A Kárpát-medence magyar reformátusai hat különböző énekeskönyvet használnak istentiszteleteik alkalmával. Ennek a gyakorlatnak lassan, de biztosan vége szakad. Az új énekeskönyv a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata és az Erdélyi Református Egyházkerület közös kiadványa. A kiadvány azt a célt szolgálja, hogy a magyar ajkú reformátusok, bárhol élnek is széles e világban, egy ismert énekeskönyvet használjanak, ezzel is erősítve együvé tartozásukat. Az erdélyi református gyülekezetek élen járnak az új énekeskönyv használatában. A Szatmár vidéki gyülekezetek istentiszteleteik alkalmával már használják az új énekeskönyvet. /Karikás Enikő: Református Énekeskönyv. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 17/

Rosszul tájékozottsággal vádolja a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora, Nicolae Bocsan az önálló magyar karok létrehozását szorgalmazó erdélyi magyar egyházfőket és polgármestereket. A rektor válaszlevelében emlékeztetett, hogy az első világháború után a más államok területére kerülő egyetemek – mint például a strasbourgi, a pozsonyi és a kolozsvári – közül csak utóbbi vált multikulturálissá. Hangsúlyozta: a jelenleg létező tanulmányi vonalak döntési autonómiáját maximálisan kihasználták. Az oktatás minőségének a kérdése pedig azon magyar oktatókon is számon kérhető, akik a magyar oktatásért felelősek voltak. A levél szerint jelenleg 17 olyan kar működik, amelyen magyarul tanítanak. A rektor arra gondolhatott, hogy a jelenlegi 21 kar közül 17-en magyarul is zajlik oktatás, de megfogalmazása félrevezetheti az egyetem szerkezetét kevésbé ismerőket. Kovács Lehel, a BKB alelnöke értetlenségét fejezte ki a válasz kapcsán. A pozsonyi egyetem említése kapcsán emlékeztetett, hogy Szlovákiában létezik már a Selye János önálló magyar egyetem, emellett a nyitrai egyetemen önálló magyar kar is működik. /B. T.: Megtévesztő rektori válasz. Kertész Imre is támogatja a Bolyai Egyetem létrehozását. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

Nem a parlament két házának jogi bizottságai hallgatják meg Frunda György szenátort, az Európa Tanács által elfogadott, a nemzet fogalmáról szóló jelentés kapcsán. A törvényhozónak azt követően kellett a két ház együttesen ülésező jogi bizottsága elé állnia, hogy az SZDP és az NRP Frunda kihallgatását kérte. A testület tagjai másfél órán keresztül vitatkoztak, hogy kinek a kompetenciája Frunda kihallgatása. /Frundát nem a jogi bizottság hallgatja meg. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

Feszültségek előzik meg a Janovics Jenő Alapítvány (JJA) szombati kuratóriumi ülését. Ekkor elemzi az Erdélyi Magyar Televízió (EMT) sorsát gondozó – és e célra a magyar államtól 300 millió forintot kapó – testület a Magyar Televízió (MTV) által tett „ablaknyitás-javaslatot”. Az MTV felajánlása szerint májustól kezdődően EMT logóval a képernyő sarkában már napi egy órában jelentkezne a kizárólag erdélyi műhelyek által, a leendő egész napos erdélyi televízióműsor “bemelegítéseként” bemutatandó ablak. Rudi Zoltán hangsúlyozta, az MTV-nek nem áll szándékában egyetlen forintot sem „lenyúlni”. Ez nagyon durva és nagyon sértő megfogalmazás a MTV számára. Az MTV-javaslatban az áll: „a használatra átengedett műsoridőt az erre fordítható pénzzel az erdélyi stúdióknak kellene megtölteniük tartalommal.” Tehát az MTV nem fizetne honoráriumot az EMT-nek. Azt a 300 millió forintból kellene fizetni. Rudi Zoltán elmondta, többször tett ajánlatot a Duna TV-nek, hogy hangolják össze a programjainkat, de nem kapott választ. /Debreczeni Hajnal, Gergely Edit: Az Erdélyi Televízió “ablakdilemmái” Döntésképtelenség jelentkezhet a hétvégi kolozsvári Janovics-alapítványi ülésen. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

Csakis ügyvéd jelenlétében hajlandók részt venni a rendőrségi meghallgatáson azok a székelyudvarhelyi, polgári frakcióhoz tartozó tanácsosok, akiket okirat-hamisítással és hivatali visszaéléssel vádolnak az RMDSZ-es tanácsos-társaik. Három tanácsos február 15-re kapott idézést, de egyikük sem jelent meg a rendőrségen. Az RMDSZ-frakció bűnvádi feljelentése alapján a városi ügyészség vizsgálatot rendelt el, közérdek ellen elkövetett hivatali visszaélés és okirathamisítás ügyében a polgári frakció kilenc tanácsosa és Szász Jenő polgármester ellen. A feljelentés előzménye, hogy a decemberi rendes tanácsülésen a polgáriak az RMDSZ-es városatyák hiányában döntöttek a pedagógusok bérének kifizetéséről, erre pedig nem volt joguk, hiszen hiányzott a döntéshozatalhoz szükséges tanácsos létszám. Balázs Piroska, az egyik beidézett arra panaszkodik, hogy az RMDSZ-esek folyamatosan levegőnek nézik a polgáriakat, egyetlen javaslatukat sem hajlandók figyelembe venni. A kivizsgálás során a polgármesteri hivatal négy alkalmazottját meghallgatta már a rendőrség, tőlük a tanácsülésről és a határozathozatal módjáról érdeklődtek. /Kovács Csaba: Emberbaráti szempontokkal magyarázzák tettüket a székelyudvarhelyi polgári frakció tagjai. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./

