Nem volt eredményes Romániának Traian Basescu elnök látogatása a fekete-tengeri térség országaiban ― jelentette ki Nicolae Vacaroiu, a szenátus elnöke, ugyanis elvárta volna, hogy a román államfő az Európai Unió tagállamainak közös álláspontját képviselje a tárgyalások során. Az ilyen látogatások helyett a Bukarest―Moszkva-kapcsolat radikális megváltoztatását kellene elérni ― vélte Vacaroiu. /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./

Nem szabad kollektív jogokat biztosítani a kisebbségeknek, mert több példa mutatja, ez egyes államok széthullásához vezethet – jelentette ki Traian Basescu államfő azt követően, hogy a Fekete-tenger menti országok vezetőivel tanácskozott a grúziai helyzetről. Basescu leszögezte, Románia egyéni jogokat biztosít a kisebbségeknek, mindent megtesz azért, hogy megőrizhessék nyelvüket, kultúrájukat, vezető tisztségeket töltsenek be, de önálló területet semmiképpen nem bocsát rendelkezésükre. A világ valamelyik pontján amint hevesebbé válnak a kisebbségi érdekvédelmi, autonómia-, esetleg függetlenedési törekvések, Románia aggódni kezd. Bár nemzetközi fórumokon lépten-nyomon hangsúlyozza, hogy példásan rendezték az ország területén élő nemzeti kisebbségek helyzetét, az ilyenkor jelentkező félelem megkérdőjelezi ezt. /Farkas Réka: Basescu és a kollektív jogok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 25./

Tőkés László európai parlamenti képviselő szeptember 1-jén az EP brüsszeli ülésén, napirend előtti felszólalásában felhívta a figyelmet arra: Dél-Oszétia és Abházia függetlenedése kapcsán Traian Basescu román államelnök élesen kikelt a kisebbségi kollektív jogok ellen, mivel ezek – véleménye szerint – „az egyes államok széthullásához vezethetnek”. Tudnivaló, hogy Románia mind a mai napig Koszovó függetlenségét sem ismerte el – mondta Tőkés. Elismerte, hogy jogosak a kaukázusi válsággal, az orosz birodalmi agresszióval és fenyegetéssel, a volt szovjet térség destabilizálásával, illetve az Ukrajnát és Moldovát fenyegető veszélyekkel kapcsolatos európai aggodalmak. „Túl azonban minden nagyhatalmi aggodalmon és érdeken, az igazi – és békés – megoldást valamennyi szeparatista törekvés ellenében az emberi és nemzeti kollektív jogok, a teljes körű autonómia biztosítása jelenthetné” – hangsúlyozta az EP-képviselő. Sógor Csaba európai parlamenti képviselő szerint az EU legfontosabb feladata az ilyen konfliktusos helyzetekben a példamutatás lehetne. Az EU-tagállamai közül 11 biztosít valamilyen formában kisebbségi vonatkozású autonómiát, de ez csak 41 százalék. A cél azonban a példamutató nemzeti kisebbségi politika az EU minden tagállamának. /Tőkés és Sógor felszólalása a grúziai helyzetről. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

A Nagy-Románia Párt (PRM) mégis megtarthatta alelnöki tisztségét a szenátus házbizottságában, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) ugyanis hajlandó volt átengedni Corneliu Vadim Tudornak, a Nagy-Románia Párt elnökének a posztot, cserében a PRM megszavazza majd a kormány ellen benyújtandó egyszerű indítványaikat. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint „a két párt kritikán aluli vitában egyezkedett a köztük lévő megállapodásról. ” Élesen bírálta a politikai alkut a Nemzeti Liberális Párt szenátusi frakcióvezetője, Puiu Hasotti is, aki magyarázatot kért Emil Bocéktól az együttműködésre. A liberális politikus szerint a lépésre Traian Basescu államfő és Emil Boc, a demokrata-liberálisok elnöke „megrendelésére” került sor. Emil Boc tagadta, hogy szélesebb körű megállapodás született volna pártja és Vadim Tudor tömörülése között. – Traian Basescu határozottan cáfolva, hogy beleszólt volna a szenátusi vitába. Mindennek ellentmondott viszont Vadim Tudor, aki kijelentette, pártja a demokrata-liberálisokkal együttműködve megszavazza majd a kormány elleni egyszerű indítványt. „Kollégák vagyunk, és azért választottuk ezt a megoldást, mert az orosz szabadkőművesek által sarkallt szociáldemokraták és konzervatívok igyekeztek úgy húzogatni a szálakat, hogy együtt alakítsanak kormány, abban bízva, hogy ezzel elszigetelhetnek minket. De mi megtaláltuk az együttműködéshez vezető hidat” – jelentette ki Vadim Tudor. Tudor elismerte, hogy egyeztetett Bockal. /Benedek Sándor, Bogdán Tibor: Boc Vadimmal szövetkezik. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

