A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) következő ülését a határon túli magyarok magyar állampolgárságának biztosításáról szóló javaslat jó megtervezése után lehet összehívni – mondta Gyurcsány Ferenc kormányfő. "A MÁÉRT-et is akkor kell összehívni, mikor kimunkált javaslat van. Az egy politikai fórum; a felelősség nem a nagyotmondás felelőssége, nem a rögtönzés felelőssége, hanem a tervezés, elemzés és javaslattétel felelőssége" – jelentette ki a miniszterelnök. Hozzátette: türelemre van szükség a kérdés rendezésében. Közölte: a kormány azért utasította el az MDF kedvezményes honosításra tett javaslatát, mert az "az állampolgárság automatikus és tömeges kiterjesztéséről beszél", és így azt véleménye szerint a Fidesz elnöke sem támogatná, mert az adófizetők pénzébe kerülne. "Tárgyalási alapnak a népszavazás után nem elfogadható, éppen ezt a javaslatot nem mondta az ország elfogadhatónak" – mondta az ellenzéki javaslatról Gyurcsány Ferenc. Szíjjártó Péter, a Fidesz országgyűlési képviselője sajtótájékoztatóján azt mondta: "Gyurcsány Ferencnek és a szocialistáknak igazából fogalmuk sincs arról, hogy milyen álláspontot vigyenek a közeljövőben a kettős állampolgárság ügyében", hiszen a miniszterelnök nem kívánja összehívni a MÁÉRT ülését, és azt sem tudják, hogy milyen javaslatot akarnak megfogalmazni. /Gyurcsány: A MÁÉRT-et kimunkált javaslattal kell összehívni. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Nem tud kellő szavakat találni arra a sunyiságra, nemzetvesztésre, a felelősségteljes nem-re – ahogy a mai magyar miniszterelnök fogalmazott, írta Czompó János. Mert hiába jelenti ki őurasága, hogy ő is lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke. „Lehet, hogy Gyurcsány Ferenc benne marad a magyar történelemben mint a nemzet legnagyobb ellensége.” Nyolcszázezren határon túli magyar csak arra vár, hogy lerohanja, kifossza csonka Magyarországot, hirdették. /Czompó János: A Gyurcsány-vircsaft. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 15./

Megnyílt a sepsiszentgyörgyi Gothárd Veronika festményeinek kiállítás Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában. A művész absztrakt iránti vonzalma egyértelmű, ugyanakkor figuratív olajképek is helyet kapnak a tárlaton. /N. J.: Ritmikus formák, beszélő színek. Gothárd Veronika festészeti tárlata a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Nem ment el szavazni Czibik István, írta hozzászólását Székesfehérvárról. Igennel nem szavazhatott, mert fogalma sem volt arról, hogy jó, vagy rossz kettős-állampolgársági törvényt alkotna-e az Országgyűlés. Nem tudták, hogy mit szólnának a románok. A levélíró szerint vagy nagyon buta emberek találták ki ezt a kérdést, vagy nagyon gonoszak.  /Czibik István, Székesfehérvár Kedves Székely Testvérem! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 14., ugyancsak közölte: Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

Eckstein-Kovács Péter szenátor sajtóértekezletén kijelentette, hogy Traian Basescu olyan parlamenti többségre akar támaszkodni, amely partnernek tekinthető az általa meghirdetett korrupció elleni harcban. Az utóbbi négy évben a Szociáldemokrata Párt (SZDP) azonosult a legnagyobb mértékben a korrupció fogalmával. Az ország stabilitását az biztosítja, hogyha a kormány és az államelnök ugyanabból a politikai családból származik. RMDSZ-nek ehhez kell segítséget nyújtania. /Köllő Katalin: Eckstein: – D.A.-kormányt! = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

1989 decembere óta először van esély megváltoztatni az ország irányát, jelentette ki Vekov Károly exképviselő, az RMDSZ Nemzetmentő Platformjának vezetője sajtótájékoztatóján. A változtatásra Traian Basescu, illetve a D.A. Szövetség alkalmas. Az RMDSZ esetében kínos kompromisszumoknak voltunk tanúi, jelentette ki. Az RMDSZ részéről felelőtlenség volt lecsatlakozni az egyik elnökjelölt mellett. /(köllő): Vekov: Megelégeltük az érdekpolitikát. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának elnöke a vele készült interjúban elmondta, a népszavazás napján Kassán volt programja, így nem volt lehetősége arra, hogy szavazzon. Véleménye szerint a népszavazás kudarcra volt ítélve. Természetesen igennel szavazott volna, de nagyon rosszkedvűen szavazott volna igennel. Pomogáts így fogalmazott: „Nem volt megfontolt a kormány álláspontja, a nemmel való szavazásra buzdító agitáció”. Szerinte „az ország népének a nagy része azért cselekedett bölcsen, mert el sem ment szavazni.” Pomogáts jóval a népszavazás előtt megírta kételkedő véleményé az Erdélyi Riportban, Felvidéken pedig a Szabad Újságban. A népszavazás több mint 3 milliárd forintot vitt el a magyar államkasszából. Ebből a pénzből mi mindent lehetett volna csinálni. Az Illyés Közalapítványnak a finanszírozása egyre inkább fogyatkozik. A két évvel ezelőtti egymilliárdos szintről idén lement 800 millióra, jövőre talán 900 milliót kapnak, de számolni kell az inflációval. A népszavazás egyetlen egy pozitív következménye lehet, hogy mind a politika, mind a magyar társadalom rádöbbent arra, ezt a kérdést meg kell oldani. Le kell ülnie a parlamenti pártok vezetőinek, és ki kell találni azt, hogy milyen törvényeket kell hozni, annak érdekében, hogy azok az előnyök, melyek a kettős állampolgárságból származtak volna, hogyan érvényesülhetnek legális keretek között. Akár az állampolgárság intézménye útján, akár más úton. /Máthé Éva: „Közéleti rémdrámává fejlődött a népszavazás!" Interjú Pomogáts Béla irodalomtörténésszel, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának az elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

