Tavaly szeptember elején a Kuckó Egyesület támogatást nyert – az Élő Örökség Programon belül – több hagyományőrző tevékenység lebonyolítására. A Kuckó Egyesület a homoródalmási művelődési ház és a helyi unitárius egyház kezdeményezésére elkészült a gyermekeknek szánt kifestőkönyv – Az almási bútorfestők nyomán címmel –, melynek segítségével a kicsik almási motívumokat ismerhettek meg. Feltérképezték és lefényképezték a homoródalmási régi bútorokon talált festett díszítőelemeket, melyek ezáltal dokumentálva fennmaradnak az utókornak. A mostani homoródalmási, tíznapos bútorfestőtábor a program utolsó mozzanatát jelenti, mondta el Bencze Ilona, az egyesület vezetője. /Barabás Blanka: Almási motívumkincs-gyűjtemény lát napvilágot. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 11./

Ötödször rendezték meg Kisiratoson a képzőművészek nemzetközi táborát a Máltai Segélyszolgálat helyi fiókjának támogatásával. A tábor házigazdái dr. Almási Béla és felesége, Olga asszony voltak. Az érdeklődők megtekintették az alkotótáborban részt vett 15 festő és két szobrász munkáit. /Regéczy Szabina-Perle: Nemzetközi tábort zártak Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 11./

Megalakult Szovátán a Teleki Oktatási Központ Kodály Zoltán Gyermekkara. A gyermekkar alapítói: Czakó Gabriella és Nagy Éva M. Vera iskolanővérek, önkéntes tanárok. Magyarországról települtek át Erdélybe, ideiglenesen. Elmondták, hogy Dévára jártak, Böjte Csaba atyához. Megrendítette őket az ottani gyerekek sorsa. Akkor fogalmazódott meg bennük, hogy oda kell menni, ahol nagyobb szükség van az emberre. Így kerültek két éve Szovátára. Katolikus templomi kórusuk van Nyárádköszvényesen, Mikházán, Jobbágytelkén, Illyésmezőn és természetesen itt, Szovátán. Összesen 360 gyereket tanítanak furulyázni. Napközis táboruk volt a nyárádmenti diákoknak. 45 gyerekkel kezdték, 90 gyerekkel zárták. Júliusban a Teleki-kertben volt a tehetségfejlesztő zenetáboruk, 50 gyerekkel. Munkájukkal az erdélyi magyar értelmiség itthon maradását szorgalmazzák. Munkájukban támogatói voltak az Erdélyi Tündérkert Alapítvány (magyarországi egyetemisták, iskolanővérek hozták létre), önkormányzatok, a dévai Szt. Ferenc Alapítvány, Teleki Oktatási Központ, Communitas Alapítvány. Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek Kongregációja (Budapest), plébánosok, polgármesterek és iskolaigazgatók. /Geréb Éva: Kodály Zoltán Gyermekkar Szovátán. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./

Az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán előtérbe került a romániai romák helyzete. Augusztus 15–19. között zajlik Hargita megyében az Alkalmazási Karaván elnevezésű akció, melynek célja elsősorban a roma nemzetiségűek informálása jogaikról, munkába állási, valamint szakképzési lehetőségeikről, ugyanakkor feltérképezik az említett célcsoport problémáit. /Székely Judit: Útbaigazítás roma nemzetiségűeknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 12./

Augusztus 11-én került sor Csíkszentmártonban a magyarországi Jászapáti 2000 Rt. által Hargita megyébe irányított búzaszállítmány kiosztására. A küldemény 20,8 tonna csávázott őszi búza, amelyet gyergyói és csíki községek, illetve a csíkszentkirályi Agromec, a tusnádi Dako és a helyi Burgabotek vehettek át. Az adomány kiosztása előtt Bunta Levente megyei tanácselnök és Török Jenő mezőgazdasági és vidékfejlesztési vezérigazgató tájékoztatták a sajtót és az adomány átvételére érkezett polgármestereket, delegáltakat arról, hogy a megye árvízkárainak enyhítésére milyen segítségadásban részesültek. Az adomány legalább 80 hektár bevetéséhez elég, talán továbbszaporításra is alkalmas lesz a vidéken, ahol külön gond azon fajták hiánya, amelyek korábban érnek be, és amelyek bírják az itteni éghajlatot. Az adományozók korán érő és az itteni természeti viszonyainkat tűrő őszi búzát küldtek. A megye vezetősége, az igazgatóság köszönetet mondott Keresztes Vencel mérnöknek és a Burgaboteknek, hogy részt vállalt a raktározásban és szétosztásban. /Magyar búza megyénknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 12./

