Először rendezi meg idén augusztus 11–15. között a két testvérszervezet, az Erdélyi Magyar Ifjak és az Egyesült Magyar Ifjúság nemzeti táborát a Gyergyószentmiklós melletti 4-es Motel nevű kempingben. A tábor fő célkitűzése: összefogni azokat a magyar fiatalokat, akik fontosnak tartják a nemzeti értékek és hagyományok ápolását, a magyar nemzet történelmének, irodalmának ismeretét. Lesznek történelmi előadások (Szent Korona, Trianon, párizsi békeszerződés), vita Erdély és a magyarság jövőjéről, íjászat, rovásírás, irodalom, borkóstoló, néptánc, tábortűz, koncertek, s még sok minden. Bővebb információk a http:// www.emitabor.hu honlapon. /Erdélyi nemzeti tábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 3./

Kolozsváron a Jézus Társaság (jezsuiták) Hajnal negyedi Manréza lelkigyakorlatos központjában P. Olivo Bosa provinciális és P. Szőcs László, a lelkigyakorlatos központ magyar részlegének vezetője előtt egy román jezsuita tett örök fogadalmat. A romániai jezsuita rendtartománynak jelenleg 28 tagja van. /Fodor György: Erősödik a jezsuita rend. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

Augusztus 2-án Kolozsváron, a Művészeti Múzeumban megnyílt a tizedik éve megrendezett Kalotaszegi Alkotótáborban készült alkotások tárlata. – A kalotaszegi, szűkebben a zsoboki táj változatossága alkalmas arra, hogy művésztábornak adjon helyet – fogalmazott Banner Zoltán művészettörténész. A dokumentarista technikák alkalmazása ellenben több mint leltár: a nemzettudat erősítése mellett mintakönyvül szolgálhat majd az elkövetkező nemzedékek számára – értékelte a műkritikus. A tekintélyes gyűjtemény őrzője a zsoboki református gyülekezet, a Bánffyhunyadon felépítendő Kós Károly Kulturális Központ ad majd otthont a legsikerültebb műalkotásoknak. /Farkas Imola: Hagyományőrzés és modernség – 10 éves a zsoboki művésztábor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

Egységes szabadkereskedelmi övezet megteremtése és a térségbe irányuló közvetlen beruházások fellendítése volt a két fő témája annak a tanácskozásnak, amelyet immár negyedik alkalommal tartottak meg augusztus 3-án Salzburgban a délkelet-európai országok kormányfői. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök az idei romániai árvízkatasztrófa példája alapján a kölcsönös humanitárius segítség fokozását szorgalmazta. /Egységes szabadkereskedelmi övezet Délkelet-Európának. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

„Traian Basescu tulajdonképpen tatár származású, elsősorban emiatt manipulálja előszeretettel a román nép szenvedéseit. Akkor, amikor a hatalmat akarták megszerezni, a kisebbségi származásúak mindig is tudták, hogy annak a népnek, amelynek körében élnek, hogyan használják ki maguk javára frusztrációit, szenvedéseit. Lásd a korzikai Bonaparte esetét a franciákkal, az osztrák származású Hitlerét a németekkel, a grúz Dzsugasviliét (Sztálin) az oroszokkal, vagy most a tatár Basescu magatartását a románokkal” – írta egyik publicisztikájában Adrian Severin SZDP-s képviselő. A kijelentés nagy felháborodást keltett: amint azt Asztalos Csaba, a Diszkriminációellenes Tanács elnöke a sajtónak elmondta, ők is felfigyeltek Severin cikkére és vizsgálják az esetet. A tatár kisebbség képviselői tagadják, hogy Basescu elnök közösségük tagja volna. /Severin letatározta Basescut. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

Ha a magyar kormány attól tart, hogy a kettős állampolgárság választójoggal is járna, „akkor el kell mondani, hogy egyetlen határon túli magyar szervezet sem kívánja, hogy a választóit bevonják a (magyarországi) belpolitikai csatározásokba” – nyilatkozta augusztus 3-án Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke a Pozsonyban megjelenő Új Szóban. Az MKP korábban sérelmezte, amiért a külhoni magyarok képviselőit nem hívták meg a múlt hét végén Budapesten megtartott nemzetközi konferenciára, ahol szakértők vizsgálták a kettős állampolgárság intézményét érintő kérdéseket. Budapest ismét a „rólunk, nélkülünk” elvet alkalmazta: azon gondolkodnak, hogy nézzen ki a kettős állampolgárság, vagy az azt helyettesítő intézmény, de az érintetteket nem hívják meg. Ez rossz módszer – mondta a vezető szlovákiai magyar politikus, és emlékeztetett rá, hogy a meghívás nem először maradt el. /Bugár nem igényelne magyarországi választójogot. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 4./

