Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta, először Caracal autonómia-statútumát dolgozzák ki Hargita és Kovászna megye vezetői, gondolván, hogy autonómia-törekvéseiket illetően hatékonyabban célt érhetnek ezzel. Traian Basescu államfő adta az ötletet, hiszen vesszőparipája az, hogy valamennyi városban ugyanannyi autonómiára van szükség. Basescu rendszerint Caracalt említi példaként olyan városként, amelynek ugyanannyi autonómiára van szüksége, mint Székelyudvarhelynek. Az államfő elutasítja az etnikai alapon szerveződő, sajátos helyi önrendelkezést. /(-or-): Székely gyártmányú caracali autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

Románia továbbra is hűséges marad a Nabucco-projekthez – nyilatkozta Traian Basescu államfő, akinek ez ügyben tanúsított magatartása miatt elmaradhat a moszkvai látogatása. Varujan Vosganian gazdasági miniszter nemrég azt nyilatkozta, hogy Románia mindkét gázvezeték megépítését támogatja. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök elhatárolódott gazdasági miniszterének nyilatkozatától, és hangsúlyozta, hogy Románia továbbra is a Nabuccot részesíti előnyben. /Basescu: Románia továbbra is hűséges marad a Nabucco-tervhez. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

Antiszemitizmussal vádolja Romániát a Ha’aretz izraeli napilap Traian Basescu államfő egy bakija miatt. A román államfő ugyanis egy hete, szíriai hivatalos látogatása után azt mondta, hogy „Szíria Palesztinával szomszédos”. A napilap bírálta az államfőt, mert csak azok emlegetik Palesztinának a zsidó államot, akik nem ismerik el. „A szárított hús és a bor Romániájának van egy másik arca is – az antiszemitizmus Romániájáé” – áll a lapban. Basescu nem az első romániai államfő, akit antiszemitizmussal vádolnak meg. Ion Iliescu ellen sajtóhadjárat indult, miután 2003 júliusában egy izraeli napilapnak adott interjújában megpróbálta minimalizálni a romániai holokausztot. Az akkori államfő azt nyilatkozta, hogy a zsidó nemzet szenvedései a holokausztban „nem egyedülállóak Európában”. Ezért a kijelentéséért az amerikai külügyminisztérium antiszemitizmusról készített, a megfelelő időszakra vonatkozó jelentésébe is bekerült. Ugyanabban a jelentésben azt is szemére vetették Iliescunak, hogy kitüntette az „elismerten antiszemita Corneliu Vadim Tudort is, aki tagadja a holokausztot”. /I. I. Cs. : Antiszemitizmussal vádolják Romániát. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

Elutasították Antal Árpád /RMDSZ/ sepsiszentgyörgyi polgármester számukra kidolgozott autonómia-statútumát a caracali és Olt megyei elöljárók. Gheorghe Anghel, Caracal polgármestere, rosszízű tréfának és az RMDSZ kampányfogásának tartja a kezdeményezést. Mint mondta, Caracalnak nem autonómiára, hanem több pénzre van szüksége, a „büszke és hazafi oltyánok” elutasítanak minden autonómia-kezdeményezést. Antal Árpád kifejtette, az Olt megyeiek reakciója bizonyíték arra, hogy minél erősebb egy térség gazdasága, annál nagyobb függetlenséget szeretne. „Íme, az olténiaiak nem támogatják Traian Basescu államfő decentralizációs terveit, hisz szegények, és továbbra is Bukaresttől akarnak függeni” mondta Antal Árpád. /Bíró Blanka: Elutasítás Caracalból kínálat. = Krónika (Kolozsvár), nov. 4./

Traian Basescu államelnök kihirdette a törvényt, amely kötelezi a magán- és jogi személyeket arra, hogy a tulajdonukban levő házat/lakást bebiztosítsák természeti katasztrófák ellen. /Basescu kihirdette a lakásbiztosítási törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

A pénzügyi válság kezelésének kérdésében ellentmondott egymásnak Traian Basescu államfő és Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök a hétvégi brüsszeli EU-csúcstalálkozón. Amíg Tariceanu kormányfő fenntartotta, hogy az országos közkiadásokat csökkenteni kell, addig Basescu államfő azt erősítette, hogy a reformokat a krízisidőszakban fel kell gyorsítani. /Román kontrák Brüsszelben. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

Traian Basescu államfő november 10-én a B1 TV műsorában kijelentette, kizárt, hogy a referendumot a Székelyföld autonómiájáért meg lehessen törvényesen szervezni, és megemlítette, a kormánynak ki kell adnia egy határozatot, amellyel megtiltja az eljárást. A kormánynak közbe kell lépnie, mivel a lakosságot arra kérik, hogy egy "alkotmányba ütköző cselekedettel" kapcsolatban fejtse ki véleményét. A Hargita megyei prefektusi hivatal felkért öt helyi tanácsot, hogy vonja vissza a határozatot az autonómia-referendum kiírásáról. Adrian Panescu, a Hargita megyei prefektus kancelláriaigazgatója szerint Gyergyószentmiklós, Gyergyóalfalu, Gyergyóditró, Kápolnásfalu és Szentábrahám tanácsi határozatáról van szó. Ezek törvénytelenek, alkotmányba ütköznek, nem felelnek meg a referendumtörvénynek és a közigazgatási törvény előírásainak sem – mondta Adrian Panescu. Árus Zsolt, a Székely Nemzeti Tanács gyergyószéki szervezetének elnöke szerint a Székelyföld autonómiája kapcsán kiírandó népszavazás célja a területi autonómia megszerzése. /Basescu: kizárt, hogy törvényesen meg lehessen szervezni az autonómia- referendumot. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 12./