Riadalmat keltett a magyarországi kábeltévés társaságok sorában egy romániai versenytárs megjelenése. A nagyváradi Teszári Zoltán tulajdonában levő RDS-RCS cégcsoport ugyanis lényegesen kedvezőbb ajánlatot tett a magyarországi tévézőknek, mint a kábeltévés cégek. A hét elején elindult Digi Tv-szolgáltatás előfizetői egy évig ingyen élvezhetik a műholdon keresztül átjátszott csatornákat, csupán a vételezéshez szükséges tányérantennát és beltéri egységet kell megvásárolniuk. Teszári Zoltán cége nemcsak az alacsony árakkal, a műsorkínálattal is túllicitálja versenytársait. A műholdas szórású Digi Tv-szolgáltatás Romániában is fejtörést okoz az RDS-RCS-cégcsoport konkurenseinek. Míg a legnagyobb kábelszolgáltató, az UPC havi 28 új lejért kínálja alapcsomagját, a Digi Tv-alapcsomag 21,18 lejbe kerül, és tízzel több adót tartalmaz mint az UPC-é. Az alapcsomag 41 csatornája elsősorban a román műsorokat tartalmazza. A magyar anyanyelvű nézők számára enyhe feláron (23,2 lej) kínál extracsomagot a cég, mely az alapcsomag adásai mellett az m1, a Duna Tv, a TV2, az RTL Klub, a Hír Tv, a Film+, a Cool Tv, a Viasat3, a Minimax HU / A+ műsorát kínálja. A cégcsoport kábeles szolgáltatásait Romániában 1,1 millió háztartásban élvezik. A Digi Tv műsorszórására pedig mintegy 140 ezren fizettek eddig elő. A zárkózottság Teszári Zoltánnak alapvető tulajdonsága. A 36. évét taposó fiatalemberről biztosan csak annyit lehet tudni, hogy évek óta a leggazdagabb romániai magyarként tartják számon. Teszári 2004 végén 93-95 millió dollárra becsült vagyonát 2005 novemberére megduplázta, a leggazdagabb romániaiak rangsorban a 17. helyen szerepelt 180-190 millió dollárral. Teszári sportolóból lett üzletember. 1990-ben húszéves fejjel egy fagylaltos bódé megnyitásával kezdett vállalkozni. Az üzlet annyira sikeres volt, hogy egy év múlva a cég már fagylaltpor-gyártásra szakosodhatott. A kábeltévés hálózatépítésbe 1992-ben még társával, Ludescher Csabával együtt vágtak bele, útjaik egy évvel később váltak el. Teszári kábeltévés hálózatára hamarosan internetes, 2003-tól pedig telefonszolgáltatást lehetett ráépíteni. Az RDS-RCS ma már komplex kábeltévé-internet-telefon szolgáltatáscsomagokat kínál, versenytársainál messze kedvezőbb áron. /Gazda Árpád: Romániai magyar befektetőtől retteg a magyarországi kábeltévés piac. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./

Negyvenkét EU-s témájú kézikönyvet tartalmazó csomagot adtak át Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen. Az adományokat Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke nevében Szabó Béla, csíkszeredai magyar főkonzul nyújtotta át. Hasonló adományban részesül további harminc erdélyi, horvátországi és vajdasági közgyűjtemény. /Daczó Dénes: Főkonzuli könyvadomány. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

Február 14-én Aradon, a Tóth Árpád Irodalmi Kör ülésén Kosztolányi Dezsőre emlékeztek az író halálának 70. évfordulója alkalmából. A 10-es sz. Általános Iskola magyartanára, Nagy Gizella Kosztolányi munkásságát méltatta, jellemezve A szegény kisgyermek panaszai című versciklusát, stílusát, témaköreit. /Emlékezetes irodalmi délután. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 17./

Magyarláposon Melencsuk Rozália, a helybéli magyarság mindenese, önkormányzati képviselője, RMDSZ-elnöke, pénztárosa, a közösségi élet egyik mozgatója elhatározta, hogy újraindítják az amatőr színjátszó mozgalmat. Rozália asszony és férje, nyugdíjas erdészmérnök még tagjai voltak a magyarláposi valamikori színjátszó csoportnak. /Simori Sándor: Új kezdet Magyarláposon. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), febr. 17./

Február 4-én a magyar szellemi élet köszöntötte a 95 éves Püski Sándort, azt a személyiséget, aki életét a nemzeti kultúra szolgálatába állította, aki az évtizedek során legjobb alkotóink könyveit adta az olvasók kezébe. „Betűkből teremtett univerzumot” – írta róla a Magyar Nemzet. Püski a harmincas évek végén létrehozott Magyar Élet Kiadója a nemzet sorskérdéseit felvállaló szellemi tábor, a népi irodalom és mozgalom tagjai – Sinka István, Szabó Dezső, Illyés Gyula, Németh László, Kodolányi János, Nyirő József, Erdélyi József, továbbá a Válasz, a Tanú, a Kelet Népe köré csoportosult többi alkotó – műveinek kiadójaként történelemformáló erővé magasodott, keresve a kivezető utat abból a kétpólusú világból, amely a német, illetve a szovjet hegemónia képében elnyeléssel fenyegette Közép-Európa államait. A kiadó 1944-ig százharminc könyvet jelentetett meg, olyanokat, amelyek az akkor élő nemzedék eszmei tájékozódását segítették, cselekvésre buzdítottak, nemzeti célokat szolgáltak. A Balatonszárszón 1943-ban megszervezett Magyar Élet tábor a kor meghatározó, irányszabó eseménye volt. Az Amerikai Egyesült Államokban 1975-ben megalakított Püski–Corvin Magyar Könyvesház egy időben volt a magyar kultúra előretolt bástyája, a diaszpórában élő magyarság szellemi központja volt. A New York-i Könyvesház által meghívott erdélyi, vajdasági, szlovákiai írók, a kiadó által megjelentetett műveik lármafaként hirdették a világnak fizikai és lelki elnyomorítást, a nyelvi genocídiumot, amely a kisebbséget fenyegette. Püski Sándor 1988-tól újra Magyarországon jelenteti meg, azokat az alkotókat és műveiket, amelyek a totalitarizmus korában elhallgattatásra ítéltettek. A budapesti Püski Könyvesház és a Kiadó ma is szellemi oázis, az egész Kárpát-medencére kisugárzó erőforrás. Jellegzetes borítólapja biztos ajánlólevél: e könyvek a legjava magyar irodalmat közvetítik az olvasók felé, méltatta Püski életművét Máriás József. /Máriás József: Betűkből teremtett univerzum. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 17./

