Kolozsváron november 11-én levetítik Zágoni Balázs Képzelt forradalom, avagy Osztrák–Magyar Románia című 1956-os dokumentumfilmjét. Kolozsváron a Korunk folyóirat szervezte történészkonferencia résztvevői láthatják először a filmet, majd este a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem épületében tartanak nyilvános vetítést az alkotók részvételével. A dokumentumfilm középpontjában a Szoboszlay-ügy áll. Szoboszlay Aladár és hívei az ötvenes évek derekán egyidejű forradalmat akartak kirobbantani Magyarországon és Romániában, egy új közös román–magyar államalakulat, a Confederatio létrehozásáért. Tíz fiatalt – köztük Szoboszlayt – a temesvári bíróság halálbüntetésre, negyvenhetet évtizedekig tartó kényszermunkára, illetve börtönre ítélt. A film egyik szereplője az a Stefano Bottoni történész, aki a Szekuritáté dossziéiban talált háttér-információk nyomán elkezdte feltárni a történteket. A filmben megszólal a gyergyószárhegyi Ferenc Ervin atya, aki ismerte a tervezet előkészületeit, valamint Szoboszlay Aladár testvére is. /Márton Éva: Terítéken a Szoboszlay-ügy. = Krónika (Kolozsvár), nov. 2./

Erdélyi Halottak Emlékhelyét kívánják felépíteni a budapesti Reménység Szigetén – tájékoztatott Zalatnay István, az Erdélyi Gyülekezet vezető lelkésze. Mint minden évben, idén is egész napos rendezvény keretében emlékeztek november 1-jén Magyarországon élő erdélyiek az otthoni földben nyugvó szeretteikre, református istentisztelet és római katolikus mise keretében. Az ideiglenes emlékhelyen az elhunyt hozzátartozóik nevét tartalmazó kis kartonlapokat, valamint gyertyát, mécsest, virágot helyeztek el. A felépítendő emlékhely tervét Eleőd Ákos építész készítette. /Guther M. Ilona, Budapest: Erdélyi Halottak Napja. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

Brassai Sámuel házsongárdi sírjánál emlékeztek meg az ötvenhatos egyetemisták 49 évvel ezelőtti kivonulásáról, melynek nyomán elkezdődtek az októberi magyar forradalmat követő erdélyi perek. Az egyetemi ifjúság 1956-ban itt hallgathatta meg először Bartis Ferenc híressé vált Utószó című költeményét, melynek „és mégis élünk” refrénje hosszú ideig szállóigévé vált a fiatalok körében. A Málnási Ferenc és Pataki Enikő magyartanárok által szervezett rendezvényen – melyen diákok adtak elő korabeli hangulatot idéző verseket, köztük az Utószót – Bartis Ferenc, az Összmagyar Testület elnöke is jelen volt. /Csomafáy Ferenc: Ötvenhatosok szelleme a Házsongárdban. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

Turulmadaras kopjafát avattak Kispiacon a délszláv háborúban elesett magyar áldozatok emlékére. Az Egyesült Magyar Ifjúság (EMI) szervezésében október 30-án megtartott emlékműavatón sok száz résztvevő előtt felszólalók az igazságtalanságról, a magyar áldozatokról beszéltek. Most először tettek magyar fiatalok és idősebbek fogadalmat arról, hogy többé nem fognak gyáva módon megfutamodni, nem adják másnak hazájukat, nem hagyják veszni nemzetüket. A kispiaciak bátorsága (mint ismeretes, e falucska lakói nem engedték, hogy fiaikat a szerb mészárszékre hurcolják) ehhez kellő erőt és megfelelő útmutatást ad. Maurer Oszkár, az EMI elnöke megfogalmazta: akkor lehetünk majd elégedettek, hogyha nem a halottainkra emlékező kopjafákat állítunk, hanem az égbe törő hatalmas obeliszkeket, amelyek nemzetünk dicsőségét hirdetik. A beszédek után a helyi plébános, Szél József megáldotta a turulmadaras kopjafát. /Kopjafa a délszláv háborúk magyar áldozatainak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

A képviselőházban is folytatódik a szenátusban alkalmazott halogatási folyamat, amely csak alkalom arra, hogy egyesek folytathassák ultranacionalista retorikájukat – jelentette ki Markó Béla bukaresti sajtóértekezletén. Markó szerint európai integrációs szemszögből is sürgős a kisebbségi törvénytervezet elfogadása. Sajnálatos módon irredentistáknak, fasisztáknak neveznek bennünket – mondta Markó. /Markó: a koalíció érdeke a kisebbségi törvénytervezet mielőbbi elfogadása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