Az elvileg kizárólag magántőkéből működő Romániai Magyar Szó megszűnését Markó Béla, az RMDSZ elnöke tudatta a szerkesztőség vezetőségével. Megfeledkezett arról, hogy szóljon a papír szerinti főrészvényesnek, Birtalan Józsefnek, akinek a konkurens lapok érdeklődő újságíróitól kellett értesülnie a fejleményekről. Stanik István, az RMDSZ kommunikációs tanácsadója azt próbálta elhitetni, hogy az általa vezetett Scripta Kiadó Rt. előbb „észlelte a romániai magyar sajtóban keletkezett űrt”, és csak azt követően kezdett az űr betöltésén töprengeni. Mindez aligha hihető annak a tükrében, hogy a Scripta vezetői már egy héttel a Magyar Szó megszűnte után sajtótájékoztatón kívánják bemutatni az új lap tervét, írta Gazda Árpád. E furcsaságok arra utalnak, hogy a Magyar Szónál tulajdonképpen a gazdi, az RMDSZ osztotta újra a lapokat. A Scripta részvényeinek 84,6 százalékát birtokló Verestóy Attilának lenne ugyan pénze, hiszen az év elején csupán a Hungastro étkezési jegyeket forgalmazó cégéből 2,3 millió eurót vett ki osztalékként. A szenátor azonban aligha kíván olyan vállalkozás egyedüli finanszírozója lenni, mely rövid és középtávon csak veszteséget ígér. Az új lap alighanem a napokban megalakult Szülőföld Alap felé kacsingat. Így hát az erdélyi magyar polgár az állampolgárság helyett ajánlott Szülőföld Alapból egy pártlappal vigasztalódhat. /Gazda Árpád: Állampolgárság helyett pártlap? = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./

1990 tavaszán tűntek el Kézdivásárhelyen a Vörös Hadsereg, a Lenin, a Dimitrov és egyéb utcanevek, és az utcák egy része visszakapta régi, egykori hagyományos nevét, vagy történelmi személyiségekről nevezték el. Azóta, nem történt lényeges utcanév változtatás. Incze László ny. múzeumigazgató, történész foglalkozott a legszakavatottabban a város régi és új utcaneveivel, évek óta szorgalmazza a további módosításokat. Nincs Báró Szentkereszty Stefánia, Cserey Jánosné, Ikafalvi Dienes Ödön, Földi István, Jakabos Ödön vagy Bányai János utca a városban, és a felsorolás még nem teljes. /Iochom István: Kézdivásárhely adóssága. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 4./

A Küküllő-menti Szászszentlászló községhez tartozó Almakeréken a település fennállásának 700. évfordulóját ünneplik augusztus 3–8. között. Az öt napig tartó emlékünnepség az interkulturalitás jegyében zajlik, mert ma is szép számmal élnek itt szászok, vannak magyarok is, de a falut többségében románok lakják. Fellép a falu fúvószenekara, bemutatják a helység, valamint az Apafi család történetét, lesz utcabál, és orgonakoncertet is tartanak a Boldogasszony tiszteletére emelt gótikus templomban, amely egyike a legszebb szász vidéki erődtemplomoknak. /Fám Erika: Az Apafiakra emlékeznek Almakeréken. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./

Megjelent Szabó István, Kézdivásárhelyen élő nyugalmazott tanár Bita. Adalékok Bita falutörténetéhez /Médium Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ című munkája. Telis-tele van értékes, de veszendő helytörténeti adatokkal. Szorgalommal gyűjtött, értékes adattár a kis könyv. Helyet kapott könyvében Bita jeles lelkésze, Demeter Antal és a kiváló helytörténész, dr. Nagy Lajos rétyi orvos írása is. /Falutörténet százhetven oldalon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 4./

