Kényelmes többséggel iktatta be december 22-én a parlament két háza az Emil Boc miniszterelnök által vezetett kormányt. A beiktatási voksoláson a kormány támogatottsága majdnem a 75 százalékot is elérte, a minimális szükséges szavazatszámhoz képest száz vokssal kapott többet a Boc-kabinet. Az új kormányfő kijelentette, hogy a kemény intézkedésektől sem rettennek majd vissza. A közigazgatásban drasztikus kiadáscsökkentést hajtanak végre. A kormány a jelek szerint több olyan intézkedést nem tud betartani, amit a nagykoalíció tagjai a választási kampányban felelőtlenül megígértek. A pedagógusok 50 százalékos fizetésemelése ködbe vész, akárcsak a fokozott nehézségű munkakörülmények között dolgozók nyugdíjának és a gyermeknevelési segély megemelése. A nagykoalíció a törvényhozói testületben 70 százalékos többségre számíthat. A november végi parlamenti választásokat követően összesen 471 képviselői és szenátori mandátumot osztottak ki, Boc kormánya 324 támogató voksot kapott. A kabinet ellen 115 törvényhozó szavazott, hat voks pedig érvénytelen volt. Összesen 445 képviselő és szenátor adta le voksát a parlament két házának együttes ülésén. Az új kormány tagjai december 22-én letették az esküt Traian Basescu államfő előtt, Emil Boc miniszterelnök bejelentette, hogy december 23-án megtartják az első kormányülést. A kormányprogram szerint az új kormány 20 százalékkal csökkenti az állami közigazgatás kiadásait. Búcsút vehetnek magas béreiktől azok a luxus közalkalmazottak, akik havonta 30-40 ezer eurót is kerestek különböző ügynökségekben – hangoztatta. Calin Popescu Tariceanu leköszönő kormányfő, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke „homályosnak és tartalmatlannak” nevezte a kormányprogramot. A szintén ellenzéki RMDSZ nevében Markó Béla bejelentette: nem szavazhatnak bizalmat olyan kabinetnek, amelynek programjából hiányzik a kisebbségi kérdés. Megállapította, hogy a dokumentum egy egész fejezetet szán a határon túl élő románoknak. Szerinte a romániai nemzeti kisebbségek ügyének is hasonló fontosságot kellett volna tulajdonítani a kormányprogramban. A pártsemleges személynek szánt igazságügyi miniszteri posztot végül Catalin Predoiu tölti be, akit az új kormány a Tariceanu-kabinetből örököl át. Emil Boc saját kormányát válságellenes kabinetnek nevezte. /B. T. : Bizalmat szavazott a parlament a kormánynak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./ A kormányváltással mintegy ezer magyar tisztségviselő sorsa vált bizonytalanná. Ha az egyik kisebbségi képviselő nem figyelmeztet az 1989-es forradalom 19. évfordulójára, talán csak az estébe nyúló szavazás végén lett volna megemlékezés. Markó Béla, az RMDSZ elnöke felszólalásában kiemelte, mindenki tagadja az etnikai problémák fennállását, tehát a magyarok jelenléte nem segíthet olyan probléma megoldásában, amely nem létezik, másfél millió magyar jelenléte pedig nem megszokott dolog. /Mihály László: Áldás a „pártnászra”. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

December 22-én átadta a stafétát Calin Popescu-Tariceanu leköszönő miniszterelnök utódjának, Emil Bocnak. Mihai Stanisoara védelmi miniszter beiktatásán Traian Basescu államfő is részt vett. Emil Boc kormányfő Gabriel Oprea belügyminiszter beiktatásán volt jelen. Boc leszögezte: az állam korszerűsítését és a decentralizációt nem lehet megfelelő anyagi források nélkül megvalósítani. Radu Berceanu újdonsült közlekedési miniszter rögtön nagytakarítással kezdte mandátumát: bejelentette, hogy elbocsátja 24, a tárca alárendeltségébe tartozó társaság igazgatóját. „Azért döntöttem az igazgatók menesztése mellett, mert megláttam a bérlapjukat. Az összegek a következők: CFR: 187 millió, Metrorex: 150 millió, Henri Coanda Repülőtér: 210 millió, légügyi hatóság: 196 millió. Ezen intézmények igazgatóinak összesen 105 ezer euróra rúg a fizetése, amihez még az igazgatótanácsi tagságért járó összegek is hozzáadódnak” – közölte Berceanu, aki szerint „az arcátlanság már túlzottan magas szintet ért el. ” /Balogh Levente: Új lakó a Victoria-palotában. = Krónika (Kolozsvár), dec. 23./

A romániai településeknek helyi autonómiára van szükségük Traian Basescu államfő szerint. Kifejtette, hogy Románia közigazgatási felosztása 1968 óta változatlan, ami már nem felel meg a mai társadalmi és a fejlődési szükségleteknek. Basescu szerint a nagykoalíció által létrehozott kormány – amely a parlamentben 70 százalékos támogatásra számíthat – végrehajthatja a szükséges közigazgatási reformot. Basescu szerint nem kell félni a helyi autonómia kifejezés használatától. /Basescu és a helyi autonómiák. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 24./

Traian Basescu államfő levélben a parlament jóváhagyását kérte ahhoz, hogy a román katonai erők 2009-ben is Irakban maradjanak. /Basescu a parlament jóváhagyását kéri, hogy 2009-ben Irakban maradjanak a román katonai erők. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 24./

