Nagy Zsolt, a román kormány egyik legfiatalabb minisztere. A távközlési és informatikai tárca vezetője elmondta, hogy a minisztériumnak rendkívül fontos megoldásra váró feladatai vannak, azonban a működésére kiutalt pénzösszeg a GDP alig nyolc százalékát teszi ki: azaz mintegy 3,7 milliárd eurót szánt a kormány az információs technológia (IT) és kommunikációs szektor forgalmára. Szeretné növelni a közigazgatásban az elektronikus ügyintézést. Fontos, hogy a gyerekeket minél fiatalabb kortól a számítástechnikai eszközök használatára oktassák. Nagy Zsolt első hivatalos útja Magyarországra fog vezetni, és közösen fognak kidolgozni olyan fejlesztési programokat, melyek elsősorban a vidéki infrastruktúra-ellátottsághoz, nyújt segítséget, beleértve a Sulinet-programot is. /Farkas E. Zoltán: Új politikai időszak kezdetén – beszélgetés Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszterrel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

Az elmúlt hétvégen, illetve a hét elején Zilahon és Szilágy megye városaiban nem forgalmazták a Romániai Magyar Szót az újságárusok. Az elmúlt évben is többször volt hasonló mulasztás. /Magyar Szó nélkül maradtak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

A Kriterion Alapítvány kuratóriuma Marosi Ildikó marosvásárhelyi irodalomtörténésznek ítélte oda a 2004-évi Kriterion-koszorút azért a több évtizedes kitartó munkásságáért, amelyet az irodalomtörténeti kutatások elmélyítése, az erdélyi magyar szellemi értékek feltárása és közkinccsé tétele terén kifejtett. Nevéhez fűződik, többek között, a két világháború közötti erdélyi művelődési-irodalmi élet legfontosabb alkotói munkásságának részletes feltárása. Marosi Ildikó kutatásai és könyvei nélkül nem lenne teljes az erdélyi magyar szellemi élet. A Kriterion-koszorút az alapítvány 1995-ben létesítette. Azóta díjazottjai között szerepelnek Jakó Zsigmond professzor, történettudós, Tompa Gábor, rendező, a Kolozsvári Magyar Színház igazgatója, a csíkszeredai KAM regionális és antropológiai kutatások központjának munkatársai, László Ferenc muzikológus, egyetemi tanár, Faragó József néprajzkutató, Gaál András, Márton Árpád képzőművészek és Zöld Lajos újságíró, a szárhegyi képzőművészeti alkotótábor létrehozói, Imreh István történész, nyugalmazott egyetemi tanár, Péntek János nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár és Szilágyi Zsolt énekes, kórusvezető. /Kriterion-koszorú Marosi Ildikónak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

Király Zoltán Lejárhatás című harmadik verseskötetét mutatták be január 10-án Kolozsváron, a Bretter György Irodalmi Körön. A gondolattöredékekből és emlékfoszlányokból Király Zoltán újra és újra megteremti a maga költői birodalmát. A kötet nem csupán kocsmaverseket és tolvajballadákat tartalmaz, a „közéleti líra” kései leszármazottai is feltűnnek benne. /A távolságtól a tartásig. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

A Trianon című filmben felvonultak az SZDSZ–MSZP által kiátkozott, pokolra kívánt figurák (Tőkés, Duray, Csurka, Csoóri, Pozsgay s még mások), s elmondták, hogy miről mit kell egészen másként gondolni, mint amit eddig, az agytompító Kun-, Rákosi-, Kádár-féle történészek akartak a fülekbe rágni. Azért is hallatlanul izgalmas film a Trianon, mert eljut napjainkig a gondolatok szövésében. Fogytán vannak reményei a Kárpát-medence magyarságának. S ez köszönhető a Hiller–Gyurcsány–Kuncze–Pető–Bauer–Eőrsi–Lendvai–Bársony-egyletnek. /Márkó Imre: Több volt ez filmnél. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./

