Kevés a gyógyszer, a betegek egy része otthonról viszi be a gyógyszereket, a kötszer és a kézmosáshoz szükséges mosdószappan is hiánycikk a Maros Megyei Sürgősségi Klinikai Kórházban. A napokban az Asszisztensek és Bábák Országos Szövetségének Maros megyei fiókja beadványt juttatott el a szaktárca vezetőjéhez, valamint Traian Basescu államelnökhöz. Az aláírók a rossz körülmények mellett azt is nehezményezték, hogy Ovidiu Butuc diktatorikus módszerekkel irányítani a kórházat, és nem szervez versenyvizsgát, amikor megüresedik egy-egy poszt valamelyik osztályon. Ovidiu Butuc válaszlevelet tett közzé a helyi sajtóban, amelyben megalapozatlannak és rosszindulatúnak tartja az asszisztensek és bábák beadványát. Eugen Nicolaescu miniszter elítélte azt, hogy nyilvános vita zajlik a kórház belső ügyeiről. Azt állította: nemrég ellenőrzést végzett a kórházban, és szerinte is megalapozatlanok a vádak. Hamarosan ketté válik a megyei kórház és a sürgősségi klinika. Marosvásárhelyen számos neves, kiváló magyar nemzetiségű orvos él és tanít az orvosi egyetemen, a vezetők kinevezésekor nyilvánosan nem merült fel az, hogy ők is tisztségbe kerülhetnének. /Máthé Éva: Kórházi adok-kapok. = Krónika (Kolozsvár), jún. 12./

Az ősszel sorra kerülő parlamenti választások után is kisebbségi kormány irányíthatja Romániát – jelentette ki Traian Basescu államfő, akinek az alkotmány biztosítja azt a lehetőséget, hogy miniszterelnököt javasoljon. Rámutatott: a kormányon lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ együttesen csak 20 százalékos támogatottságot élvez a parlamentben. Ezért úgy gondolja, hogy a következő miniszterelnököt az a párt adhatja majd, amely megszerzi a képviselői és szenátori mandátumok legalább 40 százalékát. /Ősztől kisebbségi kormánya lehet Romániának– állítja Traian Basescu államfő. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

Az Európa Parlament (EP) épületében június 12-én mutatták be a kommunista diktatúráról szóló romániai jelentést – tájékoztatott Tőkés László EP-képviselő sajtóirodája. A román történészekből és társadalomtudósokból alkotott munkacsoportot Vladimir Tismaneanu vezetésével Traian Basescu államelnök kérte föl a kommunizmus elnyomó gépezetét bemutató jelentés megírására. A brüsszeli bemutatón részt vett a munkacsoport vezetője, Vladimir Tismaneanu, a Marylandi Egyetem professzora és Horia Roman Patapievici, a Román Kulturális Intézet igazgatója is. Tőkés László üdvözletét Szilágyi Zsolt kabinetfőnök tolmácsolta. A Tismaneanu-jelentés az első olyan hivatalos állami dokumentum, amely rögzíti az etnikai, nyelvi közösségek és vallási felekezetek elleni, az állam által tudatosan irányított elnyomást. Vladimir Tismaneanu elmondta, konkrét javaslatokat is megfogalmaztak a jelentés nyomán: a dokumentum hozzáférhető lesz alternatív oktatási anyagként az iskolákban, tervezik egy, a kommunista diktatúra rémtetteit bemutató intézet létrehozását a budapesti Terror Háza példáját követve. Törvénykezési javaslatuk is van, ugyanis a Szekuritáté egykori verőlegényei mind a mai napig az átlagos nyugdíjak többszörösét kapják az államtól. Patapievici elmondta: a kommunizmus a nácizmus hasonló elbírálást érdemel, nyugaton viszont megmagyarázhatatlan közönyt mutatnak a kommunizmus elítélése kapcsán. A kommunista totalitarizmus illegitim és kriminális rendszer volt, egy őrült utópia, és így kell kezelni. Még húsz évvel a rendszerváltás után is óriási ellenállásba ütközött a diktatúra elítélése. A jelentés megírása politikai támadások kereszttüzébe került: „többen azt is meg akarták akadályozni, hogy a kommunizmust illegitimnek és kriminális rendszernek nyilvánítsuk” „A kommunista rendszer egy tömeggyilkos logikára épül. Elnyomva az egyén és a közösség identitását, az emlékezet szétrombolását akarta véghezvinni. Ha eltöröljük az emlékezetet, közömbösek vagyunk a múlttal, képtelenek leszünk jövőt építeni” – mondta. /Bemutatták Brüsszelben a Tismaneanu-jelentést. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