Traian Basescu elnök a gyors váltások embere, sem elveihez, sem bajtársaihoz nem ragaszkodik különösebben. Mégis a Boc-kormány beiktatásán mondott beszédében sértő módon a legszebb álmait beteljesítő kormányról kijelentette, hogy száz százalékban Románia kormánya. Nem azt mondta, hogy nem ülnek a miniszteri székekben Varujan Vosganianok, Borbély Lászlók vagy Korodi Attilák, hanem arról kezdett beszélni, hogy e kabinet embereit nem fogják Patriciu, Vantu vagy Fenechiu-féle érdekcsoportok irányítani, hanem valamennyien a hazát, azaz Romániát szolgálják majd. Bevallotta: régen készül a két, egy gyökérből fakadó párt összeboronálására. /Simó Erzsébet: Száz százalék. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 24./

A jövő évi költségvetést még októberben elfogadta az előző, a Tariceanu kormány, de ezt a parlament nem hagyta jóvá. Az új kabinet most gyorsan újratárgyalná a 2009-es költségvetési törvényt: erről fog szólni a kormányülés. Kétségessé vált a tanügyben dolgozók fizetésemelése, az Országos Oktatási Szövetség központi tanácsa elhatározta, hogy utcai tiltakozással fogják követelni az érvényes béremelési törvény alkalmazását. A kormánypártok számos választási ígéretüket nem tarthatják be – jelentette ki Traian Basescu államfő. Arra kérte az új kormány tagjait, hogy legyenek szolidárisak egymással a kemény döntésekben, amelyeket terveznek. A kabinet egymilliárd eurót remél megtakarítani azzal is, hogy 2009. végéig megtiltja a közintézményekben jelenleg betöltetlen állások elfoglalását. Országszerte nagy tiltakozást váltott ki az új munkaügyi miniszternek az a kijelentése, hogy újra kellene gondolni a gyereknevelésre nyújtott pénzügyi támogatás rendszerét. /Sztrájkkal fenyegetnek a tanárok, tiltakoznak a kismamák. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

Traian Basescu államfő az év legelső napjára már ebédre hívta a kormány tagjait, a parlament két házelnökét és a két legfontosabb román hírszerző testület, a Román Hírszerző Szolgálat és a Külföldi Hírszerző Szolgálat igazgatóit, családtagjaikkal együtt. A meghívottakat nem tájékoztatták előre az összejövetel témaköréről. A hosszúra nyúlt, hétórás ebédről annyi kiszivárgott, hogy az államfő figyelmeztette a minisztereket, a 2009-es esztendő rendkívül nehéz lesz. Az államfő célja az összejövetellel az lehetett, hogy az egység érzését alakítsa ki a két pártból álló kormány tagjai között. /Bogdán Tibor: Új év Basescu jegyében. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

Január 6-án bejelentették: Eckstein-Kovács Pétert Traian Basescu államfő tanácsadójának nevezték ki. A kinevezés újszerű, hiszen 1989 óta egyetlen román államfőnek sem volt kisebbségi tanácsosa. Elsősorban tanácsokkal kell ellátni az államfőt a nemzeti kisebbségek ügyeivel kapcsolatban. Eckstein-Kovács Péter arra fog törekedni, hogy minél valósabb képet tudjon az államelnök elé tárni a Romániában élő nemzeti kisebbségekről. Ismeretes az is, hogy Traian Basescu tanácsadói viszonylag rövid időt töltöttek az államfő mellett. Jónak tartja Markó Béla, az RMDSZ elnöke Eckstein-Kovács Péter kisebbségi tanácsosi kinevezését. Markó elmondta: Eckstein-Kovács Péter korábban kisebbségi miniszterként is tevékenykedett, s mint ilyen, alkalmas a feladat ellátására. Örömmel fogadta a hírt, értékelte az RMDSZ-es politikus kinevezését Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke. A kisebbségi elnöki tanácsosi tisztség létrehozását Tőkés László és csapata is kezdeményezte a Traian Basescu államfővel zajlott 2007-es decemberi találkozón Smaranda Enachét, a Pro Europa Liga társelnökét javasolva erre a tisztségre, amit azonban az emberjogi aktivista végül nem vállalt el. /(P. A. M.): Valós képet nyújtani a romániai nemzeti kisebbségekről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7/ Az 52 esztendős jogász 1990 és 1992 között az RMDSZ színeiben képviselőként, 1996 és 2008 között pedig szenátorként tevékenykedett, az utóbbi négy évből háromban a szenátus jogi bizottságának elnöki tisztségét is betöltötte. Az RMDSZ-en belül a Szabadelvű Kör vezetője. /Cs. P. T. : Basescuhoz szegődött Eckstein. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

Keményen bírálta a Legfelsőbb Bírói Tanácsot (CSM) a testület január 8-án tartott mérlegkészítő és tisztújító gyűlésén Traian Basescu államfő és Laura Codruta Kövesi, Románia főügyésze. Az államfő elítélte azt, hogy a magas rangú jogi köztisztviselők hatályon kívül helyezett törvény alapján kétszerezték meg béreiket. Szólt arról, hogy egyes igazságszolgáltatási tisztségviselők további előjogokat, ebédjegyet, hűségpótlékot, túlóradíjat követelnek. Azt is kifogásolta, hogy bár 2000-ben kormányrendelettel megszüntették az igazságszolgáltatási alkalmazottak stresszpótlékát, az később megjelent a fizetésekben. Laura Codruta Kövesi, Románia főügyésze lassú reagálása miatt marasztalta el a testületet, amely csak a sajtó nyomására lép, ugyanakkor számos fegyelmi ügyet elévülés miatt lezártnak nyilvánított. A tisztújítás során elnökké Virgil Andriest bírót, alelnökké pedig Bogdan Licu ügyészt választották meg. /Bogdán Tibor: CSM-tisztújítás, Basescu-főszerep. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

