokumentumban Tőkés üdvözli, hogy a FIDESZ és az MDF közötti viszony kimozdulni látszik a holtpontról, és megindulhatnak a tárgyalások a „nemzeti erők” együttműködéséről. Dávid Ibolya ne határolja el magát egy jobboldali összefogás gondolatától – erre kérik az MDF elnökét azok az erdélyi írók, egyházi és más közéleti személyiségek, akik április 12-én levélben adtak hangot óhajuknak. A Dávid Ibolyának címzett levél aláírói között erdélyi egyházi személyiségek mellett található például Farkas Csaba, az SZNT alelnöke, Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, Sógor Csaba, az RMDSZ szenátora, valamint több író és nyelvművelő, így György Attila, Komoróczy György, Lőrincz György, Zsidó Ferenc. /Összefogást szorgalmaznak Erdélyből. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 13./

Dávid Ibolya ,,hívő” asszony. A választások eredményeinek feldolgozása alatt is egy piros dobozkát szorongatott a kezében. Meg is kérdezték tőle az újságírók, hogy mi az, de nem árulta el. Aztán éjszaka, amikor kiderült, hogy az MDF elérte a parlamentbe jutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt, Dávid Ibolya sajtótájékoztatót tartott. Elmondta, hogy piros dobozka, amit a kezében szorongatott, ereklyét tartalmaz. II. János Pál pápától kapta. Az elnök asszony azt is elmondta, hite szerint ez az ereklye, no meg a csíksomlyói Szűz Mária segítette az MDF-et a parlamentbe jutáshoz szükséges öt százalék eléréséhez. Az elnök asszony azt javasolja pártja jelöltjeinek, hogy a második fordulóban ne lépjenek vissza a Fidesz javára. A Klubrádióban azt is kijelentette, hogy még akkor sem kíván együttműködni a Fidesszel, ha miniszterelnöki posztot ajánlanának neki. Úgy látszik, Dávid Ibolyának fontosabb, hogy az ország, a nemzet sorsa helyett a saját pártja sorsával, programjával foglalkozzék. Akkor ezentúl az MDF elnök asszonya milyen lelkiismerettel jön el a csíksomlyói búcsúra Szűz Máriához imádkozni? Vagy ezt csak hivatalból, szavazatok reményében tette? /Bodor János: Miért jár Dávid Ibolya a csíksomlyói búcsúra? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 13./

Imaévet hirdetett meg a nemzet lelki megújulásáért a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a 2006-os esztendőre. A kezdeményezéshez csatlakoztak a határon túli magyar történelmi egyházak is. A körlevél emlékeztet arra, hogy idén két, a magyar nemzet számára fontos történelmi esemény kerek évfordulójára emlékezünk: az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójára, valamint arra, hogy 1456-ban, 550 évvel ezelőtt aratott győzelmet a törökökkel szemben a Hunyadi János és Kapisztrán János buzdítására a hazája védelmében összefogó keresztény nép. „Nemzetünk nagyon nagy bajban van, csak Isten irgalma menthet meg minket. Ránk telepszik az elmúlt évszázadok és évtizedek tragédiáinak és kudarcainak sorozata. Vérengzések és megaláztatások. Bizalmatlanság nemzetünkön belül, az összetartás drámai hiánya: olyan seb, amely Mohácsot hozott ránk, olyan seb, amely máig nem gyógyul be. Súlyosan nehezedik ránk a reménytelenség bűne és a csüggedés kísértése is. (...) Sokunk életét a szétszórtság, a reménytelenség, a pillanatnyi előnyöket kereső anyagiasság és karrierizmus, a jövőtlenség érzése és a depresszió jellemzi. Nehezen jutunk átfogó, derűs életszemléletre. Alig érezzük a jövő vonzását és ígéretét. Nem csupán anyagi nehézségek, a családok életét megnehezítő külső körülmények, hanem gyakran ez a jövőtlen gondolkodás is okozza, hogy nemzetünk lélekszáma rohamosan csökken, hogy népesedési összeomlásnak nézünk elébe” – áll többek között a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia imaévet meghirdető körlevelében. A nemzet lelki megújulásáért hirdetett imaévhez csatlakozott a határon túli magyarság is. Dr. Jakubinyi György érsek húsvéti körlevelében hívja fel a figyelmet a közös cél érdekében való imádkozás fontosságára: „Éljük meg keresztény hitünket a családban, az iskolában, a munkahelyen, a társadalomban és a politikában, akkor már hozzájárultunk ahhoz, hogy Európa keresztény maradjon, illetve megújuljon kereszténységében.” Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke szintén körlevélben szólította fel híveit az imaévhez való csatlakozásra. /Takács Éva: Nemzeti imaév. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 13./

