Hódmezővásárhely egyhangú szavazással közgyűlésen fogadta el a Hódmezővásárhely tiszteletbeli polgára cím megalkotásáról szóló rendelet módosítását. Dr. Grezsa István képviselői indítványában írta: ,,A magyar történelemben példátlan, hogy magyar magyar ellen fordult, hiszen a széthúzás ellenére, ha egymásnak akartak idegen hatalmak ugrasztani, akkor végső soron összefogott a magyar nép, és akár a végsőkig küzdött a szabadságért és a hazáért. Hódmezővásárhelyen a választók kétharmada szavazott igennel a kettős állampolgárság kérdésében. Ezen számadatok által vezérelve javaslatom arra irányul, hogy módosítva a díszpolgári cím adományozásáról szóló rendeletet, a képviselő-testület alapítsa meg a Hódmezővásárhely tiszteletbeli polgára címet, és amennyiben egyetért a T. Közgyűlés a javaslattal, akkor kollektíven kínálják fel ezt a lehetőséget a történelmi Magyarország elcsatolt területein élő magyarok részére.” A tervezet szerint név-lakcím adatokkal elegendő Hódmezővásárhely polgármesteri hivatalánál postai úton vagy a pmh@hodmezovasarhely.hu villámposta címen kérelmezni a titulust. A hódmezővásárhelyiek megtették az első lépést az elszakított magyar nemzetrészek és az anyaország egységének megteremtéséért, írta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Hódmezővásárhely tiszteletbeli polgára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./

„Egyelőre nem tudjuk, miként lehetne visszajuttatni a Maros megyei tanácsnak a marosvásárhelyi Park Szállodát, de azon vagyunk, hogy megtaláljuk a megfelelő megoldást” – nyilatkozta Markó Béla. Az államminiszter szerint a választások utáni és az új kormány megalakítása közötti időszakban az országot irányító ügyvezető kabinet visszaélt hatalmával, amikor az utolsó munkaülésén a gyulafehérvári ortodox püspökségnek utalta át az egykori pártszállót. Az intézkedés felháborodást keltett a helyszűkével küszködő megyei tanácsban. Lokodi Edit Emőke Maros megyei tanácselnök egyelőre megtagadta az ingatlan február elejére tervezett átadását. /Szucher Ervin: Patthelyzet a Park Szálló körül. Marosvásárhely. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./

Wass Albert ügye a strasbourgi Európai Emberijogi Bíróság elé kerülhet. Vekov Károly egykori parlamenti képviselő szerint az ügyészek döntése „a bonyodalmaktól való félelmet tükrözi”. Vekovot, akit írásban tájékoztatott a Legfőbb Ügyészség arról, hogy Wass Albert ügyében nem lehet semmítési eljárást indítani, a Mediafaxnak elmondta: a hazai bíróságokon támadja meg az ügyészségi döntést, de azt sem zárta ki, hogy szükség esetén a strasbourgi Európai Emberijogi Bírósághoz fordul. /Strasbourg elé kerülhet a Wass-ügy perújrafelvételének elutasítása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

Szépen hangzik, hogy “határokon átnyúló projektek”, vagy “a két megye közötti kapcsolatok szorosabbá tétele”, “közös EU-pályázatok benyújtása”. Minderre szükség van, csak meg kellene tölteni tartalommal. Az évi egy-két közös tárlat, egy kétnyelvű könyv mellett semmi sem érezhető. A tanácsosok utazgatásánál fontosabb lenne például az, hogy a békéscsabai Jókai Színház vendégszerepelne Aradon, a magyarlakta falvakban, vagy szponzorokat keresnének az aradi tánccsoportoknak, színjátszóknak, a lepusztult magyar iskoláknak. /Irházi János: Szokáshatalmak. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 7./

Báró Orbán Balázs születésének 176. évfordulója alkalmából február 6-án kulturális műsorral, valamint emlékbeszédekkel adóztak Székelyudvarhelyen. A megemlékezést a Balázs Ferenc Vegyes Kar, valamint a Székely Dalegylet egyesített kórusa nyitotta meg. Szász Jenő polgármester, valamint Kedei Mózes unitárius esperes mondott beszédet. A szervezők idén Bálint Zsigmond marosvásárhelyi fotóművésznek adományozták az Orbán Balázs-emlékdíjat. /Szász Emese: A legnagyobb székelyre emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./