A parlament gyakorlatilag betiltotta a referendumot a 3/2000-es jogszabály módosításával – áll az Alkotmánybíróság november 20-án közzétett indoklásában. A taláros testületnél Traian Basescu államfő emelt panaszt az említett módosítások miatt. Az Alkotmánybíróság kimondta: nincs olyan körülmény, amely megtiltaná, hogy népszavazást szervezzenek az elnöki, parlamenti, helyhatósági vagy európai parlamenti választásokkal egy időben, illetve előtte vagy utána. Az alkotmánybírák leszögezték, hogy a parlament a referendumtörvény módosításával hozzátett az alaptörvényhez, ami szintén alkotmányellenes. /B. S. : Betiltott referendum. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

Székelyföldön, Parajdon zárta múlt heti országlását az államfő, aki körútja során több nagyvállalatot – köztük erdélyieket – látogatott meg. Traian Basescu magánemberként érkezett november 22-én a városba, ahová idén már másodszor látogatott el. „Az őszi káposztafesztivál alkalmával megígértem Parajd lakóinak és a polgármesternek, hogy alkalomadtán visszalátogatok, és most itt vagyok” – jelentette ki Basescu. Az államfő Marosvásárhelyen meglátogatta az Azomures vegyi kombinátot, tárgyalt a gyár vezetőségével, illetve szakszervezetének képviselőivel. Az államfő szerint a gazdasági válság ellenére sem fog bezárni a műtrágyát gyártó vállalat. /Antal Erika, Bágyi Bencze Jakab: Basescu-show a Sóvidéken is. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

„Nem lett volna természetes, ha az államfő ölbe tett kézzel ül, mikor egyre nyilvánvalóbbak a pénzügyi és gazdasági válság jelei Romániában is” – indokolta az Traian Basescu, miért járta körbe a múlt héten az országos érdekeltségű vállalatokat. Traian Basescu azokra a vádakra válaszolt, miszerint kampányérdekekből látogatta meg a Dacia üzemet, az Oltchimet, a galaci Mittal kombinátot, majd a kolozsvári Nokiát és a marosvásárhelyi Azomurest. A látottakról az államelnök azt a következtetést vonta le: nem áll fenn az a veszély, hogy az elmúlt évek nagybefektetései csődöt mondjanak. Újságírói kérdésre válaszolva Basescu azt mondta: mindenképpen politikust nevez ki miniszterelnöknek. /Basescu: a válság leküzdhető. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

Szenátorként utolsó sajtóértekezletét tartotta Ion Iliescu, az PSD tiszteletbeli elnöke, aki a parlamenti választásokon már nem pályázik újabb mandátumra. Iliescu nem tartja életképesnek a nemzeti egységkormány gondolatát. Ő a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) koalícióját véli a legjobb kombinációnak. Iliescu reméli, hogy Basescu elnök tiszteletben tartja a stabil kormányt biztosító parlamenti többséget” – mondta a PSD tiszteletbeli elnöke. Traian Basescut azzal vádolta, hogy megpróbál olyan hatásköröket is felvállalni, amelyekre az alkotmány nem jogosítja őt fel. /B. T. : Iliescu elbúcsúzott a szenátustól. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) lesz a mérleg nyelve Romániában, őt fogják „körüludvarolni” mind a szociáldemokraták, mind a demokrata-liberálisok, de a stabil többséghez a magyarok szervezetét is be kell vonni – ebben a bukaresti kommentátorok egyetértenek. A két első helyezett eredménye között elhanyagolható a különbség. A Szociáldemokrata Párt és a Konzervatív Párt alkotta választási szövetség (PSD-PC) a képviselőházi és szenátori posztokért vívott küzdelemben a voksok 33,09, illetve 34,16 százalékát szerezte meg, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) 32,36, illetve 33,57 százalékot mondhat magáénak. Ez megkönnyítheti Traian Basescu államfő helyzetét, hiszen nem kell „automatikusan” az általa nem kedvelt szociáldemokraták valamely politikusát megbízni majdani kormányátalakítással. Az igazi „királycsináló” ebben a helyzetben csakis a Calin Popescu Tariceanu által vezetett Nemzeti Liberális Párt (PNL) lehet, amely 18,57, illetve 18,74 százalékot szerzett. A Ziarul Financiar és az Evenimentul Zilei egyaránt tudni véli, hogy a liberálisok először a magyarok érdekvédelmi szervezetével akarnak megállapodást kötni. /Román sajtó: Szükség lesz az RMDSZ-re. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