A Segesvári Gaudeamus Alapítvány április 8-án tartotta az alapító tagok közgyűlését, ahol tájékoztató hangzott el az alapítvány előző évi tevékenységéről és átadták a tagoknak a GA Baráti Társaság 2005. évre szóló füzetét. Farkas Miklós igazgató beszámolt arról, hogy 53 rászoruló és jól tanuló diák kapott ösztöndíjat, 42 bentlakó diák részesült étkezési támogatásban, valamint 126 tanuló kapott ingázási támogatást. Az ösztöndíjak és támogatások legnagyobb része a Gaudeamus Alapítvány Baráti Társaságának tagjaitól származik, a többi rész pedig az Illyés Közalapítvány, Apáczai Közalapítvány, a magyar Oktatási Minisztérium és a Communitas Alapítvány támogatásából. A megígért pénzforrások késése akadályozza az építkezés folytatását. Az új épület megoldaná Segesváron és a környező szórványban élő mintegy 8.000 ifjú és felnőtt anyanyelvű művelődési életének fellendítését. A Segesvári Gaudeamus Alapítvány vezetését és ügyintézését a héttagú Kuratórium biztosítja. A 2005. évi füzet tartalmazza mindazon intézmények és magánszemélyek névsorát, akik az elmúlt évben legkevesebb 100 euró összegű adománnyal járultak hozzá az alapítvány tevékenységeihez. /Farkas Miklós: Újra a Gaudeamus Alapítványról. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 13./

A kilyéni református gyülekezet 350 lelket számlál. Az eltelt évtizedek megviselték a templom mellé épített harangtornyot, és a lelkészi lak is szűkösnek bizonyult. Elsőként a papi lakást bővítették, vendégszobákat alakítottak ki a tetőtérben. A holland testvérgyülekezettől rendszeresen idelátogató vendégeket a jövőben jó körülmények között tudják elszállásolni. A munkálatokban a testvérgyülekezet segített, de a hívek is adományoztak. Következik a harangtorony javítása. Kilyénben élénk a református egyházi élet. A nőszövetség háziszőttes futószőnyegeket készített a templom számára. A fiatalok tánccsoportot alakítottak. Kórusa van az egyháznak, s az IKE-csoport alkalmanként hallatja hangját. /Csak összefogással sikerül. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 13./

Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör április 11-i ülésén dr. Brauch Magda Németh Lászlóra emlékezett, az író születésének 105. évfordulója alkalmából. Czernák Ferenc Pótvizsga című költészetnapi versösszeállítása következett. Brittich Erzsébet művészeket, írókat, tudósokat ábrázoló bronzplakettjeit, Kolumbán Zsolt posztimpresszionista képeit, Szép Mária portréit, Szép Zoltán akvarelljeit, Szűcs Sándor grafikáit tárta közönség elé. /Regéczy Szabina Perle: A költészet napján. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 13./

Kolozsváron bemutatták Papp Sándor Zsigmond Az éjfekete bozót /Alexandra Kiadó – Szignatúra Könyvek, Pécs/, valamint a Meghívó minden keddre /Polis Kiadó, Kolozsvár/ című, Demény Péternek és Papp Sándor Zsigmondnak a Krónika napilapban megjelent irodalmi publicisztikáit tartalmazó kötetét. Demény Péter véleménye szerint: ez a műfaj személyes véleményüket tükrözte adott esetben, adott dolgokról, és munkájuk legérdekesebb rétegének számított abban az időszakban. Papp Sándor Zsigmond Az éjfekete bozót című kötetét az Európai Elsőkötetesek Fesztiváljára jelentették meg Magyarországon. A szerző ugyan jelezte, hogy neki már jelentek meg kötetei Erdélyben, mire a válasz az volt: ami Erdélyben jelent meg, nem számít. /Köllő Katalin: Találkozások a bölcsészkaron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./

