Február 2-án és 3-án látogat Traian Basescu államfő Budapestre, eleget téve Sólyom László államfő meghívásának. /Román–magyar csúcs jövő héten. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

Tőkés László az erdélyi magyarság helyzetét értékelte a Sólyom László köztársasági elnökkel történt megbeszélésen január 28-án Budapesten, a Sándor-palotában. Sólyom László legutóbb 2008. október 24-én, Csíkszeredában találkozott Tőkés László püspökkel. Tőkés László, az erdélyi magyarok európai képviselője beszámolt arról, hogy a közelgő európai parlamenti választások tekintetében egy közös, nemzeti lista felállítására tett javaslatot, amelynek lehetőségéről január 30-án egyeztet Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. Sólyom László egyetértett a magyar összefogás szükségességével. Az EP-képviselő beszámolt a Partiumi Keresztény Egyetem hivatalos akkreditálásáról, illetve a Sapientia–EMTE küszöbön álló akkreditációjáról. Emlékeztetett: kereken ötven éve olvasztották be a Bolyai Tudományegyetemet a Babes Egyetembe, és ennek kapcsán felhozta a két magyar nyelvű felsőfokú oktatási intézmény paritásos alapon való, a magyar és a román állam által egyforma mértékben történő támogatásának kérdését. Tőkés László tájékoztatást nyújtott arról a csángómentő programról, amely a csángómagyarok nyelvi és közösségi megmaradását célozza, és arra kérte a magyar köztársasági elnököt, hogy továbbra is támogassa a csángó ügyet. Traian Basescu román államfő küszöbön álló budapesti látogatása kapcsán a püspök ismertette a magyar államfővel a felerősödött regionalizációs folyamatokat. Elmondta: fennáll a veszélye annak, hogy az új regionális közigazgatási rendszer nem tartja tiszteletben a különböző történelmi régiók határvonalait, és az etnikai összetételt is megváltoztathatja. Tőkés László meghívta Sólyom László államelnököt 2009. december 15-re Temesvárra, a romániai forradalom húszéves évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségre. A Magyar Köztársaság elnöke a meghívást elvileg elfogadta. /Erdélyi ügyekről a Sándor-palotában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./ A találkozó célja az volt, hogy Tőkés László a romániai parlamenti választások után értékelje az Erdélyben élő magyarság helyzetét. A püspök Sólyom László államfőnek kifejtette: 2004. december 5-e nem annyira a trianoni diktátum, hanem inkább a kommunista korszak szétszakadt nemzetrészeket egymástól elidegenítő, internacionalista” doktrínájának a következménye. /Sólyomnál járt Tőkés. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

Kiss Sándor megyei tanácsi alelnökkel, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnökével készített interjút a Reggeli Újság, azután, hogy Kiss Sándor Markó Béla szövetségi elnök távozását szorgalmazta. Kiss elmondta, hogy az RMDSZ a liberálisokkal volt koalícióban, s megegyeztek, hogy folytatják az együttműködést, de Markó Béla elnök egyedül elment egyeztetni Basescu elnökkel, s utána úgy döntött, hogy a demokraták mellé áll az RMDSZ. Kiss Sándor szerint hiba volt, hogy Markó egyedül tárgyalt. Annak idején, amikor az államfő leváltásáról írtak ki népszavazást, és az RMDSZ a leváltás mellett volt, a bihari RMDSZ ellene volt, de véleményüket nem vették figyelembe. – Markó Bélának bizalmi szavazást kellene kérnie az RMDSZ tagságától. Kiss Sándor előzőleg sokakkal beszélgetett négyszemközt is, a testületek tagjaival is, nem áll egyedül a véleményével. Kiss a választmányi ülésen és a közgyűlésen el fogja mondani a véleményét, és bizalmi szavazást kér. /Máté Zsófia: Mindig a vezető a felelős. Beszélgetés Kiss Sándor megyei tanácsi alelnökkel, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnökével. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 29./

Február 2-án Traian Basescu román államfő kétnapos látogatásra érkezett Magyarországra. Budapesten magyar partnerével, Sólyom László köztársasági elnökkel tárgyalt. Sólyom László szerint Magyarország továbbra is lehetségesnek tartja az autonómiát. Traian Basescu találkozott Gyurcsány Ferenc kormányfővel és Szili Katalin országgyűlési házelnökkel. Délután megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét, valamint az Új Köztemetőben a román hősök sírját is. Basescu már járt hivatalos úton a magyar fővárosban. Bukarest főpolgármestereként 2001-ben Demszky Gáborral aláírta Bukarest és Budapest testvérvárosi szerződését. „Arra a kérdésre, hogy mikor lesz területi autonómia Székelyföldön, azt tudom válaszolni, hogy sohasem, mivel Románia egységes, szuverén nemzetállam” – hangsúlyozta Traian Basescu a magyar államfővel folytatott megbeszélése után. Románia sohasem fogja elismerni a nemzetiségi kollektív jogokat. Ugyanakkor továbbra is elismeri a nemzetiségek képviselőinek egyéni jogait, így például az anyanyelvi oktatást, a kultúra fejlesztését és a parlamenti képviseletet – tette hozzá. Traian Basescu kiemelte: támogatja a politikai autonómiát, tehát a helyi közigazgatás erősítését. Románia úgy értékeli, hogy kisebbségi politikája megfelel az uniós standardoknak. Sok dolgot kell azonban még tenni a Romániában élő 19 kisebbségért – mondta Traian Basescu. Sólyom László erre reagálva kiemelte: „Magyarország a területi autonómiát lehetségesnek tartja. A romániai magyarság ez irányú törekvését támogatja” – hangsúlyozta, rámutatva, hogy ezt csak alkotmányos keretek között lehet kivívni. Hozzátette: nem vonja kétségbe, hogy Románia nemzetiségi politikája megfelel az európai standardoknak, hiszen ezek „minimumstandardok”. A kulturális autonómiát nyilván Románia is elismeri, hiszen például megvan az anyanyelvi oktatáshoz való jog. Ezt azonban Románia egyéni jognak tekinti, annak ellenére, hogy ez nyilvánvalóan kollektív jog: egyedül nem lehet egy nyelvet beszélni, képviselni – fűzte hozzá. A magyar alkotmány szerint a kisebbségek államalkotó tényezők, Magyarország tehát nem egységes nemzetállam. Magyarországon a nemzeti kisebbségek kollektív jogokat élveznek, jogaik a kulturális autonómia minden elemére kiterjednek – tette hozzá. A megbeszélésen a kisebbségi kérdések mellett tárgyaltak a pénzügyi és gazdasági válságról és az energiabiztonságról is – mutatott rá Sólyom László. A két ország prioritásnak tartja, hogy összekapcsolja energiarendszereit, és fontosnak tartja a Nabucco-projekt megvalósulását. Nagy jelentősége van a magyar–román területi együttműködési program végrehajtásának, a határ menti fejlesztésnek. A köztársasági elnök felvetette azt is, hogy vontatottan halad az egyházi ingatlanok visszaadása Romániában. Traian Basescu szerint a két országnak nagyobb hatékonysággal kell kihasználnia a Duna–Rajna–Majna víziutat. A Sapientia Egyetemmel kapcsolatban a román elnök hangsúlyozta, hogy magánegyetemek nem részesülhetnek állami finanszírozásban Romániában, ugyanakkor ők is részt vehetnek állami és uniós pályázatokon. /Basescu: soha nem lesz területi autonómia Székelyföldön. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

Sólyom–Basescu találkozók 2005. szeptember 14. : Sólyom László köztársasági elnök, aki New Yorkban részt vett az ENSZ-Közgyűlés jubileumi ülésszakán, kétoldalú megbeszélést folytatott Traian Basescu román elnökkel. 2007. február 11–13. : Sólyom László köztársasági elnök hivatalos látogatást tett Romániában. Bukarestben a magyar államfő Traian Basescu román elnökkel, Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökkel folytatott megbeszélést az Európai Unión belüli együttműködés formáiról, a román–magyar kétoldalú kapcsolatokról, a nemzeti kisebbségek, a romániai magyar társadalom jogairól, az ötvenhatos romániai elítéltek rehabilitálásáról. 2008. október 23–27. : Sólyom László köztársasági elnök székelyföldi magánlátogatásán Csíkszeredában, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön találkozott erdélyi szervezetek képviselőivel. Csíkszeredában négyszemközti beszélgetést folytatott Traian Basescu román államfővel a pénzügyi válság hatásairól, a székelyföldi fejlesztési régiók kérdéséről, a két ország kapcsolatairól, a romániai ötvenhatosok kárpótlásáról, és együtt vettek részt az erdélyi magyarok ünnepségén, amelyen 1956-os hősökre emlékeztek. /Sólyom–Basescu találkozók. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

