Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2017. április 5.
Ferenc pápa romániai látogatása csak a jogorvoslás után lehetséges
A gyulafehérvári római katolikus érsekség állásfoglalása
Miután a római találkozó után az EU-vezetők közt Klaus Werner Johannist, Románia államelnökét is fogadta Ferenc pápa, Johannis elnök azt nyilatkozta a sajtónak, hogy a 2015-ös meghívást most írásban és szóban is megismételte: romániai látogatásra hívta a katolikus egyházfőt. Hozzátette, hogy a pápa „kezdetektől igen érdekeltnek tűnt, és (...) ha lehetséges lesz, el fog jönni”.
Ezt követően 2017. április 4-én a gyulafehérvári római katolikus érsekség sajtóközleményt adott ki ezzel kapcsolatban. A közleményt aláíró dr. Jakubinyi György érsek, Tamás József segédpüspök, általános helynök és Potyó Ferenc általános helynök, irodaigazgató kijelentik: a pápát „mindig szeretettel várjuk és fogadjuk szülőföldünkön”. Ezután felsorolják az egyházat ért sérelmeket az ingatlankérdések és az iskolaügy tekintetében, és megfogalmazzák: a jövőbeli pápalátogatást illetően a Johannis elnök által említett „lehetséges lesz” kitétel csupán Románián múlik, az egyházfők véleménye szerint ugyanis ahol az alapvető emberi jogok sérülnek, ahol a hívek nem gyakorolhatják az alkotmány biztosította kisebbségi és felekezeti jogaikat, ott nem beszélhetünk a pápalátogatás lehetőségének biztosításáról.
A római katolikus egyházi vezetők közleményükben visszaállamosításnak minősítik, hogy az elkobzott egyházi javakat – amelyeket a közösség szolgálatára, többek közt az állam által nem kellően támogatott szociális szolgáltatásokra használnának – nemzetközi kötelességvállalás ellenére sem szolgáltatták vissza. Mindezt a pápa személyes képviselője, a bukaresti apostoli nuncius, Miguel Maury Buendía érsek is szóvá tette a román hatóságoknak, hiszen a katolikus kisebbség sérelmei ügyében két alkalommal kért kihallgatást az utóbbi időben. Találkozóiról tájékoztatta a vatikáni államtitkárságot, közvetve Ferenc pápát is. Legutóbb 2017. március 20-án a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium ügyében járt a nuncius Teodor Meleșcanu külügyminiszternél. A nuncius elmondta, a Korrupcióellenes Ügyészség eljárása azt a benyomást kelti nemzetközi megítélés szerint is, hogy a katolikus és magyar kisebbséget akadályozzák jogai gyakorlásában.
A gyulafehérvári érsekség ezek után azt a kérdést teszi fel közleményében az államelnöknek, ilyen körülmények közt „valóban komolyan gondolta-e Ferenc pápa romániai meghívását? Ha igen, akkor tegyen meg mindent azért, hogy »lehetséges legyen« ez a látogatás. Ebben való fáradozásában mindig számíthat a romániai katolikus és magyar kisebbség támogatására” – áll a római katolikus egyházfők közleményében. romkat.ro; Szabadság (Kolozsvár)
A gyulafehérvári római katolikus érsekség állásfoglalása
Miután a római találkozó után az EU-vezetők közt Klaus Werner Johannist, Románia államelnökét is fogadta Ferenc pápa, Johannis elnök azt nyilatkozta a sajtónak, hogy a 2015-ös meghívást most írásban és szóban is megismételte: romániai látogatásra hívta a katolikus egyházfőt. Hozzátette, hogy a pápa „kezdetektől igen érdekeltnek tűnt, és (...) ha lehetséges lesz, el fog jönni”.
Ezt követően 2017. április 4-én a gyulafehérvári római katolikus érsekség sajtóközleményt adott ki ezzel kapcsolatban. A közleményt aláíró dr. Jakubinyi György érsek, Tamás József segédpüspök, általános helynök és Potyó Ferenc általános helynök, irodaigazgató kijelentik: a pápát „mindig szeretettel várjuk és fogadjuk szülőföldünkön”. Ezután felsorolják az egyházat ért sérelmeket az ingatlankérdések és az iskolaügy tekintetében, és megfogalmazzák: a jövőbeli pápalátogatást illetően a Johannis elnök által említett „lehetséges lesz” kitétel csupán Románián múlik, az egyházfők véleménye szerint ugyanis ahol az alapvető emberi jogok sérülnek, ahol a hívek nem gyakorolhatják az alkotmány biztosította kisebbségi és felekezeti jogaikat, ott nem beszélhetünk a pápalátogatás lehetőségének biztosításáról.
A római katolikus egyházi vezetők közleményükben visszaállamosításnak minősítik, hogy az elkobzott egyházi javakat – amelyeket a közösség szolgálatára, többek közt az állam által nem kellően támogatott szociális szolgáltatásokra használnának – nemzetközi kötelességvállalás ellenére sem szolgáltatták vissza. Mindezt a pápa személyes képviselője, a bukaresti apostoli nuncius, Miguel Maury Buendía érsek is szóvá tette a román hatóságoknak, hiszen a katolikus kisebbség sérelmei ügyében két alkalommal kért kihallgatást az utóbbi időben. Találkozóiról tájékoztatta a vatikáni államtitkárságot, közvetve Ferenc pápát is. Legutóbb 2017. március 20-án a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium ügyében járt a nuncius Teodor Meleșcanu külügyminiszternél. A nuncius elmondta, a Korrupcióellenes Ügyészség eljárása azt a benyomást kelti nemzetközi megítélés szerint is, hogy a katolikus és magyar kisebbséget akadályozzák jogai gyakorlásában.
A gyulafehérvári érsekség ezek után azt a kérdést teszi fel közleményében az államelnöknek, ilyen körülmények közt „valóban komolyan gondolta-e Ferenc pápa romániai meghívását? Ha igen, akkor tegyen meg mindent azért, hogy »lehetséges legyen« ez a látogatás. Ebben való fáradozásában mindig számíthat a romániai katolikus és magyar kisebbség támogatására” – áll a római katolikus egyházfők közleményében. romkat.ro; Szabadság (Kolozsvár)
2017. április 5.
Böjte Csaba: új korszak kezdődik
Előrelépést jelent a képviselőház döntése, mellyel törvénybe iktatta a „szociális bentlakás" fogalmát, állítja Böjte Csaba ferences szerzetes, a számos ilyen házat működtető Szent Ferenc Alapítvány vezetője.
Új korszak kezdődik a Szent Ferenc Alapítvány életében – értékelte a Krónikának Böjte Csaba ferences szerzetes, alapító a képviselőház keddi döntését, miszerint törvénybe iktatták az általa bevezetett „szociális bentlakás" fogalmát.
Az MTI beszámolója szerint a képviselőház döntő kamaraként szavazta meg a törvénymódosítást, amellyel beépítik a szociális kerettörvénybe a ferences szerzetes által bevezetett bentlakástípust. Ez lehetővé teszi a Romániában elismert, szociális szolgáltatóként is akkreditált felekezetek tevékenységének állami, önkormányzati finanszírozását.
„Halleluja! Nagyon örvendek" – reagált a hírre Böjte Csaba, aki lapunktól értesült a képviselőház döntéséről, így, mivel nem ismerte annak részleteit, csak visszafogottan merte kommentálni. „Úgy gondolom, úgy igazságos, hogyha az ember állami feladatokat lát el, akkor a költségvetésnek is a részese lehessen. Ez egy új korszakot jelent, ha igaz" – mondta a Szent Ferenc Alapítvány alapítója, hozzátéve, nem ismeri a módosított törvényt, de nagyon kíváncsi rá, ugyanis „mindig az apróbetűs részben vannak elrejtve a részletek". A ferences szerzetes szerint a román állam eddig is sok szempontból támogatta a Szent Ferenc Alapítvány által működtetett bentlakásokat, valamilyen fajta fejkvóta alapján átvállalva azok kiadásainak egy részét, azonban úgy vélte, a mostani döntés mindenképp előrelépést jelent.
A Böjte Csaba által 1993-ban létrehozott Szent Ferenc Alapítvány honlapján közzétett ismertető szerint Erdély-szerte 25 bentlakást, 19 napköziotthont és 30 iskolaházat működtet, ugyanakkor öt bentlakásuk van támogatott intézményként feltüntetve. Az alapítvány az eltelt csaknem negyed évszázadban több mint ötezer nehéz anyagi helyzetben élő vagy elhagyott gyermeket karolt fel.
A szociális támogatások kerettörvényébe most vezették be az alapítvány által működtetett „szociális bentlakások" fogalmát, ahol a nehéz helyzetben lévő családok gyermekeit a szülők beleegyezésével, gyámjogi beavatkozás nélkül étkeztetik és szállásolják el. A szociális bentlakásokban elszállásolt kiskorúak szüleinek a megszavazott módosítás szerint nem kötelező anyagilag hozzájárulni a kiskorúak ellátásához. A kedden elfogadott jogszabály lehetőséget teremt arra, hogy az egyházak nemcsak az általuk működtetett alapítványok révén, hanem „saját jogon" is szociális szolgáltatóként lépjenek fel, és igényelhessenek karitatív tevékenységükhöz állami, vagy önkormányzati támogatást – számolt be az MTI.
A hírügynökség emlékeztetett: a Dacian Cioloş vezette szakértői kormány tavaly iktatott véleményezésében nem támogatta a törvénykezdeményezést, arra hivatkozva, hogy ingyenes kollégiumi ellátást az állami oktatási hálózat is biztosít, de nem jó, ha szociális helyzetük alapján elkülönítik a szegény sorsú gyerekeket. Azért is bírálták a tervezetet, hogy a szülői hozzájárulás elengedésével úgymond a „felelőtlen" szülőket bátorítják, akiket a „szociális bentlakások" tulajdonképpen mentesítenek a gyerekeik gondozásával és nevelésével kapcsolatos kötelezettségeik alól, anélkül, hogy ennek gyámsági szempontból jogi következményei legyenek.
Szabó Ödön, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese a keddi döntés után úgy nyilatkozott, egy joghézagot sikerült orvosolniuk, „hiszen a szociális intézményrendszereket szabályozó törvényről kiderült, hogy nem nyújt megoldást azokra a helyzetekre, amelyekkel a szociális szolgáltatásokat nyújtó civil szervezetek szembenéznek”.
„Jelen pillanatig megtűrt állapotban működtek azok a szociális jellegű bentlakások, ahol időszakosan gondozzák a gyerekeket, majd családjukhoz rendszeresen visszatérhetnek. Amennyiben ezek a bentlakások nem az iskolai intézmény keretében működnek, amiről egyébként a tanügyi törtvény rendelkezik, akkor nyilván más, a szociális intézményrendszert szabályozó törvényben kell helyt kapniuk. Ezt orvosolta az RMDSZ megszavazott törvénykezdeményezése" – mutatott rá Szabó Ödön a szövetség közleménye szerint.
Csép Éva Andrea, az RMDSZ Maros megyei parlamenti képviselője, a képviselőház munkaügyi és szociális bizottságának titkára elmondta, hogy nagy szükség volt erre a kezdeményezésre, hiszen azokon a hátrányos családi helyzetből származó gyerekeken segítene, akiket a szülők nehezen tudnak iskoláztatni, így kénytelenek szociális bentlakásokba elhelyezni őket.
Az RMDSZ politikusai, illetve két szociáldemokrata és egy liberális törvényhozó által kezdeményezett módosítást 222 képviselő támogatta, egy ellenezte, 55-en pedig tartózkodtak. A szenátus által már elfogadott jogszabály hatályba lépéséhez már csak Klaus Johannis államfő aláírására van szükség.
Pap Melinda / Krónika (Kolozsvár)
Előrelépést jelent a képviselőház döntése, mellyel törvénybe iktatta a „szociális bentlakás" fogalmát, állítja Böjte Csaba ferences szerzetes, a számos ilyen házat működtető Szent Ferenc Alapítvány vezetője.
Új korszak kezdődik a Szent Ferenc Alapítvány életében – értékelte a Krónikának Böjte Csaba ferences szerzetes, alapító a képviselőház keddi döntését, miszerint törvénybe iktatták az általa bevezetett „szociális bentlakás" fogalmát.
Az MTI beszámolója szerint a képviselőház döntő kamaraként szavazta meg a törvénymódosítást, amellyel beépítik a szociális kerettörvénybe a ferences szerzetes által bevezetett bentlakástípust. Ez lehetővé teszi a Romániában elismert, szociális szolgáltatóként is akkreditált felekezetek tevékenységének állami, önkormányzati finanszírozását.
„Halleluja! Nagyon örvendek" – reagált a hírre Böjte Csaba, aki lapunktól értesült a képviselőház döntéséről, így, mivel nem ismerte annak részleteit, csak visszafogottan merte kommentálni. „Úgy gondolom, úgy igazságos, hogyha az ember állami feladatokat lát el, akkor a költségvetésnek is a részese lehessen. Ez egy új korszakot jelent, ha igaz" – mondta a Szent Ferenc Alapítvány alapítója, hozzátéve, nem ismeri a módosított törvényt, de nagyon kíváncsi rá, ugyanis „mindig az apróbetűs részben vannak elrejtve a részletek". A ferences szerzetes szerint a román állam eddig is sok szempontból támogatta a Szent Ferenc Alapítvány által működtetett bentlakásokat, valamilyen fajta fejkvóta alapján átvállalva azok kiadásainak egy részét, azonban úgy vélte, a mostani döntés mindenképp előrelépést jelent.
A Böjte Csaba által 1993-ban létrehozott Szent Ferenc Alapítvány honlapján közzétett ismertető szerint Erdély-szerte 25 bentlakást, 19 napköziotthont és 30 iskolaházat működtet, ugyanakkor öt bentlakásuk van támogatott intézményként feltüntetve. Az alapítvány az eltelt csaknem negyed évszázadban több mint ötezer nehéz anyagi helyzetben élő vagy elhagyott gyermeket karolt fel.
A szociális támogatások kerettörvényébe most vezették be az alapítvány által működtetett „szociális bentlakások" fogalmát, ahol a nehéz helyzetben lévő családok gyermekeit a szülők beleegyezésével, gyámjogi beavatkozás nélkül étkeztetik és szállásolják el. A szociális bentlakásokban elszállásolt kiskorúak szüleinek a megszavazott módosítás szerint nem kötelező anyagilag hozzájárulni a kiskorúak ellátásához. A kedden elfogadott jogszabály lehetőséget teremt arra, hogy az egyházak nemcsak az általuk működtetett alapítványok révén, hanem „saját jogon" is szociális szolgáltatóként lépjenek fel, és igényelhessenek karitatív tevékenységükhöz állami, vagy önkormányzati támogatást – számolt be az MTI.
A hírügynökség emlékeztetett: a Dacian Cioloş vezette szakértői kormány tavaly iktatott véleményezésében nem támogatta a törvénykezdeményezést, arra hivatkozva, hogy ingyenes kollégiumi ellátást az állami oktatási hálózat is biztosít, de nem jó, ha szociális helyzetük alapján elkülönítik a szegény sorsú gyerekeket. Azért is bírálták a tervezetet, hogy a szülői hozzájárulás elengedésével úgymond a „felelőtlen" szülőket bátorítják, akiket a „szociális bentlakások" tulajdonképpen mentesítenek a gyerekeik gondozásával és nevelésével kapcsolatos kötelezettségeik alól, anélkül, hogy ennek gyámsági szempontból jogi következményei legyenek.
Szabó Ödön, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese a keddi döntés után úgy nyilatkozott, egy joghézagot sikerült orvosolniuk, „hiszen a szociális intézményrendszereket szabályozó törvényről kiderült, hogy nem nyújt megoldást azokra a helyzetekre, amelyekkel a szociális szolgáltatásokat nyújtó civil szervezetek szembenéznek”.
„Jelen pillanatig megtűrt állapotban működtek azok a szociális jellegű bentlakások, ahol időszakosan gondozzák a gyerekeket, majd családjukhoz rendszeresen visszatérhetnek. Amennyiben ezek a bentlakások nem az iskolai intézmény keretében működnek, amiről egyébként a tanügyi törtvény rendelkezik, akkor nyilván más, a szociális intézményrendszert szabályozó törvényben kell helyt kapniuk. Ezt orvosolta az RMDSZ megszavazott törvénykezdeményezése" – mutatott rá Szabó Ödön a szövetség közleménye szerint.
Csép Éva Andrea, az RMDSZ Maros megyei parlamenti képviselője, a képviselőház munkaügyi és szociális bizottságának titkára elmondta, hogy nagy szükség volt erre a kezdeményezésre, hiszen azokon a hátrányos családi helyzetből származó gyerekeken segítene, akiket a szülők nehezen tudnak iskoláztatni, így kénytelenek szociális bentlakásokba elhelyezni őket.
Az RMDSZ politikusai, illetve két szociáldemokrata és egy liberális törvényhozó által kezdeményezett módosítást 222 képviselő támogatta, egy ellenezte, 55-en pedig tartózkodtak. A szenátus által már elfogadott jogszabály hatályba lépéséhez már csak Klaus Johannis államfő aláírására van szükség.
Pap Melinda / Krónika (Kolozsvár)
2017. április 5.
Felfedezni, ne lejáratni Aranyt!
A nagy ünnepléssorozatok sajnálatos velejáróinak talán leggyakoribbja a gyors kifulladás, az elkerülhetetlen ismétlődések sora.
Különösen, ha egy egész esztendőt kell átfognia a kegyeleti ünneplésnek! A 200. születésnapra emlékező Arany-év, bár még csak az elején járunk, máris a fáradtság jelét mutatja. Hát milyen is legyen, ha már életében és a halála óta eltelt 135 esztendőben mindent elmondtunk legnagyobb epikus költőnkről?! – hallom lelki füleimmel sok okoskodó mormogását. Inkább örüljünk, hogy ünnepelhetünk, örüljünk, hogy elmondhatjuk újra meg újra – teszik még hozzá – talán – a lamentálásukhoz. Holott szerintem ezeknek az egész évet átfogó megemlékezéseknek épp az lehetne a célja, hogy ismerjük meg jobban, fedezzük fel újra az ünnepeltet.
És újból a szirénhangok: Aranyt ismerjük, Arany, a mi Aranyunk soha nem volt betiltva, a legordasabb időkben is már az elemi osztályokban is tanították. Ez az, már a legelemibb osztályokban is. Az esendő ember pedig hajlamos arra, hogy ami megmaradt benne zsenge gyermekkorában, azt igyekszik nem elfelejteni, hivatkozik rá, otthonosan mozog a rég hallott közegben, és nem biztos, hogy hajlandó volna új szempontok ablakszemeit is kitárni az ünnepelt felé. Pedig érdemes volna megpróbálni, máris elkezdeni Arannyal vagy bárki mással a nagyok közül. Szórakoztató kísérlet is lehetne a próbálkozás, egyfajta kontrollkísérlet a felfedezésre: ha sikerül újat találni egy versben, egy sorban vagy akárcsak egyetlen szavában, máris megérte: quod erat demonstrandum, megérdemli a 100, 200, 500 vagy akárhány száz éves ünneplést. Mert örök.
Távol áll tőlem, hogy tanácsokat osztogassak különböző rendű és rangú ünneplőknek, csak egyetlen példát adnék, mire is gondoltam az elmondottakban. Legnagyobb epikus költőnk – az, kétségtelenül. Mert ilyen alkat. De akkor miért lírában közli, hogy leteszi a lantot?! És mi az az impulzus, ami újra kézbe véteti a lantját, újfent csak epikát zengetve vele?! Nemcsak az általános és középiskolai osztályok tananyagába került balladákra gondolok, hanem olyanokra is, mint például az Éjféli párbaj, ami az óceánt átívelve talál rá és forr össze a Gabriel García Márquez Száz év magányában megjelenő ősi indián hitvilágba, de helytől és időtől függetlenül minden emberi lélekbe kódoltakkal?! S ha nem a rendezvények kipipálása, gyors elrendezése, hanem Arany újrafelfedezése is céllá válna, rengeteg hasonló példára bukkanna a kereső. Megérné, mindenképpen!
Molnár Judit / Krónika (Kolozsvár)
A nagy ünnepléssorozatok sajnálatos velejáróinak talán leggyakoribbja a gyors kifulladás, az elkerülhetetlen ismétlődések sora.
Különösen, ha egy egész esztendőt kell átfognia a kegyeleti ünneplésnek! A 200. születésnapra emlékező Arany-év, bár még csak az elején járunk, máris a fáradtság jelét mutatja. Hát milyen is legyen, ha már életében és a halála óta eltelt 135 esztendőben mindent elmondtunk legnagyobb epikus költőnkről?! – hallom lelki füleimmel sok okoskodó mormogását. Inkább örüljünk, hogy ünnepelhetünk, örüljünk, hogy elmondhatjuk újra meg újra – teszik még hozzá – talán – a lamentálásukhoz. Holott szerintem ezeknek az egész évet átfogó megemlékezéseknek épp az lehetne a célja, hogy ismerjük meg jobban, fedezzük fel újra az ünnepeltet.
És újból a szirénhangok: Aranyt ismerjük, Arany, a mi Aranyunk soha nem volt betiltva, a legordasabb időkben is már az elemi osztályokban is tanították. Ez az, már a legelemibb osztályokban is. Az esendő ember pedig hajlamos arra, hogy ami megmaradt benne zsenge gyermekkorában, azt igyekszik nem elfelejteni, hivatkozik rá, otthonosan mozog a rég hallott közegben, és nem biztos, hogy hajlandó volna új szempontok ablakszemeit is kitárni az ünnepelt felé. Pedig érdemes volna megpróbálni, máris elkezdeni Arannyal vagy bárki mással a nagyok közül. Szórakoztató kísérlet is lehetne a próbálkozás, egyfajta kontrollkísérlet a felfedezésre: ha sikerül újat találni egy versben, egy sorban vagy akárcsak egyetlen szavában, máris megérte: quod erat demonstrandum, megérdemli a 100, 200, 500 vagy akárhány száz éves ünneplést. Mert örök.
Távol áll tőlem, hogy tanácsokat osztogassak különböző rendű és rangú ünneplőknek, csak egyetlen példát adnék, mire is gondoltam az elmondottakban. Legnagyobb epikus költőnk – az, kétségtelenül. Mert ilyen alkat. De akkor miért lírában közli, hogy leteszi a lantot?! És mi az az impulzus, ami újra kézbe véteti a lantját, újfent csak epikát zengetve vele?! Nemcsak az általános és középiskolai osztályok tananyagába került balladákra gondolok, hanem olyanokra is, mint például az Éjféli párbaj, ami az óceánt átívelve talál rá és forr össze a Gabriel García Márquez Száz év magányában megjelenő ősi indián hitvilágba, de helytől és időtől függetlenül minden emberi lélekbe kódoltakkal?! S ha nem a rendezvények kipipálása, gyors elrendezése, hanem Arany újrafelfedezése is céllá válna, rengeteg hasonló példára bukkanna a kereső. Megérné, mindenképpen!
Molnár Judit / Krónika (Kolozsvár)
2017. április 5.
Odafigyel a megye a bakancsos turizmusra
Érték az Erdélyi Kárpát-Egyesület
Rövid, közép és hosszú távú partnerséget ajánlott a Háromszéki Erdélyi Kárpát-Egyesületnek Tamás Sándor abból az alkalomból, hogy a szervezet idén ünnepli megalakulásának 125. évfordulóját. Ebben az évben nemcsak a 26. vándortábor szervezését támogatja a megyei önkormányzat kiemelten, hanem önálló székház biztosítására is ígéretet tett a megyetanácselnök.
Az Erdélyrészi Kárpát-Egyesület Háromszék megyei osztályának alakuló közgyűlésére Potsa József, Háromszék megye főispánjának kezdeményezésére pontosan 125 évvel ezelőtt, 1892. április 3-án került sor a Vármegyeháza nagytermében, nem véletlen tehát, hogy hétfőre hívták össze a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termébe az EKE-tagokat megemlékezni a jubileumi évfordulóra, és megbeszélni a nyár vándortábor szervezési kérdéseit. – Háromszéken idén a turizmus éve van. Ez nemcsak azt jelenti, hogy ilyenkor a négycsillagos szállodákra, mofettákra kell gondolni, hanem érdemes a bakancsos turizmusra is odafigyelni. Kiemelten támogatjuk az EKE vándortáborát, ami idén a Rétyi Nyírben lesz, hiszen az a cél, hogy a táborba érkező 1300 vendég érezze jól magát nálunk, vigye jó hírét Háromszéknek, mert akkor visszatérnek barátaikkal, családjaikkal, más alkalommal is – hangsúlyozta Tamás Sándor tanácselnök, aki ígéretet tett arra, hogy segítenek a háromszéki EKE székházgondjának megoldásában is.