Február 5-én tartották Budapesten a már hagyományossá vált 9. Csángó Bált. A háromezer férőhelyes Petőfi Csarnok színültig telt a csángó zene és kultúra iránt érdeklődő magyarországi és külföldi közönséggel. A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvahon Csángó Kulturális Kht. által szervezett rendezvényen moldvai, gyimesi és hétfalusi csángó szokásokat, hagyományokat és táncokat mutattak be. A rendezvény fővédnöke, Mádl Ferenc helyett felesége, Dalma asszony nyitotta meg a bált, felolvasva a köztársasági elnök levelét. Mádl üzenetében hangsúlyozta, fontos a magyar államnak a moldvai magyarokkal való élő kapcsolat ápolása. „A csángómagyar kultúra őrzése közös kötelességünk” – üzente a résztvevőknek a köztársasági elnök. A pusztinai László Erzsébet énekelte el az Úrangyalát. Lánya, Nyisztor Ilona népdalénekes már Kaliforniát is megjárta a csángó karácsonyi dalokkal következett. Ő a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) oktatási programja keretében tanítja a csángó gyerekeket őseik zenéjére. Felléptek magyarországi és csángóföldi hagyományőrzők, majd a gyimesbükkiek a jellegzetes „harsogtatással”. A csángó bálok történetében először, a hétfalusi csángókat képviselve felléptek a boricát járó pürkereci legények is. A színpadi műsor után háromezer ember tódult az előtérbe, amíg a szervezők kihordták a székeket, hogy legyen hely táncolni. „Mondjunk igent moldvai magyar testvéreinkre!” – szólította fel a bál résztvevőit Böjte Csaba dévai ferences szerzetes, aki beszámolt arról, hogy már megvásároltak 15 hektár földterületet a tervezett csángó iskolához. Arra kérte a jelenlévőket: ha a csángók minden évben gyalog zarándokolnak el Csíksomlyóra, akkor szeretettel meghív mindenkit májusban: „Menjünk át gyalog Moldvába, Rekecsinbe, és rakjuk le az alapkövet. Erre az ünnepélyre meghívjuk a bukaresti pápai nunciust és a iasi-i püspököt, hogy szentmisét celebráljon” – mondta a szerzetes. A Petőfi Csarnok előterében az MCSMSZ standjánál téglajegyeket árusítottak a csángó iskolaközpont felépítésére. /Bakk-Dávid Tímea, Budapest: Boricától a harsogtatásig. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./

Fazekasvarsándon szervezett a Nyugati Jelen olvasótalálkozót. Sokan hiányolták a magyar tanácsosok jelenlétét, akik nem jöttek el. A magyar közösség elégedetlen a régi kultúrotthon siralmas állapotával. A templomtető egyik sarkán befolyik a víz, a parkot tönkretették. A fazekasvarsándiak megalázónak tartják, ahogyan beosztják a férfiakat éjjeli őrségre. Túlnyomó részt a magyarok őrködnek éjjel, míg mások nem kerülnek a listára vagy felmentik őket. /Sólya Emília: Éjjeli őrködés csak magyaroknak? Háborognak a fazekasvarsándiak. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 8./

Eredményesen működik Tordán a Petőfi Társaság által rendezett “Aranyosszéki Helytállás – 2004” népfőiskola. Az érdeklődők hetente találkoznak a református templom udvarán lévő IKE-teremben meghívott előadók felolvasásain. A népfőiskola lelke Dumitriu Anna nyugalmazott matematika tanárnő. Február 4-én a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium Fenichel Sámuel Önképzőkörének diákjai tarthattak előadást a tordai közönségnek. Józsa Miklós nyugalmazott magyar szakos “Áprily- emlékek Nagyenyeden” című előadása után következett a fiatalok műsora. Egyikük “Egy halálraítélt kutyafajta, az erdélyi kopó” címmel tartott ismertetőt. /Dvorácsek Ágoston, az önképzőkör irányító tanára: A nagyenyedi Fenichel Sámuel Önképzőkör Tordán. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 8./