A parlamenti választások után sokan voltak szomorúak. Alighanem közéjük tartozott Traian Basescu államfő, Szász Jenő és Tőkés László is. Az államfő nemcsak azért, mert pártja, a PD-L nem teljesen hozta az általa óhajtott eredményt, vagyis a többséget, de azért is, mert nem sikerült kiejtenie a parlamentből az RMDSZ-t. Szász Jenő és Tőkés László tudták, hogy a független jelöltek csakis az RMDSZ-től vihetnek el szavazatot, mégis nyíltan Kincsesék mellé álltak. Most szomorkodhatnak, mert Kincsesék szégyenteljesen leszerepeltek. Sike Lajos, a lap munkatársa azt ajánlja nekik, ha nem látnak világosan, gyújtsanak gyertyát. /Sike Lajos: Gyertyát! = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

A demokraták, a szociáldemokraták és a liberálisok is hajlandók kormánykoalícióra lépni, de mindhárom alakulat a Traian Basescu államfővel december 5-én folytatott konzultáció után is egyelőre kizáró feltételeket támasztott egymással szemben. A pártok távolságtartását az RMDSZ törte meg, amely váratlanul az európai néppárti partnere, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) irányába tett barátkozó gesztust. Basescu egyezetett külön-külön a parlamentbe frissen bejutott pártok küldöttségeivel. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint olyan koalíció létrehozását támogatják, amelynek a PD-L mellett tagja a PNL is, de az RMDSZ is helyet kapna benne. Markó hozzátette, hogy más „kormányzati képlettől” sem zárkóznak el. Markó szerint Basescu is egyetért azzal, hogy az RMDSZ részt vegyen az új kormányban. Az RMDSZ küldöttsége az államfővel – Markó ismertetése szerint – a decentralizáció kérdését vitatta meg részletesen, s mint mondta, e téren a tennivalók tekintetében teljes mértékben egyetértettek. A PNL kitart korábbi álláspontja mellett, miszerint nekik kellene adniuk a kormányfőt. A Szociáldemokrata Párt (PSD) küldöttsége leszögezte, a választási eredmények alapján feljogosítva érzik magukat arra, hogy ők adják a kormány miniszterelnökét. A demokraták megerősítették, hogy elsősorban a PNL-vel szeretnének kormányt alakítani. /B. T. : Liberális–demokrata kormányalakítási tapogatózások. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

2010-re halasztotta a kormány a januárra tervezett újabb nyugdíjemelést. Arról a parlament által korábban elfogadott és a Traian Basescu államfő által kihirdetett jogszabályról van szó, amelynek értelmében 50, illetve 25 százalékkal nőne a nehéz és nagyon nehéz munkakörülmények között dolgozók nyugdíja. Az intézkedés elhalasztása 1,8 millió nyugdíjast érint. /Elhalasztott nyugdíjemelés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./

December 10-én jelentené be Traian Basescu államfő, hogy kit jelöl miniszterelnöknek, ezért azt szeretné, ha a pártok között addig az időpontig létrejönne a koalíciós megállapodás. Ez az időpont azért is fontos, mivel december 11-én uniós csúcstalálkozó lesz Brüsszelben, így Basescu és Tariceanu kormányfő is hivatalos az eseményre. /Cotroceni: Basescu sürgette a kormányalakítást. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