– A múlt adóssága az is, hogy a hetven évvel ezelőtt a Bodoki-havasokra tervezett menedékházat vagy kilátót megépítsük, a folyamat elindult, elkezdtük az egyeztetést a bodoki önkormányzattal és a közbirtokossággal, amelynek területén van – számolt be Tamás. Dr. Kovács Lehel, az EKE országos elnöke kiemelte, már 125 évvel ezelőtt is érték volt az Erdélyi Kárpát-Egyesület, megalakulását követően hamar 35-re nőtt a tagszervezetek száma, ezek között volt a háromszéki szakosztály is. Az EKÉ-nek ma 15 tagszervezete van Erdély-szerte. Az EKE elnöke felszólalásában arról is beszélt, hogy 13 megyei önkormányzathoz fordultak beadvánnyal, hogy többnyelvű turistajelzéseket helyezzenek ki, két helyről kaptak választ: Arad megye elutasította a kérést, a Kolozs megyeiek minisztériumi szakvéleményt kértek. Ma mindössze Hargita és Kovászna megyékben találhatóak többnyelvű turistajelzések, elszórtan pedig Maros és Bihar megyékben is találni. Dukrét Lajos, a Háromszéki EKE elnöke a szervezet 1990 utáni újraalakulás éveiről beszélt, felidézve, hogy az elmúlt 25 év alatt számtalan túrán vettek részt, rendszeresen tartottak előadásokat a természetjáráshoz kötődően, túravezetői tanfolyamot szerveztek, több mint kétezer kilométernyi turistautat festettek újra, jelöltek ki, pár éve pedig kezdeményezték a kisgyerekes családokhoz szóló kisbakancsos mozgalmat, hogy ezáltal is tudják biztosítani a természetjárók szervezetének utánpótlását.
Az EKE 26. vándortáborát idén a Rétyi Nyírben szervezik július 25–30. között, a rendezvény ideje alatt 30 túrát szerveznek, ugyanakkor a napi programot számos kulturális esemény is gazdagítja. A táborba megközelítőleg 1300 vendéget várnak. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
Érték az Erdélyi Kárpát-Egyesület
Rövid, közép és hosszú távú partnerséget ajánlott a Háromszéki Erdélyi Kárpát-Egyesületnek Tamás Sándor abból az alkalomból, hogy a szervezet idén ünnepli megalakulásának 125. évfordulóját. Ebben az évben nemcsak a 26. vándortábor szervezését támogatja a megyei önkormányzat kiemelten, hanem önálló székház biztosítására is ígéretet tett a megyetanácselnök.
Az Erdélyrészi Kárpát-Egyesület Háromszék megyei osztályának alakuló közgyűlésére Potsa József, Háromszék megye főispánjának kezdeményezésére pontosan 125 évvel ezelőtt, 1892. április 3-án került sor a Vármegyeháza nagytermében, nem véletlen tehát, hogy hétfőre hívták össze a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termébe az EKE-tagokat megemlékezni a jubileumi évfordulóra, és megbeszélni a nyár vándortábor szervezési kérdéseit. – Háromszéken idén a turizmus éve van. Ez nemcsak azt jelenti, hogy ilyenkor a négycsillagos szállodákra, mofettákra kell gondolni, hanem érdemes a bakancsos turizmusra is odafigyelni. Kiemelten támogatjuk az EKE vándortáborát, ami idén a Rétyi Nyírben lesz, hiszen az a cél, hogy a táborba érkező 1300 vendég érezze jól magát nálunk, vigye jó hírét Háromszéknek, mert akkor visszatérnek barátaikkal, családjaikkal, más alkalommal is – hangsúlyozta Tamás Sándor tanácselnök, aki ígéretet tett arra, hogy segítenek a háromszéki EKE székházgondjának megoldásában is.
– A múlt adóssága az is, hogy a hetven évvel ezelőtt a Bodoki-havasokra tervezett menedékházat vagy kilátót megépítsük, a folyamat elindult, elkezdtük az egyeztetést a bodoki önkormányzattal és a közbirtokossággal, amelynek területén van – számolt be Tamás. Dr. Kovács Lehel, az EKE országos elnöke kiemelte, már 125 évvel ezelőtt is érték volt az Erdélyi Kárpát-Egyesület, megalakulását követően hamar 35-re nőtt a tagszervezetek száma, ezek között volt a háromszéki szakosztály is. Az EKÉ-nek ma 15 tagszervezete van Erdély-szerte. Az EKE elnöke felszólalásában arról is beszélt, hogy 13 megyei önkormányzathoz fordultak beadvánnyal, hogy többnyelvű turistajelzéseket helyezzenek ki, két helyről kaptak választ: Arad megye elutasította a kérést, a Kolozs megyeiek minisztériumi szakvéleményt kértek. Ma mindössze Hargita és Kovászna megyékben találhatóak többnyelvű turistajelzések, elszórtan pedig Maros és Bihar megyékben is találni. Dukrét Lajos, a Háromszéki EKE elnöke a szervezet 1990 utáni újraalakulás éveiről beszélt, felidézve, hogy az elmúlt 25 év alatt számtalan túrán vettek részt, rendszeresen tartottak előadásokat a természetjáráshoz kötődően, túravezetői tanfolyamot szerveztek, több mint kétezer kilométernyi turistautat festettek újra, jelöltek ki, pár éve pedig kezdeményezték a kisgyerekes családokhoz szóló kisbakancsos mozgalmat, hogy ezáltal is tudják biztosítani a természetjárók szervezetének utánpótlását.
Az EKE 26. vándortáborát idén a Rétyi Nyírben szervezik július 25–30. között, a rendezvény ideje alatt 30 túrát szerveznek, ugyanakkor a napi programot számos kulturális esemény is gazdagítja. A táborba megközelítőleg 1300 vendéget várnak. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2017. április 5.
A hallgatóság szomjazik a történetekre
Mesék ösvényén
Egy lámpa, a csempekályha melege, párnák a földön: csütörtökön este a sepsiszentgyörgyi Szimpla kávézóban ezek alkották a Tekergő meseest keretét, amelyen Bedőházi Beáta és kolozsvári, illetve magyarországi meghívottai szőtték a szót a szép számú hallgatóságnak.
Beáta a Babeș–Bolyai Egyetem magyar–néprajz szakán végzett, majd a világban bolyongva elvégezte a mesepedagógia szakot és a budapesti Hagyományok Házában a hagyományosmesemondás-tanfolyamot. Ezt követően csatlakozott a magyarországi Tekergő Meseösvény Egyesülethez, és most több ismerőssel, azaz Hajós Erikával, Nádasdi Csilla Emesével, Gregus Lászlóval itt-ott elpotyogtatnak néhány mesét a megfiatalodott férjről, a szép, de együgyű leányról vagy a kívánós papról. Mikor miről, mert ahol folyik a szó, s azt hallgatják, ott élő közösségek is kialakulnak. Az esten gyerekeket nemigen láttunk, annál inkább ottfelejtették magukat a felnőttek, de szép korú is akadt a hallgatóságban. A mesék közti szünetekben Both Zsuzsa énekelt és gardonyozott, s bár a mesét és a dalt egész este ingyen adták, a hallgatóság adományozhatott arra a célra, hogy szegény sorsú gyermekeknek ingyenes táborozást biztosítsanak az egyesület mesetáborában. Uzoni támogatóknak s az adománygyűjtő ládika tartalmának köszönhetően négy gyermeknek már összegyűlt a részvételi díja a Kalotaszentkirályon vagy a Bucsin-tetőn megrendezendő táborra.
A szentgyörgyiek pedig várhatják a következő havi találkozót.
Bodor Tünde / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
Mesék ösvényén
Egy lámpa, a csempekályha melege, párnák a földön: csütörtökön este a sepsiszentgyörgyi Szimpla kávézóban ezek alkották a Tekergő meseest keretét, amelyen Bedőházi Beáta és kolozsvári, illetve magyarországi meghívottai szőtték a szót a szép számú hallgatóságnak.
Beáta a Babeș–Bolyai Egyetem magyar–néprajz szakán végzett, majd a világban bolyongva elvégezte a mesepedagógia szakot és a budapesti Hagyományok Házában a hagyományosmesemondás-tanfolyamot. Ezt követően csatlakozott a magyarországi Tekergő Meseösvény Egyesülethez, és most több ismerőssel, azaz Hajós Erikával, Nádasdi Csilla Emesével, Gregus Lászlóval itt-ott elpotyogtatnak néhány mesét a megfiatalodott férjről, a szép, de együgyű leányról vagy a kívánós papról. Mikor miről, mert ahol folyik a szó, s azt hallgatják, ott élő közösségek is kialakulnak. Az esten gyerekeket nemigen láttunk, annál inkább ottfelejtették magukat a felnőttek, de szép korú is akadt a hallgatóságban. A mesék közti szünetekben Both Zsuzsa énekelt és gardonyozott, s bár a mesét és a dalt egész este ingyen adták, a hallgatóság adományozhatott arra a célra, hogy szegény sorsú gyermekeknek ingyenes táborozást biztosítsanak az egyesület mesetáborában. Uzoni támogatóknak s az adománygyűjtő ládika tartalmának köszönhetően négy gyermeknek már összegyűlt a részvételi díja a Kalotaszentkirályon vagy a Bucsin-tetőn megrendezendő táborra.
A szentgyörgyiek pedig várhatják a következő havi találkozót.
Bodor Tünde / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2017. április 5.
Már dolgoznak a jövő évi felvonulás megakadályozásán
Visszaélnek a hatalmukkal!
Egy kórház közelségére hivatkozva próbálja megakadályozni a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal azt, hogy a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) 2018-ban is tiltakozó felvonulást tartson Marosvásárhelyen március 10-én, a székely szabadság napján, írja az MTI.
A jövő évi megemlékezés és tiltakozás bejelentésével kapcsolatos bonyodalmakról Izsák Balázs, az SZNT elnöke, és Kincses Előd, a tanács ügyvédje számolt be tegnapi marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján. Izsák Balázs elmondta: már ez év március 16-án bejelentették a polgármesteri hivatalban a jövő évre tervezett megmozdulást. Az elmúlt évek történéseiből ugyanis megtanulták, hogy az esetleges bírósági jogorvoslatra is időt kell hagyni. Emlékeztetett rá, hogy a törvény értelmében a polgármester a bejelentés utáni 48 órában tilthatja be a rendezvényt. A határidőn túli tiltás miatt tavaly már pert nyertek a polgármesteri hivatal ellen.
A bejelentést március 20-án tárgyalta meg a Valentin Bretfelean helyi rendőrparancsnok által vezetett közrendi bizottság. Az önkormányzatnak alárendelt helyi rendőrség parancsnoka arra a törvénycikkelyre hivatkozva kifogásolta a felvonulást, mely tiltja a kórházak előtti tömegrendezvények szervezését. A polgármester tiltásként is értelmezhető állásfoglalását március 22-én kézbesítették a szervezőknek.
Kincses Előd kifejtette, a felvonulás évek óta kialakult útvonala elhalad egy kórház mellett, amelynek amúgy egy másik utcából is van bejárata. Az ügyvéd úgy vélekedett, hogy nyilvánvaló akadékoskodásról van szó, hiszen ha ez lenne az akadály, lenne lehetőség arra, hogy kikerüljék azt az útszakaszt. Ráadásul a jogász idézte a városi önkormányzat 1998-as határozatát, amely felsorolja azokat a területeket, amelyeken nem szabad tömegrendezvényeket szervezni. Hozzátette: a felsorolásban nem szerepel az a kórházzal szomszédos utca, amelyre hivatkozva megtiltanák a felvonulást.
Kincses az SZNT megbízásából hivatali hatalommal való visszaélés miatt tett feljelentést a romániai korrupcióellenes ügyészségen (DNA) Dorin Florea polgármester és Valentin Bretfelean helyi rendőrfőnök ellen. A jövő évi felvonulást kifogásoló határozat mellett a polgármester idei, március 8-i közleményét is hivatali visszaélésnek tekintik. Ekkor a polgármesteri hivatal – ellentmondva a tavalyi jogerős bírósági ítéletnek – azt közölte, hogy csak tíz tüntető felvonulását engedélyezi, ráadásul csak a járdán. Ezt is sajtóközleményben tette, nem pedig a szervezőknek küldött hivatalos értesítésben.
Izsák megemlítette: sokan felteszik a kérdést, hogy mi értelme van évről évre felvonulni a székely vértanúk emlékművétől a prefektusi hivatalig egy olyan petícióval, amely rendre válasz nélkül marad a kormány részéről. Meggyőződése szerint évről évre szembesíteni kell a kormányt a székelyföldi autonómiaköveteléssel. „Ez a követelés Románia minden kormányát el fogja kísérni Székelyföld fővárosába az autonómia kivívásáig. Ez nem berögződött szokás, hanem egy céltudatos cselekvés” – jelentette ki. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
Visszaélnek a hatalmukkal!
Egy kórház közelségére hivatkozva próbálja megakadályozni a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal azt, hogy a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) 2018-ban is tiltakozó felvonulást tartson Marosvásárhelyen március 10-én, a székely szabadság napján, írja az MTI.
A jövő évi megemlékezés és tiltakozás bejelentésével kapcsolatos bonyodalmakról Izsák Balázs, az SZNT elnöke, és Kincses Előd, a tanács ügyvédje számolt be tegnapi marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján. Izsák Balázs elmondta: már ez év március 16-án bejelentették a polgármesteri hivatalban a jövő évre tervezett megmozdulást. Az elmúlt évek történéseiből ugyanis megtanulták, hogy az esetleges bírósági jogorvoslatra is időt kell hagyni. Emlékeztetett rá, hogy a törvény értelmében a polgármester a bejelentés utáni 48 órában tilthatja be a rendezvényt. A határidőn túli tiltás miatt tavaly már pert nyertek a polgármesteri hivatal ellen.
A bejelentést március 20-án tárgyalta meg a Valentin Bretfelean helyi rendőrparancsnok által vezetett közrendi bizottság. Az önkormányzatnak alárendelt helyi rendőrség parancsnoka arra a törvénycikkelyre hivatkozva kifogásolta a felvonulást, mely tiltja a kórházak előtti tömegrendezvények szervezését. A polgármester tiltásként is értelmezhető állásfoglalását március 22-én kézbesítették a szervezőknek.
Kincses Előd kifejtette, a felvonulás évek óta kialakult útvonala elhalad egy kórház mellett, amelynek amúgy egy másik utcából is van bejárata. Az ügyvéd úgy vélekedett, hogy nyilvánvaló akadékoskodásról van szó, hiszen ha ez lenne az akadály, lenne lehetőség arra, hogy kikerüljék azt az útszakaszt. Ráadásul a jogász idézte a városi önkormányzat 1998-as határozatát, amely felsorolja azokat a területeket, amelyeken nem szabad tömegrendezvényeket szervezni. Hozzátette: a felsorolásban nem szerepel az a kórházzal szomszédos utca, amelyre hivatkozva megtiltanák a felvonulást.
Kincses az SZNT megbízásából hivatali hatalommal való visszaélés miatt tett feljelentést a romániai korrupcióellenes ügyészségen (DNA) Dorin Florea polgármester és Valentin Bretfelean helyi rendőrfőnök ellen. A jövő évi felvonulást kifogásoló határozat mellett a polgármester idei, március 8-i közleményét is hivatali visszaélésnek tekintik. Ekkor a polgármesteri hivatal – ellentmondva a tavalyi jogerős bírósági ítéletnek – azt közölte, hogy csak tíz tüntető felvonulását engedélyezi, ráadásul csak a járdán. Ezt is sajtóközleményben tette, nem pedig a szervezőknek küldött hivatalos értesítésben.
Izsák megemlítette: sokan felteszik a kérdést, hogy mi értelme van évről évre felvonulni a székely vértanúk emlékművétől a prefektusi hivatalig egy olyan petícióval, amely rendre válasz nélkül marad a kormány részéről. Meggyőződése szerint évről évre szembesíteni kell a kormányt a székelyföldi autonómiaköveteléssel. „Ez a követelés Románia minden kormányát el fogja kísérni Székelyföld fővárosába az autonómia kivívásáig. Ez nem berögződött szokás, hanem egy céltudatos cselekvés” – jelentette ki. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2017. április 5.
Tüntetni valamiért, nem valami ellen
Csütörtök délután öt órára várnak tüntetésre minden olyan gyergyószentmiklósi személyt, aki úgy gondolja, vannak hiányosságok a város közbiztonsága terén, és ennek javítását jelenlétével kéri. A két, tüntetést kezdeményező szervezet, a Gyergyószentmiklósi Polgárőrség és az Arbor Vállalkozók Szövetsége nevében Bajkó László és Bajkó Tibor tartott szerdán sajtótájékoztatót.
Közösen a közbiztonságért – ezt a címet viseli az engedélyezett tüntetés, amelynek időpontja csütörtök 17 óra, helyszíne a gyergyószentmiklósi művelődési ház előtti tér. A szervezők szerint a megmozdulás több felszólaló beszédével kezdődik, majd egy petíciót olvasnak fel, amit közfelkiáltással fogadnak el, majd átnyújtják Gyergyószentmiklós polgármesterének. Ezt a dokumentumot tájékoztatás céljával elküldik a rendőrségnek, a prefektúrának és a Hargita megyei tanácsnak is. Békés tüntetést terveznek, melyre nem alkoholmámorban úszó elemeket, hanem felelősen gondolkodó gyergyói polgárokat várunk, hogy a létszámmal nyomatékosítsuk: alkotmányos jogaink szerint a jelenleginél jobb közbiztonságot érdemelnénk. A tüntetés rendjét felügyelik a helybéli és környező településeken tevékenykedő polgárőrök, és bár a szervezők külön nem hívták, szívesen látják a Gyergyói-medence falvainak lakóit is. A közbiztonság terén tevékenykedő Gyergyószentmiklósi Polgárőrség közelről látva a problémákat és sok felkérésnek eleget téve vállalta a szervezés egy részét. „Kérnünk kell, hogy azon szervek és intézmények, amelyek felelősséget vállaltak a közösségért, a sokszor felületes munkájukon változtassanak. Funkciójukból adódóan is kutyakötelességük, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy minden egyes gyergyószentmiklósi ember a közbiztonság terén azt kapja, ami neki jár” – fogalmazott a civil szervezet vezetője.
Romák házát gyújtották fel Gyergyószentmiklóson
Minden valószínűség szerint szándékos tűzokozás miatt kapott lángra pénteken este egy roma család háza Gyergyószentmiklóson. A hatóságok szerint az ügy összefügghet az egy nappal korábban a városban elkövetett nagy értékű lopással.
A polgárőrség mellett a másik szervezője a tüntetésnek az Arbor Vállalkozók Szövetsége. Elöljárója, Bajkó Tibor kijelentette: „elképzelhetetlen, hogy valakinek tetszedjen az az áldatlan helyzet, ami Gyergyószentmiklóson van. Itt az idő, amikor ki kell mondani mindazt a hiányt, ami a jó élettér kialakítását gátolja. A közösségi akarat megnyilvánulása egy jelzés kell legyen egyrészt a hatóságok felé, másrészt azok irányába, akik nem tartják tiszteletben a törvényt. Hangsúlyozom: nem székely és cigány konfliktusról beszélünk, hanem arról, hogy az adófizető és az adófizetést messze elkerülő állampolgár együttléte, főleg ha ez az adófizető rovására történik, nem megengedhető, nem fenntartható, ennek véget kell vetni.” Bajkó László elmondta, múlt péntekig nem volt példa Szentmiklóson önbíráskodásra. Ez nem szabadna újra megtörténjen, mert nem az előidézők lesznek a károsultak, hanem azok, akiknek joggal vagy csak féljogosan nyakukba varrják ezt a cselekedetet. Nem a jól menő vállalkozóra, vagy annak fiaira kell bélyeget rásütni, az ok az, hogy a mindenkori városvezetés ezeket a problémákat túl felületesen kezelte. „Nekünk csak deklaratív szinten vannak roma problémára megoldásaink, roma stratégiánk is csak papíron van. Ez egy mérföldkő kell legyen, melytől kezdve áttérünk a problémák gyakorlati megoldására. Mert amíg nincs megoldva, hogyan jutnak fához, lopni fognak, és lovaik is lesznek, melyeket etetni fognak valamiből” – nyilatkozta a polgárőrség vezetője. A tüntetés legfőbb célja megoldási javaslatok megfogalmazása, semmiképp sem uszítás – szögezték le a tüntetésszervezők képviselői.
Balázs Katalin / Székelyhon.ro
Csütörtök délután öt órára várnak tüntetésre minden olyan gyergyószentmiklósi személyt, aki úgy gondolja, vannak hiányosságok a város közbiztonsága terén, és ennek javítását jelenlétével kéri. A két, tüntetést kezdeményező szervezet, a Gyergyószentmiklósi Polgárőrség és az Arbor Vállalkozók Szövetsége nevében Bajkó László és Bajkó Tibor tartott szerdán sajtótájékoztatót.
Közösen a közbiztonságért – ezt a címet viseli az engedélyezett tüntetés, amelynek időpontja csütörtök 17 óra, helyszíne a gyergyószentmiklósi művelődési ház előtti tér. A szervezők szerint a megmozdulás több felszólaló beszédével kezdődik, majd egy petíciót olvasnak fel, amit közfelkiáltással fogadnak el, majd átnyújtják Gyergyószentmiklós polgármesterének. Ezt a dokumentumot tájékoztatás céljával elküldik a rendőrségnek, a prefektúrának és a Hargita megyei tanácsnak is. Békés tüntetést terveznek, melyre nem alkoholmámorban úszó elemeket, hanem felelősen gondolkodó gyergyói polgárokat várunk, hogy a létszámmal nyomatékosítsuk: alkotmányos jogaink szerint a jelenleginél jobb közbiztonságot érdemelnénk. A tüntetés rendjét felügyelik a helybéli és környező településeken tevékenykedő polgárőrök, és bár a szervezők külön nem hívták, szívesen látják a Gyergyói-medence falvainak lakóit is. A közbiztonság terén tevékenykedő Gyergyószentmiklósi Polgárőrség közelről látva a problémákat és sok felkérésnek eleget téve vállalta a szervezés egy részét. „Kérnünk kell, hogy azon szervek és intézmények, amelyek felelősséget vállaltak a közösségért, a sokszor felületes munkájukon változtassanak. Funkciójukból adódóan is kutyakötelességük, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy minden egyes gyergyószentmiklósi ember a közbiztonság terén azt kapja, ami neki jár” – fogalmazott a civil szervezet vezetője.
Romák házát gyújtották fel Gyergyószentmiklóson
Minden valószínűség szerint szándékos tűzokozás miatt kapott lángra pénteken este egy roma család háza Gyergyószentmiklóson. A hatóságok szerint az ügy összefügghet az egy nappal korábban a városban elkövetett nagy értékű lopással.
A polgárőrség mellett a másik szervezője a tüntetésnek az Arbor Vállalkozók Szövetsége. Elöljárója, Bajkó Tibor kijelentette: „elképzelhetetlen, hogy valakinek tetszedjen az az áldatlan helyzet, ami Gyergyószentmiklóson van. Itt az idő, amikor ki kell mondani mindazt a hiányt, ami a jó élettér kialakítását gátolja. A közösségi akarat megnyilvánulása egy jelzés kell legyen egyrészt a hatóságok felé, másrészt azok irányába, akik nem tartják tiszteletben a törvényt. Hangsúlyozom: nem székely és cigány konfliktusról beszélünk, hanem arról, hogy az adófizető és az adófizetést messze elkerülő állampolgár együttléte, főleg ha ez az adófizető rovására történik, nem megengedhető, nem fenntartható, ennek véget kell vetni.” Bajkó László elmondta, múlt péntekig nem volt példa Szentmiklóson önbíráskodásra. Ez nem szabadna újra megtörténjen, mert nem az előidézők lesznek a károsultak, hanem azok, akiknek joggal vagy csak féljogosan nyakukba varrják ezt a cselekedetet. Nem a jól menő vállalkozóra, vagy annak fiaira kell bélyeget rásütni, az ok az, hogy a mindenkori városvezetés ezeket a problémákat túl felületesen kezelte. „Nekünk csak deklaratív szinten vannak roma problémára megoldásaink, roma stratégiánk is csak papíron van. Ez egy mérföldkő kell legyen, melytől kezdve áttérünk a problémák gyakorlati megoldására. Mert amíg nincs megoldva, hogyan jutnak fához, lopni fognak, és lovaik is lesznek, melyeket etetni fognak valamiből” – nyilatkozta a polgárőrség vezetője. A tüntetés legfőbb célja megoldási javaslatok megfogalmazása, semmiképp sem uszítás – szögezték le a tüntetésszervezők képviselői.