A Strasbourgban székelő Európa Tanács mint nemzetközi emberjogi intézmény az utóbbi másfél évtizedben amolyan mentsvárrá vált az erdélyi magyar közösség számára is. Frunda Györgyöt az Európa Tanács monitoring-bizottsága elnökének választották meg. A bizottság megbízásából készített jelentést a nemzet mibenlétéről. Jelentésében az egyéni kisebbségi jogok mellett szerepel a kollektív jogok fogalma is. Kitér továbbá a nemzeti kisebbségek és az anyaország viszonyára, e kapcsolat természetes és szabadon gyakorolt jellegére. /Béres Katalin: Nemzet, nemzeti kisebbség, emberi jogok – európai mércével. Frunda György nyilatkozik új megbízatásáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

Megjelent Lászlóffy Csaba: A félelem halmazállapota /Irodalmi Jelen Könyvek, Arad, 2005/ című regénye. A szerző egy szerelmi történet keretébe ágyazva mutatja be a diktatúra elembertelenített világát, a kiszolgáltatott értelmiségiek hétköznapjait. Lászlóffy Csaba jól ismeri ezt a világot, ő maga is azok közé a szókimondók közé tartozott, akiktől félelmükben elfordultak az emberek. /Tar Károly: A félelemkutató bátorsága. Lászlóffy Csaba: A félelem halmazállapota című regényéről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

Az RMDSZ a főbb romániai etnikumok képviselőivel együtt dolgozik a „nemzeti kisebbségi” státus meghatározásán, amely szerepelni fog a nemzeti kisebbségek törvénytervezetében, közölte Varga Attila RMDSZ-képviselő. Elmondta, a kisebbségi törvényben különbséget kell tenni a „nemzeti kisebbség” és az „etnikai kisebbség” között. A nemzeti kisebbségekről szóló törvénynek lehetővé kell tennie a nemzeti identitással kapcsolatos intézmények döntéshozói autonómiáját is. Markó Attila, a kormány Etnikumközi Bizottságának főosztályvezetője szerint a kisebbségi törvény a diszkriminációmentesség, az esélyegyenlőség, illetve az anyanyelv magán- és közéletben való használatának elvét is tartalmazni fogja. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette, a kisebbségi törvénynek szabályozni kell az etnikai kisebbségek parlamenti képviseletének kérdését is. /Közös munka eredménye lesz a nemzeti kisebbségi törvény. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./ Varga Attila RMDSZ-képviselő kifejtette, hogy a kisebbségi törvény kerettörvény, melynek rögzítenie kell például az esélyegyenlőség elvét, a törvény előtti egyenlőség, az egyenlő bánásmódban való részesülés elvét, az anyanyelv használatának jogát. A törvényben rögzíteni kell, hogy a nemzeti kisebbségekre vonatkozó kérdésekben kötelező módon konzultáljanak az érintettel, mi több az illető kisebbségnek esetlegesen vétó-joga, azaz döntéshozó ereje legyen az őt illető problémákban. /Márton Adél Evelin: Nyílt vitára bocsátják a kisebbségi törvénytervezetet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

A Temesvári Forradalom Emlékmúzeuma igazgatójának vezetésével küldöttség utazott Bukarestbe, hogy részt vegyen a “szégyen” listáján szereplő egykori bűnösök elleni tiltakozáson. A forradalmi szervezetek két héttel ezelőtt nyilvánosságra hozták azok nevét, akik a forradalom idején a diktatúrát szolgálták. Magas rangú katonai parancsnokokként tűzparancsot adtak a forradalom elfojtására, és 15 év után még mindig felelős tisztségeket töltenek be az államapparátusban. Velük szemben viszont – állítja Traian Orban, a küldöttség vezetője –, azokat a tiszteket, akik a sorsdöntő decemberi napokban megtagadták a parancs teljesítését, még mindig feketelistán tartja a hatalom. /(S. J.): A forradalmárok Bukarestben tiltakoztak. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök arabokat sértő kijelentései kisebb diplomáciai bonyodalmakat okoztak, Huszein Muszavit Libanon budapesti nagykövete szerint a magyar kormányfő bocsánatkérése után lezártnak tekinthető az ügy. Gyurcsány Ferenc ugyanis kijelentette: „És én azt gondolom, hogy a focisták között, a szaúdi focisták között nagyon-nagyon sok terrorista is volt, a mi fiaink pedig halált megvető bátorsággal küzdöttek ezen terroristák ellen, és ilyen esetben a döntetlen idegenben egy fantasztikus eredmény.” Muszavit az arab országok rangidős diplomatájaként azt mondta, Gyurcsány kijelentésére nem reagáltak, annak ellenére, hogy sértette őket a vicc. Ugyanakkor a miniszterelnök kapott egy lehetőséget, hogy kijavítsa tévedését, és ez a bocsánatkéréssel meg is történt. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint Gyurcsány megjegyzése „rendkívül otromba, durva, arabellenes, rasszista volt”, nem minősíthető viccnek, és fontos lenne, ha a bocsánatkérés írásos jegyzék formáját is öltené. „A miniszterelnök nem először gyalogolt bele a diplomácia porcelánboltjába” – mondta a politikus, példaként említve a kormányfő vatikáni látogatását és a budapesti gettó felszabadulásának 60. évfordulóján mondott beszédét. /Gyurcsány vicce miatt. Diplomáciai bonyodalmak. = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./