Az RMDSZ hajlik arra a megoldásra, hogy ne válassza szét a Babes–Bolyai Tudományegyetemet (BBTE), és gondolkodik azon, hogy a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) legyen az önálló magyar állami felsőoktatási intézmény. Emellett egy harmadik intézmény létrehozásának lehetőségét is fontolgatják, ami akár az 1998-ban tervezett Petőfi–Schiller Egyetem is lehetne. Mindezt Kötő József, az RMDSZ színeit képviselő oktatási államtitkár nyilatkozta a Szabadságnak. A politikus szerint az RMDSZ azért hajlik erre a megoldásra, mert a BBTE oktatói elsősorban a kolozsvári egyetemen tervezett önálló magyar karok és tanszékek létesítésére kérnek politikai támogatást. Arra a kérdésre, hogy gondoltak-e arra, legyen az EMTE a román állam által finanszírozott önálló egyetem, Markó elmondta: az alapító erdélyi magyar történelmi egyházaknak kell eldönteniük, alkalmasnak tartják-e ezt a megoldási lehetőséget. Az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökeinek távlati célja a teljes jogú, magyar nyelvű, adófizetők pénzéből államilag támogatott felsőoktatás létrehozása. Kötő József szerint vagy az EMTE-t alakítanák önálló állami egyetemmé, vagy egy harmadik felsőoktatási intézményt hoznának létre. Az államtitkár közölte: még érvényben van az a kormányhatározat, amellyel kimondták a Petőfi–Schiller Egyetem létrehozását. Kötő elmondta: egyelőre a kisebbségi törvénytervezet a prioritás, utána pedig a felekezeti oktatást szabályozó törvénytervezetet kell megvitatni, de elképzelhető, hogy ezzel párhuzamosan a romániai magyar felsőoktatás gondjait is felvetik. /Borbély Tamás: Felmelegítik a Petőfi–Schillert? Harmadik egyetem létrehozásán is gondolkodnak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

Interjút adott a Transindex internetes portálnak Hantz Péter adjunktus, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke. Elmondta, hogy egy állami magyar egyetemi konzorciumot hozna létre, amelynek egyik tagja a Bolyai Egyetem lenne. A BBTE magyar természettudományi, humán tudományi, valamint társadalom- és gazdaságtudományi karait a lehető legsürgősebben létre kell hozni, hangsúlyozta. A Bolyai Kezdeményező Bizottság rendelkezésére állnak az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Oktatási Szakbizottságának irodái, számítógépei és alkalmazottai, a működéshez szükséges összegeket pedig adományokból gyűjtik össze. A Bolyai Egyetemnek a BBTE infrastruktúra 25 százalékát, a székelyföldi campusokat és a főépület felét kell örökölnie. Ha nem történik változás, és a jelenlegi keretek közt kell tovább dolgoz­ni, akkor a BBTE magyar tagozatának jelen­tős része menthetetlenül le fog épülni, jelentette ki. Az egyetem vezetősége elérte, hogy a magyar tagozat vezetői szembeforduljanak velük, és egyes magyar vezetők végezzék el a »piszkos munka« tekintélyes részét. /(b. kovács): Valóban szét akarjuk szakítani a Babes-Bolyai Tudományegyetemet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 3./

Az alkotmányt és az emberi jogokat sértőnek, illetve diszkriminatívnak tartja a kultusztörvény tervezetét az a tíz civil szervezet, amelyek nyílt levélben bírálták a napokban a készülő jogszabályt. A legfőbb kifogás, hogy a készülő jogszabály állandósítaná a jelenlegi tulajdonviszonyokat, korlátozva a görög katolikus egyház jogérvényesítési lehetőségeit. A görög katolikus végleg búcsút mondhat a kommunizmus idején elkobzott, máig az ortodox egyház által használt ingatlanainak, ha a kultusztörvény tervezetét jelenlegi formájában fogadja el a parlament. A dokumentum aláírói – köztük a Helsinki Bizottság (APADOR-CH) – szerint a kultusztörvény tervezete számos diszkriminatív, az emberi jogokat sértő előírást tartalmaz. Korábban, tizennégy éven át az 1990-ben elfogadott törvényerejű rendelet megtiltotta a görög katolikusoknak, hogy a bíróságon kérjék elkobzott javaikat. A tavaly életbe lépett módosítás előírja, hogy amennyiben a kétoldalú egyeztetések harminc napon belül nem vezetnek eredményre, a görög katolikusok a törvényszéken kereshetik igazukat. A változtatás óriási felháborodást váltott ki a többségi egyház köreiben. Teoctist pátriárka tizenegypontos tiltakozó levelet tett közzé, amelyben többek között azzal vádolta a görög katolikusok, hogy úgymond jogtalanul visszafoglalják egykori templomaikat. /Szőcs Levente: Kultusztörvény – „fagyos” tulajdonviszonyok. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