Immár 15. alkalommal emlékezik Temesvár reformátussága, egész magyar közössége 1989. decemberének embert próbáló forró napjaira, amikor egy maroknyi elszánt gyülekezet, papja védelmében, szembeszállt Európa legsötétebb diktatúrájával. A temesvári szikra kipattanásának emléknapján, dec. 15-én emlékeztek a másfél évtizeddel ezelőtt történtekre. Jelszavuk: Temesvár forradalma legyen a jövendő záloga! Az emlékünnepségét Tőkés László püspök, az 1989. decemberi forradalom hőse nyitotta meg. Bemutatták Kincses Elemér Csatorna című színművét a nagyváradi Szigligeti Ede Színtársulat előadásában. A temesvári református templom körül este 7 órai kezdettel gyertyás élőlánccal emlékeztek. /(Sipos): A temesvári szikrából forradalom lobbant. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 16./

Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör dec. 14-i ülésén Balassi Bálintra emlékezett, a nagy reneszánsz költő születésének 450. évfordulója alkalmából. Dr. Brauch Magda mutatta be a költőt. /Regéczy Szabina Perle: Balassi-est a megyei könyvtárban. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 16./

Kisebbségekért díjat adott át nyolc, Magyarországon és határon túl élő embernek, valamint egy közösségnek a kisebbségek érdekében végzett kiemelkedő tevékenységéért Gyurcsány Ferenc miniszterelnök dec.16-án a Parlamentben. Idén az elismerést egy-egy ausztriai és vajdasági magyar, egy-egy magyarországi horvát és német, három roma és egy szlovák egyéni kitüntetett, valamint egy erdélyi magyar szervezet kapta. A díjakat Mádl Ferenc köztársasági elnök, Szili Katalin házelnök, miniszterek, továbbá pártok, a határon túli magyarok képviselői és kisebbségi vezetők jelenlétében nyújtotta át a kormányfő. A díjazottak: Debre Istvánné pedagógus, aki 1993 óta az ország első cigány nemzetiségi óvodáját vezeti, Rácz Katalin, Gizella nővér a vajdasági magyar oktatásban, a bánsági magyarság oktatási rendszerének újjáélesztésében játszott szerepéért, Wurst Erzsébet, az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének vezetőségi tagja, a bunyevác-horvát családban született Kricskovics Antal több évtizedes táncművészeti, koreográfusi munkásságáért, a magyarországi horvát folklór gyűjtéséért, Krupa András etnográfus, folklorista a magyarországi szlovákság értékeinek kutatásáért, Manherz Károly, az ELTE bölcsészettudományi kar dékánja, a Germanisztikai Intézet igazgatója a magyarországi németek nyelvének, kultúrájának kutatásáért, Rostás-Farkas György író-költő-újságíró, a Cigány Tudományos és Művészeti Társaság elnöke a cigányság érdekében végzett három évtizedes áldozatos munkájáért, Várnai Márton a romák társadalmi integrációjának előmozdításáért kapot díjat. Az Erdélyi Múzeum Egyesület az erdélyi tudományosság fenntartása, fejlesztése és szervezése érdekében kifejtett tevékenységéért részesült a kitüntetésben. Az elismerést a kisebbségek nemzetközi napja, december 18-a alkalmából osztják ki. /Kisebbségekért Díjat kapott az Erdélyi Múzeum Egyesület. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 17./

Medgyessy Péter volt kormányfő szerint az egész magyar politikai elit felelőtlenül viselkedett a kettős állampolgárságról szóló népszavazás ügyében. Párbeszédet szorgalmazott a határon túli magyarság jövőjének kérdésében. A határon túliak feldúltsága „teljes mértékben indokolt, mert nem felelős módon viselkedett a magyar politikai elit”, (...) ebben nem tudom felmenteni a felelősség alól sem a kormánypártokat, sem az ellenzéki pártokat, a Magyarok Világszövetségét, de a köztársasági elnök urat sem, és nem tudom felmenteni az Alkotmánybíróságot sem” – mondta az előző kormány miniszterelnöke. /Medgyessy Péter felelőtlenséget lát a népszavazás ügyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./

