Traian Basescu államfő a miniszterelnökhöz és a parlament két elnökéhez intézett levelében kifejtette, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságnak /CNSAS/ át kellene világítania hivatalból a helyhatósági, a parlamenti és az elnökválasztások jelöltjeit, valamint a bírókat és a nagyköveteket. Basescu szerint szükséges a CNSAS hatáskörének kibővítésére. A sürgősségi kormányrendeletet könnyen összhangba lehet hozni az alkotmány szellemével, ha az átvilágító testület nem ad ki ítéleteket, hanem csak tényállásokat közöl. Calin Popescu Tariceanu válaszában kifejtette: a CNSAS nem ellenőrizheti le az összes helyhatósági választásokon induló jelölt politikai múltját, hiszen több száz személyről van szó. Ehelyett a jelöltek saját felelősségükre nyilatkozatot tegyenek arról, hogy együttműködtek-e vagy sem a volt titkosszolgálattal. A civil szervezetek arra kérték a CNSAS-t, hogy ellenőrizze az igazságszolgáltatásban vezetői tisztséget betöltő személyek politikai múltját. A Mugur Ciuvica által irányított Politikai Kivizsgáló Csoport (GIP) felszólította Traian Basescut, tegye közzé munkakönyvét, a szakmai önéletrajzát és a CNSAS-nál található dossziéját. /Basescu: Ki kell terjeszteni a CNSAS hatáskörét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

Elálltak a liberálisok mind a kormányátalakítás, mind az előrehozott választások szándékától: a párt vezető testülete új jelöltet nevezett meg az igazságügyi tárca élére. Teodor Melescanu jelenlegi védelmi miniszterről van szó, aki néhány hete ideiglenes jelleggel az igazságügyi tárcát is irányítja. Amennyiben Traian Basescu aláírja Melescanu kinevezését, az igazságügyi tárca új vezetőjének le kell mondania védelmi miniszteri megbízatásáról. Ezt a tisztséget a tervek szerint Radu Stroe szenátor, a Román Hírszerző Szolgálat tevékenységét ellenőrző bizottság elnöke, volt kormányfőtitkár venné át. /Melescanu az igazságügy, Stroe a védelmi tárca élén. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

Toró T. Tibor február 12-én adja át Traian Basescu államfő munkatársának azt az iratcsomót, amelyről tavaly decemberben állapodott meg Tőkés László az államfővel. Hat dokumentumból álló iratcsomóról van szó, jelentette ki Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke. Ebben – többek között – román–magyar kerekasztal összehívását, valamint kisebbségi elnöki tanácsosi tisztség létrehozását javasolják, amelyet Smaradna Enache, a Pro Europa Liga elnöke töltene be. Ezen kívül a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációs gondjainak a megoldását sürgetik, ismertetik továbbá a választási törvény módosításával, illetve az autonómiával kapcsolatos elképzeléseiket, a Tismaneanu-jelentésben foglaltaknak megfelelően pedig a kommunizmus magyar vonatkozásainak elmélyültebb vizsgálatára kutatócsoport felállítását javasolják. /Kisebbségi elnöki tanácsos lesz Smaranda Enache? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