Az 1989-es decemberi forradalom és az azt követő napok számos emberáldozatot követelő történéseivel, a bányászjárásokkal, a bukaresti Egyetem téri vérengzésekkel kapcsolatosan ismét előkerültek a dossziék. Az 1990-es tragikus márciusi marosvásárhelyi események hátterének, kirobbantói kilétének felderítésére viszont kísérletet sem tettek. Az egyik legnagyobb példányszámú román napilap, az Evenimentul Zilei folytatásokban közölt, „Az igazság a Marosvásárhely-ügyről” címen cikksorozatot. Nem az igazságot tartalmazza, mégis rokonszenves a két szerző, Mihai Mincan és Laurentiu Mihu alapállása. Sok a közöltekben a tévedés, nincsenek tisztában a magyar névhasználattal. Egyes nyilatkozatokat kiemeltek: „Egy héttel korábban a vasárnapi istentiszteleten bejelentették nekünk, hogy amikor a faluban félreverik a harangokat, indulnunk kell Marosvásárhelyre, hogy rendet teremtsünk, hogy megleckéztessük a magyarokat.” (Mihaila Cofariu) Ez az ember ma már másképpen nyilatkozik. Ioan Judea ezredes hamisít, tényeket ferdít el. A cikk a bebörtönzöttek statisztikáját sem hallgatta el. Eszerint 12 cigány, nyolc magyar és egy román nemzetiségű elítéltje volt a halálos kimenetelű összecsapásoknak. /Nagy Miklós Kund: Sajtó által homályosan. Marosvásárhely fekete márciusáról. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 12./

Szeptembertől minden Kolozs megyei iskolának már az új, normatív finanszírozási rendszerben kellene megkapnia az állami támogatást. Lakatos András, az RMDSZ oktatási főosztályának vezetője szerint az Oktatási Minisztérium még nem teremtette meg az átállás feltételeit. Lakatos András, aki egyben a kalotaszentkirályi iskola igazgatója is, kifejtette, az egyik legfontosabb változás az lesz, hogy az iskolák nagyobb autonómiát kapnak. Ha megkapja az oktatási intézmény a pénzt, a vezetőség önállóan dönthet majd a költségvetésről. A tanfelügyelőségnek tehát szűkül a hatásköre. Nem tud majd beleszólni az iskola belső ügyeibe, például abba, hány osztályt indítanak, hány tanítót alkalmaznak. Az elszigetelt, főleg hegyvidéken négy, öt elemista gyermekkel működő iskolákat megszüntetik. Ezek a gyermekek a megye különböző iskolaközpontjaiba kerülnek. Ott bentlakást kell biztosítani a megszüntetett iskolák diákjainak és meg kell oldani a hétvégi utaztatásukat is. Ezen a téren eddig nem történt semmi. /Stanik Bence: Minőségi ugrást remélnek a pedagógusok az iskolák finanszírozási rendszerének reformjától. Interjú Lakatos Andrással, az RMDSZ oktatási főosztályának vezetőjével. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./

A Transindex internetes portál és az RMDSZ művelődési főosztálya által meghirdetett Erdély-imázs verseny célja a tradicionális Erdély-kép „egészséges” elemeinek megtartása mellett az Erdély-imázs újrafogalmazása, derült ki az online sajtótájékoztatón. Bármilyen műfajban kidolgozhatják ötleteiket a pályázók. /F. I.: Öreg nénik, székelykapuk, rossz utak: Erdély? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./