A Szabadkai Fórum zárónyilatkozata A Magyar Állandó Értekezlet Magyarország határain túli tagszervezetei, valamint a meghívott nyugati és tengeren túli magyar szervezetek képviselői 2005. január 6–7-én Szabadkán találkoztak, hogy megtárgyalják a 2004. december 5-én, a határon túli magyarok kedvezményes honosításáról tartott magyarországi népszavazás eredményét, az azt megelőző eseményeket, és egyeztessék álláspontjaikat. 1) Az értekezlet résztvevői csalódásukat fejezik ki afölött, hogy a 2004. december 5-én megtartott népszavazáson a magyarországi választóknak csak 37%-a vett részt, és ezeknek alig több mint fele támogatta csupán a nem magyar állampolgárságú magyarok magyarországi kedvezményes honosítását. Emiatt nem vált ügydöntővé a népszavazás. Ugyanakkor köszönetüket fejezik ki mindazoknak, akik a népszavazáson feltett kérdésre IGEN-nel szavaztak. 2) Megdöbbenéssel tapasztaltuk, hogy az állampolgárság ügye pártpolitikai küzdelmek tárgyává vált, és elítéljük a magyarországi politikai élet mindazon szereplőit, akik a valótlan állításokon alapuló kampánnyal félrevezették a magyarországi választópolgárok egy részét, NEM-mel való szavazásra vagy távolmaradásra biztatva őket. A népszavazás sikertelensége ellenére továbbra is valljuk, hogy a magyar nemzet nyelvileg, kulturálisan és történelmileg egy és oszthatatlan, függetlenül a mindenkori magyarországi pártpolitikai akarattól. 3) A határon túli magyar szervezetek saját közösségük igényét kifejezve, valamint az IGEN szavazatok többsége alapján elvárják a Magyar Köztársaság Országgyűlésétől, hogy haladéktalanul alkosson olyan törvényt, amely lehetővé teszi a határon túli magyarok számára, hogy amennyiben igénylik, szülőföldjük vagy állandó lakóhelyük elhagyása nélkül rendelkezhessenek magyar állampolgársággal. 4) A tanácskozáson részt vevő határon túli magyar szervezetek alapvető politikai célkitűzése a szülőföldön való megmaradás és boldogulás biztosítása. Ennek egyik feltétele országainkban az autonómiaformák törvényi szavatolása és gyakorlati alkalmazása, valamint a méltányos költségvetési és gazdasági-jogszabályi háttér megteremtése. Ehhez elengedhetetlen a határon túli magyar szervezetek szülőföldön meglévő lehetőségeinek kihasználásán túl Magyarország és a mindenkori magyar kormány erkölcsi, szakmai, politikai és anyagi támogatása is. 5) A tanácskozás résztvevői egyetértenek abban, hogy a legsúlyosabb helyzetben levő, az Európai Unión tartósan kívül rekedő vajdasági és kárpátaljai magyarság a támogatásokat illetően pozitív diszkriminációban részesüljön. 6) Úgy véljük, hogy a közös álláspontok kialakításának legfontosabb színtere a Magyar Állandó Értekezlet, amelynek összehívását legkésőbb 2005. április közepére javasoljuk. 7) A tanácskozás résztvevői úgy döntöttek, hogy létrehozzák a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumát, amelyet minden olyan alkalommal összehívnak, amikor ezt a határon túli magyarság és a nemzet egészének közös ügye megkívánja. Szabadka, 2005. január 7. /Erdélyi Riport (Nagyvárad), jan. 13./

A háromszéki magyarság önfeladásban ,,jeleskedik”. A visszaszerzett-visszakövetelt földet olcsó pénzen idegenek kezére adják. Idegenek vették meg már fél Kököst, ez a sors vár Aldobolyra és Illyefalvára, Bikfalvára és megannyi peremtelepülésünkre. Elherdálódik minden, mert az új ,,honfoglalók” a javakat használni, kihasználni, fölhatalmazottnak érzik magukat, de a közteherviseléshez nem járulnak hozzá. Ezért is szegény ez a város, ez a vidék, ez a régió. Az RMDSZ pedig nem követeli a Hargita megyei kormányhivatalt. /Magyari Lajos: Nemzetiség és szakértelem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./

„Autonómia és kettős állampolgárság” – szerepelt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség választási programjának élén. 1991-től, illetve 1993-tól az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés ugyanezt a két alapkövetelményt tűzte zászlajára, és éveken át éppen ezek miatt minősítették „szélsőséges”-nek platformjukat, írta Katona Ádám Markó Bélához intézett nyílt levelében. Traian Basescu elnök a nyilvánosság előtt mint rövid távon elérhető célról beszélt a személyi elvű (kulturális) autonómiáról. „Trianon óta ez az első eset, hogy Románia első számú politikai személyisége a hatalom megszerzése után, megnevezte az egyik autonómia-formát, melynek a közeljövő legfontosabb közjogi dokumentumában konkretizálódnia kell, nevezetesen, az ún. kisebbségi törvényben” – írta Katona Ádám. A bukaresti hatalom ún. regionalizálási programja tudatosan mellőzi Székelyföld magyarságának etnikai jellegű követelésének, a magyar területi autonómia létrehozásának követelményeit. Katona Ádám sajnálatosnak tartja, hogy az Erdélyi Magyar Kezdeményezés által 1993-ban megfogalmazott követelmény, a kettős állampolgárság máig nem szerepel az RMDSZ dokumentumaiban. /Katona Ádám: Nyílt levél Markó Bélához. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