Az ÚMSZ szerkesztősége egy Gazda Zoltánt vádló levelet kapott, amelyet Fekete Károly írt alá. A levél szerint a március 15-i rendezvényekre szánt pénzekről nincs elszámolás, az SZNT költségvetéséből hiányzik 600 millió lej. A levél támadta az SZNT vezetőit: „Gazda Zoli (...) csak arra volt képes, hogy (...) elővegye a kloroformból a kommunista kövületet, Csapó Jóskát (...), és előrukkoljon egy szeszbe mártott püspökkel, aki tényleg bort ivott és vizet prédikált.” Gazda Zoltán cáfolta a levél állításait. Elmondta, hogy fontos szerepe volt a rendezvény megtervezésében és megszervezésében, ezt nem pénzért csinálta. Hozzátette: „az utolsó számlát április 11-én fizettem ki, utána nyomban az elszámolást elküldtem dr. Csapó József elnök úrnak.” Gazda azt is elmondta, hogy az SZNT-nek nincs költségvetése, így ebből nem hiányozhat pénz sem. Az ÚMSZ megkereste Fekete Károlyt, aki elmondta: „hamisításról van szó” és rágalmazásnak tekinti a levélben foglaltakat. Előzőleg, március 15-e előtt Gazdát, Ferencz Csabát, az SZNT tájékoztatási alelnökét, valamint Tulit Attilát az SZNT-jegyzőt vádoló röpcédulákat ragasztottak ki ismeretlenek Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Kovásznán és Baróton. /Domokos Péter: Levélbotrány az SZNT-ben. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

A Fidesz vezetése a választások második fordulójáig már nem tárgyal az MDF-fel – erősítette meg április 13-án Deutsch-Für Tamás, a párt kommunikációs vezetője. Ezt megelőzően Dávid Ibolya ismét nemet mondott Orbán Viktornak. „Amíg nincs közösség az elvekben, addig nincs közösség a kormányzásban” – válaszolta az MDF elnöke levelében a Fidesz elnökének. Dávid Ibolya úgy fogalmazott: „A nyolc pontunkra adott válaszok helyett Ön ismét a hatalomról és a pozíciókról kezdett egyezkedni. A Magyar Demokrata Fórum számára a konzervatív elvek és az ahhoz társult politikai célok megvalósítása a fő cél, de ennek csíráját sem látja a Fidesz választási programjában. Ezen nem segít, ha Ön az utolsó pillanatban elhagyja a süllyedő hajót, és a felelősséget áthárítja másra.” Orbán Viktor szerint az MDF elnöke csak ürügyet keres, hogy nemet mondhasson az együttműködésre. A Fidesz-vezető kijelentette, ezek után nem remél együttműködést a párt elnökségétől, viszont az MDF helyi embereivel és támogatóival felveszik a kapcsolatot. /Dávid ismét nemet mondott. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./ A polgári oldal a közös miniszterelnök-jelöltjét április 23-a után fogja megnevezni. Az MDF elnöksége azt ajánlotta országgyűlési képviselő-jelöltjeinek, hogy ne lépjenek vissza a második fordulóban, ennek ellenére több MDF-es jelölt kijelentette, visszalép a Fidesz-jelölt javára. A MIÉP sem támogatja a Fidesz jelöltjeit az országgyűlési választások második fordulójában, számára az egyetlen lehetőség a választás bojkottja – jelentette ki Csurka István. /Nem tárgyal többet a Fidesz az MDF-fel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