Traian Basescu államfő Budapesten megbeszélést folytatott Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel a Parlamentben, majd Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke adott ebédet a tiszteletére. Gyurcsány Ferenc kifejtette, legitim törekvés az erdélyi magyar autonómia. Emlékeztetett arra is, hogy Európa több országában, Skóciától Spanyolországig létezik ez a megoldás, hangsúlyozta ugyanakkor, a kérdést Romániában kell rendezni. – Basescu Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével is folytatott megbeszélést. Románia csak az alkotmány szerint nemzetállam, a valóságban régóta nem az – mondta a román államfő kijelentésére reagálva Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Markó szerint Traian Basescu Budapesten az eddigiekhez képest sokkal élesebben, kevésbé diplomatikusan fogalmazott. „A politikában nem szokás olyat mondani, hogy soha” – tette hozzá Markó. /Gyurcsány: legitim törekvés az autonómia. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./

Szokatlanul durvának tartja Basescu államfőnek budapesti látogatásakor tett kijelentéseit az RMDSZ, amely Markó Béla szövetségi elnök szerint a kilencvenes évek elején azzal az elképzeléssel indult, hogy jogi egyenlőséget teremtsen meg a többség és a kisebbség között. Markó szerint a román politikában az a szó, hogy soha, nem létezik. „Ha én ezt elhittem volna, akkor már kilencvenben, kilencvenegyben abbahagytam volna a politikát. Hányszor hallottuk román politikusok részéről azt, hogy soha? Amikor a magyar feliratokról, a magyar nyelv közigazgatásban való használatáról, magyar középiskolákról, magyar nyelvű egyetemi oktatásról, az aradi Szabadság-szobor visszaállításáról volt szó, hányszor mondták azt, hogy soha nem fogják elfogadni, és néhány év múlva bebizonyosodott, hogy a soha Romániában, a román politikában esetleg néhány évet jelent” – mutatott rá az RMDSZ elnöke. Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke kifejtette: „Eddig is tudtuk azt, hogy a mindenkori román hatalom ellenzi a területi autonómiát, de az államfő kijelentése azt jelenti nekünk, hogy ezután még határozottabban fel kell mutatnunk az akaratot a különböző autonómiaformák megvalósítására…” „Traian Basescu újságírói kérdésre adott válaszának éles volta számított rendkívülinek, amúgy sok újdonság nem volt benne” – nyilatkozta az államfőt budapesti látogatására elkísérő Eckstein-Kovács Péter. A kisebbségi ügyekért felelős elnöki tanácsos szerint a válasz jogi szempontból nézve tényleges állapot. Arra a kérdésre, hogy erről konzultált-e előzetesen kisebbségi tanácsadójával, Eckstein kifejtette, ő maga egy árnyalt megközelítést javasolt, „amely az alkotmányos tilalmat figyelembe véve gyakorlatilag az állampolgárságon alapuló szolidaritást” célozta. /Kovács Zsolt, Mihály László: Port kavart Traian Basescu budapesti kijelentésével. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./ Traian Basescu államfő Budapesten tett kijelentéseiről Tőkés László EP-képviselő leszögezte, sok mindent jelentettek ki a politikusok, aminek aztán az ellenkezője valósult meg. „Egyfelől a bántó az, hogy régi diktatórikus módszereket alkalmaz, tilalmi politikát folytat, másrészt pedig ez a politikai magatartás nem eurokonform. ” „Ez a többségi politikai arrogancia a régi időkre emlékeztet. Ugyanakkor illene már megkérdezni az érintetteket is, hogy ők valójában mit is akarnak. A magyarok sorsáról van szó, és ebben a magyar nemzeti közösség a legilletékesebb nyilatkozni. ” Tőkés László egyébként február 2-án az EP támogatását kérő felszólalásában lehetségesnek tartotta a romániai magyarok területi autonómiáját. /Papp Annamária: Tőkés László az autonómiáról, az EP-listáról és a kolozsvári választásokról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./ Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke szerint az államfő „komolytalan és megfontolatlan” kijelentése egyenértékű azzal, hogy Romániában soha nem lesz demokrácia. – Adrian Nastase volt kormányfő az RMDSZ szatmári kongresszusán /2003-ban/ ugyanazt jelentette ki, mint most Basescu: a találkozón részt vett Medgyessy Péter akkori miniszterelnök és Markó Béla is, a jelenlévők pedig megtapsolták Nastasét – emlékezett vissza Izsák, aki szerint az erdélyi közélet azóta eljutott oda, hogy most már senki nem tapsol, ha valaki ilyen kijelentést tesz. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke szerint a politikában soha nem szabad azt a szót használni, hogy soha. Úgy véli, Basescu kijelentése Magyarország külpolitikájának csődjeként is felfogható, mivel „ez volt az az ország, amely a Gyurcsány-kormány révén szorgalmazta Románia uniós integrációját, anélkül, hogy nagyobb feltételt szabjanak az erdélyi magyar nemzeti közösség kérdésének rendezése terén. Toró Tibor, az EMNT alelnöke szerint nem keltett meglepetést az államfő nyilatkozata, az azonban furcsa, milyen körülmények között és hogyan mondta azt, hogy Székelyföldön soha nem lesz területi autonómia. Toró barátságtalannak és diplomáciai szempontból faragatlan lépésnek tekinti, „egy politikus ilyen ellentmondást nem tűrő kijelentéseket ritkán tesz, pláne egy államelnök”. Toró szerint ez az eset újabb érv amellett, hogy létrehívják az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot, amelyen sürgősen fel kell vetnie az autonómia kérdését. Az RMDSZ nem ért egyet Basescu Budapesten tett, szokatlanul durva és egyáltalán nem diplomatikus kijelentéseivel, amelyek elutasítják a kisebbségi jogokat, a közösségi jogok, az autonómia gondolatát – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. /Ferencz Zsolt: Negatív visszhangot keltett Basescu budapesti kijelentése. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

„Románia és Magyarország a maga módján megoldotta a kisebbségi kérdést” – jelentette ki magyarországi útjáról hazatérve a román államfő. Ezt megelőzően Traian Basescut hatalmas lelkesedéssel fogadta a gyulai román közösség. A magyarcsanádi ortodox pap azt nehezményezte, hogy Andrei Sagunának szerettek volna szobrot állítani a községben, de ezt nem engedélyezték. Kérte a román államfőt, járjon közben ez ügyben. Basescu szerint, ha a román állam Magyarország iránti tiszteletből engedélyezte az aradi Szabadság-szobor „felállítását” a tizenhárom vértanú emlékére, akkor egy olyan kultúrembernek, aki csak a románok jogait védte, igazán kell legyen szobra. „Megkérjük magyar partnereinket, ők is tiszteljenek meg minket azzal, hogy ezt engedélyezik” – mondta. /Both Abigél: Gyula: elnöki díszvacsora délben. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

„Annak ellenére, hogy a Nagy-Románia Párt (PRM) már nincs a parlamentben, bőven akadnak most is nacionalista politikusok, akik mindent meg fognak tenni, hogy lelassítsák a folyamatot, de mi ébren fogjuk tartani ezt a törvénytervezetet” – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök a kisebbségi törvény elfogadásáról, figyelembe véve Traian Basescu államfő Budapesten tett kijelentéseit, valamint az RMDSZ ellenzéki szerepvállalását. /M. L. : A PRM hiánya sem segít. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