Román–magyar partneri viszony kialakítását célul tűző csomagtervet mutatott be a sajtó képviselői előtt Vekov Károly, az RMDSZ Nemzetépítő Platformjának (NÉP) vezetője. A terv előfeltétele az alkotmány, illetve egyes törvények módosítása. Javasolják, hogy egész Erdély területén vezessék be a háromnyelvű helységnévtáblákat, tegyék lehetővé, hogy a hivatalok és a magyar anyanyelvű lakosság között az anyanyelv használata révén biztosítva legyen a kommunikáció ott is, ahol csupán 5 százalék magyarság él. Vekov Károly elmondta: „a csúcsvezetőségnek rendelkeznie kellene egy olyan kérdéscsomaggal, amelynek alapján le tudjon ülni tárgyalni, és próbáljon megoldást találni. Meg kell fogalmazni ezeket a kérdéseket, még akkor is, ha egyeseknek nem tetszik.” – szögezte le a politikus. /Köllő Katalin: Román–magyar partneri viszony. Csomagterv a NÉP-től. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

A közvélemény-kutatások szerint a szegénységtől, a munkanélküliségtől retteg legjobban a magyar ember is, továbbá 12–20 százalék között mozog azok száma, akik külföldön keresnék boldogulásukat. Ez újabb hatalmas érvágást jelentene a magyar közösségnek. Az RMDSZ vezetőinek nem szabad lenyelniök, hogy az új külügyminiszter kijelentse, a magyarság valójában nem is akarja a területi autonómiát. Honnan tudja? /Simó Erzsébet: A langyosat kiköpi az Isten. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./

Az utóbbi időben egyre több visszhang érkezik Kuszálik Péterhez, Monfondír rovatával kapcsolatban. Egy levélíró Budapestről megdicsérte a december 13-i Szempont rovatot – ebben Fey László, Székedi Ferenc és Kuszálik elítélő véleményét a magyar népszavazásról. /Kuszálik tavalyi cikke szerint a népszavazás tétje: Patrubány Miklós csupán arra volt kíváncsi, a téli szezonban pantallóban járjon-e vagy székely harisnyában./ Egy Németországban élő erdélyi szerint „túl gőgös a magyar, ő mindent tud és jobban, mint más, s ráadásul inkább beledöglik, mint hogy kompromisszumot kössön.” Kuszálikról egyik kritizálója megállapította: „Tényleg fogalma sincs semmiről. Honnan szalasztották ezt az embert?” „Már unalmas, hogy a romániai magyar sajtóból ezek az őrültségek ömlenek folyamatosan.” /Kuszálik Péter: Visszhang. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

A magyar–román szociális egyezménnyel kapcsolatos legutóbbi szakértői tárgyaláson megállapodtak abban, hogy a megbeszéléseket 2005 februárjában folytatják Bukarestben. Göncz Kinga családügyi miniszter szerint a szakértői tárgyalások lezárása után körülbelül másfél-két évre van szükség, amíg mindkét állam országgyűlése jóváhagyja a változtatásokat. Az új egyezménytervezet értelmében a Romániában ledolgozott évek arányában járó nyugdíjat Románia lesz köteles kifizetni. Jelenleg a területi elv alapján jár a nyugellátás. Az áttelepült román állampolgárok átlagos havi járandósága 56 278 forint, ami kevéssel meghaladja a magyar átlagnyugdíjat. A Romániának ma egyértelműen előnyösebb nyugdíj-megállapodás azonban visszaélésekre is alkalmat nyújt. /Antal Erika, Bakk-Dávid Tímea: Visszaélésekre nyújt lehetőséget az érvényben lévő román–magyar nyugdíjegyezmény. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./

A közkedvelt kolozsvári, de Magyarországra áttelepült képzőművész, Botár Edit kiállítása nyílt meg január 12-én, Budapesten, a Vármegye Galériában. A Bolyongásaim Erdélyben és a világban című tárlatot Banner Zoltán művészettörténész ajánlotta a közönség figyelmébe. Botár Edit 1956-ban végzett a Ion Andreescu Képzőművészeti Intézetben. 1986-ig a Kolozsvári Bábszínház díszlet- és bábtervezője volt. Az Erdély Művészetért Alapítvány 1999-ben a Vármegye Galériában, majd Erdélyben mutatta be Kolozsvár képekben című, a Gloria Könyvkiadónál megjelent száz színes akvarellt és tusrajzot tartalmazó albuma képanyagából összeállított kiállítást és 2001-ben ugyancsak a Vármegye Galériában nyílt tárlata. /(n): Botár Edit 75. jubileumi kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