Az utóbbi években valóságos sajtóbirodalmat épített ki Verestóy Attila Erdélyben, mely által könnyűszerrel manipulálhatja a romániai magyarságot – írta az Evenimentul Zilei bukaresti napilap. A lap szerint az országos terjesztésű Új Magyar Szó napilap vagy az Erdélyi Riport hetilap Verestóy, a leggazdagabb romániai magyar politikus tulajdonát képezi, ugyanakkor részvényes a Krónikánál is, a Hargita és Kovászna megyei médiaüzletei mögött pedig sógora, Ferenczy Károly áll, aki a térségben több kábeltévés-társaság és rádióállomás tulajdonosa. Ferenczy és felesége (Verestóy testvére) vezetik például a székelyudvarhelyi Digital 3 TV-t és a Sztár Rádiót, amelyek az utóbbi években igencsak sok borsót törtek Szász Jenő polgármester orra alá. A sajtóbirodalom Sepsiszentgyörgyöt is magába foglalja, ahol a Selectronic kábeltévés társaságot az a Trinvest nevű részvénytársaság hozta létre, melyben Verestóy is érdekelt. Kelemen Hunor, a Verestóy Attilához közel álló képviselő birtokolja a Transindex internetes oldalt, amely a legfontosabb magyar nyelvű hír- és kommentár-portál Romániában. A Transindex kapcsán azt mondták, hogy Kelemen Verestóy pénzén vette meg, mert a képviselőnek a fizetésén kívül más jövedelme nem volt. Az RMDSZ-képviselő ezt tagadta. A Transindex portál szerkesztősége azonnal cáfolt. /Verestóy a sajtómágnás? = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), ápr. 14./

„Nem találom bonyolultnak az Erdélyi Magyar Írók Ligája /E-MIL/ helyzetét – nyilatkozta Orbán János Dénes, a Liga új elnöke -, egyszerűen pénzt kell szerezni, és tenni a dolgunkat.” Az E-MIL tavaly közel 420 millió régi lejből gazdálkodott – ebből 100 milliót évente a Communitas Alapítványtól kapnak normatív támogatásként. Tavaly 100 millió jutott az adminisztratív költségekre, a többit rendezvényszervezésekre költötték. Legalább havi 2000 euróra lenne szükség a műszaki költségek fedezésére – mondta OJD. Pályázati úton és mecénások felkutatásával kell változtatást elérni. Kizáró ok lesz ezentúl az E-MIL-díjak kiosztásánál az a tény, hogy valaki nem fizette ki az évi 150 ezer lejes tagsági díjat. Idén ismét lesz zetelaki írótábor, amelynek egyik témája a magyarországi és erdélyi írók szerepe az 1956-os forradalomban. Irodalmat a vidéknek! jelszóval kisvárosok, községek látogatását tervezi az E-MIL. /Debreczeni Hajnal: Pénz kérdése az irodalom? A tagdíjjal elmaradóktól megtagadja díjait az E-MIL. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

W. A. Mozart és Bartók Béla születésének 250., illetve 125., valamint Robert Schumann halálának 150. évfordulójára emlékeztek képekkel és zenével április 12-én, Kolozsváron, az Apáczai Galériában. A szervező, Székely Géza képzőművész tanár utalt a 18 erdélyi képzőművész alkotásait tartalmazó tárlat jelentőségére. Olyan jeles művészek küldtek munkákat a kiállításra, mint például a szebeni Orth István és a brassói Ábrahám Jakab. Németh Júlia műkritikus értékelte a tárlatot, elemezte a kiállított munkákat, rámutatott a zenei és a képi megjelenítés közös gyökereire. /(-h): Kép és zene az Apáczai Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

Fekete Albert a budapesti Corvinus Egyetem tájépítészeti karán tanít, hat éve jár Sztánára, kezdetben segített a farsangi ünnep megszervezésében, azóta a kalotaszegi faluban ezt már maguk végzik. Idén már közel százan jöttek Sztánára farsangolni. Fekete Albert szerint sokkal nehezebb itt, mint egy hasonló magyarországi településen, itt az infrastruktúra teljesen hiányzik: nincs vezetékes ivóvíz, sem földgáz, postahivatal, iskola, óvoda sincs, a vasútállomás távol, a közutak állapota siralmas. A sztánai helyzet nem általános erdélyi jelenség, még Felszegre sem jellemző. Mégis jó idejönni, látni, mennyire ragaszkodik a sztánai ember a házához, földjéhez, templomához, anyanyelvéhez. /Barazsuly Emil: Sztána – ahogyan Budapestről látják. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./

Amikor Nagy Dalma és a többi lelkes marosvásárhelyi textilművész megrendezte az első, akkor még névtelen közös kiállítást Marosvásárhelyen, még egyikük sem gondolt arra, hogy tárlataik évről évre rendszeresen követik egymást. A mostani, a tizedik már felvetheti azt a gondolatot, hogy érdemes lenne a rendezvényt nemzetközivé fejleszteni. A mostani jubileumi kiállításon a bemutatott művek egészére a klasszikus értékek iránti vonzódás a jellemzőbb. /N.M.K.: Tavaszhozó Ariadne. Marosvásárhelyi textiltárlat, tizedszer. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 15./