Ioan Moraru ombudsman megtámadta az Alkotmánybíróságon azt a kormányrendeletet, amely megfosztja az állami fizetésüktől az aktív nyugdíjasokat. A rendeletről a belügy-, a pénzügy-, illetve a munkaügyi miniszter is elismerte, hogy elhibázott, mivel éppen a kisnyugdíjú pedagógusokat, orvosokat, színészeket érinti, ugyanakkor súlyos munkaerőhiányt eredményezne. Ennek ellenére Marian Sarbu munkaügyi miniszter kijelentette: ragaszkodnak a rendelethez. Emil Boc kormányfő kijelentette, nem módosul a rendelet, a kormányfő azonban pontosított: tájékoztatása szerint ha civil szerződést kötnek, a nyugdíjat megtarthatják a nyugdíjasok. Traian Basescu államfő a kormány bátor lépésének nevezte a kormányrendeletet, melynek legfontosabb célja a méltánytalanul nagy fizetést és nyugdíjat kapó intézményvezetők jövedelmének visszaszorítása, másrészt pedig az állami kiadások mérséklése. A kormányrendelet nem a fogyatékkal élők gondozói, a tanárok, a színészek és az egészségügyi dolgozók ellen irányul, hanem a honvédelmi, a belügy- és az igazságügyi intézmények alkalmazásában lévő, óriási jövedelemmel rendelkező nyugdíjasok ellen, akik így visszaélnek a közpénzekkel – jelentette ki az államfő. /Hülyegyerek kormány. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

Január 14-én teszi közzé az ismert jogászokból álló elnöki bizottság az alkotmány módosítására vonatkozó javaslatát. Traian Basescu elmondta: távol áll tőle az elnöki rendszer bevezetésének gondolata. Azt szeretné csupán, hogy Románia elnökének növekedjen a hatásköre, hogy hatékonyan tudja kezelni az esetleges válsághelyzeteket. Szerinte lehetővé kell tenni az elnök számára, hogy azonnal feloszlathassa a parlamentet, ha szükségesnek ítéli. Basescu nehezményezi azt is, hogy az államfő csak akkor hívhat vissza egy minisztert, ha arra a kormányfő felkéri, illetve hogy nem mondathatja le a kormányfőt. /Bővített hatáskörök az elnöknek? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

Basescu elnök nyilatkozta: „Romániának van végre kormánya”. Értsd Romániának, a románok Romániájának van kormánya. Mert: „Románia a románoké. ”Ha a választási törvénnyel nem sikerült, akkor az elnök által korrupcióval megvádolt maffiózókkal sikerült megteremteni a basescui álom–állam magyaroktól mentes kormányát. Ezért a magyaroknak az elképzelhető forgatókönyvek függvényében el kell készíteni a lehetséges stratégiákat, sürgetett Csutak István vitairatában. A román nép két egyforma súlyú nagy pártot és egy királycsináló kis pártot szavazott be a parlamentbe. A román politikai elit az önkényuralmat választotta. A magyarok is az országos átlag szerint mentek szavazni, az RMDSZ-re. Elkerülhető az RMDSZ-ben a részvénytársaság-szerű viselkedés? (döntő tényező az, akinek részvényei vannak) – tette fel a kérdést a szerző. Rám szavaztak a legtöbben, én vagyok a leglegitimebb. Máris dübörög a kontraszelekció gépezete: a legitimitás pótol minden más erkölcsi-szellemi kvalitást. -Az RMDSZ tizenkét évig volt hatalmon vagy hatalom közelben. Egy egész korosztály nőtt úgy fel, hogy – az RMDSZ-ben politizálók – hatalomban és hatalomba szocializálódtak. A hatalomba szocializálódott fiatalok jó része a diákmozgalomból egyenesen a politika legfelső berkeiben találta magát. Most pedig az alapozás ideje következik. Képes lesz a politikai hatalom gyakorlásába beleszokott réteg a szakértői munkában elmerülni? A magyarok kormányzati jelenléte elfogadottabbá vált az eltelt 12 év alatt. Az RMDSZ-nek vigyáznia kell, hogy az eddig elért és intézkedések hatályosak maradjanak, e téren hatékony nemzetközi lobbizásra is fel kell készülni, ugyanígy vigyáznia kell a nem intézményesített, de lassan szokásjogba beépülő eredményekre. Az RMDSZ szervezeteit meg kell erősíteni. Változatlanul cél: a közösség autonómiájának megteremtése. Képes lesz a közeljövőben a romániai magyar elit és vele együtt az egész közösség, eltérni a statisztikai átlag diktálta viselkedésmintáktól? /Csutak István: RMDSZ: mer-e tovább lépni? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10., ugyancsak közölte: Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9., Népújság (Marosvásárhely), jan. 13., 14./

Ion Iliescu, a PSD tiszteletbeli elnöke internetes blogján kijelentette, hogy Ilie Sarbunak magyarázatot kellene adnia a párt vezetősége előtt a sajtónak tett nyilatkozata kapcsán. Ilie Sarbu ugyanis kijelentette, hogy „két évig szőtte az összeesküvést” Traian Basescuval a PSD-PDL szövetség létrehozása érdekében. A Cotidianul napilap szerint Ilie Sarbu PSD-alelnök kijelentette, hogy ő meg Traian Basescu két éve hisz a PSD-PDL szövetségben, és két évig dolgozott annak létrejöttéért. /Sarbu kitálal. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 12./