1986. január 15-én több százan kísérték utolsó útjára Visky Árpádot /Székelyvécke, 1940. júl. 7. – Sepsiszentgyörgy, 1982. jan. 12./. Segítő- és egyben bajtársa, az akkor vállalatigazgató Király Károly megfújatta a konzervgyár dudáját. „Ez a gyermek már kicsi korától az igazság megszállottja volt. Székelyvéckén elemistaként képes volt szembeszállni a Marosvásárhelyről kiküldött tanfelügyelővel, mert úgy érezte, hogy igazságtalan volt vele szemben – idézte fel Visky Árpád fél évszázaddal ezelőtti arcát 85 éves édesanyja, Erzsébet. Visky Árpád 1963-ban végezte el a színművészeti főiskolát. Rövid időre Sepsiszentgyörgyre került, majd tíz éven keresztül, 1965 és ’75 között a marosvásárhelyi színház tagja volt. Innen ismét Háromszék fővárosába tért vissza. Számos irodalmi esten szerepelt Ady, Petőfi, Radnóti és József Attila verseivel. Utoljára Az öngyilkos, avagy a véres hurka bosszúja című Erdman-darabban lépett föl. Alig néhány nap múlva, egy színházi kocsmai összeszólalkozás következtében, amikor két civil ruhás szekus provokálta, nacionalista-soviniszta propaganda, valamint államellenes izgatás koholt vádjával 1983-ban letartóztatták, és öt évre ítélték. Sokáig azt sem tudták, mi van vele, hol keressék őt, mesélte édesanyja. Visky Árpádot 1984. augusztus 23-án részesítették elnöki kegyelemben, de már soha nem térhetett vissza a színházba. Egy ideig Sepsiszentgyörgyön dolgozott, majd a zárt városnak számító Marosvásárhelyen, a konzervgyárban talált menedéket, ahol minden tiltás ellenére Király Károly alkalmazta. – Valóságos idegroncsot csináltak belőle – emlékezett vissza Király. Megtört ember lett, aki a színpad hiányában már soha többé nem talált önmagára. Visszatért Szentgyörgyre, kisipari szövetkezetben alkalmazták, ahol játékokat készített. Nagy László Mihály újságíró, a Megyei Tükör egykori munkatársa volt azon utolsók egyike, akik 1986. január 12-én még életben látták Viskyt. „Reggel 9 órakor egy kézilabdameccsre igyekeztem, amikor összefutottunk. Kérdeztem: hová mész? Arra ki, jött a tömör válasz, és az erdő felé mutatott.” Visky Árpádot felakasztva találták az őrkői erdőben. Sokan ma sem hiszik, hogy önkezével vetett volna véget életének. Nagy László Mihály szerint nem annak az embernek a képét mutatta, aki öngyilkosságra készül. Egy másik újságíró, Kész Csaba Levente Vér és kötél című novellájában egy bizonyos P. Imre nevű hírhedt besúgót jelöl meg Visky gyilkosaként. Visky Árpád idős szülei most azon fáradoznak, hogy fiuk halálának huszadik évfordulójáig róla elnevezett alapítványt jegyeztessenek be. Szülőfaluja polgármestere, Szőcs Lajos Székelyvéckén a kultúrotthont keresztelné el róla, amelynek falán Hunyadi László szobrászművész Visky Árpád-portréja lenne. /Szucher Ervin: Woyzeck, a „megöngyilkolt” színész. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./

Az infokommunikációs technológiák (ICT) területén való együttműködés kereteit meghatározó megállapodást írt alá Kovács Kálmán magyar informatikai és hírközlési miniszter és Nagy Zsolt hírközlési és információs technológiai miniszter január 14-én Budapesten. A megbeszélés egy két éve tartó folyamat része, ami 2003 novemberében kezdődött, amikor megalakult a Magyarországért Információs Társadalom tanácsa, amely a határon túli magyarok informatikai fejlesztésének elősegítését tűzte ki célul. Ebben minden határon túli magyar szervezet képviselteti magát. Az erdélyi magyar szervezeteket Nagy Zsolt képviselte, aki kidolgozta az erdélyi magyarok regionális informatikai fejlesztési stratégiáját. Ennek alapján a magyar költségvetés 2002-ben 250 millió forinttal, 2003-ban 200 millió forinttal, míg tavaly 228 millió forinttal járult hozzá az erdélyi magyar területek szélessávú internet közösségi hozzáférési pontjainak létesítéséhez, amelynek kiépítésében aktívan részt vettek magyar cégek. Az idén e célra mintegy 200 millió forint magyar költségvetési támogatás jut. Ezek segítségével valósulhat meg az úgynevezett Hargita Háló, ami három szakaszban összesen 21 szélessávú internet végpont kiépítését jelenti. Ehhez hasonló volumenű projekt a folyamatban lévő bihari háló is. /Magyar–román informatikai együttműködési megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

Vásárhelyi Tóth Éva, Sopron egyik szellemi mindenese, a háromszéki–kelet-magyarországi kapcsolatok és históriai hagyományok újrateremtője és ápolója adta hírül, hogy Sopron városában elhunyt Szabó Béla mikóújfalusi származású festőművész. Szabó Béla tanár, festőművész 1950-ben született, a kolozsvári Képzőművészeti Főiskola grafika szakán szerzett diplomát, több egyéni és kollektív kiállításon vett részt Magyarországon, Romániában és Olaszországban. 1996-ban Civita Fidelissima ’75 Sopron díjjal jutalmazták, elnyerte a soproni Horváth–Lukács Galéria díját (1997), 2002-ben Sopron önkormányzatának díjával tüntették ki. Szabó Béla az Erdélyi fejedelmek arcképcsarnoka, Kolozsváron 2004-ben kiadott könyv társszerzője. /(sylvester): Elhunyt Szabó Béla festőművész. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 15./