Traian Basescu „büdös cigányozása” diszkriminatívnak tekinthető, de az államfőre nem rónak ki semmiféle büntetést, mivel a szóban forgó kijelentés magánbeszélgetésen hangzott el, amelyet engedély nélkül hoztak nyilvánosságra. Az igazságszolgáltatási szervek felhívták az államelnök figyelmét arra, hogy ezután óvatosabban fogalmazzon. /Basescu fogalmazzon óvatosabban! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

Olaszországi körútra indult szeptember 5-én Traian Basescu. Az államfő látogatása során tárgyalásokat folytat Giorgio Napolitano olasz államfővel is, akivel várhatóan az olaszországi románok problémáiról tárgyal majd. A román államfőt szeptember 6-án XVI. Benedek pápa is fogadja. /Basescu Rómában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

Meghívta jövőre Romániába XVI. Benedek pápát Traian Basescu államfő, aki olaszországi látogatása során szeptember 6-án találkozott a pápával. A hivatalos ortodox egyházi meghívót a Szent Szinódusnak kell jóváhagynia. II. János Pál 1999-ben járt Romániában, a többségében ortodox hívők lakta országban. Az államfő köszönetet mondott a katolikus egyház fejének az Olaszországban élő román emigránsokkal szemben tanúsított bánásmódért. Basescu szeptember 7-én jelen volt a román ortodox egyház új római hivatalának felavatásán, ahol az európai román metropolita, Iosip Pop tartott ortodox szertartást. A L'Osservatore Romano szerint jelenleg 76 román ortodox plébánia működik Olaszországban. Basescu Rómában megbeszélést folytatott Giorgio Napolitano államfővel, és találkozott Silvio Berlusconi miniszterelnökkel is. /Basescu a pápánál. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

A román szenátus jogi bizottsága salamoni döntést hozott, melynek értelmében az államfő helyett ezentúl a Legfelsőbb Bírói Tanács nevezné ki a főügyészeket, a korrupcióellenes ügyészség (DNA), a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) és a legfőbb ügyészség vezetőit. Traian Basescu államfő így kommentálta a döntést: ,,Csak azt mondhatom, amit az alkotmány is mond. " Az alkotmány szerint az ügyészségek vezetőinek kinevezése az államfő jogkörébe tartozik. Ahelyett, hogy függetlenedne az igazságszolgáltatás, amit az unió joggal vár el, az új törvénymódosítással még átláthatatlanabbakká válnak a viszonyok. Az Európai Bizottság szóvivője, Mark Gray nehezményezte a döntést.,,Románia elkötelezte magát az EB együttműködési és ellenőrzési mechanizmusa keretében, hogy nem változtat a legfőbb ügyész, a DNA, illetve a DIICOT főügyészeinek kinevezési procedúráján, a román hatóságok teljesen tudatában voltak ennek a kérésnek. " A döntés könnyen védzáradék bevezetését is maga után vonhatja Romániával szemben. /Bogdán László: Harcban az Európai Bizottsággal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 9./

A magyarországi politikai válságból való kiutakat kereső elemzők hasznára válna, ha megvizsgálnák, mindössze hússzázalékos parlamenti támogatottsága ellenére miként maradt talpon az elmúlt két év során a Tariceanu-kormány. Odaát Gyurcsány Ferenc személye vezetett tarthatatlan helyzethez, Bukarestben megannyi politikai nézetkülönbség okoz tartós bizonytalanságot. Az elmúlt két év során Traian Basescu elnök kivételével egyetlen politikai alakulat sem volt felkészülve a választásokon történő megméretkezésre. Magyarországon az előrehozott választások kiírása egyedül a népszerűsége csúcsán lévő Fidesznek kedvezne. Az MDF csak azért hozakodik elő bátran a parlament feloszlatását célzó javaslattal, mert tudja, hogy – részben a szabad demokraták elutasító álláspontja miatt – a terv kudarccal jár. Az SZDSZ sem kívánja az idő előtti urnák elé járulást. Már az MSZP is szabadulna Gyurcsánytól. A jelenlegi helyzetből egyedül a kormányfő távozása vagy megbuktatása tűnik reális forgatókönyvnek. Az MSZP megpróbál időt nyerni legalább a 2009-es európai parlamenti választásokig. Tervükhöz partnerre találnának az SZDSZ-ben és az MDF-ben. /Rostás Szabolcs: Tartós válság. = Krónika (Kolozsvár), szept. 12./

Traian Basescu államfő szeptember 19-én este Kovásznára érkezett hétvégi pihenésre. Néhány pillanatra megállt kezet fogni az arra sétálgató fürdővendégekkel. Az egyik ember az alacsony nyugdíjakra panaszkodott, mire Basescu azzal vigasztalta, hogy október elsején nyugdíjemelés lesz. A jelen levő újságírók kérdéseire az elnök nem kívánt válaszolni, mondván, hogy látogatása magánjellegű. Traian Basescu államfő legutóbb ez év februárjában szállt meg a Horgász-völgyi protokollvillában, amikor találkozott Kovászna és Hargita megye vezetőivel, valamint a két megyében élő román közösségek képviselőivel és Ioan Selejan ortodox püspökkel. /Bodor János: Basescu ismét Kovásznára látogatott. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./