Toró T. Tibor képviselő február 12-én hivatalosan átadta a román államelnöki hivatalnak azt a dokumentumcsomagot, amelynek összeállításáról Tőkés László európai parlamenti képviselő Traian Basescu államfővel állapodott meg decemberben. A dokumentumcsomag a romániai magyar közösség – Tőkésék által megfogalmazott – főbb célkitűzéseit tartalmazza. Toró elmondta: a csomag készítői hat pontban foglalják össze, szerintük mire van szüksége az erdélyi magyarságnak. Szorgalmazzák egy román–magyar reprezentatív kerekasztal összehívását az államfő védnöksége alatt. Politikai támogatást kérnek a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációs törvényének parlamenti elfogadásához. Kérik a magyarság és a kommunista rendszer viszonyának kutatását. Szeretnék azt is, ha a választási törvény módosítása körül zajló vitában a kisebbségek szempontja érvényesülne. Sürgetik a kisebbségi ügyekkel foglalkozó államelnöki tanácsadói intézmény létrehozását, ennek vezetőjéül Smaranda Enache asszonyt, a Pro Europa Liga emberi jogi szervezet társelnökét javasolják. „Kirakat-kezdeményezésnek“ nevezte a csomagot Markó Béla. Az RMDSZ elnöke elmondta: Basescuval annak idején a szövetség már megegyezett a kisebbségi törvényről, az államfő azonban később elállt e jogszabály támogatásától. /Cs. P. T. : Toró átadta Tőkés csomagját. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./ A Toró által benyújtott dokumentum összefoglalta a magyar közösség autonómiaigényével kapcsolatos álláspontját, az autonómiát egy, az állam és a nyelvi, kulturális vagy kisebbségi közösségek közötti lojalitási szerződésként bemutatva. Az önkormányzatiság a gazdasági kibontakozásra is lehetőséget teremt. Erre példaként Dél-Tirol esetét hozták fel, mely Olaszország egyik legelmaradottabb régiója volt autonómiája törvénybe iktatásakor, mára viszont az egész Európai Unió egyik legfejlettebb régiójává vált. A román–magyar kerekasztal-megbeszélésekre vonatkozó fejezet felsorolta azokat a dokumentumokat, amelyekben Tőkés László kezdeményezésére az RMDSZ, illetve az erdélyi magyar történelmi egyházak javasoltak. Kevesellették, hogy a kommunizmus elítélését szolgáló, úgynevezett Tismaneanu-jelentés mindössze 18 oldalon foglalkozik a magyar üggyel. /Basescunál a Tőkés-csomag. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

Több mint hatezer aláírást küldött el Traian Basescu államfőhöz és a parlament oktatási szakbizottságához az RMDSZ Csík Területi Szervezete, amely a román nyelv tanítási módszerének megváltoztatása mellett száll síkra. /Hatezer aláírás Basescunak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

Folytatódjanak az átvilágítások, kérte Traian Basescu államfő nyomatékosan Tariceanu miniszterelnöktől. Szerinte azonnal meg kellene kezdeni az önkormányzati, törvényhozási és elnökválasztás jelöltjeinek, a bírói és ügyészi testület tagjainak, a diplomáciai testület tagjainak és a nagykövetek átvilágítását. Hozzátette, az átvilágítás során szerzett információk alapján az ítélethozatal a bíróság feladata marad. Azé a bíróságé, melynek tagjait Basescu szerint át kellene világítani. Önmagukról hozhatnának ítéleteket… Calin Popescu Tariceanu reagált: az idő rövidsége miatt képtelenség minden egyes önkormányzati jelöltet átvilágítani. /Folytatódjanak az átvilágítások! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./

Nem tartja szerencsés megoldásnak a kisebbségi kérdésekben román államelnökhöz való fordulást Sógor Csaba, arra utalva, hogy az elnöki hivatalhoz fordult az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Hat dokumentumot nyújtott be, ezek a kisebbségi problémákra akarnak megoldást javasolni, egyebek között a kisebbségek számarányának megfelelő parlamenti hely biztosítását kérik az államfőtől. „Traian Basescu az elmúlt évek alatt bebizonyította, hogy több problémát gerjeszt, mint megold – vélekedett Sógor Csaba. Szerinte ideje volna tárgyalóasztalhoz ülni a Magyar Polgári Párttal, azon helységekben tartja szükségesnek az együttműködést, ahol az egymással való versengés a magyar képviseletet veszélyezteti. az EP-ben. /Lázár Lehel: Sógor Csaba: ideje tárgyalni. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./