Bukaresti kormányküldöttség kezd január 17-én hivatalos látogatást Budapesten. A delegációt Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök vezeti, s tagjai között Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter, illetve Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter mellett Markó Béla oktatásért, művelődésért és európai integrációért felelős kormányfő-helyettes is ott van. A látogatással kapcsolatban Markó Béla elmondta: fontos üzenete van a kormány és a miniszterelnök részéről ennek a látogatásnak, hiszen Calin Popescu Tariceanu első külföldi útja Budapestre vezet. A megbeszélések központjában az integrációs kérdések állnak, hiszen Románia tavasszal írja alá a csatlakozási szerződést az Európai Unióval. A román külügyminiszter kijelentésével kapcsolatban, miszerint a kétoldalú kapcsolatokat érintő kérdésekről a román félnek nem áll szándékában Budapesttel új tárgyalásokat kezdeni, Markó Béla hangsúlyozta: a mostani látogatás elvi jellegű tárgyalásokra ad alkalmat. Mihai Razvan Ungureanuval ellentétben Markó Béla úgy látja, a magyar–román kormányközi vegyes bizottságról nem kellene lemondani. /T. Sz. Z.: Magyar–román tárgyalások Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

Továbbra sincs döntés az államtitkári tisztségekről, mivel a kormánykoalíciós pártoknak még mindig nem sikerült megegyezniük a szóban forgó funkciók elosztásáról – derült ki január 15-én, a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsán (TEKT). Az RMDSZ nyolc-tíz államtitkári tisztségre számít. /Sz. K.: Továbbra sincs egyezség az államtitkárokról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./ A Területi Elnökök Konzultatív Tanácsát (TEKT) követő sajtótájékoztatón Markó Béla miniszterelnök-helyettes bemutatta a Tariceanu-kabinet két RMDSZ-es miniszterét, Nagy Zsolt informatikai és kommunikációs, valamint Winkler Gyula kereskedelmi minisztert. Markó Béla, az RMDSZ elnöke bejelentette, hogy megtörtént a prefektusok és alprefektusok kinevezése. Az RMDSZ-nek négy prefektusa van Kovászna, Beszterce-Naszód, Máramaros és Mehedinti megyében, és nyolc alprefektusi tisztséget mondhat magáénak Hargita, Maros, Bihar, Szilágy, Szatmár, Arad, Temesvár és Krassó- Szörény megyében. Markó Béla elmondta, hogy a kormánypárt, illetve az RMDSZ működési szabályzatát egyeztetik. Katona Ádám, az EMK elnöke nemrégiben fogalmazott nyílt levelére utalva Markó kijelentette, hogy a kormányprogramban a kulturális autonómia szerepel. Egyelőre, jelentette ki, a helyi autonómiát kell kiépíteni a széleskörű decentralizációval és pénzügyi autonómiával, utána lehet specifikus autonómiákról, közöttük a gazdasági fejlesztési régiókról beszélni. A következő időszakban a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet akarják megerősíteni akár román állami pénzekkel is, és a Babes-Bolyai Egyetemen kiépíteni a magyar karokat, fakultásokat. Hosszú távon azonban nem mondtak le az állami magyar egyetemről. /Az RMDSZ legalább nyolc államtitkári tisztséget igényel. Ülésezett a TEKT és az Operatív Tanács. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 17./

Több száz plakátot függesztett ki a Gyergyószéki Székely Tanács Gyergyóalfaluban, Csomafalván, Gyergyóditróban, Gyergyószentmiklóson és Újfaluban – vagyis az összes olyan helységben, ahol a népszavazás kiírásáról döntöttek az önkormányzatok. Az SZNT jelképét és a „Népszavazás az autonómiáért – Gyergyó 2005. január 30.” feliratot tartalmazó plakátok között Gyergyószentmiklós főterén feltűnt egy „Együtt az autonómiáért!” mottójú RMDSZ-es választási plakát is, melynek voksolásra biztató feliratát leragasztották a „Január 30-án szavazzon IGENnel!” felhívást tartalmazó papírcsíkkal. /Gergely Edit: Árus Zsolt: félretájékoztat a Mediafax hírügynökség. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./