Az Európai Bizottságnak (EB) nincs hatásköre arra, hogy átfogó kisebbségvédelmi politikát érvényesítsen a tagországok tekintetében, de a hátrányos megkülönböztetéssel szemben fel tud lépni – hangsúlyozta Jacques Barrot, az EU igazságügyi biztosa február 3-án Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) vitájában. A vitát Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője, az EP-n belül működő Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup elnöke kezdeményezte. A nemzeti kisebbségek, a romák és a bevándorló közösségek európai szintű védelméről folytatott eszmecsere több résztvevője sajnálattal állapította meg, hogy határozathozatalra ezúttal nem kerül sor, a problémákat nem állásfoglalás-tervezet, hanem csak az EB-hez intézett kérdések sora veti fel. A témában pártpolitikai csatározásokon felülemelkedő összefogás alakult ki a magyar EP-képviselők között. A fideszes Gál Kinga, az SZDSZ-es Szent-Iványi István, a szlovákiai néppárti Bauer Edit, a néppárti Sógor Csaba, valamint Tőkés László egyaránt felszólalt a vitában. Több román és néhány más országbeli EP-képviselő ellenezte a területi autonómia gondolatának felvetését. A románok különösen nagy számban méltatták saját országuk kisebbségi politikáját. Egy szlovák képviselő arra utalt, hogy Szlovákiában éppen ezen a napon fogadtak el törvényt a földrajzi neveknek a tankönyvekben kisebbségi nyelven történő feltüntetéséről. Egy másik azt panaszolta fel, hogy a magyarországi szlovákoknak sokkal kevesebb a joguk, mint a szlovákiai magyaroknak. A kisebbségi jogok szorgalmazói szerint a szubszidiaritás elvét követve –mód nyílhat az autonómiatörekvések teljesítésére. Mások ebben az állami egység felbomlásának veszélyét látták, elzárkóztak a kisebbségi kollektív jogok érvényesítésétől. /Háttér. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./ A vitában a magyar felszólalóknál is többen kértek szót a román képviselők sorából. A magyar képviselők a kisebbségi kollektív jogok, illetve az autonómia ügye mellett foglaltak állást. Gál Kinga (FIDESZ) rámutatott, hogy a kisebbségi közösségi problémák pusztán emberi jogi és diszkrimináció-ellenes intézkedésekkel nem rendezhetők – ennél többre van szükség. Winkler Gyula (RMDSZ) „a többségi és kisebbségi konszenzuson alapuló autonómia-formákat” nevezte a legjobb útnak a kisebbségi kérdés megoldása irányába. A román felszólalások többségi értetlenségről és előítéletes elfogultságról, nem egy esetben pedig kifejezetten rosszindulatról árulkodtak. Dragos Florin David képviselő azzal érvelt a magyar autonómia ellen, hogy: „hova jutnánk, hogyha az egy milliónyi román munkavállaló autonómiát igényelne magának Spanyolországban?” (sic!). Adrian Severin volt román külügyminiszter szerint „az Európa Tanács, valamint az Európai Unió kisebbségvédelmi rendszerének megkettőzése káros volna, és konfúziót okozna” (sic!). A román képviselők tudatták, Románia „példa- és modellértékű módon” megoldotta a kisebbségi kérdést, és ezen a téren túlszárnyalta Európát. Jacques Barrot jogi főbiztos ismételgette, hogy az EU kizárólag a diszkrimináció ellenében léphet fel, és nincsenek jogi eszközei a kisebbségi nemzeti közösségek védelmére. Tőkés László felszólalásában kifejtette, fájdalmas, hogy kellő frakció-támogatás hiányában a közvita határozathozatal nélkül végződik, és továbbra sem nyílik lehetőség egy EU-kisebbségvédelmi keretegyezmény elfogadására. Tőkés László a nacionál-kommunista időkre emlékeztető, diktatórikus álláspontnak és Európától idegen, demokrácia-ellenes megnyilatkozásnak tartja Traian Basescu román államelnöknek az erdélyi magyarok kollektív jogok és autonómia iránti jogos igényét visszautasító budapesti kijelentéseit. /Kisebbségi vita az EP-ben. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 5./ A vitában Gál Kinga az Európai Néppárt fideszes képviselője is felemelte szavát az autonómia ügyében. Hangsúlyozta, ameddig bármilyen más – a diszkrimináció tilalma által védett, a társadalomban kisebbségben élők – esetében erőteljes az érdekérvényesítés, addig a hagyományos nemzeti kisebbségek esetében szégyenlős az európai jogvédelem, és még szégyenlősebb a politikai akarat. Pedig e közösségek léte az Unióban nem politikai, hanem ténykérdés. Milliók élnek az Unióban, akik nem bevándorlók. Úgy élnek itt Európa tagállamaiban, hogy, egy tapodtat sem mozdultak őseik földjéről – csak éppen a XX. századi történések folytán az országaik határai vonultak el fölöttük, mint a másfél milliós lelket számláló erdélyi magyarság esetében Romániában. Ki kell mondani, hogy ezen közösségek problémái nem rendezhetőek csupán általános emberi jogi, vagy diszkriminációt tiltó rendelkezésekkel. Ezek a közösségek joggal tartanak igényt mindarra, amit hasonló lélekszám esetén az Unió jogosnak tart a többségben élők számára. Jogosan gondolják ezek a közösségek, hogy az az autonómia, ami az olaszországi dél tiroli kisebbségi közösség számára prosperitást és fejlődést hozott – számukra is kívánatos megoldást hozna. Igenis pozitív és vállalható jövőt adhatnak e közösségeknek a különböző autonómiaformák, köztük akár a területi autonómia. /Gál Kinga: beszélni kell a területi autonómiáról. = Erdely. ma, febr. 4./ A vitában Sógor Csaba és Winkler Gyula europarlamenti RMDSZ-képviselők a nemzeti kisebbségek védelme ügyében közös állásfoglalással éltek: Sajnálattal vették tudomásul, hogy az Európai Unióban is vannak olyan képviselők, akik korszerűtlen eszmékre alapozott érveléssel, nacionalista retorikával próbálják bebizonyítani, hogy nincs szükség kisebbségvédelemre uniós szinten. /Sógor Csaba és Winkler Gyula a nemzeti kisebbségek védelme ügyében. = Erdely. ma, febr. 4./

Senkinek sincs szándékában megtörni a tömbmagyar vidékeket a Romániában tervezett közigazgatási reform keretében – szögezte le a Magyar Nemzetnek adott exkluzív interjúban Traian Basescu államfő. Az elnök úgy fogalmazott: elképzelése szerint – amennyiben lehet – tiszteletben kell tartani a történelmi régiók határait. „Egészen konkrétan: nem fogjuk szétválasztani a jelenlegi Maros, Hargita és Kovászna megyét. Ez egy tiszteletbeli ügy is a romániai magyar kisebbség irányában. Nem fogunk ilyet tenni” – állapította meg Basescu az újságíró arra irányuló kérdésére, hogy az erdélyi magyarság körében sokan attól tartanak, a tervezett közigazgatási reform hátrányosan érinti majd a székelyföldi magyarlakta területet. A köztársasági elnök szerint a román állam modernizálásra szorul, s ennek részeként az alkotmány módosítására és a közigazgatási reformra egyaránt szükség van. Basescu rámutatott, a román kormány által támogatott projekteknek a bankok nem hajlandók kölcsönöket adni. „Azért nem, mert ezen pénzintézmények tulajdonosait nem Romániában kell keresni, nagy nyugati bankok helyi leányvállalatairól van szó. Miután a már említett európai bankoknak pénzügyi nehézségei támadtak, eltekintenek leányvállalataik finanszírozásától. Ami Románia szemszögéből annyit jelent, hogy pénzügyi támogatás nélkül maradnak olyan tervek, amelyek munkahelyeket teremtettek. Uniós csatlakozásunk előtt a Világbank és az EU egyaránt szorgalmazta a bankprivatizációt, ami megtörtént. És most hogyan támogatják ezek a bankok a román gazdaságot? Az eurózónában részt vevő államok megtalálták a támogatás módját, Románia azonban nem hajlandó kölcsönt felvenni azért, hogy olyan, korábban privatizált bankokat megsegítsen, amelyek tulajdonosai Franciaországban, Németországban, Ausztriában vannak” – szögezte le az államfő, aki szerint ezeknek a bankoknak kötelességük a román gazdaság finanszírozása. /”Nem osztjuk fel a tömbmagyarságot” = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./ Pataky István: Energiaügyben nem jó a kettős játék. Traian Basescu román elnök a kommunista múltról a magyarlakta régióról és a privatizált bankok kötelességeiről. = Magyar Nemzet (Budapest), febr. 4.

Traian Basescu kijelentésének, hogy Romániában soha nem lesz területi autonómia, van egy komoly és üdvözlendő hozadéka. Ennek hallatán Sólyom László magyar államfőnek alkalma kínálkozott, hogy megfogalmazza országa álláspontját, miszerint a kisebbségek e törekvéseit, alkotmányos keretek közt zajló tisztázás esetén, állama igenis, támogatja. Ezzel Magyarország arra vett irányt, hogy hosszú ódzkodás után leszögezze, kiáll az utódállamokba szorult magyar kisebbségek egyenjogúsítása mellett. Sólyom László mandátumának egyik legfontosabb üzenete ez. A védhatalmi státus körül évtizedekig tartó méltatlan bújócska zajlott a magyar közéletben. Basescu félreérthetetlenné tette Budapesten: országa csak a románoknak édeshazája, a többieket, akik pedig még mindig sokan vannak, amolyan másodrendű polgároknak tekinti. /B. Kovács András: Ha végre védhatalom is akadna... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 5./