Az RMDSZ magára zúdította a román politikum haragját azzal, hogy Koszovó függetlenségének elismerését sürgette. Egységbe kovácsolta a román pártokat Koszovó függetlenségének február 17-i kikiáltása: egyetértettek abban, hogy Romániának nem szabad elismernie a pristinai parlament döntését, s mindegyikük támadta az RMDSZ-t amiatt, hogy Koszovó elismerését sürgette. A pristinai parlament döntésekor Koszovóban tartózkodott két RMDSZ-es politikus, Antal Árpád képviselő és Sógor Csaba európai parlamenti képviselő is. Mindkettejüket azzal vádolta román sajtó, hogy az RMDSZ „kémeiként”, „küldetésben” voltak Pristinában. „Azt tudom üzenni azoknak, akik riogattak és világvégéről beszéltek, hogy Pristinában minden rendben történt, még hogy ha egyeseknek fájdalmat is okozott Koszovó függetlenségének kikiáltása. Ezt üzenjük azoknak is, akik nem tudják elfogadni, hogy a közösségi jog nem egy nevetséges dolog. Mi nem akarunk elszakadni Romániától, hanem kulturális és területi autonómiát szeretnénk” – fogalmazott Sógor Csaba. Hozzátette: azok az országok nem ismerik el a tartomány függetlenségét, akiknek rossz a lelkiismeretük a saját kisebbségeikkel szemben. Koszovó önállóságát a világ számos országa elismeri, előbb-utóbb Romániának is meg kell tennie ezt – vélekedett Markó Béla RMDSZ-elnök. Alina Mungiu Pippidi, a Romániai Akadémiai Társaság elnöke szerint Koszovó és Erdély között történelmi párhuzam vonható. „Erdély ugyanúgy a magyar nemzet bölcsőjének tekinthető, mint Koszovó a szerb nemzetének” – állította. „Erdély leszakadása a Magyar Királyság testéből, majd később az egyesülés, akárcsak most Koszovóban a népek önrendelkezési joga alapján történt” – magyarázta. „Ha Markó Béláék kitartanak álláspontjuk mellett, távozniuk kell a kormányból” – üzente Radu Campeanu liberális szenátor. Az RMDSZ-elnök kijelentéseit bírálva Emil Boc, a Demokrata-Liberális Párt elnöke felszólította a miniszterelnököt, foglaljon egyértelműen állást Koszovó függetlenségének ügyében. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke, felszólította a miniszterelnököt, „azonnal rúgja ki a kormányból az RMDSZ-t, mert veszélyezteti az ország területi épségét”. Gheorghe Funar, a párt főtitkára úgy vélekedett: Markó Bélát le kellene tartóztatni. A parlamenti pártok vezetőivel tartott konzultáció után Románia hivatalos álláspontját Traian Basescu államfő fogalmazta meg: törvénytelen lépésnek nevezte Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltását. Basescu helytelennek minősítette, ha bárki párhuzamot von Koszovó és Románia között. Úgy vélekedett, hogy Romániában a kisebbségek csaknem minden megadható jogban részesülnek. „Ez persze nem jelenti azt, hogy nincs még tennivaló” – szögezte le Basescu. A cotroceni-i találkozó után a pártelnökök megismételték az RMDSZ-t bíráló nyilatkozataikat, békülékenyebb hangot csak a PNL képviselőházi frakcióvezetője ütött meg. /Célkeresztben az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

,,Hargita és Kovászna megyében a magyar lakosság hatvan-hetven százaléka vidéken él. Az ő gyerekeik magyarul beszélnek, és amikor iskolába kerülnek, olyan román tankönyvet kapnak a kezükbe, amelyet azonnal elutasítanak, mivel nem érzik magukénak" – mondta Traian Basescu államfő a Realitatea hírtelevízió műsorában.,,Kértem, hogy a román nyelvet idegen nyelvként kezdjék el oktatni nekik, javaslatomat azonban félreértelmezték" – tette hozzá. Elmondta, hogy támogatja a helyi autonómia szintjének növelését. Hozzátette: a jelenlegi alkotmány biztosítja az ország területi épségét, így egyes régiók autonómiája csak beszédtéma lehet. Az államfő szerint az autonómiáról csak a politikusok beszélnek, a közembereknek más elfoglaltságaik vannak. /(Farcádi): Kinek fontos az autonómia? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 20./

Február 19-én ismét beidézték az Országos Korrupcióellenes Hatóságra (DNA) Nagy Zsolt volt informatikai és távközlési minisztert. Az ügyészek tudomására hozták az ellene megfogalmazott vádakat. Ez azt jelenti, hogy a nyomozóhatóság megkezdi a volt miniszter ellen a bűnvádi eljárást. Az RMDSZ egykori minisztere – aki az ellene indított jogi eljárások miatt gyakorlatilag teljesen kivonult a politikából – elmondta: az ügyészek bemutatták neki a bűnvádi eljárás elkezdéséhez szükséges határozatot. Nagy Zsolt jogi képtelenségnek nevezte a közérdek ellen elkövetett hivatali visszaélés vádját. Nagy Zsolt ellen ez már a második bűnvádi eljárás. Az úgynevezett kémbotrány miatt függesztette fel őt tisztségéből Traian Basescu államfő tavaly június 11-én. Az azóta eltelt majdnem kilenc hónap alatt semmilyen fejlemény nem történt az ügyben, így az akta nem került a bíróság elé. /B. T. : Újabb bűnvádi eljárás Nagy Zsolt ellen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