A rendszerváltás utáni időszak egyik visszatérő kutatási témája az erdélyi magyar intézmények kérdése. Mindmáig nem sok eredmény született. Ennek egyik oka az erdélyi tudományos élet széttöredezettsége. A magyar intézményeket a nagyrészt a magyar elit által létrehozott civil szervezetekkel azonosították. Kiss Dénes célszerűnek tartja a magyar intézményrendszerhez sorolt intézmények halmazát a követett céljaik szerint „alrendszerekre” felosztani. Hat alrendszert javasol: közigazgatási-, politikai-, gazdasági-, vallási-, oktatási-tudományos- és művelődési alrendszereket. Egyesületi keretek között működnek egyes protestáns megújulási mozgalmak és a jogi kerettel is rendelkező katolikus bázisközösségi mozgalmak (ilyen pl. a református egyházban működő CE Szövetség). Szintén egyesületi formában működnek az állam által egyházakként el nem ismert, vagy az elismerés folyamatában levő új, vagy Erdélybe újonnan érkező vallási közösségek. Szoros politikai kötődésűek egyes központilag szervezett ifjúsági szervezeti hálózatok is, melyek a politikai elit utánpótlása számára képeznek részben szocializációs, részben legitimációs hátteret, alapot. – A művelődési alrendszerhez tartozik a legkiterjedtebb jogi formával nem rendelkező egyesületi szféra: tánc- és zeneművészeti csoportok, színjátszó körök, tájházak és egyéb gyűjtemények. – A gazdasági alrendszer művelődési-kulturális orientáltságú szektorát a cégekként működő könyv és lapkiadók, szerkesztőségek, könyvesboltok alkotják, az írott és elektronikus média egy része is ide tartozik, valamint a kulturális programszervezést is vállaló irodalmi kávézók és művész-kocsmák. – A kolozsvári kiadású Erdélyi Társadalom folyóirat, illetve a csíkszeredai KAM Regionális és Antropológiai Kutatások Központja kiadványainak szerzői például egymás írásaira egyáltalán nem hivatkoznak, hivatkozásaik a közvetlen munkatársak közöttiek, illetve a magyarországi és angolszász szakmai mezők fele mutatnak. /Kiss Dénes: Az erdélyi magyar intézményrendszerről. = A Hét (Marosvásárhely), nov. 3./

A marosvásárhelyi Cserealji Református Egyházközség lelkészei, Bende Sándor főgondnok és Takács Mihály gondnok ünnepi istentiszteletre hívták össze a gyülekezetet. Megköszönték mindazoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy az egyház újabb ingatlannal gazdagodjon. A templom szomszédságában lévő házat és 4 ár területet 1000-1200 család adakozásából sikerült megvásárolni. A zenekedvelő gyerekek is részt vállaltak, hiszen Bustya Judit kántor vezetésével karácsonyi CD-t, hanglemezt adtak ki, amelynek teljes bevételét a házvásárlásra ajánlották fel. Varga László nyugalmazott lelkipásztor, akinek nevéhez a gyülekezet születése, a templomépítés, papilakvásárlás fűződik, előadást tartott az egyházközség 17 éves történetéről. A gyülekezet lélekszáma most már 5000 alá csökkent, a gyülekezet mégis „naggyá nőtte ki” magát – mondta Varga László. /Mezey Sarolta: Gyarapodás a Cserealján. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 3./

November 3-án Salat Levente, a BBTE magyar tagozatáért felelős rektor-helyettes részvételével tartották meg a kolozsvári Protestáns Teológián a Bolyai Est harmadik rendezvényét. A Marius Tabacu médiaszakember által vezetett beszélgetésen a magyar tagozat vezetősége képviseltette magát, a román tagozatról azonban vezetőségi tisztséggel nem rendelkezők voltak Pop Ioan, Costel Sarbu, Decebal Ciurchea, a BBTE tanárai egyhangúlag elismerték, hogy a romániai magyarságnak joga van az önálló magyar egyetem létrehozására. Péntek Imre, a vitaest egyik szervezője, az egyetem pénzügyi átláthatatlanságára hívta fel a figyelmet, ami a két tagozat oktatói közötti bizalmatlanságot erősíti. Péntek János, a BBTE professzora szerint nincs akadálya arra, hogy a BBTE-n tervezett két önálló magyar kar létrejöjjön. /B.T.: Aránytalan vita a magyar felsőoktatásról. Nem képviseltette magát a BBTE román vezetősége. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