Az egyelőre félmillió, de a nagyra törő városfejlesztés szerint millió lakos felé haladó Kolozsvár és a mintegy nyolcmilliós Erdély súlya növekvőben van. Magyar vagy román, román vagy magyar nemzetiségű a vezető? – ez változatlanul központi kérdés a média (és jórészt a lakosság) számára. Most éppen Emil Boc kormányfővé avanzsálása és Bukarestbe távozása után, az új polgármester-választást megelőző intervallumban vált ez disputa tárgyává. A másik alpolgármester, a román (PD-L-s) Apostu szabadságon van, maradt az egyetlen törvényes lehetőség: László Attila (RMDSZ) irányítja pár napig a várost. Erre megszülettek a kommentárok, hogy 65 éve nem volt magyar polgármestere Kolozsvárnak. A Financiarul megnevezte a negyvenes évek első felének, így az 1940–1944 közti szakasznak a (magyar) polgármestereit, hozzájuk adva Demeter Jánost is – aki alpolgármester volt a változás után. – A volt szenátor Eckstein-Kovács Péter kinevezése államelnöki tanácsossá kisebb csodának mondható, mert az eddigi román elnökök legfeljebb ígérgették egy ilyen RMDSZ-es igény kielégítését, most viszont Traian Basescu váratlanul tett egy gesztust a kormányzásból kimaradt romániai magyarok, illetve az RMDSZ irányába. A csodák közé sorolható: a romániai magyar bal és jobb egyaránt pozitívan értékelte, hogy Eckstein-Kovács Péter személyében lesz egy hozzáértő ember az elnök közelében. /Kántor Lajos: Kolozsvári néző. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

Csatlakozása után az Európai Unió nagyon aktív tagja volt Románia, ám a követelmények nagyon magasak, teljesítésük még sok munkát igényel – mondta José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke, miután megbeszélést folytatott január 12-én a Brüsszelbe látogató Traian Basescu államfővel és Emil Boc miniszterelnökkel. Traian Basescu kifejtette, a román hatóságok azt kívánják elérni, hogy az EU még ebben az évben megszüntesse az igazságügy monitorizálását. Kérdésre válaszolva Basescu nem kívánt részleteket elárulni a Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnökkel nemrégiben folytatott telefonbeszélgetésről. /Lokodi Imre: Brüsszelben Basescu és Boc. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

Basescu elnök jól sakkozik (velünk), nem egy-két lépésnyire lát előre, olvasható a lapban. Eckstein-Kovács Péter képességeit, hozzáértését, elkötelezettségét, tekintve is, túl jól fogja ellátni a rábízott feladatot. Ezt Basescu, a Nagy Játékos is tudja. Plesu tanácsosként is jól dolgozott – éppencsak nem hagyták! Nem kell jósolni. Ugrásra kész romániai magyar kegyeltjei is vannak tartalékban az elnöknek. /(-is-): Ma(o)rgó. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

Az erdélyi magyarok jobban bíznak Traian Basescu államfőben, mint Markó Béla RMDSZ elnökben – ez derült ki az Etnikumközi Viszonyok Központja által végzett közvélemény-kutatásból. A magyarok 46,8 százaléka Traian Basescuban, 46,1 százalékuk Markó Bélában, 22,3 százalékuk Emil Boc miniszterelnökben bízik. A kutatásban résztvevő Csata Zsombor szerint a kapott adatokat nem önmagukban kell értelmezni. Etnikumtól függetlenül, legtöbben az egyházban (románok: 79,5%, magyarok: 85, 6%), legkevesebben pedig a parlamentben (románok: 15,6%, magyarok: 21,9%) bíznak meg. A magyar egyházak elsősorban etnikai tagságukban erősítették az erdélyi magyarokat, ugyanakkor a román közösség esetében is tradicionálisan vezet az egyház. /Ferencz Zsolt: Kiben bíznak az erdélyi magyarok? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

Basescu sürgette az alkotmány módosítását, az államfő szerint francia mintára félelnöki rendszert kell meghonosítani Romániában. Ellenérzését fejezte ki a parlamentáris rendszerrel kapcsolatosan, amelyben az államfőt a parlament választja. Basescu elutasította viszont az elnöki rendszer gondolatát, amelyben az államfő a kormányfői szerepkört is betölti, mint például az Amerikai Egyesült Államokban. Basescu úgy véli: a jelenlegi kétkamarás parlament fölösleges, és az egykamarás törvényhozás bevezetését kezdeményezi. Kifejtette: újra kell gondolni a választott tisztségviselők mentelmi jogának a szabályozását, a bűncselekményt elkövető tisztségviselők ne élhessenek semmiféle kiváltsággal. „Az elnöknek biztosítani kell a lehetőséget, hogy ha a politikai tárgyalások nem vezetnek eredményre, feloszlathassa a parlamentet elkerülve ezzel a válság elhúzódását” – jelentette ki. Vissza kell adni a parlament hitelét, ezt pedig csak úgy lehet, ha drasztikusan szigorítják a kormányrendeletek kibocsátásának szabályait. Basescu javasolja az ország közigazgatási felosztásának ésszerűsítését, véleménye szerint elég lenne 9–12 megye, ezekben viszont valódi helyi autonómiát kell teremteni. Fontos cél az alkotmánybíróság hitelének visszaszerzése. Basescu leszögezte: elérkezett az idő az Legfelső Bírói Tanács szerepének és szerkezetének újragondolására is. /Félelnöki rendszert szorgalmaz az államfő. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./ Traian Basescu államfő „tízparancsolatba” foglalta megállapításait, amelyek szerinte a szakértői munkaanyagból leszűrődnek. Basescu nagyobb hatalmat adna az államfőnek, egy koherens félelnöki rendszeren belül, ezt Markó Béla RMDSZ-elnök nem tartja támogatandónak. Markó Béla a parlament gyengítését ellenzi. Az államfő 9-12 nagyobb közigazgatási egységet talál kívánatosnak, amit Markó kevesell. Mint az RMDSZ-elnök elmondta, ilyen felosztás esetén nehezebb lenne az RMDSZ számára kierőltetni, hogy a Székelyföld különálló régiót alkosson. Csutak István, az RMDSZ régiópolitikai szakértője úgy vélte, a magyar érdekvédelmi szervezet által javasolt 15-16 közigazgatási egységgel szemben a Basescu javasolta 9-12 régió olyan területi felosztást eredményezne, amelyben a magyarok lakta térségek előnytelen etnikai arányokat mutatnának fel. „Hargita és Kovászna megye így nagyobb közigazgatási egység része lenne, és “felhígulna” a magyarság aránya” – hangsúlyozta Csutak. A szakértői munkaanyag egyébként elvként hangsúlyozza, hogy az admimisztratív átalakítások során kötelezően “figyelembe kell venni a nemzeti kisebbségek védelmével kapcsolatos szempontokat is”. /S. M. L. : Basescu „tízparancsolata” = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