Végre ismertette a vádakat Miron Mitrea szociáldemokrata politikussal az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA). Mitrea ugyanabban az ügyben érintett, mint amiben „sorstársa”, Adrian Nastase volt kormányfő, éspedig a Zambaccian utcai ingatlan megszerzésében. A vád kenőpénz elfogadása. Adrian Nastase másfél millió euróra becsült házáról van szó. 2007 szeptemberében a DNA azt kérte Traian Basescu államfőtől, hogy hagyja jóvá a Mitrea elleni bűnvádi eljárás beindítását. Traian Basescu ez év januárjában kérte Teodor Melescanu ideiglenes igazságügyi minisztert, indítsák be a bűnvádi eljárást nyolc volt és jelenlegi tárcavezető ellen. Az érintettek: Adrian Nastase, Miron Mitrea, Tudor Chiuariu, Paul Pacuraru, Nagy Zsolt, Victor Babiuc, Codrut Seres és Traian Decebal Remes. /DNA-meghallgatáson Mitrea. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

Borisz Tadics szerb államfő február 21-én Romániába látogatott. A tárgyalásokon elsőrendű téma volt Koszovó, akárcsak Szerbia jövője. Traian Basescu államfő számos tanáccsal ellátta belgrádi kollégáját, s azt javasolta a szerbeknek, hogy minél hamarabb tegyék magukat túl a mostani nehéz pillanatokon. A két ország jó viszonyt ápol egymással. /B. T. : Basescu beletörődést sugallt a szerb államfőnek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

Traian Basescu államfő háromnapos félhivatalos látogatásra érkezett Háromszékre. Az elnöki helikopter február 22-én szállt le a Ceausescunak épített kovásznai protokollvilla melletti téren. Az elnök fogadta Gheorghe Baciu bodzafordulói polgármestert, a Demokrata-Liberális Párt megyei elnökét, Petre Strachinaru parlamenti képviselőt, Ioan Selejant, a Kovászna és Hargita megyei ortodox egyház püspökét és Staicu Olteanu kovásznai vállalkozót. A közel két órát tartó szűk körű találkozó után az elnök vendégei kíséretében részt vett a Montana Szálló mellett máramarosi stílusban épülő ortodox fatemplom keresztjének megszentelésén és toronyra helyezésén. Traian Basescu államelnök elmondta: látogatásának semmi köze Koszovó függetlenségének kikiáltásához, sem a Székely Nemzeti Tanács február 23-i sepsiszentgyörgyi üléséhez. Este az államfő Kovásznáról Sepsiszentgyörgyre utazott. /Bodor János: Basescu Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 23./

Kovásznai látogatásával Traian Basescu államfő a magyarság kérelmeit támogatja – jelentette be Gazda Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) sepsiszéki elnöke. Mint elmondta, Basescu Koszovó kérdésében a területi autonómia mellett foglalt állást, emiatt a székelyföldi kérdésben is hasonló lehet az álláspontja. /Székelyföldi látogatáson az államfő. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./

Romániát már korábban érte az a vád, hogy titkos CIA-börtönök működnének a konstancai repülőtéren. A légi bázis parancsnoka cáfolta mindezt. Traian Basescu államfő is úgy nyilatkozott, hogy nincs tudomása erről. Február 22-én Brüsszel ismét felszólította Romániát és Lengyelországot, hogy tisztázzák a gyanút. /Újabb vádak az állítólagos titkos CIA-börtönökről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./