Felelősség Erdélyért címmel jelent meg a Pallas-Akadémiánál Pomogáts Béla irodalomtörténész, az erdélyi magyar irodalom és történet egyik legjobb ismerőjének kötete, amely alcíme szerint nemzetpolitikai jegyzeteket tartalmaz, amelyek 1988 és 1994 között íródtak. Pomogáts Béla a transzszilvanizmusról értekezve Jelszó és mítosz /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ címmel megjelentette a két világháború közötti, transzszilvanizmusról szóló viták majdnem teljes anyagát. Pomogáts kiadta az erdélyi magyar irodalom tárgykörében írott portréit, elemzéseit, esszéit is (Erdély hűségében, 2002, Erdélyi tetőn, 2004 – mindkét kötet a Pallas Akadémiánál jelent meg). /Bogdán László: Felelősség Erdélyért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 4./

Tibori Szabó Zoltán megdöbbenten olvasta Stefano Bottoni hozzá intézett nyílt levelét az A Hét augusztus 4-i számában. Bottoni ugyanis leszögezte, hogy László Dezső „bebizonyítottan antiszemita”. A nyílt levél László Dezső három olyan szövegének lelőhelyére is rámutatott, amelyek Bottoni szerint a néhai kolozsvári református lelkész antiszemitizmusát bizonyítják. Tibori Szabó Zoltán megkereste a Bottoni által idézett forrásokat. A jelzett írásokban nincs szó antiszemitizmusról. Tibori rájött, hogy Bottoni nem a Hitel 1942. áprilisi számában megjelent Korszerű magyarság címmel olvasható László Dezső-tanulmányból idézett, hanem a valóban antiszemita írásokat is közlő Erdélyi Lapok 1942. április 25-i számából, amely az eredeti tanulmányból kiemelt részleteket közölt. Az „elsődleges források” ugyanis mást mutatnak, mint amit Bottoni a köztiszteletnek örvendő László Dezsőről megfogalmazott. László Dezső tanulmányában leszögezte: „A korszerű keresztyénség egy negatív tényben, az úgynevezett antiszemitizmusban jelentkezett.” Ezt Stefano Bottoni azonban nem tudhatta, mert a valóban antiszemita oldalra húzó Erdélyi Lapoknak ezt a mondatot nem állt érdekében közölni. /Tibori Szabó Zoltán: Indulatunk és felelősségünk. Viszontválasz Stefano Bottoninak. = A Hét (Marosvásárhely), aug. 18./ Előzmény: Stefano Bottoni: Válasz. = A Hét (Marosvásárhely), aug. 4./

Augusztus 4-én Kolozsváron ülésezett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Ügyvezető Elnöksége. Veress Emőd önkormányzatokért felelős alelnök elmondta, hogy a közigazgatási reformmal kapcsolatos RMDSZ álláspont kialakítása érdekében az Önkormányzati Főosztály konzultáció sorozatot kezdeményez a megyei és területi önkormányzati konferenciákkal Lakatos András oktatási ügyvezető alelnök tájékoztatta az elnökséget arról, hogy a Romániai Magyar Közoktatási Tanács legutóbbi döntése alapján, az Oktatási Főosztály elkészítette a tankönyvlektorok jegyzékét. A főosztály a mintegy 70 személyt tartalmazó névsort az Erdélyi Tankönyvtanács és az Erdélyi Tankönyvkiadók javaslata alapján állította össze. A Magyarországon szerzett oklevelek romániai honosítása kapcsán Lakatos elmondta, hogy a program keretén belül 2005 első felében közel 200 oklevél elismertetésében sikerült közbenjárni. Pénzforrások hiányában a program szünetel, ezért az ügyvezető elnök, a program további finanszírozása érdekében, magyarországi és hazai források felkutatásával bízta meg az oktatási alelnököt. Uniós pályázaton keresztül Kalotaszentkirály megkapta az Európai Falu címet. /Prioritásokról tárgyalt az RMDSZ ügyvezető elnöksége. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 5./

Elfogadta a kormány a földek visszaszolgáltatására vonatkozó törvény alkalmazási szabályzatát, ennek révén rövidül az a periódus, amely alatt az egykori tulajdonosok újra birtokba vehetik államosított földterületeiket. A kormányülés után Gheorghe Flutur mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és vidékfejlesztési miniszter elmondta, az érintetteknek 60 nap áll a rendelkezésükre igényeik benyújtására attól kezdve, hogy a törvény megjelent a Hivatalos Közlönyben. Flutur szerint a föld- és erdőterületek visszaszolgáltatására vonatkozó új törvény alkalmazásával mintegy 500 ezer hektárnyi államosított földet és erdőt vesznek újra birtokukba egykori tulajdonosaik. /B. B. E.: Elfogadta a kormány a föld-visszaszolgáltatás lépéseit. = Krónika (Kolozsvár), aug. 5./