Alkotmányosak az államosított lakások törvényének előírásai – döntött az alkotmánybíróság, elutasítva Traian Basescu államfő megkeresését. Basescu kifogása szerint a törvénymódosítást az alkotmányos előírások figyelembevétele nélkül fogadták el, a törvény nem felel meg az Emberi Jogok Európai Egyezményének, ugyanakkor a hatalmi ágak szétválasztását is figyelmen kívül hagyja. Ez a törvénymódosítás gyakorlatilag gátat vet a kommunizmus idején államosított ingatlanok természetben történő visszaszolgáltatásának, ugyanakkor többletjogokat biztosít a lakásokat megvásárló volt bérlőknek. /Alkotmányos az ingatlantörvény. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 15./

Január 15-én kezdődik a Magyar és Román Kultúra Hete Nagyváradon, amelynek során harmadszor nyílik meg a Magyar és Román Fotóművészek Nemzetközi Szalonja a helyi Tavirózsa Fotóklub szervezésében. A nemzetközi fotószalon fővédnöke Sólyom László magyar és Traian Basescu román államfő, továbbá élvezi a polgármesteri hivatal és különböző fotósszövetségek támogatását is. /Magyar–román hét Nagyváradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

Traian Basescu államfő is jelen volt azon a kormányülésen, amelyen az idei költségvetésről tárgyaltak. Vázolták a 2009-es évi költségvetés főbb pontjait: támogatni fogják új munkahelyek létesítését, valamint a közép- és kisvállalatokat, további infrastrukturális befektetéseket eszközölnek szállításügyi, mezőgazdasági, környezetvédelmi és oktatásügyi téren, elősegítik az uniós források lehívását, s kiemelt figyelmet fordítanak a kisjövedelmű és kisnyugdíjas személyekre. A gazdasági növekedést 2,5 százalékra, a költségvetési deficitet pedig 2 százalék körülire tervezik. /Költségvetési ülés a kormányban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

Ha Romániában radikálisan változtatni akarnak az alkotmányon, akkor elképzelhetetlen, hogy az RMDSZ ne vesse fel határozott elképzeléseit – szögezte le Markó Béla, az RMDSZ elnöke az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) hétvégi ülése után. Markó szerint alkotmánymódosítás esetén a magyar nyelvnek hivatalos státust kell kérni, és föl kell vetni a nemzetállam és a közigazgatási autonómia kérdését is. Áprilisban kongresszust tart az RMDSZ, melynek legfontosabb Markó elmondta, az RMDSZ feltehetőleg áprilisban – nem tisztújító – kongresszust tart, melyen az alapszabály-módosítás lesz a fő napirendi pont. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács tárgyalási hajlandóságáról Markó azt mondta: „szkeptikus vagyok abban, hogy ez a kérdés a jövőben változni fog-e”. Hozzátette, hogy az RMDSZ továbbra is nyitott ebben a kérdésben. Markó szerint az RMDSZ ellenzékbe vonulásával változik a szövetség szerepe és a felelőssége. /Lokodi Imre: Magyar nyelvet az alkotmányba! = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./ Markó Béla szenátor, az RMDSZ elnöke kijelentette, a jelenlegi kétkamarás parlament hamis. Markó szerint vagy egyházas parlamentre van szükség, vagy pedig egy olyan parlamentben, amelyben a két háznak különböző feladatköre van. Szerinte „a valódi kétházas rendszer képezné a megfelelő megoldást, amelyben különféleképpen történik meg a szenátorok és a képviselők megválasztása, és különbözik a képviselet természete is a két kamarában. ”Traian Basescu államelnök kijelentette, egyházas parlamentet szeretne, illetve azt, hogy a parlamenti képviselők bűncselekmény elkövetése esetén ne részesüljenek mentelmi jogban. /Markónak is megfelelne az egykamarás parlament. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 19./