Egyelőre még vitatott, hogy ki tekinthető a romániai helyhatósági választások győztesének. Tény, hogy Romániában a Szociáldemokrata Párt (PSD) után egy második nagypárt – Demokrata Liberális Párt (PD-L) – is megjelent a politikai színtéren. Ez utóbbinak a második forduló inkább vereséget hozott, ha bukaresti gyenge szereplését vesszük figyelembe. A PD-L azonban 2004-hez képest megduplázta eredményét. Az RMDSZ összesen 184 polgármesteri mandátumot szerzett, a Magyar Polgári Párt (MPP) pedig 11-et. Az RMDSZ tehát hozta 2004-es formáját. Az RMDSZ a kolozsvári alpolgármesteri, valamint a megyei tanács alelnöki tisztségének a megszerzésére számít. A Szociáldemokrata Párt (PSD) szerezte meg a legtöbb polgármesteri mandátumot a helyhatósági választások második fordulójában: a PSD polgármesterjelöltjei győztek 472 településen. Második helyen végzett a Demokrata Liberális Párt (PD-L), amely 432 polgármesteri mandátumot szerzett. A harmadik helyezett a kormányon lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL), 348 polgármester-jelöltje győzött a vasárnapi voksoláson. A leadott szavazatok tekintetében is hasonló sorrend alakult ki: a PSD a voksok 32,78 százalékát, a PD-L a 32,06 százalékát, a PNL 21,90 százalékát szerezte meg. Az RMDSZ Állandó Tanácsa közleménye szerint a romániai magyarság ismét az egységes politikai érdekképviseletre szavazott, bizalmat szavazott az RMDSZ jelöltjeinek, és elutasította a közösséget megosztó kísérleteket. Sikerült megismételni a 2004-es önkormányzati választások eredményeit. Az RMDSZ-nek 184 polgármestere, 4 közvetlenül választott megyei tanácselnöke, 2284 helyi és megyei tanácsosa van. Az RMDSZ tisztújítást rendelt el azokban a helyi RMDSZ-szervezetekben, ahol a 2004-es önkormányzati választási eredményekhez képest a szövetség elveszítette a polgármesteri tisztséget és a tanácsi többséget. Közzétették az egyes városok eredményét. Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ-es Antal Árpádnak sikerült megszereznie a voksok 55,64 százalékát ellenjelöltjével, az MPP-s Csinta Samuval szemben. Gyergyószentmiklóson az MPP-s Mezei János megszerezte a voksok 53,39 százalékát. Hargita megyében a második fordulóban az MPP majdnem ugyanannyi szavazatot kapott, mint az RMDSZ. Szatmárnémetiben az RMDSZ-es Ilyés Gyula nyert 58,27 százalékkal. Bukarestben Sorin Oprescu lett a főpolgármester. Balra fordult Bukarest, amelynek főpolgármesteri tisztségét rendszerváltás óta először vesztette el a jobboldal – írta a sajtó. A bukaresti választások eredménye elsősorban Traian Basescu államfő veresége, mivel ő nyíltan vállalta a demokrata jelöltek támogatását. Kolozs megyében továbbra is a PD-L vezet. A megyében az RMDSZ összesen 8 polgármesteri mandátumot szerzett, 138 megyei és helyi tanácsossal rendelkezik. Szilágy megyében az RMDSZ öt esetben könyvelhet el győzelmet. Ezentúl Szilágycsehnek is magyar polgármestere lesz, Varga András személyében, valamint megnyerték Haraklányt is, ahol Dobrai Ferenc lett a győztes. Szilágy megyében a PSD 20 polgármesteri tisztséget szerzett meg, az RMDSZ 14-et, a PD-L 13-at, a PNL 11-et. Fehér megyében egy RMDSZ-es polgármester (Szőcs Ferenc – Torockó) aratott győzelmet. A Magyar Polgári Párt (MPP), egy három hónappal ezelőtt bejegyzett párt, képességeihez képest, jó eredményeket ért el a romániai helyhatósági választásokon – jelentette ki Szász Jenő, az MPP elnöke. Ötszáz helyi és megyei önkormányzati képviselői helyet szereztek. /Valamennyi politikai alakulat győztesnek tekinti magát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