A romániai református egyház zsinata kiáll az erdélyi magyar közösség önkormányzati jogai mellett, és teljes mértékben támogatja egy többszintű autonómia-rendszer létrehozása iránti jogos igényét – olvasható az elvi állásfoglalásban, amit többek között Tőkés László és Pap Géza református püspökök írtak alá. Az összefogást sürgette a Markó Béla RMDSZ-elnökhöz címzett nyílt levél, amit a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Bihar megyei és nagyváradi szervezetének elnöksége írt alá. Az MPSZ székelyföldi szárnyával rossz viszonyban lévő partiumiak szerint „a kis lépések politikája központi és helyi szinten is biztosíthat ugyan némi játékteret (ha nem önös érdekeket szolgál), de ez igazi áttörést nem hoz”. Szerintük szükség van a magyar-magyar párbeszédre. /Magyar egyházi, ellenzéki autonómia- és párbeszéd-szorgalmazás. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

Traian Basescu államfő „ezek a kisebbségi botrányhősök” megjegyzéssel fogadta az RMDSZ küldöttségét, amikor megbeszélésre hívta a pártokat. Korábban Markó Béla, az RMDSZ elnöke leszögezte, hogy a kisebbségi törvénytervezetről és az ennek kapcsán a közéletben elharapódzott nacionalista megnyilvánulásokról akar egyeztetni. A megbeszélés után Traian Basescu kijelentette: szükségesnek tartja a kisebbségi törvény elfogadását, mivel a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos törvényes előírások igen sok jogszabályban vannak „szétszórva”. Ugyanakkor meggyőződését fejezte ki, hogy sikerül majd olyan megoldást találni, amely nem vezet a kisebbségek esetében túlzott pozitív diszkriminációhoz. Az RMDSZ vezetői kérték az államfőt, hogy nyilvánítson véleményt a kisebbségi törvény kapcsán kialakult nézeteltérésekről. Az RMDSZ képviselői emlékeztettek, hogy az utóbbi időszakban felerősödött a nacionalista, kisebbség- és magyarellenes retorika. Az RMDSZ, a liberálisok és a demokraták is a Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) működését szabályzó sürgősségi rendelet parlamentbe való visszaküldését kérték. A nacionalista retorikát bizonyítja, hogy konzervatívvá vált volt nagy-romániás parlamenti képviselő, Petru Calian javasolni fogja: a parlament írásban kezdeményezze Frunda Györgynek, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése román küldöttségének éléről való visszahívását. Közölte: ha ezt nem fogadják el törvényhozó kollégái, akkor büntető feljelentést fogalmaz meg az RMDSZ-es szenátor ellen. Jó és fontos tervezetnek nevezte a Velencei Bizottság főtitkára, Gianni Buquicchio a romániai nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló jogszabályt. Gianni Buquicchio Markó Attilának kifejtette: a Velencei Bizottság aggódva figyeli a felerősödő nacionalista hangulatkeltést, amely nem vet jó fényt Románia külföldi megítélésére. /Basescu: „botrányhős kisebbségiek”. Az államfő nem akar túlzott pozitív diszkriminációt a kisebbségeknek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./ Újabb egyeztetésre várja a pártvezetőket Traian Basescu elnök, miután a hét végi tárgyalásokon eltértek a vélemények arról, hogyan lehetne kiutat találni a zsákutcából, amelyet a DNA működését szabályozó törvény elutasítása okozott. „Na mi van, leváltottak?” Ezzel a kérdéssel fordult az RMDSZ-delegációban részt vevő Frunda Györgyhöz Traian Basescu elnök, miután az „Itt vannak a botránykeltő kisebbségiek!” felkiáltással köszöntötte február 17-én a magyar politikusokat, köztük Markó Bélát, Takács Csabát, Verestóy Attilát, Márton Árpádot, Borbély Lászlót és Nagy Zsoltot. „Ez nem jött össze a nagy-romániásoknak” – válaszolt Frunda. A tárgyalás végén Markó Béla elmondta az újságíróknak, hogy valamennyi kérdést érintették. A szélsőséges megnyilvánulások közé sorolta Markó a Frunda elleni támadásokat is. Hangsúlyozta, Frundát dicséret, nem elmarasztalás illeti az ET parlamenti közgyűlésében kifejtett tevékenységéért. /Salamon Márton László: Traian Basescu és a „botránykeltők”. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

A magyar karok létrehozását támogató flashmobot hirdettek meg február 20-ára Kolozsváron, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Farkas utcai épülete előtt egy internetes körlevél révén. A tervek szerint reggel kilenc előtt tíz perccel kezdődik a közvélemény figyelmének megragadására Nyugat-Európában nemrég kitalált nyilvános akció. A felhívás szerint a résztvevők nagy sárga lapot hozzanak magukkal, amin több nyelven is az áll, hogy „Magyar karokat!”. A flashmob tíz percet tart, éppen kilenc óráig, amikor a 149 magyar oktató által kért magyar karok létrehozását megvitató egyetemi szenátusi ülés kezdődik. A szenátus ülése előtt megjelent az egyetemen a felsőoktatási intézmény hivatalos tájékoztatójának februári száma. Ebben szerepel az a határozat is, amely megállapítja, hogy a rektorátus javaslatára a február 20-ai ülésén a szenátus megerősíti az egyetem multikulturális jellegét, és szorgalmazza a „jelenlegi kultúrák közötti átjárhatóságot biztosító struktúra” fejlesztését, ami azt jelenti, hogy az egyetem elutasította a magyar karok létrehozására vonatkozó kérést. Ez az eljárás megerősíti, hogy a lényeges döntéseket a rektorátus hozza meg, a szenátus pedig – amelyiknek az egyetem legfőbb döntéshozó szerveként kellene működnie – csak rábólint a fentről érkező ukázra. /B. T.: Magyar karok: előre meghozott döntés. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