Szeptember 19-én érkezett Kovásznára, majd Hargita megyébe, Csíkszeredába is ellátogatott Traian Basescu államfő. Magánlátogatásra, pihenni érkezett a Székelyföldre, de kihasználta az alkalmat arra, hogy a Hargita és a Kovászna megyei elöljárókkal is találkozzon. Szeptember 19-én Parajdra látogatott, ahol a Töltöttkáposzta Fesztivál vendége volt, másnap, 20-án találkozóra hívta a két székely megye elöljáróit, polgármestereit. A tisztségviselők elsősorban az infrastruktúrával kapcsolatos kérdéseket vettették fel, de a téli fűtésgondokról is szóltak. Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester szerint a székelyföldi elöljárók az autonómia kérdését is felvetették, ebben a kérdésben eltért a felek álláspontja. Az államfő Csíkszeredában kijelentette: a román és a magyar szélsőséges politikusok miatt Hargita és Kovászna megyét elkerülték a befektetők, hiányoznak a munkahelyek. Szerinte amennyiben nem léteznének a két nemzetiség megosztásának serkentéséből élő politikusok, a románok és a magyarok nagyon jól élhetnének egymás mellett. Basescu hozzátette: Székelyföldön az egyik gond az, hogy a helyhatóságok szinte kizárólag a kisebb volumenű magyarországi befektetésekre összpontosítottak, míg a többi beruházó a környező megyéket célozta meg. Úgy véli: a második gondot a szeparatisták jelentették. Ők azt a benyomást keltették, hogy a befektetők számára a két megye bizonytalan terület, mindig fennáll az etnikumközi nézeteltérések lehetősége és ez elűzte a befektetőket. Ezeket a kijelentéseket Basescu a Ioan Selejannal, Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökkel folytatott megbeszélést követően tette. /Székelyföldön Basescu. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./ Miközben az SZKT Marosvásárhelyen elfogadta az RMDSZ választási keretprogramját, és a jelöltek névsora is majdnem teljessé vált, Traian Basescu a Székelyföldön arról beszélt: a magyar közösségnek össze kellene fognia, hogy képviselete legyen a parlamentben. Az államfő idén már harmadszor töltött néhány napot Kovásznán, ahol a székelyföldi települések RMDSZ-es elöljáróival tárgyalt. . Az államfő helyesnek találná, ha a Sapientia Egyetemet a román állam finanszírozná. /A magyar egységért „aggódik” Basescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./ Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Önkormányzat elnöke elmondta, Traian Basescu államelnökkel folytatott megbeszélésen Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesterrel együtt a romániai oktatás gondjait hozta fel, főként a román nyelvnek a magyar gyerekek számára történő oktatásának kérdését. „Ebben a kérdésben egyetértünk, és már a tavaly is egyetértettünk az államelnök úrral. Változtatásra van szükség” – hangsúlyozta Tamás Sándor. /A román nyelv oktatásáról beszéltek Basescuval. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 22./

Az autonómia is szóba került Traian Basescu államfő és a székelyföldi települések elöljáróinak hétvégi, kovásznai találkozóján. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere az aszimmetrikus autonómia koncepcióját ismertette az államfővel. Antal szerint az aszimmetrikus autonómia azt jelenti, hogy minden régió annyi autonómiát kap, amennyire igényt tart. Az ország egy vagy több régiója különleges státushoz jutna, amelyen belül az ország többi területéhez képest eltérő jogszabályozás lép életbe, ilyen például a dél-tiroli modell. Traian Basescu megerősítette a februári látogatása alkalmával tett nyilatkozatát, miszerint támogatja az önrendelkezés és a decentralizáció kérdését, de csak akkor, ha az autonómia egyenlő mértékű mind Kovászna és Hargita, mind Calarasi, Bihar illetve Konstanca megyékben. György Ervin Kovászna megyei prefektus szerint Basescu kijelentette: a következő háromszéki látogatásán részletesebben meghallgatja az autonómiáról való elképzeléseket, mert Bukarestnek is pontosan kell értenie, hogy mit akarnak a magyarok. /Kovács Zsolt: Basescuval az autonómiáról. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./

Menesztette Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök az oktatási tárca vezetőjét. Miniszteri tárcájával fizetett október 7-én Cristian Adomnitei oktatási miniszter azért, mert a parlamentben megszavazta a tanárok 50 százalékos béremelését előirányzó törvényt. Tariceanu már megküldte kinevezési javaslatát Traian Basescu államfőnek: új tárcavezetőnek Anton Antont, a Tudományos Kutatás Országos Hatóságának elnökét szeretné. /B. T. : „Bűnbak” lett Adomnitei. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