Románia rendszerváltás utáni történetében egyetlen párt sem alkotott többséget a parlamentben, és egyetlen alakulatot, a mostani Szociáldemokrata Pártot leszámítva valamennyi formáció koalícióban vezette az országot. Románia a rendszerváltás utáni időszakot nagykoalícióval kezdte. Az első, úgynevezett átmeneti kabinet, amelyet Petre Roman vezetett, négy miniszterelnök-helyettesből, 28 miniszterből és tíz miniszteri rangú államtitkárból tevődött össze. Tagjait a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa (CFSN), illetve annak elnöke, Ion Iliescu nevezte ki törvényerejű rendelettel. A tárcavezetők között volt Victor Atanasie Stanculescu és Mihai Chitac tábornok is, akiket idén ítélt el a bíróság jogerősen a forradalom idején elkövetett tetteik miatt. Az első rendszerváltás utáni kormánynak egyetlen magyar tagja volt, Horvát Andor, Andrei Plesu művelődési miniszter helyettes államtitkára. Az első Roman-kormány idején következett be az első bányászjárás is. Ion Iliescu kérésére a vájárok 1990. január 28–29-én rohamozták meg és dúlták fel a fővárost, valamint a FSN választási szereplése ellen tüntető ellenzéki pártok székházait. Alig egy évvel később a második Roman-kormánynak szintén bányászjárás vetett véget. Helyét Theodor Stolojan foglalta el a miniszterelnöki székben 1991. október elsején. Nicolae Vacaroiu volt az első miniszterelnök, aki a forradalom után letöltötte mandátumát, annak ellenére, hogy alakulata nem rendelkezett többséggel a parlamentben. Az 1992. november 19-én hivatalba lépett Vacaroiu a frissen alakult Nagy-Románia Párt (PRM) támogatásával kormányzott; a két alakulat együttműködését jelezte a „vörös négyszög” kifejezés. A Vacaroiu-kormányt a legtöbben populistának tartják: elutasította a privatizációt és elodázta a gazdaság átszervezését. Az átmenet csupán az 1996-os választások után kezdődött el, a demokratikus ellenzék győzelme nyomán. A Demokratikus Konvenció első miniszterelnöke, Victor Ciorbea azonban túlságosan merésznek bizonyult: egyrészt a reformokat illetőn, másrészt az etnikumközi kapcsolatok terén. Az RMDSZ-t is magába foglaló koalíción belüli nézetkülönbségek ellenére Ciorbea jelentősen bővítette a nyelvhasználati jogokat – igaz, sürgősségi rendeletét utólag visszavonták. Emil Constantinescu államfő Ciorbea menesztésével próbálta ellensúlyozni a kormány népszerűtlen intézkedéseit. Az első konvenciós kabinetben Birtalan Ákos vezette a turisztikai tárcát, Tokay György pedig kisebbségi kérdésekért felelős tárca nélküli miniszter volt. Constantinescu 1998. áprilisában Radu Vasilét nevezte ki a kormányfői posztra. A következő másfél évben egymást követték a botrányok. 1999 decemberében az államfő Vasilét is eltávolította, helyére Mugur Isarescu, a Nemzeti Bank kormányzója került. Isarescu megvalósítása az ország rövid- és középtávú fejlesztési terve és több évi recesszió után az első pozitív gazdasági növekedés. A 2000-es választások egyben Ion Iliescu és baloldali pártja visszatérését jelentették. Utóbbi nem nyert ugyan többséget a törvényhozásban, azonban az RMDSZ külső támogatásával kényelmesen kormányzott 2004-ig. Az időszakosan megújított együttműködési megállapodásoknak köszönhetően ez a periódus hozott a legtöbb eredményt a kisebbségi jogok és az etnikumok közötti viszony javulása tekintetében. Négyévi nyugodt kormányzás után az időközben Szociáldemokrata Párttá alakult PDSR megnyerte ugyan a 2004-es választásokat, azonban államfőjelöltje, Adrian Nastase alulmaradt Traian Basescuval szemben az elnöki tisztségért folyó versenyben. A második forduló után Basescu a liberálisok és a demokraták szövetségének oldalára állította az RMDSZ-t és a PSD-vel közös listán indult humanistákat (PUR), mai konzervatívokat. Az előrehozott választásokat erőltető elnök csupán azt érte el, hogy Calin Popescu-Tariceanu liberális párti elnök és kormányfő menesztette a demokrata minisztereket. Azóta kisebbségben kormányoz az RMDSZ-szel és a PSD parlamenti támogatásával. /Szőcs Levente: Román koalíciós hagyományok. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

Traian Basescu államfő a Demokrata Liberális Párt (PD-L) hivatalos miniszterelnök-jelöltjét, Theodor Stolojant kérte fel kormányalakításra. Folytatódtak a nagykoalíció létrehozására irányuló tárgyalások a PD-L és a Szociáldemokrata Párt (PSD) között. December 10-én ismét tárgyalt a PD-L és az RMDSZ. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta: a demokraták tartják a szavukat, az RMDSZ-t be akarják venni a kormányba. Markó kijelentette: Mircea Geoana RMDSZ-t kirekesztő nyilatkozataival sérti a romániai magyarságot. Theodor Stolojan /sz. Targoviste, 1943/ 1990 után pénzügyminiszterként tevékenykedett, majd az országos privatizációs hatóság elnöke volt. Az 1991-es bányászjárás után miniszterelnöki székbe került. A 2000-es elnökválasztásokon a PNL jelöltje, 2002-ben pedig a párt elnökévé választották. 2003-ban választási szövetségre lépett az akkori – Traian Basescu által irányított – PD-vel, így jött létre a D. A. Szövetség, amely a 2004-es választások előtt Stolojant nevezte meg miniszterelnök-jelöltjének. Nem sokkal azonban a választások előtt Stolojan – egészségi állapotára hivatkozva – bejelentette visszavonulását. Stolojant és több társát 2006-ban kizárták a PNL-ből, megalakítva a PLD-t, amelynek elnöke lett. Később egyesültek a PD-vel, jelenleg ennek alelnöke. /Theodor Stolojant kérte fel Basescu kormányalakításra. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

Ludovic Orban PNL-alelnök kijelentette, Theodor Stolojan kormányfőnek való jelölése óriási visszalépést jelent Románia számára 17 év után. Basescu elnök ugyanazt a személyt jelöli a kormányfői tisztségre, akit Ion Iliescu is kormányfőnek jelölt a bányászokkal együtt véghez vitt államcsíny után. Ezzel a jelöléssel Románia egy olyan időszakba lép, „amelyben egyre nagyobb az államelnöki totalitárius rendszer veszélye” – mondta Orban. /Orban: óriási visszalépés Stolojan kinevezése. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 11./