Előzetes letartóztatásba helyezték, majd február 18-án mégis szabadon engedték Marian Garleanut, a Romania Libera bukaresti központi napilap vranceai tudósítóját. Garleanut az ügyészség azzal vádolta, hogy miután titkosított információk birtokába jutott, nem tett eleget állampolgári kötelezettségének, és az illetékes intézmények értesítése helyett más személyeknek is továbbadta azokat. A szabadon engedett újságíró tagadta, hogy egy pillanatig is birtokában lett volna bármilyen titkosított információt tartalmazó dokumentum. Azt állította, hogy rögtön értesítette az illetékes szerveket. A Rompetrol igazgatóját azzal vádolják, hogy bűnöző csoportot próbált meg létrehozni pénzmosás céljával. Toró T. Tibor a képviselőház védelmi, közrend és nemzetbiztonsági bizottságának tagja szerint a törvény homályosan fogalmaz a titkosított információk meghatározásakor. /Gujdár Gabriella: Újságírófejeket szed a titoktörvény. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

A magyarországi kulturális sajtóban Szabó István filmrendező ügynökmúltjáról folyt a vita. Bíró Béla „a magyar értelmiség úgynevezett krémjének” nevezte azokat a baloldaliakat, akik rendszeresen aláírnak különböző tiltakozó leveleket, Most „az aláírók nyilvánosan közhírré tették, hogy ők továbbra is tisztelik és szeretik Szabó Istvánt.” Kissé túlozva, Szabó egyetlen művével sem aratott olyan visszhangos sikert, mint ügynökmúltjával, tette hozzá Bíró Béla. Szabó István első nyilatkozatában arról beszélt, hogy az ügynökügy élete legbátrabb cselekedete volt, hiszen besúgásaival barátját az akasztástól mentette meg. „Kit biztosítottak tehát az aláírók (esetleg öntudatlanul is) tiszteletükről és szeretetükről? Nyilvánvalóan a közéleti embert. De ha Szabó István továbbra is megbecsült közéleti személyiség, erkölcsi mérce, politikai példakép, akkor ezek a fogalmak tökéletesen értelmüket veszítik, s a magyar társadalom az eddiginél is rettenetesebb morális szakadékba zuhan.” – állapította meg Bíró Béla. Elmondta, hogy a Szekuritáté őt is többször próbálta beszervezni. Első „vallomásra” tizenötévesen volt iskolája igazgatója „beszélte rá”. Egyik barátja többször is azt állította: „gyalog is elmenne az Egyesült Államokba”. Valaki ezt besúgta. Bíró Bélával nyilatkozatot írattak. Ő akkor még fanatikusan hitt a kommunizmusban, mégis pontosan tudta, mit követ el. A fiút ezután az ország minden gimnáziumából kirúgták. „Ha Szabó Istvánt most tiszteletemről és szeretetemről biztosítanám, azt az egykori besúgót, illetve vallató tisztet rehabilitálnám, akik többek között engem is egy életre bűnrészessé tettek.” /Bíró Béla: Bűnrészesség. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

Az, hogy Románia teljesítse az uniós csatlakozási feltételeket, nem csak a politikusokon, hanem a szakembereken is múlik, ezért is fontosak a határokon átívelő szakmai találkozók” – fogalmazott Markó Béla miniszterelnök-helyettes a magyar állatorvosok világtalálkozójára írt levelében, melyet Kelemen Atilla képviselő, a mezőgazdasági szakbizottság elnöke tolmácsolt a Magyar Állatorvosok Világszervezete hét végi, félixfürdői nemzetközi konferenciájának megnyitóján. A szakmai találkozóra a Kárpát-medence országai mellett Nyugat-Európából és az Egyesült Államokból is érkeztek magyar állatorvosok. /Pap Melinda: Magyar állatorvosok világtalálkozója Váradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