Augusztus 4-én ünnepi ülést tartott Csíkszereda önkormányzata. A legjobb tanulmányi és sporteredményeket elérő diákoknak és a másnap fellépő Illés együttes tagjainak díszokleveleket adtak át. Az Illés együttes tagjait, a nagy csapatot vastaps fogadta a teremben. Az ünnepi ülés megnyitása után egyperces néma csenddel adóztak a jelenlévők az Illés együttes dobosa, a csíkszeredai fellépés kezdeményezője, az idén elhunyt Pásztory Zoltán emlékének. Illés Lajosnak, Szörényi Leventének, Bródy Jánosnak, Szörényi Szabolcsnak és Szörényi Örsnek Ráduly Róbert Kálmán polgármester díszoklevelet adott át. Ráduly Róbert Kálmán az önkormányzat, a városvezetés tevékenységét ismertette az elmúlt egy év tükrében. – Két kellemetlen esemény történt az elmúlt egy évben, az első a tavaly december 5-i népszavazás, a másik pedig a tavaszi és nyári árvizek. Ezek is bizonyították, hogy leginkább csak magunkra számíthatunk, és a magunk útját kell járnunk – mondta Ráduly. Csíkszereda 2005 – számok és képek címmel vetítéssel kísért bemutatót tekinthettek meg a jelenlévők az önkormányzat tevékenységéről. Külön megdicsérte Ráduly Róbert a Csíki Székely Múzeum, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, a Csíki Játékszín, és nem utolsósorban a Sapientia – EMTE keretében zajló tevékenységet, amelyek a város hírnevét öregbítik. A Sapientia két tanszékvezetője, Bíró Zoltán és Szabó Árpád a díszoklevél mellé a város zászlóját is átvehette, azzal a kéréssel együtt, hogy tűzzék ki az egyetem bejáratához, jelezve az együvé tartozást. /Kovács Attila: Díszoklevél a nagy csapatnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 5./

Mozgalmas az élet Máréfalván a tájházban és udvarán. Megálmodója, kivitelezője, Kovács Piroska nyugalmazott tanárnő akár ide is költözhetne, mert többet tartózkodik kedvenc birodalmában, mint otthon. Megkezdődött az immár negyedik alkalommal megszervezett faragótábor, Tankó Albert faragómester segíti őket. Szallos Kis Judit tanárnő, a faragótábor szervezője a Communitas Alapítvány támogatta tevékenység programjáról tájékoztatott. Közel 30 tanuló nevezett be az idei táborba. Ezt megelőzően a bútorfestők vehették birtokukba a telket. /Kristó Tibor: Mozgalmas tájház és udvara. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 5./

2002 óta két óriási bőröndben járják Balogh Ernő (1882-1969) hatalmas fekete-fehér képei Erdély városait. A nagy erdélyi geográfus képei Erdély változó tájait és épített környezetét mutatják be. A vándorkiállítás most Nagybányára érkezett. Balogh Ernő fényképeinek nagy részét úgynevezett fényképező útjain készítette. Az egyik legszebb turisztikai témájú könyvet, Tavaszy Sándor Erdélyi tetők (Úti élmények és természeti képek) című írását, amelyet az Erdélyi Szépmíves Céh adott ki 1938-ban, ugyancsak Balogh Ernő fotói illusztrálták. /(déel): Balogh Ernő (1882-1969) fotográfiái Nagybányán. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), aug. 5./

A Múzsa, a Népújság hétvégi irodalmi- művészeti melléklete elérkezett a 700. számához. Az 1991 tavaszán útjára bocsátott melléklet elérte a képzeletbeli 5600-as oldalszámot. A Múzsa verseket, rövid prózákat, könyvismertetőket, beszélgetéseket, kisesszéket, kritikákat és művészi reprodukciókat tartalmaz. /Nagy Miklós Kund: Múzsa – 700. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./