Hetvenöt éve, 1930. augusztus 12-én született Budapesten Soros György magyar–amerikai pénzember. Zsidó családjának nagy része a náci népirtás áldozata lett. Soros 1947-ben hagyta el az országot, s a londoni közgazdaság-tudományi egyetemre iratkozott be. 1956-ban New Yorkba költözött, itt európai értékpapírok szakértőjévé vált. 1973-ban indította el saját befektetési alapját, amely a kezdő 12 millió dollárról 13 milliárd dollárra növekedett. Vagyona harmadát egy 1987-es tőzsdekrach nyomán napok alatt elvesztette, de öt év múlva javított: 1992-ben az angol font kiválására játszott az európai valuták árfolyamrendszeréből, s igaza lett – a nemzetközi valutaválságban 1,5 milliárd dollárt nyert. Soros számos országban létrejött alapítványainak célja a nyitott társadalom. 1980-tól adott a Nyitott Társadalom Alapítvány kelet-európai ellenzékieknek is ösztöndíjat. Magyarországi alapítványa 1984-ben született, a kommunista hatóságokkal létrejött megállapodás alapján ezt eleinte az MTA és a New York-i Soros Alapítvány közös bizottsága irányította, s évi 3 millió dollárral rendelkezett. Az Alapítvány vezetője Vásárhelyi Miklós lett. 1989 után a Soros Alapítvány a civil szervezetek létrejöttét támogatta. A Soros Alapítvány a magyar kultúra támogatására 31 millió dollárt és 763 millió forintot költött 1984-92 közt. 1994-től főleg az oktatás és az egészségügy reformjában vett részt, a század végén a hátrányos helyzetűeket, az esélyegyenlőséget s az EU-csatlakozást támogatták. Soros a század végén 50-nél több országban működtetett alapítványt. A globalizáció szerinte megakadályozza az államokat abban, hogy visszaéljenek a hatalmukkal, s a szabadság olyan fokát nyújtja, amelyre egyetlen állam sem képes. Árnyoldalának tartja, hogy a szabad verseny egyenlőtlenségeket szül országon belül és országok között. Fő alkotásának a budapesti Közép-európai Egyetemet tartja, itt 40 ország majdnem ezer diákja hallgat posztgraduálisan társadalomtudományokat. Tőzsdei manővereit s a nyitott társadalmat szolgáló alapítványait ma is sokan vitatják. (MTI–Panoráma) /Az egyetlen magánszemély, akinek saját külpolitikája van. Soros György 75 éves. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./

Az elmúlt napok vitájába – amikor az államfő vádaskodott és a miniszterelnök védekezett -, beleszólt a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ is. Traian Basescu azt állította, hogy az SRI birtokában huszonegy olyan iratcsomó van, amely perdöntő bizonyítékokat tartalmaz arra nézve, hogy a kormánykoalíció mögött álló gazdasági érdekcsoportok befolyásolják a kormány tevékenységét. Az SRI közleménye szerint: ,,A Román Hírszerző Szolgálat csak az ország biztonságának, területi egységének és függetlenségének megvédése érdekében cselekszik, a hatályos törvények szigorú betartása mellett.” Azonban felmerül a kérdés: kinek a megbízásából figyelték az érintett minisztereket, kormánytagokat, tisztségviselőket s a még mindig meg nem nevezett gazdasági érdekcsoportokat? Újabb fordulat: ezeket az iratcsomókat titkosították, és csupán negyven év múlva hozhatók nyilvánosságra. /Bogdán László: A titkosszolgálatok és a hatalom. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 15./

Gheorghe Funar már több mint egy éve nem polgármester Kolozsváron, mégis sokan úgy viselkednek, mintha még ő lenne. Megfélemlítő hangulatkeltése még mindig rányomja bélyegét az ország szinte legnagyobb magyar közösségének a szokásaira, közéletére. Amikor az RMDSZ szavazatától függnek a városi tanács legfontosabb döntései, még mindig alig akad kétnyelvű felirat Erdély fővárosában. A közhivatalokra kötelező lenne kétnyelvű feliratokat helyezni. Szászföldön a méltányosság – no meg a nyugati turizmusnak kedvezés – jegyében régen kitették a kétnyelvű helységtáblákat, Kolozsváron még mindig húzódik az érvényes tanácsi határozatnak az életbe léptetése. Cégek, magánintézmények vagy egyéb közületek névtábláit semmilyen nyelvi intézkedés nem korlátozza. Az egyházakat és néhány, a szabályt erősítő kivételt leszámítva, még a magyar jellegű intézmények is csak románul adják tudtul a külvilágnak létüket egy-egy kapu fölött. Magyar intézményvezető nem volt hajlandó telefonon magyarul válaszolni, csak románul, mert valamilyen engedélyért folyamodott éppen egy minisztériumban. Egyes magyar cégvezetők saját munkatársaikkal is olykor románul beszélnek, noha magyar alkalmazottakról van szó. Egy utazási irodánál előfordult, hogy noha a társas autóbusz utasainak túlnyomó többsége magyar volt, a magyar utaskísérőnek megtiltották, hogy a társasághoz magyarul is szóljon a mikrofonba. /Balló Áron: Magyarul is kérjük szépen! = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