Alkotmányellenes a főügyészek kinevezésére vonatkozó törvénymódosítás – döntött el az alkotmánybíróság. Előzőleg a Traian Basescu államfőt támogató Demokrata-Liberális Párt (PD-L) kifogást emelt a szeptember közepén elfogadott szenátusi törvénymódosítás ellen, melynek értelmében a főügyészt, valamint a főügyészség alárendeltségébe tartozó korrupcióellenes (DNA) és szervezett bűnözési ügyészségek (DIICOT) vezetőit az államfő helyett a legfelsőbb igazságszolgáltatási tanácsnak (CSM) kell kineveznie. /Főügyészek kinevezése: a PD-L-nek adtak igazat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

A Máramaros megyei Majszin, valamint a Beszterce-Naszód megyei Borgóprund helység mártírtelepüléssé nyilvánításáról fogadott el törvényt október 8-án a képviselőház. Az alsóház nem vetette el annak gondolatát, hogy a második világháborúban véráldozatot adó más, magyar és német helységek is hasonló megtiszteltetésben részesüljenek. A nacionalista hangvételű vitában a felszólalók többsége támogatta a két észak-erdélyi helység, Majszin, illetve Borgóprund mártírrangra emelését. „Nemcsak az 1940. szeptemberi magyar bevonulás, illetve az 1944. őszi visszavonulás során különféle atrocitásokban szenvedett román falvak, hanem olyan magyar és német lakosságú helységek előtt is lehet és kell tisztelegni, amelyeknek ártatlan és kiszolgáltatott lakói ugyanúgy megszenvedték az atrocitásokat. Ide tartozik például Szárazajta, Csíkszentdomokos, Gyergyóremete, Gyanta és Egeres is” – mondta el a Krónikának a vitán felszólaló Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. Emlékeztetett: az RMDSZ összeállított egy erre vonatkozó törvénytervezetet, amelyet azonban már nem lehet előterjeszteni, a közelgő választási kampányra való tekintettel a parlament bő egy héten belül befejezi munkáját. Az RMDSZ elképzelése összhangban áll a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője és a jogi bizottság elnöke, Florin Iordache javaslatával, miszerint átfogó törvényben minden olyan helységet mártírtelepüléssé kellene nyilvánítani, ahol az 1940 és 1944 közötti időszak háborús eseményei vagy utóeseményei során a bevonuló fegyveresek polgári személyeket öltek meg. 1944. október 10-én a Beszterce-Naszód megyei Borgóprundon a visszavonuló magyar csapatok hét polgári személyt lőttek agyon. Október 14-én a visszavonuló magyar katonák Majszinban 39 román és három zsidó munkaszolgálatost lőttek le, akikről azt feltételezték, hogy partizánakciót terveznek. Traian Basescu államfőnek kell még ellenjegyeznie a Majszint és Borgóprundot vértanúhelységgé nyilvánító törvényt, a jogszabály a Hivatalos Közlönyben való megjelenése után a két falu kifüggesztheti a „Mártírtelepülés” – feliratú táblát. 1944 őszén többtucatnyi észak-erdélyi helységben történt magyarellenes atrocitás. A leghírhedtebb vérengzések közé tartozik az 1944. szeptember 26-i szárazajtai mészárlás, amelynek során tizenegy helybéli magyar lakost agyonlőtt, kettőt pedig lefejezett a Maniu-gárda. Ugyanez a szabadcsapat október 8-án Csíkszentdomokoson tizenhárom magyar személyt lőtt agyon. A magyarellenes atrocitások során a Tudor Vladimirescu hadosztály a Bihar megyei Gyantán 47, a szomszédos Kishalmágyon hat magyar civilt, köztük nőket és gyermekeket lőtt agyon. Magyarremetén 35 magyar polgári személyt gyilkoltak meg a román csapatok, a Kolozs megyei Egeresen pedig a Maniu-gárda 13 magyar munkást lőtt agyon. Az RMDSZ 1995 októberében már előterjesztett egy törvénytervezetet Egeres, Csíkszentdomokos, Szárazajta, Gyanta és Magyarremete mártírtelepüléssé nyilvánítására, ezt azonban elutasították. /Benkő Levente: A magyaroknak is gyógyír kell. = Krónika (Kolozsvár), okt. 9./