Sárospatakon a Makovecz Imre tervezte művelődési házban rendezte meg a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közművelődési és Idegenforgalmi Intézet év eleji régiós konferenciáját a közművelődésben tevékenykedők számára. A Dialógusok 2005 elnevezésű találkozón öt országból mintegy százhúszan vettek részt. Köztük volt Pomogáts Béla, Bárdi Nándor, Gál Sándor, Dupka György, Muzsnay Árpád, Balassa Zoltán és Dáné Tibor. „A kisebbségben élő magyaroknak ma nincs Budapesten erős emberük” – hangzott el tanácskozáson. Dr. Bárdi Nándor kisebbségkutató (a Teleki Intézet főmunkatársa) beszélt a népszavazásról. Szerinte a kudarc egyik oka az, hogy az anyaországi és a határon túli magyarok nem ugyanazt értik nemzetpolitika alatt. Az előbbiek, mikor erről szó van, leginkább, vagy éppen kizárólag a határon belüli dolgokra gondolnak. Nem tett jót a fogalom tisztázásának, az egységesebb nemzetszemlélet kialakításának az sem, hogy a közvéleményre befolyással lévő politikusok egyszer ezt, máskor mást mondanak. Bárdi Nándor idézte Tamás Gáspár Miklóst, aki a rendszerváltást követően még azt írta, hogy minden határon túli magyart megillet a kettős állampolgárság. Duray Miklós 1996-ban, arra hivatkozva, hogy nem kívánt bonyadalmakat, kellemetlen hatást váltana ki a szomszédoknál, elutasította. Inkább a kedvezménytörvény mellett állt ki. Martonyi János szerint, ha Magyarország korábban a kettős állampolgárság kiterjesztése mellett dönt, akkor sokkal nehezebb tárgyalásai lettek volna az EU-csatlakozásnál. Az eredménytelen népszavazás a szocialistákat erősítette, akik „fő témájukban” verték meg a polgári oldalt. Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke szerint Magyarországon nem nemzetpolitika, hanem pártpolitika folyik, amit a december 5-i népszavazás markánsan bizonyított. Most már igazi cselekvésekre van szükség, ezek közé tartozik a határon túli magyarok önigazgatásának (autonómiájának) kialakítása is, ami az anyaország támogatását igényli. Dr. Harsányi László, a Nemzeti Kulturális Alapprogram elnöke a kultúra finanszírozásáról értekezett. A Magyar Művelődési Intézet főigazgatója, Borbáth Erika elmondta, hogy minden osztályuk külön feladatul kapta a határon túli magyarok támogatását, a velük való partneri kapcsolat kialakítását és ápolását. Dupka György író, a Kárpátaljai Magyar Értelmiségek Közösségének elnöke elmondta, hogy az anyaország anyagi segítsége nélkül náluk azonnal összeomlana a magyar művelődés, hisz az ukrán állam egy vasat nem ad ilyen célra. Elmondta, hogy a kárpátaljai magyarság az elvándorlások ellenére sem fogy, ellenkezőleg, ha lassan is, kimutathatóan gyarapszik. A már EU-tag Szlovákiában is nagy gondok vannak a közművelődés támogatásával. Dohányos Róbert, a kulturális minisztérium helyettes államtitkára közölte, hogy a magyar kultúrára a kevésből is kevesebbet adnak, mint amennyi arányosan járna. A közszolgálati televízióban a magyar adás ideje 33-szor (!!!) kisebb, mint ami magyar lakosság számaránya alapján járna. A Kolár Tibor vezette kassai Thália színház többszörösen kevesebbet kap, mint az ottani szlovák színház. Az a tény, hogy a Magyar Koalíció Pártja kormányzati tényező csak kisebb változást hozott ezen a területen. /Sike Lajos: Pártpolitika helyett nemzetpolitikát! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

Január 15-én ülésezett a magyar-, és vallástanárok pedagógiai köre. A marosvásárhelyi Deus Providebit Házban tartott rendezvényen a Babes-Bolyai Egyetem Teológia Karának tanárai voltak a vendégek. Marton József tartott előadást a keresztény vallás történetéről. Az egyháztörténelem ismerete fontos a magyar irodalom tanításában. Marton József párhuzamba állította a nyugati és keleti társadalmak alakulását a kereszténység, illetve az ortodoxia hatására. „...Míg keleten a császár /cár/ akarata érvényesült, addig nyugaton az uralkodó csak pozitív, tételes törvényeket alkothatott – a természetjog alapján – a rendi gyűlésekkel együtt. A nyugati típusú kiváltságokkal, autonómiával, saját igazságszolgáltatással rendelkező városok, egyetemek, szervezetek megszületésére nem kerülhetett sor keleten, hiszen hiányzott hozzá a minta. Ezzel magyarázható, hogy az egyéni szabadságot sem deklarálták. /(bodolai): Magyar-, és vallástanárok pedagógiai köre. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 17./

Január 15-én maroknyi közönségnek meséltek a 15 évvel ezelőtti decemberi fordulat idején megalakult szervezet, a Kolozsvári Magyar Demokrata Tanács egykori tagjai, szervezői. Meglepő, hogy erre az emlékezésre nem volt kíváncsi a kolozsvári magyarság. Kántor Lajos, Csetri Elek, Egyed Ákos és Balázs Sándor vázolták annak a mozgalmas pár napnak a történetét. /F. I.: 15 éve történt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