Díszlovasok és a homoródalmási fúvószenekar felvonulásával vette kezdetét augusztus 13-án az Unitáriusok Egyetemes Találkozója a Székelyudvarhely melletti Szejkefürdőn. Dr. Szabó Árpád erdélyi unitárius püspök beszéde után a meghívottak közül elsőként Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket. A magyarországi unitáriusok üdvözletét Elekes Botond főgondnok tolmácsolta. A magyar kormány részéről, a tavalyi évhez hasonlóan, Gulyás Kálmán, az egyházi kapcsolatok államtitkára köszöntötte a jelenlévőket. Az amerikai unitáriusok nevében Harold Babcock lelkész, a Testvéregyházközségi Tanács alelnöke üdvözölte a találkozó résztvevőit. A Homoródkeményfalván élő unitáriusoknak címeres zászlót adományoztak. A találkozó kulturális műsorral, szavalatokkal folytatódott, fellépett a székelyudvarhelyi Boróka néptáncegyüttes, valamint a székelykeresztúri unitárius egyházközség énekkara. Végül a legnagyobb székely, Orbán Balázs síremlékénél helyezték el az emlékezés koszorúit. /Szász Emese: Unitárius találkozó Szejkefürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 15./

Falunapokat tartottak Gyergyószárhegyen a Cika Kulturális Alapítvány, a Bástya SE és a Polgármesteri Hivatal (fő)támogatásával. Lovas felvonulás, a tekerőpataki fúvósok, Tücsök Peti és Hangya Levi zenés műsora és a Kővirág együttes gyermekkoncertje szórakoztatta a kikapcsolódni vágyókat. A Lázár-kastélyban Horváth Levente és Czimbalmos Márta festményeiből nyitottak kiállítást. Kicsinek bizonyult a táncház alkalmával a Cika-terem. Nem maradtak idén sem el a sportvetélkedők és a főzőverseny. Augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén, a templom búcsújára sok keresztalja érkezik a nagyközségbe, ahol világi rendezvényeket is szerveznek. /Bajna György: Falunapok Gyergyószárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 15./

Immár tizedik alkalommal hagyományosan Gernyeszegen tartották a Castellum- találkozót. Lehetőséget biztosítanak a találkozásra, a közös célok felvállalására – számolt be Haller Béla, a Castellum Alapítvány elnöke. Idén első alkalommal a fiataloknak külön kerekasztal-beszélgetést szerveztek. Csép Sándor kiemelte: a találkozó szervezésén kívül a Castellum Alapítvány anyagilag és erkölcsileg is támogatja az Áldás-népesség mozgalmat, amelynek a lehetetlen határát súroló célja: megállítani a népfogyatkozást. Megnyitották ifj. Fekete Zsolt Az idő nyomában című fotókiállítását. /(simon): Fények és árnyak között is felvállalni a származást. Castellum-találkozó Gernyeszegen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 15./

A Kallós Alapítvány az idén nyáron is számos tábort szervezett a népi kultúra megőrzésének és továbbadásának elsődleges céljával. A múlt héten zajlott az elsősorban felnőtteknek szóló XIV. Nemzetközi Mezőségi Tábor. A tábori programban a legtöbb időt a néptáncoktatás teszi ki. Idén 64 népdalt tartalmazó füzetet is kiadtak, a táborozók a szövegeket ebből tanulták meg. /Stanik Bence: Válaszút, a népzene örökös otthona. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