Nem rónak ki pénzbüntetést az Antena 1 televíziós csatornára a Trianon című film vetítése miatt. Eckstein-Kovács Péter szenátor kifejtette: a román filmtörvény szerint engedélyhez kötnek minden filmvetítést az ország területén. A törvénynek a Nastase-kormány által való alkalmazási rendeletei ráadásul messze túllépik a jogszabályban lefektetett bürokráciát, ami az engedélyezéshez kötődik. /Köllő Katalin: Nem büntetik az Antena 1-et Trianon miatt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

Hatalmas érdeklődés mellett mutatták be február 8-án este Szabadkán Koltay Gábor Trianon című filmjét. A dokumentumfilm első délvidéki bemutatóját a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) szervezte. A szabadkai Népkör nagyterme zsúfolásig megtelt nézőkkel, sokan állva nézték végig az alkotást. Vajdasági magyar politikai vezetők nem voltak jelen a vetítésen, a hatóságok részéről nem volt semmi akadálya a filmvetítésnek. A román hatóságok korábban megbüntették a Trianon hasonlóan sikeres erdélyi vetítésének szervezőit. /Gond nélkül mutatták be Szabadkán a Trianont. = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./

Böndi Gyöngyike, Máramaros megye új prefektusa érdekes kihívásnak tekinti ezt a feladatot, közölte a vele készített interjúban. A sajtó egy része nem üdvözölte a beiktatását. Kiáltvány is megjelent az egyik helyi lapban Böndi Gyöngyi fejét akarjuk! címmel. Emellett napvilágot látott több más olyan írás is, amelynek tartalma kimeríti a rágalom fogalmát. Azonban nem pereskedik, szerinte ezek az írások megrendelésre készültek. A magyar iskolákra és különféle kulturális intézmények segítését napi feladatának tekinti. /Cseke Péter Tamás: „A fejemet akarták” Interjú Böndi Gyöngyike Máramaros megyei prefektussal. = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./

A Bartók Béla Alapítvány, Temes megye magyar oktatási intézményeinek legfontosabb támogatója elkészítette 2004-es tevékenységének mérlegét. Az elmúlt évben az alapítvány 770 millió lejjel rendelkezett programjai lebonyolításához. Bevételei az Apáczai Közalapítvány által kiírt szórványoktatást támogató pályázatokon nyert pénzekből, a temesvári vállalkozók, egyházak, hazai és németországi magánszemélyek támogatásaiból és más pályázatokon nyert összegekből származnak. Az iskolák és az óvodák 391 millió lej értékben kaptak taneszközöket: fénymásolókat, tévékészüléket, képmagnókat és CD-lejátszókat, könyveket és játékokat. A megye 19 iskolájában, 23 óvodájában és 12 magyar nyelvet választott tantárgyként tanuló csoportot segítettek. A tanulóknak nyújtott ösztöndíjra 250 milliót fordított az alapítvány. Az összeg nagyobb hányadával (205 millió) a hátrányos anyagi helyzetű diákok tanulási költségeit támogatták, illetve a szapárifalvi és bodói gyermekek ingázási költségeit biztosították a lugosi iskolába. Az összeg kisebb részével (49 millió) a kiváló iskolai eredményeket, valamint a megyei tantárgyversenyek nyerteseit jutalmazták. Az Alapítvány rendezvénytámogatás rovatában 84 millió szerepel. Az összeget a matematika, valamint a magyar nyelv és irodalom tantárgyversenyek megyei szakaszának szervezésére, az 1-es iskola rendezvényeinek, valamint a két temesvári líceum, a Bartók Béla és Gerhardinum testvériskola-kapcsolatainak finanszírozására fordították. 36 millió jutott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Temes megyei szervezetének támogatására. /Szekernyés Irén: Előtérben az eszközfejlesztés. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./