Traian Basescu államfő október 10-i nyilatkozatában ugyanazt ismételte el, amit a kormányfő, a jegybankelnök és elemzők is elmondtak: a román bankrendszer nincs bajban, és a lej leértékelődését a bérkövetelések idézték elő. Az államfő újságírói kérdésre válaszolva kitért a különböző kormányügynökségek vezetőinek rendkívül magas fizetésére is. Basescu szerint a túlzottan magas fizetések a politikai osztály „kapzsiságát és érzéketlenségét” tükrözik. A Realitatea TV kifogásolta, hogy a légi hatóság vezetőjének, Florea Geicanak 30 ezer lej nyugdíja van. Az ANRE elnöke, az RMDSZ által jelölt Olosz Gergely pedig nem vallotta be jövedelmét, vagyonnyilatkozatába azt írta, hogy az bizalmas információnak számít. A Gardianul című napilap szerint Olosz Gergely 50 ezer eurót keres havonta. /Basescu szerint is biztonságos a hazai bankrendszer. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

Október 16-án Basescu államelnök Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökkel együtt Brüsszelben részt vett az európai unió állam- és kormányfőinek tanácskozásán. Külön repülőgépeken utaztak a belga fővárosba, az ismét nyilvánosság elé tárt politikai nézeteltérések miatt, végül a két közjogi méltóság közös sajtótájékoztatót tartott. Traian Basescu államfő nem válaszolt Brüsszelben arra az újságírói kérdésre, amely a tanárok fizetésének ötven százalékos emelésére vonatkozott, de az általános gazdasági helyzetet értékelő nyilatkozatából ismét arra lehet következtetni, hogy nem fogja kihirdetni a törvényt. Basescu a nemzetközi pénzügyi válság kapcsán megállapította: a gazdasági válság nem fogja elkerülni Romániát, ha nem lesznek óvatosak. /Az óvatosság híve Basescu. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

Szeptember végén úgy tűnt, hogy a hóstáti gazdák föld nélkül maradnak, mert a parlament megszavazta a tudományos kutatással foglalkozó állomások helyzetére vonatkozó törvényt, amely közel 172 hektárban állapította meg a kertészeti kutatóállomás területét, ahol tudományos munkát folytathatnak. A gazdák kérték, az RMDSZ-politikusok járjanak közbe Traian Basescu államfőnél, hogy küldje vissza a képviselőház által már elfogadott törvényt a parlamentnek újbóli megvitatásra. Ez sikerrel járt: az államfő nem hirdette ki a törvényt, hanem visszaküldte azt a parlament két házának. Az RMDSZ Kolozs megyei politikusai pozitívan értékelték ezt a fejleményt. /Nagy-Hintós Diana: Visszaküldte a parlamentnek az államfő a kutatási törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

Szimbolikus üzenetet hordoz az, hogy Sólyom László magyar köztársasági elnök október 23-án nem Budapesten vesz részt az 1956-os forradalom emlékére szervezett ünnepségeken, hanem az erdélyi rendezvényre látogat el. A gesztus egyrészt a határon túli magyarok irányába hivatott a nemzet egészének egységét jelezni, másrészt vélhetően üzenet haza: a köztársaság elnöke inkább a határokon kívül rekedt nemzettársak között kíván méltóképp emlékezni a forradalom hőseire, ahelyett, hogy a magyar belpolitika megosztottságához asszisztáljon. Szintén szimbolikus értékkel bír, hogy Csíkszeredában kerül sor Sólyom László és Traian Basescu találkozójára. A román államfőnek fontosak a romániai magyarok iránti gesztusok, ezzel növeli népszerűségét a romániai magyarok körében. Jobb lenne, ha a közös kormányülés témái között szerepelne az önrendelkezés, a magyar egyetemek román állami finanszírozása vagy a restitúció. /Balogh Levente: Szimbólumok. = Krónika (Kolozsvár), okt. 20./

Ezen a héten van 1956-os magyarországi forradalom évfordulója. Borbély Tamás, a lap munkatársa szerint „távolinak, idegenszerűnek tűnnek az 52 évvel ezelőtt történt események. Akárcsak az augusztus 20-i Szent István napot, október 23-át sem érzi eléggé magáénak a romániai magyarság. ” A történelem a magyar főváros utcáin játszódott le, de annak szellemisége Kolozsvárra, Temesvárra, Marosvásárhelyre, Iasira és Bukarestre is kisugárzott. 1957 tavaszától 1960-ig 24 személyt végeztek ki Romániában, és összesen 14 ezer év börtönbüntetést szabtak ki. Traian Basescu államfő elítélte a kommunizmust a parlamentben, de attól még ezek a „bűnök” jogilag érvényben vannak. Ez Románia egyik legnagyobb szégyene. Az újságíró szerint tévednek tehát azok, akik 1956-ot csak magyar ügyként láttatják. Számos névtelen hős akadt Romániában is. /Borbély Tamás: A szürke történelem. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

Október 20-án Traian Basescu államfő aláírta a nagyváradi székhelyű Partiumi Keresztény Egyetem akkreditálásáról szóló törvényt. /Rábólintott Basescu a PKE akkreditációjára. = Krónika (Kolozsvár), okt. 21./