Végre ismét Stolojan! Az elmúlt 18 évben nem telt úgy el kormányalakítás, hogy az emberek ne mondták volna: bárcsak Stolojan! Ezt a nimbuszt 1991–1992 között vívta ki magának Theodor Stolojan, de nem elsősorban a gazdasági szakértők körében, akiknek mai napig megoszlik a véleménye a technokrata miniszterelnök által foganatosított pénzügyi intézkedésekről. A közvélemény független technokratánk tartja Stolojant, később pedig Mugur Isarescut. Valójában Stolojan Ion Iliescu elnöki kampányát vezette 1996-ban, majd egy kis világbanki kitérő után ment a liberálisokhoz. Sokan emlékeznek még a négy évvel ezelőtti jelenetre, amikor Traian Basescu könnyek közt jelentette be: kénytelen átvállalni az államfői tisztségért folytatott harcot bajtársától /”drága Stolo”/, akit valamilyen titokzatos betegség sújtott. Valójában zsarolásról – közmegegyezésről? – volt szó. Az akkori felmérésekből kitűnt, bármennyire is népszerű Stolojan, csak egy Basescu kaliberű politikusnak volt esélye a PSD-s elnökjelöltet, Adrian Nastasét lekörözni. Basescu nyert, a hirtelen meggyógyuló Stolojan pedig új feladatot kapott: hozzon létre új politikai alakulatot a demokratákhoz húzó liberálisokkal, amely majd beolvad a Demokrata Pártba. Stolojan ezt teljesítette. Román elemzők szerint kinevezését nem hogy igazságtételnek tekintenék, hanem nyíltan vallják: Basescu ismét feláldozza „bajtársát”, Stolojant, ez alkalommal a gazdasági válság diktálta népszerűtlen intézkedések oltárán. /Székely Kriszta: Stolojan II. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