Kevés alkalommal teremtődött meg valós párbeszéd Koltay Gábor Trianon című filmjének vetítését követő, premiernek számító televíziós vitában. Az Antena 1 tévécsatorna által sugárzott, hamis bombariadó által megzavart beszélgetésben kezdetben objektív érvekkel igyekeztek alátámasztani mondanivalójukat. Koltay kifejtette: azért készítette a filmet, mert meg akarja érteni azt a világot, amelyben él. Ion Cristoiu újságíró ismét megkérdezte, hogy mit akart elérni a filmmel. A rendező válasza: a 20. század történelme másként alakult volna, ha nem írták volna alá a versailles-i békeszerződést. Florin Constantiniu történész támadott a legélesebben. A román vendégek Erdély Romániához csatolásának jogosságát az etnikai arányok hangoztatásával támasztották alá. Cristian Tudor Popescu, az Adevarul főszerkesztője hangsúlyozta, milyen butaság volt betiltani ezt a filmet Romániában, mivel nem tartalmaz olyan elemeket, amelyek szükségessé tennének ilyen szigorú intézkedést. Constantiniuval szemben úgy vélekedett, hogy a film nem fogja megrontani a románok és magyarok közötti viszonyt. Az adásba telefonon keresztül jelentkező Mona Musca művelődésügyi miniszter közölte: nem vonhatja vissza a film erdélyi körútját megszervező fiatalokra kirótt büntetést, hiszen a törvény világos, és e tekintetben nem lehet alkudni. Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek elmondta: helyesli, hogy a filmet bemutatták az egyik legnagyobb nézettségű román televíziós csatornán, mert az elmúlt hetekben valóságos „legendává” nőtt a produkció híre. /Borbély Tamás: A patetikusság és a tragédia árnyékában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./ A Trianon-film: semmi újat nem mondó-mutató langyos kis semmi. Utána meg a „süketek” párbeszéde. /B. É.: Időrablás nagyharanggal. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

A Trianon-film bemutatása után a vélemények megoszlanak. Többek szerint a meghívott román „sajtóhiénák” miatt nem sikerült a vita, más vélemények szerint viszont a Raffay–Koltay-produkció alkalmatlan arra, hogy egy értelmes Trianon-vita alapját képezze. Bodó Barna politológus szerint az egész Trianon-botrány kapcsán elsősorban azt kellene tisztázni: ki is a partnere a mai hatalomnak? – A koalíció-tag RMDSZ, amelynek szövetségi elnöke államminiszteri minőségben épp azt a minisztériumot ügyeli fel, amelynek vezetője, Mona Musca a filmről szóló megjegyzésével ezt a lavinát elindította? Vagy Hajdú Győző, aki Mona Musca miniszter asszonynak a figyelmét „felhívta” a filmre? – tette fel a kérdést Bodó. Trianonról a megbeszélést a szakmának kellett volna elkezdenie. Vekov Károly történész szerint a románok meglepetéssel fogadták, hogy Trianon még mindig milyen fontos kérdés a magyarok számára. Ezekről a kérdésekről beszélni kell. Beszélni kell Romániában is, Magyarországon is. /Sz. K.: Visszhangok a show-ról: Nem most, nem itt, nem ezekkel Trianonról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

A Trianon újabb szomorú példa arra, hogy közös dolgainkat éppen úgy nem tudjuk megbeszélni 2005-ben, mint például 1925-ben. A sokat hangoztatott román–magyar megbékélés nagyotmondásnak tűnik, hiszen ilyenkor kiderül, hogy az ellentétek miatt az egyetértés percek alatt szertefoszlik. Az erdélyi magyar politikusoknak meg kellene fogalmazniuk azt az erdélyi magyar minimumot, amihez minden körülmények között ragaszkodni kellene. Ez jelenthetné a tartós politikai, közéleti párbeszéd létalapját. /Makkay József: Botrányok nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