Elismerte a romák integrálását célzó korábbi próbálkozások csődjét Traian Basescu román államfő, amikor június 19-én az elnöki hivatal által kezdeményezett oktatási paktumot aláírta több roma civil szervezet képviselőjével. Basescu úgy értékelte, a roma nemzetiségre nagyobb figyelmet kell szentelni az oktatás kérdésében, mivel „a szülőket is nevelni kell, hogy iskolába küldjék gyerekeiket”. A romák az államfő segítségét kérték a beilleszkedésükhöz az oktatási paktum aláírásakor. /Mihály László: Beilleszkedésből beolvasztás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Levélben vádolta a képviselőházat Traian Basescu államfő amiatt, hogy elodázza két tagja, Adrian Nastase és Miron Mitrea elleni bűnvádi beindításának véleményezését, miután a honatyák kvórumhiány miatt érvénytelenítették az ügyben a szavazást. Basescu szerint az alsóház kiváltságokat intézményesít a honatyák, valamint a volt és a jelenlegi miniszterek számára. Miron Mitrea képviselő, volt miniszter önként „feladná“ magát az ügyészeknek: kijelentette, lemond parlamenti képviselői tisztségéről, ha esetében a törvényhozói testület nem szavaz a bűnvádi eljárás beindítása mellett. /B. T. : Elnöki pennaváltás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

A képviselőház megszavazta, hogy az elidegenített ingatlanokat volt tulajdonosaik többé nem kaphatják vissza természetben, azokért csakis kárpótlásban részesülhetnek. Ezt az igazságtalanságot tartalmazó törvényt már csak az államfőnek kell kihirdetnie, erre azonban bizonyára sor is kerül, hiszen Traian Basescu is mástól elvett villát vásárolt meg bagóért – akárcsak elődje, Ion Iliescu. /T. SZ. Z. : A kommunizmus kedvezményezettjeit kárpótolják. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

Románia továbbra sem ismeri el Koszovó függetlenségét, de részt vesz a NATO és az EU misszióiban – jelentette ki Traian Basescu államfő a német Konrad Adenauer Alapítvány brüsszeli konferenciáján. Az államfő hangsúlyozta: Románia három ok miatt nem ismeri el a tartomány függetlenségét. Az erről szóló döntés ugyanis a kisebbségeknek kollektív jogokat biztosít, az egyoldalú döntés következtében sérült. /Románia továbbra sem ismeri el Koszovó függetlenségét. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 2./

Visszavonulását fontolgatja Ion Iliescu, az elmúlt húsz esztendő meghatározó személyisége, a korára hivatkozik, az elemzők szerint azonban tart az új választási rendszertől. Ion Iliescu szenátor, a PSD tiszteletbeli elnöke 1965-től a Nagy Nemzetgyűlés tagja, 1967 és 1971 között ifjúsági miniszter. 1971-ben eltávolították a párt felső vezetéséből, bírálta a pártvezetést és felvette a kapcsolatot a hazai ellenzékkel. 1979 és 1984 között az Országos Vízműveknél dolgozott, majd 1989-ig a Műszaki Könyvkiadó igazgatója. 1989. december 22-én a tévé által közvetített forradalom sztárja, a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának elnökévé nevezték ki. 1990-ben alapító tagja a Nemzeti Megmentési Front nevű pártnak, amelyből később osztódással megalakul a Demokrata Párt (PD) és a Társadalmi Demokrácia Pártja (PDSR). Utóbbi névváltoztatással lett a mai Szociáldemokrata Párt (PSD). Iliescu az ország elnöke volt az 1992-es szabad választásokig. Az első bányászjárás idején megköszönte a bányászoknak a bukaresti rendcsinálást. Nem utazott Marosvásárhelyre, hogy megakadályozza a román–magyar összecsapást. Csak a titkosszolgálatok megalakulása után utasította a belügyet, hogy rendet teremtsen. 1992-ben megválasztották államfőnek. 1996-ig vezette kemény kézzel az országot, a magyarsággal szemben elutasító volt. 1996-ban Emil Constantinescuval szemben elvesztette a választásokat, és rá egy évre megválasztották a PDSR elnökének. Ezt a tisztségét 2000-ig töltötte be. 2000-ben ismét államfővé választották. 2004-ig az Adrian Nastase-kabinet kisebbségben, az RMDSZ támogatásával kormányzott. 2004-ben Iliescu támogatta Adrian Nastasét a kampányban, de Traian Basescu lett az államfő. Iliescu a pártvezetési tisztséget is elvesztette, azonban 2006-ban a PSD tiszteletbeli elnökévé választották. /Simon Judit: „Az első ember” búcsúja. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