Nagy vihart kavart a romániai magyar sajtóban Traian Basescu államfő magyarországi látogatása során tett kijelentése, miszerint soha nem lesz autonómia Székelyföldön, valamint Románia soha nem fog eleget tenni a nemzetiségi kollektív jogokkal kapcsolatos elvárásoknak. A lapok arról is beszámoltak, hogy Basescu támogatja Andrei Saguna román ortodox püspök szobrának felállítását Gyulán. A budapesti magyar–román találkozón Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi elnöki tanácsos is részt vett. Elmondta: az államfő hirtelen kérdésre hirtelen választ adott. Eckstein szerint előbb-utóbb várható volt Basescu részéről ez a fajta megnyilvánulás. „Való igaz, hogy jóval árnyaltabban kellett volna az államelnöknek válaszolnia” – fejtette ki Eckstein-Kovács Péter. /Ferencz Zsolt: Eckstein: Hirtelen kérdésre hirtelen válasz Basescu budapesti látogatását értékeli a kisebbségi elnöki tanácsos. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

Február 8-án, vasárnap Sepsiszentgyörgyön a prefektúra épülete előtt zajlott a tüntetés, a történelmi magyar egyházak felhívására körülbelül ötezren gyűltek össze, hogy felemeljék szavukat a román kormány ,,gyarmatosító” szándékai ellen, és kifejezzék igényüket Székelyföld területi autonómiája iránt. A nagygyűlés résztvevői nevében Dénes Csaba református esperes, Albert Álmos RMDSZ-es szenátor, Kulcsár-Terza József a háromszéki MPP nevében tízpontos petíciót iktatott a kormánymegbízotti hivatalban, amelyet az államfői hivatalhoz, a kormányhoz és az Európai Parlamenthez is eljuttatnak. Ebben követelik többek között az etnikai arányos képviselet biztosítását a központi és helyi állami intézményekben, az állami támogatású önálló magyar egyetem létrehozását, az etnikai arányok megváltoztatását célzó betelepítések leállítását, az elkobzott egyházi és közösségi vagyon gyorsított visszaszolgáltatását és Székelyföld területi autonómiáját. A tiltakozó megmozduláson számos politikus, honatya, megye- és városvezető részt vett, csak az egyházak képviselői mondtak beszédet. Ünneplőbe öltözött emberek érkeztek székely zászlóval, piros-fehér-zöld lobogókkal, táblákkal a prefektúra előtti térre, ahol a rétyi fúvószenekar dallamai mellett a jelenlevők mindig tapssal várták az újonnan érkezőket. És a tömeg egyre csak nőtt, vidékről is érkeztek buszok, a Hargita megyeiek is eljöttek (jelen volt többek között a Hargita megyei tanács elnöke, Korodi Attila képviselő vagy Sógor Csaba európai parlamenti képviselő).,,A megoldás: az autonómia” – hirdette több tábla magyar, román és angol nyelven, másokon meg: Területi autonómiát a Székelyföldnek, Magyar intézményvezetőket, Tartsák be az etnikai arányosságot.,,Nem csak voltunk, hanem vagyunk, és akarunk lenni” – szögezte le köszöntőbeszédében Hajdu János római katolikus főesperes, majd Petőfi Sándor szavait idézve mondta: rabok többé nem leszünk. Dénes Csaba református esperes hangsúlyozta: atyáink örökségét nem hagyjuk, felemeljük szavunkat a hatalmi önkény ellen. Kovács István unitárius lelkész emlékeztetett: hasonló kordonok mellett állt a tömeg ezelőtt húsz évvel is, amikor a diktatúrával szegült szembe. Nemes Levente színművész egy Reményik-költemény elszavalásával tette ünnepélyesebbé a hangulatot, majd Papp Attila református lelkész szólalt fel, hangsúlyozva: a nagygyűlés tanúskodik arról, hogy van jogunk otthon lenni. Egyúttal felolvasta az egyházak, a civil szervezetek, az RMDSZ és az MPP közös nyilatkozatát.,,A magyar intézményvezetők leváltásával veszélybe kerül a nyelvi szabadság, az autonómia, a magyar jövő folytonossága Székelyföldön. (…) Nem fogadhatjuk el a gyarmatosítást, nem fogadjuk el, hogy Bukarestből megkérdezésünk nélkül rólunk döntsenek, nem fogadjuk el, hogy megalázzanak, hogy hátrányos helyzetbe hozzák székely népünket” – hangzott el. Nemes Levente olvasta fel a tízpontos petíciót is. /Farcádi Botond: Ezrek vonultak utcára (A magyar intézményvezetőkért és a területi autonómiáért). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./ A petíció szövege: Petíció Románia Államelnöki Hivatalához, Románia kormányához, az Európai Parlamenthez. Mi, a sepsiszentgyörgyi nagygyűlésen részt vevők felháborodással tapasztalva, hogy a parlamenti választások után mind a román kormány, mind az államelnök részéről felerősödtek a magyarellenes megnyilvánulások, tudatában annak, hogy Székelyföld autonómiája több évszázados múlttal rendelkezik, emlékeztetve, hogy a modern román állam megszületési alapokmányában is garantálták a székelyföldi területi autonómiát, amely a legsötétebb kommunista időkben is – csorbított jogokkal ugyan, de – létezett, figyelembe véve az Európai Unió országaiban biztosított autonómiaformákat, valamint a kollektív kisebbségi jogok elismerését, amelyek az etnikai közösségek közötti békés együttélést szavatolják, követeljük: 1. az etnikai arányos képviselet biztosítását a központi és helyi állami intézményekben; 2. az irányított, nyílt vagy burkolt betelepítések leállítását, amellyel az etnikai arányok megváltoztatását célozzák; 3. Székelyföld gazdasága szándékos elsorvasztásának megállítását és a méltányos infrastrukturális fejlesztéseket; 4. az elkobzott egyházi és közösségi vagyon gyorsított visszaszolgáltatását; 5. a militarizált egységek bővítésének leállítását és az ország más régióihoz hasonlóan a katonai egységek ingatlanjainak átadását a helyi önkormányzatoknak; 6. állami támogatású önálló magyar egyetem létrehozását; 7. a román nyelv mellett a magyar nyelv regionális hivatalos nyelvként való elismerését; 8. a kollektív jogok elismerését és kiszélesítését; 9. Székelyföld területi autonómiáját; 10. Traian Basescu államelnök vonja vissza a székely népet sértő kijelentéseit. /Petíció. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./

Basescu államfő felhívta a figyelmet: magyar nemzetiségű polgármesterek által vezetett székelyföldi önkormányzatokban a nem magyar nemzetiségűek elleni tisztogatás folyik. Eljött az ideje annak – mondta Basescu –, hogy a kormány bizonyítsa be: a magyar kisebbség érdekeit is képes védeni. Az államfő bírálta az RMDSZ-t: egyes politikusai „úgy gazdálkodtak a decentralizált intézményekkel, mintha saját birtokaik lettek volna”. Hozzátette: ez a helyzet nem jogosítja fel az RMDSZ vezetőit arra, hogy az embereket a kormány ellen uszítsák. Arra kérte a kormány tagjait, hogy Székelyföldön váltsák le azokat az intézményvezetőket, akik alkalmatlanok, de ne tegyenek különbséget a román és a magyar nemzetiségűek között. Megismételte: a romániai magyar kisebbség esetében nem lehet szó területi autonómiáról, mivel Románia az alkotmány szerint egységes, szuverén és független nemzetállam. /Etnikai tisztogatás Székelyföldön? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./ Még két hét sem telt el, és Traian Basescu államfő a második magyarellenes kijelentését tette: ismét a területi autonómia ellen foglalt állást, ráadásul kijelentette: „Azokban a polgármesteri hivatalokban, amelyeket magyar nemzetiségű román állampolgár vezet, gyakran folyik tisztogatás olyan román állampolgárok rovására, akik nem magyar nemzetiségűek. ” Erről Eckstein-Kovács Pétert, Basescu kisebbségügyi tanácsosa a késői időpontra hivatkozva nem volt hajlandó nyilatkozni. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint Basescu kijelentései rendkívül súlyosak. „Ez felhívás keringőre, szabad kezet ad a kormánynak, hogy azt tegye, ami ellen felléptünk: hogy leváltsák a magyar intézményvezetőket” – állapította meg Markó. Markót az elnök kijelentései – amelyek szerint a magyarok végeznek etnikai tisztogatást Romániában – a kilencvenes évek elejére emlékeztetik. „Nagyobb képtelenséget el sem tudok képzelni” – fogalmazott az RMDSZ-elnök. Markó hozzátette: „ami most történik, azt mutatja: a nacionalizmus bármikor visszatérhet, a már elért kisebbségi jogainkat bármikor visszanyeshetik. ” Az új összetételű parlamentnek ráadásul foglalkoznia kell azzal a törvénytervezettel, amely „a Hargita, Kovászna és Maros megyéből 1989. december 21. után elüldözött román családokat” hazatelepedésre ösztönözné, a fiatal román családokat úgyszintén, a kormány által nyújtott támogatással. Eszerint a Székelyföldre települő románok a kormánytól ezer négyzetméternyi területet kapnának, négyzetméterenként egy lejért, 300 ezer lejt házépítésre, még 30 ezret családonként, vagy 15 ezret egyedülállók számára berendezkedési költségre és munkahelyet. A törvénytervezetet február elején a képviselőház emberjogi bizottsága elutasította, tavaly a szenátus szintén, és a kormány is alkotmányossági kifogásokat talált benne. A képviselőház éles vita után, novemberben visszaküldte a jogi, illetve emberjogi bizottsághoz újabb véleményezésre. /Basescu rátett egy lapáttal. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