Megjelent egy különleges album: a CD-n a Homoródszentmártoni Művésztelepen készült festmények, akvarellek, grafikák, fotók, szobrok sorakoznak. A Homoródszentmártoni Művésztelep képekben szerzői már múlt időben beszélnek: „2004-től a művésztábor szervezését a Gyergyószárhegyi Megyei Alkotóközpont vette át.” A Hargita Megyei Kulturális Központ ajándéka, a lemezes album tartalmazza az intézményeknek adományozott alkotások leltárát is. A művésztelepen alkotott művek fogadói: a Moldován Galéria, a Gyepesi Unitárius Egyházközség, a Dávid Ferenc Nemzetközi Ifjúsági Központ, a Homoródszentmártoni Községi Tanács, a Homoródszentmártoni Községi Képtár, valamint a Gyergyószárhegyi Megyei Alkotóközpont. /ZS. I.: (1979-2003) Miért múlt időben? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./

Árva, félárva, illetve bántalmazott gyerekek és azok családjának megsegítésére alakult a Beszterce-Naszód megyei Vicén a Possibilitas Szövetség 2004 elején. A gyermekmentő szolgálatot Vice római katolikus papja, Lőrinczi Károly már 2000 januárjától beindította a csicsókeresztúri filia e célra átalakított plébániáján, 8 gyermekkel. Vicén 2003. januárjában nyitották meg a gyermekotthont. Jelenleg a csicsókeresztúri Szent Anna Házban 10 gyermek, a vicei Szent István Házban pedig 8 gyerek nevelkedik. A központokat – külső anyagi támogatással, segélyekből, adományokból – a Possibilitas Szövetség működteti. Lőrinczi Károly plébános elmondta, hogy az állami intézményekben több száz gyermek nevelkedik. A nagy intézményekben kevés esélyük van arra, hogy kötődhessenek gondozóikhoz, ami személyiségük fejlődésében fontos tényező. Nem kapnak állami támogatást sem a házak működtetésére, sem a nevelők fizetésére. Az állam csak 670 ezer lejt utal át minden egyes gyerek után. Csicsókeresztúron a plébánia épületét alakították át 2000-ben család típusú gyerekotthonná. Az anyagi háttér biztosítása jelenti a legnagyobb gondot. /Guther M. Ilona: Családjaikban veszélyeztetett gyerekeknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./

Ion Iliescu visszavonta Miron Cozma és 44 másik személy kegyelemben részesítéséről szóló rendeletet. A leköszönő államfő a bányászvezér szabadlábra helyezése okozta közfelháborodással indokolta visszalépését. Cozmát időközben elfogták. Adrian Nastase is elnézést kért, mondán, nem olvasta el figyelmesen a kegyelmi rendeletet, és fogalma sem volt, hogy a listán rajta van Miron Cozma is, különben nem írta volna alá. Szintén sorra elhatárolódnak Iliescutól a párt tisztségviselői, Mihai Tanasasecu pénzügyminiszter kilépéssel fenyegetőzik, amennyiben Iliescut választják az SZDP elnökévé. /Iliescu visszavonta Cozma kegyelmi rendeletét. A bányászvezért ismét börtönbe csukták. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./ Basescu és Iliescu külön repültek Brüsszelbe Traian Basescu nem volt hajlandó ugyanazzal a repülőgéppel utazni, amellyel Ion Iliescu Brüsszelbe repült. A döntés oka Miron Cozma kegyelemben részesítése volt. Basescu Theodor Stolojan, Andrei Plesu és Adriana Saftoiu elnöki tanácsosok kíséretében egy menetrendszerű járattal repült Brüsszelbe. A megválasztott államfő kijelentette, nem lehetséges, hogy Ion Iliescu egyik kezét neki, a másikat Miron Cozmának nyújtsa. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