A bukaresti Ziua napilap Sorin Rosca Stanescu irányítása alatt magyarellenes kampányba kezdett. Február 15-én az Erdélyben évekkel ezelőtt felállított Wass Albert-emlékműveket tüntette ki figyelmével. Nehezményezte, hogy amíg Ion Antonescu marsallnak tilos szobrot emelni, ez nem vonatkozik Wass Albertre is, noha 1946-ban mint háborús bűnöst halálra ítélték. A lap szerint Frunda György RMDSZ-szenátor 2002-ben kezdeményezte az író rehabilitálását. Február 18-án a Ziua hasábjain Göncz Árpád, és Orbán Viktor mellett tűnt fel Frunda György és az RMDSZ réme. Az öles cím önmagáért beszél: Budapest nem mond le Nagy-Magyarország álmáról: a Kárpát-medence magyar hegemóniájának visszaszerzését tervezi. Az olvasó megtudhatja, milyen messzire nyúlnak a gyökerek: 1992. június 13-án Horvát Attila diplomata Ulmban felvázolta Magyarország politikai stratégiáját, utalva arra, hogy Trianon területrablást szentesített. Mindaz, amit a diplomata akkor elmondott, ma is érvényes Magyarország külpolitikájára, csak ezzel magyarázható az RMDSZ-nek az utóbbi időben tanúsított, rendkívüli agresszivitása. Nagy-Magyarország visszaállításának stratégiájába illeszkedik két közismert politikus megnyilatkozása is. Göncz Árpád volt államelnök kijelentette (a Ziua természetesen nem jelzi, mikor, hol, kinek): „A magyar nemzet ragaszkodik jogához, hogy Erdély az övé legyen, ezért bármely pillanatban készen áll, hogy akár fegyvert is ragadjon”. Orbán Viktor volt kormányfő 1999. június 18-án utasította Kövér Lászlót, a titkosszolgálatok főnökét, hogy indítsa be a Duna fedőnevű akciót azzal a céllal, hogy az Egyesült Államok mintájára megalakuljon a Dél-keleti Magyar Régió, vagyis az új Nagy-Magyarország, benne Erdéllyel, majd Kárpátalja és a Felvidék bekebelezésével, de a román kémelhárítás idejében értesült a tervről, és sikerült ellenlépéseket tennie. Ugyanebben a lapszámban a Ziua betekintést nyújtott a magyar sovinizmus előzményeibe. Hivatkozott Petőfi Sándor 1848-as verseire és Dücső Csabára, aki Erdély minden románjának kiirtására buzdított. A történelemhamisításokat leleplezték olyan kiváló román hazafiak, mint Raoul Sorban és Petre Turlea. – Evenimentul Zilei című lap, február 16.: Sorin Rosca Stanescut a főügyészség vád alá helyezte a Rompetrol-ügyben. Miután az ügyészek beidézték kihallgatásra, a nyomozati anyag alapján közölték vele a vádat: szövetkezés szervezett bűnözői csoporttal. Erdélyi Riport /Nagyvárad/, február 16.: A kérdésre, hogy miben látja okát a személye ellen indított támadásoknak, Frunda György szenátor többek között így válaszolt: „El akarták terelni az emberek figyelmét a látványos korrupcióellenes harc sajtóvisszhangjáról. Nem véletlen, hogy ellenem a Ziua napilapban indult meg a támadás, abban az újságban, amelynek igazgatóját, Sorin Rosca Stanescut másnapra idézték be a korrupcióellenes igazgatóságra, pénzmosás és megvesztegetés vádjával.” /Barabás István: Magyar rémek Bukarestben. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

Bozóki András magyar kulturális miniszter nyolc pályázó közül a bírálóbizottság javaslatát figyelembe véve Hadnagy Miklóst találta a legalkalmasabbnak a sepsiszentgyörgyi kulturális fiókintézet leendő vezetőjének. Hadnagy Miklós 1974. május 19-én született Székelyudvarhelyen, középiskolai tanulmányai befejezése – 1992 – óta Magyarországon él. Nős, angolul és románul beszél. Hadnagy Miklós 2003-tól az Illyés Közalapítvány irodaigazgatója, 2002–2003 között elnöki főtanácsadó volt a Határon Túli Magyarok Hivatalánál, azt megelőzően négy évig parlamenti szakértője volt az Országgyűlés hivatalának. Hadnagy kinevezéséhez még szükséges az oktatási miniszter véleménye illetve a külügyminiszteri egyetértés. /Udvarhelyi Szentgyörgyön. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 20./

Luther Márton halálának 460. évfordulója alkalmából a marosvásárhelyi Új Kezdet református gyülekezeti folyóirat filmvetítéssel egybekötött megemlékezést szervezett február 17-én a Diakóniai Központban. Az érdeklődőket Ötvös József, a Marosi Református Egyházmegye esperese, vártemplomi lelkész köszöntötte, méltatva Luther Márton munkásságát. /(simon): Luther, a villám. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 20./

Elutasította a Babes–Bolyai Tudományegyetem szenátusa az önálló magyar karok létrehozását. A vezetőség a nyilvánosság kizárásával próbálta megtartani a szenátusi ülést, az újságírók jelentős részét nem engedték be az egyetem épületébe. Andrei Marga, az egyetem Akadémiai Tanácsának elnöke és Nicolae Bocsan, az egyetem rektora nem kívánt nyilatkozni a Szabadságnak. Az ülés után Salat Levente, a magyar tagozatért felelős rektor-helyettes elmondta: a magyar oktatók által aláírt beadványról közvetett formában döntött a szenátus. A rektor és az akadémiai tanács is előterjesztett egy dokumentumot, amelyek a magyar tagozat és a multikulturális intézményi struktúra fejlesztésének az alapelveit tartalmazza. Ezt a két dokumentumot a szenátus 85 igen szavazat és kilenc tartózkodás mellett elfogadta, ez gyakorlatilag a három karra vonatkozó beadvány elutasítását jelenti. Salat szerint belátható időn belül, a három kar kérdésére az egyetem keretében nem lehet visszatérni. Hozzátette: a beadvány megszerkesztésében szerepet vállaló Bolyai Kezdeményező Bizottság célja az volt, hogy az egyetem szenátusa részéről elutasító választ csikarjon ki, hogy e negatív állapot birtokában folytathassák a kérdés nemzetköziesítését célzó erőfeszítéseiket. Salat elismerte, hogy rektor-helyettesi mandátuma, amivel a román és magyar fél közötti közvetítés szerepét vállalta, kudarcot vallott. /Borbély Tamás: Elutasították a magyar karok létrehozását. Salat: csak kormányhatározattal lehetne megvalósítani a tervet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