Április 18-án Maros megyében a rendőr-felügyelőségnél 51 frissen alkalmazott rendőr tette le a hűségesküt, köztük tízen magyar nemzetiségűek, akik főként a magyarlakta településekre kaptak kihelyezést. A megye azonban továbbra is rendőrhiánnyal küszködik. A meghirdetett 55 rendőrügynöki állásra (köztük 10 magyar és 5 roma nemzetiségűek számára) 661-en jelentkeztek, a magyar nemzetiségűeknek fenntartott 10 helyre 122-en. A versenyvizsga végül csak 51 személynek sikerült. /(antalfi): Bővült a megyei rendőrség. Tíz magyar nemzetiségű rendőrügynököt is alkalmaztak. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 19./

Herényi Károly (Magyar Demokrata Fórum) szerint a Fidesz „alaptalan, megalapozatlan, minden valóságot nélkülöző rágalomhadjáratot indított a Magyar Demokrata Fórum elnöke és miniszterelnök-jelöltje, Dávid Ibolya ellen” – jelentette ki Herényi Károly. Az üzenetben többek között az szerepel: „Dávid Ibolya férje egymilliárdos üzletet kapott a szociktól, gyermekeinek külföldi ösztöndíját Tom Lantos, az MDF-kampányt Soros pénzeli. Schmuck Andorral fél éve leszerződtek, ő hozta a nyugdíjasokat. Az MDF már lázong! Vissza fog lépni!” Arról van szó, hogy hogyan lehet a nagy valószínűséggel megjósolható Fidesz-vereség okaként, bűnbakjaként a Magyar Demokrata Fórumot és annak elnökét feltüntetni – fogalmazott Herényi Károly. Az MTI kérdésére elmondta: véleménye szerint a második fordulóban nem induló MDF-es képviselőjelöltek száma „15 és 20 között fog megállni”. /Éleződik a választási kampány Magyarországon. A Fidesz rágalomhadjáratot indított az MDF ellen? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

Van egy párt Magyarországon, amelyik nem akarja a politikai hatalmat. Közben a politikai pártok célja éppen a hatalom megszerzése. Hatalom nélkül nincs programvégrehajtás. Dávid Ibolya kimondta, hogy majd a második forduló után – ha olyan az eredmény – még lehet szó tárgyalásokról. Ez mutatja, hogy „MDF-es, nagyon kifinomult hatalommegszerzési praktikákról van szó. Főként, hogy a hatalmat mások szereznék meg nekik (esetleg).” /Isán István Csongor: Nő(i) praktikák. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

Százakat csábítottak hangulatos együttlétre a húsvéti magyar bálok Temesváron. Két teltházas rendezvény is volt. A legtöbb gondot az alkalmas terem megszerzése okozza, mert a bálozók száma folyton nő, a tágas nagy helyiségek bérét meg nehéz megfizetni, mesélte két táncszám között Keresztes István, a 4+2 Asszinkron együttes tagja. – Bizony nagy szükség lenne a Magyar Házra. /Sipos János: Vonzerő a magyar bál. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 19./

Ha a magyarországi parlamenti választások nyomán ismét Gyurcsány Ferenc lesz a miniszterelnök, óhatatlanul változtatnia kell majd a határon túli magyar közösségeket érintő politikáján – hangoztatta Pozsonyban Bugár Béla. A szlovák kormányhoz tartozó Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke kijelentette: tapasztalatai szerint a Gyurcsány vezette kormány és az egykori Orbán-kormány határon túli magyarokhoz viszonyuló politikája között „különbség volt”. – Konkrét tapasztalataink vannak, milyen volt akkor, amikor Orbán volt, s milyen most, amikor Gyurcsány a miniszterelnök. Ha ez a kormány marad, akkor igencsak újra kell gondolnunk a minket érintő határon túli politikát, hiszen épp a Gyurcsány-kormány alatt alakult ki az a gyakorlat, hogy a megkérdezésünk nélkül alkottak meg minket érintő törvényeket, márpedig mi ezt a módszert nem tudjuk méltányolni – fogalmazott Bugár. /Bugár: Ha Gyurcsány győz, változtatnia kell a határon túli magyarokat érintő politikáján. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