Balázs Katalin / Székelyhon.ro
2017. április 5.
Csütörtökön kezdődik Nagyváradon a HolnapUtán Fesztivál
Csütörtöktől vasárnapig zajlik Nagyváradon a HolnapUtán Fesztivál. A Szigligeti Színház által 2013-ban útjának indított eseménysorozat idén megújult arculattal jelentkezik.
„A HolnapUtán Fesztivál ötödik kiadásához érkezve az eddigi összművészeti koncepciót egy erős színházi programra alapoztuk, hiszen hosszútávú célunk, hogy eseménysorozatunk rangos színházi fesztivállá nőjje ki magát” – nyilatkozta Fazakas Márta, a rendezvény főszervezője. „A Szigligeti Színház feladatának tekinti a pályakezdők felkarolását, így a HolnapUtán Fesztivál programjának összeállításában is azt tartottuk szem előtt, hogy alkalmat teremtsünk minél több tehetség fiatal alkotó bemutatkozásának” – tette hozzá Fazakas.
A HolnapUtán Fesztivál nyitóelőadására, a Kolozsvári Állami Magyar Színház Homemade című produkciójára április 6-án, 17 órától kerül sor az Árkádia Színpadon. A nagytermi bemutatók sorát a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház A néző élete és halála felszínes és ártatlan történetekben elmesélve című produkciója kezdi április 6-án, 20 órától. A fesztiválon bemutatott nagytermi előadásokról itt olvasható részletes információ.
A fesztivál második napján a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem, valamint a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem mutatkozik be. Előbbi az Árkádia Színpadon, 16 órától mutatja be Kiadjamagát című improvizációs előadását, utóbbi pedig 19 órától a nagyszínpadi George&Cole című zenés színházi show-val állít emléket George Gershwin és Cole Porter világhírű amerikai zeneszerzőknek. Az előadásokat követően, 22 órától a budapesti színészhallgatók Pink Mojos and The Fuckfaces nevű zenekara koncertezik a Szigligeti Stúdióban.
Április 8-án 17 órától Németh László grafikus színházi plakátokból álló kiállításának megnyitóját tartják a Szigligeti Stúdió fehér termében. Ezt követően 18 órától a Szigligeti Társulat mutatja be Trónok arca casting című előadását, majd a társulat színészzenekara debütál a stúdió színpadán.
Április 9-én 17 órától a Várad Kulturális Folyóirat mutatja be az Élő Váradhoz, illetve a színházi műfajokhoz kötődő második és harmadik lapszámát, majd annak a tizennégy kárpát-medencei színész- és rendezőhallgatónak a performanszára kerül sor a Moszkva Kávéház nagytermében, akik a fesztivál négy napja alatt, hét nagyváradi pályakezdő szerző írásából készítettek rövid előadást.
A fesztivál záróelőadása, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Úrhatnám polgár című Molière-komédiája 19 órától kezdődik a Szigligeti Színház nagytermében.
A részletes program a Szigligeti Színház internetes oldalán olvasható. A három nagyszínpadi előadásra kedvezményes árú Fesztiválbérletek, továbbá az előadásokra jegyek a színház jegypénztárában (nyitva hétfőtől péntekig 14-19 óra között, valamint egy órával az előadások előtt), illetve online kaphatók. A koncertekre, kiállításra, valamint a lapbemutatóval egybekötött performanszra a belépés díjtalan.
A költészet napjára is készül a Szigligeti Színház
Az Arany János születésének kétszázadik évfordulója alkalmából, március 2-án Nagyszalontán bemutatott Honnan és hová? című előadással ünnepli a Szigligeti Színház a magyar költészet napját.
A legnagyobb magyar epikus költő verseiből, saját szerzésű dalaiból, valamint levelezéseiből összeállított műsorban Arany ismert és kevésbé ismert alkotásait hallgathatják meg az érdeklődők a Szigligeti Társulat művészeinek tolmácsolásában, április 12-én, 19 órától a színház nagytermében. maszol.ro
Csütörtöktől vasárnapig zajlik Nagyváradon a HolnapUtán Fesztivál. A Szigligeti Színház által 2013-ban útjának indított eseménysorozat idén megújult arculattal jelentkezik.
„A HolnapUtán Fesztivál ötödik kiadásához érkezve az eddigi összművészeti koncepciót egy erős színházi programra alapoztuk, hiszen hosszútávú célunk, hogy eseménysorozatunk rangos színházi fesztivállá nőjje ki magát” – nyilatkozta Fazakas Márta, a rendezvény főszervezője. „A Szigligeti Színház feladatának tekinti a pályakezdők felkarolását, így a HolnapUtán Fesztivál programjának összeállításában is azt tartottuk szem előtt, hogy alkalmat teremtsünk minél több tehetség fiatal alkotó bemutatkozásának” – tette hozzá Fazakas.
A HolnapUtán Fesztivál nyitóelőadására, a Kolozsvári Állami Magyar Színház Homemade című produkciójára április 6-án, 17 órától kerül sor az Árkádia Színpadon. A nagytermi bemutatók sorát a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház A néző élete és halála felszínes és ártatlan történetekben elmesélve című produkciója kezdi április 6-án, 20 órától. A fesztiválon bemutatott nagytermi előadásokról itt olvasható részletes információ.
A fesztivál második napján a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem, valamint a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem mutatkozik be. Előbbi az Árkádia Színpadon, 16 órától mutatja be Kiadjamagát című improvizációs előadását, utóbbi pedig 19 órától a nagyszínpadi George&Cole című zenés színházi show-val állít emléket George Gershwin és Cole Porter világhírű amerikai zeneszerzőknek. Az előadásokat követően, 22 órától a budapesti színészhallgatók Pink Mojos and The Fuckfaces nevű zenekara koncertezik a Szigligeti Stúdióban.
Április 8-án 17 órától Németh László grafikus színházi plakátokból álló kiállításának megnyitóját tartják a Szigligeti Stúdió fehér termében. Ezt követően 18 órától a Szigligeti Társulat mutatja be Trónok arca casting című előadását, majd a társulat színészzenekara debütál a stúdió színpadán.
Április 9-én 17 órától a Várad Kulturális Folyóirat mutatja be az Élő Váradhoz, illetve a színházi műfajokhoz kötődő második és harmadik lapszámát, majd annak a tizennégy kárpát-medencei színész- és rendezőhallgatónak a performanszára kerül sor a Moszkva Kávéház nagytermében, akik a fesztivál négy napja alatt, hét nagyváradi pályakezdő szerző írásából készítettek rövid előadást.
A fesztivál záróelőadása, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Úrhatnám polgár című Molière-komédiája 19 órától kezdődik a Szigligeti Színház nagytermében.
A részletes program a Szigligeti Színház internetes oldalán olvasható. A három nagyszínpadi előadásra kedvezményes árú Fesztiválbérletek, továbbá az előadásokra jegyek a színház jegypénztárában (nyitva hétfőtől péntekig 14-19 óra között, valamint egy órával az előadások előtt), illetve online kaphatók. A koncertekre, kiállításra, valamint a lapbemutatóval egybekötött performanszra a belépés díjtalan.
A költészet napjára is készül a Szigligeti Színház
Az Arany János születésének kétszázadik évfordulója alkalmából, március 2-án Nagyszalontán bemutatott Honnan és hová? című előadással ünnepli a Szigligeti Színház a magyar költészet napját.
A legnagyobb magyar epikus költő verseiből, saját szerzésű dalaiból, valamint levelezéseiből összeállított műsorban Arany ismert és kevésbé ismert alkotásait hallgathatják meg az érdeklődők a Szigligeti Társulat művészeinek tolmácsolásában, április 12-én, 19 órától a színház nagytermében. maszol.ro
2017. április 5.
Legendagyűjtéssel készülnek a Szent György Napokra Erdőszentgyörgyön
Szent György Napokra készül Erdőszentgyörgy április 20. és 23. között, és erre az alkalomra legendagyűjtést hirdetett iskolások számára a kisvárosban működő Europe Direct tájékoztató iroda. A keddi sajtótájékoztatón a városnapok szervezői a programot ismertették.
Csibi Attila polgármester a városnapok fontosságáról beszélt, arról, hogy szeretnék, ha Marosvásárhely, mint megyeközpont szorosabb kapcsolatot ápolna a vidékkel is. Jelenleg ugyanis inkább az a jellemzőbb, hogy a vidék kapcsolódik jobban a nagyvároshoz. Ennek jegyében a városnapi program összeállításánál figyelemmel voltak arra is, hogy ne csak a helyiek számára nyújtsanak kikapcsolódási lehetőséget, de a máshonnan érkezők számára is vonzó legyen a program.
Újdonságnak számít, hogy a temesvári Csíky Gergely Színház a Hair című musicalljével fog fellépni, – amihez hasonló még nem volt Erdőszentgyörgyön – ecsetelte az előljáró, annak a reményének is hangot adva, hogy ez az esemény sok marosvásárhelyit is kicsal a nem túl távoli településre. A temesvári társulat tagja Tar Mónika színésznő, Erdőszentgyörgy szülötte, akire büszkék a városka lakói – tette hozzá Csibi Attila.
Ugyancsak újdonság lesz az idén a legendagyűjtő pályázat, illetve az összegyűjtött történetek megjelenítése is, ebben az iskolás fiataloknak szánnak szerepet, akiktól a Balavásár és Szováta közötti legendák felkutatását és összegyűjtését várják.
A 26. Erdőszentgyörgyi Szent György Napok programját Ambrus Róbert kulturális referens ismertette, hangsúlyozva, hogy az elmúlt évek rendezvényeihez hasonlóan, idén is fontos a néptánc, a kézművesség, a népi hagyományok bemutatása, ahogy a sport, a tűzijáték és az nagy tömeget vonzó koncertek. Mivel Erdőszentgyörgy vegyes lakosságú, román és magyar együttesek váltják egymást a színpadon, többek közt Andrea Bălan, a Parnograszt zenekar, a Balkan Fanatik ugyanakkor itt szervezik meg a 9. Vándorcsizma Néptánctalálkozót is.
Menyhárt István, a Europe Direct erdőszentgyörgyi menedzsere arról a pályázatról beszélt, amelynek köszönhetően elő tudják teremteni az anyagi hátteret. A pályázat egyik célja a különböző nemzetiségek kultúrájának megismertetése egymással. Ide kapcsolódik a legendagyűjtés is, amelyről a szervező úgy véli, ennél jobb lehetőség nincs is erre, mint ez a mostani, áprilisi találkozó, rendezvénysorozat.
Antal Erika / maszol.ro
Szent György Napokra készül Erdőszentgyörgy április 20. és 23. között, és erre az alkalomra legendagyűjtést hirdetett iskolások számára a kisvárosban működő Europe Direct tájékoztató iroda. A keddi sajtótájékoztatón a városnapok szervezői a programot ismertették.
Csibi Attila polgármester a városnapok fontosságáról beszélt, arról, hogy szeretnék, ha Marosvásárhely, mint megyeközpont szorosabb kapcsolatot ápolna a vidékkel is. Jelenleg ugyanis inkább az a jellemzőbb, hogy a vidék kapcsolódik jobban a nagyvároshoz. Ennek jegyében a városnapi program összeállításánál figyelemmel voltak arra is, hogy ne csak a helyiek számára nyújtsanak kikapcsolódási lehetőséget, de a máshonnan érkezők számára is vonzó legyen a program.
Újdonságnak számít, hogy a temesvári Csíky Gergely Színház a Hair című musicalljével fog fellépni, – amihez hasonló még nem volt Erdőszentgyörgyön – ecsetelte az előljáró, annak a reményének is hangot adva, hogy ez az esemény sok marosvásárhelyit is kicsal a nem túl távoli településre. A temesvári társulat tagja Tar Mónika színésznő, Erdőszentgyörgy szülötte, akire büszkék a városka lakói – tette hozzá Csibi Attila.
Ugyancsak újdonság lesz az idén a legendagyűjtő pályázat, illetve az összegyűjtött történetek megjelenítése is, ebben az iskolás fiataloknak szánnak szerepet, akiktól a Balavásár és Szováta közötti legendák felkutatását és összegyűjtését várják.
A 26. Erdőszentgyörgyi Szent György Napok programját Ambrus Róbert kulturális referens ismertette, hangsúlyozva, hogy az elmúlt évek rendezvényeihez hasonlóan, idén is fontos a néptánc, a kézművesség, a népi hagyományok bemutatása, ahogy a sport, a tűzijáték és az nagy tömeget vonzó koncertek. Mivel Erdőszentgyörgy vegyes lakosságú, román és magyar együttesek váltják egymást a színpadon, többek közt Andrea Bălan, a Parnograszt zenekar, a Balkan Fanatik ugyanakkor itt szervezik meg a 9. Vándorcsizma Néptánctalálkozót is.
Menyhárt István, a Europe Direct erdőszentgyörgyi menedzsere arról a pályázatról beszélt, amelynek köszönhetően elő tudják teremteni az anyagi hátteret. A pályázat egyik célja a különböző nemzetiségek kultúrájának megismertetése egymással. Ide kapcsolódik a legendagyűjtés is, amelyről a szervező úgy véli, ennél jobb lehetőség nincs is erre, mint ez a mostani, áprilisi találkozó, rendezvénysorozat.
Antal Erika / maszol.ro
2017. április 5.
Oláh Emese: mi elmondtuk érveinket, Emil Bocé a döntés a helységnévtáblák ügyében
Feladatairól, a tisztség vállalásának kockázatairól, a kolozsvári kétnyelvű helységnévtábla ügyéről kérdeztük Oláh Emesét. A Horváth Anna helyére lépő kolozsvári alpolgármester arról beszélt, Emil Boc polgármester a közvélemény megosztottsága miatt hezitál a fellebbezés benyújtásával.
Elsöprő többséggel választották meg alpolgármesternek. A szociáldemokrata ellenzéktől kapott támogatást mivel magyarázza?
Véleményem szerint részben azzal, hogy az előző tanácsülésen sem nevesítettek alpolgármesterjelöltet, mert tudták: nem volna esélyük a megválasztására. Másfelől az szeretném hinni, hogy a támogatásuk összefüggésben áll az eddigi tanácsosi tevékenységemmel.
A Horváth Annáéval történtek után nem érezte úgy, hogy kockázatos feladatot vállal?
Minden közszereplőre érvényes, hogy kockázatos feladatott vállal. Nehéz attribútumokkal kell szembesülnöm, de remélem, hogy eleget teszek a feladatnak, és legjobb tudásom szerint végzem a dolgom majd.
Milyen szakterületekért felel majd a városházán?
Egy informális beszélgetésem volt erről a polgármester úrral, eszerint át fogom venni azokat a szakterületeket, amelyekkel Horváth Anna foglalkozott, de még nem történt meg a feladatok újraosztása.
Melyek azok a projektek, amelyeket a legfontosabbnak tart?
Természetesen szeretném továbbvinni a Horváth Anna által elindított projekteket. Fontos Kolozsvár főterének és épületeinek a felújítása, a forgalom átirányítása abban az esetben, ha a szükséges infrastruktúrát felépítettük. Ezzel párhuzamosan továbbra is támogatni szeretném az autópark felújítását, hogy egy olyan közszállítási szolgáltatást biztosítsunk, amely minden igénynek eleget tesz. A bicikliutak koherens kiépítése is terv, ez szintén a forgalom enyhítését szolgálná. Emellett természetesen továbbra is prioritásként kezelem a magyar közösség ügyeit.
Számít-e Horváth Anna tanácsaira olyan projektekben, amelyeket a korábbi alpolgármestertől „örökölt”?
Természetesen, és erről biztosított is. Segíteni fog a tevékenységemben.
Bírósági határozat született a kétnyelvű várostáblák kihelyezéséről. Mennyi ideje van még Emil Boc polgármesternek eldönteni, hogy a városháza megfellebbezi-e az ítéletet?
Tudomásom szerint jövő hét keddje az utolsó nap, amikor fellebbezhet a polgármester.
Még a szociáldemokrata ellenzék is arra kérte a polgármestert, hogy szerezzen érvényt a bírósági döntésnek. Mit gondol, miért dilemma ez Emil Boc számára? Volt alkalma beszélni vele erről?
Volt erről egy informális beszélgetésünk. Természetesen a közvélemény megosztottsága miatt gondolkodik azon, hogy mi volna a legjobb megoldás. A döntés sajnos őt illeti, mi csak befolyásolni tudjuk azáltal, hogy elmondjuk az érveinket, elmagyarázzuk, hogy miért helytálló a törvényszék döntése, és miért nem kellene megfellebbezni. Az az ő döntése már, hogy meghallgatja az érveinket vagy sem.
Mit léphet az RMDSZ, ha a polgármester a fellebbezés mellett dönt? Milyen forgatókönyveik vannak?
A RMDSZ-választmányban nem született erről döntés, de voltak olyan hangok, hogy ebben az esetben az alpolgármester visszahívása is felmerülhet.
Mikor fejeződnek be a főtéri munkálatok és mikor készül el az Árpád (Traian) úti híd?
A főtéri munkálatok befejezését május végére, június elejére tervezik. A hidat szeptemberben adnák át, reméljük, hogy betartják a határidőt.
Mikor vannak a fogadóórái, amikor a kolozsváriak megkereshetik ?
Szerdán egy órától tartom a fogadóórákat továbbra is, reméljük, hogy a telefonos panaszlehetőségekkel is lehet élni majd.
Kustán Magyari Attila / maszol.ro
Feladatairól, a tisztség vállalásának kockázatairól, a kolozsvári kétnyelvű helységnévtábla ügyéről kérdeztük Oláh Emesét. A Horváth Anna helyére lépő kolozsvári alpolgármester arról beszélt, Emil Boc polgármester a közvélemény megosztottsága miatt hezitál a fellebbezés benyújtásával.
Elsöprő többséggel választották meg alpolgármesternek. A szociáldemokrata ellenzéktől kapott támogatást mivel magyarázza?
Véleményem szerint részben azzal, hogy az előző tanácsülésen sem nevesítettek alpolgármesterjelöltet, mert tudták: nem volna esélyük a megválasztására. Másfelől az szeretném hinni, hogy a támogatásuk összefüggésben áll az eddigi tanácsosi tevékenységemmel.
A Horváth Annáéval történtek után nem érezte úgy, hogy kockázatos feladatot vállal?
Minden közszereplőre érvényes, hogy kockázatos feladatott vállal. Nehéz attribútumokkal kell szembesülnöm, de remélem, hogy eleget teszek a feladatnak, és legjobb tudásom szerint végzem a dolgom majd.
Milyen szakterületekért felel majd a városházán?
Egy informális beszélgetésem volt erről a polgármester úrral, eszerint át fogom venni azokat a szakterületeket, amelyekkel Horváth Anna foglalkozott, de még nem történt meg a feladatok újraosztása.
Melyek azok a projektek, amelyeket a legfontosabbnak tart?
Természetesen szeretném továbbvinni a Horváth Anna által elindított projekteket. Fontos Kolozsvár főterének és épületeinek a felújítása, a forgalom átirányítása abban az esetben, ha a szükséges infrastruktúrát felépítettük. Ezzel párhuzamosan továbbra is támogatni szeretném az autópark felújítását, hogy egy olyan közszállítási szolgáltatást biztosítsunk, amely minden igénynek eleget tesz. A bicikliutak koherens kiépítése is terv, ez szintén a forgalom enyhítését szolgálná. Emellett természetesen továbbra is prioritásként kezelem a magyar közösség ügyeit.
Számít-e Horváth Anna tanácsaira olyan projektekben, amelyeket a korábbi alpolgármestertől „örökölt”?
Természetesen, és erről biztosított is. Segíteni fog a tevékenységemben.
Bírósági határozat született a kétnyelvű várostáblák kihelyezéséről. Mennyi ideje van még Emil Boc polgármesternek eldönteni, hogy a városháza megfellebbezi-e az ítéletet?
Tudomásom szerint jövő hét keddje az utolsó nap, amikor fellebbezhet a polgármester.
Még a szociáldemokrata ellenzék is arra kérte a polgármestert, hogy szerezzen érvényt a bírósági döntésnek. Mit gondol, miért dilemma ez Emil Boc számára? Volt alkalma beszélni vele erről?
Volt erről egy informális beszélgetésünk. Természetesen a közvélemény megosztottsága miatt gondolkodik azon, hogy mi volna a legjobb megoldás. A döntés sajnos őt illeti, mi csak befolyásolni tudjuk azáltal, hogy elmondjuk az érveinket, elmagyarázzuk, hogy miért helytálló a törvényszék döntése, és miért nem kellene megfellebbezni. Az az ő döntése már, hogy meghallgatja az érveinket vagy sem.
Mit léphet az RMDSZ, ha a polgármester a fellebbezés mellett dönt? Milyen forgatókönyveik vannak?
A RMDSZ-választmányban nem született erről döntés, de voltak olyan hangok, hogy ebben az esetben az alpolgármester visszahívása is felmerülhet.
Mikor fejeződnek be a főtéri munkálatok és mikor készül el az Árpád (Traian) úti híd?
A főtéri munkálatok befejezését május végére, június elejére tervezik. A hidat szeptemberben adnák át, reméljük, hogy betartják a határidőt.
Mikor vannak a fogadóórái, amikor a kolozsváriak megkereshetik ?
Szerdán egy órától tartom a fogadóórákat továbbra is, reméljük, hogy a telefonos panaszlehetőségekkel is lehet élni majd.
Kustán Magyari Attila / maszol.ro
2017. április 5.
Érsekség: nem teljesülnek egy romániai pápalátogatás feltételei
Az erdélyi római katolikusok szerint mindaddig nem teljesülnek egy romániai pápalátogatás feltételei, amíg az országban sérülnek az alapvető emberi jogok, amíg a hívek nem gyakorolhatják az alkotmány biztosította kisebbségi és felekezeti jogaikat.
A gyulafehérvári római katolikus érsekség azt követően adott ki kemény hangú állásfoglalást, hogy a római EU-csúcsra utazó Klaus Johannis államfő vatikáni látogatása alkalmával ismételten meghívta Romániába Ferenc pápát. Az államfő akkor úgy fogalmazott, hogy a pápa „kezdetektől igen érdekeltnek tűnt, és (…) ha lehetséges lesz, el fog jönni”.
Az erdélyi római katolikus híveket pásztoráló gylafehérvári érsekség dr. Jakubinyi György érsek, Tamás József segédpüspök, általános helynök és Potyó Ferenc általános helynök, irodaigazgató aláírásával kedden sajtóközleményt adott ki a témában. Ebben mindenek előtt leszögezik: a pápát „mindig szeretettel várjuk és fogadjuk szülőföldünkön”.
Ezután felsorolják az egyházat ért sérelmeket az ingatlankérdések és a marosvásárhelyi iskolaügy tekintetében, és megfogalmazzák: a jövőbeli pápalátogatást illetően a Johannis elnök által említett „lehetséges lesz” kitétel csupán Románián múlik, az egyházfők véleménye szerint ugyanis ahol az alapvető emberi jogok sérülnek, ahol a hívek nem gyakorolhatják az alkotmány biztosította kisebbségi és felekezeti jogaikat, ott nem beszélhetünk a pápalátogatás lehetőségének biztosításáról.
Ferenc pápa is tud a „visszaállamosításokról”
A római katolikus egyházi vezetők közleményükben visszaállamosításnak minősítik, hogy az elkobzott egyházi javakat – amelyeket a közösség szolgálatára, többek közt az állam által nem kellően támogatott szociális szolgáltatásokra használnának – nemzetközi kötelességvállalás ellenére sem szolgáltatták vissza. Mindezt a pápa személyes képviselője, a bukaresti apostoli nuncius, Miguel Maury Buendía érsek is szóvá tette a román hatóságoknak, hiszen a katolikus kisebbség sérelmei ügyében két alkalommal kért kihallgatást az utóbbi időben.
Találkozóiról tájékoztatta a vatikáni államtitkárságot, közvetve Ferenc pápát is. Legutóbb 2017. március 20-án a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium ügyében járt a nuncius Teodor Meleșcanu külügyminiszternél. A nuncius elmondta, a Korrupcióellenes Ügyészség eljárása azt a benyomást kelti nemzetközi megítélés szerint is, hogy a katolikus és magyar kisebbséget akadályozzák jogai gyakorlásában.
A gyulafehérvári érsekség ezek után azt a kérdést teszi fel az államelnöknek: ilyen körülmények közt „valóban komolyan gondolta-e Ferenc pápa romániai meghívását? Ha igen, akkor tegyen meg mindent azért, hogy »lehetséges legyen« ez a látogatás. Ebben való fáradozásában mindig számíthat a romániai katolikus és magyar kisebbség támogatására” – olvasható a római katolikus egyházfők közleményében. maszol.ro
Az erdélyi római katolikusok szerint mindaddig nem teljesülnek egy romániai pápalátogatás feltételei, amíg az országban sérülnek az alapvető emberi jogok, amíg a hívek nem gyakorolhatják az alkotmány biztosította kisebbségi és felekezeti jogaikat.