Ünnepet ült a dévai Szent Antal-templom közössége. Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek felavatta a 65 évvel ezelőtt épített, idén felújított templomot. Az évfordulóra Zsók Béla helyi néprajzos kiadta a templom történetét ismertető könyvét, melyet most bemutattak. A könyv eladásából bejövő összeget a dévai Szent Antal-templom javára ajánlotta fel a szerző. A múlt századforduló táján Dévára telepedett bukovinai székelyek pontosan 65 évvel ezelőtt, 1940. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján szentelhették fel a Szent Antal tiszteletére önerőből felépített templomukat. Az idén tavasszal megégett templomot jelentős közadakozással újították fel. Az erdélyi ferences rendtartomány két új örökfogadalmasát, Gegő Juliánuszt és Nagy Endrét az avatóünnepség keretében szentelték pappá. /Gáspár-Barra Réka: Érseki áldás. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 15./

Néprajzi nyári egyetem zajlik Gyergyószentmiklóson, az Országos Magyar Diákszövetség szervezésében. Az ötödik alkalommal megrendezett, augusztus 22-éig tartó nyári egyetemet az előző években Temesváron és környékén, a Szászföldön, a történelmi Máramaros vidékén, valamint a Székelyföld más tájain tartották. A szervezők szerint a rendezvényt kettős igény hozta létre: egyrészt kiegészítő képzést nyújtani a néprajz szakos hallgatóknak, elősegíteni a határokon átívelő szakmai kapcsolatok kialakulását a fiatal kutatók között; másrészt tartalmas és igényes nyári programot szervezni. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszéke, valamint a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanárai, illetve muzeológusok és történészek előadásai hangzottak el. /Tóth Ibolya: Néprajzosok nyári egyeteme a Gyergyói-medencében. = Krónika (Kolozsvár), aug. 16./

A nyári néptánc- és kézműves táborok megszervezése mellett a Kallós Alapítvány különböző oktatási programokkal is foglalkozik. Válaszút és környéke magyarságának tanfolyamokat szerveznek, és 25 év szünet után újraindították az észak-mezőségi szórványiskolát. Balázs Gyöngyi, a Kallós Alapítvány elnöke hangsúlyozta, hogy az oktatás megszervezésében is részt vállalnak. Kallós Zoltán néprajztudós visszakapta válaszúti birtokának egy részét, a leromlott állapotú családi házzal együtt. Az épületet saját költségén felújíttatta, hogy az alapítvány méltó körülmények között kezdhesse el a munkát. Majdnem teljes vagyonát, beleértve a felbecsülhetetlen értékű gyűjteményeit is, az alapítványnak adományozta. Négy gyermekkel indult el az oktatás Válaszúton 1999-ben. Mára negyven iskolásnak és húsz óvodásnak biztosítják a taníttatását és az ehhez szükséges körülményeket. Az alapítvány a Kallós-telken nyolcvan férőhelyes bentlakás építésébe fogott. A beruházás költségeit az Apáczai és az Illyés Közalapítvány támogatásaiból fizetik. A romániai oktatás mellőzi a népi gyermekjátékok megismertetését és a kézművesség alapfogalmainak megtanítását. Ezt a hiányosságot próbálja pótolni a Kallós Alapítvány azzal, hogy 1999-ben tanítónők számára játszóházvezetői tanfolyamot indított. – A kezdés óta több mint 70-en végeztek a tanfolyamon. Válaszúton felismerték, hogy a régió gazdáinak szakképzést és szaktanácsadást kell teremteni. A kolozsvári Állatorvosi és Agrártudományi Egyetem szakemberei ma már rendszeresen kijárnak Válaszútra. Igény szerint a legkülönbözőbb területekről tartanak előadásokat a gabonatermesztéstől, az állattartáson keresztül, a biogazdálkodásig. /Stanik Bence: Iskolát kapott az észak-mezőségi szórvány. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

A magyarországi Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szentistvánon találkoztak a hét végén a Szent Király Szövetség tagjai. Szent István király nevét több település viseli Kárpát-medence-szerte, szövetségük 1996-ban alakult Csíkszentkirályon, jelenleg tizennyolc tagja van. Jövőre, a szövetség megalakulásának 10. évfordulóján ismét Csíkszentkirályon találkoznak a települések képviselői – tájékoztatott Székely Ernő, Csíkszentkirály polgármestere. A hét végén tartják a csíkszentkirályi római katolikus templom búcsúját, ugyanakkor háromnapos ünnepségsorozatot szerveznek a falunapok alkalmával. /Sarány István: Ülésezett a Szent Király Szövetség. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./