A romániai magyar történelmi egyházak közzétették követelményeiket, melyeknek képviseletét az RMDSZ-től feltétlenül elvárják. I. Általános követelmények, melyek az egész erdélyi magyarságot érintik: 1. A magyarság háromszintű autonómiája – az RMDSZ Programjának és célkitűzésének megfelelően, ennek érdekében elvárjuk az RMDSZ-től a székelyföldi népszavazások kiírásának támogatását.; 2. Az állami magyar egyetem helyreállítása, illetve létrehozása.; 3. Az erdélyi magyar közösségnek járó romániai és magyarországi állami támogatások elosztási rendszerének gyökeres, pártsemleges átalakítása, és – ennek megfelelően – az egyházi és civil szféra tényleges bevonása az elosztásba.; 4. A magyar státustörvény alkalmazása terén tiszteletben tartani az egyházi, a civil és a politikai szféra hármas pillérjén nyugvó eredeti rendet.; 5. A létrehozandó erdélyi magyar televízió együttes igazgatása az RMDSZ, valamint a civil szféra és az egyházak által.; II. Egyházi vonatkozású követelmények 1. A vallásügyi törvény megalkotása egy éven belül, az egyházak konzultálásával.; 2. Átfogó keretmegállapodások megkötése az állam és az egyes egyházak között a kölcsönös viszony törvényerejű szabályozása végett.; 3. A Vallásügyi Államtitkárság átalakítása, egyházbarát struktúra kialakítása.; 4. A vagyon-visszaszolgáltatás folyamatának felgyorsítása, az ingatlan és ingó vagyon, úgymint épületek, földek, erdők, kegytárgyak, könyvtárak, levéltárak, anyakönyvek, ipari javak stb. visszaszolgáltatása.; 5. A felekezeti oktatásról szóló törvény elfogadása és életbeléptetése a 2005/2006-os tanévtől kezdődően A felekezeti oktatás, illetve tanintézetek normatív alapon történő pénzbeli támogatása az állam részéről Az egyházi oktatás autonómiájának törvény általi biztosítása.; 6. Az állami pénzbeli támogatások rendszerének szabályozása A lelkészi és nem-lelkészi javadalmak rendszerének újraszabályozása közös megállapodás szerint A teológiai tanárok és a vallástanárok javadalmazásának rendezése A műemlékek restaurálásának, a visszaszolgáltatott romos épületek helyreállításának és az egyházi építkezéseknek a fokozott mértékű anyagi támogatása.; 7. Az egyházi karitatív intézmények normatív módon való anyagi támogatása – a társadalmi közhasznúság elve alapján.; 8. A magyar nyelvű egyházi pénzügyvitel helyreállítása Mindezen kérdésekben az egyházak rendszeres és folyamatos konzultációra tartanak igényt mind az RMDSZ-szel, mind az illetékes kormányzati szervekkel. Az RMDSZ-től elvárják a negyedévenként egyeztetést az egyházakat és a nemzetet érintő ügyekben. Aláírták: dr. Jakubinyi György,római katolikus érsek; Tempfli József római katolikus püspök; Schönberger Jenő római katolikus püspök; Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök; Pap Géza református püspök; Tőkés László református püspök; Dr. Szabó Árpád unitárius püspök /A romániai magyar történelmi egyházak elsődleges követelményei melyeknek képviseletét az RMDSZ országos vezetőségétől feltétlenül elvárják. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

A törvényszéki tárgyalás után jó héttel még mindig nincs ítélet a prefektus kontra illyefalvi tanács perben. A háromszéki prefektúra beperelte a tanácsot az autonómia-népszavazás kiírása miatt. A december 9-i tárgyaláson a bírónő, elfogadva a prefektúra jogászának óvását, mely szerint írásos felhatalmazás nélkül a polgármester nem képviselheti a törvényszéken a tanácsot, nem adta meg a szót az illyefalviak képviselőjének. Az ítélet kihirdetést elhalasztották. /(b. kovács): Halasztás az autonómiaperben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 18./

Ellenállók és rendszerváltók címmel nemzetközi tudományos értekezlet kezdődött Temesváron, a temesvári forradalom 15. évfordulójának szentelt rendezvénysorozat keretében. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezte konferencia megnyitóján részt vett Gheorghe Ciuhandu, Temesvár polgármestere, Szabó Vilmos politikai államtitkár, Bálint-Pataki József HTMH elnök, Terényi János, bukaresti magyar nagykövet, Tőkés László református püspök, Nicolae Corneanu, Temesvár ortodox püspöke, Toró T. Tibor parlamenti képviselő, dr. Bodó Barna politológus (mint moderátor), megjelentek magyarországi és erdélyi politikusok, közéleti személyiségek is. Szabó Vilmos és Bálint-Pataki József a 89-es forradalmak legnagyobb hozadékának tartotta azt, hogy a kelet-európai nemzetek – köztük a magyar és a román is – újból elfoglalhatják helyüket a közös Európában. Nicolae Corneanu ortodox püspök szolidaritását és háláját fejezte ki Tőkés Lászlónak, aki – és erről egy egész ország megfeledkezett – a decemberi forradalom szikrája volt. Dercze Tamás, Újpest polgármestere éles szavakkal ostorozta a jelenlegi magyar kormányt, amely „magyart magyar ellen uszított". Koszó Péter, Hódmezővásárhely alpolgármestere Tóth Sándornak, a román forradalom egyetlen magyarországi áldozatának emlékét idézte fel, aki egy segélyszállítmánnyal érkezett 1989 decemberében Romániába és egy lesipuskás golyója oltotta ki az életét. /(Pataki Zoltán): Ellenállók és rendszerváltók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