Traian Basescu államfő július 12-én Párizsba utazott. Részt vett a Mediterrán térség konferencián, valamint jelen lesz Franciaország nemzeti ünnepén. Párizsba indulása előtt az államfő kijelentette, a Mediterrán térség konferenciájának napirendjén a Földközi-tenger térsége államainak gazdasági fejlődése, az élelmiszer- és energiakrízis kérdése, valamint az Észak-Afrikából az EU országaiban érkező bevándorlók ügye szerepel. /Traian Basescu Párizsban. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 14./

Július 15-én megérkezett állomáshelyére, Bukarestbe Füzes Oszkár magyar nagykövet, akit Alföldi László első beosztott és Szesztay Ádám titkár fogadott a nagykövetségi rezidencián. A rezidencia a két világháború közötti idők óta a magyar diplomáciáé. Az 1989-es változások óta öt magyar nagykövet – Szűts Pál, Rudas Ernő, Szőcs Ferenc, Íjgyártó István és Terényi János – rezidenciájául szolgált. Füzes Oszkár július 22-étől adja át megbízólevelét Traian Basescu államfőnek. /Mihály László: Beköltözött az új nagykövet. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

A kommunista bűnösök üldözésénél a kutatók titkolózással szembesülnek. Ennek ellenére a Kommunizmus Bűncselekményeit Feltáró Intézet – Marius Oprea vezetésével – keresi a bűnösöket, és megtalálja egy részüket. Az ügyészség azonban szabotálja munkájukat. A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ feladata, hogy megvizsgálja: az előírt kategóriák közül – választott tisztségviselők stb. – kik működtek együtt a politikai rendőrséggel. Az újságíró kérdésére, hogy fölöslegessé vált a CNSAS kollégiuma, Marius Oprea leszögezte, éppen azért, hogy valamelyik politikai oldal ne vonhassa ellenőrzése alá a hivatalt, meg kell tartani az élén ülő politikai tanácsot. Marius Opreát most azzal vádolják, hogy a magyarok és az RMDSZ bérence, mert a Hargita megyei rendőrfőnökről kiderítette: a kommunista rezsim idején embereket kínzott, ezért kérte a lemondását. Erre meg azt állították, hogy legjobb román ember ellen áskálódik. A Kommunizmus Bűncselekményeit Feltáró Intézet az ügyészségnek alaposan dokumentált periratokat szolgáltat. Azonban munkájukat akadályozza a titkolózás. Például az egyik – a Szabad Európa Rádió elleni, 1982-ben történt merényletet követően és egyéb levélbombás merényletek nyomán – Bonnból kiutasított román diplomatáról adatokat kértek a Külügyminisztériumtól. Ion Constantinról van szó, aki a külügynél dolgozott egészen 1999-ig. A Külügyminisztérium azonban azt állította, hogy ez az ember sohasem dolgozott náluk. Hasonló választ adott a külügyi hírszerzés is. Ennek ellenére Marius Oprea megtalálta a német rendőrség archívumaiban a kiutasítás dossziéját, adatokkal támasztotta alapján az ügyet. Terrorista cselekményekről van szó, melyeket román diplomaták követtek el. És mi történt? Semmi. Nagyon magasan futnak a szálak, bankigazgatók, külügyi gazdasági képviseletek vezetői... Az ügyészség szabotálja a munkát. Átadtak nekik olyan dossziékat, amelyekben a büntetőjogi besorolás is benne van, mégsem került egy sem a bíróság elé. Marius Oprea úgy gondolja, Traian Basescu elnök vezényletével folyik mindez, mert a jelenlegi főügyész, Laura Codruta Kövesi mindent elnöki parancsra csinál. Több mint négyszáz emberről adtak át dokumentációt az ügyészségnek, ennek ellenére jelenleg egyetlen szekustiszt ellen sem indult eljárás, még kihallgatásra sem rendeltek be egyet sem. /Isán István Csongor: „Két hét alatt megtalálnám Elodiát”. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./