A gyulafehérvári római katolikus érsekség azt követően adott ki kemény hangú állásfoglalást, hogy a római EU-csúcsra utazó Klaus Johannis államfő vatikáni látogatása alkalmával ismételten meghívta Romániába Ferenc pápát. Az államfő akkor úgy fogalmazott, hogy a pápa „kezdetektől igen érdekeltnek tűnt, és (…) ha lehetséges lesz, el fog jönni”.
Az erdélyi római katolikus híveket pásztoráló gylafehérvári érsekség dr. Jakubinyi György érsek, Tamás József segédpüspök, általános helynök és Potyó Ferenc általános helynök, irodaigazgató aláírásával kedden sajtóközleményt adott ki a témában. Ebben mindenek előtt leszögezik: a pápát „mindig szeretettel várjuk és fogadjuk szülőföldünkön”.
Ezután felsorolják az egyházat ért sérelmeket az ingatlankérdések és a marosvásárhelyi iskolaügy tekintetében, és megfogalmazzák: a jövőbeli pápalátogatást illetően a Johannis elnök által említett „lehetséges lesz” kitétel csupán Románián múlik, az egyházfők véleménye szerint ugyanis ahol az alapvető emberi jogok sérülnek, ahol a hívek nem gyakorolhatják az alkotmány biztosította kisebbségi és felekezeti jogaikat, ott nem beszélhetünk a pápalátogatás lehetőségének biztosításáról.
Ferenc pápa is tud a „visszaállamosításokról”
A római katolikus egyházi vezetők közleményükben visszaállamosításnak minősítik, hogy az elkobzott egyházi javakat – amelyeket a közösség szolgálatára, többek közt az állam által nem kellően támogatott szociális szolgáltatásokra használnának – nemzetközi kötelességvállalás ellenére sem szolgáltatták vissza. Mindezt a pápa személyes képviselője, a bukaresti apostoli nuncius, Miguel Maury Buendía érsek is szóvá tette a román hatóságoknak, hiszen a katolikus kisebbség sérelmei ügyében két alkalommal kért kihallgatást az utóbbi időben.
Találkozóiról tájékoztatta a vatikáni államtitkárságot, közvetve Ferenc pápát is. Legutóbb 2017. március 20-án a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium ügyében járt a nuncius Teodor Meleșcanu külügyminiszternél. A nuncius elmondta, a Korrupcióellenes Ügyészség eljárása azt a benyomást kelti nemzetközi megítélés szerint is, hogy a katolikus és magyar kisebbséget akadályozzák jogai gyakorlásában.
A gyulafehérvári érsekség ezek után azt a kérdést teszi fel az államelnöknek: ilyen körülmények közt „valóban komolyan gondolta-e Ferenc pápa romániai meghívását? Ha igen, akkor tegyen meg mindent azért, hogy »lehetséges legyen« ez a látogatás. Ebben való fáradozásában mindig számíthat a romániai katolikus és magyar kisebbség támogatására” – olvasható a római katolikus egyházfők közleményében. maszol.ro
2017. április 5.
Europa Nostra-díjat nyert Kallós Zoltán
Az Európai Bizottság és az Europa Nostra a szerdán nyilvánosságra hozta a kulturális örökségvédelem terén legnevesebbnek számító uniós elismerés, az Európai Unió Kulturális Öröksége díj (Europa Nostra-díj) 2017. évi díjazottjait. Az idei év díjazottjai között van Kallós Zoltán erdélyi magyar néprajzkutató, népzenegyűjtő is, akit Sógor Csaba európai parlamenti képviselő jelölt.
A kulturális örökségvédelem terén végzett kutatásaik, figyelemfelkeltő és értékmentő munkájuk, tudatosító és oktatói tevékenységük elismeréseként 18 országból, összesen 29 díjazottat tüntettek ki. A díjra Európa-szerte 39 országból - civil szervezetektől és egyéni jelölések alapján - 202 jelölés érkezett, amelyek közül egy független, szakértőkből álló bírálóbizottság választotta ki a nyerteseket.
„Kallós Zoltán arra áldozta az életét, hogy megmentse és tovább örökítse a Kárpát-medencében élő különböző népcsoportok, közösségek kultúráját - elszántsága és lankadatlan munkája révén ezt az egész világ számára láthatóvá tette. Kallós Zoltánt a nehéz idők, embert próbáló politikai körülmények sem tántorították el. Bátor munkája több mint méltóvá teszi őt erre a díjra” - mutatott rá a zsűri.
Megőrzés kategóriában is van egy romániai díjazott: a balázsfalvi kultúrpalota. A 2017-es díjazottakkal együtt hét alkalommal került Romániába az Europa Nostra díj különböző kategóriákban, a romániai díjazottak listája itt érhető el. Az idei díjazottak teljes listája pedig itt olvasható.
A mai napon elindult egy online szavazás is, ahol a közönség támogathatja a nyertes projekteket, és dönthet arról, hogy ki kapja a Közönségdíjat. A szavazóknak lehetőségük van arra, hogy megnyerjenek egy kétszemélyes utazást Finnországba, így meghívott vendégei lehetnek a díjátadó ceremóniának, amelyre május 15-én, Turku városában kerül sor. Az ünnepség keretében hirdetik ki a hét Nagydíjat – valamennyien 10 000 euró értékű díjban részesülnek –, valamint a Közönségdíjat is.
A nyertesek ismertethetik majd örökségvédelmi munkájukat május 14-én, a Kitűnőségi Szemlén (Excellence Fair), amelyre a turkui Zeneművészeti Konzervatóriumban kerül sor, és május 11–15. között az Európai Örökségvédelmi Kongresszus keretében számos eseményen vehetnek részt.
A kongresszus, amelyet az Európa Nostra szervez, lehetőséget teremt majd az örökségvédelemmel kapcsolatos kérdések megvitatására, különös tekintettel a 2018-ban esedékes Kulturális Örökségvédelem Évére. maszol.ro
Az Európai Bizottság és az Europa Nostra a szerdán nyilvánosságra hozta a kulturális örökségvédelem terén legnevesebbnek számító uniós elismerés, az Európai Unió Kulturális Öröksége díj (Europa Nostra-díj) 2017. évi díjazottjait. Az idei év díjazottjai között van Kallós Zoltán erdélyi magyar néprajzkutató, népzenegyűjtő is, akit Sógor Csaba európai parlamenti képviselő jelölt.
A kulturális örökségvédelem terén végzett kutatásaik, figyelemfelkeltő és értékmentő munkájuk, tudatosító és oktatói tevékenységük elismeréseként 18 országból, összesen 29 díjazottat tüntettek ki. A díjra Európa-szerte 39 országból - civil szervezetektől és egyéni jelölések alapján - 202 jelölés érkezett, amelyek közül egy független, szakértőkből álló bírálóbizottság választotta ki a nyerteseket.
„Kallós Zoltán arra áldozta az életét, hogy megmentse és tovább örökítse a Kárpát-medencében élő különböző népcsoportok, közösségek kultúráját - elszántsága és lankadatlan munkája révén ezt az egész világ számára láthatóvá tette. Kallós Zoltánt a nehéz idők, embert próbáló politikai körülmények sem tántorították el. Bátor munkája több mint méltóvá teszi őt erre a díjra” - mutatott rá a zsűri.
Megőrzés kategóriában is van egy romániai díjazott: a balázsfalvi kultúrpalota. A 2017-es díjazottakkal együtt hét alkalommal került Romániába az Europa Nostra díj különböző kategóriákban, a romániai díjazottak listája itt érhető el. Az idei díjazottak teljes listája pedig itt olvasható.
A mai napon elindult egy online szavazás is, ahol a közönség támogathatja a nyertes projekteket, és dönthet arról, hogy ki kapja a Közönségdíjat. A szavazóknak lehetőségük van arra, hogy megnyerjenek egy kétszemélyes utazást Finnországba, így meghívott vendégei lehetnek a díjátadó ceremóniának, amelyre május 15-én, Turku városában kerül sor. Az ünnepség keretében hirdetik ki a hét Nagydíjat – valamennyien 10 000 euró értékű díjban részesülnek –, valamint a Közönségdíjat is.
A nyertesek ismertethetik majd örökségvédelmi munkájukat május 14-én, a Kitűnőségi Szemlén (Excellence Fair), amelyre a turkui Zeneművészeti Konzervatóriumban kerül sor, és május 11–15. között az Európai Örökségvédelmi Kongresszus keretében számos eseményen vehetnek részt.
A kongresszus, amelyet az Európa Nostra szervez, lehetőséget teremt majd az örökségvédelemmel kapcsolatos kérdések megvitatására, különös tekintettel a 2018-ban esedékes Kulturális Örökségvédelem Évére. maszol.ro
2017. április 5.
Freedom House: Románia pozitív, Magyarország negatív példa
Az eurázsiai térségben jelenleg több az önkényuralmi, mint a megszilárdult demokráciával rendelkező rendszer – derül ki a Freedom House Nemzetek az átmeneti korszakban – a populizmus hazug ígérete címet viselő, legfrissebb éves jelentéséből. A tanulmány szerint a demokrácia és a jogállamiság terén Románia apró haladást ért el, a helyzet viszont romlott Magyarországon és Lengyelországban, de gondok vannak Bulgáriában, Csehországban és Szlovákiában is.
A Freedom House jelentése szerint Románia félig megszilárdult demokráciával, részben szabad sajtóval rendelkező, szabad államnak nevezhető. Az ország a szilárd demokráciát jelölő egyestől a legkevésbé fejlett demokráciát jelentő hetesig terjedő táblázatban e tekintetben 3,39-es osztályzatot kapott. Ez némi javulást jelent, hiszen Romániát 2013-ban 3,5-tel, 2014-ben és 2015-ben pedig 3,46-tal osztályozták. Az ország a megvizsgált 29 eurázsiai állam közül a kilencedik helyet foglalja el a rangsorban.
Ezeknek az országoknak több mint a felében romlott a demokrácia állapota: 18 állam esetében visszaesett a mutató. A Freedom House éves jelentéseinek történetében ez a második legrosszabb arány, amely megközelíti a 2008-as gazdasági-pénzügyi válság éveiben elért negatív szintet.
A 29 állam közül a helyzet pozitívan alakult Ukrajnában, Romániában és Koszovóban. Ukrajna és Koszovó a fokozatos strukturális reformok megvalósítása során ért el haladást, Romániában pedig a technokrata kormánynak sikerült tisztáznia néhány olyan, mindaddig megoldatlan kérdést, mint például a választási folyamat, amely a megelőző választások alkalmával okozott gondokat.
Több az autoriter ország
Ugyanakkor 1995 óta először fordul elő, hogy a térségben több autoriter ország létezik, mint megszilárdult demokráciával rendelkező állam. Világviszonylatban a 100 értékponttal rendelkező lajstromon – ahol a 100 a legkiteljesedettebb demokráciát jelöli – Románia helyzete szintén egy értékponttal javult: 83 pont helyett immár 84 pontot összesít.
A jelentés szerzői szerint „látványosan megromlott a demokrácia” Magyarországon és Lengyelországban. Magyarország a legrosszabb pontszámot kapta Közép-Európában, Lengyelország pedig még soha nem ért el ilyen rossz eredményt: a korábbi 2,32-es osztályzatát 2,57-re rontotta, a „megszilárdult demokrácia” minősítése pedig „szabad országra” romlott.
A két ország esetében a jelentés kitér a populista politikusok alkotmánybíróság elleni támadásaira, a hatalmi ágak egyensúlyának megbomlására és említést tesz a hatalomnak arra a törekvésére is, hogy a médiát propagandacélokra használja. A Freedom House aggodalommal szól arról is, hogy a populisták európai és amerikai győzelme destabilizálta az európai és eurázsiai országokban a hidegháború végeztével kialakult rendet.
Ennek kapcsán konkrétan megemlíti az EU-Ukrajna közötti társulási szerződés elutasítását a hollandiai népszavazáson, a Brexitet, amely szintén népszavazás következménye volt illetve Donald Trump amerikai választási győzelmét. Mindez komoly figyelmeztetés kell hogy legyen, amely a demokratikus intézmények törékenységét jelzi.
A civil társadalom állapota terén a Freedom House szakértői szerint visszaesés következett be Csehországban, Szlovákiában, Bulgáriában és Ukrajnában, a társadalom szintjén a kisebbségi csoportokkal szemben meglévő előítéletekből táplálkozó szélsőséges és erőszakos csoportok akciói miatt.
Magyarország: siralmas kép
Egészében véve a jelentés lesújtó képet fest Magyarországról. Az elemzők szerint a populizmus Közép-Európában azután kezdett terjedni, hogy az Orbán Viktor vezette Fidesz 2010-ben megnyerte a magyarországi választásokat, majd nekiállt átírni az alkotmányt, hogy ezzel biztosítsa a pártja uralmát, miközben figyelmen kívül hagyta az EU bírálatait.
A jelentés szerint az EU-nak is újra kellene gondolnia saját szerepét, mert sem Magyarország, sem Lengyelország, sem a csatlakozni kívánó Szerbia esetében nem járt semmilyen következménnyel, ha politikusok vagy pártok megpróbálták aláásni a független intézményeket. Márpedig e nélkül a populisták továbbra is korrodálni fogják az uniót belülről, és a nacionalista narratívát erőltetik, amely a békét fenyegeti Európában – fogalmaznak a Freedom House szakértői.
Orbán Viktor kapcsán a dokumentum megjegyzi: a magyar kormányfő mindinkább megerősítette a hatalmát, miközben feltüzelte a gyűlöletet az öncélú migrációellenes kampánnyal. Az általa vezetett kormány átírta az alkotmányt, a választási rendszert, átvette a hatalmat a bíróságokon, elhallgattatta a legtöbb kormánykritikus sajtóorgánumot, valamint felépített egy hatékony gépezetet a korrupcióhoz. „A 2018-as választásokhoz közeledve a Fidesz most a civil szervezetekre irányította a figyelmét, akiket azzal fenyeget, hogya külföldi finanszírozásúakat” – teszik hozzá a szerzők.
Romló pontszámok
Magyarországon a nemzeti demokratikus kormányzás 4 pontról 4,25 pontra süllyedt a folyamatos központosítás, illetve az illiberális retorika miatt. A választási folyamat 2,75 helyett 3 pontot kapott a menekültkvótáról szóló népszavazás manipulációja, valamint a vasárnapi zárvatartásról szóló népszavazási kezdeményezés botránya miatt. A civil társadalom értékelésén szintén rontottak 2,5-ről 2,75-re, mert egyre inkább ellenséges a légkör számukra.
A korrupciót érintő osztályzatot is rontották 4-ről 4,5-re, a tavalyinak megfelelően viszont 3 pontos maradt a helyi demokratikus kormányzás, a bírósági keretek és függetlenség osztályzata.
Bogdán Tibor / maszol.ro
2017. április 5.
Balog Zoltán: ebben a formában nem szeretnénk, ha a CEU tovább működne
Ebben a formában nem szeretnénk, ha a Central European University tovább működne” – nyilatkozta Balog Zoltán Emberi Erőforrásokért felelő miniszter a Kossuth Rádiónak, írja a Magyar Nemzet Online. Szerinte ki kell mondani, nem kell kertelni.
Megismételte azt a kormányzati álláspontot, miszerint a New York államban bejegyzett Central European Universityt és a Közép-Európai Egyetemet nem kell összekeverni. Balog érvelése szerint a CEU külföldi egyetemként, speciális szabályok szerint működik Magyarországon, ami másoknak nem jár, ezt a helyzetet pedig mindenképpen meg szeretnék szüntetni.
Szerinte az sem világos, hogy a CEU, amellett, hogy amerikai oklevelet állít ki, mit tett hozzá a Közép-Európai Egyetemen zajló munkához. „Ha két egyetem van, akkor hogy lehet, hogy egy rektora van?” – tette fel a kérdést. Balog elmondta, ha az Egyesült Államoknak fontos az, "ami CEU-nak nevezi magát", akkor létre kell hozniuk saját egyetemüket, vagy társulni egy másik egyetemmel, és meg kell keresniük a magyar kormányt.
A miniszter szerint Soros György személyéről is beszélni kell. „Soros György tevékenységét, az ő szervezeteinek a tevékenységét károsnak, negatívnak, tisztességtelennek tartjuk” – jelentette ki a miniszter, hozzátéve: küzdeni is fognak ellene. Példaként azt említette, hogy romaügyekben személyes tapasztalatai vannak arról, milyen lejárató kampányt folytat Soros a kormány ellen, „hogy a konfrontáció kerüljön előtérbe, nem pedig az együttműködés”. Liviu Matei, a CEU rektorhelyettese elmondta, a CEU és a Közép-Európai Egyetem szétválasztása csak egy ürügy a magyar kormány számára, és nemmel válaszolt arra az újságírói kérdésre, hogy a Közép-Európai Egyetem működhet-e a CEU nélkül. "Nemcsak, hogy nem lehetséges, hanem egyenesen elfogadhatatlan" - fogalmazott a rektorhelyettes.
Hozzátette, mind amerikai, mind magyar okleveleket kibocsátanak. Ha megszűnik az amerikai oklevelek kibocsátásának lehetősége, akkor a diákok egyszerűen nem jönnének tanulni erre az egyetemre. Ezt a munkát közösen végezzük, egy egyetemről beszélünk, és a kettő elválasztásának semmi értelme nincs" - hangsúlyozta a rektorhelyettes.
MNO; Transindex; itthon.ma/karpatmedence
Ebben a formában nem szeretnénk, ha a Central European University tovább működne” – nyilatkozta Balog Zoltán Emberi Erőforrásokért felelő miniszter a Kossuth Rádiónak, írja a Magyar Nemzet Online. Szerinte ki kell mondani, nem kell kertelni.
Megismételte azt a kormányzati álláspontot, miszerint a New York államban bejegyzett Central European Universityt és a Közép-Európai Egyetemet nem kell összekeverni. Balog érvelése szerint a CEU külföldi egyetemként, speciális szabályok szerint működik Magyarországon, ami másoknak nem jár, ezt a helyzetet pedig mindenképpen meg szeretnék szüntetni.
Szerinte az sem világos, hogy a CEU, amellett, hogy amerikai oklevelet állít ki, mit tett hozzá a Közép-Európai Egyetemen zajló munkához. „Ha két egyetem van, akkor hogy lehet, hogy egy rektora van?” – tette fel a kérdést. Balog elmondta, ha az Egyesült Államoknak fontos az, "ami CEU-nak nevezi magát", akkor létre kell hozniuk saját egyetemüket, vagy társulni egy másik egyetemmel, és meg kell keresniük a magyar kormányt.
A miniszter szerint Soros György személyéről is beszélni kell. „Soros György tevékenységét, az ő szervezeteinek a tevékenységét károsnak, negatívnak, tisztességtelennek tartjuk” – jelentette ki a miniszter, hozzátéve: küzdeni is fognak ellene. Példaként azt említette, hogy romaügyekben személyes tapasztalatai vannak arról, milyen lejárató kampányt folytat Soros a kormány ellen, „hogy a konfrontáció kerüljön előtérbe, nem pedig az együttműködés”. Liviu Matei, a CEU rektorhelyettese elmondta, a CEU és a Közép-Európai Egyetem szétválasztása csak egy ürügy a magyar kormány számára, és nemmel válaszolt arra az újságírói kérdésre, hogy a Közép-Európai Egyetem működhet-e a CEU nélkül. "Nemcsak, hogy nem lehetséges, hanem egyenesen elfogadhatatlan" - fogalmazott a rektorhelyettes.
Hozzátette, mind amerikai, mind magyar okleveleket kibocsátanak. Ha megszűnik az amerikai oklevelek kibocsátásának lehetősége, akkor a diákok egyszerűen nem jönnének tanulni erre az egyetemre. Ezt a munkát közösen végezzük, egy egyetemről beszélünk, és a kettő elválasztásának semmi értelme nincs" - hangsúlyozta a rektorhelyettes.
MNO; Transindex; itthon.ma/karpatmedence
2017. április 5.
A Soros-egyetem és a magyar érdekek
A kilencvenes évek legelején, midőn magyarországi felsőoktatási intézmények padjait koptattam, huszonéves nemzeti konzervatív fiatalként elég sokat vitatkoztam diákokkal s tanárokkal egyaránt. Persze nem úgy, ahogy manapság dívik, amikor az ember kapkodja a fejét, hogy mit meg nem engednek maguknak már a gimnáziumi diákok is a tanárokkal szemben, hanem a kölcsönös tisztelet alapján.
Az akkori egyetemi közhangulat abszolút balos volt, a jogon, a filozófián és a politológián egyaránt, de a diákok között is az MSZP és SZDSZ szimpatizánsok voltak többségben. (Kéri László megkérdezte egy hivatalos tanóra keretében 1994 tavaszán tőlünk, hogy kire fogunk szavazni, s milyen okok alapján. Nem volt kötelező válaszolni csak az okokat firtató kérdésre. De mindenki vállalta a véleményét. Egy MDF szavazó volt rajtam kívül - aki egyébként a MIÉP-re adtam volna voksomat, ha esélyes lett volna a bejutása, meg ha lett volna szavazati jogom, de akkor a párt még listát sem tudott állítani minden megyében - tán két fideszes, az összes többi, tucatnyi évfolyamtárs az MSZP-re és az SZDSZ-re tervezett szavazni.)
A fő vitatéma persze a nemzeti értékekhez és nemzeti érdekekhez való viszonyulás volt. Schlett István, akinek politikai preferenciája meghatározhatatlan volt, egy ilyen parázs vitákat is hozó óra után megkérdezte tőlem, hogy miért gondolom úgy, hogy abban a multipoláris erőtérben, amiben az ember mozog, épp a nemzeti vs nemzetellenes-nemzetsemleges tengely lenne kiemelkedően fontos.
Tőlem telhetően igyekeztem elmondani, hogy ennek a kérdésnek a sorsformáló, tudatbefolyásoló emberek esetében különleges a jelentősége, hiszen a politikai cselekvés minőségével, irányultságával és így a történelem alakulásával értelemszerűen összefügg. (Akkor nem hoztam fel példának, pedig frappáns lett volna: ha 1918 őszén nem kerül hatalomra egy olyan, politikai kalandorokból álló, dokumentálhatóan kívülről vezényelt társaság Károlyi Mihály vezetésével, melynek a nemzeti érdekek abszolút mellékesek voltak, hanem Tisza István veszi kézbe a kormányrudat, és a hadsereg gyors ütemű leszerelése helyett visszavonja a magyar vezényletű csapatokat a történelmi határok mögé, majd minden erővel védi azokat, akkor egészen másutt húzódnának ma a határok. Ennyit számíthat az, hogy egy politikai elit értékhorizontja mit fogad be és mit nem.)
E kérdés pártokat metszett akkor keresztbe, kiválások sorozatának, új pártok alakulásának volt egyik fő motorja. Eladdig, amíg lassan kialakult a mai helyzet, midőn a nemzeti érdekek tekintetében elég nagy biztonsággal beazonosíthatóak a magyar pártok.
A Jobbik megalakulásának, programjának és politikai megnyilvánulásainak tengelyében a nemzeti érdekek és értékek állnak akkor is, ha a pártnak az utóbbi évben tett egyes lépései erősen vitathatóak. (Lásd a bevándorlásügyi népszavazást, az azt követő alkotmánymódosítás elbuktatását vagy egészen frissen az agresszív, „Ti dolgoztok – ők lopnak” plakátkampányt. A Jobbik – Fidesz viszony totális elmérgesítésében való közreműködés nem szolgálja a nemzet érdekét.)
A Fidesz minden mulasztása és hibája ellenére, sokkal hangsúlyosabban képviseli nemzetközi fronton a magyar és az európai érdekeket, mint bármelyik kormányzat korábban, beleértve az Antall-kormányt és az első Orbán-kormányt, belpolitikai síkon is vannak nemzetépítő lépései.
Az LMP ebből a szempontból nehezen besorolható, politikája a nemzeti érdekek szempontjából nem koherens, részletes és mélyreható elemzése külön írást igényelne.
A magukat balra soroló ellenzéki pártok (MSZP, DK, Együtt, PM) egyértelműen nemzetellenes, idegen érdekeket szolgálnak, lényegében a globális háttérhatalom helyi képviseleteként működnek.
Nem véletlen, hogy a CEU, a Soros György által alapított Közép-európai Egyetem kérdésében is alapvetően a nemzeti érdekekhez való hozzáállás diktálja az egyes szereplők magatartását Magyarországon.