A Kisebbségek napja alkalmából Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Kisebbségekért Díjat adott át december 16-án a Parlamentben. Idén Kisebbségi Díjban részesült a kolozsvári székhelyű Erdélyi Múzeum Egyesület is. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület 70 ezres könyvtárat tart fenn, 11 főállású kutatót foglalkoztat, szakkiadványokat ad ki, bekapcsolja kutatóit és munkatársait a magyar és nemzetközi tudományos életbe. Az Erdélyi Múzeum-Egyesületet a díjkiosztáson Egyed Ákos professzor képviselte. A lap munkatársa megjegyezte, hogy Egyed Ákos feltűnően komoran viselkedett, amikor a miniszterelnöktől átvette a díjat. „Ha nem történt volna az, ami történt december 5-én, akkor sokkal vidámabban, jobb kedvvel vettem volna át. Ez azért ott van tüskeként az ember szívében” – nyilatkozta. Elmondta, hogy sok fiatal végez, olyanok, akik a tudományos munka végzésére képesek lennének, de nincs módjuk ezt gyakorolni. Most szüntették meg a csoportos pályázatokat az Arany János pályáztató intézménynél és ennek az a visszaütője, hogy azok az 5-10-es létszámú csoportok, amelyeket eddig összetartottak, esetleg szétmennek. /(Guther M. Ilona): Kisebbségekért Díj 2004. Kitüntették az Erdélyi Múzeum-Egyesületet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

Tizenkettedik alkalommal osztja ki dec. 19-én évi díjait a csíkszeredai Julianus Alapítvány. „A magyarság érdekében hivatástudattal végzett munkásságáért" öt személyiséget jutalmaztak a díjjal. A Julianus Alapítvány idei díjazottjai: dr. Atzél Endre – Budapestről, dr. Czirják Árpád kanonok, érseki helynök – Kolozsvárról, Smaranda Enache emberjogi aktivista – Marosvásárhelyről, dr. Kállay Oszkár – Brüsszelből (Belgium), Kovács Miklós volt parlamenti képviselő – Ungvárról (Kárpátalja), Lapohos András – Ördöngösfüzesről. /Julianus-díjak tizenkettedszer. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 18./

A határon túli műszaki-tudományos élet aktuális kérdéseiről esett szó a közelmúltban megtartott félixfürdői konferencián, amelyet az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság és a magyarországi Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége szervezett. Dr. Zétényi Zsigmond, az EMT Bihar megyei elnöke szerint, hosszú és nehéz út vezetett odáig, hogy a magyarországi és a határon túli műszaki értelmiséget együttgondolkodásra hangolhassák egy konferencia keretében. Idén díjat alapított az EMT. Munkájuk elismeréséért érdemplakettet vehettek át a magyarországi Széles Gábor, Tardi Pál, Orosz József és Erdélyből dr. Köllő Gábor, valamint két nagyváradi mérnök: Makkai Zoltán és Jakabffy László. /(Balla Tünde): A műszaki tudományosságnak hatalmas szerep jut. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

A tavalyi évhez hasonlóan Pál Ibolya zenetanárnő idén is megszervezte a Betlehemi csillag karácsonyi népdalversenyt Gyergyószentmiklóson, a Salamon Ernő Gimnáziumban, amelynek célja a régi, hagyományos karácsonyi énekek felelevenítése. A verseny három napon át, három korcsoportban zajlott a gimnázium dísztermében. A népdalversennyel párhuzamosan december 15-én Balázs József rajztanár karácsonyfa-díszítő versenyt szervezett. A karácsony e tartalmas szép iskolai ünnepén fellépett a zeneiskola Klarinét zenekara is. /A Betlehemi csillag. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

Megjelent Forró Miklós Mihály kék ege /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ című, a szerző publicisztikai írásait, interjúit tartalmazó kötete. /(Daczó Dénes): Forró Miklós új könyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

A Kriterion Napok keretében a Művelődés folyóirat idei négy új kötetét mutatták be. Szabó Zsolt főszerkesztő ismertette a Művelődés helytörténeti, művelődéstörténeti folyóiratot. Elmondta, mintegy hat éve foglalkoznak könyvkiadással is, évente 4–5 kötet jelenik meg a Művelődés Egyesület gondozásában. Az idei év termése: Sas Péter: Az erdélyi festészet lírikusa, Tóth István; Herepei János: A kolozsvári Farkas utcai református templom és kollégium történetéből; Mostis Károly: Te sehol; Fekete Albert: Kolozsvári kertek. Sas Péter könyve méltó emléket állít Tóth Istvánnak, a festő halálának negyvenedik évfordulóján. A szerző budapestiként egyike a legkolozsváribb magyaroknak. Herepei János kötete a művelődéstörténeti hagyatékból idéz. Ez a negyedik kötet, amely munkáiból megjelenik, Kiss András nyugalmazott főlevéltáros, Herepei munkásságának jó ismerője mutatta be a kötetet. Mostis Károly: Te sehol című verseskötetét Könczey Elemér grafikus illusztrálta. Fekete Albert udvarhelyi származású szakember, Kolozsváron tanult, jelenleg Budapesten dolgozik. Kötete: Kolozsvári kertek – hiánypótló munka. Kolozsváron a Tranzit Házban folyik a könyvvásár. Az Erdélyi Híradó, Erdélyi Református Egyházkerület, Glória Kiadó, Kalota Kiadó, Koinónia Kiadó, Komp-Press Kiadó, Korunk, Kriterion Könyvkiadó, Kriza János Néprajzi Társaság, Művelődés és a Pergamen Könyvesbolt kiadványai kaphatók. /F. I.: Könyvözön a Tranzit Házban: zajlik az Adventi Könyvvásár. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