A Trianon-film bemutatása és az utána következett beszélgetés az utóbbi idők legsikeresebb művelődéspolitikai kezdeményezése volt, írta Sylvester Lajos. Először fordul elő, hogy a nézők véleményt alkothatnak fél évszázadon át tabuként kezelt vagy félremagyarázott, meghamisított témakörről. A vitában Florin Constantiniu történészprofesszor a Trianon-filmet szükségtelennek és ártalmasnak ítélte. A beküldött SMS-ek között sok volt a fenyegető és gyalázkodó-gyűlölködő reagálás. /Sylvester Lajos: Trianon – mámor és gyász. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 11./

Megjelent Dobai István Tűnődések a történelemről azaz A mérhetetlen élet és az ember viszonyáról, különös figyelemmel Európára és a magyarokra, I–II. kötet /Püski Kiadó, Budapest, 2004/. A csaknem 1300 oldalas könyv láttán Tibori Szabó Zoltánnak azok az interjúk jutottak eszébe, amelyeket a kolozsvári nemzetközi jogásszal az 1989 decemberi forradalom után néhány nappal készített, s amelyek – magyar és román körökben egyaránt – nagy vitát váltottak ki. Dobai István akkor azt állította, hogy a nagyhatalmak a magyarok és a románok megbékélését rövidesen nemzetközi feladattá teszik (Megbékélésünk nemzetközi feladat, Szabadság, 1990. január 21.), majd felhívta a figyelmet, hogy a magyar–román megbékélés csakis a realitások figyelembevételével képzelhető el (Béke csak a realitások alapján lehetséges, Szabadság, 1990. január 30.). Az interjúnak volt egy harmadik része is, amely azonban a magyar és a román sajtóban kinyilvánított ellenzés miatt nem jelenhetett meg. Akkor a magyar értelmiség egyes képviselői (Podhrádszky László, Kapcza Imre, Szabó Pál Endre, Pillich László, Demény Pál, Mócsy László, Kovács András, Kiss András és mások) még úgy látták, hogy az interjúalany által felvetettekről nem időszerű beszélni, hiszen azokat a nemzetközi jog már megoldotta, s Romániának az európai jogi normák alkalmazásával kell a magyar–román viszonyt megoldania, később kiderült, hogy Dobai István mégiscsak látnoknak bizonyult. Hiszen a nagyhatalmak a megbékélést évekkel később valóban a két állam nemzetközi feladatává tették (lásd Atlanta, alapszerződés stb.). Majd megjelent Dobai István Gesta Hominum című könyve, Tűnődések a történelemről alcímmel (Kolozsvár, magánkiadás, 2003), amely tulajdonképpen börtönelőadásaiból csak ízelítőt adott. Dobait az ötvenes évek végén bebörtönözték. A börtönökben előadásokat tartott. Az előadások anyagát később emlékezetből jegyezte le, ebből kerekedett ki az a jegyzetanyag, amelyből végül a most megjelent köteteket összeállította. A könyv a szerző elmélkedéseit tartalmazza a világ különböző dolgairól, így történelmi eseményekről és azok következményeiről, vallásról, erkölcsről, társadalomról. A szerző sok megállapítása helyénvaló, sok más véleménye elfogadhatatlan, vitára sarkalló. Dobai István kimondja, hogy a magyar társadalom a zsidókat fizikailag soha nem bántotta mindaddig, amíg 1944. március 19-én az országot a németek meg nem szállták. A felelősség így kizárólag a németeket terhelné. Tibori ezt vitatta. /Tibori Szabó Zoltán: Tűnődés a Tűnődésekről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

Megjelent a Sztánai Napok kiadvány, Sztánai Füzetek 1. alcímmel, a tavaly nyári Sztánai Napok keretében elhangzott előadásokat tartalmazza, és a tervek szerint az eljövendő időkben elhangzókat is megjelentetik. A kötet előszavában Szabó Zsolt ismertette a célt: „Azt szeretnők, hogy a most induló Sztánai Füzetek sorozatban egymás után jelenjenek meg a völgy történeti és jelenkori névkutatásai (Janitsek Jenő), a kistáj természeti-táji értékek feltárásában, tudatosításában oroszlánrészt vállaló Sztánai Műhely fél évtizedes munkájának eddigi eredményei (Fekete Albert), az etnikai feszültségek a magyar–román egymásról alkotott képben Kalotaszegen (Balogh Balázs és Fülemüle Ágnes), a történeti demográfiai változások a kistáj településeiben (Ágoston Palkó Emese) vagy az egyházközség története (Papp Hunor)” például. A kötetet az 1998-ban életre hívott Szentimrei Alapítvány jelentette meg. /Ö. I. B.: Sztánai Napok 2004. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