Néhány városban már kezdetét vette a magyar kultúra napjának megünneplése. A határokon átívelő kulturális rendezvények január 22-én tetőződnek. Székelyudvarhelyen január 19-én a magyar kultúra napja alkalmából négy napos rendezvénysorozat vette kezdetét. Buzogány Árpád szervező elmondta: jelenlegi formájában hat éve szervezik ezt az ünnepségsorozatot. Történelmünk képei madártávlatból címmel szemelvényeket mutattak be a Haáz Rezső Múzeum időszakos kiállítótermében az európai és magyarországi régészeti légifotózás történetéből. Január 20-án a Démonok és asszonyok című képzőművészeti kiállítás nyílik Incze Ferenc munkáiból a Haáz Rezső Múzeum képtárában. Az Udvarhelyszéki Cimborák rendez kiállítást gyermekek alkotásaiból a Művelődési Ház előcsarnokában, este az Udvarhelyi Néptáncműhely mutatja be Regősök című előadását. Az Erdélyi Unitárius Egyház és a Communitas Alapítvány január 21-én rendez ünnepi hangversenyt Kolozsváron, a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban. A kincses városban az Interkulturali-THÉ Műhely, az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság szervez a fiatalságról szóló napot január 22-én. Sepsiszentgyörgyön előadásra, valamint az azt követő koncertre várják az érdeklődőket a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termébe. Csíkszeredában az ünnepséget január 22-én és 23-án a Hargita Megyei Kulturális Központ és a Kájoni János Megyei Könyvtár szervezi. A Csíki Székely Múzeumban a kulturális központ 16. fotótáborának anyagát bemutató kiállítás nyílik, bemutatják a marosvásárhelyi Bálint Zsigmond fotóművész albumát is. Szatmárcsekén is rendezvénnyel kezdődött a magyar kultúra napja országos rendezvénysorozata Magyarországon. /Bágyi Bencze Jakab, Darvas: A Magyar Kultúra Napja(i). = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./ A román kultúra napja és a magyar kultúra napja között csupán egy hét különbség van – az előbbit január 15-én, utóbbit 22-én ünneplik –, ezért a Magyar és Román Fotóművészek Nemzetközi Szalonja és a nagyváradi Tavirózsa Fotóklub szervezésében immár harmadik alkalommal ünneplik ezt közös kiállítással a román és a magyar alkotók. A nemzetközi fotószalon fővédnöke Sólyom László magyar és Traian Basescu román államfő. A képeket négy helyen állítják ki: a nagyváradi Foto Art Galériában, a Budapesti Román Kulturális Intézetben, az Egyetemi Könyvtár előcsarnokában és a Bukaresti Magyar Kulturális Intézetben. Csíkszeredában fellép a Sebő Együttes, a Kájoni János Megyei Könyvtárban pedig magyar irodalmi és kulturális folyóiratokat mutatnak be. Gyergyószentmiklóson Beder Ilona Lélekföld című könyvét mutatják be, a szerző munkásságát és a könyvet Rokaly József nyugdíjas történelemtanár méltatja, majd a színházteremben átadják a Gyergyói Magyar Kultúráért kitüntetést. A kolozsvári rendezvénysorozatot a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán Egyed Emese nyitja meg, majd Aha, die Ungarn címmel magyarokról szóló német nyelvű anekdotákat adnak elő a német tanszék tanárai és diákjai. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában két budapesti szakember, Simoncsics Péter nyelvész Teátrista teátrum nélkül avagy Csokonai Vitéz Mihály ’fekete komédiája’, a Karnyóné és a két szeleburdiak címmel, Arany Zsuzsanna irodalomtörténész pedig Kosztolányi Dezső kórházi jegyzetei címmel tart előadást. A Farkas utcai Egyetemiek házában magyar népballadákat, egy Andersen-mesefeldolgozást kórusműveket és Chopin f-moll fantáziáját hallgathatják meg az érdeklődők. Marosvásárhelyen a debreceni Déri Múzeum Múltunk a kutak tükrében című vendégtárlatát nyitják meg. Január 22-én a Maros Művészegyüttes Sodrásban című műsorát mutatja be, majd Meister Éva színművésznő Csöndes kiáltvány a vesztesekért című verses-zenés pódiumműsorát láthatja a közönség. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar tagozata Boér Ferenc színművész Ady-estjével tiszteleg az évforduló előtt. 2001 óta közösen ünnepli a magyar kultúrát Nagyvárad és Berettyóújfalu. Magyar Nobel-díjasokról tart előadást Palló Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Kutatóintézetének igazgatóhelyettese Sepsiszentgyörgyön, majd Bartók- és Brahms-művekkel lép fel a marosvásárhelyi Tiberius kvartett. Szatmárnémetiben az Ady Endre Társaság szervezésében rendezvénysorozattal emlékeztek a Himnusz születésének évfordulójára. /Rendezvények a Hymnus születésnapjára. = Krónika (Kolozsvár), jan. 20./

Nem szeretné Traian Basescu államfő, ha a belső pártpolitikai viták negatívan befolyásolnák a kormány tevékenységét – erre Liviu Dragnea belügyminiszter beiktatási ceremóniáján, január 20-án hívta fel az államfő a Demokrata–Liberális és a Szociáldemokrata Párt vezetőinek figyelmét. Basescu figyelmeztette Emil Bocot és Mircea Geoanat, hogy az első és utolsó alkalommal beszél erről nyilvánosság előtt. „Kívül maradtam a két párt által aláírt együttműködési megállapodás körüli egyezkedéseken, így nincsenek se kötelezettségeim, sem előnyeim a megállapodással kapcsolatban. Ami engem illett, hasonló esetekben az alkotmányos úton fogok lépni” – nyilatkozta az államfő. Liviu Dragnea belügyminiszter kinevezésére azt követően került sor, hogy mindössze huszonegy nappal a kormány megalakulása után lemondott Gabriel Oprea a tárca éléről. /O. M. : Liviu Dragnea letette az esküt. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