Sikerült egyezségre jutnia február 12-én Kolozsváron az erdélyi magyar politikai élet két meghatározó vezetőjének, Markó Bélának és Tőkés Lászlónak. Az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke megállapodtak abban, hogy az Európai Parlamenti választásokra létrehozzák a magyar összefogás listáját, amelyen közösen szerepelnek az RMDSZ és az EMNT jelöltjei. A lista jogilag és törvény szerint az RMDSZ és a tulipán jele alatt indul, tartalmában az összefogás üzenetét fogja továbbítani. Markó Béla beszámolt arról, hogy megegyeztek a közös politikai célok egyeztetése érdekében a távlati együttműködésről is. Tőkés László hangsúlyozta az autonómia fontosságát, emlékeztetve arra, hogy árral szemben kell haladni, és csak akkor van esélyük, ha összefognak. Tőkés László mellett jelen volt az EMNT másik két vezetője, Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor, Markó mellett pedig az RMDSZ részéről Kelemen Hunor ügyvezető elnök, Borbély László és Kovács Péter ügyvezető alelnökök, valamint Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója. „Az összefogás listáját Tőkés László fogja vezetni, az RMDSZ és az EMNT által jelölt személyek pedig 75, illetve 25 százalékban szerepelnek majd ezen. Abban is megegyeztünk, hogy a negyedik hely az EMNT-é lesz” – mondta Markó, hozzáfűzve: a felek kötelezően egyeztetni fognak a listán szereplő személyekkel kapcsolatosan. A megállapodást február 22-én írják alá Kolozsváron vagy Marosvásárhelyen. Április 3-án létrehozzák az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot (EMEF), amely paritásos alapon működik majd. Tőkés László közölte: „Az EMNT pártok feletti szervezetként alakult meg. Ebben az értelemben sikerült felülemelkedni a pártpolitikai korlátokon. ” Az autonómiáról szólva, az EMNT elnöke emlékeztetett arra, hogy míg Sólyom László magyar államfő támogatja és lehetségesnek tartja az autonómia törekvéseket Erdélyben, Traian Basescu államelnök határozott nemet mondott a székelyföldi területi autonómiára. Tőkés László felhívta a figyelmet arra, hogy rövid időn belül szintén közösen létrehoznák a Kisebbségi Autonómia Tanácsot. Tőkés László felhívást intézett az RMDSZ-hez, hogy támogassa a vasárnapi választásokon az MPP kolozsvári polgármesterjelöltjét. Arról szólva, hogy e megállapodásnak miért nem részese az MPP, Tőkés hangsúlyozta: ennek a pártnak az elődszervezete, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) kezdettől fogva tagja volt az EMNT-nek, a párt képviselői benne vannak az EMNT vezetőségben is. Markó Béla úgy vélekedett: az MPP elvetélt kísérlet volt az RMDSZ-szel szembeni alternatíva létrehozására, hiszen miután bejegyeztették ezt a pártot, az önkormányzati választásokon csekély támogatást szerzett, az őszi parlamenti választásokon pedig nem volt képes megegyezni az RMDSZ-szel, független jelöltjeit sem tudta bejuttatni a parlamentbe. Ezzel szemben Tőkés Lászlót és az EMNT-ben dolgozó munkatársait az RMDSZ-en kívüli politikai áramlatok hiteles képviselőinek tekinti a szövetség – tette hozzá Markó Béla. /P. A. M. : Kiegyezés Kolozsváron: létrejött az összefogás listája. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

Az elmúlt hónapban lemondásra szólította fel Markó Bélát Kiss Sándor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének vezetője, éles szavakkal bírálva a szövetségi elnök választások utáni politikai stratégiáját. Kiss Sándor téved, túloz vagy megjátssza, hogy meglepődik azon, hogy a koalíciós tárgyalásokat vezető RMDSZ-elnök elárulta addigi szövetségesét. Az RMDSZ országos vezetése ugyanis nemcsak most árulta el szövetségeseit, hanem tizenkét éve minden ciklus végén, írta Ferencz Zoltán. A magyar érdekképviselet 1990-től hat éven át együtt volt ellenzékben azokkal a politikai formációkkal, amelyek a parlamentben vagy azon kívül Románia demokratikus átalakulásáért, a volt kommunista politikai elit leváltásáért küzdött. 1996-ban megnyerte a választásokat a Demokratikus Konvenció (DK), amelynek az RMDSZ is szövetségese volt. Megnyerte, de a hatalomba bekerült egy kakukktojás is, a volt Kommunista Párt, azaz az Iliescu fémjelezte Nemzeti Megmentési Frontból Petre Roman vezetésével kivált Demokrata Párt is, amely egyébként szintén a volt kommunista nomenklatúra továbbélését volt hivatott biztosítani. Petre Roman és az akkori, igen aktív közlekedési miniszter, bizonyos Traian Basescu mindent elkövetett, hogy Emil Constantinescu elnök és a Demokratikus Konvenció ne tudja meghozni azokat a lényeges döntéseket, amelyek kibillentették volna a ‘89 után gyorsan elfoglalt gazdasági pozíciókból az RKP második vonalát és klientúráját. A cikkíró bemutatta a pálfordulások sorozatát. Első árulás: a Demokratikus Konvenció 2000-ben elvesztette a választásokat. Az RMDSZ akkori vezetői azonnal felajánlották szolgálataikat a győztes PDSR-nek, Iliescu és Nastase pártjának, a Demokratikus Konvenció és az RMDSZ addigi vehemens ellenségének, az 1996 előtti magyarellenes parlamenti és sajtókampányok szerzőinek. Négy év alatt (2000–2004) az RMDSZ „nemzetközi hírű” jogászainak rábólintásával és szavazataival antidemokratikus törvények születtek: az adatvédelmi törvény például. Második árulás: 2004-ben Iliescu, Nastase és Mircea Geoana alakulata, a mai Szociáldemokrata Párt veszített a választásokon. Az RMDSZ azonnal elárulta őket is, és szövetségre lépett a kormányt alakító, addig a politikai paletta ellenkező oldalán elhelyezkedő Nemzeti Liberális Párttal, és vele, mellette, alatta kormányoz egészen 2008-ig. Harmadik árulás: az RMDSZ 2008-ban pillanatok alatt otthagyta a Nemzeti Liberális Pártot, és átáll a liberálisokat évek óta ostorozó PDL, vagyis Traian Basescu és Emil Boc pártja mellé. Ezt vette észre Kiss Sándor, ez utóbbiért kéri Markó fejét. És a többi árulás? A magyar ügyekről való lemondás? Azért mi jár? Ebből is említett néhányat Ferencz Zoltán. 1996-ban Victor Ciorbea miniszterelnök nyilvánosan megígérte ugyan a Bolyai Egyetem fokozatos visszaállítását, de az RMDSZ-vezetők tudták, hogy ez nem fog menni. Rendeztek egy konferenciát arról, hogy tulajdonképpen nincs is szükség magyar egyetemre, a multikulturális Babes–Bolyai tökéletesen megfelelő keret a magyar nyelvű felsőoktatás részére. Főszervező az Eckstein-Kovács Péter köré tömörült Szabadelvű Kör, előadók a multikulti védelmében, az önálló magyar egyetem eszméje ellen jeleskedő magyar egyetemi tanárok: Cs. Gyimesi Éva („magyar egyetem = gettó”), Magyari Nándor és mások. Azóta mi történt? Magyar egyetem 12 évi kormányzati szerepvállalás után sincs, a „multikulti” egyetemen magyar feliratokat kifüggesztő magyar tanárok elvesztik állásukat. Ebben az időszakban az oktatásért és a kultúráért felelős legmagasabb állami funkció a miniszterelnök-helyettesé. Neve: Markó Béla. Ötödik árulás: a kettős állampolgárság. Markó Béla hosszú ideig nem tudta, hova álljon. Aztán végül is Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök álláspontját találja vonzónak. 2004. szeptember 22-én Markó Béla, az RMDSZ államelnökjelöltje sajtótájékoztatón kijelentette: meg lehetne könnyíteni a magyar állampolgárság megszerzését, de nem lehet egyetérteni a kettős állampolgárság alanyi jogon való megadásával. 2004. november 24-én Markó az MTI-nek nyilatkozta: „nem elég Magyarországon elfogadni a kettős állampolgárságot, azt Romániában is el kell fogadtatni, és erre csak egy erős parlamenti képviselettel rendelkező RMDSZ képes”. Ez azonban nem igaz. Romániában a kettős állampolgárságnak semmi akadálya, közel egymillió, a Moldovai Köztársaságban élő román már élt ezzel a jogával – népszavazás nélkül. Különben Verestóy Attila szenátor a népszavazásban is jó üzletet szimatolt. Akkoriban az ő és a rokonai cége nyomtatta az MSZP-nek erdélyi magyarok elleni rágalmaktól hemzsegő plakátját, melynek aláírója Gyurcsány Ferenc volt. Hatodik árulás: Communitas Alapítvány. A román államtól a magyar közösség intézményeinek szánt jelentős összegű pénzügyi támogatás ennek bankszámlájára kerül. A Communitas 2008 márciusáig egyszerűen magánalapítványként működött. Mindössze 2008-ban ismerte el a kormány közhasznú alapítványként. Tíz évig Markó, később Takács Csaba elnökletével gyakorlatilag azt csinálhattak a pénzzel, amit akartak, nem volt lehetőség semmilyen társadalmi kontrollra. Nyilvános pályázatokat is csak azóta írtak ki, mióta a Krónika sorozatot indított a Communitas visszaéléseinek a felderítésére. Ma már szakosztályai vannak, pályázatokat, rendezvényeket (kivéve a nem RMDSZ Tusványosi tábort), könyv- és lapkiadást támogat, például működteti az RMDSZ-szócső Új Magyar Szót és Markó hajdani irodalmi folyóiratát, a Látót, avagy a Mentor Kiadót, amelyben Markó is résztulajdonos. Folytathatni lehetne a tanügyi törvénnyel (történelem, földrajz csak románul), az eurorégiók jelenlegi, a Székelyföldet feldaraboló térképének elfogadásával, megszavazásával (!), Románia monitorizálása idő előtti megszüntetésének a támogatásával (Frunda György), azzal, hogy az EU-ba való felvételkor az RMDSZ semmilyen kisebbségi garanciákat nem igényelt stb. Nem lehet mondani, hogy a brassói RMDSZ-kongresszuson megválasztott Markó Béla RMDSZ-elnök és szűk vezető csapata soha semmi jót nem tett a magyarság érdekében. Sok minden sikerült, főleg a szimbólumok, például a magyar feliratok és a nyelvhasználat, valamint az iskolák, székelyföldi vállalkozások anyagi támogatása terén. Az önkormányzatokban működő magyar testületek a legtöbb helyen nagyszerűen végzik a dolgukat. Azonban a magas pozíciójú vezetőket a büntethetetlenség illúziója folyamatos túlkapásokra csábítja. Belső RMDSZ-körök sérelmezik: aki az országos vezetőséget, főleg Markót, Verestóy Attilát, Frunda Györgyöt, Kelemen Hunort bírálja, annak vége, persona non grata lesz hetedíziglen, még a gyerekeitől is őrizkednek az ösztöndíjakat, kirándulásokat elosztó pártfunkcionáriusok. Az a sajtóorgánum, amely rendszeresen helyt ad bíráló hangnemnek vagy az ellentábor (MPP, EMNT, függetlenek) képviselőinek, elveszti a szövetség markába összpontosult pénzügyi támogatást. Megesik, hogy vezetőjét, bármilyen hűségesen szolgált addig, leváltják, például legutóbb Salamon Márton Lászlót, az Új Magyar Szó főszerkesztőjét egy Kincses Előd-interjúért. Nem csoda, ha a romániai magyar sajtótól nem várható tényfeltáró, kritikai szellem, a korrupciós leleplezése, annak ellenére, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) gyakori „meghívottjai” Frunda György, Verestóy Attila, Nagy Zsolt és mások. A véleménymondás szabadsága sérül, ez lehet a hetedik árulás. /Ferencz Zoltán: A hetedik és a többiek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