Továbbra is egyforma autonómiát adna Traian Basescu Székelyföldnek és Calarasi-nak. Basescu szerint a Székelyföld autonómiáját követelők fölöslegesen keltik a feszültséget, s céljuk pusztán az indulatok szítása. Az államfő február 23-án érkezett Kovászna fürdővárosba feleségével. Egységre szólította fel a románokat és magyarokat, hangsúlyozva, hogy a többségi és a kisebbségi lakosság számára egyedül a közös út járható. Kovásznán részt vett egy ortodox fatemplom tornyának tetejére elhelyezett kereszt felavatásán. Február 24-én az elnök román civil szervezetek és az ortodox egyház helyi vezetőit fogadta. A találkozó után Ioan Selejan, Kovászna és Hargita megye ortodox püspöke úgy nyilatkozott, hogy Basescu támogatásáról biztosította a két megyében élő románokat. Február 25-én, vasárnap az államfő a helyi közigazgatás vezetőivel találkozott. Szász Jenő, az MPP elnöke azzal a dokumentummal érkezett a tanácskozásra, amelyet az SZNT elfogadott sepsiszentgyörgyi közgyűlésén. /Egyformán osztogatna autonómiát. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./

Ioan Solomon, a Hargita és Kovászna megyei Polgári Fórum elnöke hangsúlyozta: Hargita és Kovászna megye gondjairól tájékoztatta az államfőt, a két megyében ugyanis etnikai tisztogatás tapasztalható, melynek véget kell vetni. Solomon tájékoztatása szerint Traian Basescu államfő megerősítette e gondok létezését, és arról tájékoztatta, hogy a román államnak közbe kell lépnie egy stratégia kidolgozásával, mely azonban nem a magyarok ellen, hanem a románság diszkriminációjának megszüntetéséért készülne. Uszításnak és feszültségkeltésnek nevezte a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) autonómia-törekvéseit Traian Basescu Kovásznán tett nyilatkozatában. Az elnök szerint az ilyen alkotmányellenes igények jelenleg mindössze azt mutatják, hogy az ilyen nyilatkozatok szerzői nem óhajtják a kölcsönös egyetértést. Azt illetően, hogy az SZNT az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésétől (APCE) kér jelentéstevőt Székelyföldnek a magyar közösség helyzetének és az autonómia iránti igény felméréséért, a román államfő azt mondta: „úgy tűnik, az urak Kirgizisztánban érzik magukat, és nem tudják, hogy Románia már belépett az Európai Unióba, következésképp megfelelt a szükséges elvárásoknak”. Arra a felvetésre válaszolva, hogy Magyarország támogatásáról biztosította a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) autonómiatörekvéseit, Traian Basescu kifejtette: kételkedik afelől, hogy a magyar kormány megengedi magának a román belügyekbe való beavatkozást. /Traian Basescu Háromszéken. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 25./

Több mint két órán át tárgyalt a Hargita és Kovászna megyei önkormányzati vezetőkkel, prefektusokkal Traian Basescu államfő február 23-án Kovásznán. György Ervin Kovászna megyei prefektus elmondta, Traian Basescu úgy véli, a magyar politikusok után ő ismeri a legjobban a két megyebeli helyzetet, azt, hogy mit gondolnak az itt élők az autonómiáról. Hangsúlyozta: kész a párbeszédre, de csak az alkotmány tiszteletben tartása esetén hajlandó tárgyalni a kérdésről, és ragaszkodott ahhoz is, hogy decentralizációnak nevezzék, ne autonómiának. Az államfő fenntartja álláspontját: I–IV. osztályban más tanterv szerint kell oktatni a magyar gyermekeknek a románt. Albert Álmosnak, Sepsiszentgyörgy polgármesterének sikerült néhány jelentős gondolatot elmondania az államelnöknek. Egyetértettek abban, hogy a decentralizáció nem elégséges, a hatáskörök önkormányzati szintű kiterjesztését tovább kell vinni, ugyanakkor Albert Álmos megfogalmazta, hogy itt, a Székelyföldön külön intézményrendszert szeretnénk felépíteni, saját döntéshozó testületet, amely nemcsak arról dönthet, ki legyen az iskolaigazgató, de arról is, milyen iskolára, hány oktatási intézményre van szükség, illetve hogy kisebb vagy nagyobb rendőrséget akarnak. Traian Basescu felvetette, hogy kevés pénzt termel a két székelyföldi megye, és autonómia esetén odajuthatna, hogy kétszer nagyobb adókat kell majd kivetnie. Albert Álmos cáfolta ezt a feltételezést. Ugyanakkor kifejtette, a román közösségnek el kellene már felejtenie az 1990 előtti helyzetet, amikor minden kérdésben ők diktáltak, és intenzív elrománosítás zajlott. Sepsiszentgyörgy polgármestere tájékoztatta az államelnököt a Szövetség a Székelyföldért Egyesület bejegyzésének akadályoztatásáról is. /Farkas Réka: Fontos dolgokról is sikerült beszélni (Traian Basescu székelyföldi látogatása). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 25./