Az RMDSZ megváltoztatta a Szociáldemokrata Párttal (SZDP) tervezett egyezséggel kapcsolatos álláspontját, és átállt a liberális–demokrata D. A. Szövetséghez. A dec. 18-án Marosvásárhelyen ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) elsöprő többséggel megbízta Markó Béla RMDSZ-elnököt, hogy az ellenzéki pártszövetséggel folytassa a tárgyalásokat közös kormánykoalíció kialakításáról. Lakatos Péter, Bihar megyei képviselő szerint az RMDSZ-nek nem szabad mindenáron kormányzati szerepvállalásra köteleznie magát. Verestóy Attila szenátor arra hívta fel a figyelmet, hogy az új tárgyalópartner sem lesz barátságos. Toró T. Tibor parlamenti képviselő úgy vélte, hogy az ellenzékkel kötendő esetleges egyezség alapvető feltétele legyen a kulturális és regionális autonómia. Markó Béla nem zárkózott el az RMDSZ átépítésének gondolatától sem. Frunda György szerint a szövetségben nincs mit keresniük azoknak, akik román párt listáján indultak a helyhatósági, vagy a parlamenti választásokon. Eckstein-Kovács Péter leszögezte: nem ért egyet az ilyen "boszorkányüldözéssel". Kónya-Hamar Sándor, Kolozs megyei képviselő fogalmazta meg a legkonkrétabb elképzelést: az SZKT-ban elengedhetetlenül szükség van legalább négy-öt politikai irányzatra, amelyek majd megvitathatják a testületben felmerülő kérdéseket. A testület a magyar állampolgárság ügyében is állást foglalt. Az erről született dokumentumban az RMDSZ emlékeztetett, hogy a december 5-i népszavazáson Magyarország népe valójában nem utasította vissza a kettős állampolgárság eszményét, ezért a továbbiakban ki lehet alakítani megfelelő megoldást a magyarországi politikai életben. Az SZKT megbízta az RMDSZ vezetőségét, hogy továbbra is kezdeményezőként lépjen fel a határon túli magyarok magyarországi jogállásának rendezése érdekében. Toró T. Tibor az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) üzenetét szerette volna felolvasni. A dokumentumban Tőkés László EMNT-elnök kifejtette: az RMDSZ-nek semmi keresnivalója nincsen a "történelem által régóta meghaladott Iliescu-rezsim" oldalán. Torónak végül nem engedték meg, hogy a szöveget felolvassa. A gyűlés végén a politikusok megünnepelték az RMDSZ 15. születésnapját és kiosztották az Ezüstfenyő Díjat. A huszonhét személy között a szervezet országos és helyi személyiségei egyaránt megtalálhatók. /Borbély Tamás: Átállt az RMDSZ a D. A. Szövetséghez. Az SZKT elsöprő többséggel támogatta az ellenzékkel való együttműködést. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./ Eckstein-Kovács Péter kimondta, hiba volt Nastase támogatása, és köszönetet kell mondani azoknak is, akik a jó oldalra szavaztak. A szenátor Verestóy Attilának válaszolt ekképpen, aki azt hangoztatta: nehogy a végén azok dicsőüljenek meg, akik nem úgy tettek, ahogy az SZOT határozta. Toró T. Tibor azt javasolta, kérjen bocsánatot a szövetség azoktól a szavazóktól, akik ma szégyenlik, hogy tanácsára Nastaséra szavaztak. Ráduly Róbert az RMDSZ amnéziájára emlékeztetett. Arra, hogy magyarázat nélkül lépett túl a szövetség azon a fél évvel ezelőtt hangoztatott álláspontján, hogy az autonómia és a kettős állampolgárság nem egyeztethető össze egymással. Ráduly csíkszeredai polgármester szerint köszönetet kellene mondani Patrubány Miklósnak azért, hogy az állampolgárság ügyét az RMDSZ-szel is elfogadtatta, és Mádl Ferencnek, amiért olyan időpontra tűzte ki a magyarországi népszavazást, hogy annak kampánya az RMDSZ parlamenti bejutását is segítette. Az ülésvezető megtagadta a szót Izsák Balázstól, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnökétől, aki Csapó József levelét szerette volna felolvasni. Frunda kijelentette, az SZNT nem tartozik az RMDSZ platformok közé, képviselői nem léphetnek mikrofon elé. Írásában Csapó arra intette az SZKT tagjait, hogy kötelezzék a szövetség vezetőségét a választási kampányban hangoztatott autonómiaprogram melletti kitartásra. Frunda György azt sem engedélyezte, hogy felolvassák a forradalom 15. évfordulója alkalmából tartott temesvári rendezvények résztvevőinek üzenetét. A Tőkés László püspök és Kovács Zoltán főgondnok által jegyzett dokumentum elutasítása ügyében Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kijelentette: „nem lehet a hátsó kiskapun RMDSZ-ellenes nyilatkozatot becsempészni” az SZKT ülésére. A sajtó számára kiosztott üzenet „RMDSZ-ellenessége” abban állt, hogy megalkuvás nélküli partneri román–magyar kapcsolat kialakítására kérte a szövetség döntéshozóit, és emlékeztetett a választási kampányában hangoztatott autonómia-jelszóra. „Tekintse az SZKT az autonómia ügyét az esetleges kormányzati együttműködés és Románia európai integrációja előfeltételének” – fogalmazott a dokumentum. /Gazda Árpád, Szucher Ervin: Az RMDSZ feledékeny átállása. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./