Füzes Oszkár, Magyarország új bukaresti nagykövete június 22-én átadta megbízólevelét Traian Basescu elnöknek. Kijelentette: a két ország közötti bizalom megerősítését tűzte ki fő céljául, segíteni akarja a közvélemény normális és megfelelő tájékoztatását, hogy a téveszmék és csúsztatások minél kevesebb teret kapjanak. A nagykövet szerint fantasztikusan fejlődnek a gazdasági kapcsolatok, mind a befektetési, mind pedig a hagyományos kereskedelem területén, az emberközi-emberközeli kapcsolatok is nagyon jól alakulnak a két ország között. Füzes szerint ez mutatja, hogy román állampolgárok vásárolnak ingatlanokat Magyarországon, magyarországi munkaerő dolgozik Erdély bizonyos részein. A kisebbségi kérdésben „vannak viták”, de „több türelemre van szükség”. A román sajtó bírálta az Országgyűlés elnöke által kezdeményezett, végül parlamenti határozatba foglalt Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának a létrehozását. /Tibori Szabó Zoltán: A bizalom erősítéséért szeretnék dolgozni. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./ Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet elmondta, visszatért eredeti szakmájához, ami nem más, mint a térséggel – beleértve Romániát – foglalkozó diplomácia, ezt tanulta a moszkvai egyetemen is. Füzes szerint sokkal jobbak „a magyar–román kapcsolatok, mint azt tíz évvel ezelőtt gondoltuk volna”. Azt tapasztalta, „hogy a román vezetőkkel nyíltan, őszintén és komolyan lehet beszélni. ” Traian Basescunak elmondta: „szeretném, ha Magyarországot a legjobb szomszédnak, a romániai magyar közösséget pedig az ország egyik kincsének tartanák. ” /Rostás Szabolcs: Vissza a szakmához. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./

Az Európai Bizottság (EB) igazságügyi reformjáról szóló jelentést elemezte július 24-én a Legfelső Bírói Tanács (CSM), az ülésen vett részt Traian Basescu államfő is. Catalin Predoiu igazságügyi miniszter szerint az államfő dinamizmusra ösztönözte a tanácsot, és leszögezte: minél hamarabb meg kell oldani a romániai igazságszolgáltatásban felmerülő problémákat. /Basescu dinamizmusra ösztönözte a CSM-t. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

Közel fél órás, négyszemközti találkozón sürgette július 29-én Basescu államfő Tariceanu miniszterelnököt, hogy a kormány képviselő-, illetve szenátor tagjai járuljanak hozzá a rendkívüli parlamenti ülésszak összehívásához augusztus első felére. Traian Basescu ugyanezzel a kéréssel fordult a parlament két házának vezetőihez is. /Basescu–Tariceanu zárt ajtókkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./

Traian Basescu államfő Silvio Berlusconi olasz kormányfő meghívására július 31-én érkezett Olaszországba, egy egynapos munkalátogatásra. Basescu felkeresett egy római illegális tábort, ahol körülbelül 450 román (túlnyomórészt roma) bevándorló él. /Basescu Olaszországban. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./

Az őszi parlamenti választások utáni kormányzás a tétje annak az állítólagos politikai alkunak, amit Traian Basescu államfő és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök kötött egymással. Megfigyelők szerint Basescu azért békül Tariceanuval, mert rájött, hogy a Demokrata Liberális Párt (PD-L) egyedül nem tud kormányozni, legjobb megoldás a PNL-lel való kibékülés. /Helyreáll a D. A. Szövetség? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

Hülyének nevezte a Tariceanu-kormány egyik miniszterét Traian Basescu államfő. Élénk találgatás kezdődött arról, hogy kire gondolhatott az államfő. Politikai elemzők úgy vélik, hogy az államfői kijelentés mögött ismét belpolitikai számítások rejlenek. Basescu újabb kormányellenes megnyilatkozásával a demokraták és a liberálisok békülésére vonatkozó spekulációknak akar véget vetni. /(borbély): Basescu lehülyézett egy minisztert. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