Február 20-án az Országos Korrupcióellenes Hivatal (DNA) ügyészei házkutatást tartottak Adrian Nastase volt miniszterelnök bukaresti rezidenciájában. Kihallgatták Dana Nastasét, a politikus feleségét is, mindkettőjük ellen korrupciós vádak miatt indított vizsgálatot a DNA A képviselőház folyt a vita a házkutatás engedélyezéséről, közben a házkutatás megtörtént. Nastase kijelentette: nem értesítették a házkutatásról, fogalma sincs mit műveltek a házban. A vád: Adrian Nastase egy másik kormány-tisztségviselő készséges közbenjárásával kineveztette Irina Jianut az Állami Építkezésügyi Felügyelőség vezető tanácsának elnökévé. A hölgy 100 ezer USD értékű, Kínából importált műtárgyakkal hálálta meg Nastase szívességét, továbbá állta Nastase két ingatlanának felújítási munkálatainak tetemes részét 1,2 millió új lej értékben. Egyetlen korábbi kormány ideje alatt sem sikerült ilyen mértékben csökkenteni a magas szintű korrupciót – jelentette ki Traian Basescu államfő. Hozzátette, ennek veszélye nem szűnt meg. /Házkutatást tartottak Nastasénál. Fölöslegessé vált a képviselőház rábólintása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

Romániában Iliescutól Basescuig minden államelnök a szekuból kinőtt titkosszolgálatokra támaszkodott. 1990-ben a marosvásárhelyi fekete március végjátéka az volt, hogy létrehozták a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/. Az állítólagos magyar irredentizmus ellen. Az 1996-ban győztes Emil Constantinescu elnök egyszer csak azt vette észre, hogy a titkosszolgálatok hálójában vergődik, és amikor ezek megsúgták neki: nincs esélye a 2000-es választások megnyerésére, visszalépett a megmérettetéstől, kijelentve, hogy a szeku legyőzte. Az is lehet, hogy Constantinescut valamivel megzsarolták.  Iliescu visszatért a hatalomba, akkor egy volt katonatiszt került a hírszerzők élére, Radu Timofte. Timofte újból a román társadalom egyik legfontosabb intézményévé szervezte az SRI-t. Napirenden voltak a telefonlehallgatások, volt, hogy az utcán tartóztatták le a nemszeretem polgárokat, például Mugur Ciuvicát. Több mint másfél évtizeddel az 1989-es fordulat után 110 ezer szekusdossziét zároltak, nemzetvédelmi okok ürügyén ezekbe tekinteni tilos. Tehát 110 ezer régi besúgó, szekus hírszerzővé lépett elő. A liberális Dinu Patriciu ügyeinek vizsgálatakor kiderült, hogy a vállalkozó telefonját hosszú évekig törvénytelenül lehallgatták. Az utóbbi időszakban hivatalosan 14 ezer állampolgár telefonálást hallgatták le, még az ország elnöke is a napokban 2373 személy tavalyi lehallgatásáról beszélt. Traian Basescu az államelnöki választási kampányban megígérte: győzelme esetén leváltja mind a hírszerzőszolgálat, mind a kémelhárítás vezetőit. Nem váltotta le. Mert Radu Timofte és Traian Basescu egyetértett a hírszerző és kémelhárító szolgálatok szerepének felértékelésében. Előbb hozzákezdtek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) átfestésére. Erre jó volt a három újságíró iraki „elrablása”, amely körül immár egy esztendővel az eset után is sok a kérdőjel. Traian Basescu regnálása óta folyamatosan mind nagyobb hatáskörhöz jutnak a hírszerzők. Számos jogszabályba csempésztek be olyan cikkelyt, amely megkönnyíti a közpolgárok utáni kutakodást. A 10 ezer eurón felüli adásvételeket – tehát a telek- és házügyletek tekintélyes részét – jelenteni kell az SRI-nek. Basescu újra be akarja vezetni a rendőrspicli intézményét. Vagyis a fedett ügynökök alkalmazását, akik munkahelyeken, kocsmákban, templomokban vigyáznák az emberek viselkedését, beszédét.  A polgárok bankszámláiba is beletekinthetnek a titkosszolgálat emberei. Az újságíró biztos benne, hogy az úgynevezett magyar irredenták utáni kutakodás is felerősödött. A hírszerzők évi jelentéseiben szerepelt, hogy a magyar irredentizmus nemzetvédelmi szempontból veszélyes. Ezen az RMDSZ kormányzati szerepvállalása sem változtatott. /Román Győző: Téglák és sasszeműek. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 21./

A romániai romák helyzete a rabszolgaság eltörlése után 150 évvel sem változott lényegesen, s bár az alkotmány kifejezetten tiltja a kényszermunkát, a romák közül sokaknak csak a „közhasznú” munka jut osztályrészül – fejtette ki az MTI-nek Varga Andrea történész. A tíz év óta Bukarestben élő és dolgozó magyarországi kutató annak alkalmából beszélt erről, hogy 150 évvel ezelőtt, 1856. február 20-án írta alá Alexandru Ioan Cuza fejedelem az úgynevezett felszabadító okiratot. Ezáltal az országban hivatalosan felszámolták a cigányok rabszolgatartását. A román fejedelemségekben azelőtt tárgyként kezelték a cigány rabszolgákat, akiket kényükre-kedvükre lehetett adni-venni. Felszabadításuk nem humanitárius okokból történt, hanem amiatt, hogy már semmiféle gazdasági haszonnal nem kecsegtettek. Ebben az időben közel százezer cigányt engedtek szabadon a bojárok. Az állam a felszabadításért cserében fejenként tíz aranyat fizetett a rabszolgatartóknak. A fejedelmi kincstár elsősorban hitelre és értékjegyre vásárolta meg a cigányok szabadságát. Ezt a pénzügyi erőfeszítést később úgy próbálták ellensúlyozni, hogy a szabaddá vált romáknak dézsmát kellett fizetniük. A második világháborúban Antonescu fasiszta rendszere 25 ezer romát deportált Transznisztriába, ezek fele ott halt meg. A kommunizmus idején kitelepítéssel sújtották a cigányságot. /150 éve törölték el a rabszolgaságot. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 21./