A közös kormányzásra készülő Demokrata-liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt múltja szorosan összefonódik, noha a minap még politikai értelemben halálos ellenségek között semmiféle együttműködés nem létezett. A Nemzeti Megmentési Front (FSN – Frontul Salvarii Nationale) említésére ma a legtöbben Ion Iliescura gondolnak. Holott a FSN jogutódja a mai Demokrata-liberális Párt (PD-L). A FSN 1989 decemberében alakult meg. Feladata az eredeti elképzelések szerint az első demokratikus választások megszervezése volt. Az erre tett ígéretet azonban a szerveződés elnökévé választott Ion Iliescu már 1990 elején megszegte. Február 6-án a bukaresti törvényszék politikai mozgalomként jegyezte be a FSN-t, lehetővé téve szereplését a május 20-i választásokon. Az akkoriban rendkívül gyenge ellenzék az utcára vonult, és folytatta a tiltakozást a választás után is, amelyet a FSN több mint 70 százalékkal megnyert. A kéthónapos megmozdulásnak a sorban harmadik bányászjárás vetett véget 1990. június 13–15-én. A „politikai mozgalmat” azonban nem az Egyetem-tér véres leverése rengette meg. Június 17-én az államfővé választott Iliescu kinevezte a FSN első kabinetjét, élén az átmeneti kormányt is vezető Romannal. A FSN 1992. március 27– 29-én tartotta első tisztújító kongresszusát. Ezen az 1991. szeptemberi bányászjárással eltávolított kormányfő, Petre Roman (akinek utódja a kormány élén Theodor Stolojan volt) és csoportja külön programtervezetet mutatott be „A jövő ma” címmel. Ez kapta a legtöbb voksot, ezért ez lett a párt politikai programja. Iliescu és támogatói nem nyugodtak bele Petre Roman elnökké választásába és elhagyták az alakulatot. A szakadás után Iliescuék új politikai formációt hoztak létre, amely a Demokratikus Nemzeti Megmentési Front (FDSN) nevet kapta. A névválasztásban szerepet játszott, hogy a FSN ismerősen csengett a választók fülében. Azonban néhány hónappal később kiderült, hogy a névnél sokkal fontosabb „védjegy” Ion Iliescu. Petre Roman FSN-je a helyhatósági választásokon még jól szerepelt, az őszi parlamenti választáson viszont már csak a voksok alig tizedrészét kapta meg. A parlamenti többséget azonban a FDSN sem érte el, ezért Nicolae Vacaroiu kormánya a Nagy-Románia Párt támogatásával kisebbségben kormányzott, miután a FSN visszautasította a koalíció létrehozására tett ajánlatot. A FSN az Iliescu-csoport kiválása után egy évvel, 1993 májusában összeolvadt a Demokrata Párttal (PD), amelynek a nevét a fúzió után megtartotta. Az alakulat ezt a nevet használta mindaddig, amíg tavaly össze nem olvadt a Nemzeti-liberális Pártból (PNL) kivált Stolojan-frakcióval. A FDSN 1993-ban szintén keresztelőn esett át, a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) nevet vette fel. Az 1992–1996. közötti időszakban az ellenzék még jobban megerősödött. A Demokratikus Konvenció (CDR) által létrehozott koalícióba a PD a Román Szociáldemokrata Párttal (PSDR) alakított Szociáldemokrata Unió (USD) tagjaként lépett be. Utóbbi a törvényhozási választáson a voksok 13 százalékát kapta. A koalíciós partnerek a PD számlájára írják Victor Ciorbea miniszterelnök megbuktatását. A konvenciós botrányok a Demokrata Pártot is megviselték. 2000-ben a parlamenti választáson a PD a szavazatok hét százalékát szerezte meg. Az államfőválasztáson a röviddel korábban pártelnökké újraválasztott Petre Roman alig háromszázaléknyi voksot kapott. Miközben a PDSR megnyerte az elnök- és parlamenti választást és visszatért a hatalomba, a PD-ben a gyenge választási szereplés nyomán elkezdődtek a belharcok. 2001-ben Traian Basescu programtervezete nyert a kongresszuson, miután előzőleg a küldöttek elutasították a PDSR-vel való együttműködést célzó javaslatot. A mostani demokrata-liberális párt irányultsága szempontjából érdekes Traian Basescu nyertes programtervezetének címe: „Erős Románia – szociáldemokrata Románia”. A PD akkoriban a Szocialista Internacionálé tagjaként tűzzel-vassal küzdött a 2001-ben, Adrian Nastase vezetésével Szociáldemokrata Párttá (PSD) alakult formáció felvétele ellen. A PD időközben politikai programjába beiktatott egy kitételt, amely megtiltott mindenfajta együttműködést az egykori testvérpárttal. A két formáció történetében közös, hogy mindkettő fúzió révén szerezte mostani megnevezését. A PD legjelentősebb „akvizíciója” a névadó Demokrata Párt volt, míg a PSD szempontjából a legfontosabb az Alexandru Atanasiu által vezetett Román Szociáldemokrata Párt (PSDR) beolvasztása volt. Ezzel nemcsak új nevet szerzett, hanem belépőt a Szocialista Internacionáléba, amelynek a PSDR tagja volt. A Stolojan-féle liberális szakadárok csatlakozása után kapta a PD a Demokrata-liberális Párt nevet. /Szőcs Levente: FSN – a koalíció közös gyökere. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke úgy nyilatkozott: szégyelli magát az RMDSZ viselkedése miatt. Véleménye szerint az RMDSZ-nek nem árt, ha ellenzékbe vonul, de ezt méltósággal kellett volna megtennie. A „kunyerálással” a szövetség tagjai nem értek el semmit, ezzel a magatartással csak a romániai magyarokról kialakult pozitív kép lerombolásához járultak hozzá. „Négy évvel ezelőtt az RMDSZ az utolsó percben fordult el korábbi szövetségesétől, a Szociáldemokrata Párttól (PSD), hogy kormányt alakíthasson a D. A. Szövetséggel, majd Traian Basescut árulták el, akinek a tisztségéből való felfüggesztésére szavaztak”, emlékeztetett a pártelnök. /Szász Jenő: szégyenletes az RMDSZ magatartása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Váratlan fordulatot vett december 15-én a kormányalakítási folyamat. Theodor Stolojan megbízott kormányfő visszalépett a jelöltségtől, így Traian Basescu államfő kénytelen volt újabb kormányfőt kijelölni. Basescu választása ismét a legtöbb mandátumot szerzett PD-L-re esett, és Emil Boc pártelnököt, Kolozsvár polgármesterét bízta meg a kormányalakítás feladatával. Theodor Stolojan a PD-L üléséről távozva bejelentette, nem vállalja a kormányfő-jelölési megbízatást. Akárcsak a 2004-es választási kampányban, most sem adott világos magyarázatot arra, hogy miért lépett vissza. A sokkoló hír miatt a választások után először összeülő parlament felfüggesztette munkálatait. Traian Basescu államfő csak kettőkor lépett az újságírók elé, bejelentette, hogy Emil Bocot kéri fel kormányalakításra. A 42 éves miniszterelnök-jelölt jogász és történész végzettséggel rendelkezik /sz. 1966. szept. 6./ Románia legfiatalabb miniszterelnöke lehet, ha bizalmat szavaznak kabinetjének. Romániának még soha nem volt olyan kormányfője, aki politikai tisztségei révén annyira szorosan kötődne Kolozsvárhoz, mint Boc. Az országos politikában 2000-ben lett ismert, amikor bekerült képviselőként a parlamentbe. Attól kezdve gyorsan ívelt felfelé politikai karrierje a Demokrata Párton belül, amelynek pártelnöki tisztségét Traian Basescu államfővé választása óta tölti be. 2004 óta Kolozsvár polgármestere is. /Borbély Tamás: Második nekifutásra Bocot jelölte kormányfőnek Basescu. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

Theodor Stolojan volt megbízott kormányfő a rákényszerített miniszterek miatt lépett vissza, mert nem vihette be a kormányba saját embereit – írta a román sajtó. A Jurnalul National című újság szerint Stolojant az a boríték kényszerítette lemondásra, amit Traian Basescu államfőtől kapott. A lap szerint ebben az összes kinevezendő miniszter, államtitkár és államtitkár-helyettes neve szerepelt, akik tekintetében a két párt korábban megegyezett. /Lapszemle. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