Traian Basescu államelnök arra biztatta a romániai községek egyesületének Neptunon jelen levő tagjait, küzdjenek a decentralizációért.,,Óvakodunk az autonómia kifejezés használatától, mivel a fejünkbe verték, hogy a románok akarják a decentralizációt, a magyarok pedig az autonómiát. Egy és ugyanazon dologról van szó" ― hangsúlyozta az államfő. /Basescu az autonómiáról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 4./

Megkezdték a kárelhárítási munkálatokat az árvíz sújtotta észak-moldvai megyékben, ahol a jövőben tilos lesz a folyók árterületén építkezni. Kormánybecslések szerint mintegy hatszáz, az árvízben megrongálódott házat kell újjáépíteni. Megkezdődik az árvíz által elpusztított infrastruktúra újjáépítése, a károsultak pedig segélyt kapnak. Traian Basescu államfő kijelentette: az árvízben elpusztult házak újjáépítésének költségeit a kormány állja. /Balogh Levente: Kezdődik az újjáépítés. = Krónika (Kolozsvár), aug. 5./

Augusztus 7-én Pekingbe utazott Traian Basescu államfő, ahol részt vesz az olimpia nyitóünnepségén, majd több olyan sporteseményre is ellátogat, amelyben román csapatok versenyeznek. Látogatása alkalmával Románia elnökét fogadja Hu Jintao kínai államfő is. /SZ. K. : Vacaroiura bízta az országot a Pekingbe utazó Basescu. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./

Tanácskozásra hívta a parlamenti pártok vezetőit Traian Basescu államfő az Európai Bizottság (EB) által július végén ismertetett igazságügyi országjelentés kapcsán. Basescu kijelentette: kiegyensúlyozottnak tartja a jelentést, az pontosan megragadja azokat az aspektusokat, amelyekben sikerült fejlődést elérni, valamint azokat is, amelyekben az ország nem teljesítette vállalásait. Az elnök emlékeztetett, hogy az ország által vállalt kötelezettségek között szerepel a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) tevékenységének átláthatóvá tétele. Ezen a téren semmi sem történt, ezért a testületnek sürgősen lépnie kell. A másik kötelezettség, az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség megalakítása kapcsán megjegyezte: a már létrehozott szervezetet be is kell indítani. /Balogh Levente: Sürgetett reformok. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./

Ismét a kollektív kisebbségi jogok ellen foglalt állást Traian Basescu államfő. A politikus szembeállította a kollektív kisebbségi jogokat az államok területi épségével. – A nemzetközi politikában divattá vált, hogy a kisebbségi jogok leple alatt államok területi épségét próbálják megsérteni – fogalmazott Basescu. Emlékeztetett arra, hogy a kollektív jogokat nem ismeri el a nemzetközi jog. /Basescu a kollektív kisebbségi jogok ellen foglalt állást. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

Traian Basescu államfő meghívta augusztus 12-re hívta meg a parlamenti pártok képviselőit, hogy megvitassák az Európai Bizottság által az igazságügyi reformról elkészített júliusi jelentés utáni teendőket. Emil Boc, a Liberális-Demokrata Párt elnöke szerint a parlament nem akadályozhatja a nagykorrupciós ügyekben érintett képviselők és szenátorok kivizsgálását. /Lázár Lehel: Pártközi egyeztetés az igazságügyről. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./ Basescu szerint "megalázó" az a tény, hogy az EB még mindig figyelemmel követi Romániát az igazságügy fejezetében. Azért, hogy megszabaduljanak a monitorizálástól 2009 júliusában, négy nagy problémára kell koncentrálni: a magas szinten folyó korrupció, a közigazgatásban folyó korrupció, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) átláthatósága, valamint az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működése. /Basescu megalázónak tartja az ország EB-megfigyelését. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./

A képviselők nem hajlandók az igazságszolgáltatás kezére adni Adrian Nastase volt miniszterelnök és Miron Mitrea volt közlekedési minisztert. A képviselőház állandó bizottsága hiába hívta össze augusztus 13-ra a rendkívüli ülésszakot, a képviselők nem adták meg a legfőbb ügyészségnek az engedélyt ahhoz, hogy bűnvádi eljárást indítson a két volt kormánytag ellen. Ezzel a döntéssel a két képviselő elleni vizsgálatot az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) kénytelen meghatározatlan időre felfüggeszteni. A rendkívüli ülésszak összehívását Traian Basescu államfő kezdeményezte. Az RMDSZ nem szabta meg képviselőinek, miként voksoljanak. Senki nem tudja, miként voksoltak a honatyák, mert a szavazás titkos volt. A végeredményt bírálta Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. /B. T. : Nem engedélyezte a képviselőház Nastase és Mitrea ellen a vizsgálatot. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./