Kovászna megyében a Székely Nemzeti Tanács tisztújító közgyűlése egybeesett Traian Basescu elnök előre be nem jelentett látogatásával. Basescu államfő azt üzente az immár Izsák Balázs által vezetett testületnek: a román alkotmány kereteit „feszegetik” a területi autonómia követelésével, ő ugyanis kizárólag a decentralizációt tartja megvalósíthatónak. /Székelyföldi nagyüzem. = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./

Fél évvel tavalyi látogatása után Traian Basescu államfő ismét Székelyföldre, Kovásznára utazott, hogy – mint a hivatalos indoklás szólt – megfékezze az „utóbbi napok nacionalista megnyilvánulásait“. Az elnök szokása szerint a volt „Ceausescu”- luxusvillában szállt meg. „Basescut többek között az érdekelte, mit értünk autonómia alatt” – mondta Bunta Levente Hargita megyei tanácselnök, aki február 24-én több székelyföldi önkormányzati vezetővel együtt az államfővel ebédelt Kovásznán. Basescu tolmácsolta a székelyföldi románság panaszát, miszerint Hargita és Kovászna megyében diszkriminálják őket. A munkaebéden körvonalazódott, hogy a román civil szféra és a magyar civil szervezetek üljenek le tárgyalni a románság gondjairól. Az ÚMSZ értesülései szerint a munkaebéden Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke felajánlotta az államfőnek, hogy a Cotroceni-palotába szegődik kisebbségügyi tanácsadónak. Az MPP elnöke azzal a dokumentummal érkezett a tanácskozásra, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) az előző napon fogadott el sepsiszentgyörgyi közgyűlésén. /Cseke Péter Tamás, Isán István Csongor: Székelygulyás Basescunak. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./

Traian Basescu államelnök egyensúlykereső, „békemisszióra” irányuló látogatást tett Kovászna megyében. Kockázatos a székelyföldi sajátos magyar autonomisták és a saját autonómiájukban megsértett román kisebbségiek biztatása, írta Ágoston Hugó, a lap főmunkatársa. Beigazolódni látszik Markó Béla jóslata, miszerint Romániának előbb vagy utóbb összhangba kell kerülnie fő szövetségeseivel, el kell ismernie Koszovót. Tőkés László és Szász Jenő megígérte ugyan az államfőnek, hogy „nem erőlteti” az autonómiát, de „vagy románosan elfelejtették a szavukat, vagy pedig ez a tematizálás is barátian megengedett nekik, a fő közös cél, az RMDSZ kiközösítése érdekében” – Ágoston szerint. Az újságíró hangsúlyozta, nem lehet kételkedni az RMDSZ autonómiatörekvéseinek őszinteségében. Hozzátette: az autonómiát csakis a román többség meggyőzésével érhető el. „Nem az egyéni politikai érvényesülés útját keresők önös aktivizmusával. ” /Ágoston Hugó: Derengés. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./

Traian Basescu államfő szerint Koszovó és a Székelyföld között nem lehet párhuzamot vonni. Azonban a székelyföldi románok képviselői a Kovásznára látogató államfővel folytatott találkozójukon továbbra is a magyarok által állítólag elnyomott helyi románság sérelmeit sorolták, és a koszovói függetlenség kapcsán szított kisebbség-, sőt konkrétan magyarellenes hangulatkeltés sem csillapodott. Az államfő nem véletlenül épp most utazott Székelyföldre, amikor a kedélyeket felzaklatták a balkáni események. Az sem véletlen, hogy az államfői vizit a Székely Nemzeti Tanács küldöttgyűlésével azonos időpontra esett. Basescu megismételte: Székelyföldnek sem lehet nagyobb autonómiája, mint Calarasi-nak. /Balogh Levente: Nem kispálya. = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./

Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő, az EMNT alelnöke a vele készült beszélgetésben rámutatott, két okra vezethető vissza Traian Basescu államfő székelyföldi látogatása. Közvetlenül Koszovó függetlenségének kikiáltása utáni nyilatkozatában székelyföldi etnikai tisztogatásról beszélt Basescu, szerinte a magyarok diszkriminálják az ott élő románokat. Ezért találkozott azzal a székelyföldi románokat tömörítő civil szervezettel, amely köztudottan az egykori szekusok, pártaktivisták gyülekezete. Szóba állt velük, az egyféle üzenet a választók felé, hogy azért jó román, védelmébe veszi a magyar többségű megyékben kisebbségben élő románokat. Az államfő ugyanakkor azt akarta kideríteni, milyen súlyú az autonómia-követelés. Toró szerint ez a legnagyobb eredmény, hogy a legmagasabb közjogi méltóság kezdi komolyan venni az autonómiatörekvéseket. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Ki kell használni a Koszovó-ügy teremtette új helyzetet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./

„A Székely Nemzeti Tanács nem tud közvetlenül az Európa Tanács Parlamenti Közgyűléséhez fordulni” – jelentette ki Frunda György szenátor, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése romániai küldöttségének tagja. Az SZNT ugyanis elhatározta: kéri az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlését, hogy nevezzen ki jelentéstevőt a székelyföldi őshonos, egy tömbben élő, magyar önazonosságú székely nemzeti közösség általános helyzetének a felmérésére, az autonómiaigény megvizsgálására. Továbbá sürgetik, az európai intézmény ajánlást fogalmazzon meg Románia számára, hogy érdemben foglalkozzon a székelyföldi lakosok „népszavazáson” kinyilvánított akaratával, miszerint a többség élni szeretne az önrendelkezés jogával. Frunda György elmondta: az Európa Tanácsnak saját szabályzata van, amely kimondja, hogy bármilyen határozattervezetről is legyen szó, azt több tagország képviselőjének alá kell írnia Tamás Sándor RMDSZ-es képviselő úgy vélekedett: az SZNT által választott utat érdemes kihasználni. Szerinte az ET az utóbbi 10–15 évben többször is a kisebbségeket érintő javaslatokat, határozatokat fogadott el. Traian Basescu államfő viszont kovásznai látogatása alkalmával kijelentette: nem hinné, hogy valamelyik európai intézmény komolyan venne egy ilyen kérést. Az SZNT által elfogadott dokumentumot Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke személyesen adta át a hét végén Kovásznán az államfőnek. /P. A. M. : Frunda György: Közvetlenül nem lehet az Európai Tanácshoz fordulni. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./

„Székelyföldnek is lehet olyan autonómiája, mint a calarasi-iaknak, ha nekik jó az a fajta önrendelkezés, amilyet mi akarunk magunknak” – jelentette ki Tamás Sándor képviselővel közösen tartott, sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón Antal Árpád RMDSZ-es képviselő. Traian Basescu államfő ugyanis leszögezte, ő is autonómiapárti, de az önrendelkezésnek egyformának kell lennie az egész országban, így Calarasi, Bihar vagy Konstanca megyében is. Tamás Sándor „arcpirítónak” nevezte Basescu véleményét, miszerint nincs szükség Európa tanácsi jelentéstevőre a székelyföldi magyarság helyzetével kapcsolatosan, mert az ország az uniós csatlakozás pillanatában teljesített minden kisebbségvédelmi követelményt. „Az lenne természetes, ha mi, magyarok mondanánk el, hogy meg vagyunk-e elégedve a helyzetünkkel, nem pedig annak a pártnak az „osztályfőnöke”, amely évek óta akadályozza a kisebbségi törvény elfogadását a parlamentben” – fejtette ki Tamás Sándor. Hozzátette: szerinte jó pályán járt a Székely Nemzeti Tanács, amikor az autonómiatörekvések ügyében az Európa Tanácshoz fordult. Hasonlóképpen jó döntésnek tartja az SZNT memorandumát Antal Árpád. /Kovács Zsolt: Bírálják Traian Basescut. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./