Az RMDSZ vonja vissza a kisebbségi törvénytervezetét – áll egyebek között abban a nyilatkozatban, amit Tőkés László püspök ismertetett november 3-án budapesti sajtótájékoztatóján. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szerint az erdélyi magyarságnak a román uniós integrációval kapcsolatos érdekérvényesítése eléggé felemás. Olyan fontos kérdésekben, mint az egyházi ingatlanok visszaszerzése, a magyar felsőoktatás vagy az autonómia kérdése, a magyar érdekek kárt szenvednek – hangsúlyozta. /Tőkés: az RMDSZ vonja vissza a kisebbségi törvénytervezetét. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 4./ A sajtótájékoztatón Tőkés László az általa ismertetett nyilatkozatot öt szervezet – az EMNT, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) – fogalmazta meg, akik „nem az RMDSZ ellenében sorakoztak fel, hanem a magyarság érdekében” – hangsúlyozta a püspök. Markó Attila államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője a kisebbségi törvénytervezet visszavonásának kérésével kapcsolatban kijelentette, nem látja a logikáját. „Lehet kiskapuzgatni, hogy a kulturális autonómián kívül más autonómia-koncepciónak is helye jusson – de a megoldás, a nagykapu maga – a lényege a törvénynek – éppen ez: minden közösség maga dönti el, hogy a saját kultúrájában mi történjék” – mondta. Markó Attila szerint éppen ezen autonómia-forma révén érhető el, hogy egy közösség választott testülete maga dönthesse el, a saját iskolájában milyen szempontok szerint, mi hogyan szerveződjék. „Nem látok ebben a pillanatban alternatívát a kisebbségi törvényünkre” – tette hozzá Markó Attila. /Gergely Edit: „Lehet kiskapuzni, de a nagy kapu adott”. A kisebbségi törvénytervezet visszavonását kéri az RMDSZ-től Tőkés László. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

Az 1956-os forradalomra emlékeznek Sepsiszentgyörgyön a Volt Politikai Foglyok Háromszéki Szövetségének és az Erdélyi Bajtársi Társaság tagjai november 4-én, amikor megindultak a szovjet csapatok a forradalom eltiprására. A Fidesz hívására október 23-án százezernyi ember sereglett össze, ennek ellenére a Magyarországon regnáló szocialista kormányzat forradalmat kisajátítani szándékozó rohamot indított, mondván, Nagy Imre is kommunista, illetve szocialista volt. /Sylvester Lajos: A forradalom mágnesespólus-cseréje. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 4./

„A reformáció nem elválaszt, hanem összeköt, hisz megjelenése a katolikus egyház megújulását is eredményezte” – jelentette ki Tőkés László református püspök azon az emlékünnepségen, amelyet hármas évforduló alkalmából rendeztek meg a héten Nagyváradon. A Királyhághómelléki Református Egyházkerület kilenc egyházmegyéjének képviselői a reformáció emlékünnepére, az egyházkerület létrejöttének 85., valamint 1989 utáni újjászületésének 15. évfordulójára emlékezett. A rendezvényen Horkay László kárpátaljai református püspök hirdetett igét. /Balogh Levente: A reformáció összeköt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 4./