Másodszor érkezik magánlátogatásra Erdélybe magyar nemzeti ünnepen Sólyom László köztársasági elnök, ezúttal másodszor találkozik Traian Basescu román államfővel. A két legfőbb közjogi méltóság először tavaly februárban ült tárgyalóasztalhoz hivatalos keretek közt, Bukarestben. Tavaly februárban, bukaresti hivatalos látogatása alkalmával napirenden kívül Sólyom szóba hozta az autonómiát. Traian Basescu nem fogadta barátságosan kollégája kijelentéseit az autonómia jogosságáról, törvénytelennek és alkotmányellenesnek nevezte a területi autonómiáról azokban a napokban szerveződő székelyföldi „népszavazást” is. Sólyom tavaly márciusban újra ellátogatott Erdélybe. Ezúttal magánlátogatásra érkezett, a magánlátogatás március 15-re, a nemzeti ünnepre esett. Akkori magánlátogatásán Sólyom főleg kulturális emlékeket látogatott meg, közéleti és egyházi vezetőkkel találkozott. Március 15-ét a magyar legfőbb közjogi méltóság Nagyváradon töltötte, ahol találkozott az EP-képviselőségért kampányoló Tőkés László Királyhágó-melléki református püspökkel. /Simon Judit: Sólyom Erdélyben: magánút, üzenettel. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester úgy véli, hogy Traian Basescu és Sólyom László államelnökök jelenléte az október 23-i csíkszeredai emlékező ünnepségeken azt bizonyítja, hogy a Székelyföldnek joga van a szabadsághoz. Ráduly Róbert azt nyilatkozta, az egész közösség várja a találkozást. „Az államelnökök jelenléte olyan gesztus, amely azt jelképezi, hogy az 1956-os események nem csupán Magyarországra vonatkoztak, hanem az egész volt szovjet térségre. Az eddigi munkánk értékelése ez, mert ha nem emeltünk volna szobrot a szabadságnak a városban, ha nem alakítottuk volna ki az 1956-os teret, ha nem volnánk olyan közösség, amely szorosan kapcsolódik az 1764-es, 1848-as, 1956-os szabadságharcokhoz, ez a látogatás nem következne be. Mindez azt bizonyítja, hogy a Székelyföld szabad, és joga van a szabadsághoz” – jelentette ki Ráduly Róbert. /Ráduly tapsol Basescunak. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 23./