A hírek szerint Traian Basescu hétvégi, Kovászna megyei látogatása alkalmával Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester felajánlotta az államfőnek, hogy a Cotroceni-palotába szegődne kisebbségügyi tanácsadónak, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke a Krónikának azonban cáfolta, hogy a javaslat „ilyen formában” valóban elhangzott. A Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) sajtóközleménye szerint Szász azt is megjegyezte: akár a helyhatósági választásokon történő részvételről is lemond a kisebbségügyi tanácsadói tisztség fejében. „Jó döntésnek tartjuk Szász Jenő ajánlkozását. A székelyföldi politikából való kivonulásával az erdélyi magyar összefogás sírásója távozna Cotrocenibe” – olvasható a Miért közleményében. Szász elmondta, az államfővel folytatott beszélgetésen csupán poénnak szánta felajánlkozását. Hozzátette: az nem hangzott el, hogy nem vesz részt a helyhatósági választásokon, ha megkapja a tanácsadói tisztséget. Nem áll szándékában lemondani a helyhatósági választásokon való részvételről. /Gyergyai Csaba: Szász „csak viccelt” Basescuval. = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./

Traian Basescu államfő újabb székelyföldi látogatásakor ügyesen őrizte meg azt az egyensúlyt, mely a koszovói helyzet kapcsán kialakult magyarellenes hangulat, a Székely Nemzeti Tanács tisztújító gyűlése és a közelgő választások felborulhatott volna. Basescu meghallgatta a helyi románság képviselőit, de a magyar vezetőkkel is tárgyalt. Pozitívum, hogy az államfő megismételte, mindent megtesz annak érdekében, hogy a román nyelvet idegen nyelvként oktassák a magyar diákoknak. /Farcádi Botond: Új mítoszok Székelyföldről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./

Székelyföldön megígérte, február 27-én mégsem hozta szóba a román nyelv magyar diákok számára történő oktatási módszerét Traian Basescu a pártokkal tartott konzultáción, melyen a romániai oktatás jövőjéről tárgyalt. Az RMDSZ-t képviselő politikusok /Markó Béla elnök, Asztalos Ferenc és Király András honatyák/ ismertették elképzeléseiket az oktatás jövőjéről, majd sorra következtek a pártok, valamint a nemzeti kisebbségek képviselői. „Sok mindenben nem értünk egyet, de ebben a kérdésben, miszerint a román nyelvet nem anyanyelvként kell tanítani a magyar anyanyelvű gyerekek számára, mindenképpen hasonló az álláspontunk Traian Basescuval” – mondta a tárgyalás végén Markó Béla. A kisebbségi oktatással kapcsolatban az RMDSZ két fontosabb szempontot tart szem előtt: „az anyanyelvi oktatási intézményeknek az egész oktatási rendszer részét kell képezniük, hiszen a diplomáknak illeszkedniük kell, de legalább olyan fontos azt is figyelembe venni, hogy az anyanyelvi oktatásnak sajátos gondjai vannak” – fejtette ki Markó. /Mihály László: Szószegő Basescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

Asztalos Ferenc, a parlament oktatási bizottságának alelnöke a vele készített interjúban rámutatott, Traian Basescu oktatási paktuma megtorpedózhatja az elfogadás előtt álló új tanügyi törvényt. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a kisebbségi oktatás számos sajátossággal rendelkezik, figyelembe kell venni ezeket a sajátosságokat, akár decentralizációról, akár az oktatás finanszírozásáról van szó. A paktumban nem szerepel az, hogy a kisebbségi oktatásban a román nyelvet nem anyanyelvként kell tanítani, ezt a pártokkal tartott konzultáción szóvá sem tette az államfő. /Lokodi Imre: Torpedó lehet a paktumból. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./

Catalin Marian Predoiu párton kívüli ügyvéd az új igazságügyi miniszter, február 29-én letette az esküt. Az igazságügyi tárca már tavaly december elején megürült Tudor Chiuariu lemondása következtében. A kormányfő több személyt is javasolt saját pártjából a tisztség betöltésére, de Traian Basescu államfő nem értett egyet kinevezésükkel. /Ferencz Csaba: Letette az esküt az új igazságügyi miniszter. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 1./