November 4-én ülésezett az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa (OÖT). – A decentralizációs törvénycsomagnak olyannak kell lennie, hogy valóban többletlehetőségeket biztosítson számunkra – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök- helyettes, az RMDSZ elnöket. Markó a koalíció teljesítményét jónak minősítette, azt viszont elfogadhatatlannak nevezte, hogy míg Európának azt üzenik, minden rendben van, a szenátusban, az egyik koalíciós partner elutasításával, a másik partner sunyításával leszavazzák a kisebbségi törvénytervezetet. Veszélyesnek nevezte, hogy egyre magyarellenesebb hangokat ütnek meg a parlamentben. Ellentmondásosnak tartotta azt a két állásfoglalást, amelyek egyikét a Hargita megyei román civil szervezetek írtak alá, tiltakozva a kisebbségi törvénytervezet ellen, alkotmányellenesnek, veszélyesnek nevezve azt, másikat pedig az EMNT, az MPSZ, az SZNT, a MIT és az Erdélyi Magyar Ifjak fogalmazták meg, e szervezetek pedig ugyanazt hozták fel a kisebbségi törvénytervezet ellen, mint a szélsőségesen nacionalista román szervezetek. Seres Dénes parlamenti képviselő hangsúlyozta, hogy a decentralizációs törvénycsomag felemásra sikeredett, „nem tudtunk érvényt szerezni 15 év alatt követeléseinknek”. A tanácskozás végén megválasztották az OÖT alelnökeit, Lokodi Edit, Molnos Lajos, Ladányi László, Vajda Lajos, Bognár Levente, Pop Imre, Ludescher István és Baka Mátyás személyében. /Antalfi Imola: Ülésezett az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 5./

„A moldvai római katolikusok a kommunista rendszer által szörnyű nyomásnak voltak kitéve, hogy magyarokká váljanak. A szocializmus építése azt is célul tűzte, hogy kilúgozza a román nemzeti öntudatot, miáltal jobban ellenőrzése alatt tartja a társadalmat.” – olvasható a Római Katolikusok Dumitru Martinas Egyesülete által készített irományban. A csaknem négy újságoldalt betöltő fogalmazvány szerint az 50-es évek kommunista rendszere szovjet nyomásra magyar iskolákat indított be Moldvában azzal a céllal, hogy az itteni román katolikusok (a „tanulmányban” a csángók végig ezen a néven szerepelnek) elfelejtsék őseik dák-latin nyelvét. Az elmagyarosítás nem sikerült, mert a lakosság követelte, hogy gyermekei románul tanulhassanak. Ebben a törekvésben legnagyobb segítséget a iasi-i római katolikus püspökség nyújtott, amely hősi módra egyszerre viselt hadat a magyar mesterkedések és a kommunista rendszer ellen. A „román identitás elleni agresszió” 1989 után új lendületet vett, noha a közösség 95 százaléka románnak vallotta magát. Ez nem zavarta az RMDSZ és Budapest agitátorait, sőt odáig merészkedtek, hogy egy pusztinai bácsit rábeszéltek, a népszámlálás alkalmával, vallja magát magyarnak. Csakhogy bákói újságírók kiderítették: az öregember fia a csíkszeredai RMDSZ alkalmazottja. A leleplezések sora folytatódott 2002-ben, amikor Kallós Zoltán etnográfus, „mellékesen a moldvai katolikusok elmagyarosítása kommunista offenzívájának élharcosa” Kolozsvárról magyar népdalokat hozott, ezeket megtanította a római katolikusoknak, hogy azután népköltészetükkel bizonyítsa magyar származásukat. Érdemes emlékeztetni, hogy Kallós Zoltánt a kommunizmus idején bebörtönözték, most mégis a lapban mint a rendszer kiszolgálója szerepel. Gabriel Andreescu az Observatorul Cultural 2002. május 13-i számában kimutatta, hogy csángó témában az állami intézmények szervezte szimpóziumokra mindig a román sovén-nacionalizmusnak azokat az élharcosait hívják meg, akik egymással mindenben egyetértenek. Így történt többek között a Román Akadémia védnöksége alatt 2002. április 29-én Bukarestben megtartott szeminárium esetében is. A szervezőknek gondjuk volt arra, hogy ne hívjanak meg egyetlen magyar történészt sem, nehogy megzavarja a harmóniát, végül csak Borbély László RMDSZ-képviselő követelésére engedték be a terembe a csángó magyarok néhány képviselőjét. Gabriel Andreescu emlékeztetett: Dumitru Martinas Originea ceangailor din Moldova című dilettáns könyve 1985-ben, tehát a kommunista propagandagépezet rendelésére és jóváhagyásával jelent meg, legújabb kiadását pedig Ion Coja, a Vatra Romaneasca alelnöke látta el lelkendező előszóval. /Barabás István: Hamis tudós. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 5./

Temesváron november 4-én a Kós Károly Közösségi Központban megnyílt Böszörményi Zoltánnak, a Nyugati Jelen és az Irodalmi Jelen főszerkesztőjének a Barbados szigetén készült fotóit tartalmazó kiállítása, egyúttal bemutatták a kortárs magyar irodalom fenegyerekének elkönyvelt Orbán János Dénes két kötetét /Búbocska és Legszebb versek/. A könyvekről Eszteró István költőtárs, ny. magyartanár mondott méltatást. Előzőleg a Bartók-gimnáziumban tartott szavalóverseny zsűri elnöki tisztségét töltötte be Orbán János Dénes. /P. L. Zs.: Barbadosi életképek és “egy pokolian jó könyv”. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 5./