Ötnapos magánlátogatásra érkezett október 23-án Erdélybe Sólyom László köztársasági elnök. A marosvásárhelyi repülőtérre érkező Sólyom László Markó Bélával, az RMDSZ elnökével folytatott rövid megbeszélést, majd este Csíkszeredában Traian Basescu államelnökkel tárgyalt. A két államfő részt vett és beszédet mondott az 1956-os forradalom mártírjainak emléke előtt tisztelgő rendezvényen. Mindkét politikus a nemzet egységének fontosságára hívta fel a figyelmet. Beszédében Traian Basescu elmondta: a kelet-európai államokban a kommunistaellenes forradalmak Magyarországon kezdődtek el 1956. október 23-án, és Romániában értek véget 1989 decemberében. Az elnök köszönetet mondott a magyar népnek „az első olyan eseményért, amely bebizonyította, hogy a kommunizmust le lehet győzni”, ezért a kelet-közép-európai népeknek tisztelniük kell a magyarok 1956-ban tanúsított bátorságát. Basescu leszögezte: autonómiára ugyanolyan szükség van Caracalon vagy Aradon, mint a Székelyföldön. A beszédek elhangzása után a román államfő elhagyta az ünnepség helyszínét, Sólyom László pedig a csíkszeredaiak társaságában megkoszorúzta az 1956-os forradalom hős áldozatainak adózó Gloria Victis emlékművet, és részt vett a mártírok emlékére tartott ökumenikus imán. Az est a nemzeti ünnep alkalmából ünnepi fogadással és magyar állami kitüntetések átadásával zárult. Október 24-én Sólyom László a Székelyföldi Városok Szövetségének tagjaival reggelizik, felkeresi a római katolikus Segítő Mária Teológiai Líceumot és a Márton Áronról elnevezett középiskolát, találkozik az Erdélyi Családszervezetek Szövetsége és a Csíkszeredai Egyesület a Nagycsaládokért szervezet vezetőivel, valamint nagycsaládos szülőkkel, látogatást tesz a Sapientia Egyetem csíkszeredai részlegén, megbeszélést folytat a megye és a város vezetőivel, Csíksomlyón pedig Tőkés László püspökkel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével tárgyal. A magyar államfő sűrű programot bonyolít le, megfordul majd Kézdivásárhelyen, Ojtozon, Csíkszentmártonban, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen, és felkeresi a gyimesi csángók vidékét is. Sólyom László programjában a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetőivel történő tárgyalás is szerepel. Románok és magyarok úgy gyógyíthatják be a múlt sebeit, ha a közös jövőjükre tekintenek, amely ugyanúgy összeköti a két népet, mint múltjuk – jelentette ki Traian Basescu államfő Csíkszeredában. /Tibori Szabó Zoltán: Székelyföldön tárgyalt Magyarország és Románia elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./ Csíkszeredán a magyar és román elnököt köszöntve Ráduly Róbert Kálmán polgármester beszédében párhuzamot vont az 1956-os mártír áldozatok nyughelyéül szolgált budapesti 301-es parcella, valamint az Erdélyben és Romániában is fellelhető számos mártírhely között. Erdélyben van egy virtuális 301-es parcella, mondta. „A kommunizmus áldozatai voltak az egyházi iskolák, a közösségi és egyházi vagyonok, a Bolyai Egyetem is annak áldozatává vált, és ezek mind ott vannak a 301-es parcellában” – hangsúlyozta Ráduly. A tömegből többen amiatt zúgolódtak, hogy nem hallatszik a felszólalók beszéde, Sólyom László 1956 fontosságára és külföldi fogadtatására hívta fel a figyelmet, majd kifejtette, igazságosnak és támogatandónak tartja Székelyföld egységes fejlesztési régióvá minősítését. Markó Béla elmondta, ünnepi alkalom az erdélyi magyarság számára, hogy az október 23-i megemlékezéseket a magyar államfő is megtiszteli jelenlétével. „Sólyom László nem először van Erdélyben és Marosvásárhelyen, de Kárpátalján és a Felvidéken is járt már, így ápolva, a pártok felett, a politikán túl, a határon túli magyarsággal a kapcsolatot” – jelentette ki az RMDSZ elnöke. „Fontosnak tartom azt, hogy Sólyom László a Székelyföldre látogat, hiszen szüksége van a Székelyföldnek az odafigyelésre” – mondta Markó. /Mihály László: Sólyom és Basescu is „odafigyel” Székelyföldre. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./ „A magyar nemzet mint kulturális nemzet egységet alkot, ez pedig nem áll ellentétben azzal, hogy a magyar nemzet különböző politikai nemzetekbe integrálódva él, tagjai különböző államok lojális állampolgárai” – hangsúlyozta Sólyom László. „Szeretném, ha látogatásom a Székelyföldön azt az üzenetet hordozná, hogy a hazaszeretet az egész magyar nemzetet felöleli” – fűzte hozzá. Traian Basescu államfő szerint kettős jelentőséggel bír az ő jelenléte a csíkszeredai megemlékezésen: egyrészt tiszteletét akarja kifejezni a „magyar gyökerű román állampolgárok” előtt, másrészt tiszteletét kívánja kifejezni a magyar forradalom eseményei iránt. /Sarány István: Román–magyar csúcs az ötvenhatos megemlékezésen. Kölcsönösség és szolidaritás. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./

A várakozásokkal ellentétben Traian Basescu államfő kihirdette a pedagógusok 50 százalékos béremelésére vonatkozó törvényt, októbertől kezdődően. Basescu döntésének bejelentésekor, október 24-én élesen bírálta a kormányt. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök leszögezte: nem engedi majd, hogy a finanszírozhatatlan, „katasztrofális gazdasági válságot” okozó béremelés veszélybe sodorja a lakosság jólétét. /B. T. : Kihirdette a tanárok béremeléséről szóló törvényt az államfő. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

Sólyom László és Traian Basescu államfők csíkszeredai találkozóján elhangzott néhány jelentős gondolat.,,Székelyföld több mint ezer évig megőrizte népe egységét nyelvében és kultúrájában, és remélem, sőt, kívánom, hogy a jövőben is megbontatlan maradjon. Ez előtt kívánok szeretettel és nagyrabecsüléssel tisztelegni látogatásommal. Örülök, hogy Basescu elnök úr velünk együtt ünnepli a magyar forradalom napját. Ez azt jelenti, Románia államfője megérti, milyen érték a román állam számára a magyar nemzet itt élő részének megmaradása és fejlődése” – mondta Sólyom László, nyilatkozva Székelyföld egységének fontosságáról, jelezve: a nemzetközi jog tiltja az etnikai arányok megváltoztatását. A magyar fő kerülte az autonómia kifejezést. Traian Basescu azonban megismételte tézisét: ugyanakkora szabadságra, autonómiára van szüksége Székelyudvarhelynek és Sepsiszentgyörgynek, mint Caracalnak vagy Konstancának. A zárt ajtók mögött folytatott tárgyalásokon kiderült, hogy Traian Basescu nem ért egyet az RMDSZ új, regionális felosztásról szóló elképzelésével. Erről Sólyom László számolt be a sajtónak. /Farkas Réka: Dönteni saját sorsunkról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./