A Himnusz születésének 182. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést január 16-án, vasárnap Szatmárcsekén, ahol Kölcsey Ferenc költő 1823. január 22-én írta a költeményt. A helyi református templomban ökumenikus istentiszteletet tartottak, majd Kocsár Miklós Kossuth-díjas zeneszerző mondott ünnepi beszédet. Az ünnepséget követően a helyi temetőben megkoszorúzták Kölcsey Ferenc sírját. /A Himnusz születésére emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

Bandi Kati az erdélyi ruhakreáció egyik legmarkánsabb egyénisége. Faliszőnyegeinek és ruháinak egy része most megtekinthető a Marosvásárhelyen, a Bernády Ház falain. A Bernády György Közművelődési Alapítvány kiadta Bandi Kati alkotásait tartalmazó albumát. /Nagy Botond: Átderengő időkből... = Népújság (Marosvásárhely), jan. 17./

Január 17-én budapesti látogatásra érkezett Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. Közös magyar–román kormányülést tartanak az idén ősztől minden évben – jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a román kormányfővel tartott közös sajtóértekezleten. A magyar kormány által tervezett nemzeti vízummal kapcsolatban Gyurcsány elmondta: azt nem etnikai alapon kívánják megadni, hanem a szomszédos ország azon állampolgárainak, akik többször szeretnének Magyarországra utazni. Kifejtette: a magyar kormány a határon túli magyarok legális képviselőinek autonómiatörekvéseit támogatja. A megbeszélés témája volt Verespatak is, Tariceanu kijelentette: a terv kivitelezése még nagyon kezdeti szakaszban van, a román kormány minden lehetséges gazdasági, pénzügyi, környezeti és társadalmi szempontot figyelembe vesz majd, és tekintettel lesz minden európai normára is. A román kormányfő meggyőződését fejezte ki, hogy a csíkszeredai főkonzulátus kérdésére is sikerül megoldást találni. Gyurcsány elmondta, egyetértettek román partnerével abban, hogy a következő időszak átfogó, nagy gazdasági-fejlesztési programjait úgy kell megfogalmazni, hogy azok tartalmazzanak közös részeket, legyenek tekintettel egymásra. A Budapestre látogató román küldöttségnek tagja Markó Béla miniszterelnök-helyettes is. Tariceanu szólt arról, hogy a román kormánykoalíciónak fontos tagja az RMDSZ, hozzájárulása alapvető jelentőségű mind a román törvényhozási munkában, mind a két ország közti kapcsolatokban. Calin Popescu Tariceanu találkozott Mádl Ferenc magyar köztársasági elnökkel és Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével, valamint Orbán Viktorral. /Gyurcsány–Tariceanu találkozó Budapesten. Magyarországon kezdte a bemutatkozást az új román kormányfő. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./ Felmerült a Trianon film erdélyi vetítése körüli botrány is. A román miniszterelnök óvakodott az egyértelmű állásfoglalástól. Azt azonban elmondta, hogy nem tartja szerencsésnek sem az egyes román hatóságok túlbuzgóságát, de Koltay Gábor rendező témaválasztását sem. Hiller István kulturális miniszter, aki Markó Béla román miniszterelnök-helyettessel folytatott tárgyalást, közölte: a magyar kormány továbbra is szorgalmazza, hogy Sepsiszentgyörgyön jöjjön létre egy magyar kulturális intézet, a bukaresti magyar kulturális intézet fiókjaként. A román küldöttség tagjai kétoldalú tárgyalást folytattak magyar partnerükkel. Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter Somogyi Ferenccel, Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter Persányi Miklóssal, Emil Dinga, az európai integrációs ügyek minisztere Baráth Etele tárca nélküli miniszterrel, Vasile Blaga belügyminiszter Lamperth Mónikával tárgyalt. /Csinta Samu: Bukarest felé tekint Gyurcsány. = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./

A Székely Nemzeti Tanács gyergyószéki szervezete kéri Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnököt, hogy tárgyaljon Calin Popescu Tariceanu kormányfővel a Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazásról a román kormány vezetőjének budapesti látogatása alkalmával. A gyergyószéki SZNT korábban Gyurcsány Ferencnek küldött nyílt levelet, amelyben arra kéri a magyar kormányfőt, hogy a találkozó napirendjén szerepeljen az autonómia-referendum kérdése is. A nyílt levél aláírói azt is kérik Gyurcsánytól, hogy kérje a román kormányfőt, utasítsa a prefektusokat, vonják vissza bírósági kereseteiket, hogy a helyi önkormányzatok gyakorlatba ültethessék a népszavazással kapcsolatos határozataikat. A dokumentum emlékeztet arra, hogy több gyergyószéki település önkormányzata határozatot hozott a Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazás kiírásáról, de a prefektúra keresetet nyújtott be ellenük a közigazgatási bíróságon. /SZNT-levél Gyurcsánynak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