Az RMDSZ Nemzetépítő platformja (NÉP) tiltakozott, amiért az SZKT hétvégi ülésén képviselője többszöri próbálkozás ellenére sem kapott szót, hogy ismertethesse, a NÉP véleményét a romániai politikai helyzetről, illetve az RMDSZ eddigi és jövőbeli politikai vonalvezetéséről. Annak ellenére, hogy Markó Béla, az RMDSZ elnöke megfogalmazta: együtt gondolkozzunk, illetve Frunda Györgynek, az SZKT elnökének kijelentése ellenére, miszerint "itt a helye az ellenzéknek". Nem került az SZKT elé az a kérésük sem, hogy – az RMDSZ alapszabályzatának megfelelően – az SZKT hozzon olyan döntést, amely lehetővé teszi a Nemzetépítő Platform képviselője számára a tényleges részvételt az SZKT munkálataiban." – áll közleményükben. (A platformvezető, Vekov Károly nem került befutó helyre a Kolozs megyei képviselőlistán.) A Nemzetépítő Platformmal szemben alkalmazott eljárás kirekesztő RMDSZ-állásfoglalásról tanúskodik – olvasható a közleményben. /Tiltakozik a NÉP. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

Várta, hogy az RMDSZ parlamenti képviselőik közül valaki végre interpellál a magyarság elleni atrocitások ügyében, írta Ujj János. Romániában is előfordulnak a vajdaságihoz hasonló esetek. Szerencsére, csak kisebb számban. Ilyen volt, amikor a magyar államelnök-jelöltnek aláírást gyűjtő helyi RMDSZ-elnököt súlyosan bántalmaztak. A hatóságok megindították ugyan az eljárást a tettesek ellen, azonban a sértettet bántalmazó, kezét eltörő három férfit csak magánlaksértéssel vádolja a hatóság. Egy nemzetiségi politikus bántalmazásának híre már más fényben tüntetné fel a nemzetközi porondon önmagát a kisebbségi kérdés megoldásának bajnokaként hirdető Romániát. Különösen, ha mindehhez hozzáadnák a sepsiszentgyörgyi városi tanácsos elleni megfélemlítési kampányt. A Székely Nemzeti Múzeum 70 éves igazgatója lakásának ablakait immár kétszer törték be kövekkel. /Ujj János: Ki interpellál? = Nyugati Jelen (Arad), dec. 20./

„Örvendhetünk, hogy nemzetünknek még vannak olyan nagyjai, akik önzetlenül dolgoznak népünk megmaradásáért” – mondta a Julianus Alapítvány díjátadó ünnepségét megelőzően Berszán Lajos gyimesfelsőloki esperes. A csíkszeredai alapítvány első román díjazottja, Smaranda Enache emberjogi aktivista hosszas, elismerő taps közepette vette át a díjat. A budapesti dr. Atzél Endre a moldvai csángómagyarokért végzett karitatív tevékenységéért, az 1989-ben Magyarországra menekülő magyarok intézményes támogatásáért vehette át az elismerést. Az idei díjazottak listáján a brüsszeli dr. Kállay Oszkár, dr. Czirják Árpád kolozsvári kanonok, Lapohos András ördöngösfüzesi tanár, valamint Kovács Miklós kárpátaljai politikus szerepelt. A város legkiemelkedőbb személyiségeit díjazta a nagyváradi önkormányzat a Kiválóságok gáláján. A tizenöt terület közül kilencben magyar jelölt nyerte el a város címerével díszített szobrocskát és a huszonötmillió lejes pénzjutalmat. A képzőművészek közül Jakobovits Márta, a legjobb színész kategóriában pedig Kiss Törék Ildikó, a Kiss Stúdió Színház alapítója kapta a fődíjat. Thurzó Sándor, a Varadinum vonósnégyes alapítója a legjobb zenész, Tóth Márta, az Ady Endre Gimnázium igazgatója az oktatás kategóriában vette át a jutalmat. Az év nagykövete Tóth István, a Tavirózsa fotóklub és a Foto Art Galéria alapítója, a szociális téren nyújtott tevékenységéért Rajna József, a Caritas Catholica vezetője kapta meg a díjat, az elismerésre legméltóbb fiatal Debreczeni Sándor, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség elnöke. A sport kategóriában Nyisztor Sándor vívót jutalmazták, aki az idei athéni ötkarikás játékokon képviselte a várost. A sajtó kategóriában győztes Szűcs László, az Ady Endre Sajtókollégium igazgatója a pénzdíj egy részét egy ferences apácának, Zita nővérnek ajánlotta föl, aki az elmúlt évtizedekben sokat tett a városért, az utóbbi időben pedig szegény sorban él. Díszoklevéllel tüntetett ki Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester évzáró fogadásán több magánszemélyt és szervezetet. A főtéri Emlékezés Parkjának alkotói közül ketten, Blaskó János szobrászművész és Heil Tibor építészmérnök részesült a kitüntetésben. Díjazták az Artera Alapítványt, a Székely Dalegyletet, a Balázs Ferenc Vegyeskart, Gergely József mesterszakácsot, a Mallersdorfi Ferences Apácarendet, az udvarhelyi Fafaragók Szövetségét, valamint Ilyés Ferenc futballistát, Hosszú Attila vállalkozót és Geréb Péter matematikatanárt. /Díjözön az éves munkáért. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./