A nemzetbiztonsági törvénycsomag rendelkezései szerint akár bíróság elé is kerülhet az az RMDSZ-es politikus, aki Románia területi-közigazgatási rendszerének módosítását javasolja, új régiók létrehozását szorgalmazza. Toró T. Tibor, a képviselőház védelmi bizottságának tagja szerint így is értelmezhető a hírszerzési-kémelhárítási kerettörvény egyik passzusa, miszerint: a nemzetbiztonságot veszélyezteti az összes olyan „szeparatista” törekvés, amely az ország területi egységét és feloszthatatlanságát érinti. Ezt a szövegváltozatot a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) szakértői dolgozták ki. /Cseke Péter Tamás: Szájkosár a régiók híveinek? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./

Traian Basescu államelnök nem tartotta be arra vonatkozó ígéretét, hogy a szekusdossziékat vizsgáló bizottságnak átadják a kartotékokat is. Ehelyett azokat a mágneses lemezeket kapták meg, melyek az iratok számítógépes nyilvántartását tartalmazzák. A kartotékok nélkül az irattárak tanulmányozása csaknem lehetetlen, írta a Cotidianul című bukaresti lap. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 20./

Válságos helyzet alakult ki a dunai árvíz miatt Dolj megyében, ahol eddig már több mint hatezer embert kellett kitelepíteni, s félő, hogy a víz hatalmas területeket áraszthat el. Konstanca, Braila, Galac és Tulcea megyékben egész város- és falurészeket öntött el a gátakon átszivárgó víz. Erdélyben elsősorban Beszterce-Naszód megyét érintették a nagy esőzések. A jelenlegi árvízi helyzetről és áradásokkal szembeni közös fellépésről tárgyalt április 19-én Újvidéken a magyar, román és szerbia-montenegrói külügyminiszter. Somogyi Ferenc, Mihai-Razvan Ungureanu és Vuk Draskovics megállapodott arról, hogy a három ország az eddigieknél is szervezettebben és hatékonyabban fog együttműködni a természeti katasztrófák kezelésében. /Vészhelyzet Dolj megyében és a Duna alsó folyásánál. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

„Magyar lobbival” vádolt Szatmárnémetiben George Vulturescu megyei művelődési igazgató. Etnikai megkülönböztetés érte a többséget, a románokat, amikor a megyei tanács nem szavazta meg a Poesis által igényelt 50 ezer lej támogatást” – nyilatkozta George Vulturescu költő, a Szatmár Megyei Művelődési Igazgatóság igazgatója. Valójában a jelentős román (párt)többséggel rendelkező megyei tanács szavazta le a tervezetet, nem „a magyarok”. „Magukra vessenek azok, akik ellenőrizhetetlen dolgokra kértek pénzt, vagy elvetették a sulykot, és olyan összeget igényeltek, amivel eleve nem lehetett egyetérteni. Ilyen túlzás a Poesis félmilliárdja is” – kommentálta a botrányt Muzsnay Árpád, a megyei tanács kulturális bizottságának elnöke. „George Vulturescu költőként megengedheti magának, hogy az olyan román népszokások ünnepét, mint az avasi Simbra Oiilor vagy a bükkvidéki folklórfesztivál »multikulturális rendezvénynek« nevezze, de művelődési igazgatóként már aligha. Legyünk komolyak, ezek célja a többségi és nem a kisebbségi kultúra támogatása!” – méltatlankodott Muzsnay. Megkérdezték Vulturescu igazgatót, hogy intézményénél hány magyar dolgozik. Egy a tíz-tizenkét alkalmazottból, ez elenyésző Szatmár megye 35 vagy Szatmárnémeti 39 százaléknyi magyar lakosságához képest. Arra a kérdésre, hogy az igazgatóság évi költségvetéséből mennyit fordítanak a magyar lakosság művelődésére, legalább 40 százalékot jelölt meg. Mikor arra kérték, hogy nevezzen meg néhány támogatást, ígérte: ennek majd utánanéz. /Sike Lajos: Etnikai diszkrimináció? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./