Tárgyalást kezdeményez az RMDSZ helyi és megyei szervezeteivel a háromszéki MPP. Csinta Samu, a párt ügyvezető elnöke úgy értékelte, a vasárnapi tüntetésen megnyilvánult egység jó alapot teremtett a további együttműködésre. Kiindulópontként a tiltakozó nagygyűlés központi témáit ajánlják: arányos magyar képviselet az intézmények vezetésében, az autonómia kérdésének újabb dimenziói, illetve Traian Basescu autonómiaellenes nyilatkozatainak határozott elutasítása. Csinta egyébként az MPP nevében sikeresnek és folytatandónak értékelte a sepsiszentgyörgyi tüntetést. /Folytatni kell a tiltakozást (Egyeztetni hívja az RMDSZ-t a háromszéki MPP). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 13./

Ismét Székelyföldre látogatott Traian Basescu államfő. Február 13-án Kovászna fürdővárosba utazott. Az Antena 3 tévének nyilatkozva Basescu ismételten megerősítette az autonómiával kapcsolatos korábbi álláspontját, miszerint Romániában soha nem lesz területi autonómia. Újságírói kérdésre Markó Béla, az RMDSZ elnöke kolozsvári sajtótájékoztatóján egyszerűen „bizarrnak” nevezte az államfő nyilatkozatát, kiemelve: igaz ugyan, hogy az elmúlt évtizedekben sikerek könyvelhetők el a kisebbségi jogok érvényesítése terén, nem mondható el viszont az, hogy Romániában minden tekintetben megvalósult volna az esélyegyenlőség, példaként említve a kollektív nemzetiségi jogok biztosításának a kérdését. Markó Béla emlékeztetett arra, hogy míg Kovászna megyében 75 százalék a magyar lakosság aránya, az állami hivatalokban való jelenlétük alig 50 százalékra tehető. Hasonló a helyzet Hargita megyében is, ahol ez az arány 85–55 százalék – mondta az RMDSZ elnöke. „Az ilyen bizarr felvetések helyett inkább növelni kellene a magyarok jelenlétét az állami intézményekben. Nem szeretnék vitába szállni Traian Basescuval, aki nem tudom, hogy miért, de ismét negatív üzenetet fogalmazott meg nemcsak az RMDSZ, hanem a két székelyföldi megye magyar lakossága felé is” – szögezte le Markó Béla. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere úgy vélekedett: Basescu szándékosan tesz „irritáló” nyilatkozatokat. Mind Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, mind pedig Antal Árpád polgármester határozottan cáfolták az etnikai tisztogatás vádját A sajtótájékoztatón Tamás Sándor egy levelet mutatott be az újságíróknak. Ebben egy moldovai állampolgárságú férfi kér részleteket a Kovászna és Hargita megyéket célzó kormányzati programról, amelynek célja állítólag a két megye románosítása. Tamás Sándor elmondta, írásos kérést intézett a belügyminisztériumhoz, illetve a kormányfőhöz a programmal kapcsolatos információért, azonban nem kaptak magyarázatot. „A kormány elvette pénzünket, 100 milliárd régi lejjel tartozik. Románia megyéi közül Kovászna kapja a legkevesebb pénzt az útépítésre, az erre a célra elkülönített összeg alig 10 kilométernyi útjavításra elég – mondta Tamás Sándor megyei tanácselnök. /Újból Székelyföldön időzik Basescu. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ “Kötelességemnek érzem az embereknek elmagyarázni, hogy nem kezdeményezhetnek alkotmányellenes cselekedeteket” – mondta Besesu elnök, aki saját elmondása szerint azért indult a Székelyföldre, hogy a helyi sajtóval és a helyi hatóságok képviselőivel találkozzon, és az alkotmányban foglaltakkal cáfolja meg a helyi politikusok felvetéseit. “Konkrétan a Székelyföld területi autonómiájának gondolatára utalok. Bizonyos politikai csoportok választási megfontolásokból inkább hazudnak, minthogy igazat mondjanak. Romániában az alkotmány első cikkelye szerint lehetetlen területi autonómiát adni. ” /Kizárt dolog a területi autonómia. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./ Az államelnök kifejtette, hogy a magyarok jogait be kell tartani, a magyar kisebbségnek lehetőséget kell biztosítani az anyanyelven való tanuláshoz, az anyanyelvi felsőoktatáshoz, a parlamenti és helyhatósági képviselethez, valamint arra is, hogy a magyarok az igazságszolgáltatásban anyanyelvüket használhassák. Basescu szerint az ország területét nem lehet felosztani azok a politikusok kedvéért akik a parlamentben esküt tesznek az alkotmányra, hazaérve pedig az alkotmány megszegésére buzdítják a lakosságot. Hangsúlyozta, ezeket a politikusokat inkább Kovászna és Hargita megye gazdasági helyzete kellene jobban érdekelnie. /Basescu: jogok a magyaroknak, autonómia nélkül. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 14./