A 96 éves Veress István okleveles kertész és agrármérnök, a kolozsvári Mezőgazdasági Intézet nyugalmazott tanszékvezető professzora 57 éve szüntelenül tevékenykedik Kolozsváron. A gyümölcstermesztés szerelmese. Nagyenyeden született 1909. november 5-én, a budapesti Kertészeti Főiskolát jeles eredménnyel végezte. Az EMGE /Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület/ révén ment ki Németországba gyakornokoskodni. Hazatérése után a díszfaiskola egyik részlegének a vezetője lett. Amikor 1935-ben a nagyenyedi Bethlen Kollégium Csombordon megnyitotta a Téli Gazdasági és Szőlészeti Iskoláját, meghívták szaktanárnak és megválasztották igazgatóhelyettesnek is. Itt dolgozott 15 éven át, 1949-ig. Akkor Veress Istvánt hivatalból áthelyezték a Kolozsvári Mezőgazdasági Intézetbe, ahol egyenesen tanszékvezető egyetemi tanárnak nevezték ki. Az agrármérnökin tíz évig tanított magyarul, azután az 1972-es nyugdíjba vonulásáig románul. Létrehoztak egy páratlan, több mint 200 gyümölcsfajtából álló gyümölcsfa gyűjteményt, köztük a régi és őshonos erdélyi almafajtákat is. Szakcikkei folyamatosan megjelennek. A romániai magyar nyelvű szakirodalomban elsőként jelent meg két kötetes munkájuk, Az almástermésűek és csonthéjasok termesztése és nemesítése, szerzői: Palocsay Rudolf, Veress István, Antal Dániel és Mózes Pál, valamint a Héjasok és bogyós gyümölcsűek termesztése és nemesítése, ennek megírásánál közreműködött még Keszi-Harmath Erzsébet és Kolozsy Erzsébet. Veress István az 1992-ben Kolozsváron megalakult Kertbarátok Egyesületének tiszteletbeli elnökeként rendszeresen adott elő a kertbarát találkozókon. /Starmüller Géza: 96. születésnapi köszöntő. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

Megjelent Székelyek. Magyar írók novellái a Székelyföldről, a székely emberről. /Noran Kiadó, Budapest, 2005/ című válogatás. Harminckét szerző munkái sorakoznak a könyven Ady Endrétől Mikszáth Kálmánon át Wass Albertig, Sas Péter szerkesztésében. /-etha: Magyar írók a székelyekről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

A román kormány kezdeményezésére október 28-án Bukarestben, a Victoria palotában (a kormány székházában) az egyházi javak visszaszolgáltatására alakult különbizottság tagjai tanácskozásra gyűltek össze a romániai vallásfelekezetek elöljáróival és képviselőivel. A találkozó fő témáját a romániai egyházak tulajdonában volt ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény alkalmazása, illetve a visszaszolgáltatás meggyorsításának feltételei képezték. Ugyancsak a felekezeti oktatással, a vallásügyi törvénnyel, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával, illetve más, időszerű problémákkal kapcsolatban október 29-én az RMDSZ kolozsvári ügyvezető elnökségének székházában Markó Béla szövetségi elnök is találkozóra hívta a történelmi egyházak képviselőit, az RMDSZ vezetőit valamint az egyházügyi kérdésekkel is foglalkozó tisztségviselőket. /(Sipos Enikő): Egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról tanácskoztak. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 6./

November 6-án Kézdivásárhelyen, a Céhtörténeti Múzeumban megnyílt az Incze István festőművész születésének századik évfordulója alkalmából rendezett emlékkiállítás. Dimény Attila múzeumvezető házigazdaként a céhes városban született Incze István életrajzi adatait ismertette, majd felkérte Márton Árpád csíkszeredai festőművészt, a néhai művész egykori tanítványát és Incze László ny. muzológust, hogy nyissák meg a múzeumnak adományozott, 39 munkát – zömében udvartereket – bemutató tárlatot. Fellépett a Bod Péter Tanítóképző barokk zenekara. /(I. I.): Incze István-emlékkiállítás nyílt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 7./