Nem fogadta el a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) által augusztus 20-a alkalmából neki adományozott Csángó-díjat Kallós Zoltán, Kossuth- és Corvin-láncdíjas néprajztudós. A Bozóki András miniszterhez címzett levelében a neves tudós megköszönte, hogy a Csángó-díjra őt találták méltónak, de hozzáfűzte: „csalódottan tapasztalom, hogy az utóbbi időben, az általam legfontosabbnak gondolt szórványmagyar közösségek művelődési-oktatási rendszerének támogatására nincs megfelelő akarat, ezért a szülőföldön magyarként való boldogulás esélye nagyon leszűkült.” Kallós nem akarja, hogy politikai ügy legyen ebből. Trianon után a magyar kormány részéről született egy törvénytervezet, amely szerint az egész évi jövedelem egy százalékát a határon túli magyarok kulturális tevékenységére fordítják. Ebből az egy százalékból mára 0,14 százalék jut a támogatásra. Ez nagyon kevés. A szórványvidékeken kollégiumokat kellene létesíteni, iskolákat építeni. Csángóföldön a magyar nyelv oktatását nem csupán fakultatív módon kellene végezni. Hivatalosan be kellene vezetni az első osztálytól a magyar nyelvet. /Köllő Katalin: Visszautasította az NKÖM Csángó-díját Kallós Zoltán. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./ „Borzasztóan kevés az Erdélynek, és azon belül a csángóságnak szánt támogatás, ezért volna szükség új támogatási stratégiára” – magyarázta Kallós a Krónikának. Lakatos András, az NKÖM Nemzeti és Etnikai kisebbségek főosztályának vezetője nem kívánt reagálni a Kallós Zoltán kolozsvári néprajzkutató levelére, mivel azt Kallós személyesen Bozóki András miniszternek címezte. Kallós Zoltán levelére a tárcavezető sem óhajt reagálni. A Csángó Kultúráért Díjat a csángó magyarok ügyében kifejtett kiemelkedő jelentőségű tevékenységért adományozzák, eddig ketten vehették át a szaktárca kitüntetését. 2003-ban a finn Tytti Isohookana-Asunmaa, a csángók ügyének nemzetközi fórumokon történő képviseletéért, tavaly pedig Pozsony Ferenc néprajztudós, egyetemi professzor, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke. Utóbbi javasolta kitüntetésre Kallós Zoltánt is. /Lázár Lehel: Gazdátlan állami kitüntetés. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./ A magyar kormány igyekszik minél kevesebb szót ejteni arról, mi is a véleménye a Kárpát-medencében kialakult dacszövetségről. Kallós Zoltán visszautasítását válasz nélkül hagyta Bozóki András kultuszminiszter, elődje, Hiller István megfutamodott tavaly novemberben, a határon túli magyarságot megalázó negatív kampány megkezdése után. A felelősséget vállalni kellene. A kormány azonban ehelyett látványosan kerüli a határon túli magyarokkal való párbeszédet: nemcsak Erdélyben, Budapesten is. A Magyar Állandó Értekezlet összehívásának folyamatos halogatása, szerepének lenullázása csak az egyik ilyen jel. A jelenlegi budapesti vezetés a szülőföldön való boldogulás fokozott segítségét ígérte, amikor december 5. előtt a kolduló határon túliak százezreinek sáskajárásával ijesztgette honfitársait, írta Kiss Csaba. Jót lenne, ha a kormány végre nyíltan és őszintén tisztázná, hogyan képzeli el a viszonyát a határon túliakkal. /Kiss Csaba: Dac és hallgatás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./