A kettős állampolgárság érvénytelen lett, és így „határon túli magyarok helyett, hatályon túli (kívüli) magyarokká lettünk”, írta Bogdán Kálmán. Arcul ütötték a határon túliakat. A magyar igazolvány tulajdonosaként továbbra is csak akkor látogathatnak az anyaországba, ha legalább 500 euró van a tarsolyban, ha megváltják az oda-vissza szóló jegyet, és ha gondoskodnak szállásról. „Megtagadtak bennünket, majd ötmillió magyart” – állapította meg Bogdán Kálmán. /Bogdán Kálmán: Ezután földöntúli szerelemmel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

Megalakulásának 200. évfordulóját ünnepelte a szatmári katolikus egyházmegye. A jubileumi esztendőre időzítették az egyházmegyei zsinatot. A püspök megvonta a zsinat mérlegét. Elmondta, hogy az ismert történelmi okok miatt az egyházmegyében több mint hat évtizede, pontosabban 1938 óta nem volt zsinat, minek következtében nem vehették át az 1962-65-ben megtartott vatikáni egyetemes zsinat előírásait. A zsinat eredményeképpen teljesen átszerveződtek a plébániák, mindenütt egyháztanácsok alakultak. Az egyházmegyében mind a hívők, mind pedig a papok száma csökkent, ezért inkább a személyi pasztorációra helyezik a hangsúlyt. A püspök elmondta, hogy jelentős ingatlanokat kaptak vissza elsősorban Szatmárnémetiben, Nagykárolyban és Máramarosszigeten. Különösen fontos a püspöki palota balszárnyának, a volt szeminárium épületének visszatérése, ahová a Hám János Katolikus Iskolacsoport költözhetett. Az más kérdés, hogy milyen állapotban vehették át, s mennyit kellett rákölteniük a helyreállításra. Visszaszolgáltatták továbbá az egykori Irgalmasrendi Kórházat, Nagykárolyban a zárda, a legényegylet és a Kalazanczi Szent József iskola épületét, hogy csak a fontosabbakat említse. Azonban csak formailag kerültek ismét az egyház tulajdonba, még évek telhetnek el, amíg ténylegesen birtokolhatják. A parlamenti választások alkalmával a püspök egyértelműen az erdélyi magyarság egységének megtartása mellett állt ki és a szavazáson erre biztatta híveit. /Sike Lajos: Év végi beszélgetés Schönberger Jenő szatmári megyés püspökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

Dec. 17-én Kolozsváron, a Tranzit Házban három, a Kriterion Könyvkiadó gondozásában megjelent kötettel ismerkedhetett meg a közönség: Óváry Zoltán: Emlékeimből, Franz Hodjak: A kút legendája és Bartalis János: Ujjaimból liliomok nőnek. Óváry Zoltán neves orvos, aki az immunológia és allergiológia kutatásának szentelte életét, 90 évesen írta meg önéletrajzi kötetét. A kolozsvári születésű orvos idén töltötte be 97. életévét, és ma is lankadatlan erővel dolgozik. Az Óváry család teadélutánjain több művész megfordult. Az átutazók között volt Ady, Bartók, Kodály, illetve Móricz Zsigmond. Franz Hodjak verseskötetével kapcsolatban felhívták a figyelmet az erdélyi szász és sváb írókra, költőkre. Hodjak évtizedekig élt Kolozsváron, 1992-ben emigrált. Egyike a legelismertebb romániai német szerzőknek. Bartalis János verseit tartalmazza a válogatás. /F. I.: Kriterion – könyvek délutánja. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./