Súlyos vád érte Traian Basescu államfőt Claudiu Saftoiu, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) volt vezetője, valamint hajdani elnöki tanácsos részéről. Claudiu Saftoiu azt nyilatkozta, hogy az államfő lehallgatta Ion Iliescu és Mircea Geoana telefonbeszélgetéseit. Mi több, azt is elmondta, hogy Basescu neki is beszámolt a beszélgetések tartalmáról. Saftoiu a bejelentés megtétele után alig egy órával telefonon helyesbített: a lehallgatásokról nem személyesen Traian Basescutól szerzett tudomást, hanem a sajtóban megjelent információk alapján tájékozódott. Ion Iliescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) volt elnöke meglepődve fogadta a SIE volt igazgatójának kijelentését, és meglehetősen durván reagált: „Szégyelljék magukat, nem vagyok hajlandó kommentálni az ügyet. ” Mircea Geoana, a PSD elnöke leszögezte: reméli, nem valósak Saftoiu állításai. Az ügyben megszólalt Emil Constantinescu volt államfő is, aki parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kérte, amely elemezze a politikusok beszélgetéseinek eseteleges lehallgatásának kérdését. Nem ez az első alkalom, hogy Saftoiu meglepi a közvéleményt a lehallgatások témájában. Két évvel korábban a Traian Basescu felfüggesztésére létrejött bizottság előtt kijelentette, hogy a SIE rendelkezik a lehallgatásokhoz szükséges apparátussal, illetve lehallgatásokat is eszközölt. A törvény szerint csak a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) hallgathat le beszélgetéseket, és csakis bírói jóváhagyással. Kijelentése megpecsételte Saftoiu sorsát: nyilatkozata igazgatói tisztségébe került. /Saftoiu: Basescu lehallgatta Iliescu és Geona telefonbeszélgetéseit. Újabb lehallgatási botrány. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./ Traian Basescu államfő bepereli Claudiu Saftoiut, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) volt vezetőjét azon kijelentése miatt, hogy az államfőnek tudomása volt a Mircea Geoana PSD-elnök és Ion Iliescu között zajló telefonbeszélgetések tartalmáról. Valeriu Turcan, az államelnöki hivatal szóvivője kijelentette: „A kijelentések felelőtlenek és hamisak, ezért az államelnök az igazságszolgáltatáshoz fordul az ügyben. ” /Basescu az igazságszolgáltatáshoz fordul. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./ A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) közleménye szerint az intézményt soha nem kérték fel politikusok lehallgatására, és nem is szolgáltatott ki információkat politikusok tevékenységéről. Verestóy Attila szenátor, a parlament titkosszolgálatokat felügyelő szakbizottságának volt tagja úgy vélte: az alkotmány túlságosan engedékeny, ami az államfő és a titkosszolgálatok közti kapcsolatokat illeti. „Akár igaz, amit Claudiu Saftoiu mond, akár nem, a túlméretezett romániai elnöki hatalom körülményei között igazából nem is meglepő, hogy ilyen helyzetek adódhatnak” – tette hozzá Verestóy. Mint elmondta, az új SRI-bizottság csak az ülésszak elkezdése után, februárban alakul majd meg. Emil Constantinescu volt államfő egy televíziós műsorban azt mondta: mandátuma idején a titkosszolgálatok felajánlották neki a szolgálataikat, ám ezekből nem kért. Gáspárik Attila, az audiovizuális hatóság volt alelnöke elmondta, egy nagyon magas rangú állami tisztségviselő elmesélte neki egy parlamenti tisztségviselővel folytatott korábbi telefonbeszélgetését, amelyhez az illetőnek titkosszolgálati jelentés formájában, hozzáférése volt. Gáspárik szerint ez figyelmeztetés lehetett arra, hogy figyelik. Erdei D. István képviselőnek „papírja van róla”, hogy lehallgatták a telefonjait. Korábban ugyanis ügyészségi eljárás indult ellene azzal a váddal, hogy közbenjárásával „etnikai alapon” részesültek a költségvetésből magyarlakta települések. Tavaly szeptemberben az ügyészségen közölték vele, hogy 120 napig lehallgatták a mobil és a vezetékes telefonját. A politikus szerint a hatóságok ugyan esetében törvényesen jártak el, de „semmilyen garancia nincs arra, hogy a lehallgatások nem folytatódnak”. /Basescu a Nagy Testvér? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

Lemondásra kérte fel január 22-én Markó Béla szövetségi elnököt Kiss Sándor, a Bihar megyei RMDSZ vezetője. Az erdon.ro portál által idézett Kiss Sándor szerint ugyanis Markó eljátszotta az érdekvédelmi szövetség becsületét: a kormánykoalíció megalakulása előtt személyesen tárgyalt Traian Basescu államfővel, majd kiegyezett a Demokrata–Liberális Párttal a közös kormányzásról. Ezzel Kiss Sándor szerint az RMDSZ cserbenhagyta addigi szövetségesét, a Nemzeti Liberális Pártot. „Az RMDSZ elvesztette azt az imázsát, hogy egy megbízható partner”, Kiss, aki szerint „egy rossz stratégiának meg kell legyen a felelőse”. Markó Budapestről reagált Kiss Sándor nyilatkozatára. Szerinte akadnak olyanok, akik akkor léptek az RMDSZ-politikába, amikor a szövetség már kormányon volt. „Számukra elképzelhetetlen, hogy az RMDSZ ne legyen a végrehajtásban, holott a szövetségben nem a kormányzással kezdődött az élet. Az ellenzéki helyzet sokakat elkeserít, és vannak, akik úgy gondolják, hogy az RMDSZ-nek bármilyen alacsony mércével, de el kell fogadnia a kormányzati jelenlétet. ” Markó rámutatott, a Demokrata–Liberális Párt gyakorlatilag „albérleti szerződést” ajánlott az RMDSZ-nek, amely nem is biztosított volna kormányzati jelenlétet. Kiss Sándor meglátásait osztja a Bihar megyei RMDSZ-szervezet egyik, magát megnevezni nem akaró vezető beosztású politikusa is. „A koalíciós tárgyalások előtt az RMDSZ jolly joker helyzetben volt, utána elszigetelt szervezetté vált. Mi ezt kifogásoljuk” – magyarázta. Arra a kérdésre, hogy véleményüket miért nem a Szövetségi Küldöttek Tanácsában (SZKT) tették közzé, Kiss azt válaszolta: „Ez elhangzott az SZKT-n is. Megértette, aki tud a sorok között olvasni”. Az RMDSZ megyei szervezeteinek vezetői nem értenek egyet Kiss állásfoglalásával, sem annak kinyilvánítási módjával. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke hangsúlyozta, nem ért egyet Kiss Sándorral. „Miért kellene lemondani Markó Bélának, aki rendkívül nyitott, kipróbált vezető. ” László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke sem ért egyet Kiss Sándorral. Albert Álmos, az alsóháromszéki területi RMDSZ-szervezet elnöke hangoztatta, az RMDSZ-ben nem egyszemélyes döntés volt az, hogy kivel ülnek le kormánykoalícióról tárgyalni, erről a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa és a Szövetségi Állandó Tanácsa döntött. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke azt kifogásolja, hogy Kiss Sándor a sajtón keresztül üzenget. „Politikusainknak most inkább össze kellene fogniuk” – mondta. /Kiss lemondatná Markót. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./ Kiss Sándor kijelentette: „Én Markó-párti vagyok, mert egy nagyformátumú, okos, ügyes, becsületes ember, de el kell ismerni, hogy ezt most elszúrta. És itt nincs másfajta büntetés: elrontottad, menned kell. ” /Rostás Szabolcs: Markó fejét követeli Kiss Sándor. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./ 3/ Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke felhívást tett közzé Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés összehívására. Egyre több székely önkormányzat írja ki a népszavazást székelyföld autonómiájára vonatkozóan, és egyre több községháza és városháza homlokzatán van székely zászló. Ezzel párhuzamosan folyik a háttérben a megfélemlítés kísérlete, a hatóságok a zászlók eltávolítását kérik, és huszonhárom székely önkormányzat kapta meg a bírósági idézést a helyi népszavazások ügyében. Tizenkét év után először nincsen a magyarságnak képviselete a végrehajtó hatalomban. Székelyföld kihívások előtt áll, amelyekre közösen kell válaszokat adni, indokolta Izsák Balázs a nagygyűlést. Felkérik a székelyföldi önkormányzatokat, az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt vezetőit, hogy haladéktalanul kezdjék meg a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés megszervezését. /Felhívás a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés összehívására. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./