Veress Dávid nyílt levelet intézett Csíkszereda polgármesterének: „Az Országos Diszkriminációs Tanács Önt elmarasztaló július 22-i döntése, a városháza egyik álláshirdetésével kapcsolatosan, újabb bizonyítéka annak, hogy édes magyar anyanyelvünket továbbra is száműzni akarják az ezredéves szálláshelyünkön, a szülőföldünkön.” A polgármester szerint normális követelmény, hogy magyarlakta vidéken, pontosabban Csíkszereda városában az önkormányzat alkalmazottai, a román nyelv mellett a magyar nyelvet is értsék és beszéljék. Veress Dávid kéri, hogy a városháza minden álláshirdetésében kötelező követelményként legyen feltüntetve a magyar nyelv helyes ismerete. A polgármester kiállása követendő példa, hangsúlyozta a nyílt levél írója. /Veress Dávid, Csíkszereda: Követendő példa. Nyílt levél Csíkszereda Megyei Jogú Város polgármesterének. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 17./

Tábort szervezett az egyik magyar ifjúsági szervezet Székelyföldön. Ez a tábor kimagasló érdeklődésnek örvendett. No nem a résztvevők körében, hiszen ötszáz körülire tehető a látogatók száma. A hatóságok járőrözgettek, igazoltatgattak a tábor területén. A szervezet régóta fekete báránynak számít Romániában, vezetői nemegyszer durva zaklatásnak voltak kitéve, számos esetben perelték be igaztalan vádak alapján tagjait, és az erdélyi-magyarországi liberális elveket valló, magukat előszeretettel kozmopolitának feltüntető egyének és szervezetek is többször szólták le alpári hangnemben, népnemzeti csökevénynek föltüntetve, törekvéseit. Az ifjakra a magyar kultúra ápolása, a kisebbségi lét felvállalása jellemző, és ezért szervezték meg az első erdélyi nemzeti tábort is. Az EMI táborában rendőrök és a gazdasági rendőrség alkalmazottai folyamatosan járőröztek, a rendezőket felszólították a magyar zászlók levételére. A magyar zászlók senkit sem zavartak sem a Félszigeten, sem a Rockmaratonon. /Nagy Botond: Padlógázzal visszafelé... = Népújság (Marosvásárhely), 2005. aug. 17./

Állandó iskolatörténeti kiállítás létrehozását szorgalmazták többen a csíksomlyói Kalot épületében megtekinthető Csíki iskolák múltja című kiállítás látogatói közül. Az Emlékképek a XX. századból című kiállítás-sorozat szervezői beszámoltak arról, hogy a májusban nyílt kiállítást mintegy 2400-an látogatták. A kiállításra felajánlott tárgyak között 420 különböző tankönyv, 411 fényképfelvétel, 650 különböző tárgyi emlék – a vonalzótól a radírgumiig, a padtól a tábláig –, 550 dokumentum – oklevelek, értesítők –, valamint 75 füzet szerepel. /Sarány István: Látogatott volt az iskolatörténeti kiállítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 17./

Krassovár plébánosa mellé, aki három gyülekezetben látja el a szolgálatokat /Krassovár, Krassóalmás és Nermed/ – szeptember elsejétől Patasan Gheorghe krassócsörgői fiatal pap személyében káplánt neveztek ki. Egyesek szerint Krassováron kereken száz esztendeje nem volt segédlelkész, mások szerint “csak” 65 esztendeje. /Makay Botond: Száz éve nem volt káplánja az itteni papnak. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 17./

Sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Markó Béla miniszterelnök-helyettes kijelentette: az RMDSZ továbbra is támogatja a területi autonómia elvét, ellenben nem ért egyet azzal a Székelyföld önrendelkezésére vonatkozó törvénytervezettel, amelyet a Székely Nemzeti Tanács a parlament elé terjesztett. Markó hangsúlyozta, mindenekelőtt a kisebbségi törvény élvez elsőbbséget a tárgyalásokban. – Bár nem tettünk le az autonómia elképzeléséről, nem támogatjuk az SZNT tervezetét, mivel szakmai szempontból kívánnivalót hagy maga után, de más ellenvetéseink is vannak – fogalmazott. Csapó József, az SZNT elnöke nyomatékosította: nem mondanak le Székelyföld autonómiájáról. /Markó: nem támogatjuk az SZNT tervezetét. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