Annál szomorúbb, hogy Erdélyben jószándékú, a nemzeti értékek iránt egyáltalán nem közömbös, sőt, egyes esetekben azokat őszintén szolgáló emberek is a CEU mellett nyilatkoznak meg.
Lehet ennek oka, az, hogy beveszik azt, hogy Victor Ponta majd a magyar egyetemek ellen fog hasonló törvényt kezdeményezni, mintha a románok magatartását a magyaroké határozná meg. (Pedig ez csak a látszat. A román fél a pillanatnyi vélt vagy valós érdekeinek megfelelően húzza vagy nem húzza elő a magyar kártyát. Emlékezetes, hogy micsoda hörgés volt Bukarestben Antall József 1990-es, tizenötmillió magyart emlegető kijelentése alkalmából, bezzeg, amikor Orbán Viktor lényegében ugyanazt mondta 8 évvel később, akkor hallgattak mint a csuka és kivártak. Ugyanez áll az első, a szocialisták által szervezett magyar-magyar csúcsra, amiből a románok nemzetközi botrányt kavartak, míg az annál sokkal erőteljesebb lépés, a Magyar Állandó Értekezlet megalapításakor csend volt. Számtalan más példa is említhető lenne, mind a hallgatásra, mind pedig arra, mikor semmiből kreálnak ügyet - pl. Tőkés László ellen a védhatalmi kérdésben indított offenzíva vagy a kézdivásárhelyi mondvacsinált terrorista-ügy - mert a politika boszorkánykonyhájának méregkevergetői úgy vélik, szükség van egy kis magyarellenes hangulatkeltésre.)
A CEU-ra visszatérve, ez az oktatási intézmény egy szabályos agymosoda, mint ahogy kisebb-nagyobb mértékben a társadalomtudományi egyetemek nem kis része az. A diákok nagy része képtelen az önálló gondolkodásra és a csoportnyomás áldozatává válik. Egészséges gondolkodású vidéki gyerekek sorát említhetném, akik normális értékrenddel mentek Kolozsvárra, Budapestre vagy netán az Egyesült Államokba, majd onnan a kozmopolita libertinizmus öntudatos katonáiként kerültek ki. Ami nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség társadalomtudományi képzésre, de azt viszont igen, hogy egyik legfontosabb nemzetpolitikai imperatívusz az egyetemeken a nemzeti gondolkodásnak nagyobb teret biztosítani, az olyan intézmények működését pedig lehetetlenné tenni, ahol kifejezetten a nemzet gondolkodást ássák alá (ál)tudományos eszközökkel, sorozatban gyártva a nemzetellenes vélemény-multiplikátorokat.
A CEU ez utóbbiak ideáltípusa.
A legtisztábban ebben a kérdésben a Jobbik alelnöke, Toroczkai László fogalmazott, terjedelmi okokból sokfelé elérhető, tömör és velős nyilatkozatának csak az utolsó mondatát idézem: ”rendszerváltozás csak úgy lehet, ha Soros minden csápját levágjuk, a méregkeverő egyetemét és agymosó médiumait éppúgy, mint a törvénytelen és erőszakos migrációt segítő szervezeteit.”
Az CEU elleni kormányzati fellépés nemzetpolitikailag hasznos, előremutató és bátor. Bármit is mondjanak a jóindulatú, naiv megtévesztettek, a lényeglátás ellen beoltottak vagy azok, akik közvetlenül a globális háttérhatalom egyik nyílt színi megjelenítőjének, Soros Györgynek valamelyik NGO-jától kapják a fizetésüket.
Borbély Zsolt Attila / itthon.ma/szerintunk
A kilencvenes évek legelején, midőn magyarországi felsőoktatási intézmények padjait koptattam, huszonéves nemzeti konzervatív fiatalként elég sokat vitatkoztam diákokkal s tanárokkal egyaránt. Persze nem úgy, ahogy manapság dívik, amikor az ember kapkodja a fejét, hogy mit meg nem engednek maguknak már a gimnáziumi diákok is a tanárokkal szemben, hanem a kölcsönös tisztelet alapján.
Az akkori egyetemi közhangulat abszolút balos volt, a jogon, a filozófián és a politológián egyaránt, de a diákok között is az MSZP és SZDSZ szimpatizánsok voltak többségben. (Kéri László megkérdezte egy hivatalos tanóra keretében 1994 tavaszán tőlünk, hogy kire fogunk szavazni, s milyen okok alapján. Nem volt kötelező válaszolni csak az okokat firtató kérdésre. De mindenki vállalta a véleményét. Egy MDF szavazó volt rajtam kívül - aki egyébként a MIÉP-re adtam volna voksomat, ha esélyes lett volna a bejutása, meg ha lett volna szavazati jogom, de akkor a párt még listát sem tudott állítani minden megyében - tán két fideszes, az összes többi, tucatnyi évfolyamtárs az MSZP-re és az SZDSZ-re tervezett szavazni.)
A fő vitatéma persze a nemzeti értékekhez és nemzeti érdekekhez való viszonyulás volt. Schlett István, akinek politikai preferenciája meghatározhatatlan volt, egy ilyen parázs vitákat is hozó óra után megkérdezte tőlem, hogy miért gondolom úgy, hogy abban a multipoláris erőtérben, amiben az ember mozog, épp a nemzeti vs nemzetellenes-nemzetsemleges tengely lenne kiemelkedően fontos.
Tőlem telhetően igyekeztem elmondani, hogy ennek a kérdésnek a sorsformáló, tudatbefolyásoló emberek esetében különleges a jelentősége, hiszen a politikai cselekvés minőségével, irányultságával és így a történelem alakulásával értelemszerűen összefügg. (Akkor nem hoztam fel példának, pedig frappáns lett volna: ha 1918 őszén nem kerül hatalomra egy olyan, politikai kalandorokból álló, dokumentálhatóan kívülről vezényelt társaság Károlyi Mihály vezetésével, melynek a nemzeti érdekek abszolút mellékesek voltak, hanem Tisza István veszi kézbe a kormányrudat, és a hadsereg gyors ütemű leszerelése helyett visszavonja a magyar vezényletű csapatokat a történelmi határok mögé, majd minden erővel védi azokat, akkor egészen másutt húzódnának ma a határok. Ennyit számíthat az, hogy egy politikai elit értékhorizontja mit fogad be és mit nem.)
E kérdés pártokat metszett akkor keresztbe, kiválások sorozatának, új pártok alakulásának volt egyik fő motorja. Eladdig, amíg lassan kialakult a mai helyzet, midőn a nemzeti érdekek tekintetében elég nagy biztonsággal beazonosíthatóak a magyar pártok.
A Jobbik megalakulásának, programjának és politikai megnyilvánulásainak tengelyében a nemzeti érdekek és értékek állnak akkor is, ha a pártnak az utóbbi évben tett egyes lépései erősen vitathatóak. (Lásd a bevándorlásügyi népszavazást, az azt követő alkotmánymódosítás elbuktatását vagy egészen frissen az agresszív, „Ti dolgoztok – ők lopnak” plakátkampányt. A Jobbik – Fidesz viszony totális elmérgesítésében való közreműködés nem szolgálja a nemzet érdekét.)
A Fidesz minden mulasztása és hibája ellenére, sokkal hangsúlyosabban képviseli nemzetközi fronton a magyar és az európai érdekeket, mint bármelyik kormányzat korábban, beleértve az Antall-kormányt és az első Orbán-kormányt, belpolitikai síkon is vannak nemzetépítő lépései.
Az LMP ebből a szempontból nehezen besorolható, politikája a nemzeti érdekek szempontjából nem koherens, részletes és mélyreható elemzése külön írást igényelne.
A magukat balra soroló ellenzéki pártok (MSZP, DK, Együtt, PM) egyértelműen nemzetellenes, idegen érdekeket szolgálnak, lényegében a globális háttérhatalom helyi képviseleteként működnek.
Nem véletlen, hogy a CEU, a Soros György által alapított Közép-európai Egyetem kérdésében is alapvetően a nemzeti érdekekhez való hozzáállás diktálja az egyes szereplők magatartását Magyarországon.
Annál szomorúbb, hogy Erdélyben jószándékú, a nemzeti értékek iránt egyáltalán nem közömbös, sőt, egyes esetekben azokat őszintén szolgáló emberek is a CEU mellett nyilatkoznak meg.
Lehet ennek oka, az, hogy beveszik azt, hogy Victor Ponta majd a magyar egyetemek ellen fog hasonló törvényt kezdeményezni, mintha a románok magatartását a magyaroké határozná meg. (Pedig ez csak a látszat. A román fél a pillanatnyi vélt vagy valós érdekeinek megfelelően húzza vagy nem húzza elő a magyar kártyát. Emlékezetes, hogy micsoda hörgés volt Bukarestben Antall József 1990-es, tizenötmillió magyart emlegető kijelentése alkalmából, bezzeg, amikor Orbán Viktor lényegében ugyanazt mondta 8 évvel később, akkor hallgattak mint a csuka és kivártak. Ugyanez áll az első, a szocialisták által szervezett magyar-magyar csúcsra, amiből a románok nemzetközi botrányt kavartak, míg az annál sokkal erőteljesebb lépés, a Magyar Állandó Értekezlet megalapításakor csend volt. Számtalan más példa is említhető lenne, mind a hallgatásra, mind pedig arra, mikor semmiből kreálnak ügyet - pl. Tőkés László ellen a védhatalmi kérdésben indított offenzíva vagy a kézdivásárhelyi mondvacsinált terrorista-ügy - mert a politika boszorkánykonyhájának méregkevergetői úgy vélik, szükség van egy kis magyarellenes hangulatkeltésre.)
A CEU-ra visszatérve, ez az oktatási intézmény egy szabályos agymosoda, mint ahogy kisebb-nagyobb mértékben a társadalomtudományi egyetemek nem kis része az. A diákok nagy része képtelen az önálló gondolkodásra és a csoportnyomás áldozatává válik. Egészséges gondolkodású vidéki gyerekek sorát említhetném, akik normális értékrenddel mentek Kolozsvárra, Budapestre vagy netán az Egyesült Államokba, majd onnan a kozmopolita libertinizmus öntudatos katonáiként kerültek ki. Ami nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség társadalomtudományi képzésre, de azt viszont igen, hogy egyik legfontosabb nemzetpolitikai imperatívusz az egyetemeken a nemzeti gondolkodásnak nagyobb teret biztosítani, az olyan intézmények működését pedig lehetetlenné tenni, ahol kifejezetten a nemzet gondolkodást ássák alá (ál)tudományos eszközökkel, sorozatban gyártva a nemzetellenes vélemény-multiplikátorokat.
A CEU ez utóbbiak ideáltípusa.
A legtisztábban ebben a kérdésben a Jobbik alelnöke, Toroczkai László fogalmazott, terjedelmi okokból sokfelé elérhető, tömör és velős nyilatkozatának csak az utolsó mondatát idézem: ”rendszerváltozás csak úgy lehet, ha Soros minden csápját levágjuk, a méregkeverő egyetemét és agymosó médiumait éppúgy, mint a törvénytelen és erőszakos migrációt segítő szervezeteit.”
Az CEU elleni kormányzati fellépés nemzetpolitikailag hasznos, előremutató és bátor. Bármit is mondjanak a jóindulatú, naiv megtévesztettek, a lényeglátás ellen beoltottak vagy azok, akik közvetlenül a globális háttérhatalom egyik nyílt színi megjelenítőjének, Soros Györgynek valamelyik NGO-jától kapják a fizetésüket.
Borbély Zsolt Attila / itthon.ma/szerintunk
2017. április 5.
Előadás a „Lex Apponyi”-ról
Köő Artúr fiatal történész, tanár, a Trianon Múzeum munkatársa tart könyvbemutatót és előadást Nagyváradon április 6-án, csütörtökön 18 órától, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács székházában, a Magyar Polgári Egyesület szervezésében.
Az előadás témája: Adalékok a román-magyar viszony dualizmus kori történetéhez: a „Lex Apponyi”. Köő Artúr fiatal történész kötetében a magyar–román viszony egyik legbonyolultabb kérdéskörét mutatja be. Az 1900-as évek elején a nemzetiségi egyházi iskolákban egyáltalán nem kellett magyarul tanítani, amiből az következett, hogy az állam nyelvét a nemzetiségekhez tartozó milliók meg sem tanulták. Emiatt a Wekerle-kormány kultuszminisztere, gróf Apponyi Albert 1907-ben megalkotta a népiskolai törvénycsomagot, amely – amint a kötetből is kiderül – komoly hazai és nemzetközi vitákat váltott ki.
Köő Artúr történelem szakos tanárként nemcsak a tantárgy szeretetére neveli diákjait, hanem hiánypótló könyvével arról is tanúságot tesz, hogy a 21. század elején is fontos az oktatók kutatóként való megjelenése.
Az előadásra a belépés ingyenes, a Kálvin utcai helyszínen a kötet kedvezményes áron beszerezhető.
/Köő Artúr: Erdélyi adalékok a Lex Apponyihoz, Underground Kiadó és Terjesztő, Budapest, 2014/ itthon.ma/civilifi
Köő Artúr fiatal történész, tanár, a Trianon Múzeum munkatársa tart könyvbemutatót és előadást Nagyváradon április 6-án, csütörtökön 18 órától, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács székházában, a Magyar Polgári Egyesület szervezésében.
Az előadás témája: Adalékok a román-magyar viszony dualizmus kori történetéhez: a „Lex Apponyi”. Köő Artúr fiatal történész kötetében a magyar–román viszony egyik legbonyolultabb kérdéskörét mutatja be. Az 1900-as évek elején a nemzetiségi egyházi iskolákban egyáltalán nem kellett magyarul tanítani, amiből az következett, hogy az állam nyelvét a nemzetiségekhez tartozó milliók meg sem tanulták. Emiatt a Wekerle-kormány kultuszminisztere, gróf Apponyi Albert 1907-ben megalkotta a népiskolai törvénycsomagot, amely – amint a kötetből is kiderül – komoly hazai és nemzetközi vitákat váltott ki.
Köő Artúr történelem szakos tanárként nemcsak a tantárgy szeretetére neveli diákjait, hanem hiánypótló könyvével arról is tanúságot tesz, hogy a 21. század elején is fontos az oktatók kutatóként való megjelenése.
Az előadásra a belépés ingyenes, a Kálvin utcai helyszínen a kötet kedvezményes áron beszerezhető.
/Köő Artúr: Erdélyi adalékok a Lex Apponyihoz, Underground Kiadó és Terjesztő, Budapest, 2014/ itthon.ma/civilifi
2017. április 5.
Mi jót fúj a román jobbszél?
BINE néven igyekszik tető alá hozni a román szélsőjobb radikálisan nacionalista pártocskáiból egy működőképes tömböt az ex-szocdem Bogdan Diaconu. Az új formáció esélyeit Simon Judit jegyzete helyezi mérlegre.
Hiányt érzékelt a politikai piacon nacionalista pártszövetségekből, ezért összegrundolta a BINE alakulatot Bogdan Diaconu. Az Egységes Románia Párt (PRU), a Nagy-Románia Párt (PRM) és az Új Jobboldal Párt (PND) parlamenten kívüli elemeiből alkotott pártszövetség a Nemzeti Identitás Európában Tömb (Blocul Identităţii Naţionale în Europa – BINE, azaz JÓ) néven fut majd. (Állítólag a futballklub-tulajdonos, volt EP-képviselő Gigi Becali is jelezte részvételi szándékát az új tömörülésben.) Hogy a BINE mennyire hiányzott az ország politikai palettájáról, ez is érdekes kérdés lehet, de nem nagy a valószínűsége, hogy komoly gyökereket ereszthet. A „komoly nacionalisták” ugyanis már rég a két nagy alakulatban, a Szociáldemokrata Pártban (PSD) és a Nemzeti Liberális Pártban (PNL) helyezkedtek el, másrészt az alapítás körül máris elkezdődött az acsarkodás. A politikai babérokra törő Lidia Vadim Tudor, a néhai PRM-alapító elnök lánya elutasítja a közös pártaklot. „Elhatárolódom ettől a pártszövetségtől, amelyet első pillanattól reménytelennek tartok, és amely a PSD ellenőrzése alá vonhatja az autentikus román nacionalizmust”. Vicces az „autentikus nacionalizmust” féltő aggodalom, majdnem annyira, mint az apuka egykori dörgedelmei, de a lány még fiatal, tanulnia kell a retorikát. Lényegében Lidia Vadim Tudor arra utal, hogy Diaconu a szocdemek soraiból „szökött” pártalapító, és az sem titok, hogy a PRU vállalta a radikális nacionalista retorikát, hogy a PSD közben európai arcát mutathassa. Viszont a választások után az „anyapárt” visszahozta a nacionalista szólamokat, már megint a külföldiek és magyarok tehetnek minden sikertelenségről.
Pinocchio viszont éltre kelt, Diaconu úgy képzeli, hogy labdába tud rúgni a PSD és PNL mellett. A pártszövetségnek három társelnöke és 15 állandó bizottsági tagja van. A korábbi választási eredményeket nézve, nagyjából ugyanennyi taggal dicsekedhet. Hacsak a komoly nacionalisták a következő választások előtt nem térnek vissza a viccesek közé. erport.ro
BINE néven igyekszik tető alá hozni a román szélsőjobb radikálisan nacionalista pártocskáiból egy működőképes tömböt az ex-szocdem Bogdan Diaconu. Az új formáció esélyeit Simon Judit jegyzete helyezi mérlegre.
Hiányt érzékelt a politikai piacon nacionalista pártszövetségekből, ezért összegrundolta a BINE alakulatot Bogdan Diaconu. Az Egységes Románia Párt (PRU), a Nagy-Románia Párt (PRM) és az Új Jobboldal Párt (PND) parlamenten kívüli elemeiből alkotott pártszövetség a Nemzeti Identitás Európában Tömb (Blocul Identităţii Naţionale în Europa – BINE, azaz JÓ) néven fut majd. (Állítólag a futballklub-tulajdonos, volt EP-képviselő Gigi Becali is jelezte részvételi szándékát az új tömörülésben.) Hogy a BINE mennyire hiányzott az ország politikai palettájáról, ez is érdekes kérdés lehet, de nem nagy a valószínűsége, hogy komoly gyökereket ereszthet. A „komoly nacionalisták” ugyanis már rég a két nagy alakulatban, a Szociáldemokrata Pártban (PSD) és a Nemzeti Liberális Pártban (PNL) helyezkedtek el, másrészt az alapítás körül máris elkezdődött az acsarkodás. A politikai babérokra törő Lidia Vadim Tudor, a néhai PRM-alapító elnök lánya elutasítja a közös pártaklot. „Elhatárolódom ettől a pártszövetségtől, amelyet első pillanattól reménytelennek tartok, és amely a PSD ellenőrzése alá vonhatja az autentikus román nacionalizmust”. Vicces az „autentikus nacionalizmust” féltő aggodalom, majdnem annyira, mint az apuka egykori dörgedelmei, de a lány még fiatal, tanulnia kell a retorikát. Lényegében Lidia Vadim Tudor arra utal, hogy Diaconu a szocdemek soraiból „szökött” pártalapító, és az sem titok, hogy a PRU vállalta a radikális nacionalista retorikát, hogy a PSD közben európai arcát mutathassa. Viszont a választások után az „anyapárt” visszahozta a nacionalista szólamokat, már megint a külföldiek és magyarok tehetnek minden sikertelenségről.
Pinocchio viszont éltre kelt, Diaconu úgy képzeli, hogy labdába tud rúgni a PSD és PNL mellett. A pártszövetségnek három társelnöke és 15 állandó bizottsági tagja van. A korábbi választási eredményeket nézve, nagyjából ugyanennyi taggal dicsekedhet. Hacsak a komoly nacionalisták a következő választások előtt nem térnek vissza a viccesek közé. erport.ro
2017. április 5.
Intézményi szinten nem foglal állást CEU-ügyben a Sapientia EMTE
Nem fogalmaz meg a CEU-val szolidaritást vállaló álláspontot a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, hiszen kedden egy olyan jogszabályt fogadott el a magyar Országgyűlés, amiről nem tudni, hogy mi lesz a következménye, mondta el megkeresésünkre az egyetem rektora. Dávid László hozzátette, amúgy is szerencsésebbnek tartja, ha a "saját dolgaival" foglalkozik az egyeteme. Noha a Sapientia EMTE intézményileg nem áll ki a CEU mellett, oktatói közül többen is kifejezték szolidaritásukat annak a több mint száz erdélyi értelmiségi által támogatott nyílt levélnek az aláírásával, amelyet Balog Zoltán emberi erőforrásokért felelő miniszternek küldtek el. Erről Liviu Matei, a CEU rektorhelyettese is beszélt a tegnap, a törvénytervezet elfogadását követően, a CEU-vezetők által tartott sajtótájékoztatón. Az erdélyiek a levélben azt írják, hogy a nemzetközileg elismert tudás érték Erdélyben is, ezért kérik, hogy a kormány vonja vissza a CEU kinyírására kitalált törvénytervezetet. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma március 28-i közleményében azt írta, hogy több külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működésével összefüggésben tárt fel szabálytalanságot és törvénytelenséget az Oktatási Hivatal. Közölték: szigorítják a törvényeket, és unión kívüli egyetem csak nemzetközi egyezmény alapján folytathat majd képzést. Az amerikai nagykövetség és a magyarországi ellenzék szerint a törvénymódosító javaslat ellehetetlenítené a Közép-Európai Egyetem működését. Vasárnap Budapesten nagyszabású tüntetést szerveztek a CEU mellett, Kolozsváron is szolidarizáltak. Kedden az Országgyűlés megszavazta a Lex CEU-ként ismert törvénymódosítást, amely egyenes utat jelenthet az intézmény ellehetetlenítése felé. A javaslaton a vita előtt, hétfőn módosítottak: beleírták, hogy föderatív állam esetén, mint az Egyesült Államok, a magyar kormánynak a szövetségi kormányzattal kell szerződést kötni. Ezzel szemben az Egyesült Államok alkotmánya szerint a szövetségi kormány nem szólhat bele az oktatási ügyekbe. A Satientia EMTE magyar állami finanszírozásból fenntartott, a romániai oktatási rendszer részét képező egyetem. Az egyetemet 2011 óta 18,4 milliárd forinttal támogatta a magyar állam. (hírszerk.) Transindex.ro
Nem fogalmaz meg a CEU-val szolidaritást vállaló álláspontot a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, hiszen kedden egy olyan jogszabályt fogadott el a magyar Országgyűlés, amiről nem tudni, hogy mi lesz a következménye, mondta el megkeresésünkre az egyetem rektora. Dávid László hozzátette, amúgy is szerencsésebbnek tartja, ha a "saját dolgaival" foglalkozik az egyeteme. Noha a Sapientia EMTE intézményileg nem áll ki a CEU mellett, oktatói közül többen is kifejezték szolidaritásukat annak a több mint száz erdélyi értelmiségi által támogatott nyílt levélnek az aláírásával, amelyet Balog Zoltán emberi erőforrásokért felelő miniszternek küldtek el. Erről Liviu Matei, a CEU rektorhelyettese is beszélt a tegnap, a törvénytervezet elfogadását követően, a CEU-vezetők által tartott sajtótájékoztatón. Az erdélyiek a levélben azt írják, hogy a nemzetközileg elismert tudás érték Erdélyben is, ezért kérik, hogy a kormány vonja vissza a CEU kinyírására kitalált törvénytervezetet. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma március 28-i közleményében azt írta, hogy több külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működésével összefüggésben tárt fel szabálytalanságot és törvénytelenséget az Oktatási Hivatal. Közölték: szigorítják a törvényeket, és unión kívüli egyetem csak nemzetközi egyezmény alapján folytathat majd képzést. Az amerikai nagykövetség és a magyarországi ellenzék szerint a törvénymódosító javaslat ellehetetlenítené a Közép-Európai Egyetem működését. Vasárnap Budapesten nagyszabású tüntetést szerveztek a CEU mellett, Kolozsváron is szolidarizáltak. Kedden az Országgyűlés megszavazta a Lex CEU-ként ismert törvénymódosítást, amely egyenes utat jelenthet az intézmény ellehetetlenítése felé. A javaslaton a vita előtt, hétfőn módosítottak: beleírták, hogy föderatív állam esetén, mint az Egyesült Államok, a magyar kormánynak a szövetségi kormányzattal kell szerződést kötni. Ezzel szemben az Egyesült Államok alkotmánya szerint a szövetségi kormány nem szólhat bele az oktatási ügyekbe. A Satientia EMTE magyar állami finanszírozásból fenntartott, a romániai oktatási rendszer részét képező egyetem. Az egyetemet 2011 óta 18,4 milliárd forinttal támogatta a magyar állam. (hírszerk.) Transindex.ro
2017. április 5.