November 5-én Marosvásárhelyen tartotta rendes évi közgyűlését az erdélyi magyar történelmi családok egyesülete, a Castellum Alapítvány. Szó esett egyebek mellett a kommunista diktatúrában elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvényről, az ezzel kapcsolatos, Erdély-szerte tapasztalható helyhatósági visszaélésekről, a végrehajtások lassított üteméről. A tisztújítás alkalmával tiszteletbeli tanácsadói szerepet szavazott a tagság az alapítvány két rangidős személyének: Apor Csabának és Csávossy Györgynek. Az elnök Haller Béla maradt, a két alelnök közül Kerekesné Béldi Máriát is újraválasztották, a másik eddigi alelnök, Torma Miklós betegsége miatt lemondott tisztségéről, helyette Ugron Zoltánra esett a választás. /(Komoróczy György): Közgyűlést tartott a Castellum. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov.7./

Az erdélyi magyarság autonómiaigényének kinyilvánítása óta első alkalommal tartanak autonómiakonferenciát Bukarestben. Az Európai Unió által finanszírozott rendezvényt a Robert Schuman Alapítvány szervezte. A november 7-én kezdődött konferencia szervezői arra tettek kísérletet, hogy a román politikai élet meghatározó személyiségeivel is megismertessék az önkormányzatiságon alapuló Európai Unión belüli modelleket. A konferencia címe – Szubszidiaritás és önkormányzatiság az EU-ban – éppen azokat a kulcsszavakat tartalmazza, amelyek figyelembevételét az Európai Parlament javasolta Romániának a magyar kisebbség helyzetének a megoldására. Gál Kinga, az Európai Parlament képviselője elmondta, a választás nem véletlen. Rendkívül fontosnak tartotta, hogy az Európai Unió soros elnökségét ellátó Nagy-Britannia kormánya is képviseltette magát a rendezvényen. Peter Thompson, a brit igazságügyi minisztérium igazgatója arról tartott előadást, hogy skót, walesi és északír devolúciós folyamat milyen kedvező hatásokat váltott ki országában. A finnországi svéd autonómia tapasztalatait Jannika Enegren-Aberg, a finn igazságügy-minisztérium képviselője osztotta meg a bukaresti hallgatósággal. /Autonómiakonferencia Bukarestben. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./

Székelyudvarhelyen a városházi munkabeszüntetés orvoslása szerepelt a november 7-éi rendkívüli önkormányzati ülés napirendjén. Szász Jenő polgármester bemutatta az RMDSZ-es városatyák által igényelt dokumentációt. A testület jóváhagyta a polgármesteri hivatal személyzeti felépítését, illetve a tisztségek jegyzékét. Az alkalmazottak megkapják bérüket és beszüntetik a sztrájkot. /Szász Emese: Székelyudvarhely. Kiegészítették a költségvetést. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./

Kilencedik alkalommal került sor a szamosújvári Téka Művelődési Alapítvány és a kolozsvári Archívum Alapítvány által szervezett Mezőségi Népzene és Néptánc Fesztiválra. A rendezvény jelentős népszerűségre tett szert szakmai és táncházas körökben. A bel- és külföldi csoportvezetők, koreográfusok, szakemberek szakmai tapasztalatszerzésre használják ezt az alkalmat. A találkozó a Téka Házban a széki fiatalok bemutató táncával kezdődött. A bemutatón és a táncházban közreműködött a Háromszék és a Sóvirág zenekar is. /Szamosújvár. Őrzik a hiteles népi értékeket adományt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

Újabb irodalmi találkozóhellyel gazdagodott Marosvásárhely. A Kultúrpalota, Bernády Ház, Deus Providebit Ház, Bocskai Terem, Diakóniai Központ, unitárius egyházi tanácsterem mellett most az új lehetőség a nemrég felújított Pálffy-ház. November 5-én itt volt Tomaso Kemeny, azaz Kemény Tamás, a gyermekkorában Olaszországba szakadt irodalmár /ma az egyik leghíresebb olasz, vagy olaszul (is) író költő/ könyvbemutatója. A szerző olasz nyelven írt, nemrégiben magyarra fordított Erdély aranypora /Irodalmi Jelen Könyvek, Arad/ című eposzának bemutatóján Kemény Tamással–Tomaso Kemennyel Szőcs Géza beszélgetett. Tomaso Kemeny Budapesten született, egész életében foglalkoztatta Erdély, annak történelme, mitológiája, és ennek eredménye a megszületett mű: La Transilvania Liberata. A páduai egyetemen angol irodalmat tanító Kemény Tamással erről is beszélgetett Szőcs Géza. /Nagy Botond: Erdélyi aranypor. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 8./