Elzárkóznak a kisebbségi autonómia minden lehetséges formájától Szlovákia legfőbb közjogi méltóságai – derült ki január 17-én Pozsonyban az államfő, a házelnök és a kormányfő találkozója után. Mikulás Dzurinda kormányfő, Ivan Gasparovic köztársasági elnök és Pavol Hrusovsky házelnök újságírói kérdésre válaszolva nyilatkoztak. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, határon túli magyar közösségek felé elhangzott, autonómiát is érintő ajánlata kapcsán Dzurinda azt mondta: Szlovákia részéről semmilyen autonómia nem fogadható el. Durinda szerint Gyurcsány „csak látszólag” címezte a határon túlra felvetéseit. „Megítélésem szerint az igazság az, hogy kizárólag a Magyar Köztársaság belpolitikai fenségjogáról van szó”. Ivan Gasparovic államfő még a kulturális autonómiát sem tartja elképzelhetőnek. Hangsúlyozta: „Arról, hogy Szlovákiában autonóm kisebbségi területeket alakíthassanak ki, csakis és kizárólag a Szlovák Köztársaság állampolgárai dönthetnek. Meggyőződésem szerint ilyesmi nem történhet meg”, annál is inkább, mert ez nem Magyarország és nem a magyar kormányfő hatásköre. Pavol Hrusovsky házelnök a szlovák alkotmány két alappillérére, az ország önállóságára és függetlenségére hivatkozva zárta ki bármilyen autonómia kialakításának lehetőségét, megjegyezve, hogy nem látja szerencsésnek a magyar kormányfő megnyilvánulását, ezért helyénvalónak tartaná, ha Gyurcsány Ferenc kifejtené, hogyan is értelmezi az általa alkalmazott terminológiát. /Pozsony az autonómia minden lehetséges formáját elveti. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./

Markó Béla, a kultúráért, oktatásért és integrációs kérdésekért felelős miniszterelnök-helyettes Hiller István kulturális miniszterrel tárgyalt. Hiller István a megbeszélés után közölte: a magyar kormány továbbra is szorgalmazza, hogy Sepsiszentgyörgyön jöjjön létre egy magyar kulturális intézet a bukaresti magyar kulturális intézet fiókjaként. /Magyar kulturális intézet Sepsiszentgyörgyön. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

Takarékossági okok miatt a magyar kormány a határon túli magyarság oktatását és közművelődését segítő alapítványok költségvetését is csökkentette a múlt évben. Az Illyés Közalapítvány például 1 milliárd forint helyett csak 800 milliót kapott. A Gyurcsány-kormány ígérete szerint az idén visszaáll az „egyensúly”, s amennyiben lehetséges, egyes területeken még nagyobb támogatást is adnak. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke elmondta, erre az évre csakugyan egymilliárd és valamennyi forintot ígértek az Illyésnek, de még a mai napig sem ismerik mennyi lesz a pontos összeg. Az Illyés Közalapítvány ebben az évben ünnepli alapításának 15. évfordulóját, ami jó alkalmat kínál arra, hogy átgondolják és az új kihívásokhoz igazítsák az egész támogatási rendszert. /Még nem tudni mennyi pénzt kap 2005-re az IKA! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

M. Szabó Imre Magyarok világa című műsorát a Budapest Tévé adta, a megjelentek a magyarság egészét érdeklő kérdésekről beszéltek. Fontos ez, mert a fél Magyarország lakossága és a határokon kívül rekedt magyarok majdnem egésze a balliberális médiauralom révén szellemi karanténba került, írta Sylvester Lajos. Jelenleg a magyar ,,királyi” és kereskedelmi televíziók egyoldalú, a kormányzatot elfogultan ajnározó politikai kommentárokat, vitaműsorokat és beszélgetéseket sugároznak. Magyarok világa című műsorban viszont Bába Iván, a Fidesz külügyi kabinetvezetője, Kemény Győző, az Értékmegőrzők Civil Szervezete és dr. Bíró ­Ferenc, a Civilek a Zengőért Mozgalom egyik frontembere elhangzott hozzászólásai rendet teremthettek az odafigyelők gondolatai között. Bába Iván kommentárja szerint Gyurcsány Ferenc kormányfő által tálalt nemzeti vízum egy felfúvásra sem alkalmas lufi, ez csak zavarkeltésre való handabandázás. Gyurcsány kijelentettem az autonómiát fogja támogatni, de hozzátette, a szomszéd államokkal való egyeztetés után. Bába Iván figyelmeztetett arra, hogy a szomszéd államok nem óhajtják az autonómiát. Bába Iván arra is rámutatott, hogy Gyurcsány Ferenc ügyködésének európai uniós dimenziói is vannak: amiket a kampány során kinyilatkoztatott, egyértelműen kimeríti az idegengyűlöletre uszítás minden jogi elemét. /Sylvester Lajos: A Magyarok világa a Budapest Tévében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 18./