A Professzorok Batthyány Köre majdnem három év munkával Szent István-tervet készített Magyarországnak, a legnagyobb ellenzéki pártot vezető Orbán Viktor felkérésére. A terv egy leendő kormányprogram alapjául szolgálhat. A budapesti cikkíró, Koncz Attila gúnyosan beszélt a tervezet patetikus stílusáról. Szerinte a hétköznapi élet problémái nagyrészt hiányoznak az írásból. A cikkíró még azt is kifogásolta, hogy a területi autonómiának nem határozták meg a tartalmát, továbbá hangoztatta, hogy a határon túli magyarságot érintő ügyeket ki kell venni a népszavazásra bocsátható kérdések közül. A cikkíró az adófizető magyarokra hivatkozott. /Koncz Attila (Budapest): Program – nem az örökkévalóságnak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

A sepsiszentgyörgyi székhelyű László Kálmán Gombászegyesület (Societatea de micologie Kálmán László, Kálmán László Mycological Society) névadója, László Kálmán (1900-1996) néhai sepsiszentgyörgyi híres gombaszakértő, akinek munkássága nagyban hozzájárult az erdélyi mikológiai ismeretek fejlesztéséhez, gyarapításához, népszerűsítéséhez. Tagsága javarészt erdélyi gombászokból áll, de sorai között több, határon túli gombaszakértő is szerepel. Az egyesület 1999 májusában alakult, tudományos előadásokat, gombaszakértői tanfolyamot, gombásztúrákat szerveznek, időszakos hírlevelet szerkesztenek és küldenek szét a tagoknak, évente kiadják a már nemzetközi érdeklődésnek örvendő MOESZIA szaklapot magyar, román, angol nyelvű tudományos dolgozatokkal, színes képsorokkal. Az egyesület elnöke dr. Zsigmond Győző. /Málnási András: L. K. G. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 18./

Harmadik nyara, hogy Mezőbergenyének képzőművész vendégei voltak. A tábor szervezését idén Ősz Zoltán helybeli alkotó, nyugalmazott tanár a mezőpaniti önkormányzat és egyéni támogatók segítségével vállalta magára. A tábor utolsó napján a képeket kiállították a gyülekezeti központban. /Mezey Sarolta: Képeken a mezőbergenyei élet zamata. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 18./

A Magyar Polgári Szövetség Udvarhelyszéki Szervezetének sajtónyilatkozatában megállapította, Székelyudvarhelyen az önkormányzat jelenlegi összetételében az elmúlt esztendőben alkalmatlannak bizonyult a város érdekeinek megfelelő képviseletére. Az RMDSZ-többség által irányított tanács a polgármester és a Polgári Frakció elleni politikai álháborúra rendezkedett be, akárcsak az előző négy évben. Felszólították az RMDSZ-frakciót, hogy támogassa a város vezetőjének kezdeményezéseit, a város előrehaladása érdekében. Az áldatlan helyzet fenntartásában az RMDSZ támogatókra talált a helyi sajtó egy részében. Különösen kedvezőnek bizonyul nap mint nap, a helyi tv egyoldalú, sokszor tendenciózus tájékoztatása. A sajtóetika durva megsértése, hogy a másik fél soha nem jelenítheti meg a képernyőn a történésekkel kapcsolatos véleményét. Az RMDSZ-frakció megakadályozta a helyi népszavazás kiírását a székelyföldi autonómia ügyében. A Magyar Polgári Szövetség a jövőben is mindent meg kíván tenni a város érdekét képviselő határozatok megszületéséért. /Thamó Csaba, dr. Szakács István Péter: Az MPSZ Udvarhelyszéki Szervezetének sajtónyilatkozata. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 19./

Fájdalmas, de szükségszerű megoldásnak tartja Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke Csuzi István Bihar megyei és Sárközi Zoltán nagyváradi elnök kizárását. „Legyen mindenki számára világos: aki vissza kívánja terelni az MPSZ-t az RMDSZ-be, annak nincs helye közöttünk” – hangsúlyozta Szász Jenő. Szerinte a válságot okozó emberek kizárásával gyógyulnak be a szövetség sebei. Az MPSZ elnöke leszögezte, Szilágyi Zsolt is felelős a konfliktusért. Szilágyi Zsolt választmányi elnök a két kizárt politikussal tartott sajtótájékoztatóján törvénytelennek nevezte az eljárást. /Rostás Szabolcs: „Az MPSZ létét veszélyeztették”. = Krónika (Kolozsvár), aug. 19./