„A bihariak pénze maradjon Biharban”, „Hol van az útadó?”, „Diszkriminálnak, mert kisebbségben vagyunk” – ilyen és hasonló feliratú transzparensekkel vonultak ki április 19-én a Nagyváradot Szatmárnémetivel összekötő 19-es számú országútra az érmelléki gépkocsivezetők. Több helyen veszteglő autósorral hívták fel a figyelmet a Bihar megyei utak siralmas állapotára. Azt szeretnénk, hogy az illetékesek jobban figyeljenek a Bihar megyei utak állapotára, mert nálunk vannak a legrosszabb utak az országban – mondta Gavrucza Tibor székelyhídi lelkipásztor, a tiltakozó akció egyik szervezője. A mintegy 64 ezer lakosú, többségében magyarlakta kistérség polgármesterei egy hatpontos beadványt is aláírtak, melyet a prefektúrán keresztül eljuttatnak a bukaresti illetékesekhez. Az érmelléki gépkocsivezetők felháborodását az váltotta ki, hogy a 19-es országút régóta ígért korszerűsítését jövőre halasztották az illetékesek. Kiss Sándor Bihar megyei tanácselnök elmondta: Borbély László minisztert látogatásakor „az összes gödörbe bevitte”, mégsem kaptak pénzt útjavításra. /Pap Melinda: Érmellékiek a gödrök között. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./

Az összetartozás nem jelenti kritikátlan elfogadását mindannak, ami a „mienk”. Akit eltaszítunk, az elveszett. Kinde Annamária, az Erdélyi Riport munkatársa nem érti, hogyan lehetséges, hogy egyre többen hangoztatják: az erdélyi magyarság eredendően jobboldali. Mert addig még érti a dolgot, hogy a megmaradás alapja a hagyománytisztelet. Lehetne mondani, harcoljunk a globalizáció ellen! „Ne használjunk villanyáramot, sem semmiféle külföldön gyártott, gyanús elektronikus berendezést!” Fontosabb a megmaradás, a hagyományok tisztelete, a jobboldaliság. „Isten, család, haza – és Orbán Viktor.” A Fidesz jött, és megmondta, mit kell csinálni. Az emberek pedig elhitték nekik. „Aki pedig nem úgy gondolta, arról egyből kiderítették, hogy gonosz baloldali álliberális judeo-plutokrata és persze kommunista. És eltaszították. Elítélték. Néhány év alatt sikerült elérni, hogy a baloldali és a liberális fogalmak valósággal szitokszóvá váltak egyes honfitársaink ajkán is.” Még szerencse, hogy Erdélyben működik a tolerancia, „így aztán még ballibnek címkézett írók, újságírók is megúszták a lincselést.” Gyurcsány Ferencnek és csapatának kommunikációs teljesítményét tekintve, a cikkíró látja, „hogy lehet a baloldaliságot jókedvűen, fiatalosan is vállalni.” A „Fidesz kijelenti: mi vagyunk a jobboldali erő, és aki nincs velünk, az a nemzet ellensége”. Létezik ugyan olyan szemlélet is, amely szerint jobboldali az, aki a Fidesztől, baloldali az, aki a szocialistáktól kap pénzt. Kinde Annamária hangoztatta: nem lenne baj, ha a baloldali értékrend szószólóinak hangja is jobban hallhatóvá válna. /Kinde Annamária: Lélekben annektálni. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), ápr. 20./

A Háromszék megye új községe, Esztelnek volt a házigazdája a kézdiszéki polgármesterek találkozójának. A közösségi rendőrség megszervezése került terítékre. Szakács Tibor gelencei polgár­mester elmondása szerint érdemes volt április elsejétől két közösségi rendőrt al­kalmazni, ilyen rövid idő alatt is látszik munkájuk eredménye. Az öt román rendőr mellett a lakosságnak na­gyobb a bizalma a két magyar nemzetiségű rendőrben. A polgármester elmondta: a versenyvizsgán az egyik feltétel a magyar nyelv ismerete volt (öt román nyelvű mondatot kellett volna lefordítani magyarra), emiatt az egyik elcsapott rendőr, aki egy hangot sem tudott magyarul, feljelentette őt. A polgármesterek zöme a közösségi rendőrök alkalmazása mellett foglalt állást. /(Iochom): Magyarul tudó rendőröket! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 20./