Sajátos tanterv alapján készített könnyebb tételekből vizsgázhatnak románból a magyarul tanuló diákok
A képviselőház első házként fogadta el az RMDSZ tanügyi törvénymódosítását, amely tételesen előírja, hogy a magyar diákok sajátos tanterv alapján képességvizsgázzanak, illetve érettségizzenek román nyelv és irodalomból. Azt szeretnénk, hogy azok, akik már külön tanterv szerint tanulnak, speciális, könnyebb tételekből vizsgázzanak – mondta el Szabó Ödön, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese, az oktatási bizottság alelnöke azt követően, hogy a parlament alsóháza április 4-i ülésén megszavazta az általa kidolgozott módosító javaslatokat. „Az RMDSZ-javaslat nagyon világos és egyértelmű: a kisebbségi diákok másfajta tanterv alapján tanulnak, tehát másfajta, azaz speciális tételekből kell vizsgázniuk román nyelvből. Az alsó tagozatban már nem anyanyelvként tanítják a magyar tannyelvű iskolákban a román nyelvet, és immár megszületett a sajátos tanterv a felső tagozatra is" – fogalmazott Szabó Ödön. Hozzátette: erre alapozva sajátos tételekből kell majd vizsgázniuk a nyolcadikos és tizenkettedikes diákoknak. „Az RMDSZ egyértelművé tette, hogy a sajátos tantervre épülő képességvizsgának és érettséginek egyenértékűnek kell lennie a román tannyelvű iskolák hasonló záróvizsgáival” – ismertette a Bihar megyei törvényhozó. Ez egy első sikeres lépés az RMDSZ választási programjában is megfogalmazott célkitűzésekből, amelyben az szerepelt, hogy a román nyelvet speciális tantervekre épülve, sajátos tankönyvekből kell tanítani a magyar tannyelvű iskolákban, és természetesen ezen anyagokból készült tételekből kell vizsgáztatni a diákokat. Szabó Ödön képviselő elmondta, hogy ebben a kérdésben a szenátus a döntő ház, és várhatóan hamarosan napirendre tűzik a képviselőházban nagy többséggel megszavazott szöveget. (rmdsz tájékoztató) Transindex.ro
A képviselőház első házként fogadta el az RMDSZ tanügyi törvénymódosítását, amely tételesen előírja, hogy a magyar diákok sajátos tanterv alapján képességvizsgázzanak, illetve érettségizzenek román nyelv és irodalomból. Azt szeretnénk, hogy azok, akik már külön tanterv szerint tanulnak, speciális, könnyebb tételekből vizsgázzanak – mondta el Szabó Ödön, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese, az oktatási bizottság alelnöke azt követően, hogy a parlament alsóháza április 4-i ülésén megszavazta az általa kidolgozott módosító javaslatokat. „Az RMDSZ-javaslat nagyon világos és egyértelmű: a kisebbségi diákok másfajta tanterv alapján tanulnak, tehát másfajta, azaz speciális tételekből kell vizsgázniuk román nyelvből. Az alsó tagozatban már nem anyanyelvként tanítják a magyar tannyelvű iskolákban a román nyelvet, és immár megszületett a sajátos tanterv a felső tagozatra is" – fogalmazott Szabó Ödön. Hozzátette: erre alapozva sajátos tételekből kell majd vizsgázniuk a nyolcadikos és tizenkettedikes diákoknak. „Az RMDSZ egyértelművé tette, hogy a sajátos tantervre épülő képességvizsgának és érettséginek egyenértékűnek kell lennie a román tannyelvű iskolák hasonló záróvizsgáival” – ismertette a Bihar megyei törvényhozó. Ez egy első sikeres lépés az RMDSZ választási programjában is megfogalmazott célkitűzésekből, amelyben az szerepelt, hogy a román nyelvet speciális tantervekre épülve, sajátos tankönyvekből kell tanítani a magyar tannyelvű iskolákban, és természetesen ezen anyagokból készült tételekből kell vizsgáztatni a diákokat. Szabó Ödön képviselő elmondta, hogy ebben a kérdésben a szenátus a döntő ház, és várhatóan hamarosan napirendre tűzik a képviselőházban nagy többséggel megszavazott szöveget. (rmdsz tájékoztató) Transindex.ro
2017. április 5.
A JANCSÓ ALAPÍTVÁNY CÉLJA: OTTHON LENNI A HAZÁBAN
A Jancsó Alapítvány tevékenysége Jáki László neveléstörténész Egy oktatáspolitikus a XX. század fordulóján – Jancsó Benedek című könyvének bemutatóján keltette fel az érdeklődésemet. Az alapítvány által kiadott könyvben a szerző a kiegyezés utáni és a XX. század első évtizedeinek oktatáspolitikai küzdelmeit mutatja be egy kitűnően képzett és rendkívül aktív közéleti szerepet vállaló székely tudós-tanár életművén keresztül. Jancsó Benedek, az 1854-ben, Gelencén született kései polihisztor az utolsó univerzális gondolkodók – s egyben cselekvők – egyike volt, mint Kőrösi Csoma Sándor, Bánffy Miklós vagy Kós Károly.
Jancsó nem amolyan szobatudós volt: köztiszteletben álló emberként rengeteg közéleti szerepet vállalt (nem kopogtatott, őt hívták), a Középiskolai Tanáregyesület alelnöki posztjától a Társadalomtudományi Egyesület elnöki tisztjéig vagy a Székely Nemzeti Tanács elnökségéig. Már fiatalon tűzközelbe került Pesten: először Csáky Albin, majd Bánffy Dezső tanácsadója lett, később Tisza István, Teleki Pál, Bethlen István miniszterelnökök bizalmas tanácsadói köréhez tartozott. 1930-ban bekövetkezett halála után 1945-ig munkássága és személye nagy társadalmi megbecsültségnek örvendett, az Erdélyi Férfiak Egyesületének egyik szakosztálya is fölvette a nevét.
A Jancsó Benedek Társaság 41 kötetes könyvsorozatában mások mellett olyan szerzők műveit adta ki, mint Pukánszky Béla irodalomtörténész, Roska Márton régész vagy Asztalos Miklós író, történész. De a kommunista évtizedek sajnos kitörölték a nevét a köztudatból, és csak néhány irodalomtörténeti tanulmánya válhatott ismertté.
A Jancsó Benedek életművének gondozójaként is működő alapítvány történetébe és működésébe Jancsó Antal elnök és Jancsó András kutató, szerkesztő avatta be a Magyar Időket.
A többi régi erdélyi famíliához hasonlóan számtalan hajtást növesztett Jancsó családnak kilenc nagyobb ága van, nem önteném az olvasó nyakába az egész genealógiát, csak két adatot említek a két fő ágról: egy 1613-ban kapott nemeslevél Báthory Gábortól és egy 1625-ös Bethlen Gábortól. 1892-ben egy anyai ági Jancsó, Szentkatolnai Bakk Endre vízaknai kanonok két családtörténeti könyvében több ágat kötött össze. Ebből a kutatási mérföldkőből kiindulva találkoztak a ma élő, gyökereikre kíváncsi Jancsók a világhálón tíz-egynéhány éve. Tehát egy (először virtuálisan) családfát kutató közösségből formálódott az alapítvány.
Majd Gelence község meghívta egy találkozóra a világ összes Jancsóját. Jancsó Antal elmondása szerint a táj és az atmoszféra annyira megérintette a társaságot, hogy elhatározták: intézményesített formában folytatják a szervezkedést.
A 2010-ben létrejött Jancsó Alapítvány könyvkiadással kezdte a tevékenykedést, de továbbra is rendszeresen tartanak találkozókat Gelencén. Jancsó Benedek születésének 160. évfordulóján például négynapos kulturális fesztivált szerveztek olyan programpontokkal, mint a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban tartott egész napos tudományos konferencia vagy a Krisztus király templomban előadott hangverseny, amelyen először hangzott el Háromszéken Mozart teljes Requiemje.
Távlati terveik között szerepel a Jancsó Benedek történelmi emlékverseny (néprajz, földrajz, történelem, vagyis tágan értelmezett székely honismereti témákban) megszervezése 7. és 8. osztályos diákoknak Háromszéken, majd akár egész Erdélyre kiterjesztve. Úgy érezik, hogy az alapítvány által felkarolt és folytatott tevékenység nemzeti ügy. Mert a haza és a nemzet fogalma nem egy politikai disznóságok alapján körülhatárolt fizikai teret jelent, hanem egy szellemi otthont. Otthon lenni a hazában annyit jelent: megismerni a – jelenlegi határainktól független – történelmünket és kultúrtörténetünket.
Juhász Kristóf / Magyar Idők (Budapest)
A Jancsó Alapítvány tevékenysége Jáki László neveléstörténész Egy oktatáspolitikus a XX. század fordulóján – Jancsó Benedek című könyvének bemutatóján keltette fel az érdeklődésemet. Az alapítvány által kiadott könyvben a szerző a kiegyezés utáni és a XX. század első évtizedeinek oktatáspolitikai küzdelmeit mutatja be egy kitűnően képzett és rendkívül aktív közéleti szerepet vállaló székely tudós-tanár életművén keresztül. Jancsó Benedek, az 1854-ben, Gelencén született kései polihisztor az utolsó univerzális gondolkodók – s egyben cselekvők – egyike volt, mint Kőrösi Csoma Sándor, Bánffy Miklós vagy Kós Károly.
Jancsó nem amolyan szobatudós volt: köztiszteletben álló emberként rengeteg közéleti szerepet vállalt (nem kopogtatott, őt hívták), a Középiskolai Tanáregyesület alelnöki posztjától a Társadalomtudományi Egyesület elnöki tisztjéig vagy a Székely Nemzeti Tanács elnökségéig. Már fiatalon tűzközelbe került Pesten: először Csáky Albin, majd Bánffy Dezső tanácsadója lett, később Tisza István, Teleki Pál, Bethlen István miniszterelnökök bizalmas tanácsadói köréhez tartozott. 1930-ban bekövetkezett halála után 1945-ig munkássága és személye nagy társadalmi megbecsültségnek örvendett, az Erdélyi Férfiak Egyesületének egyik szakosztálya is fölvette a nevét.
A Jancsó Benedek Társaság 41 kötetes könyvsorozatában mások mellett olyan szerzők műveit adta ki, mint Pukánszky Béla irodalomtörténész, Roska Márton régész vagy Asztalos Miklós író, történész. De a kommunista évtizedek sajnos kitörölték a nevét a köztudatból, és csak néhány irodalomtörténeti tanulmánya válhatott ismertté.
A Jancsó Benedek életművének gondozójaként is működő alapítvány történetébe és működésébe Jancsó Antal elnök és Jancsó András kutató, szerkesztő avatta be a Magyar Időket.
A többi régi erdélyi famíliához hasonlóan számtalan hajtást növesztett Jancsó családnak kilenc nagyobb ága van, nem önteném az olvasó nyakába az egész genealógiát, csak két adatot említek a két fő ágról: egy 1613-ban kapott nemeslevél Báthory Gábortól és egy 1625-ös Bethlen Gábortól. 1892-ben egy anyai ági Jancsó, Szentkatolnai Bakk Endre vízaknai kanonok két családtörténeti könyvében több ágat kötött össze. Ebből a kutatási mérföldkőből kiindulva találkoztak a ma élő, gyökereikre kíváncsi Jancsók a világhálón tíz-egynéhány éve. Tehát egy (először virtuálisan) családfát kutató közösségből formálódott az alapítvány.
Majd Gelence község meghívta egy találkozóra a világ összes Jancsóját. Jancsó Antal elmondása szerint a táj és az atmoszféra annyira megérintette a társaságot, hogy elhatározták: intézményesített formában folytatják a szervezkedést.
A 2010-ben létrejött Jancsó Alapítvány könyvkiadással kezdte a tevékenykedést, de továbbra is rendszeresen tartanak találkozókat Gelencén. Jancsó Benedek születésének 160. évfordulóján például négynapos kulturális fesztivált szerveztek olyan programpontokkal, mint a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban tartott egész napos tudományos konferencia vagy a Krisztus király templomban előadott hangverseny, amelyen először hangzott el Háromszéken Mozart teljes Requiemje.
Távlati terveik között szerepel a Jancsó Benedek történelmi emlékverseny (néprajz, földrajz, történelem, vagyis tágan értelmezett székely honismereti témákban) megszervezése 7. és 8. osztályos diákoknak Háromszéken, majd akár egész Erdélyre kiterjesztve. Úgy érezik, hogy az alapítvány által felkarolt és folytatott tevékenység nemzeti ügy. Mert a haza és a nemzet fogalma nem egy politikai disznóságok alapján körülhatárolt fizikai teret jelent, hanem egy szellemi otthont. Otthon lenni a hazában annyit jelent: megismerni a – jelenlegi határainktól független – történelmünket és kultúrtörténetünket.
Juhász Kristóf / Magyar Idők (Budapest)
2017. április 6.
Magyar állami kitüntetéseket adtak át Csíkszeredában
Március 15-e alkalmából Áder János, Magyarország köztársasági elnöke által adományozott állami kitüntetéseket adtak át szerdán délután Magyarország csíkszeredai főkonzulátusán.
Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesült Fülöp József Zoltán Jászai Mari-díjas színművész, a csíkszeredai Csíki Játékszín alapító tagja. Fülöp József Zoltán 1954-ben született Marosvásárhelyen. Középiskolai tanulmányai után ugyanott, a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben tanult tovább színész szakon. 1999-ben követte Parászka Miklós rendezőt Csíkszeredába, a Csíki Játékszín alapító tagja és művésze.
A Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesült Jakab István, a maros-mezőségi református egyházmegye esperese, a galambodi református egyházközség lelkipásztora, egyházi író és Szabó Lajos, a sepsiszentgyörgyi Szent József-plébánia címzetes kanonok-plébánosa, esperes, szentszéki tanácsos. Magyar Arany Érdemkeresztet vehetett át Hadnagy Jolán, a farkaslaki Tamási Áron Művelődési Egyesület vezetője, Tamási Áron emlékének ápolása mellett a helyi közösség kulturális életét is meghatározó, értékőrző tevékenysége elismeréseként.
Áder János Magyar Ezüst Érdemkeresztet adományozott Biszak Józsefnek, a Máltai Szeretetszolgálat sepsiszentgyörgyi szervezete elnökének, az Illyefalvi Keresztény Ifjúsági és Diakóniai Alapítvány munkatársának, valamint Tischler Ferencnek, a Máltai Szeretetszolgálat romániai szervezete főtitkárának is.
MTI; Erdély.ma
Március 15-e alkalmából Áder János, Magyarország köztársasági elnöke által adományozott állami kitüntetéseket adtak át szerdán délután Magyarország csíkszeredai főkonzulátusán.
Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesült Fülöp József Zoltán Jászai Mari-díjas színművész, a csíkszeredai Csíki Játékszín alapító tagja. Fülöp József Zoltán 1954-ben született Marosvásárhelyen. Középiskolai tanulmányai után ugyanott, a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben tanult tovább színész szakon. 1999-ben követte Parászka Miklós rendezőt Csíkszeredába, a Csíki Játékszín alapító tagja és művésze.
A Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesült Jakab István, a maros-mezőségi református egyházmegye esperese, a galambodi református egyházközség lelkipásztora, egyházi író és Szabó Lajos, a sepsiszentgyörgyi Szent József-plébánia címzetes kanonok-plébánosa, esperes, szentszéki tanácsos. Magyar Arany Érdemkeresztet vehetett át Hadnagy Jolán, a farkaslaki Tamási Áron Művelődési Egyesület vezetője, Tamási Áron emlékének ápolása mellett a helyi közösség kulturális életét is meghatározó, értékőrző tevékenysége elismeréseként.
Áder János Magyar Ezüst Érdemkeresztet adományozott Biszak Józsefnek, a Máltai Szeretetszolgálat sepsiszentgyörgyi szervezete elnökének, az Illyefalvi Keresztény Ifjúsági és Diakóniai Alapítvány munkatársának, valamint Tischler Ferencnek, a Máltai Szeretetszolgálat romániai szervezete főtitkárának is.
MTI; Erdély.ma
2017. április 6.
Kőrösi Csoma Sándor Napok kezdődtek Kovásznán és Csomakőrösön
Kőrösi Csoma Sándor Napok kezdődtek Kovásznán és Csomakőrösön. Ebből az alkalomból a Kelet magyar kutatóiról nyílik kiállítás, illetve megújul a nyelvtudós tiszteletére szülőfalujában kialakított emlékszoba.
A szombatig tartó rendezvénynek nagy hagyománya van, először 1990-ben szervezték meg a Kőrösi-napokat. Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke az MTI-nek elmondta: idén a Kovászna megyei önkormányzat és a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi fiókintézete is bekapcsolódott a rendezvény szervezésébe. Az események nagy része a háromszéki Kovászna üdülővárosban zajlik.
A Balassi Intézet szervezésében mutatják be a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Magyar Tudományos Akadémia által készített kiállítást, amely a Kelet leghíresebb magyar kutatóinak állít emléket. Levetítik Bonta Zoltánnak a Zangla – Csoma nyoma című dokumentumfilmjét, majd Kőrösi Csoma Sándor című rádiójátékát egy helyi rádió sugározza.
Csomakőrösön, a tudós szülőfalujában Magyarország csíkszeredai főkonzulátusa, valamint a Balassi Intézet kezdeményezésére megújul a Csomakőrösi Emlékszoba, amelyet a helyi református egyház működtet.
Gazda József elmondta: a rendezvény programja egyrészt már hagyománnyá vált kulturális eseményeket tartalmaz, de vannak újdonságok is. Ezek közé tartozik, hogy a dalai láma képviselője egy kiállítást hoz el Háromszékre.
A programok közül kiemelte a nyelvtudósról szóló tudományos konferenciát is, amely a Kötődések címet viseli.
Kőrösi Csoma Sándor (1784-1842) a magyarság keleti gyökereit kutatni indult el Ázsiába. Utazása kitűzött célját nem sikerült teljesítenie, de a tibeti nyelv első szótárának és nyelvtanának megalkotójaként az utókor a tibetológia megteremtőjeként tiszteli.
MTI; Erdély.ma
Kőrösi Csoma Sándor Napok kezdődtek Kovásznán és Csomakőrösön. Ebből az alkalomból a Kelet magyar kutatóiról nyílik kiállítás, illetve megújul a nyelvtudós tiszteletére szülőfalujában kialakított emlékszoba.
A szombatig tartó rendezvénynek nagy hagyománya van, először 1990-ben szervezték meg a Kőrösi-napokat. Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke az MTI-nek elmondta: idén a Kovászna megyei önkormányzat és a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi fiókintézete is bekapcsolódott a rendezvény szervezésébe. Az események nagy része a háromszéki Kovászna üdülővárosban zajlik.
A Balassi Intézet szervezésében mutatják be a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Magyar Tudományos Akadémia által készített kiállítást, amely a Kelet leghíresebb magyar kutatóinak állít emléket. Levetítik Bonta Zoltánnak a Zangla – Csoma nyoma című dokumentumfilmjét, majd Kőrösi Csoma Sándor című rádiójátékát egy helyi rádió sugározza.
Csomakőrösön, a tudós szülőfalujában Magyarország csíkszeredai főkonzulátusa, valamint a Balassi Intézet kezdeményezésére megújul a Csomakőrösi Emlékszoba, amelyet a helyi református egyház működtet.
Gazda József elmondta: a rendezvény programja egyrészt már hagyománnyá vált kulturális eseményeket tartalmaz, de vannak újdonságok is. Ezek közé tartozik, hogy a dalai láma képviselője egy kiállítást hoz el Háromszékre.
A programok közül kiemelte a nyelvtudósról szóló tudományos konferenciát is, amely a Kötődések címet viseli.
Kőrösi Csoma Sándor (1784-1842) a magyarság keleti gyökereit kutatni indult el Ázsiába. Utazása kitűzött célját nem sikerült teljesítenie, de a tibeti nyelv első szótárának és nyelvtanának megalkotójaként az utókor a tibetológia megteremtőjeként tiszteli.
MTI; Erdély.ma
2017. április 6.
Egyre nagyobb gondot okozhatnak a migránsok Romániában
Intenzívebben próbálkoznak a migránsok Szerbiából román területre jutni, majd onnan Magyarország felé folytatni útjukat – mondta a magyar miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatornán szerda este.
Bakondi György, akit arról kérdezték a műsorban, hogy egy hét alatt 240 határsértőt fogtak el a román hatóságok, úgy fogalmazott: ez a hír azt jelenti, hogy Szerbiából azok a migránsok, akik eddig a magyar határon „kísérleteztek", kisebb-nagyobb csoportokban, embercsempészek szervezésében „intenzívebben" kezdenek átszökni román területre, és kísérletet tesznek arra, hogy Romániából Magyarország felé folytassák útjukat vonatokon, kamionokban, valamint gyalog, a zöld határon.
Jelezte: az a kérdés, hogy a jelenleg „kissé akadozó" szerb-román határőrizeti együttműködés rosszabbodhat-e, mert például ha a szerbek nem veszik vissza a románok által elfogott, Szerbiából érkezett embereket, az egy idő után gondot okozhat Romániában.
Közölte: a román határőrizeti szervek részben már a szerb határon elfogják a „kísérletezőket", illetve a magyar határ térségében is aktív a román határőrizet, és sok oda érkezőt fognak el. Rendszeres az információcsere a román határőrizeti szervekkel, és vissza is fogadják azokat, akiket a magyar hatóságok fognak el – mondta Bakondi György.
MTI; Erdély.ma
Intenzívebben próbálkoznak a migránsok Szerbiából román területre jutni, majd onnan Magyarország felé folytatni útjukat – mondta a magyar miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatornán szerda este.
Bakondi György, akit arról kérdezték a műsorban, hogy egy hét alatt 240 határsértőt fogtak el a román hatóságok, úgy fogalmazott: ez a hír azt jelenti, hogy Szerbiából azok a migránsok, akik eddig a magyar határon „kísérleteztek", kisebb-nagyobb csoportokban, embercsempészek szervezésében „intenzívebben" kezdenek átszökni román területre, és kísérletet tesznek arra, hogy Romániából Magyarország felé folytassák útjukat vonatokon, kamionokban, valamint gyalog, a zöld határon.
Jelezte: az a kérdés, hogy a jelenleg „kissé akadozó" szerb-román határőrizeti együttműködés rosszabbodhat-e, mert például ha a szerbek nem veszik vissza a románok által elfogott, Szerbiából érkezett embereket, az egy idő után gondot okozhat Romániában.
Közölte: a román határőrizeti szervek részben már a szerb határon elfogják a „kísérletezőket", illetve a magyar határ térségében is aktív a román határőrizet, és sok oda érkezőt fognak el. Rendszeres az információcsere a román határőrizeti szervekkel, és vissza is fogadják azokat, akiket a magyar hatóságok fognak el – mondta Bakondi György.
MTI; Erdély.ma
2017. április 6.
Politikai játszmák eszköze lett a marosvásárhelyi katolikus iskola?
A marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum ügyének azonnali kivizsgálását kérik az iskolában tanuló gyermekek szülei.
Közleményében a Civilek a Katolikus Iskoláért szülői csoport felszólítja a közösséget képviselő politikusokat, sürgősen tegyenek feljelentést az Országos Korrupcióellenes Ügyészségen ismeretlen tettes ellen az iskolát ért folyamatos törvénytelenségek miatt. Alapos gyanújuk van arra nézve, hogy tudatosan ellehetetlenítik a tanintézmény létezését, súlyosan megsértve ezzel az Alkotmányt. Az érintett szülők az ügy azonnali kivizsgálását kérik.
A közlemény szerint tudomásukra jutott, hogy Horatiu Lobont iskolákért felelős városházi aligazgató határozattervezetet nyújtott be, melyben azt javasolja: fosszák meg a katolikus iskolát önálló jogi személyiségétől, és osszák szét azt a Bolyai Farkas Líceum és az Unirea Főgimnázium között. Jelzik: ez számukra elfogadhatatlan. Arra kérik a helyi tanács RMDSZ frakcióját, ígéretéhez híven álljon ki az iskola mellett.
Csütörtökön 14 órára tűzte ki a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal azt a tanácsülést, amelyen tárgyalják a Maros megyei Főtanfelügyelőség 75-ös számú döntését, mely szerint a jövő évi iskolahálóból kihagyják a Római Katolikus Teológiai Líceumot és 7 óvodát. Az egyetlen megoldás, hogy a testület nem fogadja ezt el.
Marosvásárhelyi Rádió; Erdély.ma
A marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum ügyének azonnali kivizsgálását kérik az iskolában tanuló gyermekek szülei.