Idén nyáron töltötte volna élete nyolcvanadik esztendejét Nagy László, a második világháború utáni magyar líra egyik nagy alakja. Nagy László verseinek egyik állandó kísértő témája a balladás-mitikus paraszti világ elmúlása. Nem sokkal halála előtt egy interjúban keményen fogalmazott, amikor a hatalomról kérdezték. Hatalomra nem török – mondotta –, verseimben hatalom van! Erre az időszakra esnek emlékezetes erdélyi útjai is, ismerkedése a másik magyar világgal. /Bogdán László: Nyolcvan éve született Nagy László. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./

Veress Dániel /1929-2002/ késleltetett indulása után világirodalmi tárgyú esszékkel indulva, a peregrinusok igazságát vallotta – használni akart, tudását a közösség vélt vagy valós érdekében mozgósítani –, nagyon hamar visszatért örök témájához: Erdélyhez, ide kapcsolódnak drámái Mikesről, a véres farsangról, Kemény Zsigmondról, Wesselényiről, esszéi az erdélyi emlékirat-irodalomról, Wesselényiről, Németh Lászlóról, Mikes Kelemenről, Kemény Zsigmondról, akinek borongó kedélye szinte átsüt Veress Dániel mondatain, hiszen ő is szerette a setétet és a szélzúgást!… Nemhiába volt Veress Dániel íróként és irodalomtörténészként is Erdély egyik legjobb ismerője, tudta folytatni Benkő Samu példás megfogalmazását a helyzetről, a bajvívó értelemről. /Bogdán László: Veress Dánielről pontosan, pontatlanul. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./

A magyarországi Honvédség és Társadalom Baráti Körök Országos Szövetsége és a Debreceni Hőszolgáltató Rt. 17 nagy teljesítményű számítógépet és 3 lézernyomtatót tartalmazó adományt juttatott el Csíkkozmásra, a Csík Terület Ifjúsági Tanácsa (CSTIT) által elindított Hargita Háló rendszerben működő teleházak számára. A csíkkozmási ifjúsági szervezet, a KOMISZ vezetője, Szántó László megköszönte az adományt, amelyből tíz gép és egy nyomtató a kozmási teleházban marad, hármat Kovászna megyei, illetve négyet más csíki teleházak kapnak meg. /Magyarországi adomány a teleházak számára. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug.6./

Szabó Gy. László, a nagyapa orgonaépítő mester volt, 40 évig űzött mestersége alatt legalább 32 orgonát épített Erdélyben, legalább 150 orgonát javított Székelyföldön, Csángóföldön, Partiumban. A Romániában fellelhető több mint 1100 orgonából legalább ezer hangszer Erdélyben található. Az unokák, a három testvér, hűek maradtak az orgonához: Molnár Csaba és Molnár József orgonaépítő, Molnár Tünde pedig orgonaművész Marosvásárhelyen, a Zeneakadémián doktorált, itthon és külföldön koncertezik sikerrel. Apjuk református lelkész Misztótfaluban, a Misztótfalusi Kis Miklós Múzeum alapítója. Marosvásárhelyen Molnár József megjavította a Keresztelő Szent János plébániatemplom orgonáját, ő hozta rendbe a ferencesek templomának orgonáját, az unitáriusokét, s most kezdi el a marosvásárhelyi Vártemplom orgonájának felújítását. A Vártemplom ugyanis új orgonát kapott Németországból, a régit Molnár a szentélybe viszi, az újat a karzaton építi fel. Molnár József már több mint száz orgonát javított, s újakat is épített Tasnádszántón, Bálványoson. Kiemelkedőbb teljesítménye a kolozsmonostori apátság orgonájának a javítása volt. A kolozsmonostori munka három évig tartott. Az eredmény: az Európai Unió a felújított apátsági templomot és felújított orgonáját európai örökségként Europa Nostra díjjal jutalmazta. /Lokodi Imre: Molnár József tenyere. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 7./

A pusztinai csángómagyarok faluünnepét ötödik éve szervezték meg augusztus első hétvégéjén. A falunapokra hazalátogatott a külföldön dolgozó fiatalok nagy része. A szabadtéri színpadon felváltva csendültek fel csángó népdalok, román népzene, magyar lakodalmas nóták és diszkózene. Nisztor Ilona, a Pusztinai Napok főszervezője szerint a rendezvény egyedülálló a környéken. A falunapok ötlete 1991-ben még éles bírálatokba ütközött, a környékbeli románok gyanakodva fogadták. Azóta eloszlottak a kételyek. A 2400 lelkes Pusztinán az esemény szervezői, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének tagjai a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál (NKÖM) pályáztak pénzt a rendezvényre. /Borsos Dalma: Ötödik alkalommal tartottak falunapokat a csángómagyarok Pusztinán. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./