„Az államfőnek Stolojan visszalépése után mindenféleképpen elölről kellett volna kezdenie a pártokkal való egyeztetéseket, és csak azután bízhatott volna meg új személyt a kormányalakítással” – jelentette ki Varga Attila RMDSZ-es képviselő, alkotmányjogász. Hozzátette: „Traian Basescu „ilyen alkotmányos apróságokkal nem foglalkozik, de hát vétett ő már nagyobbat is az alaptörvény ellen. ” /Benedek Sándor: Törvényellenes Boc kinevezése? = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./

Az új kormány az észak-erdélyi autópályán csak 254 kilométer elkészítését ígéri 2012 végéig, az egyelőre csak tervezés szakaszában lévő dél-erdélyi autópályát viszont teljes egészében megépíttetné. A 415 kilométer hosszú észak-erdélyi autópálya vesszőfutása nem ér véget az új kormány beiktatásával sem. 2004-ben az elkezdett építkezés hamar leállt. Traian Basescu államfő korábban leszögezte: a dél-erdélyi autópálya megépítése sürgősebb. Emil Boc számára kellemetlen volt, hogy pártja nem támogatja a kincses várost is érintő autópálya mihamarabbi megépítését. A kormányprogram-tervezet szerint 2012-ig csak a Bors és Marosvásárhely közötti 254 kilométert, vagyis a sztráda 60 százalékát tervezik megépíteni. /borbély: Folytatódik az észak-erdélyi autópálya vesszőfutása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

„Az etnikai arányosságot törvényben kellene garantálni” – mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Szerinte fel kell oldani az ellentmondást, hogy amikor kormányon van a szövetség, a magyarok jelen vannak minden fontos intézményben, de ha ellenzékbe kerül, mindez megszűnik. Az RMDSZ kiszorult a kormányból, Markó Béka úgy látja, hogy ez alapvetően az államfőn múlt, továbbá a Demokrata-Liberális Párton és – leginkább – a Szociáldemokrata Párton. A kormánykoalíciós tárgyalások idején volt úgy, hogy Basescu elnök naponta kétszer is felhívta Markót és biztosította arról: mindent megtesz azért, hogy az RMDSZ ott legyen a kormányban. Az első negatív jelzés az, hogy kormányprogram-tervezetben a kisebbségi törvényről állítólag egy szó sincs, miközben a határon túli románokról igen. Arra a kérdésre, tart-e attól, hogy az RMDSZ különböző helyi tisztségviselőit is leváltják, Markó kifejtette, nem tud úgy rájuk tekinteni, mint politikai alapon kinevezett tisztségviselőkre. Az RMDSZ volt már ellenzékben, 1990 és 1996 között. Markó hozzátette, csak a román parlamentben lesznek ellenzékben, több önkormányzatban kormányon vannak, és ezekre most nagyobb súllyal fognak támaszkodni. /Salamon Márton László: Markó: halálos csókot kap a PSD. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

Az új kormány majdnem felét egykori miniszterek alkotják. Az újak közül több személyt illetően is az a gyanú merül fel, hogy személyes-politikai kapcsolatuk miatt foglalhatják el a miniszteri tárcákat, nem feltétlenül szakértelmük jogosítja fel őket arra. A legszembetűnőbb példa Elena Udrea, Traian Basescu államfő volt tanácsadója, a „szőke ciklon”, akinek pályafutása a Demokrata Liberális Pártban (PD-L) is szédítően gyors iramban ívelt felfelé, most az idegenforgalmi miniszteri széket is elfoglalhatja. Basescu közvetlen munkatársai is várhatóan tagjai lesznek a kormánynak. Mihai Stanisoara, a védelmi miniszteri poszt várományosa jelenleg is az államfő tanácsadója. Elena Udrea az államfőt körülvevő szakapparátus ex-ei közé tartozik, hiszen ő korábban távozott az elnöki hivatal tanácsadói posztjáról. Udrea a 2004-es kormányzás elején Basescu tanácsadójaként robbant be a politikai életbe. A PSD részéről a kormányfő-helyettesi tisztséget a 2000–2004 között vezető Nastase-kabinetben is már miniszterként tevékenykedő Dan Nica tölti be. Kormányzati szerepkörben új arcnak számít Gabriel Oprea, a belügyminiszteri poszt várományosa, Adrian Nastase egyik leghűségesebb embereként tartották számon. /B. T. : Régi-új arcok egyaránt találhatók a Boc-kabinetben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./ A Basescu államfőhöz közel álló PDL küldöttsége a kabinet összetételéről egyeztettek Basescuval. Boc beismerte, hogy a PDL számára szerette volna megszerezni a belügyi tárcát, de a PSD-vel kötött megállapodás értelmében paritásos alapon kellett elosztani a minisztériumokat. Mircea Geoana, a PSD elnöke elmondta: ő lesz a szenátus elnöke, majd egy törvénymódosítás nyomán a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) most létrehozandó alelnöki tisztségét is megkapja, így a PSD számára kedvező egyensúlyi viszony áll majd elő. /Balogh Levente: Megosztoztak a tárcákon. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./