A nagyváradi Erdélyi Riport hetilap egy esztendeje hirdette meg az „Aranyalma díj az erdélyi magyarságért” megalapítását. Az Aranyalma-díjat azok a személyiségek kapják, akik a politika, közélet, a gazdaság, a kultúra, a társadalom területén az adott évben a legnagyobb teljesítményt nyújtották az erdélyi magyarságért. A lap külön díjazza azokat a magyarországi magyar és romániai román személyiségeket, akik az olvasók, illetve a szerkesztők megítélése szerint a legtöbbet tették a magyar közösségért. A kijelölt hat kategóriában – a szerkesztőség jelölései alapján – 2004 folyamán az olvasók és a szerkesztők havonta voksoltak. Szavazataik alapján a következő személyiségek részesülnek a 2004. évi Aranyalma díjban: Markó Béla államminiszter, az RMDSZ szövetségi elnöke, Nagy Zsolt miniszter, Tempfli József római katolikus megyés püspök, Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke, Halász János, az ITDH bukaresti irodavezetője, dr. Csányi Sándor, az OTB Bank elnök-vezérigazgatója, Kányádi Sándor költő, Szilágyi N. Sándor egyetemi tanár, nyelvész, Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, Calin Popescu Tariceanu, Románia miniszterelnöke, Dávid Ibolya, az MDF elnöke, Szabó Vilmos, a magyar kormány határon túli magyarok ügyeiért felelős államtitkára. A díjátadás március 11-én lesz Nagyváradon, a Continental Szállodában. /Aranyalma díj – 2004. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

Koltay Gábornak, a Trianon-film rendezőjének megbékélési igyekezete méltányolandó, hiszen ő a magyar–román megbékélést, a múlt sötét foltjainak feltárását sürgette, miközben román „ellenfelei” össztüzet zúdítottak rá. Példáját az anyaországi politikusok is követhetnék, s akkor egy esetleges újabb referendum esetén egyetlenegy magyar honatya, politikai párt sem kampányolna a kettős állampolgárság ellen, írta Ferencz L. Imre, a lap munkatársa. A román vitapartnerek egy emberként ugyanazt a gondolatot fogalmazták meg: Erdély román föld, s az is marad. Ilyen mentalitású emberekkel akar Románia az EU tagja lenni. Egy ilyen ország csatlakozását támogatja Magyarország? – tette fel a kérdést Ferencz L. Imre. /Ferencz L. Imre: Több is veszett… Trianonnál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

Megjelent Forró Miklós Mihály kék ege /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ című, a szerző rövidprózáit, tárcáit és interjúit tartalmazó kötete. Forró Miklós évek óta küldi a Népújságnak emlékidéző jegyzeteit. /(nk ): Mihály kék ege. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 12./