Közleményében a Civilek a Katolikus Iskoláért szülői csoport felszólítja a közösséget képviselő politikusokat, sürgősen tegyenek feljelentést az Országos Korrupcióellenes Ügyészségen ismeretlen tettes ellen az iskolát ért folyamatos törvénytelenségek miatt. Alapos gyanújuk van arra nézve, hogy tudatosan ellehetetlenítik a tanintézmény létezését, súlyosan megsértve ezzel az Alkotmányt. Az érintett szülők az ügy azonnali kivizsgálását kérik.
A közlemény szerint tudomásukra jutott, hogy Horatiu Lobont iskolákért felelős városházi aligazgató határozattervezetet nyújtott be, melyben azt javasolja: fosszák meg a katolikus iskolát önálló jogi személyiségétől, és osszák szét azt a Bolyai Farkas Líceum és az Unirea Főgimnázium között. Jelzik: ez számukra elfogadhatatlan. Arra kérik a helyi tanács RMDSZ frakcióját, ígéretéhez híven álljon ki az iskola mellett.
Csütörtökön 14 órára tűzte ki a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal azt a tanácsülést, amelyen tárgyalják a Maros megyei Főtanfelügyelőség 75-ös számú döntését, mely szerint a jövő évi iskolahálóból kihagyják a Római Katolikus Teológiai Líceumot és 7 óvodát. Az egyetlen megoldás, hogy a testület nem fogadja ezt el.
Marosvásárhelyi Rádió; Erdély.ma
2017. április 6.
Több mint ezren követeltek élhetőbb életteret Gyergyószentmiklóson
Rendet, rendet, rendet – kiáltotta az a több mint ezer személy Gyergyószentmiklóson, akik a közbiztonságért szervezett tüntetésre gyűltek össze a művelődési ház előtt. A lakosság soraiban volt több kárvallott – köztük az a személy is, akitől múlt héten 30 ezer lejt loptak el –, illetve jelen voltak a rendőrség, tűzoltóság, mentőszolgálat képviselői és a Gyergyói-medence polgárőrei is.
A Gyergyószentmiklósi Polgárőrség és az Arbor Vállalkozók Szövetsége által szervezett tüntetés békésen zajlott. A felszólalók kéréseiknek adtak hangot, elítélve az önbíráskodást. Az ő meglátásuk szerint a több mint ezer résztvevő bizonyíték arra, hogy Gyergyó népe képes együtt erőt felmutatni, kiállni követelése mellett, hogy joga van egy élhető élettérhez.
Kiskorúak nagy zsákmánya
Egy gyergyószentmiklósi útkereszteződésnél lévő autó jobb első üléséről emelt el harmincezer lejt egy kiskorú, míg társa elterelte a figyelmet.
Bajkó Tibor az Arbor Vállalkozók Szövetsége nevében, illetve Bajkó László a Gyergyószentmiklósi Polgárőrség elöljárójaként vázolta a kialakult helyzetet. Többször hangsúlyozták: nem székely-roma konfliktus kerekedett ki a közrend hiányosságaiból, hanem az adófizető polgárok életének ellehetetlenítése azok által, akik sem Isten, sem ember törvényeit nem tartják szem előtt.
A szervezők mellett mikrofonhoz lépett Keresztes Zoltán, a Szent István plébánia plébánosa, kijelentve: „A bűnnek törvényszerűsége és történelme van. Törvényszerűsége a lejtő törvénye. Talán még emlékezünk rá elemi iskolai tanulmányaikból, ha egy tárgyat lejtőre helyezünk, akkor az egyre sebesebben fog lefelé gördülni. Hasonló módon az, aki elindul a bűn útján, egyre növekvő sebességgel halad ezen a lejtőn. A bűn történelme pedig azt mondja, hogy a nagy bukásoknak is van előzménye, éspedig apró áthágások, törvényszegések jelzik a megtett utat. Ezek megtétele előtt kell megállítsuk, figyelmeztessük egymást, hogy ne essünk önbíráskodásba.” Csergő Tibor történelemtanár, a múzeum igazgatója elmondta, tősgyökeres gyergyószentmiklósiként ismeri a várost és lakóit, van tudása az évszázados múltjáról is, és protestál azért, hogy a csapnivaló közbiztonság tovább ne romoljon.
Romák házát gyújtották fel Gyergyószentmiklóson
Minden valószínűség szerint szándékos tűzokozás miatt kapott lángra pénteken este egy roma család háza Gyergyószentmiklóson. A hatóságok szerint az ügy összefügghet az egy nappal korábban a városban elkövetett nagy értékű lopással.
Az Erdélyi Magyar Ifjak tagja, a 17 esztendős Nagy Áron tette a legnagyobb benyomást a tömegre, közölve: „Itt születtem, itt nőttem fel, itt tanulok, első lépésem is ehhez a városhoz köthető, mégis arrafelé lépdelek, hogy diplomázás után hová is kellene költöznöm. Pedig valójában a gondolat is megrémít, hogy máshol kell majd élnem, és egyedül lábra állnom.”
A középiskolás városlakó leszögezte: Szeretem a szülővárosom. Felnőttek, győzzetek meg, hogy tudunk vigyázni egymásra! Egy petíciót olvastak fel a tüntetésszervezők, a város polgármesteréhez intézve azon kéréseket, melyekkel a jelenlévők közfelkiáltással egyetértettek. Tegyen meg mindent annak érdekében a város első embere, hogy az alkotmányos jogként járó közbiztonságot a legmagasabb szintre emelje a rendelkezésére álló törvényes eszközökkel. A helyzet normalizálódásáért kérték, Nagy Zoltán tegyen lépéseket a békés együttélés szabályainak betartatására, a közbiztonság megerősítéséért hozzon létre egy bizottságot a hatóságok és civil szervezetek képviselőinek bevonásával. Haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat a roma közösséggel a lopás, verekedés, fenyegetés és más félelmet gerjesztő tevékenységek felszámolása érdekében. Kérje fel ugyanakkor a város roma lakót, hogy határolódjanak el a problémákat okozó családok tettétől, és vállaljanak részt a törvénytelenségek visszaszorításában. A város közterületein, a kritikusnak ítélt gócpontokon mihamarabb történjen meg a kamerarendszer telepítése, kérje fel a kereskedelmi szereplőket, hogy a vállalkozásokhoz tartozó magánparkolókban gondoskodjanak a vásárlók biztonságáról. Szenteljen nagyobb figyelmet a lakosságtól beérkező panaszok, problémák megoldására. Kérje fel a parlamenti képviselőket, nyújtsanak be módosító javaslatot például a kiskorúakat bűnözésre kényszerítő szülők felelősségre vonásáért, a ki nem fizetett büntetések behajtásának segítésére, a koldulás felszámolására. A megoldás a lakosságon is áll Tisztán értettem a felkérést, és érzem a súlyát a feladatomnak. De ehhez az önök segítségére is szükség van – fogalmazott Nagy Zoltán polgármester, átvéve a petíció szövegét. Elmondta, a közrendi hatóságokkal éppen a csütörtöki napon is történt egyeztetés, és biztosította a jelenlévőket, hogy a rendfenntartó szervek eltökéltek abbeli szándékukban, hogy a városban mihamarabb visszaálljon a rend, a város minden egyes lakójának ne csak jogai, hanem kötelezettségei is legyenek.
„Szükség van viszont arra, hogy a hatósági és önkormányzati intézkedések mellett önök is segítsenek. Számítunk önökre abban, hogy nem sarkalljuk aprópénzzel további kéregetésre az erre szakosodott lakókat, nem adunk el területeket, családi házakat bosszúból vagy más indulatoktól vezérelve olyan személyeknek, akik nem képesek a társadalmi együttélés minimális szabályait betartani. Nem vásárolunk olyan tárgyakat, amelyek tulajdonjoga nem tisztázott, nem veszünk ilyen fát, erdei gyümölcsöt, nem támogatjuk azokat a tevékenységeket, amelyek végül retorziókba és önbíráskodásba fulladnak.” A polgármester higgadtságot és felelős magatartást kért minden lakostól. A gyülekezés másfél óra után békésen ért véget.
Balázs Katalin / Székelyhon.ro
Rendet, rendet, rendet – kiáltotta az a több mint ezer személy Gyergyószentmiklóson, akik a közbiztonságért szervezett tüntetésre gyűltek össze a művelődési ház előtt. A lakosság soraiban volt több kárvallott – köztük az a személy is, akitől múlt héten 30 ezer lejt loptak el –, illetve jelen voltak a rendőrség, tűzoltóság, mentőszolgálat képviselői és a Gyergyói-medence polgárőrei is.
A Gyergyószentmiklósi Polgárőrség és az Arbor Vállalkozók Szövetsége által szervezett tüntetés békésen zajlott. A felszólalók kéréseiknek adtak hangot, elítélve az önbíráskodást. Az ő meglátásuk szerint a több mint ezer résztvevő bizonyíték arra, hogy Gyergyó népe képes együtt erőt felmutatni, kiállni követelése mellett, hogy joga van egy élhető élettérhez.
Kiskorúak nagy zsákmánya
Egy gyergyószentmiklósi útkereszteződésnél lévő autó jobb első üléséről emelt el harmincezer lejt egy kiskorú, míg társa elterelte a figyelmet.
Bajkó Tibor az Arbor Vállalkozók Szövetsége nevében, illetve Bajkó László a Gyergyószentmiklósi Polgárőrség elöljárójaként vázolta a kialakult helyzetet. Többször hangsúlyozták: nem székely-roma konfliktus kerekedett ki a közrend hiányosságaiból, hanem az adófizető polgárok életének ellehetetlenítése azok által, akik sem Isten, sem ember törvényeit nem tartják szem előtt.
A szervezők mellett mikrofonhoz lépett Keresztes Zoltán, a Szent István plébánia plébánosa, kijelentve: „A bűnnek törvényszerűsége és történelme van. Törvényszerűsége a lejtő törvénye. Talán még emlékezünk rá elemi iskolai tanulmányaikból, ha egy tárgyat lejtőre helyezünk, akkor az egyre sebesebben fog lefelé gördülni. Hasonló módon az, aki elindul a bűn útján, egyre növekvő sebességgel halad ezen a lejtőn. A bűn történelme pedig azt mondja, hogy a nagy bukásoknak is van előzménye, éspedig apró áthágások, törvényszegések jelzik a megtett utat. Ezek megtétele előtt kell megállítsuk, figyelmeztessük egymást, hogy ne essünk önbíráskodásba.” Csergő Tibor történelemtanár, a múzeum igazgatója elmondta, tősgyökeres gyergyószentmiklósiként ismeri a várost és lakóit, van tudása az évszázados múltjáról is, és protestál azért, hogy a csapnivaló közbiztonság tovább ne romoljon.
Romák házát gyújtották fel Gyergyószentmiklóson
Minden valószínűség szerint szándékos tűzokozás miatt kapott lángra pénteken este egy roma család háza Gyergyószentmiklóson. A hatóságok szerint az ügy összefügghet az egy nappal korábban a városban elkövetett nagy értékű lopással.
Az Erdélyi Magyar Ifjak tagja, a 17 esztendős Nagy Áron tette a legnagyobb benyomást a tömegre, közölve: „Itt születtem, itt nőttem fel, itt tanulok, első lépésem is ehhez a városhoz köthető, mégis arrafelé lépdelek, hogy diplomázás után hová is kellene költöznöm. Pedig valójában a gondolat is megrémít, hogy máshol kell majd élnem, és egyedül lábra állnom.”
A középiskolás városlakó leszögezte: Szeretem a szülővárosom. Felnőttek, győzzetek meg, hogy tudunk vigyázni egymásra! Egy petíciót olvastak fel a tüntetésszervezők, a város polgármesteréhez intézve azon kéréseket, melyekkel a jelenlévők közfelkiáltással egyetértettek. Tegyen meg mindent annak érdekében a város első embere, hogy az alkotmányos jogként járó közbiztonságot a legmagasabb szintre emelje a rendelkezésére álló törvényes eszközökkel. A helyzet normalizálódásáért kérték, Nagy Zoltán tegyen lépéseket a békés együttélés szabályainak betartatására, a közbiztonság megerősítéséért hozzon létre egy bizottságot a hatóságok és civil szervezetek képviselőinek bevonásával. Haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat a roma közösséggel a lopás, verekedés, fenyegetés és más félelmet gerjesztő tevékenységek felszámolása érdekében. Kérje fel ugyanakkor a város roma lakót, hogy határolódjanak el a problémákat okozó családok tettétől, és vállaljanak részt a törvénytelenségek visszaszorításában. A város közterületein, a kritikusnak ítélt gócpontokon mihamarabb történjen meg a kamerarendszer telepítése, kérje fel a kereskedelmi szereplőket, hogy a vállalkozásokhoz tartozó magánparkolókban gondoskodjanak a vásárlók biztonságáról. Szenteljen nagyobb figyelmet a lakosságtól beérkező panaszok, problémák megoldására. Kérje fel a parlamenti képviselőket, nyújtsanak be módosító javaslatot például a kiskorúakat bűnözésre kényszerítő szülők felelősségre vonásáért, a ki nem fizetett büntetések behajtásának segítésére, a koldulás felszámolására. A megoldás a lakosságon is áll Tisztán értettem a felkérést, és érzem a súlyát a feladatomnak. De ehhez az önök segítségére is szükség van – fogalmazott Nagy Zoltán polgármester, átvéve a petíció szövegét. Elmondta, a közrendi hatóságokkal éppen a csütörtöki napon is történt egyeztetés, és biztosította a jelenlévőket, hogy a rendfenntartó szervek eltökéltek abbeli szándékukban, hogy a városban mihamarabb visszaálljon a rend, a város minden egyes lakójának ne csak jogai, hanem kötelezettségei is legyenek.
„Szükség van viszont arra, hogy a hatósági és önkormányzati intézkedések mellett önök is segítsenek. Számítunk önökre abban, hogy nem sarkalljuk aprópénzzel további kéregetésre az erre szakosodott lakókat, nem adunk el területeket, családi házakat bosszúból vagy más indulatoktól vezérelve olyan személyeknek, akik nem képesek a társadalmi együttélés minimális szabályait betartani. Nem vásárolunk olyan tárgyakat, amelyek tulajdonjoga nem tisztázott, nem veszünk ilyen fát, erdei gyümölcsöt, nem támogatjuk azokat a tevékenységeket, amelyek végül retorziókba és önbíráskodásba fulladnak.” A polgármester higgadtságot és felelős magatartást kért minden lakostól. A gyülekezés másfél óra után békésen ért véget.
Balázs Katalin / Székelyhon.ro
2017. április 6.
Nincs iskolahálózat, lemondásra szólították fel az oktatási ügyekkel foglalkozó osztály vezetőjét
Bár a Civilek a Katolikus Iskoláért szülői közösség szóvivője szerint a csütörtöki marosvásárhelyi önkormányzati ülésen történtek egy új kezdet lehetőségét jelenthetik, az iskolahálózatra vonatkozó határozattervezet leszavazása után tulajdonképpen senki nem tudta, hogy mi lehetne a következő lépés.
A napirendi pontok között a 27-es számú volt az iskolahálózatra vonatkozó határozattervezet, amit közmegegyezéssel első helyre tettek a képviselők a csütörtöki tanácsülésen. De még mielőtt szavaztak volna, többen is szót kértek.
Peti András felolvasta magyar és román nyelven a szülők beadványát, amelyben a határozattervezet módosítását kérték, majd Hermann Mark javasolta a vegyes bizottság felállítását, amely megoldást kereshetne a katolikus iskola problémájára, ugyanakkor a Szabad Emberek Pártja (POL) frakció nevében felszólította Horaţiu Lobonţot, a városháza oktatási ügyekkel foglalkozó osztályának vezetőjét, hogy távozzon funkciójából. A felszólalók között Claudiu Maior, a polgármester személyes tanácsadója védelmébe vette Lobonțot, illetve felelősségre vonta Hermannt, hogy csak cirkuszt akarnak és nem az ügy megoldásáért fáradoznak. A szülők részéről hujjogatás fogadta Maior hozzászólását, Hermann Mark pedig úgy fogalmazott, hogy olyan személy fegyelmez minket, akinek nem is szabadna itt lennie, amit a teremben ülő civilek is megerősítettek azzal, hogy akit elítéltek, annak nincs keresnivalója a városházán, felszólalnia sem volna szabad.
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke, parlamenti képviselő is szót kért, és elmondta, a szülők bebizonyították, hogy türelmesek, minden utat végigjártak, amit végigjárhattak, a polgármesteri hivatalnak, az önkormányzatnak, a tanfelügyelőségnek pedig kutyakötelessége megoldani az iskola helyzetét és nem játszani több mint négyszáz gyerek sorsával. Végül Csíki Zsolt, az RMDSZ-frakció elnöke kijelentette: az iskolahálózatot olyan formában, ahogyan a határozattervezetben szerepel, az RMDSZ-es tanácsosok nem fogják megszavazni. Hozzátette, hogy az RMDSZ végig kiáll az iskola és a szülők mellett, és nem adja fel a küzdelmet. Végül a jelen lévő 22 tanácsosból 17-en nemmel szavaztak, 4-en igennel, egy személy pedig tartózkodott. A határozattervezet leszavazását követően a szülők kivonultak az ülésteremből. Csíky Csengele, a Civilek a Katolikus Iskoláért szülői közösség szóvivője úgy értékelte a sajtónak a történteket, hogy ez egy új kezdet lehetősége, aminek már november közepén meg kellett volna történnie.
Végre a sarkára állt a politikum is, és végre a mi akaratunkat tükrözi, ami ma történt – mondta, hozzátéve, hogy a városháza minden lépését követni fogják, és nem hagyják abba a nyomásgyakorlást. A szülői csoport a folyosón tartózkodó Horațiu Lobonțot is megpróbálta kérdőre vonni, ahogyan Claudiu Maiort is. A polgármester tanácsadója elszaladt a szülők elől, Lobonț viszont megpróbált magyarázkodni, hogy ő nem ellenzi a katolikus iskolát, és az iskolahálózatért tulajdonképpen nem is az általa vezetett hivatal felelős, hanem a tanfelügyelőség. Fél a DNA-tól? – kérdezték a szülők a távozó osztályvezetőt, aki erre azt válaszolta, hogy sok mindentől fél.
Antal Erika / Székelyhon.ro
Bár a Civilek a Katolikus Iskoláért szülői közösség szóvivője szerint a csütörtöki marosvásárhelyi önkormányzati ülésen történtek egy új kezdet lehetőségét jelenthetik, az iskolahálózatra vonatkozó határozattervezet leszavazása után tulajdonképpen senki nem tudta, hogy mi lehetne a következő lépés.
A napirendi pontok között a 27-es számú volt az iskolahálózatra vonatkozó határozattervezet, amit közmegegyezéssel első helyre tettek a képviselők a csütörtöki tanácsülésen. De még mielőtt szavaztak volna, többen is szót kértek.
Peti András felolvasta magyar és román nyelven a szülők beadványát, amelyben a határozattervezet módosítását kérték, majd Hermann Mark javasolta a vegyes bizottság felállítását, amely megoldást kereshetne a katolikus iskola problémájára, ugyanakkor a Szabad Emberek Pártja (POL) frakció nevében felszólította Horaţiu Lobonţot, a városháza oktatási ügyekkel foglalkozó osztályának vezetőjét, hogy távozzon funkciójából. A felszólalók között Claudiu Maior, a polgármester személyes tanácsadója védelmébe vette Lobonțot, illetve felelősségre vonta Hermannt, hogy csak cirkuszt akarnak és nem az ügy megoldásáért fáradoznak. A szülők részéről hujjogatás fogadta Maior hozzászólását, Hermann Mark pedig úgy fogalmazott, hogy olyan személy fegyelmez minket, akinek nem is szabadna itt lennie, amit a teremben ülő civilek is megerősítettek azzal, hogy akit elítéltek, annak nincs keresnivalója a városházán, felszólalnia sem volna szabad.
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke, parlamenti képviselő is szót kért, és elmondta, a szülők bebizonyították, hogy türelmesek, minden utat végigjártak, amit végigjárhattak, a polgármesteri hivatalnak, az önkormányzatnak, a tanfelügyelőségnek pedig kutyakötelessége megoldani az iskola helyzetét és nem játszani több mint négyszáz gyerek sorsával. Végül Csíki Zsolt, az RMDSZ-frakció elnöke kijelentette: az iskolahálózatot olyan formában, ahogyan a határozattervezetben szerepel, az RMDSZ-es tanácsosok nem fogják megszavazni. Hozzátette, hogy az RMDSZ végig kiáll az iskola és a szülők mellett, és nem adja fel a küzdelmet. Végül a jelen lévő 22 tanácsosból 17-en nemmel szavaztak, 4-en igennel, egy személy pedig tartózkodott. A határozattervezet leszavazását követően a szülők kivonultak az ülésteremből. Csíky Csengele, a Civilek a Katolikus Iskoláért szülői közösség szóvivője úgy értékelte a sajtónak a történteket, hogy ez egy új kezdet lehetősége, aminek már november közepén meg kellett volna történnie.
Végre a sarkára állt a politikum is, és végre a mi akaratunkat tükrözi, ami ma történt – mondta, hozzátéve, hogy a városháza minden lépését követni fogják, és nem hagyják abba a nyomásgyakorlást. A szülői csoport a folyosón tartózkodó Horațiu Lobonțot is megpróbálta kérdőre vonni, ahogyan Claudiu Maiort is. A polgármester tanácsadója elszaladt a szülők elől, Lobonț viszont megpróbált magyarázkodni, hogy ő nem ellenzi a katolikus iskolát, és az iskolahálózatért tulajdonképpen nem is az általa vezetett hivatal felelős, hanem a tanfelügyelőség. Fél a DNA-tól? – kérdezték a szülők a távozó osztályvezetőt, aki erre azt válaszolta, hogy sok mindentől fél.
Antal Erika / Székelyhon.ro
2017. április 6.
Négy év múlva jön a könnyített román vizsga
A román nyelv és irodalmat sajátos tanterv alapján tanuló diákok sajátos, könnyített tételekből záróvizsgáznak majd – ezt szögezi le az RMDSZ törvénymódosítási javaslata, amit elfogadott a képviselőház.
Megkeresésünkre Szabó Ödön RMDSZ-képviselő, a módosító javaslatok kidolgozója elmondta, annak szerették volna elejét venni, hogy a gyereket évekig fociból edzik, majd a záróvizsgán végül kézilabdából állítják pályára. A 2011-es tanügyi törvény kisebbségi fejezetében szerepel, hogy az érintett diákok sajátos tanterv szerint tanulják a román nyelvet. Ennek az életbe léptetésére van egy ütemterv, jelenleg az alsó tagozatban, tehát előkészítő osztálytól negyedik osztályig tanulják a magyar diákok nem anyanyelvként a románt, és idén az öt-nyolc osztályra is elfogadták a speciális tantervet. A következő tanévtől tehát az ötödikesek tanulnak ez alapján – részletezte Szabó Ödön. Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese, az oktatási bizottság alelnöke rámutatott, a módosítással azt orvosolják, hogy sem az oktatási törvényben, sem a minisztérium szabályzatában nem szerepel, hogy a már speciális tantervből tanuló diákok erre a tantervre épülő sajátos tételeket kapnak majd a különböző záróvizsgákon, vagyis a nyolcadik osztályt záró képességvizsgán, majd az érettségin. A politikus abban bízik, hogy döntő házként a szenátus is megszavazza javaslatát, és még ebben az évben megjelenik a Hivatalos Közlönyben. Mivel a sajátos tantervet lépésről lépésre vezeti be az oktatási minisztérium, ezért a mostani negyedik osztályosok vizsgáznak majd speciális, könnyebb tételekből. Kérdésünkre ugyanakkor Szabó Ödön kifejtette, elviekben a minisztérium dönthet úgy, hogy nagyobbakat lép ebben a kérdésben, és gyorsabban életbe lépteti a speciális tanterveket, tehát egy időben például a hatodik, hetedik és nyolcadik osztályokban. Hangsúlyozta, ebben a kérdésben a parlamentnek nincs hatásköre, ezt csak kormányzati eszközökkel tudná megsürgetni az RMDSZ, miközben jelenleg csak parlamenti együttműködésre van szerződésük a kormánypártokkal. Szabó Ödön szerint mentalitásváltást jelez, hogy a javaslatát nagy többséggel támogatta az alsóház, megértették, hogy nem várható el egy anyanyelvi környezetben élő diáktól, hogy egy másik nyelvből produkáljon anyanyelvi szintű záróvizsgát.
Bíró Blanka / Székelyhon.ro
A román nyelv és irodalmat sajátos tanterv alapján tanuló diákok sajátos, könnyített tételekből záróvizsgáznak majd – ezt szögezi le az RMDSZ törvénymódosítási javaslata, amit elfogadott a képviselőház.