A magyar kormány azt ígérte: a határon túli magyarokat nem használja majd eszközként a választási kampányban. Ennek ellenére az utóbbi hetekben elszaporodtak Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester elleni támadások. A jelenlegi kormánypártok célja: a „Fidesz-barát” Szász Jenő elleni vádakkal árnyékot vetni a polgári ellenzékre is.    Az Erdélyi Napló szerint azért esett a választás Marosvásárhelyre, hogy alkalmat nyújtsanak Pomogáts Bélának arra, hogy – a Székelyudvarhelyért Alapítvány immár négy esztendeje szabályszerűen elszámolt pályázata ürügyén – támadja Szász Jenőt. Pomogáts kifejtette, azért álltak el a pertől, mert nem akartak „egy erdélyi magyar alapítványt bukaresti román bíróság előtt perelni”. Valójában perelni akartak, olvasható a hetilapban, de budapesti keresetüket, megalapozatlanként, két ízben is visszautasították.  Pomogáts Béla gyaníthatóan politikai megrendelésre tette ezt. „A napokban olvastam a Népszabadság egyik erdélyi tudósításában, hogy az udvarhelyi árvízkárok enyhítésére befolyó, a magyar társadalom adakozásából összegyűlt magyarországi segélypénzek nem az árvízkárosultak otthonainak, templomainak a felépítését szolgálták, hanem egyszerűen a polgármester magánszámlájára kerültek, és az udvarhelyi sportcsarnok renoválására használták fel” – mondta Pomogáts, majd a következőképpen folytatta: „Helytelen lenne, ha a közvélemény egyszerűen szemet hunyna ezek fölött a tények fölött, csak azért, mert egy olyan emberről van szó, akinek befolyásos helyzete van a román politikai életben és a magyar politikában is.”  /Szentgyörgyi László: Erdélyben kampányolnak a magyar kormánypártok. Szász Jenőt mondanak, Fideszt gondolnak. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 21./

Ájtatos süketelés címmel jelent meg A Hétben Parászka Boróka cikke, amely a toleranciáról szóló képmutató szólamokat vette célba. Az első kijelentés szerint a csíksomlyói búcsújárás karikatúra, a szerző szerint e vallási zarándoklatot meglovagolja a politika, és nemzeti összetartozás kirakatának szerepét erőltette rá a sajtó. Mi köze a gyalog több tíz, esetleg száz kilométert is megtevő, kizárólag vallási indítékból zarándokló csángónak az esemény mediatizálásához? A népviselet tenné jelmezbállá a búcsút? A szerző toleranciáról beszél, akkor több szempontot is figyelembe kellene vennie. Nem mindenki turista azon a búcsún, vannak, akik imádkozni mennek oda. Talán a média kritizálása szerencsésebb lenne, mint közel négyszázezer erdélyi katolikus önérzetének célbavétele. Itt a saját toleranciáról szóló tétel kerül kínos helyzetbe. Nem lehet következtetést levonni az összes pap műveletlenségére vonatkozóan, ahogyan azt a szerző teszi. Vállalná-e a papság vallási műveletlenségéről hangoztatott véleményét a szerző mondjuk egy római vagy freiburgi oklevéllel rendelkező pappal szemben állva? A Hét tavalyi, pápa halála utáni száma hozott egy cikket Hans Küngtől, a vezető katolikus teológustól, a hetilap Künignek nevezte a szerzőt. Helytelen, hogy egy iskola rákényszerítse a vallásoktatást a gyerekekre és a szülőkre. Bűncselekménynek számítana, ha a szülő, törvényes jogaival élve, írásban kérte volna azt, hogy gyereke más tantárgyat vehessen fel vallás helyett, és ezt az igazgató megtagadta volna tőle. De ilyen konkrét esetet nem hoz fel a szerző. Sohasem hallotta, hogy valakit kényszerítettek volna imára állami iskolában, írta Nemes István. Parászka szerint Erdély iskoláinak „jelentős részében” kényszerítik vallásórára járni a gyerekeket. Ez rágalmazás. – Romániában az alapvető jogokkal van probléma. Érdemesebb is lenne ez ellen küzdeni, mint az egyházat egy már nem létező középkorba gyömöszölni vissza... eléggé nagy energiával és cinizmussal. /Nemes István: A tolerancia dilemmái avagy profán süketelés. = A Hét (Marosvásárhely), febr. 21./(A szerző katolikus hitoktató. A Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karán szerzett oklevelet, jelenleg a Sapientia EMTE csíkszeredai karának könyvtárosa.).

Gyöngyösi Csilla református lelkész írásában hangsúlyozta, hogy az apologéta egyrészt keresztényként képvisel „egy bizonyos hitet”, másrészt „párbeszédet kezdeményez az emberekkel. Szükséges hozzá a szellemi nyitottság, a vitára való képesség.” Jelenleg „az egyház a társadalom számára többé-kevésbé „csak” kulturális és szociális kontextusban értelmezhető – az egyház a világiak szemében akkor tölti be hivatását, ha felvállalja a kultúra ápolását és a szociális intézményeket. Az egyház azonban nem ezt látja a legfontosabbnak az önértelmezésében.” Az egyház krízishelyzetben van: képtelen elérni az embereket, „hatalmi helyzetében nem szokott hozzá, hogy az emberek igényéhez alkalmazkodjon”. A szerző Vályi Nagy Ervin tanulmányaira hivatkozva írta, hogy amikor az egyház konzerválni akarja saját magát, „és ki akarja zárni a változás lehetőségét, tulajdonképpen saját alapjait tagadja meg.” Ha az egyház képtelen a változásra, a párbeszédre is képtelen. Felmerül a kérdés: mit akar konzerválni/megőrizni az egyház, mint szervezet? Mi az, ami a hitben korhoz kötött, így múlandó, s mi az, ami örök? Ki az, aki meghatározza, hogy mi a múlandó, és mi örök? Milyen tekintéllyel? „Bezárkózás a nemzeti hagyományba” – ezt elítéli a szerző. Védeni a hagyományt, szerinte ez azt jelenti: „életben tartani az Idegen mítoszát. Aki nem más, mint az ellenség, mert nem olyan, nem azt a nyelvet beszéli, nem úgy gondolkodik, stb.” „Ebből a szellemiségből fakad sok felekezet nacionalizmusa is, ez azonban önmagában is ellentmond a kereszténység internacionalista szellemiségének.” „Az egyház helyzete, szerepének nyílt megvitatása tabu-téma. Éppen ezért jelen írás vitaindító akar lenni.” /Gyöngyösi Csilla: Egyház és világ viszonya – elméletben. = A Hét (Marosvásárhely), febr. 21./ (A szerző református lelkész)