Február 12-én ülésezett a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Gyergyószentmiklóson. A küldöttek kilenc dokumentumot fogadtak el, ugyanakkor elnapolták az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT) való viszony rendezéséről szóló határozatot. Az ülésen 99 küldött jelent meg a települési székely tanácsok képviseletében. Csapó I. József elnök kifejtette, az emberi jogok és szabadságok megsértését jelenti az a tény, hogy mind a tíz önkormányzatot, ahol határoztak az autonómiaigény kinyilvánítását célzó népszavazás kiírásáról, nyomásgyakorlással vagy perrel kívánják letéríteni az útról. Csapó szerint az utóbbi időben az SZNT magára maradt a Székelyföld területi autonómiáért vívott harcában, hiszen mind a magyar, mind a román kormány, illetve az RMDSZ lemondott a törekvésről. Az SZNT kilenc dokumentumot fogadott el. A Mit kíván a székely nép? címet viselő kiáltványban a testület 12 pontban fogalmazta meg a közösség legfontosabb követeléseit. Ugyanakkor az SZNT felhívással fordult a székely közösséghez, hogy különböző formában követeljék a törvényes népszavazás kiírását. A testület határozatban kezdeményezett tárgyalásokat Románia kormányával, miniszterelnökével, illetve elnökével Székelyföld területi autonómiájáról. Felhívással fordultak a magyar kormányhoz és miniszterelnökhöz, kérve, hogy méltányolják az európai normák szellemében megfogalmazott autonómiatörekvéseket, továbbá a jövő évben felújítandó román–magyar alapszerződésbe foglalják bele a területi autonómiát, ugyanakkor a magyar diplomácia ,,vállaljon védőhatalmi státust a székelység felett területi autonómiájának kivívásáért folytatott küzdelmében”. Az SZNT döntött arról, hogy az új parlament elé terjeszti statútum-tervezetét, felhívással fordultak az RMDSZ elnökéhez és székelyföldi szenátoraihoz, képviselőihez, hogy vigyék sikerre a törvénykezdeményezést. Az SZNT tiltakozását fejezte ki a Trianon című dokumentumfilm kapcsán a ,,magyarellenes, politikai indíttatású, diktatórikus megfélemlítéssorozat ellen”, és határozott a Gábor Áron-díj megalapításáról. /(Ferencz): Csak magunkra ­számíthatunk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./ Ferencz Csaba kijelentette: reméli, hogy a magyar és a román kormány pozitívan válaszol a kérelemre. Az RMDSZ-hez és a székely honatyákhoz intézett felhívásában az SZNT azt kérte, hogy nyújtsák be a parlamenthez az autonómiáról szóló törvénytervezetet. /Mit akarnak a székelyek? = Nyugati Jelen (Arad), febr. 14./ Az SZNT a rovásírást ismét a székelység írásrendszere méltó rangján kívánja kezelni. Az emberi jogokat sértő döntések ellen fellebbező önkormányzatok jogi védelmét Kincses Előd ügyvéd térítésmentesen vállalta. /Gergely Edit: Rovásírás és gazdasági terv az autonómiáért. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./

Képes megyeatlasz készül Hargita megyéről a csíkszeredai Topo Service kiadásában, közölte Rákossy Botond mérnök, a Topo Service igazgatója. Az atlasz a megye minden településéről tartalmazni fog térképet, történelmi ismertetőt, illetve fényképeket, utóbbit a gyergyószentmiklósi Dezső László készítette. A munka során kiderült, hogy a megyeközpont hiányos településlistával rendelkezik, községek hiányoztak róla, így az atlasz a nyilvántartásnak is jó szolgálatot tesz Az első atlasz magyar nyelvű lesz, ezt angol és román nyelvű kiadás fogja követni. /Képes atlasz Hargita megyéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

Basescu elnök Moszkvába látogatott, február 14-én tárgyalt Vladimir Putyin orosz államfővel. A román–orosz kapcsolatok fellendítésében bíznak, jelentették ki a találkozó után. Putyin hangsúlyozta, hogy az elmúlt esztendők előrelépést mutattak, ezt nem csak a román–orosz alapszerződés megkötése jelenti, hanem az is, hogy a két ország kereskedelmi forgalma tavaly 15 százalékkal nőtt. /Basescu Moszkvában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 15./

Márton Árpád RMDSZ-képviselő a székelyföldi autonómia ismételt felvetésével kapcsolatosan azt nyilatkozta: az SZNT törvénytervezetét már visszautasította a parlament, mert nagyon sok hibát tartalmaz, ezért nem látja indokoltnak, hogy újra benyújtsák. Ez nem jelenti azt, hogy az RMDSZ nem akar együttműködni a civil szervezetekkel, de saját tervezetét szeretné előterjeszteni. Elkészülte után konzultálni fognak a magyar civil szervezetekkel, mielőtt benyújtanák a parlamentben. Szerinte az RMDSZ már lerakta az autonómia alapjait, minthogy a négy autonómiaforma közül három már benne van a kormányprogramban, így például a helyi közigazgatás autonómiája, a kulturális és regionális autonómia, az utóbbi a fejlesztési régiók újjászervezése révén. A területi autonómiára vonatkozóan kijelentette: az RMDSZ nem mondott le róla, de ehhez külön törvényre van szükség vagy pedig az alkotmány módosítására. /Az RMDSZ a saját autonómia-tervezetét nyújtja be, nem a Székely Nemzeti Tanácsét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./