Megkeresésünkre Szabó Ödön RMDSZ-képviselő, a módosító javaslatok kidolgozója elmondta, annak szerették volna elejét venni, hogy a gyereket évekig fociból edzik, majd a záróvizsgán végül kézilabdából állítják pályára. A 2011-es tanügyi törvény kisebbségi fejezetében szerepel, hogy az érintett diákok sajátos tanterv szerint tanulják a román nyelvet. Ennek az életbe léptetésére van egy ütemterv, jelenleg az alsó tagozatban, tehát előkészítő osztálytól negyedik osztályig tanulják a magyar diákok nem anyanyelvként a románt, és idén az öt-nyolc osztályra is elfogadták a speciális tantervet. A következő tanévtől tehát az ötödikesek tanulnak ez alapján – részletezte Szabó Ödön. Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese, az oktatási bizottság alelnöke rámutatott, a módosítással azt orvosolják, hogy sem az oktatási törvényben, sem a minisztérium szabályzatában nem szerepel, hogy a már speciális tantervből tanuló diákok erre a tantervre épülő sajátos tételeket kapnak majd a különböző záróvizsgákon, vagyis a nyolcadik osztályt záró képességvizsgán, majd az érettségin. A politikus abban bízik, hogy döntő házként a szenátus is megszavazza javaslatát, és még ebben az évben megjelenik a Hivatalos Közlönyben. Mivel a sajátos tantervet lépésről lépésre vezeti be az oktatási minisztérium, ezért a mostani negyedik osztályosok vizsgáznak majd speciális, könnyebb tételekből. Kérdésünkre ugyanakkor Szabó Ödön kifejtette, elviekben a minisztérium dönthet úgy, hogy nagyobbakat lép ebben a kérdésben, és gyorsabban életbe lépteti a speciális tanterveket, tehát egy időben például a hatodik, hetedik és nyolcadik osztályokban. Hangsúlyozta, ebben a kérdésben a parlamentnek nincs hatásköre, ezt csak kormányzati eszközökkel tudná megsürgetni az RMDSZ, miközben jelenleg csak parlamenti együttműködésre van szerződésük a kormánypártokkal. Szabó Ödön szerint mentalitásváltást jelez, hogy a javaslatát nagy többséggel támogatta az alsóház, megértették, hogy nem várható el egy anyanyelvi környezetben élő diáktól, hogy egy másik nyelvből produkáljon anyanyelvi szintű záróvizsgát.
Bíró Blanka / Székelyhon.ro
2017. április 6.
Székelyföldi kutatók munkáját segíti a Magyar Tudományos Akadémia
A székelyföldi tudományművelés intézményesülésében, szakmaiságának erősödésében többféle módon vállalt és vállal ma is nagyon fontos szerepet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA).
Bíró A. Zoltán, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem professzora szerint a támogatások fontos hozadéka, hogy sok – a székelyföldi térségére vonatkozó – nívós tudományos munka született az elmúlt időszakban. Bíró elmondta, a térségben kevés a kutatási intézmény, viszont számos, különböző kutatási területeken tevékenykedő szakember van. Így az MTA által nyújtott támogatás fontos szerepet játszik a székelyföldre vonatkozó tudományos munkák megszületésében. „Ennek a szerepvállalásnak a legfontosabb lépése az a döntés volt, amely az MTA köztestületi tagság intézményét kiterjesztette a határon túli tudományosság képviselőire, kialakítva ezzel a szakmai-szervezeti integrálódás új kereteit és lehetőségeit” – fogalmazott. Az 1996-ban létrejött Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Biztosság már tevékenysége kezdetétől bekapcsolta a szervezeti-hálózati keretbe a Székelyföldön tevékenykedő kutatókat is. Az MTA intézményi keretében szerveződött meg 1997-ben és működik ma is egy támogatási program, amely pályázati formában, minden tudományterület képviselői számára lehetőséget kínál egyéni és csoportos szakmai programok (tanulmányutak, kutatások, publikációk, szakmai rendezvényeken való részvétel) lebonyolítására. Ezzel a ma is működő támogatási lehetőséggel az évek során sok székelyföldi kutató élt. Közülük nem kevesen a társadalomtudományok területén nyújtottak be sikeresnek bizonyuló pályázatokat. Az elkészült szakmai munkák sokfélesége egyértelműen jelzi azt, hogy a társadalom- és tudománytörténeti kutatásokból a fejlesztéspolitikáig és a mindennapi élet aktuális folyamatait vizsgáló elemzésekig a társadalomtudomány ebben a térségben minden területen erősödik – áll a Székelyföldi társadalomtudományi kutatások a DOMUS program támogatásával című témához kapcsoló könyvben.
Molnár Rajmond / Székelyhon.ro
A székelyföldi tudományművelés intézményesülésében, szakmaiságának erősödésében többféle módon vállalt és vállal ma is nagyon fontos szerepet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA).
Bíró A. Zoltán, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem professzora szerint a támogatások fontos hozadéka, hogy sok – a székelyföldi térségére vonatkozó – nívós tudományos munka született az elmúlt időszakban. Bíró elmondta, a térségben kevés a kutatási intézmény, viszont számos, különböző kutatási területeken tevékenykedő szakember van. Így az MTA által nyújtott támogatás fontos szerepet játszik a székelyföldre vonatkozó tudományos munkák megszületésében. „Ennek a szerepvállalásnak a legfontosabb lépése az a döntés volt, amely az MTA köztestületi tagság intézményét kiterjesztette a határon túli tudományosság képviselőire, kialakítva ezzel a szakmai-szervezeti integrálódás új kereteit és lehetőségeit” – fogalmazott. Az 1996-ban létrejött Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Biztosság már tevékenysége kezdetétől bekapcsolta a szervezeti-hálózati keretbe a Székelyföldön tevékenykedő kutatókat is. Az MTA intézményi keretében szerveződött meg 1997-ben és működik ma is egy támogatási program, amely pályázati formában, minden tudományterület képviselői számára lehetőséget kínál egyéni és csoportos szakmai programok (tanulmányutak, kutatások, publikációk, szakmai rendezvényeken való részvétel) lebonyolítására. Ezzel a ma is működő támogatási lehetőséggel az évek során sok székelyföldi kutató élt. Közülük nem kevesen a társadalomtudományok területén nyújtottak be sikeresnek bizonyuló pályázatokat. Az elkészült szakmai munkák sokfélesége egyértelműen jelzi azt, hogy a társadalom- és tudománytörténeti kutatásokból a fejlesztéspolitikáig és a mindennapi élet aktuális folyamatait vizsgáló elemzésekig a társadalomtudomány ebben a térségben minden területen erősödik – áll a Székelyföldi társadalomtudományi kutatások a DOMUS program támogatásával című témához kapcsoló könyvben.
Molnár Rajmond / Székelyhon.ro
2017. április 6.
Jogsérelmeink lajstromáról (Beszélgetés Benkő Erika parlamenti képviselővel )
Romániában tájékozódnak a héten az Európa Tanács (ET) szakértői a kisebbségvédelmi keretegyezmény ratifikálásakor tett romániai vállalások tiszteletben tartásáról. A román kormány két és fél éves késsel, tavaly márciusban küldte el erről szóló jelentését, az általuk festett túlzottan rózsaszín képet igyekeztek ellensúlyozni árnyékjelentésükben a magyarság képviselői. Dokumentumot állítottak össze a jogsérelmekről civil szervezetek és az RMDSZ is, most az ET küldötteinek személyesen is elmondhatták kifogásaikat. Az RMDSZ szakértői csoportjának tagja volt Benkő Erika háromszéki képviselő, aki Székelyföld legfontosabb problémáit vázolta a külföldi megfigyelőknek. A hétfői kolozsvári találkozón elhangzottakról kérdeztük. – Annak idején, a kisebbségvédelmi keretegyezmény ratifikálásakor Románia a maximumot vállalta e tekintetben, és aztán nagyon-nagyon keveset teljesített. Erre kívántuk ráirányítani az ET szakértőinek figyelmét, és az én feladatom volt Székelyföld helyzetének ismertetése. Bemutattam a régiót, elmondtam, hogy mi vagyunk az egyetlen olyan nagyszámú, egy tömbben élő nemzeti közösség, amely igényelné, de nincs autonómiája. Kifejtettem, hogy ez hihetetlenül frusztrál bennünket, lévén hogy 1918-ban a modern román állam megalakulásának az autonómia is egyik komponense volt. Ismertettem autonómia-elképzelésünket, elmondtam, nagyon fontos lenne, hogy a román nyelv mellett regionális hivatalos nyelv legyen a magyar, de a pénzügyi autonómia is, és az, hogy a döntések közelebb kerüljenek az emberekhez. Kitértem arra is, hogy próbáltunk referendumot szervezni a székelyföldi fejlesztési régió létrehozataláról, de az állam ezt adminisztratív okokra hivatkozva megakadályozta, pedig a Románia által aláírt nemzetközi szerződések is tiltják, hogy úgy változtassák meg a kisebbségek által lakott adminisztratív egységek határait, hogy módosuljon annak etnikai összetétele. Beszéltem a jelenlegi regionális felosztás gazdasági vonzatairól is, hogy a székelyföldi megyék lényegesen kevesebb uniós pénzt tudnak lehívni, mert a gazdagabb megyék elszívják előlük a forrásokat.
– Nemcsak az autonómiáról, de a jogsérelmekről is beszámolt.
– Először arról szóltam, hogy a székely zászlót minden közterületről igyekeznek eltávolítani, hogy jelenleg több mint ötven per folyik emiatt, pedig nem egy románellenes szimbólum, és tulajdonképpen érthetetlen ez a hadjárat. Beszéltem a kettős mércéről is, hogy Kovászna és Hargita megyének nem lehet megyezászlója, miközben az ország többi megyéjében ezt jóváhagyják. A nyelvi jogokkal kapcsolatosan kitértem arra, hogy hiába vannak törvények erre vonatkozóan, nem tartják be, és a már létező jogokat is megpróbálják visszaszorítani. Példaként említettem, hogy a magyar feliratokkal kapcsolatosan több mint száz per folyik, amelyek egyes esetekben az abszurdum határát súrolják, hiszen Kovászna Megye Tanácsának háromnyelvű fejléce ellen is kifogást emeltek. Kitértem a Városháza, Községháza feliratok miatti eljárásokra. Nagyobb fejezetet szenteltem annak, hogy miként sérül az anyanyelvhasználat az igazságszolgáltatásban, és szóvá tettem, hogy nem biztosított az anyanyelv használata az egészségügyben sem, nem léteznek magyar nyelvű használati utasítások a gyógyszerekhez, az adminisztratív ügyintézés (az orvosok által kiállított receptek, küldőpapírok stb.) csak román nyelven zajlik, és az orvossal is csak akkor tud anyanyelvén beszélni a páciens, ha az éppen magyar. Megemlítettem a diákok nyelvhasználati jogát, hogy fontos dokumentumokat, például a tanulmányi szerződést csak románul kapják meg, de beszéltem a román nyelv oktatásának visszásságairól, hogy bár létezik törvény, de a jelenlegi rossz módszertan megváltoztatása késik, és ez is az állam felelőssége. Emiatt a romániai magyar gyermekek versenyképessége sérül. Megemlítettem, hogy létezik ugyan tankönyv Székelyföld történelméről, de ezt nem használhatják, gyakorlatilag be van tiltva.
– Mit várnak ettől a találkozótól?
– Azt láttam, nagyon széles körű konzultációt folytattak, nemcsak politikusokkal találkoztak, hanem szakértőkkel, civil szervezetek képviselőivel is. Véleményem szerint nagyon fontos, hogy az ideküldött szakértőknek valós képük alakuljon ki a romániai helyzetről. Mert ha születik egy írásos anyag tapasztalataikról, akkor azt a romániai hatóságok sem tekinthetik nem létezőnek. Románia azzal villog, hogy milyen példaértékű módon oldotta meg a kisebbségek helyzetét, de ha az Európa Tanácsnak van egy olyan dokumentuma, amely ennek ellentmond, azzal már lehet kezdeni valamit, fel lehet mutatni nemzetközi fórumokon, és nyomást lehet gyakorolni a román államra, hogy tegyen korrekciós lépéseket. Nagyon fontosnak tartom folyamatosan kivinni a nemzetközi közvélemény elé, hogy problémáink nem megoldottak, ezért is vállaltam, hogy részletesen beszélek ezekről a gondokról, mert egy soha vissza nem térő lehetőség, hogy egy fontos, írott dokumentumba is bekerüljenek sérelmeink.
Farkas Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Romániában tájékozódnak a héten az Európa Tanács (ET) szakértői a kisebbségvédelmi keretegyezmény ratifikálásakor tett romániai vállalások tiszteletben tartásáról. A román kormány két és fél éves késsel, tavaly márciusban küldte el erről szóló jelentését, az általuk festett túlzottan rózsaszín képet igyekeztek ellensúlyozni árnyékjelentésükben a magyarság képviselői. Dokumentumot állítottak össze a jogsérelmekről civil szervezetek és az RMDSZ is, most az ET küldötteinek személyesen is elmondhatták kifogásaikat. Az RMDSZ szakértői csoportjának tagja volt Benkő Erika háromszéki képviselő, aki Székelyföld legfontosabb problémáit vázolta a külföldi megfigyelőknek. A hétfői kolozsvári találkozón elhangzottakról kérdeztük. – Annak idején, a kisebbségvédelmi keretegyezmény ratifikálásakor Románia a maximumot vállalta e tekintetben, és aztán nagyon-nagyon keveset teljesített. Erre kívántuk ráirányítani az ET szakértőinek figyelmét, és az én feladatom volt Székelyföld helyzetének ismertetése. Bemutattam a régiót, elmondtam, hogy mi vagyunk az egyetlen olyan nagyszámú, egy tömbben élő nemzeti közösség, amely igényelné, de nincs autonómiája. Kifejtettem, hogy ez hihetetlenül frusztrál bennünket, lévén hogy 1918-ban a modern román állam megalakulásának az autonómia is egyik komponense volt. Ismertettem autonómia-elképzelésünket, elmondtam, nagyon fontos lenne, hogy a román nyelv mellett regionális hivatalos nyelv legyen a magyar, de a pénzügyi autonómia is, és az, hogy a döntések közelebb kerüljenek az emberekhez. Kitértem arra is, hogy próbáltunk referendumot szervezni a székelyföldi fejlesztési régió létrehozataláról, de az állam ezt adminisztratív okokra hivatkozva megakadályozta, pedig a Románia által aláírt nemzetközi szerződések is tiltják, hogy úgy változtassák meg a kisebbségek által lakott adminisztratív egységek határait, hogy módosuljon annak etnikai összetétele. Beszéltem a jelenlegi regionális felosztás gazdasági vonzatairól is, hogy a székelyföldi megyék lényegesen kevesebb uniós pénzt tudnak lehívni, mert a gazdagabb megyék elszívják előlük a forrásokat.
– Nemcsak az autonómiáról, de a jogsérelmekről is beszámolt.
– Először arról szóltam, hogy a székely zászlót minden közterületről igyekeznek eltávolítani, hogy jelenleg több mint ötven per folyik emiatt, pedig nem egy románellenes szimbólum, és tulajdonképpen érthetetlen ez a hadjárat. Beszéltem a kettős mércéről is, hogy Kovászna és Hargita megyének nem lehet megyezászlója, miközben az ország többi megyéjében ezt jóváhagyják. A nyelvi jogokkal kapcsolatosan kitértem arra, hogy hiába vannak törvények erre vonatkozóan, nem tartják be, és a már létező jogokat is megpróbálják visszaszorítani. Példaként említettem, hogy a magyar feliratokkal kapcsolatosan több mint száz per folyik, amelyek egyes esetekben az abszurdum határát súrolják, hiszen Kovászna Megye Tanácsának háromnyelvű fejléce ellen is kifogást emeltek. Kitértem a Városháza, Községháza feliratok miatti eljárásokra. Nagyobb fejezetet szenteltem annak, hogy miként sérül az anyanyelvhasználat az igazságszolgáltatásban, és szóvá tettem, hogy nem biztosított az anyanyelv használata az egészségügyben sem, nem léteznek magyar nyelvű használati utasítások a gyógyszerekhez, az adminisztratív ügyintézés (az orvosok által kiállított receptek, küldőpapírok stb.) csak román nyelven zajlik, és az orvossal is csak akkor tud anyanyelvén beszélni a páciens, ha az éppen magyar. Megemlítettem a diákok nyelvhasználati jogát, hogy fontos dokumentumokat, például a tanulmányi szerződést csak románul kapják meg, de beszéltem a román nyelv oktatásának visszásságairól, hogy bár létezik törvény, de a jelenlegi rossz módszertan megváltoztatása késik, és ez is az állam felelőssége. Emiatt a romániai magyar gyermekek versenyképessége sérül. Megemlítettem, hogy létezik ugyan tankönyv Székelyföld történelméről, de ezt nem használhatják, gyakorlatilag be van tiltva.
– Mit várnak ettől a találkozótól?
– Azt láttam, nagyon széles körű konzultációt folytattak, nemcsak politikusokkal találkoztak, hanem szakértőkkel, civil szervezetek képviselőivel is. Véleményem szerint nagyon fontos, hogy az ideküldött szakértőknek valós képük alakuljon ki a romániai helyzetről. Mert ha születik egy írásos anyag tapasztalataikról, akkor azt a romániai hatóságok sem tekinthetik nem létezőnek. Románia azzal villog, hogy milyen példaértékű módon oldotta meg a kisebbségek helyzetét, de ha az Európa Tanácsnak van egy olyan dokumentuma, amely ennek ellentmond, azzal már lehet kezdeni valamit, fel lehet mutatni nemzetközi fórumokon, és nyomást lehet gyakorolni a román államra, hogy tegyen korrekciós lépéseket. Nagyon fontosnak tartom folyamatosan kivinni a nemzetközi közvélemény elé, hogy problémáink nem megoldottak, ezért is vállaltam, hogy részletesen beszélek ezekről a gondokról, mert egy soha vissza nem térő lehetőség, hogy egy fontos, írott dokumentumba is bekerüljenek sérelmeink.
Farkas Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2017. április 6.
Kovászna az idei házigazda (Orvos- és gyógyszerésztudományi ülésszak)
A fokhagymától a védőoltásig, a vállsérülések artroszkópos kezelésétől a cukorbetegséghez társuló szellemi hanyatlásig, a legújabb fogorvosi és gyógyszerészeti újdonságokig sok mindenről esik szó az Erdélyi Múzeum-Egyesület orvos- és gyógyszerésztudományi szakosztálya XXVII. tudományos ülésszakán, amelyet mától szombatig tartanak a kovásznai Clermont Szállodában. A továbbképző előadásokat, újdonságokról szóló prezentációkat, az egyes ágazatokban elért eredményeket ismertető szekcióüléseket magában foglaló, évente szervezett vándorrendezvény a legrangosabb hazai magyar nyelvű orvos-, gyógyszerészeti és fogászati tudományos esemény, amelyet ötödik alkalommal tartanak Háromszéken.
Dr. Albert István sepsiszentgyörgyi belgyógyász-kardiológus, az idei ülésszak főszervezője lapunknak elmondta, a rendezvény jó alkalom arra, hogy az erdélyi és magyarországi szakemberek megismerkedjenek, tájékoztassák egymást a különböző diagnosztikai és terápiás eljárásokról, újdonságokról, az ilyen alkalmakkor szerzett kapcsolatok révén segítsék pácienseiket, hogy a számukra legmegfelelőbb kezeléshez, gyógymódhoz jussanak. Az újdonságok kategóriában négy előadás hangzik el: dr. Kellermeyer Miklós, a budapesti Semmelweis Egyetem tanára a nanorészecskék világába kalauzolja a hallgatókat, dr. Botz Lajos, a Pécsi Tudományegyetem tanára a gyógyszeres terápia hatékonyságát befolyásoló tényezőkről, kollégája, dr. Bán Ágnes pedig a kalciumcsatorna-blokkolók okozta hyperplasiákról és kezelésükről tart előadást, dr. Albert István a kardiovaszkuláris betegségek megelőzéséről értekezik. A továbbképző előadások általános orvosi kategóriájában gyermekgyógyászati, szemészeti és rehabilitációs témákban hangzanak el előadások, a szekcióülések egyikén a kovásznai szívkórházban használt kezelési módokat és dr. Benedek Géza munkásságát is ismertetik.
A szünetekben és az esti programok, valamint a szombati helytörténeti kirándulás alatt (Csomakőrös és Zágon) lehetőség lesz az esetmegbeszélésekre, és Albert István szerint az ilyenkor kialakuló kapcsolatok haszonélvezői a páciensek is, mert ha egy esetet helyben nem tudnak megoldani, van, akihez fordulniuk, ahová a beteget küldeniük. Az ülésszak főszervezője kiemelte: a magyar szaknyelv gyakorlása és terjesztése terén is jó szolgálatot tesz az Erdélyi Múzeum Egyesület orvos- és gyógyszerésztudományi szakosztályának minden rendezvénye, amelyek egy része kimondottan a pályakezdőket segíti a továbbhaladásban. A száztizenegy éve működő önálló szakosztály jelenleg is hű kezdeti célkitűzéséhez: az anyanyelven művelt tudományos tevékenység szervezése, az elért eredmények népszerűsítése, a kiemelkedő tudományos munkák közlésének biztosítása, alapelvük továbbra is a korszerűség és a hagyományápolás ötvözése.
Fekete Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A fokhagymától a védőoltásig, a vállsérülések artroszkópos kezelésétől a cukorbetegséghez társuló szellemi hanyatlásig, a legújabb fogorvosi és gyógyszerészeti újdonságokig sok mindenről esik szó az Erdélyi Múzeum-Egyesület orvos- és gyógyszerésztudományi szakosztálya XXVII. tudományos ülésszakán, amelyet mától szombatig tartanak a kovásznai Clermont Szállodában. A továbbképző előadásokat, újdonságokról szóló prezentációkat, az egyes ágazatokban elért eredményeket ismertető szekcióüléseket magában foglaló, évente szervezett vándorrendezvény a legrangosabb hazai magyar nyelvű orvos-, gyógyszerészeti és fogászati tudományos esemény, amelyet ötödik alkalommal tartanak Háromszéken.
Dr. Albert István sepsiszentgyörgyi belgyógyász-kardiológus, az idei ülésszak főszervezője lapunknak elmondta, a rendezvény jó alkalom arra, hogy az erdélyi és magyarországi szakemberek megismerkedjenek, tájékoztassák egymást a különböző diagnosztikai és terápiás eljárásokról, újdonságokról, az ilyen alkalmakkor szerzett kapcsolatok révén segítsék pácienseiket, hogy a számukra legmegfelelőbb kezeléshez, gyógymódhoz jussanak. Az újdonságok kategóriában négy előadás hangzik el: dr. Kellermeyer Miklós, a budapesti Semmelweis Egyetem tanára a nanorészecskék világába kalauzolja a hallgatókat, dr. Botz Lajos, a Pécsi Tudományegyetem tanára a gyógyszeres terápia hatékonyságát befolyásoló tényezőkről, kollégája, dr. Bán Ágnes pedig a kalciumcsatorna-blokkolók okozta hyperplasiákról és kezelésükről tart előadást, dr. Albert István a kardiovaszkuláris betegségek megelőzéséről értekezik. A továbbképző előadások általános orvosi kategóriájában gyermekgyógyászati, szemészeti és rehabilitációs témákban hangzanak el előadások, a szekcióülések egyikén a kovásznai szívkórházban használt kezelési módokat és dr. Benedek Géza munkásságát is ismertetik.
A szünetekben és az esti programok, valamint a szombati helytörténeti kirándulás alatt (Csomakőrös és Zágon) lehetőség lesz az esetmegbeszélésekre, és Albert István szerint az ilyenkor kialakuló kapcsolatok haszonélvezői a páciensek is, mert ha egy esetet helyben nem tudnak megoldani, van, akihez fordulniuk, ahová a beteget küldeniük. Az ülésszak főszervezője kiemelte: a magyar szaknyelv gyakorlása és terjesztése terén is jó szolgálatot tesz az Erdélyi Múzeum Egyesület orvos- és gyógyszerésztudományi szakosztályának minden rendezvénye, amelyek egy része kimondottan a pályakezdőket segíti a továbbhaladásban. A száztizenegy éve működő önálló szakosztály jelenleg is hű kezdeti célkitűzéséhez: az anyanyelven művelt tudományos tevékenység szervezése, az elért eredmények népszerűsítése, a kiemelkedő tudományos munkák közlésének biztosítása, alapelvük továbbra is a korszerűség és a hagyományápolás ötvözése.
Fekete Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)