Amikor a Traian Basescu leváltására 2007-ben kiírt népszavazás RMDSZ-szempontból katasztrofális eredménye után Eckstein-Kovács Péter akkori szenátor arra szólította fel a felelősöket, hogy lépjenek egy lépést hátra. Ismert, hogy Eckstein mindig is önjáró volt. Beilleszkedett ugyan az RMDSZ hierarchiájába, végrehajtotta a rá osztott feladatokat, de a döntések meghozatala előtt nem simult a tájba, rendszerint karakteres véleményt képviselt. Állásfoglalásai következetesek voltak. Azon viszont sokan meglepődhettek, hogy most a Bihar megyei RMDSZ-elnök szólította fel távozásra Markó Bélát. Kiss Sándor mostani megnyilvánulásának ugyanis nem volt előzménye. Az RMDSZ bihari vezetői hajlamosabbak voltak ugyan megegyezni a magyar ellenzékkel, mint az országos vezetés, de e mögött inkább egy konfliktuskerülő attitűdöt, mintsem kiszámított politikai stratégiát sejthetett a megfigyelő. Kiss Sándor a Markó–Verestóy–Frunda– Borbély vonal egyik leghűségesebb, legmegbízhatóbb támasza volt. Markó tehát olyan irányból kapott ütést, ahonnan aligha számított rá. Baj van Kiss érvelésével is, mert egyfelől azt rója fel az RMDSZ elnökének, hogy nem volt hűséges a liberálisokhoz, másfelől viszont azt is sérelmezi, hogy kiszorult a szövetség a bukaresti végrehajtó hatalom második vonalából. Az erdélyi magyar társadalomban érezhetően növekszik azoknak a tábora, akik a lejárt szavatosságú vezetők miatt tartják magukat távol a szövetségtől vagy általában a politikától. /Gazda Árpád: A vezetők szavatossága. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./

Traian Basescu az oszd meg és uralkodj elvére épülő politikát folytatja, most nem a liberálisok, hanem új szövetségesei, a szociáldemokraták ellen, ráadásul az alkotmány átalakítását is tervezi. Ha ez sikerül, végre megszilárdíthatja egyeduralmát. A tavalyi 7,8–7,9 százalékos gazdasági növekedés helyett a kormány illetékesei 3,5 százalékos növekedésről beszélnek, de Gheorghe Pogea pénzügyminiszter már csak 2,5 százalékos GDP-növekedésről beszélt, ötszázalékos inflációval számolva. Alig kezdődött meg a Nyugaton munkát vállalók hazavándorlása, a kormány hivatalos becslései szerint 403 000-ről 505 000-re emelkedhet az állástalanok száma. /Bogdán László: Baljós kilátások. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 23./

Már zajlanak a diplomáciai egyeztetések a román államfő első hivatalos budapesti látogatásáról. Sólyom László és Traian Basescu találkozójára még ebben az évben sor kerül. Sólyom László és Traian Basescu legutóbb tavaly októberben találkozott utoljára Csíkszeredában, akkor a magyar államfő az 1956-os emlékünnepségeken, magánlátogatáson tartózkodott Romániában. A román államfő mandátuma ideje alatt még egyszer sem látogatott a magyar fővárosba. /Cseke Péter Tamás: Budapestre készül idén Traian Basescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

Traian Basescu államfő január 27-én egy rádióműsorban kijelentette, nem ellenezné, ha a kormány egyezségre jutna a szakszervezetekkel, és hat hónapra befagyasztaná a fizetéseket és nyugdíjakat, mivel jelenleg a gazdaság fellendítésére, új munkahelyek teremtésére kell használni a közpénzeket. Ezenkívül a kormánynak ki kell fizetnie adósságait és csökkentenie kell a bürokratikus rendszer apparátusát. Az SZDP nem egyezik bele a fizetések befagyasztásába – jelentette ki Mircea Geoana, az SZDP elnöke az államfő felvetését kommentálva. A szakszervezeti konföderációk azonnal elutasították az államfő bérekre és nyugdíjakra vonatkozó javaslatát. /Bérek befagyasztása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./