Nem mond le parlamenti képviselői helyéről, sőt mentelmi jogáról sem Adrian Nastase, mivel szerinte politikai célokra használják korrupciós dossziéit. A volt miniszterelnök ellentámadásba lendült, kijelentve: Traian Basescu államfő az, akinek le kellene mondania hivataláról, hogy folytatni lehessen a flotta- és a Mihaileanu-ügy kivizsgálását. /Szávuj Attila: Adrian Nastase nem mond le. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

Nem valósulhat meg a biztonság a Fekete-tenger térségében Oroszország beavatkozása nélkül – állította Traian Basescu román államfő kijevi látogatása során, ahol Viktor Juscsenko ukrán államfővel folytatott megbeszélést. Basescu augusztus 20-án Ukrajnába utazott, körútja alkalmával Moldova Köztársaságba, Azerbajdzsánba, Grúziába és Törökországba is ellátogat. /Basescu: Oroszország nélkül nincs biztonság a térségben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Augusztus 21-én véget ért Traian Basescu államfő kétnapos körútja, melynek során a Fekete-tengerrel szomszédos államokat kereste fel elsősorban azért, hogy azok vezetőivel megbeszéljék a grúziai helyzetet, illetve annak a térségre gyakorolt hatásait. A román elnöki gép 1,2 millió eurós segélyszállítmányt vitt Grúziába. A román államfő Tbilisziben, a Miheil Szaakasvili grúz elnökkel folytatott találkozója után azt mondta: „Grúziának módot kell találnia arra, hogy közvetlen tanácskozást kezdjen el Oroszországgal. ” Hozzátéve: nehezen hiszi, hogy Medvegyev orosz elnök nem tartja be az ígéretét. Szaakasvili szerint az oroszok nemhogy visszavonultak volna, de elfoglalták Gori városát. Ezzel szemben Moszkva a kivonulást hangoztatja. /Mihály László: Békéltet Traian Basescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./ Traian Basescu államfő hivatalba lépése óta többször kijelentette: Románia regionális középhatalmi státusra törekszik a Fekete-tenger térségében, ezért érthető, hogy az orosz–grúz fegyveres konfliktus nyomán azonnal nyakába vette a környező országokat, hogy a tennivalókról egyeztessen. Basescu már évekkel ezelőtt ostorozta Oroszországot, és több ízben is szorgalmazta, hogy az EU – elsősorban persze Románia – vívja ki legalább részleges függetlenségét az orosz energiahordozóktól. A fejlemények most őt igazolták. Grúzia két tartománya nem kíván a továbbiakban Grúziához tartozni, ebben pedig Moszkva határozottan támogatja őket. Márpedig Bukarestben félnek bármiféle önrendelkezési törekvéstől, mivel minden egyes ilyen kezdeményezésben precedenst látnak a romániai magyar kisebbség önrendelkezési igényei számára. Ezért utasítják el Koszovó elismerését, és ezért állt ki Basescu a grúz területi integritás mellett. A román vezetők arra nem gondolnak, hogy a széles körű önrendelkezés biztosítása veheti elejét az elszakadási törekvéseknek. /Balogh Levente: Balkáni Kasszandra. = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./

Traian Basescu ismét kisebbségellenes nyilatkozatra ragadtatta magát. Az államfő moldovai, azerbajdzsáni, ukrajnai, grúziai és törökországi látogatását követően kijelentette, hogy a kollektív kisebbségi jogokat államok szétdarabolására használták fel az elmúlt években. Basescu arról biztosította a lakosságot, hogy Románia a „törvénytelen” kollektív kisebbségi jogok alapján nem lesz partner más államok szétdarabolásában. – A kisebbségeknek egyéni jogokat kell biztosítani, de semmiképpen sem területeket – mondta az államfő. /A kollektív jogok ellen szól Basescu. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

Románia támogatja Törökországot a terrorizmus leküzdésére irányuló kezdeményezésében – nyilatkozta Traian Basescu államfő Törökországban, Abdullah Gül török elnökkel folytatott megbeszélését követően. /Román-török együttműködés. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./