A Csíkszeredai Városnapokon az önkormányzat ünnepi ülés tartott, az Illés zenekar jó hangulatú főpróbája sok nézőt vonzott. Hatalmas tömeg hallgatta a szakadó esőben az Illés-koncertet. Másnap volt Pityókafesztivál, a Varga Károly Csíki Faragóegylet szervezésében megnyílt a népművészeti kiállítás és vásár. Találkozót tartottak a testvérvárosok küldöttségeivel. Augusztus 6-án a Mikó-vár udvara a gyerekeké volt. A Pörgettyű Egyesület vezette a foglalkozásokat. A parkban a székelyudvarhelyi Artera Alapítvány Míves sokadalma vonzotta a látogatókat. 44 kiállító jött el az ország különböző vidékeiről. Este több együttes lépett fel. /Csíkszeredai Városnapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 8./

Sólyom László kiváló támogatója lehet a kettős állampolgárságnak, amit az RMDSZ továbbra is szorgalmaz – nyilatkozta Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Szabadságnak. A Realitatea hírtelevízió szerint a kormánykoalícióban feszültség tapasztalható a kettős állampolgárság miatt. Takács egyértelműen cáfolta a híreszteléseket, miszerint feszültség keletkezett volna. /S. B.: Takács: nincs feszültség a kormányban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./

Ötmillió lejes bírságot róttak ki diszkriminációért Ráduly Róbertre, Csíkszereda polgármesterére. „Nem volna szabad ilyen kényes kérdéseket hozzá nem értő emberekre bízni” – reagált Ráduly Róbert az Országos Diszkriminációellenes Tanács őt elmarasztaló döntésére. A Krónikától értesült az ötmillió régi lejes bírságról, amiért a városháza egyik álláshirdetésében a magyar nyelvismeret is szerepelt a feltételek között. Ráduly Róbert szerint teljesen normális követelmény, hogy magyarlakta vidéken, illetve városban az önkormányzat alkalmazottai a román mellett a magyar nyelvet is értsék, és beszéljék. Ezzel a diszkriminációellenes tanács elnöke, Asztalos Csaba is egyetért. Véleménye szerint azonban külön kell választani azokat az állásokat, amelyek közvetlen kapcsolattartást feltételeznek a polgárokkal, és azokat, amelyek nem tesznek szükségessé közvetlen érintkezést a lakossággal, illetve ügyfelekkel. Asztalos Csaba szerint a csíkszeredai városháza által meghirdetett állások közül a kapusi poszt valóban megkívánja a nyelvtudást, a gépésznek, mezőgazdásznak, illetve traktorvezetőnek viszont nem kell feltétlenül ismernie a magyar nyelvet. „Bár a tanács kifogásai jogosak voltak, indokolatlanul rótt ki bírságot Csíkszereda polgármesterére. Máskor is előfordult, hogy valamely hivatal álláshirdetését azért tartottuk megkülönböztetőnek, mert a magyar vagy a tatár nyelv ismeretétől tette függővé annak a betöltését, de egyetlen esetben sem róttunk ki pénzbírságot, hanem beértük a figyelmeztetéssel” – fejtette ki a Krónikának Asztalos, akinek távollétében született meg a Ráduly Róbertet elmarasztaló döntés. Csíkszereda polgármestere ellen a Hargita Megye Erdőgazdálkodási Igazgatósága tett feljelentést. Ráduly nehezményezte, hogy őt sem a kivizsgálásról, sem annak eredményéről nem értesítették. /Benkő Levente: Ráduly: rólam döntöttek nélkülem. = Krónika (Kolozsvár), aug. 9./