1998-tól kezdődően, december 18-án tartják a nemzeti kisebbségek napját Romániában. Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság és a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet közösen szervezett konferenciát Romakutatások: eredmények és tervek címmel. A megnyitón Fosztó László, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa az intézet romakutatási stratégiájáról, Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke pedig a romákkal kapcsolatos kutatásokról és publikációkról beszélt. Ezt követően romakutatásról szóló kiadványokat mutatták be. /Kisebbségek napja. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./ A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet és az Etnikumközi Viszonyok Központja bemutatta az Etnikumközi viszonyok változása című, 2008 októberében és novemberében végzett kutatás előzetes eredményeit, ugyanakkor az intézet éves tevékenységét is összegezték. Horváth István, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke elmondta: az intézet a román–magyar kölcsönös viszonyok alakulását 1996-tól kezdődően tanulmányozza. A jelenlegi vizsgálat ennek a kutatássorozatnak az egyik állomása. A felmérések szerint a románok és magyarok közötti viszony fokozatosan javulnak. Korábban országos szinten többnyire konfliktusosként jellemezték a magyarok és románok közti kapcsolatokat. Egyre inkább megerősödik a magyarok körében az a vélekedést, hogy a románokhoz való viszonyt mindenekelőtt helyi szinten, de országos szinten is az együttműködés jellemzi. Az erdélyi románság is azon az állásponton van, hogy az utóbbi években a román–magyar viszony inkább az együttműködés felé hajlott. /F. Zs.: Együttműködés jellemzi a román-magyar viszonyt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./ A romániai magyarok jobban bíznak Traian Basescu államelnökben, mint Markó Béla RMDSZ-elnökben – derül ki felmérésből: a megkérdezett magyarok 46,8 százaléka nagyon bízik Basescuban, míg Markóban csak 46,1 százalékuk. Emil Boc D-LP elnök 22,3 százalék bizalmát élvezi, míg Mircea Geoana csupán 9,4 százalékét. Horváth István, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója elmagyarázta, minek köszönhető ez a különbség Basescu és Markó között.,,A magyarok számára a román politikusok más szinten vannak, őket nem feltétlenül a magyar politikusokkal hasonlítják össze” – szögezte le. A közvélemény-kutatás szerint a magyarok 42,1 százaléka és a románok 39 százaléka számára egyáltalán nem bír fontossággal a politika. A magyarok 85,5 százaléka, illetve a románok 79,5 százaléka vallotta azt, hogy a legnagyobb bizalma az egyházban van, és legkevésbé a parlamentben bíznak: a magyaroknak 21,9 és a románoknak 15,6 százaléka. A kutatás eredményei szerint a romániai magyarok jobban bíznak az állami intézményekben, mint a románok. Erdélyben a románok 68 százaléka véli úgy, hogy jó az együttműködés románok és magyarok között, szemben a 2000-ben mért 43,1 százalékkal. A magyarok 72,8 százaléka nyilatkozta azt, hogy bízik a románokban. A felmérésből kiderül: a románok szerint a magyarok büszkék, egységesek, önzőek, civilizáltak és szorgalmasak. A romániai magyar közösség, szorgosnak, becsületesnek, megosztottnak és civilizáltnak tartja magát. /Jobban bízunk Basescuban, mint Markóban? (Közvélemény-kutatás a román–magyar viszonyról). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 19./

December 19-én válsághelyzet alakult ki a nagykoalícióban, végül mindkét ház elnöki tisztségét az előzetes egyeztetéseknek megfelelően Mircea Geoana és Roberta Anastase tölti be a következő négy évben. A vita Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke miatt tört ki, akinek a Szociáldemokrata Párt (PSD) odaígérte a szenátus elnöki tisztségét. A demokraták azonban hallani sem akartak erről. A demokraták ódzkodása érthető, hiszen Voiculescu, Traian Basescu államfő egyik legádázabb politikai ellenfele. A Voiculescu családja által birtokolt médiatröszt az államfő egyik legfőbb bírálója. Emellett a PC elnökét a Securitate Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) elmarasztalta, megállapítva róla, hogy Felix fedőnéven együttműködött a kommunista hatalmat kiszolgáló titkosszolgálattal. Végül Mircea Geoana lett a szenátus elnöke, a szenátus egyik alelnöke Dan Voiculescu lett, az RMDSZ pedig Verestóy Attila révén megkapta a szenátus házbizottságának háznagyi tisztségét. Márton Árpád képviselőházi RMDSZ-es frakcióvezető elmondta: a képviselőházban a frakcióvezetők egyezsége értelmében az RMDSZ a képviselőház állandó bizottságában is a háznagyi tisztségre jogosult, emellett várhatóan megkapja a külügyi bizottság elnöki tisztségét, a tanügyi és a mezőgazdasági bizottság alelnöki posztját, és még két szakbizottság titkári funkcióját. A külügyi bizottság elnöki tisztségére Borbély Lászlót jelölik, az oktatási bizottság alelnöki tisztségének Kötő József, a mezőgazdaság alelnöki funkciójának pedig Kelemen Atilla a várományosa. /B. T. : Máris csikorog a nagykoalíció. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./