Megjelent Böszörményi Zoltán első regénye /Vanda örök. Ulpius-ház Könyvkiadó, Budapest, 2005/. Írója a Nyugati Jelen napilap és az Irodalmi Jelen folyóirat főszerkesztője, több verseskötet szerzője, a torontói egyetem filozófiai karának diplomása. A Vanda örök sodró cselekményű, izgalmas történet. /Jámbor Gyula: Ki van a tükörben? = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./

Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter átadta Calin Popescu Tariceanu kormányfőnek az Európai Bizottság figyelmeztető levelét, amelyet Oli Rehn bővítési biztos küldött. A levél nagy vonalakban megismétli az október 25-én ismertetett országjelentés következtetéseit, átveszi a figyelmeztető jeleket is. Az áruk szabad forgalmával kapcsolatos részben a levél sürgeti egy átfogó közbeszerzési törvény mielőbbi elfogadását, ellenkező esetben hátrányos helyzet alakul ki a kohéziós és strukturális alapok elosztásában. A levél hangsúlyozza, meg kel valósítani az adó- és illetékügyi európai tájékoztató rendszert. A levél kitér az igazságügy és belügyek fejezetére is: szigorítani kell az ellenőrző procedúrákat a határátkelőkön, továbbá egyértelmű bizonyítékokat kell felmutatni a korrupció elleni harcban. /Megérkezett az EB figyelmeztető levele. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./

Markó Béla miniszterelnök-helyettes november 7-én Bukarestben részt vett a Kin-state involment in minority protection – Lessons learned című könyv bemutatóján. A Nemzetközi Jog és Nemzetközi Kapcsolatok Egyesülete, a Velencei Bizottság és a Külügyminisztérium együttműködésével kiadott kötet a 2004. február 12-én Bukarestben megrendezett szeminárium anyagát tartalmazza, az előadások a kisebbségvédelem európai gyakorlatát járják körül, különös figyelemmel a státustörvény kedvezménytörvény által kiváltott szakmai és politikai vitákra. Markó szerint az elmúlt 15 évben szemléletváltás történt a nemzeti kisebbségek problémái rendezése tekintetében. Ugyanígy, hosszas viták előzték meg a Magyarország által bevezetett kedvezménytörvény elfogadását. Markó Béla jogosnak tekinti, hogy Magyarország kezdeményezett egy, a határon túli magyarok érdekeit támogató törvényt, amely ma már példaértékű jogszabály más országok hasonló törekvéseiben. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség az elmúlt időszakban a párbeszéd, az együttműködés útját választotta a konfrontáció, a heves viták helyett – emlékeztetett a szövetségi elnök, ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a kisebbségi kérdések ügye nem visszafordíthatatlan. Amíg egyik héten közös román-magyar kormányülést rendeztek Bukarestben, addig néhány nappal később a szenátus elutasította a kisebbségi törvénytervezetet. /Anyaország és kisebbségvédelem. Nemzetközi könyvbemutató Bukarestben. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./

A román rendőrség ezentúl állásokat tart fenn kötelékében kisebbségiek számára is, mivel jótékony hatása lehet annak, ha a rendfenntartó közeg ,,ismeri a lakosság nyelvét és szokásait”. A minap Brüsszelben közzétett 2005-ös országjelentés megírta, hogy a kisebbségi nyelvhasználat dolgában még sok a tennivaló a rendőrségeken, azaz további lépéseket kellene tenni, hogy a rendőrségi eljárások során használható legyen a magyar nyelv például. Az utóbbi években Háromszéken a rendőrségi alkalmazottak 95 százaléka volt román nemzetiségű. Vettek fel magyarokat is, de arány még mindig abnormálisan alacsony. Ráadásul kisegítői, alárendelt szerepkörükben valóban csak a tolmácsi feladatokat láthatják el. Szó sincs hát arról, amit joggal vár el a székelység az általa 80–85 százalékban lakott régióban: hogy parancsnoki karától le az ablakhoz ültetett hölgyig és titkárnőig többségében magyar nyelvet ismerő, sőt, magyar legyen az állomány. Az a gyakorlat, hogy a magyarnak mondott rendőrtiszt csak főnökei utasítására hajlandó magyarul megszólalni. Hasonlóképpen robotszerűen jár el a közrendőr, aki igazoltatáskor kizárólag csak románul hajlandó szólni. /B. Kovács András: Magyarul bemutatkozó rendőrt! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 9./