Elítélik és felelőtlennek tartják Traian Basescu államfő több ízben megismételt nyilatkozatait a Kovászna megyei RMDSZ-es politikusok. Albert Álmos szenátor, területi elnök szerint jobban tenné az államelnök, ha finomabban bánna ezekkel a kijelentésekkel. Az etnikai tisztogatás vádját kampányfogásként értékelte, ha ilyen szándéka lett volna a székelyföldi magyarságnak, ezt a 90-es évek elején sokkal kedvezőbb körülmények között hajthatta volna végre – vélekedett. Az intézményvezetők reális etnikai arányát a mai napig nem sikerült visszaállítani, bár az elmúlt négy esztendőben. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint az államelnök ellentmondásba keveredik.,,Folyamatosan hangoztatja, hogy Románia nemzetállam, s ez azt jelenti, csak románok élnek itt. Akkor ki tisztogatja őket?” – tette fel a kérdést. Rámutatott, a hetvenes-nyolcvanas évektől tudatos románosítás zajlik a Székelyföldön, a Román Kommunista Párt 1985-ös marosvásárhelyi dokumentumával igazolta, pontos stratégia készült az etnikai arányok megváltoztatására. Tamás Sándor megyei tanácselnök egy esettel igazolta, hogy a ‘89 utáni román kormányok is hasonló módon jártak el: tavaly szeptemberben a belügyminisztériumtól kapta meg egy moldáviai állampolgár levelét, aki a ,,Kovászna és Hargita megye betelepítésére vonatkozó kormányprogram” előnyei iránt érdeklődött, s jelezte, öttagú családjával kihasználná a lehetőséget. A megyei tanácselnök a miniszterelnökhöz és a belügyminiszterhez fordult tájékoztatásért, de nem kapott választ érdeklődésére. Gazdasági válság idején rendkívül veszélyes és felelőtlen az etnikai indulatok gerjesztése – jegyezte meg Antal Árpád. /Farkas Réka: Felelőtlenek az államfő nyilatkozatai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./

Az alkotmányt lobogtatva érkezett Háromszékre Traian Basescu államfő. Bár a székelyek korábban bocsánatkérésre szólították fel az államfőt, ő ráerősített: Romániában soha nem lesz területi autonómia. A Székelyföldet fellendítendő, még a héten elküldi a minisztereket a térségbe, akiknek előfutáraként tanácsosa, Eckstein-Kovács Péter elkezdi „információszerző” megbízatását. „Eldöntött tény, hogy Románia nemzetállam, a területén nem hozható létre területi autonómia” – szögezte le Traian Basescu. Az államfő közel öt órán át tárgyalt a Kovászna és Hargita megyei tanácselnökökkel, illetve a székelyföldi városok polgármestereivel. Basescu nem tartotta magát a zárt ajtók mögötti egyezséghez, hanem – amint a sajtó szeme elé került – egész pályás letámadást indított a magyar politikusok ellen. Az elnök megismételte korábbi tézisét, miszerint a Hargita és Kovászna megyei önkormányzatoknál etnikai tisztogatás folyik a románokkal szemben. „Mutassanak nekem egyetlen román nemzetiségű igazgatót, osztály- vagy irodavezetőt a Hargita vagy Kovászna megyei tanácsnál vagy magyar vezetésű polgármesteri hivatalnál, és visszavonom, amit mondtam” – provokálta az elnök az RMDSZ-es vezetőket. A megszólított vezetők nem válaszoltak, az ÚMSZ viszont közölt példát: Marin Nicolae a Kovászna Megyei Tanácsnak alárendelt Útügyi Igazgatóságot vezeti. Tamás Sándor elmondta, a Kovászna megyében a román nemzetiségű igazgatók részaránya közel hatvan százalékos, ha a teljes intézményi hálózatot tekintjük, de javarészük a kormánynak alárendelt struktúrák élén áll. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint „Traian Basescu csapdát állít saját magának, amikor azt nyilatkozza, hogy Székelyföldön etnikai tisztogatás folyik a románok ellen”. Antal emlékeztetett: az államelnök azt hangoztatja, hogy Románia nemzeti állam. „De ha ebben az országban csak románok élnek, akkor ki tud etnikai tisztogatást végezni?” – tette fel a kérdést Antal, aki átadta Basescunak azt a petíciót, amelyet múlt vasárnap olvastak fel a magyar intézményvezetők leváltása ellen szervezett tüntetésen. Basescu azzal utasította vissza a dokumentumról való tárgyalást, hogy ő csak reális problémákról hajlandó beszélni. Az államfő a közel egy órás sajtótájékoztató idején többször felolvasott Románia alkotmányából. „A magyar politikusok, amikor az autonómiáról beszéltek, nem mondták el az embereknek, hogy Románia szuverén, független, egységes és oszthatatlan nemzetállam” – idézte az alkotmány első cikkelyét Basescu. Hozzátette: egyetért a „helyi autonómia” minél nagyobb kiszélesítésével. A székelyföldi önkormányzati vezetők Basescu érveire reagálva elmondták: a spanyol alkotmány első cikkelye is a nemzetállamiságot hangsúlyozza, azonban a második pontja kimondja a régiók autonómiáját, felsorolja ezek hatáskörét. Basescu a korábbiaknál is hevesebben támadta az RMDSZ-t, amelyet – amellett, hogy a térség elmaradottságáért tett felelőssé – nem lojális partnernek és „szavazatvadásznak” nevezett. A államfő kitért a Magyar Polgári Szövetséggel fenntartott korábbi kapcsolataira is, amelynek elnökét – Szász Jenőt – székelyudvarhelyi polgármesterként empátiából támogatta. „Ugyanaz történt vele, ami velem bukaresti főpolgármesterként: akadályozták munkájában” – fejtegette Basescu, az RMDSZ-re utalva ezzel. Nem létezik kormányprogram arról, hogy moldovai románokkal népesítsék be Kovászna és Hargita megyét, jelentette ki Basescu. Az államfőt Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök tájékoztatta arról, hogy tavaly ősszel levelet kapott a belügyminisztérium egyik illetékesétől, aki arra kérte, hogy teljesítse egy moldovai család Székelyföldre telepedési kérését. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester a Román Kommunista Párt archívumából megszerzett, 1985-ből származó átirattal bizonyította, hogy erőszakosan zajlott a románság Székelyföldre való betelepítése; abban ez áll: „(...) hogy Marosvásárhelyen a románok száma az összlakosságon belül elérje vagy meghaladja a következő két éven belül az 50 százalékot, az szükséges, hogy engedélyezzék ebben az időszakban 7600 román nemzetiségű alkalmazását a szocialista egységekben (...). ” A moldovai Vasile Botnaru kérésében egy olyan kormányprogramra hivatkozott, amely Kovászna és Hargita megye benépesítését érinti. Eckstein-Kovács Péter, Traian Basescu kisebbségügyi tanácsosa kifejtette: nem tehet arról, hogy Basescu mit nyilatkozik a magyar ügyekről. /Kovács Zsolt, Lokodi Imre, Isán István Csongor: Az asztalt verte Basescu. Nekiesett az RMDSZ-nek az újra a Székelyföldön „üdül” államelnök. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./ Basescu elnök február 14-én először Kovászna és Hargita megyék rendőrfőnökeit, majd a prefektusokat fogadta, ezután ebédre látta vendégül a két megye tanácsának vezetőit és a háromszéki polgármestereket. Az államfő kifejtette, hogy a decentralizáció híve, majd bírálta az RMDSZ-t, hogy hosszú évekig volt kormányon és nem támogatta hatékonyan a két székely megyét. . /Bíró Blanka: Basescu a Székelyföldön: decentralizáció igen, autonómia nem. = Krónika (Kolozsvár), febr. 16./

Traian Basescu államfő magyarellenes nyilatkozatainak hatása tükröződik a Kovászna és Hargita megyei román civil szervezetek legfrissebb felhívásában. A Románok Civil Fórumának az elmúlt években számos közleménye, panaszáradata volt, de a mostani hangvétele a legsötétebb időszakot idézi. Törvénymódosításokat követelnek, a magyarság tizennyolc év alatt nehezen kiharcolt jogait szeretnék eltörölni. Basescu etnikai tisztogatással és feszültséggerjesztéssel vádolta a magyar vezetőket. Lehetséges, hogy Basescu mesterséges konfliktusgerjesztéssel saját elnöki hatalmát kívánja erősíteni. /Farkas Réka: Diktátor születik? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./