Dr. Pozsony Ferenc egyetemi tanár emlékeztetett: 1947-től 1990-ig nem volt néprajzoktatás romániai egyetemeken, és elsősorban ma­gyar nyelvű néprajzosképzés nem volt. 1990-ben dr. Péntek János egyetemi professzor újraindította a néprajzi oktatást, ez kezdetben mellékszakként működött, a hallgatók egy nyelv mellé választhatták a néprajzot. 1995-ben végzett az első néprajz mellékszakos csoport, és tavaly, 2004-ben végeztek az első néprajz főszakos hallgatók. Évtizedeken keresztül érződött a szak­emberhiány. Az eddig végzettek főként tanárként helyezkedtek el, nagyon sokan a média különböző területein kaptak munkát, közel tíz végzőst múzeumokban alkalmaztak. A legjobbak tovább tanultak, doktoráltak, elsősorban Magyaror­szágon, majd kilencvenkilenc százalékban hazatértek, és itthon próbáltak elhelyezkedni. A tanszék 1991-től alapkutatásokat végzett moldvai magyar falvakban, és terepmunkákat vezettek Moldvában, utána erdélyi, mezőségi és szórványtelepüléseken, Székelyföldön. A Babes–Bolyai Tudományegyetem néprajz tanszékének tanárai saját kutatási terü­leteiknek megfelelően viszik diákjaikat a különböző vidékekre, településekre. A tanszéken két nagyobb csoport működik, egyrészt dr. Keszeg Vilmos egyetemi tanszékvezető professzor irá­nyításával nagyon jelentős narratológiai iskola kezd kibontakozni, tehát élettörténetek, szövegek, írott szövegek elemzésével, értel­mezésével foglalkoznak, a másik csoport pedig inkább a társadalomnéprajz, a szociál­antropológia mezőnyében mozog, társadalmi mobilitással, a gazdasági szerkezet átala­kulásával foglalkozik. /Fekete Réka: Tizenöt éves a magyar néprajzosképzés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 10./

A Kárpát-medencében élő fiataloknak az új korszak, a modernizáció hajtóerejévé kell válniuk – mondta Nagyváradon Kovács Kálmán magyar informatikai és hírközlési miniszter, aki megbeszélést folytatott az erdélyi Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőivel, Borboly Csabával, a MIÉRT elnökével, Szabó Ödönnel, az RMDSZ Bihar megyei tanácsosával és Bíró Rozáliával, Nagyvárad alpolgármesterével. A tárcavezető meglátogatta az eMagyarország ifjúsági tábort. Ebben az évben 3200 határon túli és anyaországi fiatal nyaralt magyarországi táborokban, köztük több mint hétszáz erdélyi fiatal – mondta. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium 2003 nyarán indította útjára az eMagyarország Ifjúsági Programot. /Fiatalok a Kárpát-medencében. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./

Az Egyesült Magyar Ifjúság és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nemzeti tábort szervez augusztus 11–15. között Gyergyószentmiklós mellett, a 4-es kempingnél. „Célunk, hogy a magyarságot lelkileg s szellemileg nemzettudatában megerősítsük. December 5 után fontosnak tartjuk, hogy határoktól függetlenül, mindenki szabadon érezhesse a nemzeti egység érzését” – fogalmaztak a szervezők. Többek között Nyisztor Ilona népdalénekes és Pregitzer Fruzsina színművésznő lép fel, és a népszerű Role együttes zenéjére bulizhatnak a táborozók. Előadások lesznek a rovásírásról, az Erdélyi Magyar Ifjak Szövetségének 1956-os tevékenységéről, a népesedésről, a Szent Korona történetéről, Szabó Dezsőről, Trianonról, az autonómia-esélyről, a kollektív nemzetiségi jogokról és a nemzetstratégiáról. /Merjünk magyarok lenni! – EMI tábor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

A román társadalmat is utoléri lassan a saját nacionalizmusával szembeni gyanakvás, érzékenység, állította Parászka Boróka. Adrian Severin egykori külügyminiszter letatározta Basescu államelnököt. A kibontakozó vitából látszik, hogy mennyire feszültséggel terhes, ellentmondásos és önismereti problémáival küzdő társadalom a román. Parászka szerint ennél nagyobb bajban csak az erdélyi magyarok vannak. Tőkés László és Markó Béla tusnádi vitáján Tőkés „lerománozta” Markót. A román kifejezés ebben a kontextusban kizárólag negatív értelemmel bír. Román az, rekonstruálható a beszélgetés szövegéből, aki az asszimilációt támogatja, aki december 1-én koccint (a trianoni emléknapon), és román az, aki bedolgozik az erdő-maffiának. „A román” a Tőkés-frazeológiában a megbélyegzés eszköze. /Parászka Boróka: Tőkés, a román. = A Hét (Marosvásárhely), aug. 11./