Február 19-én, vasárnap Gyorokon megtartott újságíró-olvasó találkozón a résztvevők örömmel újságolták: a katolikus parókia mellett leromlott állapotban lévő egykori egyházi óvoda épületének a felújítása érdekében lépések történtek. Cziszter Kálmán építészmérnök elkészítette a felújításhoz szükséges felmérést, tanulmányt, míg Éder Ottó tanár a munkálatokhoz, illetve az épületben beindítandó Szent Donát Ifjúsági Központ létrehozásához szükséges anyagiakért pályázatban fordult a Communitas Alapítványhoz. A legtöbben a vízelvezetők eldugulása, a pangó vizek miatt esős időben járhatatlanná váló gyoroki járdák, utak miatt panaszkodtak. /(balta): Legnagyobb gond a sártenger. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 21./

A Maros Megyei Pedagógusok Háza állami támogatásból és saját bevételeiből egyaránt jelentős összegeket költ a könyvtár állományának bővítésére, tájékoztatott Nagy Edit, az intézmény vezetője. A huszonötezer kötetes bibliotékában a pedagógiai, lélektani, pszichopedagógiai szakkönyvek kerülnek előtérbe a szépirodalommal szemben. Legutóbb Rózsa Mária, aki három évtizedig az Oktatási Minisztérium mellett működő Didaktikai és Pedagógiai Könyvkiadó szerkesztőjeként tevékenykedett, adományozott több mint négyszáz, a magyar nyelv oktatásáról szóló kötetet a Pedagógusok Házának. Anyanyelvi tankönyveink sok erőfeszítés árán kerülhettek az iskolákba, viszont „nem hiába dolgoztunk, mert a tankönyveinknek üzenete volt” – vallotta az egykori szerkesztő, aki az erdélyi tankönyvírás történetének megírását szorgalmazta. /(mészely): Tankönyveink üzenete. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 21./

A Sepsiszentgyörgyön létrehozandó magyar kulturális fiókintézet igazgatására a székelyudvarhelyi születésű 32 éves Hadnagy Miklóst találta a legalkalmasabbnak Bozóki András tárcavezető a nyolc pályázó közül. A román parlament még nem ratifikálta a fiókintézet megnyitását lehetővé tevő egyezményt. Hadnagy Miklós kifejtette, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézetnek a romániai magyarság és az anyaország között kell közvetítenie. Fel kell vállalnia a többi, régióban élő kisebbségi közösség művészetének, kultúrájának bemutatását, de különös figyelmet kell fordítania a romániai magyarság kultúrája bemutatására és közvetítésére a világ országaiban. Hosszú távon magyarországi, romániai és Kárpát-medencei intézményeket felölelő hálózatot kell kialakítani. Hadnagy Miklós 1992-ben telepedett át Székelyudvarhelyről Magyarországra. Eddig is kulturális területen tevékenykedett: parlamenti szakértőként, a Határon Túli Magyarok Hivatalánál, illetve az Illyés Közalapítványnál. /Guther M. Ilona: Kultúrablak Európára. Interjú Hadnagy Miklóssal, a szentgyörgyi kultúrfiók leendő igazgatójával. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./ 15/ 401 évvel ezelőtt, 1605. február 21-én a székely rendek Nyárádszeredában fejedelemmé választották Bocskai Istvánt. Nem egészen két hónap elteltével, április 19-én a szerencsi országgyűlésen már a magyarországi rendek is megválasztották, 20-án be is iktatták a tisztségbe. Szeptember 14-én Szászmedgyesen a három nemzet nevében iktatták be Bocskait erdélyi és magyarországi fejedelemnek. Ezekre az eseményekre emlékeznek tíz napon át Nyárádszeredában. Február 20-án marosvásárhelyi, szovátai és nyárádszeredai diákok vettek részt a Bocskai fejedelem korát, a vallási tolerancia szellemét idéző történelmi tárgyú vetélkedőn, este pedig lakossági fórumot tartottak. /Bakó Zoltán: Bocskai-napok Nyárádszeredában. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

Elhunyt Dezső Gábor (Kolozsvár, 1947. május 27. – Kolozsvár, 2006. február 16.) matematikus, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense, több matematikai jegyzet és könyv szerzője, a kolozsvári Matematikai Lapok szerkesztőbizottsági tagja, a matematika módszertanának oktatója. A román nyelvű tanítás mellett fontosnak tartotta, hogy magyar nyelvű könyvet írjon a régi Antenna-sorozatba. 2001-ben beindult a közgazdasági karon is a magyar nyelvű oktatás, és nem volt aki tanítsa a matematikát, Dezső Gábor elvállalta. Megírta egyetemi jegyzetét, amely azóta több kiadást is megért. Amikor kellett, német nyelven is tanított. Aktív szervezője volt a Bolyai Nyári Akadémia matematika-szekciójának. Több éven keresztül a Bolyai Társaság titkári teendőit is ellátta. Szorgalmazta diákjainak tudományos diákköri tevékenységét, külföldi konferenciákra vitte őket, mint alig két hete még. Szeretettel búcsúztatta az elhunytat jó barátja, Kása Zoltán professzor. /Kása Zoltán: Dezső Gábor sírjánál. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./