Nem mond le a Székelyföld autonómiáját célzó tervezetről Tőkés László európai parlamenti képviselő, aki a hét végén Nagyváradon úgy nyilatkozott, a célkitűzés elérése érdekében Traian Basescu államelnök támogatását fogja kérni. Tőkés Schmitt Pál fideszes EP-képviselővel közösen tartotta sajtótájékoztatóját, a magyarországi politikus a Partiumi Egyetemi Sportklub által szervezett Sportbálra érkezett Nagyváradra. Tőkés László emlékeztetett: az Európai Parlamentben nemrégiben az ezeréves gyulafehérvári egyházmegye kapcsán előterjesztéssel élt, mely szerint a Gyulafehérvári Főegyházmegye millenniumi emlékévének szeptember 29-i zárónapját az Európai Unió iktassa be jövő évi nemzetközi eseménynaptárába. /Bálint Eszter: Sport és politika. = Krónika (Kolozsvár), febr. 16./

Úgy tűnt, hogy korábban példátlan szolidaritásnak lehetünk szemtanúi magyarok és románok között: Marian Cozma román kézilabdázó tragikus veszprémi halála nyomán a két nemzet együtt osztozott a család gyászában. Ebben a békés hangulatban Traian Basescu elnök durván kikelt az autonómia ellen, ismét úgy adva a székely közösségnek az egyik kezével, hogy a másikkal el is vett tőlük. Az államfői szintre emelkedett uszítás ellen most valódi összefogás szükséges. /Balogh Levente: Uszító államfő. = Krónika (Kolozsvár), febr. 16./

Traian Basescu államfő székelyföldi látogatása során azzal vádolta az RMDSZ vezetőit, hogy azok az elmúlt négy évben nem tettek meg mindent Székelyföld fejlesztése érdekében, ugyanakkor kijelentette, hogy szerinte a románok ellen tisztogatás folyik a Hargita és Kovászna megyei önkormányzatokban. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke cáfolta az államfő kijelentéseit, aki az alkotmányra hivatkozott a székelyföldi területi autonómia megvalósíthatatlanságával kapcsolatban. Valójában a mostani alkotmányos keretek között is lehet területi autonómiát adni Székelyföldnek. Székelyföld elmaradottságát illetően azt nem az RMDSZ-en kellene számon kérni – vélekedett Kelemen. – Traian Basescu szállításügyi miniszter volt a Román Demokratikus Konvenció kormányzása idején, és akkoriban nem viselte szívén Székelyföld infrastrukturális beruházásait, ezért valószínű, hogy ez a felfokozott érdeklődése a közelgő választásoknak tudható be. Basescu úgy próbál üzenni Székelyföld fele, hogy az autonómiát elutasítja ugyan, de érdeklődést mutat infrastrukturális kérdésekben. Kelemen megjegyezte: az elmúlt időszakban több száz iskolát, óvodát újítottak fel, sportcsarnokokat, az iskolák környékén pedig sporttermeket építettek, több száz kilométer utat javítottak fel. –Feszültséget kelt az államfő, amikor azt mondja, hogy a kisebbség tisztogatja a többséget Hargita és Kovászna megyében. Ez abszurd. Ha ilyesmi megtörtént volna, az államhatalom már rég közbelépett volna – szögezte le Kelemen Hunor. /Ferencz Zsolt: Kelemen Hunor: nem az RMDSZ-en kellene számon kérni Székelyföld lemaradását. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

Traian Basescu államfő a nacionalista román szavazatokra is pályázik, amikor élesen elutasítja a területi autonómia lehetőségét, és az RMDSZ-t hibáztatja Székelyföld elmaradottságáért – ezt a véleményt fejtette ki február16-án a bukaresti román lapok többsége. /Román lapok szerint Basescu nacionalista szavazatokra is pályázik. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./

A Hargita Megyei Tanács jogi osztályának vezetője román nemzetiségű, a háromszéki önkormányzatnál és alárendelt intézményeknél pedig hét vezetői tisztségben van román ember, közölte a Hargita és a Kovászna megyei tanácselnök. Szinte kizárólag az RMDSZ-nek köszönhető a fejlődés Kovászna és Hargita megyében, állítja Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, aki Tamás Sándor Kovászna megyei és Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnökkel közös sajtótájékoztatón számadatokkal támasztotta alá kijelentését. A székelyföldi önkormányzati vezetők nem értik, miért bírálta Traian Basescu államfő az RMDSZ-t. Ugyanakkor üdvözölték a Traian Basescuval való tárgyalási lehetőséget. Hargita és Kovászna megyében huszonöt évig minden vezetői tisztséget csak románok töltöttek be, és ez még egy ideig 1989 után is így működött. Hiába jelentkeztek magyar emberek, csak románokat alkalmaztak, jelentette ki Borboly Csaba. Valóban volt etnikai tisztogatás, amint azt Basescu megfogalmazta, csak fordítva – a magyarok ellen. Tamás Sándor, Kovászna megyei tanácselnök elmondta: a háromszéki önkormányzatnál és alárendelt intézményeknél hét vezetői tisztségben van román ember, míg a megyei tanács 141 dolgozója román nemzetiségű. Tamás Sándor fenntartja, hogy magyar alprefektusa is lesz Kovászna megyének, és György Ervin volt kormánymegbízottat nevezte meg a tisztség várományosának. Mindezt annak ellenére, hogy a kormánypártok már megegyeztek: ahol az egyik párt jelöli a prefektust, ott a másik párt adja a két alprefektust. „Traian Basescu mostani konfliktusa az RMDSZ-szel abból fakad, hogy a szövetség ellent mert mondani az állam elnökének a székelyek területi autonómiájával kapcsolatban – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök február 16-án a szenátus plénumán. Markó közölte: az államelnök által jelzett súlyos infrastrukturális problémákat és a két megye szegénységét az RMDSZ éppen az autonómia révén kívánja orvosolni. /Kovács Zsolt: Székely cáfolat Basescunak. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

Eckstein-Kovács Péter volt Kolozs megyei RMDSZ-es szenátor ezentúl csak azoknak a sajtóorgánumoknak nyilatkozik, amelyek pozitívan írnak elnöki tanácsosi tevékenységéről, ez következik abból, hogy Traian Basescu kisebbségi tanácsadója az Új Magyar Szó munkatársának a napokban leszögezte: nem hajlandó többé a lapnak nyilatkozni, mert negatív fénybe állították be az ő cotroceni-i munkásságát. Salamon Márton László ezt vezércikkben utasította vissza, hozzátéve, a kisebbségi tanácsosi munkakör betöltése óta annyi történt kisebbségügyben, hogy az államfő a korábbiaknál jóval vehemensebb és provokatívabb módon támadta az RMDSZ-t. Az elnöki tanácsosi fizetést Eckstein-Kovács Péter az adófizető zsebéből kapja, az adófizetőnek el kell számolnia azzal, mit tett érte. Meg kell magyaráznia, érdemes volt-e egy miniszteri ranggal járó tisztséget létrehozni az államelnöki hivatalban… /Salamon Márton László: A tanácsadó és a tanácskapó. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

Az alkotmányellenes cselekedetek szigorú büntetését javasolják a székelyföldi román szervezetek. A Hargita–Kovászna ASTRA szervezet, a Románok Civil Fóruma és Ioan Selejan ortodox püspök nyílt levélben üdvözölte Traian Basescu államfő székelyföldi kijelentéseit, miszerint alkotmányellenes a székelyföldi autonómia. Az aláírók aggodalmuknak adtak hangot, hogy a magyar elöljárók a román hatóságok ellen uszítanak. /Büntetnék a magyarokat a román civilek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./

Az RMDSZ és az EMNT vezetői február 22-én, vasárnap, Marosvásárhelyen írják alá a választási együttműködésre, a magyar összefogás listájának létrehozására vonatkozó megállapodást – jelentette be Markó Béla szövetségi elnök bukaresti sajtóértekezletén. Az RMDSZ vezetője rámutatott, az erdélyi magyar közösség szempontjából nagyon fontosnak tartja a Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével kötött megegyezést. A létező nézetkülönbségek ellenére mindkét fél elfogadta a szolidaritás szükségességét, a brüsszeli jelenlét és a magyarság hosszú távú érdekképviselete érdekében. Traian Basescu államelnök hétvégi, székelyföldi nyilatkozatai kapcsán Markó Béla leszögezte, az RMDSZ szívesen lát minden ilyen látogatást – hiszen a román politikusok ritkán látogatnak a két megyébe -, de azt nem, hogy véleményt mondanak anélkül, hogy az ottani helyzetet ismernék. „Értékeljük az elnök azon szándékát, hogy megismerje Székelyföld problémáit, de azt nem tudjuk értékelni, hogy kampánycélokra használja ezeket a látogatásokat”- fogalmazott. /Vasárnap aláírják az RMDSZ–EMNT együttműködést. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 18./