Milyen benyomást keltett volna az 1956-os forradalom hősi halottjaira a mostani ünnepi megemlékezések? Bizonyára az öröm és szomorúság ellentmondásos kettőségét. A forradalomról való kettős ünnepi megemlékezés bizonyára elégtétel lenne számukra. Ráadásul október 23-án Sólyom László magyar- és Traian Basescu román államfő együtt hajtott fejet Csíkszeredán a magyarországi és romániai hősök, üldözöttek előtt. A NATO és EU taggá vált Magyarországon és Romániában is meggyökeresedett a többpártrendszerű demokrácia, a szólásszabadság és a piacgazdaság, ennek örültek volna a forradalom hősi halottjait. Örömük még sem lett volna határtalan, mert az önálló állami magyar egyetem, vagy a Magyar Autonóm Tartomány továbbra is az erdélyi eszményi 301-es parcellában nyugszik, felélesztésre várva, ahogy Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere fogalmazott. A hősi halottakat szomorúsággal töltené el, hogy Magyarországon és Romániában egyaránt a kommunista rémuralmat lelkiismeret-furdalás nélkül kiszolgálók továbbra is meghatározó szerepet töltenek be a politikában, gazdaságban és társadalomban. /Chrimiciu András: Megemlékezés. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 25./

Sólyom László hadat üzent a hazugságpolitikának székelyföldi látogatásával – jelentette ki Tőkés László EP-képviselő. Szerinte csíkszeredai ünnepi beszédében a magyar köztársasági elnök Traian Basescu elnök jelenlétében hitet tett a magyar nemzet egységéről, valamint a Székelyföldet megillető közösségi jogokról. Ezzel szemben – véli Tőkés – „a román kirakatpolitika műfajába illeszkedő magyar–román közös kormányülések” napirendjéről rendre lemaradnak az erdélyi magyarság számára életbevágóan fontos kérdések. Hozzátette: jól jövedelmező kormányzati pozíciójából ehhez a hazug szomszédságpolitikához „asszisztál” az RMDSZ. /Tőkés: Sólyom László hadat üzent. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./ Tőkés László október 27-i nagyváradi sajtótájékoztatóján elmondta, alkalma nyílt négyszemközt beszélgetni Sólyom László köztársasági elnökkel. Elmondta, a határ mentén élő magyarság számára nagy fontossága lenne a partiumi határ menti régió kialakítása, a határok fölött átívelő nemzetegyesítésnek egyik kulcsfontosságú mozzanata lenne a határ menti együttműködés intézményesítése. /(Totka László): Tőkés a partiumi magyarságért is szót emelt Sólyomnál. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./

A romániai magyarok, mint „őshonos etnikum, a nemzetközi jog szerint, melyre az RMDSZ programja is hivatkozik, nem mint kisebbség, hanem mint nemzeti közösség kívánjuk etnikai jogainkat élvezni közös hazánkban, Romániában, és ezek élén szerepel a székelyföldi magyar autonómia is” – áll abban az üzenetben, amelyet Traian Basescu államfőhöz intézett Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform elnöke. Felelevenítette a magyar és a román elnök csíkszeredai látogatását megemlítve: „míg Sólyom László konkrét etnikai jogokról, a romániai tömbmagyarságnak, a Székelyföldön élő magyarságnak etnikai területi autonómiájáról beszélt, amely egyébként konkrét követelésként 1995 óta szerepel az RMDSZ programjában... és amelyre 18 államban van példa az Európai Unióban, addig Ön, Basescu elnök úr egy másik jogra, a közigazgatási autonómia jogára terelte a szót, amely természeténél fogva nem etnikai jellegű, és amelynek bevezetése egyébként 2012-ig kötelező feladat az EU-tag Románia számára, ahogyan Ön emlegetni szokta: Caracaltól Aradig és Székelyudvarhelyig. (...) Ez a kétfele beszélés nem valamilyen steril nemzetközi jogi vita, hanem a romániai magyarság magyarnak maradásának kulcskérdése, annak a nemzetközi önrendelkezésnek a kérdése, amelyet immár 80 esztendeje annyiszor emlegettek a bukaresti politikusok, kormányok nemzeti közösségünk tekintetében, de amelynek megvalósítását, mindeddig megakadályozták”, fogalmazott a közlemény. /Elnöki mellébeszélés? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

Traian Basescu államelnök kijelentette, az alkotmányos valóságból kiindulva, „köteles” azt remélni, hogy ha egyetlen párt sem ér el 51 százalékot a választásokon, rá hárul a kormányfő kinevezése, úgy ahogyan az 2004-ben is történt. „Véleményem az, hogy az államelnök választási kampányba lépett, mivel világosan megmondta, hogy nem fogja elismerni a választás eredményeit, sem egy esetleges koalíciót, amelyet a választások után alkotnának, és azt fogja tenni, amit akar”– reagált az államfő kijelentésére Norica Nicolai PNL-alelnök. /„Az államelnök figyelmen kívül hagyja az alkotmányt” = Nyugati Jelen (Arad), nov. 1./